A gazdagok, szupergazdagok és felsővezetők olvasási szokásai

Számos kutatás és beszámoló szerint a kiemelkedően sikeres emberek – legyenek vagyonos üzletemberek, szupergazdag milliárdosok vagy nagyvállalatok felsővezetői – közös szokása az intenzív olvasás. Gyakran sokkal több könyvet olvasnak el egy évben, mint az átlagember, és tudatosan használják az olvasást önfejlesztésre és tanulásra. Warren Buffett egyszer egy halom könyvre mutatva a siker titkáról ezt mondta: „Olvassatok el mindennap 500 oldalt. Így működik a tudás – mint a kamatos kamat, felhalmozódik”. Ez a jelentés átfogóan bemutatja, évente hány könyvet olvasnak ezek a csoportok, milyen kutatások támasztják alá ezeket az adatokat, milyen típusú könyveket preferálnak, miért olvasnak ennyit, hogyan néz ki az olvasási napi rutinjuk, és mindez mennyiben különbözik az átlagemberek olvasási szokásaitól.

Éves könyvolvasási mennyiség a gazdagok körében

Kutatások alapján a tehetősebb emberek jóval több könyvet olvasnak, mint az átlag. Thomas C. Corley pénzügyi tanácsadó 5 éven át vizsgálta 233 milliomos szokásait, és azt találta, hogy a gazdag emberek rendszeresen olvasnak önképzés céljából. Corley meghatározása szerint „gazdag” az, akinek éves jövedelme meghaladja a 160 ezer dollárt és legalább 3,2 millió dollár likvid vagyona van. E kutatás szerint:

• A gazdagok 85%-a havonta legalább két könyvet elolvas önfejlesztés, karrier vagy oktatás témában, míg a szegényebb csoportban ez csak 15%. Ez évente minimum ~24 ilyen jellegű könyvet jelent a tehetőseknél.

• Mindössze 11% olvas főként szórakoztató irodalmat (regényt, magazint) a gazdagok közül, szemben az alacsony jövedelműek 79%-ával – tehát a vagyonos emberek többsége a szabadidejét nem pusztán kikapcsolódásra, hanem tanulásra fordítja.

Ebből adódóan a gazdagok átlagos éves könyvolvasása kiemelkedően magas. Egy széles körben idézett statisztika szerint egy átlagos milliomos kb. 50 könyvet olvas el évente. Ezt az adatot Corley Gazdag szokások (Rich Habits) című könyvében közölt kutatására alapozzák. A tendencia tehát az, hogy a vagyonos emberek heti egy könyvet elolvasnak, ami jelentősen meghaladja az átlagemberek olvasási mennyiségét. Ezt erősíti meg Steve Siebold író is, aki több mint 1200 gazdag embert (millomosokat és milliárdosokat) interjúvolt három évtized alatt – megfigyelte, hogy mindegyiküknek közös hobbija az olvasás, mégpedig az önképző jellegű olvasás. Sok sikeres ember otthonában hatalmas könyvtár található, amelyet arra használnak, hogy megtanulják, hogyan lehetnek még sikeresebbek.

A szupergazdagok (milliárdosok) olvasási szokásai

A világ leggazdagabb emberei – milliárdos üzletemberek, tech-óriások alapítói – szintén híresek kivételes olvasási szokásaikról. Gyakran évente 50 vagy még több könyvet olvasnak, ezzel is példát mutatva. Néhány ismert példa:

• Bill Gates, a Microsoft alapítója a világ leggazdagabbjai közé tartozik, és köztudottan évi ~50 könyvet olvas el (nagyjából heti egyet). Gates rendszeresen közzéteszi az általa olvasott és ajánlott könyvek listáját, főleg non-fiction műveket (üzlet, tudomány, történelem stb.), amelyekből tanulhat.

• Warren Buffett, a legendás befektető-milliárdos még tovább megy: pályája kezdetén napi 600–1000 oldalt olvasott el, és ma is munkaideje ~80%-át olvasással tölti. Buffett saját bevallása szerint átlagosan 500 oldalt olvas el naponta, és részben ennek a falásnyi olvasásnak tulajdonítja üzleti sikereit. Ő azt mondja, a tudás úgy épül fel, mint a kamatos kamat – ezért olvas ilyen szenvedélyesen.

• Mark Cuban, milliárdos vállalkozó (a “Shark Tank” befektetője, a Dallas Mavericks tulajdonosa) szintén kiemelkedően sokat olvas: napi 3 órát szán könyvekre és egyéb olvasmányokra. Ő úgy véli, hogy az olvasás révén képes versenyben maradni és új ötletekhez jutni üzletemberként.

• Elon Musk, a Tesla és a SpaceX milliárdos vezére gyerekkora óta könyvmoly hírében áll. Fiatalon kiolvasta az Encyclopedia Britannica egészét, és naponta akár 10 órát is olvasott sci-fit és tudományos könyveket. Amikor megkérdezték, hogyan tanult meg rakétákat építeni, Musk így felelt: „Könyveket olvastam”. Ez jól mutatja, hogy számára az olvasás közvetlen tudásszerzési eszköz volt egy teljesen új iparág elsajátításához.

• Mark Zuckerberg, a Meta (Facebook) alapító-vezérigazgatója 2015-ben nyilvánosan kihívás elé állította magát: elhatározta, hogy két hetente kiolvas egy könyvet (vagyis évi ~26 könyvet). A választott művek jellemzően történelmi, tudományos, kulturális témájú non-fiction könyvek voltak, jelezve hogy Zuckerberg az olvasást világmegértés és vezetői készségei fejlesztése érdekében alkalmazza.

• Oprah Winfrey, médiamogul és milliárdos filantróp, szintén híres olvasási szenvedélyéről. Oprah Book Club néven havi rendszerességgel ajánl könyvet milliós közönségének – vagyis évente 12 könyvet biztosan ő maga is elolvas és megvitat. Oprah szerint „az olvasás kitárja előtted a világot, hozzáférést ad bármihez, amit az elméd képes befogadni… Képessé tesz arra, hogy magasabb szintre juss”. Ezzel aláhúzza, hogy az olvasás általi inspiráció és tudás milyen fontos szerepet játszik a saját fejlődésében is.

Érdemes megjegyezni, hogy a szupergazdagok körében nem kivételes ez a jelenség, hanem szinte szabály. Egy felmérés szerint a világ leggazdagabb emberei mind közös vonásként említik az olvasást – ez egy ingyenes, mégis felbecsülhetetlen értékű hobbi számukra, amely hozzájárul folyamatos sikerükhöz.

A felsővezetők (CEO-k) olvasási átlaga

A nagyvállalatok vezérigazgatói és felsővezetői is hasonlóan kiemelkedő olvasási szokásokkal bírnak. Egy Fast Company által idézett felmérés szerint egy átlagos CEO évente kb. 60 könyvet olvas el, azaz havonta ötöt. Ez összhangban van azzal a gyakran hangoztatott állítással, hogy a sikeres vállalatvezetők többsége hetente egy könyvet végez ki. Az Inc. magazin szerint „a legtöbb CEO és felsővezető havonta 4-5 könyvet olvas” – szemben azzal, hogy „az átlagember szó szerint csak 2-3 könyvet olvas el egy egész év alatt”. Ez megdöbbentő különbség, és jól érzékelteti, hogy a vezetők mennyivel több időt fordítanak önképzésre.

Számos konkrét példa is alátámasztja ezt az olvasási kultúrát a vállalatvezetők körében:

• Jim Mattis tábornok (egy volt amerikai védelmi miniszter) híresen mindig magával hordott egy hatalmas könyvtárnyi könyvet, mondván: „Nem olvasó embereknek nincs előnye azokkal szemben, akik nem tudnak olvasni.”

• Doug McMillon, a Walmart vezérigazgatója, és Arthur Blank, a Home Depot alapítója is arról számoltak be interjúkban, hogy rendszeresen olvasnak üzleti stratégiai könyveket és életrajzokat, hogy tanuljanak mások sikereiből.

• A már említett Oprah Winfrey vagy Sheryl Sandberg (a Meta volt operatív igazgatója) szintén arról ismertek, hogy aktív olvasók és gyakran ajánlanak könyveket követőiknek.

Egy szóval, a „leaders are readers” (a vezetők olvasók) mondás ténylegesen igaz: a csúcson levők a rohanó életmódjuk ellenére időt szakítanak a rendszeres olvasásra, mert ezt a siker és folyamatos fejlődés kritikus elemének tartják.

Milyen típusú könyveket olvasnak?

A sikeres és gazdag emberek könyvválasztásai tudatosak: elsősorban olyan olvasmányokat részesítenek előnyben, amelyek értéket adnak és tudást közvetítenek számukra. Tom Corley kutatása rámutatott, hogy míg az anyagilag küszködők inkább szórakoztató irodalmat (regényeket, pletykalapokat, magazinokat) olvasnak, addig a gazdagok többsége önfejlesztő és ismeretterjesztő könyveket választ. Konkrétan:

• A gazdag emberek jelentős része üzleti, pénzügyi és karrierfejlesztő könyveket olvas. Olyan művek ezek, amelyek segítenek jobb vállalatot építeni, befektetni vagy menedzselni. Például Warren Buffett kedvenc könyve Benjamin Graham – Intelligens befektető című műve, ami a értékalapú befektetés bibliája. Buffett szerint ez a könyv adta meg neki fiatalon az alapokat, amelyekkel sikeres befektetővé vált.

• Nagyon kedveltek az életrajzok és önéletrajzok is. A leggazdagabbak gyakran más sikeres emberek életéből merítenek inspirációt. Egy elemzés szerint kifejezetten „mániákusan” olvassák a kiemelkedő személyiségek (üzletemberek, feltalálók, vezetők) élettörténeteit, hogy útmutatást és inspirációt nyerjenek. Például Phil Knight (a Nike alapítója) önéletrajza vagy Steve Jobs életrajza sok milliomos polcán ott van mint tanulságos történet.

• Népszerűek az önfejlesztő (self-help) és pszichológiai témájú könyvek is, amelyek a személyes fejlődést, produktivitást, vezetői képességeket vagy éppen a kreatív gondolkodást fejlesztik. Egy üzleti vezetőknek szóló felmérés szerint a legtöbb cégvezető könyvespolcán megtalálhatóak olyan klasszikusok, mint Stephen R. Covey – A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása vagy Dale Carnegie – Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket. Ezek a művek segítenek finomítani a soft skilleket és a gondolkodásmódot.

• Szakirodalom és tudományos-ismeretterjesztő könyvek: A szupergazdagok érdeklődése gyakran túlmutat a saját szakterületükön. Bill Gates például rendszeresen olvas tudományos, történelmi, sőt földrajzi témájú könyveket is, mert hisz abban, hogy a világ működésének mélyebb megértése fontos. Gates minden évben közzéteszi a 5 kedvenc könyvét, amelyek között gyakran szerepelnek a közegészségügyről, éghajlatváltozásról, innovációtörténetről szóló munkák is.

• Hírek, újságok, szakmai folyóiratok: Bár a kérdés kifejezetten a könyvekre vonatkozik, érdemes megemlíteni, hogy a vagyonos emberek nagy része a napi sajtót és szaklapokat is szorgalmasan böngészi. Corley kutatásából kiderült, hogy a gazdagok 94%-a rendszeresen olvas híreket, újságcikkeket, blogokat, míg a szegényebbeknek csak 11%-a teszi ezt. Tehát a könyvek mellett naprakész információkkal is folyamatosan töltik fel tudásukat, legyen szó gazdasági hírekről, technológiai újdonságokról vagy iparági elemzésekről.

Összességében a sikeres emberek szelektíven és céltudatosan választanak olvasmányt. Ahogy egy cikk is megjegyzi: ők inkább a tanulást választják a puszta szórakozás helyett. A könyvek számukra a tudáshoz vezető kapuk, nem csupán kikapcsolódást jelentenek.

Miért olvasnak ennyit? – Az olvasás céljai és motivációi

A gazdagok és sikeres vezetők intenzív olvasási szokásainak hátterében tudatos motivációk állnak. Számukra az olvasás nem időtöltés, hanem befektetés önmagukba. A főbb indokok:

• Élethosszig tartó tanulás és önfejlesztés: Sokan közülük formális oktatás nélkül, autodidakta módon érték el sikereiket, de a tanulást sosem hagyták abba. Az olvasás a folyamatos tanulás eszköze. Ahogy Steve Siebold fogalmaz: a gazdagok megértették, hogy a diploma megszerzése nem a tanulás végét jelenti – ők a formális oktatáson túl is folyamatosan fejlesztik tudásukat. Az olvasással új készségeket sajátítanak el, frissítik ismereteiket és tájékozódnak a legújabb trendekről.

• Stratégiai gondolkodás és üzleti inspiráció: Az üzleti életben a jó döntésekhez és innovációhoz gyakran széles látókör és kreatív ötletek kellenek. A vezetők ezért olvasnak olyan témákban is, melyek nem közvetlenül a saját iparágukhoz tartoznak – például történelmet, pszichológiát, irodalmat –, mert ezek új nézőpontokat és ötleteket adhatnak. Egy jól megírt történelmi vagy életrajzi könyvből stratégiai tanulságokat vonhatnak le. Indra Nooyi, a PepsiCo volt vezérigazgatója például David Brooks – A jellem ereje című könyvét emelte ki, ami elgondolkodtatta a belső értékek fontosságáról a vezetésben. Az ilyen olvasmányok inspirációt adnak ahhoz, hogy jobb vezetőkké váljanak.

• Önmotiváció és inspiráció: A sikeres emberek gyakran merítenek erőt mások sikertörténeteiből. Egy sikeres vállalkozó vagy feltaláló élettörténete motivációt adhat a nehéz időkben. Elon Musk például gyerekként sci-fi regényeket olvasott, melyek inspirálták grandiózus vízióit (gondoljunk csak a Mars-utazás tervére). Warren Buffett és Bill Gates is szívesen olvassa más nagy alakok – pl. az amerikai alapító atyák vagy korábbi nagy üzletemberek – életrajzait, hogy tanuljanak sikereikből és kudarcaikból.

• Tudás = versenyelőny: Aki többet tud, az jobb döntéseket hoz – ezt vallják a gazdagok. Ahogy Buffett is utal rá, a tudás kumulatív előnyt jelent. Jim Kwik agykutató és tanácsadó szerint azért olvas a legtöbb CEO sok könyvet, mert így évtizedek tapasztalatát tölthetik le napok vagy hetek alatt mások könyveiből. Ebben látnak versenyelőnyt a piacon. Más szóval: ha egy vezető gyorsan megért egy új területet egy könyv segítségével, azzal megelőzheti versenytársait.

• Mentorok pótlása: Corley kutatása említ egy érdekes jelenséget: amikor megkérdezték a vizsgált gazdag embereket, hogy volt-e mentoruk, csak 24%-uknak volt. Utólag rájött, hogy a mentor nélküli 76% többsége könyveken keresztül „mentorálta” önmagát. Vagyis a könyvek által tanulták meg azt, amit mások esetleg személyes mentoroktól. Így a könyvek kvázi mentor szerepet töltenek be, irányt mutatva a fejlődésben.

Természetesen az olvasásnak nem csak üzleti haszna van, hanem személyes fejlődést is hoz. Kutatások kimutatták, hogy az olvasás csökkenti a stresszt, javítja az empátiát és a döntéshozó képességet, valamint növeli a életelégedettséget. Sok gazdag ember ezért is építi be az olvasást a napi rutinjába – nemcsak okosabb lesz tőle, hanem kiegyensúlyozottabb is.

Napi olvasási rutin és időráfordítás

Jellemző, hogy a sikeres emberek minden nap szakítanak időt az olvasásra. Ahelyett, hogy alkalmanként „nekiveselkednének” egy könyvnek, inkább folyamatos, napi szokásként tekintenek rá. Thomas Corley felmérése szerint a gazdagok 88%-a legalább napi fél órát olvas önművelés céljából. Tehát tízből majdnem kilenc vagyonos ember napi rendszerességgel forgat könyvet.

Hogy ezt idejükbe be tudják illeszteni, gyakran más tevékenységekből faragnak le. Például a gazdagok 67%-a napi egy óránál kevesebbet tévézik, míg a kevésbé jómódúaknál csupán 23% mondható el ugyanezt. A felszabadult időt inkább olvasással töltik. Sőt, a gazdagok szinte egyáltalán nem néznek értéktelen tévéműsorokat – reality show-kat például csak 6%-uk nézi, szemben a szegényebbek 78%-ával. Ez is mutatja prioritásaikat: a tudás- és értékteremtő elfoglaltságokat részesítik előnyben a passzív kikapcsolódással szemben.

Konkrét példák a napi rutinra:

• Mark Cuban (milliárdos befektető) minden nap 3+ órát olvas. Ő gyakran kora reggel kezdi a napot újságokkal és blogokkal, majd napközben és este könyvekre is szakít időt.

• Warren Buffett reggelente több órát tölt újságok olvasásával (Wall Street Journal, Financial Times stb.), majd napközben éves jelentéseket, könyveket tanulmányoz. Összesen akár napi 5-6 órát is olvas különféle anyagokat.

• Bill Gates elmondása szerint minden este lefekvés előtt egy órát olvas könyvet – legyen bárhol a világon, ez a rutin segít neki lezárni a napot és új ismeretekkel gazdagodni. Így évente ~50 könyvet végez ki, főleg az esti olvasási blokkok révén.

• Elon Musk a zsúfolt munkanapjai ellenére is talál időt az olvasásra, gyakran éjszaka, és a repülőútjai során is rendszeresen olvas műszaki tanulmányokat vagy éppen sci-fi regényeket, amik kikapcsolják.

• Oprah Winfrey pedig a hétvégéit szereti olvasással tölteni – egy nyugodt vasárnap délután szerinte tökéletes alkalom belemerülni egy jó könyvbe, ami feltölti a következő munkahétre.

Lényeges még, hogy sokan kihasználják az „üresjáratokat” olvasásra: például utazás közben (repülőn, vonaton), várakozáskor vagy edzés mellé hangoskönyvet hallgatva. Jim Kwik agytréner kiszámolta, hogy már napi 45 perc olvasással el lehet érni az évi 50 könyv tempót (egy átlagos 64 ezer szavas könyvet ilyen ütemben kiolvasol egy hét alatt). Szerinte a 45 perc annyira csekély idő – egy ebédszünet vagy utazás alatt megvan –, hogy bárki beilleszthetné, ha igazán prioritássá teszi. A gazdagok és vezetők pontosan ezt teszik: prioritásként kezelik az olvasást a napi beosztásukban.

Összehasonlítás az átlagemberekkel

A fentiekből is kitűnik, hogy óriási különbség van a leggazdagabbak és az átlagemberek olvasási szokásai között – mind mennyiségben, mind minőségben. Míg egy sikeres CEO évente kb. 50-60 könyvet „fogyaszt el”, addig az átlagember ennek a töredékét. Egy agytréneri beszámoló szerint az átlagos ember „szó szerint csak 2-3 könyvet olvas el egy évben”. Még ha ez sarkított is, más felmérések is azt mutatják, hogy a medián felnőtt olvasó alig ~4-5 könyvet olvas el egy év alatt. Vagyis egy tipikus felsővezető 20-szor annyit olvas, mint egy átlagos dolgozó.

Nemcsak a mennyiség, de az olvasás célja is eltérő. A kevésbé tehetős emberek, amikor olvasnak, többnyire szórakozási célból teszik – regények, bestsellerek, magazinok formájában. Ezzel szemben a gazdagok olvasása szinte egyfajta munka vagy befektetés: szándékosan olyan tartalmakat választanak, amelyektől fejlődhetnek. Ahogy Corley is megfogalmazta: a gazdagok az esetek túlnyomó többségében a siker, önfejlesztés vagy oktatás témakörében olvasnak, míg a szegények főként kikapcsolódásként. Ez nem jelenti azt, hogy a sikeres emberek soha nem olvasnak szépirodalmat vagy hogy az átlagemberek ne tanulhatnának könyvekből – inkább arról van szó, hogy eltérő arányban és attitűddel teszik.

Összegzésképpen: a gazdagok, szupergazdagok és felsővezetők számára az olvasás olyan kulcsfontosságú szokás, ami megkülönbözteti őket az átlagtól. Évente tucatnyi (gyakran 50+!) könyvet elolvasva folyamatosan tanulnak, fejlődnek és inspirálódnak, míg az átlagember sokkal kevesebbel is beéri. Aki azonban szeretné utolérni őket, annak érdemes megfogadni Buffett tanácsát és elkezdeni szorgalmasan olvasni – hiszen „mindenki megtehetné, de kevesen hajlandók rá”. A sikeres emberek egyik titka tehát nem is titok többé: az olvasás az előnyükre válik.

Források:

• Corley, Thomas: Rich Habits: The Daily Success Habits of Wealthy Individuals – kutatás a gazdagok és szegények mindennapi szokásairól

• Kathleen Elkins (Business Insider, 2015): A self-made millionaire who studied 1,200 wealthy people found they all have one — free — pastime in common – Steve Siebold interjúi a gazdagokkal

• Andrew Merle (Time Magazine, 2016): The Reading Habits of Ultra-Successful People – Buffett, Gates, Cuban, Musk, Zuckerberg, Oprah olvasási szokásai

• Kayla Heisler / Fast Company felmérés – Átlagos CEO évi 60 könyvet olvas (Fairygodboss közvetítésével)

• Brian D. Evans (Inc.com, 2017): Most CEOs Read A Book A Week. This Is How You Can Too – összehasonlítás: átlagember vs. CEO olvasási mennyiség (Jim Kwik adatai)

• Business Insider cikkek (Libby Kane, 2014) – What Rich People Have Next To Their Beds – statisztikák a gazdagok olvasási preferenciáiról, TV-nézés vs olvasás arányok.

• Oprah Winfrey, Warren Buffett idézetek – a sikeres emberek saját szavai az olvasás jelentőségéről.