AI korszak, új láthatóság: a keresés átrendeződik

Az elmúlt két évben a keresés alapélménye elmozdult a kattintásról az értelmezés felé. Az emberek egyre gyakrabban nem kulcsszavakat írnak be, hanem problémát, helyzetet, képet, videót mutatnak — és választ várnak. Ez a váltás nem rombolás, hanem átrendeződés: a láthatóságod több felületen, több formátumban, és gyakrabban köztes platformokon dől el, mint valaha. CMO-ként, alapítóként, döntéshozóként akkor maradsz játékban, ha megérted: a „helyezés” ma már nem egyetlen listában elfoglalt sorszám, hanem ökoszisztéma-jelenlét, amely kiterjed AI-összefoglalókra, vizuális keresésre, hangra, közösségi forrásokra és asszisztensed előre betanított preferenciáira. A jó hír: a játék szabályai nem rejtélyesebbek, csak komplexebbek. A rossz hír: a régi mérőszámok nem jelzik időben, ha a láthatóságod csendben szivárog el. Ebben a cikkben lépésről lépésre végigveszem, mit tegyél most — nem pánikból, hanem fegyelmezett átállásként. A cél egyszerű: ne a „kattintást” optimalizáld, hanem a döntést.

„Az SEO nem halt meg. Csak kikerült a böngésző címsorából, és beköltözött az asszisztensekbe, a kamerád mögé, meg a zsebedbe.” — Dajka Gábor

A zavar nem ciklus, hanem szerkezeti törés

A ChatGPT nyilvános rajtja egy korszakváltás megindítója volt: a felhasználói elvárás a „keresek és kiválasztok” mintáról a „kérdezek és kapok” mintára tolódott. Az AI-alapú válaszgépek, a nagy platformok asszisztensei és a keresőmotorok generatív funkciói tartalomtípusoktól függetlenül értelmeznek, összefoglalnak, majd egyre gyakrabban: előszűrnek. Ez a köztes értelmezőréteg az, ami újraformálja a forgalomeloszlást. Miközben vita folyik arról, hogy SEO, GEO vagy AIEO a helyes címke, valójában műfajt váltunk: a keresőoptimalizálás a „webhely–lekérdezés” kapcsolatról a „tapasztalat–döntés” kapcsolatra bővül. A vezetői szemléletnek ehhez kell igazodnia. Ha a szervezeted továbbra is kizárólag rangsorokat és organikus kattintásokat néz, akkor lagging mutatókra építesz stratégiai döntést. A valóság közben – szektoronként eltérő mértékben – fokozatosan „elhallgattatja” a hagyományos funnel visszajelzéseit. A megoldás nem az, hogy temetjük az SEO-t, hanem hogy a vállalati működésben alaprutinná tesszük az AI-közvetített láthatóság mérését és fejlesztését.

Technológiai hajtóerők: a keresés kilép a keresődobozból

A keresés funkció lett, nem oldal. A Google AI Overviews (AI-összefoglalók), a vizuális keresés és az élő, kamera-alapú interakciók azt jelentik, hogy a felhasználó valós szituációkban vár azonnali, forrásokra támaszkodó javaslatot. Emellett megjelentek a discovery-eszközökként használt asszisztensek és válaszmotorok: a Perplexity, a ChatGPT, a Copilot és társaik már nem „alternatív kísérletek”, hanem a vásárlói döntések elejéhez beékelődő interfészek. A technológiai trend lényege: multimodalitás és összefoglalás. A multimodalitás azt jelenti, hogy kép, szöveg, hang és videó együtt ad kontextust; az összefoglalás pedig azt, hogy a rendszer a tartalmi univerzumból válogatva kész döntési vázlatot ad. Ha ezt a kettőt üzletileg lefordítjuk, akkor a kérdés többé nem csak az, hogy „mire rangsorolunk”, hanem az, hogy milyen helyzetleírásokra és milyen forrásmezőből kerülünk be egy AI által felrajzolt shortlistre. Aki itt hiányzik, az a következő lépésekből is kimarad — kattintás nélkül is lehet veszíteni.

Felhasználói hajtóerők: a döntés korábban születik

A fiatalabb felhasználók természetes könnyedséggel állnak át AI-eszközökre és vizuális keresésre: nekik nem idegen, hogy hanggal, képpel, képernyőmegosztással kérdezzenek. A lényeg nem az, hogy „elhagyják-e” a nagy keresőket, hanem az, hogy máshol kezdik és mással egészítik ki a tájékozódást. A vásárlási útvonal korábbi szakaszai — inspiráció, rövidlista, ellenérvek — ma gyakran külső felületeken dőlnek el, sokszor úgy, hogy a márkád oldalára még nem is léptek. Emiatt a klasszikus „kattintás = siker” gondolatmenet megbízhatatlanná válik. A felhasználói elvárás közben megemelkedett: az instant, személyre szabott, helyzetérzékeny válasz az új normalitás. Aki ezt az elvárást kiszolgálja — akár a saját csatornáin, akár harmadik feleken keresztül — az nem csupán látogatást, hanem előzetes bizalmat nyer. Ezt a bizalmat később a márkád le tudja hívni, de csak akkor, ha mérni tudod, hol keletkezett és miből táplálkozik.

A „sötét tölcsér” ténye: köztes felületek, elnémuló analitika

A hírlevél, a blog és a termékoldal között hosszú ideje létezik egy „sötét” zóna: privát megosztások, fórumok, csoportok, videók, podcastok, Q&A-oldalak. Az AI-köztes rétege ezt a zónát felnagyítja. Az ajánlómodellek és az összefoglalók beleszövik a válaszokba a Reddit-szálak, független összehasonlítások, értékelések és YouTube-vélemények mintázatait. Sok döntés ezek kombinációjából születik meg, és a kattintás már csak egy utólagos formalitás — ha egyáltalán megtörténik. Ezért téved, aki a forgalomcsökkenést reflexből SEO-hibának könyveli el: lehet, hogy közben a márkád befolyása nőtt, csak nem ott látod, ahol eddig. A „sötét tölcsér” nem mentség a gyenge kivitelezésre, de súlypontot tol: külső ökoszisztémában is láthatónak kell lenned, és meta-szinten kell értened, az AI honnan merít, mit tekint „jó forrásnak”. Aki ezt elfogadja, nem elveszti a kontrollt — kiterjeszti a játékterét.

Mérési váltás: a kattintásnál korábban kell észrevenni a jelet

A klasszikus organikus mutatókat (helyezés, CTR, „nem márkás” organikus forgalom) érdemes háttérbe tolni, és kiegészíteni olyan jelekkel, amelyek az AI-közvetített jelenlétet és a keresleten túl ható befolyást ragadják meg. Három fordulat segít: (1) keresztcsatornás emelés (first-touch organikus → későbbi direkt/paid konverziók), (2) AI-felületeken mért jelenlét (idézetek, említések, forrásként hivatkozás), (3) témaszintű lefedettség (nem kulcsszavakra, hanem problémákra, use case-ekre mért láthatóság). Alább egy rövid, gyakorlati összevetés:

1. imperatívusz: Különítsd el és auditald az AI-forgalmat

Először is tisztítsd meg a képet: a GA4-ben és a Looker Studio-ban hozd létre a külön AI-csatorna nézetet (referral/forrás: ChatGPT, Gemini, Copilot, Perplexity, stb.). Regex-szűrőkkel válaszd le a „vegyes” referralforrásokról, majd nézd meg: mely landoló oldalak, milyen témák és mely eszközök (mobil/desktop) hozzák ezt a forgalmat? Ne azt kérdezd, „mekkora most ez a szelet” — mert valószínűleg kicsi —, hanem azt, hogy melyik lépésben és milyen szándékkal érkeznek. Ez a szemlélet önmagában feljebb emeli a témát a board napirendjén, mert csatornaként foglalkoztok vele: kísérlet, tanulás, eszközök, költségkeret. A szervezeti jelzésértéke óriási: nem dísznek követitek az AI-t, hanem forgalmi és bevételi összefüggésben. Ha pedig egyszer csak megugrik ez a szelet, készen álltok időben átcímkézni a prioritásokat.

2. imperatívusz: Különítsd el a piacmozgást a végrehajtási hibától

A legtöbb szervezet reflexből az SEO-csapatát vizsgálja, ha csökkennek a látogatók. Ez gyakran igazságtalan — és stratégiailag káros. Hasonlítsd össze a kulcskifejezések organikus benyomásait a fizetett megjelenésekkel ugyanarra a kosárra. Ha mindkettő csökken, akkor keresletoldali mozgásról beszélünk. Ezt egészítsd ki Trends-adatokkal és versenytársi adatokkal (ahol elérhető), hogy elválaszd: a piac szűkül, vagy ti maradtatok le. Ez a megkülönböztetés nem finomság — a költségvetésed és a fókuszod múlik rajta. Ha piacmozgás van, kezeljétek „láthatósági diverzifikációként”: erősíts külső forrásokban (összehasonlító cikkek, listák, független review-k), és tesztelj új csatornákat. Ha végrehajtási rés van, témaszintű tartalomkiosztással és technikai rendrakással reagáljatok. Így vagy úgy, a beszélgetést át tudod keretezni: nem „elrontott SEO” történet ez, hanem változó fogyasztói útvonal kezelése.

3. imperatívusz: Fektess az ökoszisztéma-jelenlétbe, ne csak a domainbe

Az AI-modellek válogatnak. Szeretik azokat a forrásokat, ahol kontextus, összevetés és bizonyíték együtt jelenik meg. Éppen ezért programként kezeld a harmadik feles jelenlétet: szakterületi gyűjtők, komoly összehasonlító listák, közösségi Q&A, iparági blogok, releváns Reddit-szálak, YouTube-vélemények. Ez nem klasszikus linképítés; ez forráspozícionálás. A cél, hogy amikor a modell egy témát összefoglal, a „jobb oldali polcról” sorra levegyen olyan cikkeket és említéseket, ahol a márkád indirekt módon jelen van. Ha eddig mindent saját domainre akartál zárni, itt az ideje lazítani. A „láthatóság” nem tulajdonjog, hanem részvétel. A jó harmadik feles jelenlét pedig gyakran gyorsabb bizalmi jelet ad, mint bármelyik önmagában álló márkás tartalom.

4. imperatívusz: Rajzold újra a tölcsért — a „széttört útvonal” logikájával

A lineáris AIDA helyett „patchwork” útvonalakban gondolkodj: inspiráció → rövidlista → ellenérv → megerősítés → kiválasztás, és ezek között oda-vissza mozgás van. Térképezd fel, mely lekérdezéscsoportok „oldódnak fel” AI-összefoglalókban (pl. „Legjobb X Y célra”, „X vs. Y a Z helyzetben”), és hol tűnik el a közvetlen márka–felhasználó kapcsolat. Ahol ezt látod, nem a cikket kell újraírni, hanem az ösvényt kell újranyitni: független listák, elemzői jelentésekben való jelenlét, közösségi kérdések megválaszolása, videós rövid összevetések. B2B-ben ez gyakran analista-jelentéseket, integrációs útmutatókat, benchmarkokat jelent; B2C-ben összehasonlító teszteket, unboxingokat, valós élethelyzetben készült videókat. A stratégiai kérdés: hol dönt a felhasználó? Ha nem a te domaineden, akkor neked kell odamenni — méltósággal és értékkel.

5. imperatívusz: Számszerűsítsd a közvetett értéket és az emelést

A keresés mindig is „szivárgott” a többi csatornába; most ez a szivárgás a természete miatt felértékelődik. A GA4 Explore-ban építs first-touch organikus szegmenseket, és kövesd végig, mennyi lesz később direkt vagy paid konverzió. Nézd külön azokat, akik a kitettségük során külső forrásból találkoztak veled (összehasonlító oldal, fórum, video), és csak később jöttek márkás kereséssel vagy direktben. Ez a bizonyíték a C-suite felé, hogy a tartalom és az ökoszisztéma-jelenlét bevételt mozgat, csak más időpillanatban és más csatornán csapódik le. Ha ezt nem méred, a költségkeret vitákban mindig a „last click” nyer — és pont azt a réteget vágod le, ami a márkád jövőbeli keresletét termeli.

30–60–90 napos akcióterv (gyors váltás vezetőknek)

• 0–30 nap: AI-csatorna nézet beállítása GA4-ben; regex-szűrők a ChatGPT/Gemini/Copilot/Perplexity forrásokra. Készíts tématérképet: 20–30 döntési helyzet (use case), amely számodra üzletkritikus.
• 31–60 nap: 8–12 témára ökológiai tartalomkiosztás: 1 saját alappillér + 2–3 független forrás (lista, review, Q&A, videó). Forráspozícionálási outreach folyamat indítása.
• 61–90 nap: Explore-szegmensek: first-touch organikus → későbbi konverzió. C-suite riport: keresztcsatornás emelés, AI-jelenlét, témaszintű lefedettség, külső források növekedése. Költségkeret finomhangolás.

Magyar piac: sajátosságok, amiket kár lenne figyelmen kívül hagyni

A hazai felhasználók online ökoszisztémája eltér az angolszász mintától. Erős a helyi aggregátorok szerepe (ár- és termékösszehasonlítók, szállás- és étteremértékelők), él a fórumkultúra (szakmai topikok, tematikus közösségek), és a videós tartalom véleményvezérelt fogyasztása a döntés-előkészítésben messze felülreprezentált. Az AI-összefoglalók ezeket a forrásokat is bevonják, különösen, ha strukturált, összevethető információt kínálnak. Emiatt az ökoszisztéma-jelenlét „hazai verziójába” beletartozik a hiteles magyar összehasonlítók és magyar nyelvű videók rendszeres „foglalása” is. B2B-ben az iparági portálok és szakmai konferenciák anyagai — akár PDF-összefoglalók — meglepően jól teljesítenek mint AI-források. Fontos sajátosság még az adatbiztonsági érzékenység (GDPR-tudatosság), ami a vállalati asszisztensek használatát és integrációját is befolyásolja. A tanulság: ne fordításban gondolkodj, hanem lokális mintákban. Ami „kint” működik, nálunk akkor működik, ha a saját információs csatornáinkhoz és bizalmi horgonyainkhoz illeszted.

Vezetői napirend: kockázat, vendor-szűrés, agilitás

Először kockázattérkép: mely célcsoportjaid AI-heavy? A fiatal, fogyasztói szegmensekben gyorsabb a váltás; zárt vállalati környezetben lassabb, de biztos. Másodszor vendor-szűrés: a címke érdektelen (SEO/GEO/AEO) — számít, hogy a beszállító témaszintű láthatóságot és keresztcsatornás emelést tud-e mérhetően építeni. Harmadszor agilitás: a 12 hónapra kőbe vésett terv ideje lejárt. Havi tanulási ciklusok, negyedéves irányváltási opciók, „portfólió” szemlélet a csatornák és formátumok között. Végül mutatók: a vezetői riportban legyen állandó blokk a témaszintű autoritásra és az AI-jelenlétre — ez idővel ugyanúgy „higiénés” elvárás lesz, mint régen a márkás vs. nem márkás organikus bontás. Ne „trendi projektként” kezeld az AI-t: üzemeltetni kell.

Gyakorlati bizonyíték: milyen tartalom kerül be az AI-válaszokba?

A modellek bizonyítékra és összevetésre éhesek. Az a tartalom kerül be stabilan, amelyik (1) szándékközeli (konkrét helyzetre válaszol), (2) összehasonlít (alternatívákat mérlegel, trade-offokat feltár), (3) bizonyít (adat, teszt, eszköz, minta), (4) kurrens (frissített, dátummal, kontextussal). Ehhez érdemes témapillérekben gondolkodni: egy „alapcikk” (fogalom, definíció, kiválasztási szempontok) + hozzá tartozó „helyzetkártyák” (kinek, mikor, milyen kompromisszummal a legjobb). Ha van saját könyved, jegyzeted, esettanulmányod, az részletgazdagító tartalomként kiváló — pontosan ilyen a „Online marketing és pszichológia” szemlélet is: az észjárást adja a kezünkbe, nem csupán a taktikát. A tételmondat egyszerű: a jó tartalom ma nem egy kulcsszóra jó, hanem egy döntési helyzetre.

Vezetői kommunikáció: így beszélj róla a board előtt

„Az SEO-nk gyengül” helyett mondd ezt: „A piac AI-közvetített döntéseket hoz, ezért mérési és tartalom-ökoszisztéma váltást hajtunk végre.” Mutasd a keresztcsatornás emelést (first-touch organikus → későbbi direkt/paid), a témaszintű lefedettséget (hány „helyzetkártyát” fedtek le), és az AI-jelenlét indexet (hány független forrásban szerepelsz, milyen gyakran idéznek). Kérj célzott büdzsét forráspozícionálásra (third-party jelenlét) és tartalomfrissítésre (dátum, kontextus, bizonyíték). Zárd azzal: „Nem halott az SEO; átalakult. A döntés pillanatához igazítjuk a láthatóságunkat.” Ez a narratíva nem trendhajszolás; felelősségteljes kockázatkezelés.

Láthatóvá tenni a bizonytalant: etikai és bizalmi szempont

Az AI-összefoglalók korában a bizalom részben kiszerveződik a platformokra. Ezt nem tudod visszavenni, de tudod kompenzálni. Egyrészt kialakíthatod a forrásmintázataidat (következetes, bizonyíték-alapú közlések, frissítés, átlátható szerzői profilok). Másrészt vállalhatod a helyzetalapú felelősséget: egyértelműsítsd, kinek nem ajánlott egy megoldás, és mely kompromisszumokkal működik. Az AI még nem dönt helyetted, és nem viszi el a felelősséget sem — a márkád akkor lesz szerethető és idézhető, ha a valós kockázatokat is kimondja. A hazai közegben ennek külön súlya van: ár-érték arányra és kiszámíthatóságra érzékeny fogyasztókkal dolgozunk, akik gyorsan megjutalmazzák az őszinte kommunikációt és ugyanilyen gyorsan büntetik a túlzó ígéreteket.

„Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint”

Nem az számít, hogy a kereső holnap 10 vagy 25 százalékkal kevesebb kattintást hoz-e. Az számít, hol születik a döntés. Ha ott vagy — tisztán, következetesen és bizonyítékokkal —, akkor az üzleted nőni fog. Ha nem, akkor a legjobb helyezésed is csak dísz. „A stratégia nem a jövő ismerete, hanem a jövőhöz illesztett rutinok fegyelme.” — Dajka Gábor

Szakértő válaszol — GYIK

„Meghalt az SEO a generatív AI miatt?”

Nem. Az SEO funkciója bővült. A rangsorolás önmagában kevés, a cél az, hogy témaszinten és külső ökoszisztémában is jelen legyél. A kattintás helyett a döntés pillanatához kell optimalizálnod. Aki ezt belátja, annak az organikus csatorna portfólióvá válik: saját domain + független források + AI-összefoglalókban feltűnő tartalmi bizonyítékok.

Hogyan mérjem az AI-összefoglalókban való jelenlétet?

Három lépés: (1) külön AI-csatorna (GA4/Looker Studio), (2) forrásfigyelés az idézetekre és listákra (ahol lehet, félautomata scraping/ellenőrzés), (3) témaszintű lefedettség-mérés: a kulcskérdésekre hány „helyzetkártyád” van, milyen friss és milyen bizonyítékot hordoz. A riportban az AI-jelenlét külön blokk legyen, mert csatornán kívül mozgat eredményt.

Magyar piacon mi számít a leginkább az AI-korszakban?

Hiteles magyar források: összehasonlító cikkek, szakmai portálok, videós vélemények. Ezeket programként kezeld, és gondoskodj arról, hogy a legfrissebb, kontextussal ellátott információ rólad elérhető legyen. Emellett a vásárlás előtti megerősítő tartalom (FAQ, ellenérvek, „kinek nem való”) különösen erős bizalmi jel.

Mekkorát fektessünk most GEO/AEO-jellegű kezdeményezésekbe?

Úgy, hogy ne legyen „külön projekt”. Az AI-korszak optimalizálása legyen működési rend: témapillérek, harmadik feles forráspozícionálás, frissítési fegyelem, keresztcsatornás emelés mérése. Első körben 10–20% fókuszeltolás bőven elég — a tanulási ciklus dönti el, hogy felfuttatod-e.

Mi a leggyorsabb „láthatósági boost” 60 napon belül?

Három lépés: (1) frissíts 5–8 alappilléres cikket dátummal, bizonyítékkal, „kinek nem ajánlott” résszel; (2) szerezz 6–10 független említést (összehasonlító lista, Q&A, videó); (3) indíts Explore-szegmenst a first-touch organikus → későbbi konverzió mérésére. Ebből már vezetői nyelvre lefordítható hatás lesz.

Ajánlott magyar videók/podcastok

Források

Google: Generative AI in Search — AI Overviews, multimodális képességek

Search Engine Land: Gartner előrejelzés a hagyományos keresés visszaeséséről

Pew Research Center: ChatGPT-használat korcsoportok szerint (2025)