A modern szervezeteket ma már nem egy egységes, hierarchikus gépezetként érdemes elképzelni, hanem sokkal inkább egy dinamikus hálózatként, ahol különböző csoportok, részlegek és projektcsapatok működnek egymással kölcsönös függési viszonyban. Ezt a nézőpontot képviseli Mastenbroek hálózatmodellje is, amely rávilágít arra, hogy a szervezeti egységek (legyen szó kisebb részlegekről vagy nagyobb szervezeti ágazatokról) szorosan hatnak egymásra, miközben saját érdekeiket is igyekeznek érvényesíteni. Ez a cikk azt mutatja be, hogy ez a hálózatmodell miként érthető meg egy jól ismert közegben, például egy étterem működésének kontextusában.
Miből áll a hálózatmodell?
Mastenbroek négy különböző kapcsolattípust különböztet meg a szervezeti egységek között. Ezek az instrumentális, a társas-érzelmi, a hatalmi-függőségi és a tárgyalási kapcsolatok. A szervezeti egységek közötti együttműködést és versenyt az határozza meg, hogy e négy kapcsolattípusból melyik kerül túlsúlyba, és milyen egyensúly alakul ki közöttük. A modell különlegessége, hogy nem csupán formális vagy strukturális tényezőket vizsgál, hanem figyelembe veszi a rejtett hatalmi folyamatokat, az érzelmi kötelékeket, valamint az erőforrások és információk elosztásának konfliktushelyzeteit is.
Étterem, mint szervezeti hálózat
Képzeld el, hogy egy népszerű és komplex éttermet vezetsz, ahol sok részleg dolgozik egyszerre. Van külön részleged a konyhai munkákra (séfek, sous-chefek, mosogatók), a felszolgálásra (pincérek, hostessek), a marketingre (akik a hírverésért és a vendégkör növeléséért felelnek), valamint a beszerzésre (akik az alapanyagok időbeni és megfelelő minőségű biztosítását intézik). Emellett működik a HR, a pénzügy, és akár a rendezvényszervezés is. Nézzük sorra, hogyan jelenik meg mind a négy kapcsolattípus ebben az étteremben.
1. Instrumentális kapcsolatok – a működés technikai feltételei
Az instrumentális kapcsolatokra úgy tekinthetünk, mint az étterem „technikai gerincére”. Gondolj az ételek alapanyagainak érkezésére, az adminisztrációra, a pénztárgép működésére, vagy a mosogatásra. Ha a raktár- és beszerzési csapat nem biztosít friss alapanyagokat, a séf nem tud kiváló fogásokat kreálni. Ha a HR nem állítja össze időben a műszakbeosztást, akkor a felszolgálóknak nem lesz elég kapacitásuk a vendégek kiszolgálására. Mindezek strukturális és technikai egymásrautaltságra utalnak. A konfliktusok ezen a téren leginkább a napi operatív feladatokból adódnak, például ha nem készülnek el időben az ételek vagy nincs elég tiszta edény a kiszolgáláshoz.
2. Társas-érzelmi kapcsolatok – a csapatod lelke
Ebben a dimenzióban a személyes szimpátiák, barátságok és az „egy csapat vagyunk” élmény kerül fókuszba. A konyhai és felszolgálói stáb például azért tud gyorsan reagálni egy-egy váratlan helyzetre, mert erős a belső kohéziójuk, jól ismerik egymás mozdulatait. A közös célélmény, a viccek, a rutinok és a közös élmények (például egy sikeresen lebonyolított családi rendezvény) növelik a lojalitást és az összetartozás érzését. Ha a társas-érzelmi szál megromlik, vagy egy új munkatársat nem fogadnak be, a napi operatív munka is sokkal nehezebbé válik – a feszültség ugyanis megjelenik a felszolgálásban és a vendégek elégedettségében is. Egy 2023-as kutatás (Kegan & Lahey) szerint a munkahelyi összetartozás 20%-kal növelheti az alkalmazottak kreativitását és problémamegoldó képességét.
3. Hatalmi-függőségi kapcsolatok – belső politikai játszmák
A hatalmi-függőségi kapcsolatok azok az erőtérben zajló folyamatok, amikor a szervezeti egységek (vagy éppen egyéni szereplők) a befolyásukat próbálják növelni és pozíciójukat erősíteni. Például ha a konyhafőnöknek kiemelt szava van a tulajdonosnál, könnyebben kapja meg az új konyhai felszereléseket. Ugyanígy, a felszolgáló csapat szeretné elérni, hogy magasabb borravalós rendszerrel dolgozhasson, míg az üzletvezető inkább költségkontrollban gondolkodik. A hatalmi játszmák nem feltétlenül negatívak, de ha átláthatatlanokká válnak, akkor a felszín alatt húzódó konfliktusok kiolthatják a közös célokat. Egy 2024-es tanulmány (Tsoukas & Heaphy) kimutatta, hogy az átlátható hatalmi viszonyok segítik a hatékony döntéshozatalt és csökkentik a rejtett konfliktusokat, miközben fenntartják a szervezet alkalmazkodóképességét.
4. Tárgyalási kapcsolatok – küzdelem az erőforrásokért
A tárgyalási kapcsolatok az erőforrások (pénz, eszköz, emberi munkaerő) elosztásának színterei. Gondolj például arra, hogy a séf szeretne egy új sütőt, a marketinges pedig egy látványos kampányt indítana, de a költségkeret véges. Ilyenkor érvelni kell, prezentációt tartani, érveket és ellenérveket ütköztetni. A vezetőség feladata megtalálni azt a kompromisszumot, amely biztosítja az egész étterem működésének javítását, miközben minden részleg legalább a minimális erőforrást megkapja. Egy 2023-as McKinsey-felmérés szerint a szervezeti egységek közötti transzparens tárgyalás akár 27%-kal is növelheti a költséghatékonyságot.
Milyen konfliktusok adódhatnak?
Minden egyes kapcsolattípusban felmerülhetnek konfliktusok. A technikai (instrumentális) szinten például a félreértések és a logisztikai hibák okoznak súrlódást, míg a társas-érzelmi rétegben az emberi tényező (antipátia, rossz kommunikáció, zártság) gerjeszthet konfliktust. A hatalmi harcok során nyílt vagy rejtett politikai játszmák bontakozhatnak ki, amelyek feszültségeket vihetnek a mindennapokba. Végül, amikor a tárgyalási kapcsolatokról van szó, az erőforrások szűkössége és a kompromisszumkeresés nehézsége szüli a konfliktushelyzetet. Mastenbroek modelljében a hatalmi-függőségi kapcsolat kiemelt szerepet kap, hiszen az határozza meg, ki mennyire tudja érvényesíteni az akaratát a többi kapcsolattípusban is.
„Ha a szervezeti hatalomviszonyok nincsenek helyükön, akkor könnyen megeshet, hogy hiába fejlődnek jól a társas kapcsolatok vagy az instrumentális rendszerek, a rejtett konfliktusok előbb-utóbb megbontják az együttműködést.” (Mastenbroek nyomán)
Gyakorlati tanácsok a vezetőknek
Egy étterem vezetőjeként (és általánosan minden szervezetben) kulcsfontosságú feladat, hogy tisztában legyél a négy kapcsolattípus működésével, és tudatosan fejleszd őket. Íme néhány javaslat:
- Kapcsolatmátrix készítése: Térképezd fel, melyik részleg melyikkel áll napi szintű kapcsolatban, és milyen jellegű konfliktusok jelentkeznek. Egy átlátható „kapcsolati térkép” segít diagnosztizálni az esetleges gyenge pontokat.
- Érzelmi kötődés erősítése: Szervezz közösségi programokat, csapatépítő eseményeket, közös workshopokat. Ilyenkor a társas-érzelmi kapocs erősödhet, ami hosszú távon a teljesítmény javára válik.
- Transzparens döntéshozatal: A hatalmi és tárgyalási kapcsolatokat is segíti, ha mindenki tudja, milyen szempontok alapján osztják el az erőforrásokat. Érdemes nyílt megbeszéléseket, érvelésen alapuló vitákat tartani, hogy a rejtett konfliktusok napvilágra kerüljenek.
- Adatvezérelt megközelítés: Az instrumentális funkcióknál (pl. beszerzés, műszakbeosztás) érdemes mérőszámokkal követni a folyamatokat, hogy a személyes viták helyett valós adatokra alapozhassunk.
- Koalícióépítés a hatalom terén: A hatalmi-függőségi viszonyokban fontos, hogy akiknek közös érdekeik vannak, megegyezzenek, és ne széthúzzanak. Ez stabilabb hátteret ad az étterem működésének.
Táblázatos összefoglaló
| Kapcsolattípus | Jellemző | Példa az étteremben |
|---|---|---|
| Instrumentális | Technikai és strukturális egymásrautaltság | Beszerzés-időzítés, konyhai felszerelések, műszakbeosztás |
| Társas-érzelmi | Érzelmi és szociális kötelékek | Csapatkohézió, közös célélmény, bizalom, lojalitás |
| Hatalmi-függőségi | Befolyás, rejtett vagy nyílt politikai játszmák | A séf és a menedzsment közötti erőviszonyok, a kulcspozíciók kihasználása |
| Tárgyalási | Erőforrások elosztása, kompromisszumkeresés | Új beruházások (konyha vs. marketing), bér- és borravalórendszer |
Összegzés
Mastenbroek hálózatmodellje egyértelműen rámutat, hogy a modern szervezetek – akár egy étterem – komplex rendszerek, ahol az együttműködés és a versengés folyamatosan jelen van. A technikai feltételek összehangolása, a jó érzelmi kapcsolatok építése, a hatalmi játszmák átlátható kezelése és a tisztességes tárgyalásos mechanizmusok mind kulcsszerepet játszanak abban, hogy az étterem (vagy bármely más szervezet) sikeresen működjön. Ha felismerjük, melyik kapcsolattípusban szorul fejlesztésre a rendszerünk, és megfelelő lépéseket teszünk, akkor a vendégek elégedetten távoznak, a csapat pedig hosszú távon is motivált és eredményes marad.
Ez a komplex szemlélet a vezetők, menedzserek és a pszichológiai mechanizmusok iránt érdeklődők számára is izgalmas és gyakorlati haszonnal járó megközelítés. A mai gyorsan változó üzleti környezetben az a szervezet lesz hosszú távon eredményes, amely képes integrálni és kiegyensúlyozni ezt a négyféle kapcsolattípust – legyen szó egy csúcsétteremről vagy éppen egy globális vállalatról.
