GET-TO-BY: a viselkedésváltozás tervezése

Főbb pontok:

Legyen szó marketingről, közegészségügyről vagy személyes fejlődésről, a viselkedésváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amivel szembesülünk. Hogyan vehetjük rá az embereket, hogy kipróbáljanak egy új terméket? Hogyan ösztönözhetjük őket egészségesebb életmódra? Hogyan változtathatjuk meg saját berögzült szokásainkat? A válasz nem egyszerű, de van egy eszköz, ami segíthet: a GET-TO-BY modell.

Mi az a GET-TO-BY modell? A GET-TO-BY egy keretrendszer, amely strukturált megközelítést kínál a viselkedésváltozás tervezéséhez és megvalósításához. A modell neve egy betűszó, amely a változási folyamat hét fázisát írja le: Goal (Cél), Evidence (Bizonyíték), Target (Célcsoport), Techniques (Technikák), Operation (Működés), Behavior (Viselkedés) és Yield (Hozam).

Az első lépés a világos, specifikus és mérhető célok meghatározása. Mit akarunk elérni? Milyen konkrét viselkedést akarunk megváltoztatni? Ezután bizonyítékokat gyűjtünk arról, hogy miért fontos ez a változás – legyen az tudományos kutatás, statisztikai adat vagy személyes történet.

A következő fázisban azonosítjuk a célcsoportot, akinek a viselkedését meg akarjuk változtatni. Minél pontosabban definiáljuk őket, annál hatékonyabb lesz a beavatkozás. Ezután választjuk ki azokat a technikákat, amelyekkel a változást elő akarjuk mozdítani – ez lehet oktatás, meggyőzés, ösztönzés vagy akár környezeti változtatás.

Az ötödik szakaszban valósítjuk meg ezeket a technikákat a gyakorlatban, legyen az egy kampány, egy program vagy egy beavatkozás. Ezután mérjük és értékeljük a tényleges viselkedésváltozást. Sikerült-e elérni a kitűzött célt? Ha nem, mit kell változtatni?

Végül, elemezzük a beavatkozás eredményeit és hozamát. Mit tanultunk? Hogyan tudjuk ezt a tudást alkalmazni a jövőben?

Szétbontva

G – Goal (Cél): Az első lépés egy világos, specifikus és mérhető cél meghatározása. Mit akarunk elérni? Milyen viselkedést akarunk megváltoztatni?

E – Evidence (Bizonyíték): Ebben a szakaszban bizonyítékokat gyűjtünk arról, hogy miért fontos a viselkedés megváltoztatása. Ez lehet tudományos kutatás, statisztikai adat vagy akár személyes történet.

T – Target (Célcsoport): Itt azonosítjuk azt a konkrét célcsoportot, akinek a viselkedését meg akarjuk változtatni. Minél pontosabban definiáljuk a célcsoportot, annál hatékonyabb lesz a beavatkozás.

T – Techniques (Technikák): Ebben a fázisban választjuk ki azokat a technikákat, amelyekkel a viselkedésváltozást elő akarjuk mozdítani. Ez lehet oktatás, meggyőzés, ösztönzés, környezeti változtatás stb.

O – Operation (Működés): Itt valósítjuk meg a kiválasztott technikákat a gyakorlatban. Ez lehet egy kampány, egy program, egy beavatkozás.

B – Behavior (Viselkedés): Ebben a szakaszban mérjük és értékeljük a viselkedésváltozást. Sikerült-e elérni a kitűzött célt? Ha nem, mit kell változtatni?

Y – Yield (Hozam): Végül, elemezzük a beavatkozás eredményeit és hozamát. Mit tanultunk? Hogyan tudjuk ezt a tudást alkalmazni a jövőben?

Miért hasznos a GET-TO-BY modell? A GET-TO-BY modell legnagyobb előnye a strukturált, szisztematikus megközelítés. Azáltal, hogy külön kezeli a célok, a célcsoport, a technikák és az eredmények kérdését, segít átgondolni a folyamat minden aspektusát. Ez különösen hasznos lehet összetett, többlépcsős viselkedésváltozási projekteknél.

Emellett a modell hangsúlyozza a bizonyítékok fontosságát. Ahelyett, hogy pusztán megérzésekre vagy feltételezésekre hagyatkoznánk, arra ösztönöz, hogy keressünk kemény adatokat, kutatási eredményeket a változás alátámasztására. Ez kulcsfontosságú lehet az erőforrások elosztásánál és a projekt legitimációjának megteremtésénél.

A modell segít abban is, hogy a célcsoport szemszögéből gondolkodjunk. Nem elég tudni, mit akarunk elérni – azt is értenünk kell, kivel és hogyan. A célcsoport pontos definiálása és megértése nélkül a legjobb szándékú beavatkozás is félrecsúszhat.

A GET-TO-BY modell korlátai Természetesen, mint minden modellnek, a GET-TO-BY-nak is megvannak a maga korlátai. Az egyik ilyen, hogy lineáris és szekvenciális, miközben a valós viselkedésváltozás gyakran ciklikus és iteratív. Az emberek nem mindig haladnak egyenes vonalban a cél felé – néha elbizonytalanodnak, visszalépnek, majd újra próbálkoznak.

Emellett a modell nem veszi expliciten figyelembe a kontextuális és környezeti tényezőket, amelyek szintén jelentősen befolyásolhatják a viselkedést. Hiába van tökéletes célunk és technikánk, ha a környezet nem támogatja a változást.

Végül, a modell sikeres alkalmazása jelentős előzetes tudást és készségeket igényel. A célok megfelelő kitűzése, a bizonyítékok értékelése, a hatékony technikák kiválasztása mind komoly szakértelmet kíván. A GET-TO-BY egy eszköz, de önmagában nem helyettesíti a viselkedésváltozási szakértelmet.

Konklúzió Mindezzel együtt a GET-TO-BY modell egy értékes eszköz lehet mindenki számára, aki viselkedésváltozást szeretne elérni – legyen az marketingszakember, egészségügyi dolgozó vagy akár egyén, aki személyes fejlődésre vágyik. A strukturált, bizonyíték-alapú megközelítés segíthet navigálni a változás összetett folyamatában.

De ne feledjük: egyetlen modell sem varázspálca. A GET-TO-BY egy térkép, de nekünk kell megtennünk az utat. Sikere azon múlik, hogyan adaptáljuk a saját helyzetünkre, hogyan töltjük meg tartalommal és élettel.

A viselkedésváltozás tervezése végső soron művészet és tudomány egyszerre. Művészet, mert empátiát, kreativitást és rugalmasságot igényel. És tudomány, mert adatokra, bizonyítékokra és strukturált gondolkodásra épül. A GET-TO-BY modell ebben a művészetben és tudományban lehet értékes segítőtársunk.

Szóval, ha legközelebb viselkedésváltozást tervezel, gondolj a GET-TO-BY-ra! Használd keretrendszerként, iránytűként, inspirációként. De ne feledd: a változás valódi munkáját neked kell elvégezned. A modell csak egy eszköz – a siker kulcsa a te kezedben van.

Claude can make mistakes.
Please double-check responses.

3 Opus

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

DISC-modell használata az értékesítésben

Az értékesítés ritkán a „jobb ajánlatról” szól, és még ritkábban a „jobb emberről”. Sokkal gyakrabban dől el azon, hogy a vevő milyen kommunikációs ritmusban képes meghallani, amit mondunk. A DISC-modell – Domináns (D), Befolyásoló (I), Stabil (S), Szabálykövető (C) – ehhez ad gyakorlati térképet. Nem személyiségdiagnózist készít, hanem akcióképes nyelvet ad ahhoz, hogy percek alatt...

Bevezetés: „Generation Nice” – szép címke, gyenge bizonyíték

A „Millennials = Generation Nice” narratíva jól hangzik. A sajtó szívesen használja: emberközpontúbb, közösségibb, együttérzőbb fiatalokról beszél, akik a társadalmi hasznosságot a pénz elé helyezik. A gond az, hogy ez a kép leginkább stílusleírás, nem pedig adat. Ha a „milyen a generáció” kérdésre kutatási idősorokkal válaszolunk – vagyis ugyanazokat a kérdőíveket hasonlítjuk össze több évtized...

Mi az a Alpha Generáció?

A „Generáció Alpha” kifejezés azokat a gyerekeket és fiatalokat jelöli, akik nagyjából 2010 és 2024 között születtek – vagyis teljes egészében a 21. században. A címke Ausztráliából indult, demográfiai és piackutatási körökben terjedt el, és ma már a média, az oktatás és a marketing is rutinszerűen használja. A kérdés azonban nem az, hogy létezik-e ez...

Az AI nem ébred fel: fázisátmenetek a nagy nyelvi modellekben

„Az AI felébredt.” – sokszor találkozom ezzel a sejtelmes, mégis kényelmes narratívával. A jelenséghez tartozik egy menő szakkifejezés is: „emergens képességek”. A történet vonzó, mert drámát ígér: a kis modellek még „nem tudnak semmit”, a nagyoknál viszont egyszer csak felkapcsolódik a villany. Csakhogy a legjobb adatok és elméleti eredmények alapján ez a kép félrevisz. Amit...

Itt érsz el

© Copyright 2025