A történet röviden: a Google 2024-ben visszahozta a klasszikus lapozást, majd 2025 őszén ténylegesen letiltotta a trükköt, amivel eddig 100 találatot lehetett kérni egy oldalra. Első ránézésre ez apró beállítási mizéria. Valójában viszont átrendezi a láthatóság gazdaságát: ami eddig az első 100-ban elfért, abból most a legtöbb felhasználó (és a felszínesen kereső AI-asszisztensek) csak az első 10-et látják – és pont. Innentől minden, ami a 11–100. helyen lakik, gyakorlatilag csendes üzemmódba kerül. Nem azért, mert nem létezik, hanem mert ritkábban kerül szem elé. A „svédasztal” helyett szűkített menüből rendelünk, és aki ma tartalommal vagy termékkel versenyez, annak ezt a realitást kell lefordítania üzleti döntésekre. A jó hír: aki inteligensen lép, az ebben a szűkülésben is talál növekedési rést. A rossz hír: aki azt reméli, hogy az AI „magától” majd úgyis rátalál, az mostantól gyakrabban marad láthatatlan.
Mi történt pontosan a Google találati oldalaival 2024–2025-ben?
A változás két lépésben érkezett. 2024 júniusában a Google kivezette a „végtelen görgetést”, és visszatért a klasszikus lapozáshoz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy újra ott a „Goooooooooogle” pagináció, és körülbelül 10 találat után lapozni kell. Ezzel párhuzamosan fokozatosan eltűnt a korábbi felhasználói beállítás (és a háttérben működő URL-paraméter), amellyel 100 találatot lehetett egy oldalra kérni. 2025 szeptemberére a helyzet beállt: a hivatalos álláspont szerint a 100-as nézet már nem támogatott, a „num=100” trükk pedig nem működik. Ez elsőre UX-kozmetikának látszik, de az ökoszisztémára gyakorolt hatása nagyobb: a rank tracking eszközök mérései eltolódtak, a gyors adatgyűjtés lassabb és darabosabb lett, a felületes lekérdezések pedig durván koncentráltak a top10-re. Az eredmény: rövidebb listák, kevesebb diverzitás egy pillantásra, és nagyobb „első oldal prímium”. Nem arról van szó, hogy a 11–100 közötti találatok megszűntek; egyszerűen ellenállóbbá vált a hozzáférésük. A trend valójában évek óta tart: a keresési élmény egyre inkább a gyors válaszról és a kiemelt felületekről szól, nem a mély búvárkodásról. Most ehhez csatlakozott a hardcap-érzés – a 10-es adagolás – ami fegyelmezettebbé teszi a felfedezést, de lefogja a hosszú farok (long tail) spontán felszínre kerülését.
Mit jelent ez az AI-nak – és mi nem igaz a pánikból?
Fontos szétválasztani: a nagy nyelvi modellek nem „a Google-ön nevelkednek”. Az alaptréning masszív, sokforrású korpuszokra épül, nem a SERP-ekre. Ami viszont igenis a Google-höz kötött, az az inferencia közbeni információ-hozzáadás – a böngészős, SERP-alapú kiegészítő megoldások, a keresőmotorokra támaszkodó RAG-pipeline-ok és a rajtuk ülő asszisztensek, amelyek egy-egy felhasználói kérdésnél a „mi a világ top nézete erről?” mintát a Google első oldaláról olvassák ki. Ezeknek most szűkebb a „betekintési mezőjük”. Ha egy AI-asszisztens 1–2 lapnyi (értsd: 10–20 találatnyi) gyors feltérképezést végez költség és késleltetés miatt, akkor egyszerűen ritkábban fog eljutni a kisebb oldalakig. A népi bölcsesség – Reddit-fonalak, fórumok, blogposztok – része továbbra is ott lehet, ha befér a top10-be, de a kevésbé SEO-erős, mégis értékes források esélye csökken. A „90% eltűnt” állítás tehát nem fizikailag igaz, hanem viselkedésgazdaságtanilag: az a szelet válik láthatatlanná, amihez aktívabb keresői szándék kell. Az AI-k gyors válaszai rövidebb listából érkeznek, ezért homogenizálódhatnak. Ha az asszisztensed eddig is „top10-fogoly” volt, a helyzet most még inkább ilyen lesz – hacsak nem tudatosan tervezted felül a forrásgyűjtést, és nem használsz többcsatornás, forrás-specifikus lekérdezéseket.
Hosszú farok és láthatóság: mi vész el a top10-en túl?
A digitális kereslet nagy része hosszú farokban él: ritka, szűk kontextusú lekérdezések, niche problémák, helyi és iparági sajátosságok, egyedi kombinációk. A klasszikus SEO egyik csendes motorja az volt, hogy a 20–100. helyen rengeteg élet van: régi, ám hasznos fórumtopikok; szakmai blogok; kis szolgáltatók esettapasztalatai; közepes erejű portálok mélyanyagai. Ezekre a kitartóbb felhasználók rábukkantak – és az AI-böngészők is gyakrabban halásztak innen hivatkozásokat, amikor bőkezűbben lapoztak. Ha a napi gyakorlat a „10-esével” fogyasztás, a felületesség racionális döntés: gyors, olcsó, kiszámítható. Csakhogy ezzel pont az tűnik el az AI-válaszokból, ami a laikus és a szakértő között hidat képez: a részlet, a megoldási finomság, a „mi működött nekünk” típusú tapasztalat. Magyar piacon ez különösen érzékeny, mert a nyelvi sajátosságok miatt a globális topoldalak ritkábban írnak elég kontextusban rólad. A valós tudás tehát nem vész el – csak elérhetetlenebb lesz a siető rendszereknek és felhasználóknak. A kérdés nem az, hogy „meghalt-e a long tail”, hanem az, hogy képes vagy-e aktívan a felszínre csatornázni a tartalmad ott, ahol a gyors keresés és az AI válaszkeverő motorjai épp merítenek.
Startupok és kisebb oldalak: stratégiaváltás kényszer alatt
Ha eddig a 11–99. hely egyik stabil „kikötője” voltál, akkor most a passzív felfedezésből élő forgalmad csökkenhet – nem feltétlen a rangsorod, hanem a figyelem szerkezete miatt. A játéktér szabályai átrendeződtek: a „jó tartalom majd felemelkedik” hite mellé kell a disztribúciós mérnökség. Mit jelent ez? Először is többcsatornás találati jelenlétet: ne csak organikus Google-re támaszkodj, hanem saját keresőmezőt (site search), dokumentációt, nyílt tudásbázist és strukturált GYIK-ot építs, amelybe az AI is bele tud kapaszkodni. Másodszor kérdésközpontú publikálást: a címsor, az első bekezdés és az alcímek „könnyen idézhetők” legyenek, mert a generatív válaszok gyakran ebből gyúrnak összefoglalót. Harmadszor brandizált keresletet: építs név szerinti és navigációs lekérdezéseket (márkád + probléma), mert ezek a sűrűn hivatkozott top10-es folyosón is átvisznek. Negyedszer partnerségi láthatóságot: releváns magyar podcast, szakmai hírlevél, iparági portál – ne vendégcikk-tucatgyárban gondolkodj, hanem kevés, de minőségi szövetségben. Végül adat-ökoszisztémát: tedd könnyűvé, hogy mások – emberek és rendszerek – géppel is jól olvassák a lényeget (letisztult HTML, egyértelmű alcímek, strukturált blokkok, világos szerzői és frissítési meta). Aki ezt következetesen megcsinálja, annak a „top10-fixáció” ellenére is lesz bejárata a keresleti térbe.
Adatgyűjtés, scraping, mérés: a technikai realitás
A 100-as SERP-nézet letiltása megrántotta a háttérben dolgozó rendszereket. A rank tracking és monitoring szolgáltatások közül több eddig a 100-as listát használta gyors, költséghatékony adatgyűjtésre; most több kérés, több lapozás, nagyobb költség és magasabb késleltetés kell. Ugyanez igaz a naiv böngésző- vagy SERP-hívó AI-keretrendszerekre is: ha nem fúrsz mélyebbre, a top10 bezár. Jogi oldalról sem mindegy: a feltételek (és a józan ész) azt diktálják, hogy ne „kapargasd” agresszíven a találatokat, hanem megfelelő csatornákon kérj adatot és indexelhető információt. Ez a világ a marketingnek üzen: ne arra játssz, hogy a robotok valahogy majd megtalálnak, hanem szállíts nekik könnyen beemelhető tartalomelemeket. Ilyenek a célzott GYIK-szekciók, a „hogyan csináld” modulok, a világos definíciók és a kontextusos mini-összefoglalók. A mérésben át kell állni: kevesebb „második oldal” látszik, ezért a Search Console és a harmadik feles rank adatok némely mutatója látszólag romolhat, miközben a bevétel nem feltétlen megy vele. Kell egy új baseline, különösen brandkulcsszavakra és top forgalmi cikkekre. Ha ezt nem rendezed, rossz következtetést vonsz le, és feleslegesen nyúlsz fájó helyekhez.
Gyakorlati mozgástér: mit tegyél most
Első: Fogalmazz kérdésre. A generatív és klasszikus keresők is kérdésre optimalizálnak. Írj cél-szövegblokkot az oldal elejére, amely a „Mi ez?”, „Kinek való?”, „Hogyan csináld?” kérdésekre rövid, idézhető választ ad. Második: Szándék-szegmentálás. Különítsd el a tájékozódó (információs), összehasonlító (kereskedelmi) és tranzakciós (vételi) cikkeket/oldalakat. Harmadik: Önelemzés és belső kereső. A felhasználóid gyakran nálad keresik tovább, ha a Google csak a felszínt mutatja. Negyedik: Frissítési fegyelem. Írd ki láthatóan az utolsó frissítés dátumát és a szerzőt; az AI és a felhasználó is nagyobb bizalommal idéz. Ötödik: Tematikus „leszállópályák” hosszú farokra: mini-hub oldalak, amelyek összefogják egy téma 8–12 altémáját világos belső linkeléssel. Hatodik: „Külső belső” disztribúció – választott magyar podcastok, hírlevelek, niche portálok. Egyetlen minőségi megjelenés sokat ér, mert a keresők és az AI-k is „látják”. Hetedik: Konverzióközeli kínálat. A „top10-prémium” drágább. Ha már itt vagy, ne csak forgalmat, hanem regisztrációt, próbát, ajánlatkérést szerezz – optimalizálj a megtérülésre, ne az egóbüszkeségre.
Hatásmátrix: hol fáj és mit lépj
Az alábbi gyorsmátrix összefoglalja, kinek hol jelentkezik a hatás – és hova érdemes azonnal mozdulni.
| Jelenség | Érintettek | Következmény | Ajánlott lépés |
|---|---|---|---|
| Top10-re szűkülő figyelem | Start-upok, niche blogok | Kevesebb „véletlen” felfedezés | Kérdésalapú címek, GYIK-blokkok, tematikus hub oldalak |
| Rank tracking zaja | SEO és analitika | Mutatók ugrálnak, baseline sérül | Új baseline, kulcsoldalak külön monitorozása |
| AI-asszisztensek „első oldal” torzítása | Tartalommarketing | Homogénebb válaszok, kevesebb long tail | Idézhető bekezdések, frissítési dátum, világos alcímek |
| Disztribúciós költség nő | Kisebb márkák | Drágább a top10-ért harcolni | Partnerségek, earned megjelenések, brandizált kereslet |
Mérés és monitoring: új rutinok, kevesebb téves riasztás
A legnagyobb hiba most pánikból „leoptimalizálni” sikeres oldalakat. A mérésedben különítsd el a brand és a non-brand forgalmat; a brand hozza az üzleti realitást, a non-brand hullámzik jobban. Emellett válaszd le az iparági „szótár” kifejezéseit a valódi vevői problémákra célzó kulcsszavakról – nem ugyanaz a játék. Vezess be láthatósági vészjelzőket: ha egy kulcstartalom kicsúszik a top10-ből, induljon felülvizsgálat. Ne keyword-eken vitatkozz, hanem oldal-szintű témacsoportokon: melyik klaszter hozza a bevétel előtti mikrokonverziókat (hírlevél, lead, próbaverzió)? A tartalmenedzsmentben jelöld a frissítési ciklust (például negyedéves sorrendben), és vezess „változásnaplót”: mit módosítottál, mit mértél. Ha AI-ból is érkezik forgalom (asszisztensek beágyazott linkjei), külön figyeld: mely oldaltípusból hivatkoznak rád leggyakrabban, és hogyan lehet még inkább „idézhetővé” tenni. A cél nem az, hogy mindent visszarángass a régi normalitáshoz, hanem hogy új normalitást építs, amit az üzleti célokhoz igazítasz. Ha ez megvan, a SERP-szűkülés nem válság lesz, hanem fókuszpont.
Etikai és piaci nézőpont: platformfüggés és információs sokszínűség
A találati listák szerkezetének szűkülése nemcsak technikai kérdés, hanem társadalmi és piaci is. Ha a tömeg megoldásai – köztük az AI-válaszok – rövidebb listákból olvasnak, az információs sokszínűség szűkülhet. Ennek egyik következménye, hogy a nagyobb tartalomszolgáltatók és erős domain-ek még erősebbek lesznek, míg a kisméretű, de értékes hangok kevesebb figyelmet kapnak. Ugyanakkor nem determinisztikus a pálya: a magyar piacon a nyelvi sajátosság, a lokális hitelesség és a közösségi relevancia továbbra is képes felülírni a „rangsort”, ha okosan építed a disztribúciót. Etikai oldalról annyit tehetsz – és szerintem ez kötelesség is –, hogy ellenállsz a klikkmániának, és valódi, ellenőrizhető, felelős tartalmat gyártasz. Az AI-k ugyanis – minden kritika mellett – érzékenyek a jelölhetőségre: világos szerző, dátum, kontextus, következtetés. Aki így ír és így terjeszt, az a rövidebb listából is gyakrabban kerül be a válaszokba. A platformfüggés nő, ez tény. A kérdés, hogy mennyire maradsz önrendelkező: saját közönség, saját csatornák, saját adatkészletek. Itt dől el, hogy a láthatóság szűkülése költség vagy katalizátor lesz számodra.
Akcióterv 30 napra – rövid, de elég konkrét
- Audit 1. hét: Térképezd fel a top 20 oldaladat forgalom és konverzió szerint. Jelöld, melyek esnek ki gyakran a top10-ből. Készíts „első bekezdés” újraírást: kérdésre válaszoló, 3–4 mondatos, idézhető blokkot.
- Hub-építés 2. hét: Válassz 2–3 témacsoportot, és hozz létre áttekintő „leszállópályát”, amely 8–12 altémára linkel. Minden altémán legyen GYIK-szekció és frissítési dátum.
- Disztribúció 3. hét: Egyeztess 1–2 releváns magyar podcasttal vagy hírlevéllel. Cél: 1 minőségi megjelenés, amely természetes módon hivatkozik a hubodra.
- Mérés 4. hét: Új baseline: külön dashboard brand/non-brand bontással. Állíts be értesítést top10-ből kieső kulcsoldalakra. Kövesd a mikrokonverziókat, ne csak a pozíciót.
Ez nem „instant megoldás”. De elég ahhoz, hogy a szűkülő SERP-világban irányt vegyél, és 30 nap alatt mérhetően jobban állj.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
A Google döntése nem a világrend vége, inkább lakmuszpapír. Megmutatja, mennyire vagy kiszolgáltatva az első oldalnak, és mennyire építettél saját csatornákat, saját „idézhető” tudást. Aki csak reménykedik, hogy „majd megtalálnak”, az mostantól gyakrabban marad kimaradó. Aki viszont az információt előkészíti a gyorsfogyasztású rendszereknek – érthető kérdés-felelet blokkokkal, frissítéssel, tematikus hubokkal, közösségi megjelenésekkel – az nemcsak túléli, hanem nyer is a fókuszon. A SEO jövője nem trükklista, hanem tartalmi fegyelem + disztribúciós tudatosság. Ez most élesebben látszik, mint valaha.
„A top10 nem ítélet, csak szűrő. Ha tudatosan írsz és terítesz, ma is átjutsz rajta.” — Dajka Gábor
Szakértő válaszol – GYIK
Valóban „eltűnt” az internet 90%-a az AI elől?
Nem. A tartalom ott van, de a gyors, költségtakarékos AI-böngészések és a felhasználói rutinok gyakrabban állnak meg az első 10 találatnál. Így a 11–100. helyen szereplő tartalmak láthatósága csökken a „gyors válaszokban”. Aki fontos long tail témában alkot, annak aktívabb disztribúcióra és jobban „idézhető” szerkezetre van szüksége.
Mennyire érinti ez a magyar piacot?
Aránytalanul is. Magyarul kevesebb a nagy, globális auktoritású forrás, ezért a niche, lokális, szakmai blogok és fórumok eddig a 20–100. pozícióból hoztak értéket. A 10-es fókusz miatt ezek nehezebben kerülnek a szemhatárba – kivéve, ha partneri megjelenések, podcastok, hírlevelek és tematikus hubok „felviszik” őket a láthatóságba.
Mit csináljak az eddig működő long tail cikkeimmel?
Ne töröld és ne „kanibalizáld” pánikból. Csoportosítsd őket tematikus hubokba, frissítsd az első bekezdést és a GYIK-ot, jelöld az utolsó frissítés dátumát, és adj egyértelmű ajánlót az oldal tetején. A belső linkekkel tereld a forgalmat a hubokra, és kérj külső hivatkozásokat releváns magyar szakmai csatornákból.
Érdemes-e AI-ra optimalizálni külön is?
Igen, de nem „trükkökben” gondolkodva. Az AI-asszisztensek idézhető, rövid, tiszta állításokat keresnek kontextussal és szerzői jelöléssel. Építs kérdés-felelet blokkokat, definíciókat, „3–5 lépésben” részeket, és tedd világossá, mikor frissült az anyag. Így nagyobb eséllyel válogatnak be, még ha a keresési lista szűk is.
Ajánlott magyar videók/podcastok
Források
The Verge – Google is killing infinite scroll on search results
Search Engine Land – Google confirms it does not support results-per-page parameter
9to5Google – Google Search removing continuous scrolling from results page
