Sheldon marketing tanácsai

Hírességek marketing tanácsai

Ha az Agymenők (The Big Bang Theory) Sheldon Cooperjét egyszer ráengednénk egy átlagos magyar mikrovállalkozás marketingjére, az első 10 percben valószínűleg nem „új kreatív ötleteket” gyártana. Először rendet rakna. Nem azért, mert a rend öncél, hanem mert a rend nélkül a marketing tipikusan szétfolyik: posztolgatás lesz belőle, néha hirdetés, néha egy kis akció, néha egy új logó, aztán csodálkozás, hogy „miért nem nőttünk?”. Sheldon karaktere azért érdekes marketing-szempontból, mert túltolja azt, amit a legtöbb vállalkozó alultol: a definíciókat, a hipotéziseket, a mérést és az ismételhető folyamatot. A „Sheldon marketing tanácsai” kifejezést ezért én nem úgy értelmezem, hogy egy fiktív zseni megmondja a tutit, hanem úgy, hogy kibontjuk azt a gondolkodásmódot, amivel a marketinged nem hangosabb, hanem kiszámíthatóbb lesz. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-k egyik visszatérő gondja nem az, hogy „nincs jó ötlet”, hanem az, hogy nincs rendszer: nincs tiszta cél (mit tekintünk sikernek?), nincs tiszta célcsoport (kinek beszélünk?), nincs tiszta ajánlat (mit vesz meg tőlünk és miért pont tőlünk?), és nincs tiszta visszamérés (mi működött, mi nem, és honnan tudjuk?). A Sheldon-féle szemlélet erre ad hideg fejű választ: „Mutasd a definíciókat, mutasd a számokat, mutasd a kísérletet.” Nyilván a marketing nem laboratórium, és a vevő nem egy egyenlet. De a legtöbb vállalkozó nem azért bukik el, mert nem elég „színes”, hanem mert túl sok a vélemény és túl kevés a bizonyíték. Ebből a cikkből azt viszed el, hogyan lehet a marketingedet úgy felépíteni, hogy egy átlagos magyar piacon is működjön: árérzékeny közegben, bizalmi hiánnyal, rövid türelmi idővel. És közben megmaradj embernek, ne egy gépnek. Sheldon tanácsainak lényege ugyanis nem a ridegség, hanem a felelősség: ha pénzt költesz marketingre, akkor tudd, hogy mit vettél érte, és mit tanultál belőle.

Miért nem elég a logika, mégis miért kell

Sheldon típusa sok vállalkozót irritálna, mert a magyar üzleti kultúrában még mindig erős a „megérzésből” működés romantikája: „én érzem a piacot”, „én ismerem a vevőket”, „én tudom, mi kell”. A baj az, hogy az emberi döntések nagy része nem tiszta logika mentén születik, hanem rövidítésekkel, torzításokkal, szokásokkal, társas hatásokkal és félelmekkel. Ez nem „lelki gyengeség”, hanem biológiai takarékoskodás: az agy spórol. Éppen ezért a marketingben egyszerre igaz két állítás: 1) a vevő nem racionális, 2) a vállalkozónak racionálisnak kell lennie. Ha a vevő nem racionális, akkor nem a „tökéletes termékleírás” fog mindent megoldani. De ha a vállalkozó sem racionális, akkor a marketingre költött pénz gyorsan érzelmi feszültség-levezetés lesz: hirdetek, mert félek; akciózok, mert pánikolok; váltok ügynökséget, mert türelmetlen vagyok; átírom a weboldalt, mert unatkozom. Sheldon marketing tanácsai itt azt jelentenék, hogy külön választjuk a szerepeket: a vevőnél elfogadjuk, hogy érzelmek és benyomások alapján dönt, a cégben viszont megköveteljük, hogy a döntések mögött legyen számítás. Ez a kettő együtt etikus is tud lenni: nem a vevőt akarod átverni, hanem úgy kommunikálsz, hogy a vevő gyorsan és biztonságban tudjon dönteni. A magyar piacon ez különösen lényeges, mert a bizalmi deficit valós: sokan találkoztak már túlzó ígéretekkel, kamu „szakértőkkel”, és olyan ajánlatokkal, amelyek a valóságban nem azt adták, amit a kommunikáció sugallt. Dajka Gábor tapasztalata szerint emiatt a vállalkozók két szélsőségbe csúsznak: vagy túl agresszíven ígérnek, vagy túl óvatosak, és „nehogy valaki félreértse” alapon elrejtenek minden erősséget. A Sheldon-féle megoldás: tedd mérhetővé az ígéreteidet. Ha azt mondod „gyors”, írd le, mit jelent (pl. 24 óra). Ha azt mondod „prémium”, mutasd meg, miben (anyag, garancia, szolgáltatás, folyamat). Ha azt mondod „megbízható”, tedd láthatóvá (referenciák, esetszintű bizonyítékok, transzparens feltételek). A logika tehát nem a vevőnek szól első körben, hanem neked: hogy a marketinged ne hangulat, hanem üzleti döntés legyen. A vevő meg azt kapja belőle, amit szeret: érthetőséget, biztonságot, kapaszkodókat.

Pozicionálás: kategória, célcsoport, ígéret

Sheldon egyik erőssége, hogy nem bírja a homályos fogalmakat. A magyar vállalkozói marketingben viszont rengeteg a homály: „minőségi szolgáltatás”, „ügyfélközpontú hozzáállás”, „kedvező ár”, „széles választék”. Ezek nem hazugságok, csak üresek, mert nem különböztetnek meg. Ha a vállalkozásod kommunikációja tele van ilyen mondatokkal, akkor a piac szemében te egy leszel a sok közül, és az ár fog dominálni. A Sheldon marketing tanácsai itt kíméletlenek lennének: válassz kategóriát, válassz célcsoportot, és fogalmazz egyetlen érthető ígéretet. A kategória nem az, amit te szeretnél mondani magadról, hanem amibe a vevő berak téged a fejében. „Könyvelő” nem kategória-előny, hanem kiindulópont. „Könyvelő startupoknak”, „könyvelő orvosoknak”, „könyvelő átalányadósoknak” már egy másik szint. Ugyanez igaz termékekre is: „kávé” helyett „irodai kávéellátás”, „otthoni specialty kezdőknek”, „kávé ajándékcsomag cégeknek”. Nem azért kell szűkíteni, mert „mindenki más hülye”, hanem mert a piac figyelme véges. Ha te mindenkinek beszélsz, a valóságban senkinek sem beszélsz. Tegyük fel, hogy egy átlagos magyar KKV-nál a tulajdonos azt mondja: „De én nem akarok kiesni a lehetőségekből.” A Sheldon-válasz: „A lehetőségekből amúgy is kiesel, csak észre sem veszed.” A pozicionálásban a bátorság az, hogy vállalod a fókuszt. A fókusz pedig nem szűkítést jelent, hanem érthetőséget. A célcsoport meghatározásánál én azt javaslom: először ne demográfiával kezdd, hanem helyzettel. Milyen élethelyzetben, milyen problémával találkozik a vevő? Milyen kockázatot lát? Milyen információ hiányzik neki? Milyen félelme van? Ezek után jön a konkrétum: hol él, milyen nyelven beszél, milyen platformon van jelen, mennyire árérzékeny, mennyi időt szán döntésre. A harmadik elem az ígéret, ami nem „szép mondat”, hanem csereajánlat: mit kap, milyen áron (nem csak pénzben), milyen idő alatt, milyen feltételekkel. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb vállalkozás ott csúszik el, hogy az ígéretet összekeveri a vággyal: „szeretnénk a legjobbak lenni” nem ígéret, hanem belső motiváció. Az ígéret a vevő nyelvén van, és ellenőrizhető. Ha ezt a három elemet rendbe teszed, a marketinged megkönnyebbül: kevesebb tartalom is többet ér, mert végre egy rendszerből beszélsz.

Árazás és ajánlat: értékkommunikáció árérzékeny piacon

A Sheldon-féle logika könnyen elvisz abba az irányba, hogy az ár „csak szám”, és ha olcsóbb vagy, akkor nyersz. A valóság viszont az, hogy az ár egyszerre szám és jelzés. A magyar piac árérzékeny, de nem ostoba. Az árérzékenység gyakran azt jelenti, hogy a vevő fél a rossz döntéstől, és biztonságot keres. Ha nincs biztonság, akkor az olcsóság csábító, mert kisebb a kockázat érzete. A vállalkozó pedig erre sokszor úgy reagál, hogy elkezd lefelé licitálni, majd eljut oda, hogy sokat dolgozik kevés pénzért, és közben egyre idegesebb lesz a vevőkre. Ezt én üzleti zsákutcának tartom. Sheldon marketing tanácsai az árazásban nem az olcsóságról szólnának, hanem az ajánlat struktúrájáról: hogyan csomagolsz úgy, hogy a vevő könnyen össze tudja hasonlítani, és ne csak az ár maradjon a kezében. Három egyszerű eszköz működik meglepően jól, még kis cégnél is. Az első a szintezés (jó–jobb–legjobb): adsz egy belépő szintet azoknak, akik bizonytalanok, és adsz egy magasabb szintet azoknak, akik nyugalmat és kényelmet vesznek. A második a hatókör pontosítása: írd le, hogy az ár mit tartalmaz és mit nem. Minél drágább a termék vagy szolgáltatás, annál jobban kell látszania, hogy miért kerül annyiba. A harmadik a kockázatkezelés: garancia, próbaidő, visszavásárlás, részletfizetés, transzparens feltételek. Ez nem „kedveskedés”, hanem üzleti logika: a vevő kockázatot csökkent, te pedig bizalmat építesz. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piacon az a vállalkozó jár jól, aki nem szégyelli kimondani, hogy miben erős és miben nem. A túl széles ígéret olcsó hatású. A konkrét ígéret prémium hatású, még akkor is, ha nem vagy luxus. Az ajánlatod legyen összehasonlítható, de ne legyen egyszerűen lemásolható. Ezt úgy éred el, hogy nem csak „terméket” adsz, hanem folyamatot, kényelmet, csökkentett hibalehetőséget, gyorsabb döntést, jobb ügyfélélményt. És itt jön a hidegzuhany: ha a vállalkozásod jelenleg csak árban tud versenyezni, akkor nem az a megoldás, hogy még olcsóbb leszel, hanem az, hogy újraépíted az értékedet. Lehet, hogy szolgáltatásfejlesztés kell, lehet, hogy jobb kommunikáció, lehet, hogy egy szűkebb célcsoport. De az biztos, hogy a folyamatos akciózás hosszú távon kiüresít. A vevő megszokja, te pedig elveszíted a tartást. Én a stabil árazásban hiszek, és abban, hogy az ajánlat legyen világos, mert a világosság pénzt ér.

Mérés és kísérletezés: vélemény helyett bizonyíték

Ha egyetlen „Sheldon marketing tanácsai” típusú elvet kellene kiemelnem, akkor ez lenne: a marketing nem véleményverseny. A legtöbb cégnél a marketing döntések úgy születnek, hogy a tulajdonos, a kolléga, az ismerős, a rokon, meg „a Facebook csoport” mind mond valamit, aztán valaki győz. Ez nem stratégia, hanem társas dinamika. Sheldon erre azt mondaná: „Mutasd a kísérletet.” A modern online környezet egyik jó oldala, hogy kis büdzsével is lehet tanulni. A rossz oldala, hogy könnyű félremérni magad: lájkok, megtekintések, kattintások, és közben nincs profit. A mérést ezért nem a platform kedvéért csinálod, hanem a vállalkozás kedvéért. Három szintet érdemes elválasztani. 1) Vállalati cél: bevétel, fedezet, ügyfélszám, előfizetés, visszatérő vásárlás. 2) Marketing cél: érdeklődők száma, ajánlatkérések, kosárba tétel, próbaverzió, hírlevél-feliratkozás, időpontfoglalás. 3) Végrehajtási mutatók: átkattintási arány, megtekintés, elérés, videómegnézési arány. A legtöbb kezdő itt rontja el: beleragad a 3-as szintbe, mert azt könnyű nézni. Sheldon viszont visszahúzna az 1-eshez: „Mennyi pénzt hozott?” Nem cinizmusból, hanem azért, mert a cég nem tapsból él. A kísérletezés lényege, hogy előre kimondod, mit vársz és miért. Például: „Ha a landing oldalon rövidebb a szöveg és több a bizonyíték (garancia, folyamat, gyakori kérdések), akkor nő az ajánlatkérés.” Ez egy hipotézis. Utána futtatsz két verziót, és megnézed, tényleg nőtt-e, és mennyivel. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar vállalkozók gyakran túl nagyot akarnak változtatni egyszerre: új oldal, új márka, új csatorna, új ügynökség, új termék. Ebből nem tanulsz, mert nem tudod, mi okozta a változást. A Sheldon-féle módszer: egyszerre egy változó, és csak annyi adat, amennyi döntéshez kell. A másik fontos pont: a marketingben a „szám” önmagában nem igazság. A mérést kontextusban kell értelmezni. Ha hirdetsz, és felmegy a forgalom, attól még lehet, hogy a profit nem nő, mert rossz vevőt hoztál. Ha felmegy a profit, attól még lehet, hogy hosszú távon égeted a márkát, mert csak akcióval adsz el. A kísérletezés ezért nem csak optimalizálás, hanem üzleti fegyelem. És őszintén: a legtöbb vállalkozónak nem több kreatív ötlet kell, hanem több fegyelem a mérésben.

Üzenetalkotás: pontosság, egyszerűség, emberi hang

Sheldon a pontosság megszállottja. Marketingben ez félig áldás, félig csapda. Áldás, mert a pontosság tisztítja a kommunikációt: nem „szuper”, nem „csúcs”, nem „minőségi”, hanem konkrét. Csapda, mert a túlzott pontosság néha emberidegen: a vevő nem definíciókat akar olvasni, hanem meg akarja érteni, hogy mi lesz vele, ha téged választ. A jó üzenet nem okoskodás, hanem segítés. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-k két hibát váltogatnak: vagy túl technikaiak (szakzsargon, paraméterek, hosszú magyarázat), vagy túl semlegesek (mindenki-ugyanazt-mondja jelleg). A Sheldon marketing tanácsai alapján én egy egyszerű üzenet-struktúrát használok, ami szinte minden iparágban működik, ha rendesen megcsinálod: probléma – ígéret – bizonyíték – folyamat – felhívás. Probléma: kimondod, milyen helyzetben van a vevő. Ígéret: megmondod, miben segítesz. Bizonyíték: megmutatod, miért hihető (garancia, eredmények, referencia, szakmai múlt, eszközök, folyamat). Folyamat: leírod, mi fog történni lépésről lépésre, mert a vevő a bizonytalanságot utálja. Felhívás: egyetlen következő lépést kérsz tőle. A „pontosság” itt nem azt jelenti, hogy mindent elmondasz, hanem azt, hogy a vevő szempontjából fontos dolgokat mondod el. A legtöbb weboldal például tele van magáról szóló információval, miközben a vevő kérdéseire nem válaszol: mennyi idő, mennyi pénz, mi a kockázat, mit kell nekem csinálnom, mikor látok eredményt, mi van, ha nem jön össze. Ha ezekre válaszolsz, az üzeneted emberi lesz, mert a vevő fejében beszélsz. És van még egy Sheldon-kompatibilis elv: ne hagyd, hogy a vevőnek kelljen következtetni. A marketingben a kimondatlan állítás nem állítás. Ha tényleg gyors vagy, mondd ki. Ha tényleg precíz vagy, mondd ki, hogyan biztosítod. Ha tényleg nem vállalsz el mindent, mondd ki, mit nem vállalsz. A magyar piacon ez meglepően nagy bizalmat épít, mert ritka. Végül egy személyes vélemény: én nem hiszek abban, hogy „az emberek nem olvasnak”. Az emberek rosszat nem olvasnak. Ha a szöveg a saját ego-drámádról szól, nem fogják olvasni. Ha a szöveg az ő döntésüket teszi könnyebbé, el fogják olvasni. Nem mind, nem mindig, de elég ember ahhoz, hogy üzlet legyen belőle.

Csatornák és tartalom: fegyelmezett rendszer a napi káosz helyett

A Sheldon-típusú gondolkodás a csatornaválasztásnál is hasznos, mert segít elengedni a FOMO-t. A legtöbb vállalkozó úgy viszonyul a marketingcsatornákhoz, mint a svédasztalhoz: kicsit ebből, kicsit abból, aztán a végén rosszul van, és nem érti, miért nincs eredmény. A magyar piacon ráadásul könnyű belefáradni a zajba, mert mindenki beszél, mindenki posztol, mindenki oktat, mindenki „megmondja”. Sheldon marketing tanácsai erre megint egyszerűek: válassz kevés csatornát, de tartsd őket fegyelmezetten. Kezdő vagy mikrovállalkozás esetén én általában azt mondom: legyen 1 fő megszerzési csatorna és 1 megtartási csatorna. A megszerzés lehet kereső (Google), lehet közösségi (Meta, TikTok), lehet partneri (ajánlások, együttműködések), lehet piactér, lehet hideg megkeresés B2B-ben. A megtartás tipikusan e-mail, remarketing, közösségi felület vagy valamilyen tagság/előfizetés. A lényeg az, hogy ne rohangálj. Ha választasz, akkor építs. És itt jön a tartalom kérdése: a tartalom nem „poszt”, hanem bizalomépítés. Nem kell naponta. Nem kell mindenhova. De kell következetesen. A következetesség nem esztétika, hanem üzleti logika: a vevő többször találkozik veled, és minden találkozásnál egy kicsit csökken a kockázatérzete. A tartalom felépítésére én négy kategóriát használok, mert ezzel a legtöbb iparág lefedhető: 1) oktató (hogyan működik, mire figyelj), 2) bizonyító (folyamat, háttér, referenciák, eredmények), 3) ajánlat (mit lehet tőled venni, milyen feltételekkel), 4) szűrő (kinek nem való, milyen elvárások vannak). A szűrő azért fontos, mert a rossz vevő drága: időt visz, energiát visz, és tönkreteszi a kommunikációdat. Dajka Gábor tapasztalata szerint a vállalkozók gyakran azért válnak cinikussá, mert hagyják, hogy a rossz vevők domináljanak. Ezt lehet kezelni úgy, hogy már kommunikációban kijelölöd a határaidat. És még valami: a csatornák között ne csak „jelenlétet” építs, hanem útvonalat. Ne legyen olyan, hogy valaki megnéz egy videót, aztán nincs következő lépés. Legyen egy egyszerű út: tartalom → értékes ajánlat (pl. ingyenes anyag, konzultáció, próba) → fő ajánlat → megtartás. Nem kell túlbonyolítani, csak ne legyen lyukas. A lyukas rendszerben a marketing pénz elfolyik, és azt fogod érezni, hogy „hiába dolgozom”. Sheldon ilyenkor annyit mondana: „Nem hiába dolgozol. Csak nincs rendszered.”

30 napos gyakorlati akcióterv

Az alábbi 30 napos tervet úgy állítottam össze, hogy egy átlagos magyar mikrovállalkozás is végig tudja vinni külön csapat nélkül. A cél nem az, hogy egy hónap alatt „kész” legyen a marketinged, hanem az, hogy legyen egy működő alap, amit utána lehet javítani. A Sheldon-féle gondolkodás itt abban segít, hogy ne ötletelés legyen, hanem végrehajtás és tanulás.

Időszak	Fókusz	Konkrét feladatok
1–7. nap	Pozicionálás és ajánlat	Írd le 1 mondatban: kinek segítesz, miben, milyen helyzetben. Írd le 5 mondatban az ajánlatod: mit kap, mennyiért, mennyi idő alatt, milyen feltételekkel. Készíts egy „kinek nem való” listát (minimum 5 pont).
8–14. nap	Üzenet és bizonyíték	Írd át a fő weboldal/landing szöveget a „probléma–ígéret–bizonyíték–folyamat–felhívás” szerint. Gyűjts össze 10 darab bizonyíték-elemet (referencia, garancia, folyamat, képek, dokumentált lépések). Írj 10 gyakori kérdést és választ, amit tényleg megkapnál.
15–21. nap	Csatorna és tartalom	Válassz 1 megszerzési csatornát és 1 megtartásit. Készíts 2 hétre előre 8 tartalmi témát a 4 kategóriából (oktató, bizonyító, ajánlat, szűrő). Állíts be egyetlen következő lépést (pl. ajánlatkérés, időpontfoglalás, feliratkozás).
22–30. nap	Mérés és első kísérlet	Határozz meg 1 fő üzleti mutatót és 2 marketing mutatót (ne többet). Futtass 1 kísérletet: kétféle cím, kétféle ajánlat, kétféle landing szöveg vagy kétféle kreatív. Írd le a tanulságot: mi működött, mi nem, és mi a következő módosítás.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Most jön az a rész, ahol vállalok egy határozott állítást: a legtöbb vállalkozó nem marketingproblémával küzd, hanem fegyelmi problémával. Nem azért nincs eredmény, mert „a piac rossz”, „az emberek spórolnak”, „a platformok elszálltak”, hanem mert a vállalkozó nem tudja tartani a saját rendszerét. Hetekig lelkes, aztán eltűnik. Egyszer mindent akar, aztán semmit. Egyszer akciózik, aztán megsértődik, hogy csak az akcióra jönnek. Ez nem marketing, ez érzelmi hullámvasút. És ha így működsz, a vevő sem fog komolyan venni. A Sheldon marketing tanácsai szerintem pont ezért hasznosak: kirángatnak ebből a hullámzásból, és visszatesznek a valóságba. A valóság pedig az, hogy a marketing nem egy kampány, hanem egy folyamat, amit hónapokig és évekig kell építeni. Tudom, ez nem szexi, de ettől még igaz. Befektetői szemmel nézve a marketing a vállalkozásod egyik tőkeallokációja: pénzt és időt teszel bele, és elvárod, hogy megtérüljön. De ha nincs mérés, nincs tanulás. Ha nincs tanulás, nincs fejlődés. Ha nincs fejlődés, akkor csak a szerencse marad. És én nem szeretek szerencsére építeni céget. Egy másik provokatív gondolat: sok vállalkozó valójában nem akar marketingrendszert, csak megnyugvást. Azt akarja, hogy „valaki csinálja meg helyettem”, és közben ne kelljen döntéseket hozni. Ez nem fog menni. A marketing nem azért nehéz, mert bonyolult, hanem mert felelősséget kér: vállald, hogy te döntesz, te méred, te tanulsz, te finomítasz. És igen, lehet kiszervezni, lehet csapatot építeni, de a gondolkodást nem tudod kiszervezni. Ha ezt a cikket úgy olvastad, hogy közben feszített a kérdés: „oké, de mi az az egy trükk, amitől holnap beindul?”, akkor rossz hírem van. Viszont van jó hírem is: ha te tényleg rendszert építesz, akkor a konkurenseid nagy része pár hónap alatt lemorzsolódik, mert ők nem fegyelmezettek. És így előnyöd lesz, miközben nem kell semmi extra, csak következetesség és tiszta gondolkodás.

„A marketingben nem az nyer, aki a leghangosabb, hanem aki a legérthetőbb, és ezt képes hónapokon át tartani.” – Dajka Gábor

Ha szeretnél mélyebben rálátni arra, hogyan hatnak a döntésekre a figyelem, a társas mechanizmusok és a fogyasztói gondolkodás, akkor az Online Marketing és Pszichológia című könyvemet is ezért írtam: nem eszköz-gyűjteménynek, hanem alapozásnak, ami segít stratégiai módon gondolkodni a magyar piacon.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Sheldon-szerűen mindent mérni kell? Egy mikrovállalkozásnál ez nem túlzás?

Nem mindent kell mérni, hanem azt a keveset, ami döntést hoz. Mikrovállalkozásnál a túl sok mérés ugyanúgy hiba, mint a nulla mérés. Válassz 1 üzleti mutatót (pl. havi fedezet vagy rendelési érték) és 2 marketing mutatót (pl. ajánlatkérések száma, visszatérő vásárlók aránya), és ezekhez ragaszkodj 60–90 napig. A Sheldon-féle fegyelem nem adatfetisizmus, hanem következetesség.

Miért érzem azt, hogy Magyarországon mindenki csak az árat nézi?

Az ár gyakran a bizalom hiányának helyettesítője. Ha a vevő nem látja tisztán, mit kap, mennyi kockázattal, és miért hihető az ígéret, akkor a legalacsonyabb ár tűnik „biztonságosnak”. A megoldás nem az, hogy olcsóbb leszel, hanem az, hogy a bizonyítékot és a folyamatot láthatóvá teszed. Magyar piacon különösen sokat számít a transzparencia: mit vállalsz, mit nem, mennyi idő, milyen feltételek, hogyan zajlik a munka.

Mit csináljak, ha nincs időm marketingre, de tudom, hogy kellene?

Ne próbáld meg „időből” megoldani, oldd meg rendszerből. Válassz 1 csatornát, és csinálj heti 2 darab fix, előre kijelölt feladatot: egy tartalom és egy értékes lépés (pl. ajánlatkérés, utánkövetés, hírlevél). A napi szintű kapkodás helyett legyen egy kicsi, de biztos ütemezés. Ha ez megvan, később lehet skálázni.

Mi a legnagyobb hiba, amit Sheldon valószínűleg észrevenne a marketingemben?

Az, hogy nincs kimondva, mi a siker definíciója. Sok vállalkozó „több vevőt” akar, de nem tudja, mennyit, milyen áron, milyen profittal, milyen időtávon. Sheldon erre azt mondaná: add meg a paramétereket. És igaza lenne. Amíg a cél homályos, a marketinged is homályos lesz.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha a Sheldon-féle gondolkodásmódot szeretnéd a gyakorlatban is erősíteni, akkor ez a videó jó kiegészítés: a bizonyításról, a torzításokról és arról szól, miért kell óvatosnak lenni a hangzatos állításokkal.