A marketing változó arca: szükségletek és társadalmi érték

Főbb pontok:

A marketing az egyik legösszetettebb és legdinamikusabban fejlődő üzleti terület, amely folyamatosan alkalmazkodik a fogyasztói igényekhez és a társadalmi változásokhoz. A marketing meghatározása azonban nem mindig volt ennyire átfogó, hiszen az idők során számos különböző megközelítés látott napvilágot. Ez a sokrétűség a marketing alapvető szerepét tükrözi: a szükségletek kielégítése és a cserék megteremtése érdekében végzett tevékenységek folyamatos fejlődése.

A marketing alapjai: Korai definíciók

A marketing története az 1930-as évekig nyúlik vissza, amikor a Marketingoktatók Országos Egyesülése először próbálta meg definiálni a marketing fogalmát. Az akkor kialakult megközelítés szerint a marketing mindazon üzleti tevékenységeket foglalja magában, amelyek az áruk és szolgáltatások áramlásával kapcsolatosak a termelés helyétől a fogyasztás helyéig. Ez a definíció a logisztikai és értékesítési folyamatokra helyezte a hangsúlyt, tükrözve az akkori gazdasági környezetet, ahol a fő cél az volt, hogy a termelők hatékonyan juttassák el áruikat a fogyasztókhoz.

Az Amerikai Marketingszövetség 1960-as definíciója is ebbe a gondolkodásmódba illeszkedett: a marketing azon üzleti tevékenységek összessége, amelyek célja, hogy a termékek és szolgáltatások áramlását irányítsák a termelőtől a fogyasztó felé. Itt is az értékesítési folyamat állt a középpontban, bár már megjelent a piac központi szerepének felismerése.

A modern marketing fogalma

Ahogy a piaci környezet és a fogyasztói igények egyre komplexebbé váltak, a marketing fogalma is kiszélesedett. Philip Kotler, a marketing egyik legismertebb szakértője, a marketinget már nemcsak üzleti folyamatként, hanem társadalmi és vezetési eljárásként írta le. Szerinte a marketing egy olyan folyamat, amelynek során egyének és csoportok termékeket és értékeket hoznak létre, és ezeket cserélik egymással annak érdekében, hogy szükségleteiket és igényeiket kielégítsék. Kotler meghatározása már magában foglalja a marketing társadalmi és pszichológiai dimenzióit is, ami egy sokkal tágabb értelmezést tükröz.

Bauer és Berács: Háromszintű marketingfelfogás

A magyar szakirodalomban Bauer András és Berács József hoztak újat a marketing meghatározásába. Ők három szinten értelmezik a marketinget:

Csak 5775 Ft
kozepen
  1. Szűkebb értelemben: A marketing egy vállalati tevékenység, amelynek célja a fogyasztói igények kielégítése. Ez magában foglalja a piac elemzését, a termékek meghatározását, az árképzést, a promóciót és az értékesítést. Ez a megközelítés elsősorban az operatív marketingtevékenységekre fókuszál, amelyek közvetlenül hatnak a vállalat és a fogyasztók közötti kapcsolatra.
  2. Tágabb értelemben: A marketing egy filozófia, amely az egész vállalat működését áthatja. Ez a szemléletmód a vevőkkel való azonosulást és a vevői igények kielégítését állítja a középpontba. A vállalat minden tevékenységét integrálja a marketing célok alá, és ennek megvalósítása a felsővezetés feladata.
  3. Kiterjesztett értelemben: A marketing minden értékkel rendelkező jószág (termék, szolgáltatás, eszme, ötlet stb.) cseréjét jelenti, nemcsak az üzleti világban, hanem más területeken is, például az oktatásban, kultúrában, politikában. Ez a megközelítés hangsúlyozza, hogy a marketing hatása túlnyúlik az üzleti szférán, és szerepe van a társadalmi értékteremtésben is.

A marketing új kihívásai: Társadalmi felelősség és értékteremtés

Az Amerikai Marketingszövetség 2013-as definíciója a marketinget olyan tevékenységek és folyamatok összességeként írja le, amelyek értéket teremtenek a fogyasztók, üzleti partnerek és a társadalom egésze számára. Ez a megközelítés tükrözi a modern marketing egyik legfontosabb kihívását: a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság szerepét.

A fogyasztók egyre inkább elvárják a vállalatoktól, hogy ne csak termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak, hanem pozitív hatást gyakoroljanak a társadalomra és a környezetre is. A marketing feladata így nem csupán a profit maximalizálása, hanem olyan hosszú távú értékteremtés, amely összhangban van a társadalmi elvárásokkal és a fenntarthatósági célokkal.

Összegzés

A marketing definíciója az idők során folyamatosan alakult és bővült, ahogy a piaci környezet és a fogyasztói igények is változtak. A kezdeti, szűkebb meghatározásoktól – amelyek az áruk és szolgáltatások áramlására koncentráltak – eljutottunk a modern, komplexebb felfogásokig, amelyek már a társadalmi felelősségvállalást és a fenntarthatóságot is magukban foglalják. A marketing ma már nemcsak egy vállalati tevékenység, hanem egy olyan filozófia, amely meghatározza a vállalatok és fogyasztók közötti kapcsolatokat, és hosszú távú értékteremtést céloz meg.

Ez a változó és sokrétű terület továbbra is központi szerepet játszik a vállalatok sikerében, hiszen a marketing képes arra, hogy nemcsak a szükségleteket elégítse ki, hanem fenntartható értéket teremtsen a társadalom számára is.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

A Z generáció miért nem tartja fontosnak az iskolai végzettséget?

„A diploma mindent megold” – ez a történet sokáig működött. A 20. század ipari és korai információs gazdaságában a felsőfokú végzettség valóban a társadalmi felemelkedés egyik legegyértelműbb jelzése volt: egyszerre jelentett szűrőt és belépőt a magasabb bérszintekhez és presztízspályákhoz. A Z generáció (nagyjából az 1997 és 2012 között születettek) azonban már egy másik világban nőtt...

Mi az a patinás reklám?

A „patinás reklám” kifejezés első hallásra ízléses sznobizmusnak tűnhet: régi logók, enyhén megsárgult fotók, szelíd tipográfia, lassú zongora a háttérben. Valójában azonban sokkal többről van szó. A patina nem dekoráció, hanem bizalmi tőke: a használat, a következetesség és az idő által lerakódott bizonyíték. A patinás reklám az a kommunikáció, amely ezt a bizonyítékhalmazt úgy rendezi...

Generációk figyelme marketing szempontból

Az üzleti verseny ma elsősorban a figyelem piacán dől el. Nem azért, mert „eltűnt” volna a fókuszunk, hanem mert a kínálat – ingerből, tartalomból, csatornából – exponenciálisan nő, miközben az emberi idő marad 24 óra. A márkák nem percenként fizetnek a sikerért, hanem a relevancia, a kontextus és az élmény által kiérdemelt figyelemért. Ez a...

Jung archetípusainak használata a marketingben

A „Jung-féle archetípusok” kifejezés sokszor hangzik el úgy, mint valami misztikus trükk a márkaépítésben. Valójában nagyon is prózai dologról beszélünk: közös mintázatokról, amelyekben az emberek értelmet keresnek. Jung megfigyelése szerint a kollektív tudattalanban vissza-visszatérő ősképek (anya, hős, bölcs, tréfamester stb.) szervezik a történeteinket. A marketing nem klinikai pszichológia, de történetmesélés és jelentésadás: a vevő értelmezi...

Itt érsz el

© Copyright 2025