Miért térsz vissza egy olyan marketingeshez, aki rosszul bánik veled?

Főbb pontok:

Bármilyen furcsán is hangzik, a vállalkozói létben és az ügyfél-szolgáltató viszonyban meglepően gyakori, hogy valaki újra és újra visszatér egy olyan szakemberhez vagy céghez – például egy marketingeshez –, aki láthatóan nem bánik vele kellő tisztelettel. Lehet, hogy a projektek mindig kaotikusak, nincs következetes odafigyelés vagy éppen lekicsinylően bánnak a kéréseiddel. Ennek ellenére te mégis maradsz, vagy visszatérsz. Mi állhat a háttérben?

„A jelenség hasonlít a függőségi vagy kapcsolati dinamika pszichológiájához: a kiszámíthatatlan visszacsatolás, az időnként kapott elismerés, és a remény, hogy egyszer majd minden jobbra fordul, sokszor erősebb, mint a racionális döntés.”

Az alábbiakban három pszichológiai okot mutatok be, amelyek megvilágíthatják, miért ragaszkodsz egy toxikus együttműködéshez, és azt is, hogyan szakíthatod meg ezt a káros körforgást.

1. A Dopamin-ciklus: az elismerés utáni vágy

Az agyad „jutalmazási központja” a dopamin által működik. Ha egy üzleti kapcsolatban időnként nagy dicséretet, odafigyelést vagy pozitív eredményeket kapsz, majd ezt követően elhanyagolnak vagy kritizálnak, a dopaminszinted mégis megköti az élményeket. Ez a hullámzó megerősítés a szerencsejátékok működésére emlékeztet: a kiszámíthatatlan, de időnként mégis felvillanó jutalom erősebben függővé teszi az embert, mint a stabil, kiszámítható díjazás.

  • Miért maradsz? Abban bízol, hogy újra megkapod azt a pillanatnyi elismerést, ami korábban olyan jó érzéssel töltött el.
  • Hogyan lépj ki? Keress olyan szakértőket, szolgáltatókat, akik következetesen figyelnek rád. A stabil, megbízható elismerés nemcsak emberileg, de üzletileg is sokkal nagyobb kiszámíthatóságot hoz.

2. Önbecsülés és önértékelés: az „értéktelenség” érzésének csapdája

Az alacsony önértékelés gyakran vezet ahhoz, hogy beéred egy olyan marketingessel, aki nem teszi a te igényeidet az első helyre. Ha belül úgy érzed, hogy „nem érdemelsz jobbat” vagy „ilyenek a marketingesek, úgysem változik semmi”, akkor könnyen megmagyarázod magadnak, hogy miért nem váltasz. Ez a dinamika érzelmi szűrőként működik, és a rossz élményekkel szemben is csökkent ellenállást hoz létre.

  • Miért maradsz? Mert tudat alatt úgy véled, nincs jogod többet kérni vagy hogy ez az általános színvonal a szakmában.
  • Hogyan lépj ki? Első lépés a saját önértékelésed felmérése. Egy-egy önfejlesztő kurzus, coaching folyamat vagy egyszerűen az önismeret növelése segít felismerni, hogy jobbat érdemelsz.

3. A „változási fantázia”: hit abban, hogy a marketinges majd „jobb lesz”

Néha azért maradsz egy rossz partnernél, mert a kezdeti időszakban kaptál néhány jó gesztust vagy eredményt, és hiszel benne, hogy „ezek az idők még visszatérnek”. A korábbi pozitív pillanatok azonban nem garantálják a jövőbeli változásokat, főleg ha a viselkedés hosszú távon nem változik.

  • Miért maradsz? Mert az elején voltak jó tapasztalataid vagy hallottál arról, hogy másnál működtek a dolgok, és reménykedsz a „régi” szakember feltámadásában.
  • Hogyan lépj ki? Légy objektív a jelenlegi helyzetet illetően: milyen a marketinges valódi, mindennapi viselkedése? Ha folyamatosan alulmarad az elvárásokhoz képest, inkább keress új partnert.

Hogyan szakíthatsz meg a káros körforgást?

  1. Ismerd fel a függőségi mintát: Tudd, hogy miért ragaszkodsz. Ha azonosítod, hogy dopaminfüggőség, alacsony önértékelés vagy a „változási fantázia” tart fogva, máris könnyebb lesz tudatosabban dönteni.
  2. Állíts fel minőségi elvárásokat: Írd össze, milyen együttműködést szeretnél, és milyen jelek utalnak arra, hogy a marketinges tiszteletben tartja az igényeidet. Ha ezeket az elvárásokat nem teljesítik, lépj tovább.
  3. Keresd a kölcsönös tiszteletet: Olyan szakmai partnerségre van szükség, ahol valóban értékelik a projektjeidet, a megkereséseidet és a hosszú távú céljaidat. A profi szolgáltatók számára nem extra, hanem alapvető, hogy odafigyeljenek rád.
  4. Támogasd az önértékelésed növekedését: Biztosíts magadnak pszichés hátteret (coaching, mentor, önfejlesztő tréning), mert a magabiztosság segít abban, hogy ne érd be kevesebbel.
  5. Legyél őszinte önmagaddal: A jövőbeli ígéretek helyett vizsgáld meg a jelenlegi, konkrét viselkedéseket és eredményeket. Sokszor ez a realitássegítő nézőpont világosan rámutat arra, hogy ideje váltani.

Összegzés

A függőségi dinamika és az ingadozó megerősítés a vállalkozói létben is működhet, főleg, ha a marketingesed időnként tündököl, majd hirtelen elhanyagol. Ha magadra ismertél, érdemes tudatosan átgondolni, mi tart vissza a váltástól, és hogyan tudnád olyan szakmai partnert választani, aki következetesen támogat.

„Nincsenek pótolhatatlan szolgáltatók, de a saját igényeidet és önbecsülésedet senki más nem fogja megvédeni helyetted. Ha érzed, hogy toxikus körben mozogsz, ideje új fejezetet nyitnod.”

Az első lépés az önismeret: ha tisztában vagy azzal, milyen érzelmi csapdák miatt ragaszkodsz valakihez, akkor képes leszel tudatosan és megfontoltan új, egészségesebb együttműködéseket kialakítani. Így megszabadulhatsz attól a kellemetlen érzéstől, hogy „rá vagy kényszerülve” egy tiszteletet nem mutató marketingesre, és megtapasztalhatod, milyen érzés, ha egy szakember valóban a te céljaidért dolgozik.

Dajka Gábor: Online Marketing és Pszichológia

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Generációk figyelme marketing szempontból

Az üzleti verseny ma elsősorban a figyelem piacán dől el. Nem azért, mert „eltűnt” volna a fókuszunk, hanem mert a kínálat – ingerből, tartalomból, csatornából – exponenciálisan nő, miközben az emberi idő marad 24 óra. A márkák nem percenként fizetnek a sikerért, hanem a relevancia, a kontextus és az élmény által kiérdemelt figyelemért. Ez a...

Jung archetípusainak használata a marketingben

A „Jung-féle archetípusok” kifejezés sokszor hangzik el úgy, mint valami misztikus trükk a márkaépítésben. Valójában nagyon is prózai dologról beszélünk: közös mintázatokról, amelyekben az emberek értelmet keresnek. Jung megfigyelése szerint a kollektív tudattalanban vissza-visszatérő ősképek (anya, hős, bölcs, tréfamester stb.) szervezik a történeteinket. A marketing nem klinikai pszichológia, de történetmesélés és jelentésadás: a vevő értelmezi...

Big Five személyiségmodell használata a marketingben

A Big Five – más néven OCEAN (Openness, Conscientiousness, Extraversion, Agreeableness, Neuroticism) – a személyiség ötdimenziós leírása. A vállalati oldalon sokszor félreértik: nem „dobozol be” vele embereket, és nem is varázspálca, ami minden kreatív problémát megold. Amiért mégis érdemes foglalkozni vele, az az, hogy rendet tesz a fejünkben: érthető, konzisztens nyelvet ad ahhoz, hogyan különböznek...

Myers–Briggs-típuselmélet használata a marketingben

A marketingben mindig is volt egy csábítás: „ha meg tudom nevezni az embert, akinek eladok, akkor előre tudom írni, hogyan fog viselkedni”. A Myers–Briggs‑típuselmélet (MBTI) ezt a vágyat játssza ki ügyesen: négy dichotómia, tizenhat típus, egy könnyen megjegyezhető kód – és máris kész a „persona”. Itt kezdődnek a félreértések. A típusok nyelve kényelmes, de a...

Itt érsz el

© Copyright 2025