Segítség, a Facebook elutasította a hirdetésem

Amikor azt látod az Ads Managerben, hogy a hirdetésed státusza „Elutasítva”, az első reakció többnyire nem túl szalonképes. Kész a kreatív, elment vele fél nap, egyeztettél szövegírót, grafikust, a marketinges is beleállt – és a Facebook egy mozdulattal lehúzza a WC-n az egészet. A magyar vállalkozók egy része ilyenkor azonnal a platformot hibáztatja: „a Facebook hülye”, „direkt engem szívat”, „bezzeg a konkurens simán hirdet”. A valóság ennél jóval prózaibb: egy automatizált rendszer próbál megfelelni egyszerre a jogszabályoknak, a saját irányelveinek és a felhasználók érzékenységének. A Meta (a Facebook anyacége) hivatalos hirdetési irányelvei tételesen felsorolják, milyen tartalom tilos, mi esik korlátozás alá, és hogyan kell kinéznie egy elfogadható hirdetésnek. A rendszerben a legtöbb döntést először algoritmus hozza, és csak vitás esetben kerül ember elé. Ezért fordulhat elő, hogy a hirdetésedet elsőre elkaszálják, miközben szerinted teljesen ártalmatlan.

Fontos megérteni: az elutasítás nem arról szól, hogy a vállalkozásod rossz, vagy a terméked értéktelen. Arról szól, hogy a hirdetés egy ponton nem passzol a szabálykönyvhöz. Ez lehet a kép, a videó, a szöveg, a célzás, a céloldal vagy akár a teljes üzleti modell egy részlete (például ha olyan szektorról van szó, ami eleve érzékeny: pénzügyi termékek, étrend-kiegészítők, fogyókúrás ígéretek, egészségügyi állapotok). A nagy platformok számára ma már nem az a kérdés, hogy „legyen-e szabályozás”, hanem az, hogy hogyan ússzák meg a kormányzati bírságokat, a botrányokat és a felhasználói panaszokat. A Meta saját jelentése szerint évente milliárdnyi hirdetést ellenőriz, és hatalmas mennyiséget távolít el automatizáltan, már azelőtt, hogy egyáltalán megjelennének.

Magyar mikro- és kisvállalkozóként ebből annyit érzel, hogy „egyre nehezebb normálisan hirdetni”. A rossz hír: igen, nehezebb. A jó hír: aki hajlandó rendszerszinten gondolkodni, annak ez versenyelőny. Aki csak „gyors kampányt” akar, és nem akarja megérteni a szabályrendszert, az idővel le fog maradni.

„A Facebook-hirdetés ma már nem trükk, hanem infrastruktúra-kérdés. Aki nem hajlandó megtanulni a játékszabályokat, az nem fog hosszú távon versenyezni – maximum panaszkodni.” – Dajka Gábor

Ebben a cikkben végigmegyünk azon, mit tegyél, ha elutasították a hirdetésedet, hogyan értelmezd a döntést, mikor érdemes fellebbezni, mikor kell átszabni a kreatívot vagy akár az ajánlatot, és hogyan építs be egy ilyen helyzetet a vállalkozásod tanulási folyamatába. A cél nem az, hogy „átverjük” a rendszert, hanem az, hogy úgy reklámozz, hogy közben ne kelljen folyamatosan az elutasítástól tartanod.

Miért ilyen szigorú a Facebook a hirdetésekkel?

Ahhoz, hogy jól kezeld az elutasítást, először azt kell megérteni, milyen logika mentén működik a Facebook hirdetési rendszere. A Meta hivatalos hirdetési szabályzata két nagy területre épül: egyrészt a Meta Advertising Standards-re (tiltott és korlátozott tartalmak listája), másrészt a közösségi irányelvekre, amelyek a felhasználói tartalmakra vonatkoznak. Ha a hirdetésed bármelyik halmazban ütközik valamilyen elvvel, jó eséllyel elutasítják.

A tiltott tartalmak közé tartoznak például az illegális termékek, a felnőtt tartalom bizonyos formái, a gyűlöletkeltés, megtévesztő állítások, illetve olyan pénzügyi vagy egészségügyi ígéretek, amelyek túlzóak, bizonyíthatatlanok, vagy sértik a fogyasztóvédelmi elveket. A korlátozott kategóriába kerülnek azok az iparágak, ahol csak extra feltételekkel lehet hirdetni (alkohol, szerencsejáték, egyes pénzügyi szolgáltatások, politikai hirdetések). A rendszer nem finomkodik: ha a kreatívod, a szöveged vagy a céloldalad akár csak sejteni enged bizonyos tiltott elemeket, inkább elutasítja, minthogy kockáztassa a botrányt vagy a bírságot.

A döntések nagy részét gépek hozzák. A hirdetés feladása után a rendszer automatikus vizsgálatot futtat a kreatívon, a szövegen, a céloldalon és a hozzá kapcsolódó beállításokon. Ha valamit gyanúsnak talál, vagy bizonytalan, inkább megállítja a hirdetést, és elutasítja. Csak ezután jöhet szóba az emberi felülvizsgálat, de az sem garancia a jóváhagyásra. Ezt a logikát a Digitális Szolgáltatásokról szóló uniós szabályozás is erősíti, amely nagyobb transzparenciát és felelősséget vár el a platformoktól az online hirdetésekkel kapcsolatban.

Magyar szempontból még egy dolog fontos: a Facebook globális szabályrendszere ráül a hazai jogra. Ha például olyan hitelezési ajánlatot hirdetsz, ami itthon szigorúan szabályozott, a rendszer egyaránt figyelembe veszi a saját irányelveit és a magyar jogszabályokat. Vagyis hiába mondod, hogy „nálunk ez így bevett gyakorlat”, a platform szemében az számít, hogy megfelelsz-e a nemzetközi és a lokális szabályrendszernek is.

Első lépés: nyugodj meg és gondolkodj menedzserként

A legelső reakciód ne az legyen, hogy „ez a Facebook egy szemét”, és ne is az, hogy „biztos a marketinges rontotta el”. Vállalkozóként felnőtt reakcióra van szükség: helyzetfelmérésre, felelősségvállalásra, majd döntésre. Ha elutasítottak egy hirdetést, az nem személyes támadás, hanem rendszerüzenet. Lehet, hogy igazságtalan, lehet, hogy félreértelmezett valamit, de ettől még meg kell oldani.

Három tipikus hibás reakciót látok magyar vállalkozóknál:

• Düh és hibáztatás: „A Facebook tönkreteszi a vállalkozásomat.” Valójában a platform csak egy csatorna. Ha egyetlen csatornán múlik az egész céged, már korábban stratégiai hibát követtél el.
• Pánik és kapkodás: azonnal átírod a szöveget, letörlöd a kreatívot, új hirdetést indítasz, majd újra elutasítják, mert nem értetted meg, mi volt az eredeti gond.
• Passzív sértődöttség: „Ha a Facebook nem engedi, akkor én itt nem hirdetek” – és otthagyod az egyik legerősebb forgalmi csatornát.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a sikeres vállalkozó ilyenkor azonnal üzemzavarként kezeli a helyzetet: felteszi a kérdést, hogy a hiba a kreatívban, a stratégiában vagy az egész ajánlat felépítésében van-e. Ezt követi egy racionális döntés: fellebbezés, módosítás vagy teljes újratervezés.

Fontos: ne kezdd el a hirdetési fiókodat „szétszedni” csak azért, mert egy hirdetés elutasításra került. Ne állíts le mindent, ami fut, ne töröld a jól működő kampányokat. Az elutasított hirdetésre koncentrálj, különítsd el fejben (és strukturálisan is) a többi kampánytól, és nyomozd ki, miért nem felelt meg a szabályoknak. Ha így közelíted meg, akkor egy elutasítás nem lesz dráma, csak egy kezelendő feladat.

Az elutasítás okának megértése: hol látod, mit jelez pontosan a Facebook?

Miután megnyugodtál, a következő lépés a diagnózis. A Facebook nem csak annyit ír ki, hogy „nem”, hanem mellé tesz egy kategóriát és rövid magyarázatot is. Ezt az Ads Managerben vagy a Hirdetéskezelőben éred el: a hirdetés sorában látod az „Elutasítva” státuszt, mellette pedig egy jelzést, amelyre kattintva megjelenik a részletezés. Általában azt látod, hogy melyik szabálycsoportba ütköztél (például „Megtévesztő tartalom”, „Személyes jellemzők”, „Tiltott termékek”, „Nem engedélyezett hirdetéscélzás” stb.).

A probléma az, hogy a kategória gyakran elég tág. A „Személyes jellemzők” például jelentheti azt, hogy:

• a hirdetés szövegében közvetlenül utalsz a célcsoport egészségi állapotára („Túlsúlyos vagy?”),
• vagy olyan módon szólítod meg őket, ami érzékeny adatot sejtet („Depressziós vagy?”, „Küzdesz az adósságaiddal?”),
• esetleg a kép túl direkt módon ábrázol negatív testképet, betegséget, fogyatékosságot.

Hasonló a helyzet a „Megtévesztő” kategóriánál: itt lehet gond a túlzó ígérettel („biztosan meggazdagodsz”, „garantáltan 10 kilót fogysz 2 hét alatt”), de az is, ha a hirdetés mást ígér, mint amit a céloldalon talál a felhasználó (például az akció már nem él, de még mindig úgy hirdeted, mintha aktív lenne).

A lényeg az, hogy ne elintézd egy legyintéssel a kategóriát, hanem ténylegesen végignézd:

• a képet / videót,
• a hirdetési szöveget, címet, leírást,
• a call-to-action gombot,
• a céloldalt (URL, tartalom, technikai működés),
• a célzás beállításait (kor, érdeklődési kör, hely, különleges kategóriák).

Érdemes ilyenkor szó szerint végigolvasni a vonatkozó szabálypontot a Meta felületén (Hirdetési irányelvek), és mellé tenni a saját hirdetésedet. Egy alapos értelmezés sokszor azonnal megmutatja, hol csúszott el a kreatív, és miért tartotta kockázatosnak a rendszer.

Tipikus elutasítási okok és gyakorlati megoldások

Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb elutasítási okokat, amelyekkel magyar KKV-k találkoznak, és azt is, hogy mit érdemes tenni az adott helyzetben. A lista nem teljes, de jó kiindulópont egy gyors állapotfelméréshez.

Ez a táblázat arra jó, hogy ne vaktában kezdj el „tologatni” mindent. Jelöld be magadnak, hogy az adott hirdetésed melyik sorba illik, és célzottan azon a területen módosíts. Sok magyar vállalkozó esik abba a hibába, hogy egyszerre mindent átír: címet, szöveget, képet, célzást. Így viszont később nem fogják tudni, hogy valójában mi oldotta meg a problémát, és legközelebb megint a sötétben tapogatóznak.

Mikor kérj ismételt ellenőrzést, és mikor ne?

A Meta hivatalos álláspontja szerint minden elutasított hirdetés esetén kérhetsz felülvizsgálatot (review). Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy jelzed: szerinted a hirdetésed megfelel az irányelveknek, és kéred, hogy nézze meg újra – lehetőleg emberi moderátor. Ezzel az opcióval azonban érdemes felelősen élni.

Akkor érdemes ismételt ellenőrzést kérni, ha:

• végignézted alaposan a hirdetést és a céloldalt, és nem találsz benne olyan elemet, ami ütközne az irányelvekkel,
• tudod, hogy a szektorod önmagában nem problémás (például ruházat, oktatás, B2B szolgáltatás),
• gyanús, hogy a rendszer félreértelmezett valamilyen kifejezést vagy kontextust (pl. metaforikus használat, márkanév, ami hasonlít egy tiltott kifejezésre).

Akkor nem ajánlott azonnal review-t kérni, ha:

• nyilvánvalóan túlzó ígéretet tettél (pl. „garantált milliós bevétel 30 nap alatt”),
• a kép tényleg erős, sokkoló vagy érzékeny témát jelenít meg,
• olyan iparágban hirdetsz, ahol tudod, hogy eleve szigorúbb a szabályozás (pénzügyi termékek, fogyókúra, egészségügyi ígéretek), és a kreatívod határeset.

Ilyen esetekben felesleges fellebbezni; inkább alakítsd át a hirdetést, és csak a módosított verziót küldd be újra. A túl sok értelmetlen review-kérés hosszú távon kockázatos: aki folyamatosan „támadja” a rendszert gyenge lábakon álló hirdetésekkel, arról könnyen alakulhat ki olyan belső profil, hogy nem veszi komolyan a szabályokat.

A felülvizsgálati kérelem benyújtása előtt tedd fel magadnak a kérdést: Ha ezt egy fogyasztóvédelmi hatóság embere nézné, nyugodt lennék? Ha a válaszod nem egy egyértelmű igen, akkor előbb módosíts a kreatívan. Egy felülvizsgálatot érdemes megtartani arra az esetre, amikor valóban úgy érzed, hogy a rendszer tévedett.

Hogyan módosítsd a hirdetést lépésről lépésre?

Ha beláttad, hogy az elutasítás indokolt (vagy legalábbis érthető), a következő feladat a hirdetés átdolgozása. Itt nem szabad „ránézésre” dolgozni, érdemes struktúráltan végigmenni a kampány egyes elemein.

1. Kreatív (kép, videó)
Nézd meg, hogy a vizuális tartalom hordoz-e olyan elemet, ami érzékeny lehet:

• negatív testkép, túl közeli, megalázó ábrázolás,
• „előtte–utána” összehasonlítás egészség, fogyás, bőrproblémák területén,
• vér, sérülés, erőszak, erősen erotikus póz vagy öltözet.

Ha igen, cseréld olyan képre, amelyik inkább a megoldást vagy az élethelyzetet mutatja, nem a problémát naturálisan. Gondold végig: mutatnád-e ezt a képet egy konzervatív, családos ismerősödnek anélkül, hogy zavarba jönnél? Ha nem, a Facebook valószínűleg még kevésbé fogja tolerálni.

2. Szöveg (headline, leírás, szövegtörzs)
Végigolvasva a hirdetést, jelöld be azokat a részeket, ahol:

• biztos eredményt ígérsz („garantált”, „biztosan”, „nulla kockázat”),
• az időtartam túl rövid az ígért eredményhez képest,
• direkt módon utalsz egészségre, mentális állapotra, pénzügyi bajra,
• olyan kifejezéseket használsz, amelyek sürgetnek, bűntudatot vagy nyomást keltenek („ha ezt nem veszed meg, lemaradsz az életről”).

Itt nem csak a Facebook miatt érdemes finomítani. Az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben részletesen kifejtem, hogy a hosszú távon működő reklámok nem félelemkeltésre, hanem belső motivációra építenek. Az irányelvek ezt részben lekövetik: amit etikailag is gyengének érzek, azt gyakran a platform sem engedi át.

3. Célzás és speciális kategóriák
Ha hitelről, álláshirdetésről, ingatlanról, társadalmi ügyekről kommunikálsz, jelöld be a „speciális hirdetési kategóriákat”, és igazítsd a célzást a megengedett keretekhez. Ilyenkor sok demográfiai szűkítés egyszerűen nem engedélyezett. Ha mégis próbálkozol vele, az elutasítás szinte biztos.

4. Céloldal
Nyisd meg a landing oldalt asztali gépen és mobilon is. Nézd meg:

• betölt-e gyorsan,
• az első képernyőn visszaköszön-e az ígéret, amit a hirdetés tett,
• nincsenek-e félrevezető gombok, rejtett költségek, agresszív pop-upok.

Ha a Facebook úgy érzékeli, hogy a hirdetés és a céloldal tartalma nincsen összhangban, szintén jöhet az elutasítás. A felhasználói élményt ma már ugyanúgy nézik, mint a tartalmat.

Megelőző ellenőrző lista magyar KKV-knak

A legolcsóbb elutasítás az, ami meg sem történik. Érdemes kialakítani egy egyszerű, belső ellenőrző listát, amin minden új Facebook-hirdetésed végigmegy, mielőtt beküldöd jóváhagyásra. Ez különösen fontos, ha többen dolgoznak a kampányokon (tulajdonos, marketinges, szövegíró, grafikus).

Egy alaplista így nézhet ki:

• Tartalom: A kép vagy videó nem sokkoló, nem megalázó, nem túl erotikus, és nem ábrázol radikális testi változást. Nincs direkt „előtte–utána” egészséggel, fogyással kapcsolatban.
• Ígéret: Nem ígérsz biztos eredményt irreálisan rövid idő alatt; ha mutatsz számokat, az hitelesen alátámasztható.
• Nyelvhasználat: Nem diagnosztizálod a célcsoportot („depressziós vagy”), hanem általános helyzeteket írsz le („sokan érzik úgy, hogy…”).
• Céloldal összhang: A landing első címe rímel a hirdetés fő üzenetére, a látogató nem érzi úgy, hogy „másról volt szó” a hirdetésben.
• Technika: A link működik, https-es, mobilon is jól néz ki az oldal, nincs túl sok felugró ablak.
• Speciális kategóriák: Ha pénzügyi, álláshirdetési, lakhatási vagy társadalmi témáról van szó, be van jelölve a megfelelő kategória, és a célzás ennek megfelelően van beállítva.
• Fiókállapot: Nincsenek rendezetlen számlák, korábbi súlyos szabálysértések, lezárt fiókok a háttérben.

Ha ezt a listát minden egyes hirdetésed előtt átfutod (és őszintén kipipálod), máris drasztikusan csökkented az elutasítások számát. Nem kell professzionális jogásznak lenned; elég, ha következetes vagy, és nem próbálod „átcsúsztatni” a határeseteket. A magyar piacon rengeteg vállalkozó még mindig ösztönből hirdet; aki rendszerszintű ellenőrzést vezet be, az előttük jár.

Amikor érdemes teljesen új hirdetésben gondolkodni

Van olyan helyzet, amikor nem elég „sminkelni” a meglévő hirdetést, hanem jobb elölről kezdeni. Ez jellemzően akkor igaz, ha:

• többször is elutasították ugyanannak a hirdetésnek a módosított verzióit,
• a kreatív teljesen a tiltott elemre épül (pl. előtte–utána fotó, sokkoló kép),
• az üzenet lényege maga az irreális ígéret („garantált passzív jövedelem minimális munkával”),
• az ajánlatod csak úgy „adja el magát”, ha a szabályok határait feszegeted.

Ilyenkor a Facebook elutasítása valójában tünet: azt mutatja, hogy a termékpozícionálásod, az ajánlatod vagy az értékesítési logikád nincs összhangban azzal a világgal, amelyben a fogyasztók egyre érzékenyebbek a megtévesztésre, az agresszív nyomulásra és az irreális ígéretekre. A platform csak ráerősít arra, amit a piac is visszajelezne – legfeljebb később, alacsony konverzióval és bizalomvesztéssel.

Ilyen esetben nem az a kérdés, hogy „hogyan tudnám átvinni ezt a hirdetést”, hanem az, hogy hogyan tudnám úgy átdolgozni az ajánlatot, hogy tisztességes és hosszú távon működő legyen. Lehet, hogy lassabb növekedést hoz, de cserébe stabilabb. Aki csak gyors pénzt akar, annak a Facebook egyre inkább zárt kapu lesz. Aki vállalja, hogy minőségi terméket, korrekt kommunikációval ad el, annak a platform egyre inkább stabil csatornává válik.

Tanulj a Facebook elutasításaiból: építs belőlük vállalati tudást

Egy elutasított hirdetés idegesítő. Tíz már minta. A profi vállalkozó éppen ezért nem külön-külön, hanem halmozott tapasztalatként kezeli ezeket a helyzeteket. Érdemes kialakítani egy egyszerű dokumentációs rendszert, ahol a következőket vezeted:

• dátum,
• hirdetés neve, kampány, cél,
• Facebook által megadott elutasítási ok,
• amit te valódi oknak látsz (saját értelmezés),
• milyen módosítást végeztél (kép, szöveg, célzás, céloldal),
• mi lett az eredmény (jóváhagyták-e, milyen lett a teljesítmény).

Néhány hónap után olyan belső adatbázisod lesz, amely messze értékesebb, mint bármelyik általános Facebook-cikk. Ez már a te piacodra, a te célcsoportodra és a te ajánlataidra szabott tudás. Ráadásul, ha új kolléga vagy ügynökség lép be a képbe, ezzel az anyaggal sokkal gyorsabban képbe hozhatod őket.

A Meta évek óta rendszeresen közzéteszi az átláthatósági jelentéseit, amelyekben összefoglalja, milyen típusú tartalmakat és hirdetéseket távolít el nagy számban. Ezekből jól látszik, hogy a rendszer egyre érzékenyebb bizonyos kategóriákra (gyűlöletkeltés, álhírek, egészségügyi megtévesztés, pénzügyi csalások). Ha a saját hirdetéseidben már előre elkerülöd ezeket a zónákat, nem csak az elutasításokat csökkented, hanem a márkád hosszú távú hitelességét is véded.

Dajka Gábor tapasztalata szerint az a vállalkozó, aki képes a kudarcot tananyaggá alakítani, évekkel megelőzi azt, aki minden problémát személyes támadásként él meg. Egy elutasított hirdetésnél ez hatványozottan igaz: aki ilyenkor „nyomoz”, dokumentál, következtet, az minden egyes elutasítással okosabb lesz.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A Facebook-hirdetés elutasítása nem szerencsétlenség. Ez egy teszt arról, hogy mennyire gondolkodsz vállalkozóként stratégiai szinten. Ha az első reakciód a panaszkodás, azzal magadnak ártasz. Ha az első reakciód az, hogy „oké, mi ebből a tanulság?”, akkor éppen egy lépéssel előrébb léptél a piacon.

„Aki a Facebookot hibáztatja a hirdetése elutasításáért, az valójában a felelősségvállalás elől menekül. Aki megérti a szabályokat, és azok ellenére is képes jó, tisztességes ajánlatot felépíteni, az lesz az a vállalkozó, akit nem lehet csak úgy lecserélni a piacon.” – Dajka Gábor

Ha ülök egy tanácsadáson egy magyar KKV-tulajdonossal, és kiderül, hogy a hirdetési fiókjukat rendszeresen kaszálja a Facebook, akkor nem a platformtól indulunk, hanem a gondolkodásmódtól. Van-e valós, értékes ajánlat? Van-e reális árazás, normális ügyfélérték, átgondolt kampány-struktúra? Van-e türelem, felelősségvállalás, adatvezérelt gondolkodás? Ha ezek megvannak, a hirdetési irányelvekhez való alkalmazkodás „csak” technikai feladat. Ha ezek nincsenek meg, akkor hiába próbálunk megfelelni a szabályzatnak, a rendszer minden gyenge pontunkat kimutatja.

Az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben pont arról írok, hogyan lehet egy tőkehiányos, sokszor pesszimista magyar piacon úgy felépíteni a marketinget, hogy ne a trükkökön múljon minden, hanem azon, hogy mennyire érted a fogyasztóid gondolkodását, motivációit, döntési mechanizmusait. A Facebook-hirdetési irányelvek ebben az értelemben nem ellenségek: kényszerítenek arra, hogy átgondolt, etikailag vállalható, pszichológiailag is stabil ajánlatokkal állj a piac elé.

Ha vállalkozóként elfogadod, hogy a szabályrendszer nem ellened, hanem a hosszú távú bizalom védelmében létezik, akkor az elutasításokból nem sérelem, hanem tananyag lesz. És hosszú távon nem az fog nyerni, aki egyszer-kétszer átcsúszik a réseken, hanem az, aki következetesen olyan hirdetéseket futtat, amelyek akkor is működnek, ha a platform éppen szigorít.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ehhez a témához jól kapcsolódik az a videóm, amelyben arról beszélek, hogy érdemes-e még egyáltalán Facebookon hirdetni, és hogyan érdemes gondolkodni a platform szerepéről a marketingstratégiádban. Ha most küzdesz elutasított hirdetésekkel, érdemes ezzel párhuzamosan végiggondolni azt is, hogyan illeszkedik a Facebook az összképbe.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mit tegyek, ha a Facebook szerint minden rendben, mégis újra és újra elutasítják a hirdetést?

Először is különítsd el, hogy pontosan mi ismétlődik: ugyanaz a kreatív, ugyanolyan típusú ígéret, azonos céloldal? Ha a rendszer mindig ugyanarra az elemre „harap rá”, akkor ott van a valódi probléma. Ilyenkor érdemes radikálisabban változtatni: teljesen új képet készíteni, átírni az üzenetet úgy, hogy kevesebb legyen benne az ígéret és több a tény, vagy akár egy másik, letisztultabb landing oldalt építeni. Ha több iparágban is tapasztalod ugyanezt a mintát (például több projektednél, ügynökségként), akkor nézd át a belső protokollt: nincs-e beégve egy olyan stílus vagy narratíva, ami ma már egyszerűen nem fér bele a platform logikájába.

Meddig „fér bele” az, hogy időnként elutasítják a hirdetéseimet?

Reálisan nézve, egy aktívan hirdető vállalkozásnál időnként lesz elutasított hirdetés – főleg, ha több kreatívot teszteltek. Az a gond, ha az elutasítás mintává válik: minden második-harmadik új kreatívnál ugyanaz a szabálysértés jön elő, vagy hónapról hónapra kapsz értesítést arról, hogy romlik a fiókod minősítése. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy „belefér-e még egy elutasítás”, hanem az, hogy mit tanultál az eddigiekből. Ha nincs tanulás, csak ismétlődés, akkor előbb-utóbb a fiókod is veszélybe kerülhet. A cél az, hogy a hibák után kialakuljon egy stabilabb, tisztább hirdetési gyakorlat, amely mellett az elutasítás ritka kivétel marad.

Másképp kezeli a rendszer a magyar hirdetéseket, mint a külföldieket?

A Meta hirdetési szabályzata világszintű, de figyelembe veszi a helyi jogszabályokat és kulturális szempontokat is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy alapvetően ugyanazon az ellenőrzési folyamaton mennek át a magyar hirdetések, mint az angol vagy német nyelvűek, viszont egyes érzékeny területeken (például pénzügyi szolgáltatások, szerencsejáték, politikai tartalom) a rendszer figyel a helyi szabályozási környezetre is. Nem az a lényeg, hogy „Magyarországon szigorúbb-e a Facebook”, hanem az, hogy a te iparágadban milyen lokális jogi keretek vannak, és ezek hogy találkoznak a platform elvárásaival. Ha ezzel tisztában vagy, nem fogsz meglepődni az elutasításokon, mert érteni fogod a hátterüket.

Mi van akkor, ha a konkurensem ugyanazzal a stílussal hirdet, és nála átmegy, nálam meg nem?

Ez az egyik leggyakoribb sérelem: „Bezzeg a konkurens már fél éve úgy hirdet, hogy tele van irreális ígéretekkel, mégis futnak a kampányai.” A valóság az, hogy a rendszer nem tökéletes, és nem fog mindent azonnal kiszűrni. Lehet, hogy a konkurensed még „átcsúszik” a réseken – de ez nem jelenti azt, hogy neked is ezt az utat kell választanod. Ha a saját vállalkozásod hosszú távra tervez, akkor nem érdemes olyan gyakorlatra építeni, ami bármikor egy irányelv-szigorítással vagy egy felhasználói jelentéssel összeomolhat. Érdemesebb úgy gondolkodni, hogy te leszel az, aki már most a jövőbeli, szigorúbb elvárások szerint kommunikál, mert így stabilabb lesz a márkád és a hirdetési infrastruktúrád is.

Mennyire kell „marketingpszichológiát” tanulni ahhoz, hogy kevesebb legyen az elutasítás?

Nem kell szakdolgozatot írnod a témából, de az biztos, hogy minél jobban érted az emberek döntési mechanizmusait, annál könnyebben tudsz olyan üzeneteket megfogalmazni, amelyek egyszerre hatásosak és etikailag vállalhatók. Az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben pont azt mutatom meg, hogyan lehet a magyar piacon úgy építeni marketinget, hogy ne a megtévesztésre, hanem a valós motivációkra és bizalomra építsünk. Ha így közelíted meg a reklámjaidat, nem csak a Facebook elutasításainak számát csökkented, hanem a saját lelkiismereted is nyugodtabb lesz – és a vevőid is szívesebben maradnak melletted hosszú távon.

Források

Meta – Community Standards

Meta – Advertising Standards

Meta Business Help Center – About ad reviews and what I can do if my ad is rejected