Miért érdemes foglalkoznod a „jövő készségeivel”?

Ha ma valaki komolyan veszi a karrierjét – akár alkalmazott, akár vállalkozó, akár vezető –, szembe kell néznie egy kellemetlen ténnyel: a munkáról alkotott régi modelljeink szépen lassan elavulnak. Automatizáció, mesterséges intelligencia, távmunka, projektalapú foglalkoztatás, folyamatos átszervezések – ezek már nem „különleges esetek”, hanem a mindennapok. Aki ebben a közegben csak újabb eszközöket akar megtanulni (új szoftvert, új platformot, új projektmenedzsment rendszert), az rövid távon ugyan életben maradhat, de hosszú távon le fog maradni azok mögött, akik a saját gondolkodásukat fejlesztik. Nem az a kérdés, hogy lesz-e változás, hanem az, hogy te közben összeomlasz-e, vagy megerősödsz.

Gabriella Rosen Kellerman pszichiáter és Martin Seligman, a pozitív pszichológia egyik legismertebb alakja ebbe a valóságba hozza be A jövő készségei című könyvét. A kötet nem arról szól, hogyan optimalizáld a LinkedIn profilodat vagy milyen trendi appokat használj a következő évben. A szerzők azt kérdezik: milyen pszichológiai képességekre van szükséged ahhoz, hogy stabil maradj, miközben a keretek folyamatosan változnak? Hogyan tudsz értelmes munkát végezni akkor is, amikor a cégek struktúrái, a projektek, sőt sokszor a szakmák is átalakulnak? A könyv erőssége, hogy nem motivációs szlogenekkel dolgozik, hanem kutatásokra, tereptapasztalatokra és jól érthető modellekre épít – ezért érdemes róla beszélni magyar vállalkozók, menedzserek és munkavállalók szempontjából is.

Miről szól A jövő készségei?

Az eredeti, angol nyelvű kötet (Tomorrowmind) 2023-ban jelent meg, és gyorsan fontos hivatkozási ponttá vált a munka jövőjéről szóló szakirodalomban. A magyar kiadás 2025-ben jelent meg a HVG Könyvek gondozásában, Uzsoki Eszter fordításában, 304 oldalon. A szerzők abból indulnak ki, hogy a munka világa sokkal gyorsabban változik, mint amire az emberi idegrendszer eredetileg „fel lett programozva”. A „70 000 éves agy” – ahogy ők fogalmaznak – egy viszonylag kiszámítható, törzsi, lassan változó közegre készült, miközben ma globális, digitális, sokszor szétesett struktúrákban kell boldogulnunk.

A könyv központi állítása, hogy a jövő munkaerőpiacán nem az fog igazán számítani, pontosan milyen szakterületet tanultál, hanem az, mennyire tudsz alkalmazkodni mentálisan. Ehhez a szerzők öt olyan pszichológiai képességet azonosítanak, amelyek fejleszthetők, mérhetők, és nagyon konkrétan lefordíthatók a mindennapi munkára: a rezilienciát, az előrelátást, az innovációs készséget, a társas kapcsolódást és azt az élményt, hogy számít, amit csinálsz (jelentésesség, „mattering”). Ezeket PRISM-modellként foglalják össze, és végigviszik azon, hogyan néz ki mindez egyéni, csapat- és szervezeti szinten.

A PRISM-modell pszichológiai erei röviden

A könyv egyik legpraktikusabb része, hogy nem általános „légy rugalmas” típusú tanácsokat ad, hanem egy jól áttekinthető modellt kínál. A PRISM öt olyan képességet jelöl, amelyek együtt adják azt a mentális „alapfelszerelést”, amellyel nem csak túlélni, hanem tudatosan alakítani is tudod a pályádat. A modell nem csak vezetőknek szól: ugyanúgy releváns egy beosztott szakembernek, egy szabadúszónak vagy egy magyar KKV-t építő vállalkozónak. Az alábbi táblázat a könyv gondolatmenetét követve, de magyar vállalkozói nyelvre lefordítva foglalja össze az öt összetevőt.

Reziliencia a gyakorlatban: amikor minden átíródik körülötted

A reziliencia a könyv értelmezésében nem azt jelenti, hogy „bírd ki, szorítsd össze a fogad, és majd jobb lesz”. Sokkal inkább arról szól, hogy hogyan értelmezed a nehéz helyzeteket. A szerzők bemutatják, hogy ugyanazt az eseményt – például egy leépítést, egy elvesztett ügyfelet vagy egy iparági összeomlást – teljesen másként élik meg azok, akik megtanulták rugalmasan kezelni a gondolataikat. Nem tagadják a fájdalmat, de nem ragadnak bele az „örökre elrontottam mindent” típusú gondolatokba. Ezek az emberek képesek különbséget tenni aközött, ami rajtuk múlik, és aközött, ami nem, és tudnak döntést hozni arról, mire fordítsák az energiájukat.

Magyar vállalkozói közegben ezt nagyon egyszerűen le lehet fordítani: ha a harmadik ügynökség után sem működik a hirdetésed, két dolgot tehetsz. Vagy végleg elkönyveled, hogy „nálam úgysem működik a marketing”, vagy leülsz, és analitikusan végigveszed, mi volt tényszerűen a te felelősséged, és mi volt félreszabott elvárás. Dajka Gábor tapasztalata szerint azok a vállalkozók, akik hajlandók ilyen önreflexióra, sokkal nagyobb eséllyel rendezik a forgalmukat, mint akik csak újabb és újabb „megmentő szakembert” keresnek. A könyv rezilienciáról szóló fejezete ehhez ad gondolkodási kereteket és gyakorlatokat: hogyan lehet tudatosan edzeni a kognitív rugalmasságot, a megküzdési stratégiákat és a társas támaszra építő megoldásokat.

Előrelátás: stratégiai gondolkodás a bizonytalan jövőről

A HVG Könyvek által közölt részlet külön kiemeli, hogy az előrelátás nem csupán „extra képesség”, hanem az egyik legfontosabb összetevője annak, hogy valaki hosszú távon is boldoguljon a munkájában. Az előrelátás itt nem horoszkóp-szintű jövendölést jelent, hanem tudatos forgatókönyv-építést: végiggondolod, milyen jövőképek valószínűek a szakmádban, a cégedben, a saját életedben, és ezekre időben reagálsz. A szerzők bemutatják, hogy a legtöbb ember spontán módon is „időutazik” gondolatban – visszafelé a múltba és előre a jövőbe –, csak ezt sokszor nem tudatosan teszi, ezért a jövőkép vagy túlságosan pesszimista, vagy irreálisan optimista.

Egy magyar KKV esetében az előrelátás nagyon konkrét döntésekben jelenik meg: milyen ügyfélkörre építesz, hány lábon áll a céged, milyen mértékben függsz egyetlen platformtól vagy beszállítótól, és milyen lépéseket teszel, ha egy szabályozás vagy algoritmus-változás egyik napról a másikra elvág egy fontos csatornát. A könyv nagy erénye, hogy nem moralizál, hanem bemutatja, hogyan lehet ezt a jövőre irányuló gondolkodást rendszeresen gyakorolni: például jövő-napló írásával, rendszeres jövőorientált team-megbeszélésekkel vagy személyes karrier-szcenáriók kidolgozásával. Ez a fajta előrelátás nagyon közel áll ahhoz, amit egy komolyan gondolkodó vállalkozó stratégiai tervezésnek hív – csak itt az emberi psziché az alapanyag.

Kreativitás és innováció: tanulható gondolkodásmód

Sokan még mindig úgy gondolkodnak a kreativitásról, mint valami misztikus adottságról: „én nem vagyok kreatív típus”. A könyv ezzel szemben azt mutatja meg, hogy innovatívan gondolkodni tanulható készség. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az innováció nem csak új terméket vagy technológiát jelent; gyakran abban nyilvánul meg, hogy máshogy strukturálsz egy munkafolyamatot, újrafogalmazod az ügyfélproblémát, vagy mered feltenni az „ezt miért így csináljuk?” kérdést. A kutatások szerint azok a csapatok teljesítenek jobban, amelyekben van tere a kísérletezésnek, a hibázásnak és a visszajelzésnek – még akkor is, ha ez rövid távon kényelmetlenebb.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a hazai vállalkozók jelentős része abban reménykedik, hogy majd talál egy „tuti eszközt” (új hirdetési platform, automatizált rendszer, tréning), ami megoldja helyette a gondolkodás munkáját. Ez a hozzáállás hosszú távon veszélyes, mert a piac folyamatosan változik, az eszközök jönnek-mennek, és ami tegnap még versenyelőny volt, az holnapra az iparági minimum része lesz. Ha viszont belsővé teszed ezt az innovatív hozzáállást – rendszeresen tesztelsz, mérsz, tanulsz, leállítod, ami nem működik, és bővíted, ami igen –, akkor sokkal kevésbé leszel kiszolgáltatva a külső változásoknak. A jövő készségei ehhez ad olyan pszichológiai fogódzókat, amelyek segítenek átlépni a „nem merek hibázni” állapotból a kísérletező, tanuló üzemmódba.

Kapcsolatok, jelentésesség és munkahelyi jóllét

A szerzők egyértelműen állást foglalnak amellett, hogy tartós teljesítmény nincs tartós kapcsolatok nélkül. Ezt összekapcsolják a jelentésesség élményével: azzal az érzéssel, hogy amit csinálsz, fontos másoknak, és illeszkedik egy nagyobb egészhez. Seligman korábbi munkáiban (például a PERMA-modellben) már hangsúlyozta, hogy a hosszú távú jóllét öt fő összetevője közül a kapcsolatok és a jelentés kiemelt szerepet kapnak; most ezt ültetik át kifejezetten a munka világába.

Magyar viszonyok között ez nagyon gyakorlatias kérdéseket vet fel. Például: a cégednél léteznek-e valódi, bizalmi beszélgetések, vagy a kommunikáció kimerül a napi tűzoltásban és az „ezt még ma kéne megcsinálni” üzenetekben? Tudja-e egy átlagos kollégád, hogy miért fontos, amit csinál, túl azon, hogy „ezt kéri az ügyfél”? A könyv rávilágít, hogy az elszigetelt munkavégzés, az állandó távmunkára épülő rendszer és a csak számokra koncentráló vezetés hosszú távon nem csak elégedetlenséget, hanem teljesítményromlást is hoz. Ha a munkatárs nem érzi, hogy számít, amit csinál, akkor még a legszebb bónuszrendszer is legfeljebb rövid távú ösztönző. A jelentésesség élménye viszont tartósan energizál, és ebben a vezetőknek komoly felelősségük van.

Magyar vállalkozók és vezetők: hogyan használd a könyv üzeneteit?

Egy ilyen típusú könyv esetében mindig felmerül a kérdés: „Szép, szép, de mit kezdjek vele a saját cégemben, a saját piaci helyzetemben?” A szerzők nem Magyarországról írnak, de az általuk leírt jelenségek nagy része nálunk is pontosan tetten érhető: a kiégés, a krónikus bizonytalanság, a kapkodó stratégiaváltások, a felszínes fejlesztési programok. Ha ezt a könyvet vezetőként olvasod, érdemes nem elméleti olvasmányként kezelni, hanem konkrét akciótervet építeni rá. Válassz ki egy-egy fejezetet (például a rezilienciáról vagy az előrelátásról szólót), és tedd fel a kérdést: „Mi az a három dolog, amit ebből a saját csapatomnál egy negyedéven belül be tudnék vezetni?”

Néhány lehetséges lépés, ami jól illeszkedik a magyar KKV-k valóságához is:

• Állíts össze egy rövid, havi jövő-napló gyakorlatot a kulcspozíciókban dolgozó kollégáknak: mi volt a hónap legnagyobb kockázata, milyen jelzéseket láttak, és mit javasolnak a következő hónapra.
• Vezess be negyedéves „tanuló meetinget”, ahol nem a számokról, hanem a tanulságokról beszéltek: mi működött, mi nem, és milyen mintázatok rajzolódnak ki.
• Készíts egyszerű, de őszinte felmérést arról, hány ember érzi úgy a cégnél, hogy számít, amit csinál – és mitől érezné jobban úgy, hogy fontos.
• Teremts védett teret a kísérletezésnek: legyenek olyan mini-projektek, amelyeknél az a cél, hogy tanuljatok, ne az, hogy azonnal profitot termeljenek.
• Vállalkozóként nézd végig a saját napirendedet: mennyi idő megy el tűzoltásra, és mennyi időt töltesz gondolkodással, előrelátással, önfejlesztéssel.

Ezek a lépések nem igényelnek milliárdos büdzsét, viszont érdemi változást hozhatnak abban, mennyire érzi magát a csapatod stabilnak és felkészültnek. Itt találkozik a könyv szemlélete a felelős cégvezetés és a business coaching gyakorlatával.

Kapcsolódás az Online Marketing és Pszichológia szemléletéhez

Az A jövő készségei pontosan azt a területet érinti, ahol a marketing, a pszichológiai mechanizmusok és az üzleti stratégia összeérnek. Ha meg akarod érteni, hogyan viselkedik a vásárlód, hogyan hoz döntést, hogyan reagál a bizonytalanságra, akkor először magadat és a saját gondolkodásod működését kell tisztábban látnod. Az Online Marketing és Pszichológia című könyv is abból indul ki, hogy a marketing nem csak eszközhasználat, hanem gondolkodásmód: a fogyasztáslélektan, a szociológia, a gazdaságpszichológia, az etika és még jó néhány társadalomtudomány együttműködésére épül. A jövő készségei ezt egészíti ki a jövőorientált oldalon: azt mutatja meg, hogyan maradj mentálisan működőképes és előrelátó ebben a komplex rendszerben.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a legjobb kampányok mögött mindig ott van egy olyan vállalkozó vagy marketinges, aki hajlandó őszintén ránézni a saját torzításaira, félelmeire és vakfoltjaira. Aki nem csak a következő „trükköt” keresi, hanem érti, hogyan működik a figyelem, az emlékezet, a döntéshozatal. A jövő készségei jó kiegészítője lehet az Online Marketing és Pszichológia mellett annak, aki nem csak jobb reklámokat, hanem stabilabb, tudatosabb vállalkozói működést szeretne felépíteni. Érdemes úgy gondolkodnod: az egyik könyv abban segít, hogyan értsd meg a vevőid fejét, a másik pedig abban, hogyan tartsd rendben a sajátodat.

Kinek lesz igazán hasznos ez a könyv?

A jövő készségei nem könnyed esti olvasmány, de nem is akadémiai szakkönyv. A nyelvezete közérthető, a szerkezete átgondolt, és kifejezetten arra épít, hogy a gyakorlatban is alkalmazd a benne lévő elveket. A leginkább azok fognak profitálni belőle, akik hajlandók felelősséget vállalni a saját pályájukért, és nem csak külső körülményekre mutogatni. Vezetőként abban segít, hogy a csapatodat ne csak feladatlisták és KPI-ok mentén lásd, hanem emberek csoportjaként, akiknek mentális terhelhetősége, jövőképe és kapcsolati hálója is befolyásolja az eredményeket. Munkavállalóként segít abban, hogy ne csak a következő fizetésemelésig gondolkodj, hanem hosszabb távú pályaképet építs, és felismerd, milyen készségekbe érdemes energiát tenni.

Ha vállalkozó vagy, különösen érdemes elolvasnod, mert itt nem csak arról van szó, hogyan maradj talpon egy krízisben, hanem arról is, hogyan építs olyan céget, amelyben az emberek – beleértve téged is – nem égnek ki pár év alatt. A könyv gondolkodásmódja jól illeszkedik ahhoz a felelősségteljes vállalkozói attitűdhöz, amely szerint nem elég „pörgetni a forgalmat”, hanem hosszú távon fenntartható működést kell építeni. Ha ezt a szemléletet összekapcsolod azzal, amit az Online Marketing és Pszichológia tanít a célcsoport-megismerésről, a buyer persona-ról és az értékajánlatról, akkor nem csak jobb kampányaid lesznek, hanem jobb döntéseid is.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni a könyv üzenetét, azt mondanám: a jövő munkaerőpiacán azok maradnak talpon, akik nem a körülményektől várják a stabilitást, hanem a saját gondolkodásukban építik fel. Aki ma csak eszközt tanul, de nem tanul önmagáról, az pár éven belül újra és újra ugyanabban a falban találja magát – csak a fal színe és logója változik. A jövő készségei vállaltan nem „gyors megoldás”: arra biztat, hogy éveken át csiszold a rezilienciádat, az előrelátásodat, a kapcsolataid minőségét és a munkádban megélt jelentésességet. Ez sokkal fárasztóbb, mint megvenni egy új online tanfolyamot, de hosszú távon összehasonlíthatatlanul nagyobb hozamot ad.

„Ha csak a cégedet fejleszted, de közben nem fejleszted a saját gondolkodásodat, akkor legfeljebb egy nagyobb problémát építesz magadnak. A jövőben az lesz erős, aki nem a zajt, hanem a saját mentális izmait növeli.” – Dajka Gábor

Ha vezető vagy, azt javaslom: ne delegáld ezt a témát HR-nek vagy tréningcégnek. Először te olvasd el a könyvet, jelöld ki, melyik készségben vagytok a leggyengébbek (reziliencia, előrelátás, innováció, kapcsolatok vagy jelentésesség), és vállalj rá személyes felelősséget, hogy ezen változtatsz. Ha munkavállaló vagy, kezdd azzal, hogy őszintén végiggondolod: a saját pályádon mennyi energiát teszel bele a jövőtudatos gondolkodásod fejlesztésébe. A változást nem tudod megállítani, de eldöntheted, hogy statiszta leszel benne, vagy olyan ember, aki érti, mi történik, és képes irányt váltani, amikor kell.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Elég, ha már olvastam más pozitív pszichológiai könyveket, vagy érdemes ezt is külön elolvasni?

Ha ismered Seligman munkáit (például a Flourish vagy a Learned Optimism gondolatait), akkor sok fogalom ismerős lesz, de A jövő készségei kifejezetten a munka világára alkalmazza ezeket. Nem az általános jóllétről szól, hanem arról, hogyan tudsz reziliens, előrelátó és mentálisan erős maradni a mai, folyamatosan változó munkakörnyezetben. Vállalkozóként vagy vezetőként külön értéke, hogy rendszerszinten gondolkodik: nem csak az egyén, hanem a csapat és a szervezet szintjén is ad támpontokat.

Mennyire „ültethető át” a könyv a magyar munkaerőpiac valóságára?

A példák többsége nyilván nem magyar cégekből származik, de a leírt jelenségek – bizonytalanság, kiégés, túlterheltség, felszínes fejlesztési programok – nagyon is jelen vannak nálunk is. A könyv erőssége, hogy alapelveket és pszichológiai mechanizmusokat ír le, amelyek kulturális közegtől függetlenül működnek. A magyar sajátosságok ott jönnek be, ahogyan ezeket lefordítod a saját cégedre: milyen a hazai szabályozási környezet, milyen az ügyfélkör, mennyi a mozgástered. Dajka Gábor tapasztalata szerint azok a magyar vállalkozók haladnak a leggyorsabban, akik hajlandók nemzetközi gondolatokat is adaptálni, miközben józanul mérlegelik, mi illik a hazai piachoz és mi nem.

Vezetőként vagy munkavállalóként érdemes előbb elolvasni?

A könyv mindkét szerepben hasznos, de másképp. Vezetőként azt fogod benne különösen értékelni, hogy keretet ad a csapatod fejlesztéséhez: hogyan építs reziliens, együttműködő, jövőorientált kultúrát. Munkavállalóként pedig abban segít, hogy ne csak „elszenvedd” a céged döntéseit, hanem tudatosabban kezeld a saját karrieredet, és jobban megértsd, miért érzed magad egy adott munkahelyen energikusnak vagy éppen kimerültnek. Ideális esetben egy cégnél először a vezető olvassa el, majd közösen dolgozzák fel a csapattal kijelölt fejezeteit.

Hogyan kapcsolódik a könyv a marketinghez és az értékesítéshez?

Közvetve nagyon erősen. A marketing nem másról szól, mint arról, hogy megértsd, hogyan gondolkodik a vevőd, milyen jövőképe van, mitől tart, mire vágyik. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a saját jövőképed és mentális működésed is tisztább legyen. Ha fejleszted a rezilienciádat, az előrelátásodat és a kapcsolataid minőségét, sokkal jobb döntéseket fogsz hozni marketingstratégia, erőforrás-elosztás és ügyfélkiválasztás terén is. A jövő készségei és az Online Marketing és Pszichológia együtt olyan gondolkodási alapot ad, amelyre tartósan építhetsz kampányokat, nem csak a következő akcióig.

Mennyire gyakorlati a könyv, vagy inkább elméleti?

A szerzők folyamatosan kutatásokra hivatkoznak, de minden elméleti részt gyakorlati példákkal és konkrét gyakorlatokkal támasztanak alá. Találsz benne önreflexiós kérdéssorokat, gondolatkísérleteket, jövő-naplózási javaslatokat és szervezeti szintű beavatkozási ötleteket is. Nem „három lépéses sikerreceptet” ígér, hanem olyan eszköztárat, amelyet akkor fogsz értékelni igazán, ha hajlandó vagy hosszabb távon dolgozni önmagadon és a csapatodon.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha szeretnéd magyar kontextusban is továbbgondolni a könyv üzenetét, érdemes olyan tartalmakat keresned, amelyek a vállalkozó saját fejlődésére helyezik a hangsúlyt, nem csak a cégre vagy a marketingeszközökre. Ehhez jól kapcsolódik az alábbi előadás, amely arról szól, miért nem elég a vállalkozást fejleszteni, ha közben a döntéshozó nem dolgozik önmagán. A könyvben leírt reziliencia, előrelátás és önreflexió gondolatai könnyen összekapcsolhatók az itt elhangzó üzenetekkel.

Források

• Gabriella Rosen Kellerman – Martin Seligman: A jövő készségei (HVG Könyvek, 2025)
• Gabriella Rosen Kellerman – Martin E. P. Seligman: Tomorrowmind (Simon & Schuster, 2023)
• HVG Könyvek: Aki nem lát előre, lemarad – részlet A jövő készségei című könyvből

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.