Kotter manager-leader modellje

Ha tetszik a cikk, akkor a könyvem is fog! És csak 5.775 Ft.

John Kotter szerint a vezetőnek két egymást kiegészítő szerepben kell helytállnia: a manager és a leader szerepben. A manager a belső rendet és hatékonyságot (efficiency) tartja fenn, míg a leader a megújulásért, a változások sikeres megvalósításáért (effectiveness) felel. A mai komplex, gyorsan változó üzleti környezetben egyszerre fontos, hogy egy szervezet stabilan és szabályozottan működjön, ugyanakkor rugalmasan igazodjon az állandó változásokhoz. Kotter felismerése, hogy a vezető csak akkor lehet hosszú távon sikeres, ha mindkét szerepet gyakorolja. A „manager vagy leader?” kérdés tehát értelmetlen. A vezetőnek mindkét szemléletet egyesítenie kell a napi gyakorlatban.

Manager szerep – A belső rend és hatékonyság záloga

Manageri szerepben a vezető a szervezeti komplexitás kezelésére koncentrál. Ebben a minőségében terveket készít, költségkereteket fogad el, struktúrákat alakít ki és szabályozza a belső folyamatokat. A cél, hogy a munka zökkenőmentesen folyjon és a szervezet hatékonyan működjön.

  • Célkitűzés menedzserként: Részletes tervekben és költségvetési keretekben fogalmazza meg a rövid és hosszú távú célokat, ezzel kezelve a vállalati komplexitást.
  • Feltételbiztosítás: Szervezetet és formális rendszereket épít, kijelöli a munkaköröket, felállítja a szükséges eljárásokat, megteremti az erőforrások elosztásának rendjét. Például részletes munkaköri leírásokat és jutalmazási rendszert alakít ki.
  • Végrehajtás: Problémamegoldás és kontroll. Folyamatosan figyeli, hogy a tervek miként teljesülnek, és ha eltérést tapasztal, beavatkozik. Gyakran kontrolling- és beszámoltatási rendszerek segítségével éri el, hogy minden a kijelölt irányba haladjon.

A manageri szerep központi eredménye, hogy a cég működése zökkenőmentes lesz, és az erőforrások kihasználása megfelelő rendben zajlik.

Leader szerep – A megújulás és eredményesség motorja

A leaderi szerep ezzel szemben a változásokra koncentrál. A gyorsan változó környezet, az erősödő verseny és a technológiai átalakulások új és új kihívásokat jelentenek, amelyekre frissen kell reagálni. A leader szerepben lévő vezető fő feladata, hogy felismerje az alkalmazkodás kényszerét, kialakítson egy olyan jövőképet (vision), amely motiválja a szervezet tagjait, és segítse a változás sikeres megvalósítását.

  • Célkitűzés leaderként: Jövőképet és változási stratégiákat alkot. Középpontban nem azonnal a részletes tervek állnak, hanem az iránykijelölés, a „miért” hangsúlyozása (miért fontos a változás?). A jövőkép a szervezet számára olyan „iránytű”, amely összefogja a célok tervezését.
  • Feltételbiztosítás: Kommunikációval, meggyőzéssel és elfogadtatással szerzi meg az emberek támogatását. A szabályok és eljárások helyett itt a motiváló üzenetek, a hiteles vezetői kiállás kerül fókuszba, hogy a szervezet minél több tagja akarja a jövőkép megvalósulását.
  • Végrehajtás: A leader az alapvető emberi szükségleteket célozza meg: inspirál, érzelmi támogatást nyújt, elismerést ad, és így ösztönzi a munkatársakat, hogy leküzdjék a változási folyamat buktatóit. Nem egyszerű ellenőrző rendszerekkel tartja kézben a helyzetet, hanem a helyes magatartásformákat jutalmazza, bevonja a munkatársakat, fenntartja a célok iránti lelkesedést.

A leaderi szerep legfontosabb sikerkritériuma az eredményesség (effectiveness): a szervezet folyamatos megújulóképessége és a környezeti kihívásokra adott jó válaszok.

A manager és a leader szerepek összehasonlítása

Az alábbi táblázat mutatja, Kotter szerint mik a legfontosabb különbségek a két szerepkör között. Ez a két szerep ugyanakkor kiegészítő jellegű: a jó vezető szükség esetén képes felvenni mindkettő gondolkodásmódját és feladatait.

Manager szerep Leader szerep
  • Célkitűzés: Tervezés, költségvetés
  • Feltételbiztosítás: Szervezés, formális rendszerek
  • Végrehajtás: Problémamegoldás, kontroll
  • Sikerkritérium: Belső hatékonyság, stabilitás
  • Célkitűzés: Jövőkép, változási stratégiák
  • Feltételbiztosítás: Kommunikáció, meggyőzés, elfogadtatás
  • Végrehajtás: Motiválás, inspirálás
  • Sikerkritérium: Környezeti kihívásokra adott hatékony válasz

„A manager a komplexitással és a stabil működéssel birkózik meg, a leader pedig a változásokra koncentrál. Mindkettőre szükség van a sikeres szervezeti működéshez.” (Kotter 2001)

Manager vagy leader – Kell-e választani?

Gyakori kérdés, hogy „manager vagy leader típusú vezetőkre van-e szükség?” Kotter szerint ez a kérdés hibás, hiszen nem két külön vezetőtípusról beszélünk, hanem két különböző, de kiegészítő vezetői szerepről. A vezetői munka során stabil és hatékony rendszerműködtetésre éppúgy szükség van, mint a jövőképalkotásra és a változások katalizálására. Olykor az egyik, máskor a másik kap hangsúlyt, de a teljes vezetői repertoár részei kell, hogy legyenek.

Amikor a környezet dinamikusan változik, vagy nagy átalakulásra van szükség, a leader szerep kerül előtérbe: jövőképalkotás, motiválás, célirányos megújulás. Ugyanakkor a manageri szemléletet sem szabad elhanyagolni, hiszen a változás során is fenntartandó a rend, a hatékony erőforrás-gazdálkodás és a stabil folyamatok. Vagyis még változás idején sem lehet sutba dobni a jól kialakított szabályokat, kontrollingot, és a szervezet rendjének egy bizonyos fokát.

Hasonlóképpen, egy stabil működési időszakban is szükség van leaderi gondolkodásra, mert nincs teljesen „mozdulatlan” időszak. A kisebb fejlesztések, finomhangolások, új piacok vagy termékötletek mind igénylik a kreatív, visionárius hozzáállást. Ezért fontos, hogy egy vezető – akár felső-, akár középvezetői pozícióban – képes legyen a két szerepkör integrálására.

Felsővezetői vezetés vs. közép- és alsó szintű vezetés

Kotter gondolatai leginkább a felsővezetői szintre vonatkoznak, ahol a környezet elemzése és a jövőkép kialakítása kulcsszerep. A felsővezetőnek nemcsak a vállalat belső rendjéért kell felelnie, hanem meg kell találnia a módot, hogy a környezeti változásokra időben reagáljon, sőt új, sokszor radikálisabb irányokat jelöljön ki.

Ugyanakkor a közép- és alsó szintű vezetők sem nélkülözik a leaderi képességeket. A napi munka koordinálásában gyakran manageri magatartás jellemző: feladat- és szereposztás, ellenőrzés, határidők. Mégis, ha bármilyen újdonságot szeretnének bevezetni (legyen ez egy új folyamat vagy egy új szemlélet), szükségük lesz a meggyőzés és elfogadtatás képességére. Ezért bármely vezetői szinten jól jön mindkét szerepkör ismerete és alkalmazása.

Következtetés

Kotter modellje rámutat, hogy a vezetés – a menedzsmenten belül – kétféle módon teljesül be. Az iránytartáshoz, stabilitáshoz és rendhez a manageri szerep adja a keretet, míg a megújuláshoz, stratégiai változáshoz és inspirációhoz a leaderi szerep lesz kulcsfontosságú. A szervezet életciklusának különböző fázisaiban más-más hangsúly kerülhet elő, de a sikeres vezető végig integráltan használja a két szemléletet. Nem arról van tehát szó, hogy valaki „manager” vagy „leader” – a valóságban a jó vezető egyik nap inkább manager, másik nap inkább leader, sőt néha órákon belül kell váltania a szemléletmódot.

A lényeg, hogy felismerd, mikor melyik megközelítésre van szükség. Aki ugyanis kizárólag a rendet akarja fenntartani, könnyen lemaradhat a külső változásokkal szemben. Aki pedig csak a „nagy víziókra” koncentrál, előbb-utóbb szétforgácsolhatja a szervezet erőforrásait. A sikeres vezető azonban mindkét szerepben otthonosan mozog – a stabilitás és a megújulás folyamatos egyensúlyát teremti meg.

Források:

  • Kotter, J. (2001): „What Leaders Really Do”, Harvard Business Review, December, 85–96. (magyarul: „Mit csinálnak a vezetők valójában?”, Harvard Business Manager, 1999.)
  • Sashkin, M. – Fulmer, R. M. (1988): „Toward an Organizational Leadership Theory.”
Címkék:

Ha tetszett a cikk, és van 3 perced rám, akkor értékelj már a Google rendszerében, ezen a linken: https://share.google/Hq5qfKasR6pyY5bFq – köszönöm! 

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Whodunit vs. Howcatchem: A titok és bizonyítás dramaturgiája a marketingben

Whodunit vs. Howcatchem: A titok és bizonyítás dramaturgiája a marketingben

A marketingkampányok tervezésekor ritkán gondolunk a detektívtörténetek dramaturgiájára – pedig sokat tanulhatunk belőlük. Képzeljünk el egy reklámot vagy kampányt, ami éppúgy magával ragad, mint egy izgalmas krimi: whodunit stílusban a titok és kíváncsiság tartja fenn a feszültséget, míg a howcatchem megközelítésben a bizonyítás folyamata a történet motorja. A “whodunit” klasszikus rejtély, ahol a közönség arra...
Google Ads fiók felfüggesztés: okok és lépések

Google Ads fiók felfüggesztés: okok és lépések

Képzeld el, hogy egy hétköznapi reggelen rutinszerűen bejelentkezel a Google Ads fiókodba, készen állsz optimalizálni a futó kampányaidat, ám egy figyelmeztető üzenet fogad: „Felfüggesztettük a fiókját”. A szíved egy pillanatra kihagy: ez az a pillanat, amitől minden online hirdető retteg. Nem csupán arról van szó, hogy „nem futnak a hirdetések”, hanem arról, hogy az irányítás...
Delegálási hibák: 9 jel, hogy rosszul adsz át feladatot

Delegálási hibák: 9 jel, hogy rosszul adsz át feladatot

Gondoltál már arra, hogy miért nem halad úgy a vállalkozásod, ahogy szeretnéd, hiába dolgozol megállás nélkül? Lehet, hogy nem is a szorgalommal van gond, hanem azzal, ahogyan (vagy ahogy nem) átadod a feladatokat a kollégáidnak. A delegálás – vagyis a feladatok átadása másoknak – a vezetői eszköztár egyik alapvető eleme. Elméletben egyszerűnek tűnik: csak kiadod...
Dajka Gábor

10 parfümmárka, 10 külön üzleti logika

A parfümök világa első pillantásra egységesnek tűnhet – üvegekbe zárt illatok, melyeket világszerte árulnak –, de a háttérben rendkívül sokféle üzleti stratégia húzódik meg. Gondolj csak bele: mi a közös abban, ahogyan egy több mint százéves francia luxusdivatház kezeli az illatkreációit, és abban, ahogyan egy fiatal startup teszi ugyanezt, amely az interneten keresztül, közösségi média...
Mikromenedzsment: 9 jel, hogy már rombolod a csapatod teljesítményét

Mikromenedzsment: 9 jel, hogy már rombolod a csapatod teljesítményét

Voltál már olyan helyzetben, hogy reggeltől estig a munkatársaid nyakában loholtál, mert attól féltél, hogy nélkülözött figyelmed hiányában hibáznak? Esetleg ismerős az az érzés, amikor a csapatod tagjai már szinte csak „bólogató Jánosként” viselkednek, és nem mernek önálló döntéseket hozni? A legtöbb vezető nem szándékosan akar rosszat a saját csapatának. Nemrég hallottam egy tapasztalt kollégától...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom.
Sajtóreferenciák itt.

Idézz tőlem

Szeretem ha a gondolataimat idézik kiadványokban, weboldalakon, adásokban. Szívesen visszalinkellek, írj rám.

© Copyright 2025