Vannak rossz szakemberek?

Főbb pontok:

Nincsenek rossz szakemberek, csak te nem találtad meg még a számodra megfelelőt. És nincsenek rossz döntések, csak döntések amellyel vagy nyersz vagy vesztesz. Rossz döntések sorozata pedig tanuláshoz vezet. Ezeket a sorokat a Tinédzser guruk című videóm inspirálta.

Belátom, hogy egy kissé erős lett az a videóm. De ez nem azt jelenti, hogy ne lenne minden szava igaz, de elfogadom azt, hogy ezzel sok-sok embert megbántottam és máshogy kellett volna elkészítenem a videót. De az is igaz, hogy vannak olyan kezdő vállalkozók, akik azt a stílust tudják befogadni. 

Sok huszonéves írt nekem, hogy nincs igazam a Tinédzser guruk című videómban. Volt olyan kommentelőm, akinek 22 éves korában volt egy olyan hónapja, ahol 1.000.000 Ft-os forgalma volt. Illetve egy másik kimaxolta a Katát. Aztán egy másik srác a programozói cégéről és a 3 alkalmazottjáról áradozott, de most pénztáros. Ezek nagyszerű eredmények, főleg ilyen fiatalon. De ezek legtöbbször csak egyszeri sikerek voltak. Volt olyan hónapom a húszas éveim közepe fele, hogy a híroldalamon lévő Google Ads reklámokkal 700.000 Ft-ot kerestem, a programozói munkámmal 200.000 Ft-ot, plusz eladtam ezt-azt amiből bejött 100.000 Ft jutalék. Eme sikeren felbuzdulva nem tanítottam sem a hírírást, sem a programozást, és nem neveztem magamat a magyar Jordan Belfortnak. Sőt a Katát én is kimaxoltam párszor, ezért van Kft-m is. Mégsem tanítottam azt, hogy hogyan kell kimaxolni a Katát. Egyszeri eredmény nem tekinthető olyan sikernek, amit érdemes lenne tanítani. Illetve kinek mi a siker. 

Sokan büszkék arra, hogy érettségi vagy fősuli után belevágtak 3-4 vállalkozásba, majd csődbe vitték és így lettek marketingesek. Illetve arra is, hogy középsuli után egy percet sem dolgoztak sem kis sem nagyvállalkozásban mert azonnal megcsinálták a Katát. Ezzel pedig az a baj, hogy nem ismerik azt, hogy hogyan épül fel egy vállalkozás, nem ismerik a munkavállalók problémáit, stb. És ilyen hiányosságokkal adnak tanácsot. A szamárlétra elkerülhetettlen. Ha 20 évesen nem is, de 30 fölött meg fogja bosszulni magát. Az alázatot meg kell tanulni. 

Csak 5775 Ft
kozepen

Pintér 2001-ben a fontosabb karrierperiódusokat hat csoportba sorolta:


  1. 16-18 év között dönti el a fiatal, hogy mi szeretne lenni.

  2. 18-24 év itt sokan váltanak szakmát.

  3. 24-30 év, első komolyabb munkahely megszerzése, megtanul beilleszkedni, megváltozik az életformája, családot alapít. Most fog igazán sokat tanulni.
  4.  
    30-38 év, karrier építése – kibontakozás: Az elsı, igazán komoly önálló feladatok idıszaka, ekkor kerül elıször vezetı beosztásba a késıbbi vezetık jelentıs része.

  5. 38-50 év, a csúcs: Szakmai területen általában ekkor válik sikeressé, elismertté.

  6. 50-60 év, a jelenlegi helyzete stabilizálása. 

Szerintem ez a kutatás mára elavult, mert a világunk sokkal gyorsabb lett. A fenti számokat sok helyen 3-4-évvel eltolnám negatív irányba.

Szóval 20 évesen sokan azt hiszik az összeollózott tudásról, hogy a 38-50 éves ember szintjén vannak. De vajon kinek kell többet tanulnia? A megbízónak vagy a szolgáltatónak? 

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Egy új kutatás szerint a soft skillek most fontosabbak, mint valaha

A 2025-ös munkaerőpiac felszínén az látszik, hogy a generatív AI és a technológiák új hullámai mindent átírnak. A mélyben azonban lassabban mozdulnak a lemezek: a karrierpályákat és a szervezetek alkalmazkodóképességét a „kemény” tudásoknál tartósabban az alapkészségek határozzák meg. Ide tartozik az értő olvasás, a matematikai gondolkodás, a rendszerszintű problémaérzékenység, a tiszta kommunikáció és a csapatban...

Csendes márkák nyernek: kevesebb reklám, magasabb bizalom

Ez első hallásra paradoxonnak tűnhet egy olyan korszakban, ahol minden felület küzd a figyelemért, és a hirdetési technológia a legapróbb célzási különbségeket is képes kihasználni. Mégis, minél nagyobb a zaj, annál inkább értékké válik a csend – pontosabban a zajmentes, tiszta, döntéskönnyítő jelenlét. A klasszikus „többet, hangosabban, sűrűbben” logika a figyelem szűkösségének törvényébe ütközik: a...

A magyar fogyasztó lelke drágább, mint a pénze

Nem költői túlzás, hanem piaci tapasztalat: az emberek többsége nem a legalacsonyabb árra, hanem a legalacsonyabb idegrendszeri költségre optimalizál. A vásárlás pillanatában nem excel táblát nyitunk; rutint, kockázatérzetet, bizalmi jeleket és döntési rövidutakat futtatunk. A magyar piacon ez különösen élesen látszik. A mindennapokban sűrű a zaj, az információs aszimmetria magas, a szolgáltatási minőség szórása nagy,...

Miért nem a pénztárca dönt, hanem az idegrendszer?

„Miért nem a pénztárca dönt, hanem az idegrendszer?” – a kérdés elsőre provokatív, mégis hétköznapi tapasztalatra épül: a legtöbb vásárlásnál nem azt vesszük meg, ami papíron a legolcsóbb, hanem azt, ami a fejünkben a legkevesebb ellenállással jár. A pénztárca számol, az idegrendszer kímél. A menedzsment gyakran úgy szervezi a marketinget és az értékesítést, mintha az...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom. 

© Copyright 2025