Az AI nem megváltó, hanem végrehajtó

Az elmúlt években a mesterséges intelligencia olyan tempóban jelent meg a marketingben, hogy sok vállalkozó fejében kialakult egy veszélyes illúzió: majd az AI megírja a reklámszöveget, kitalálja a kampányt, és „megoldja” a marketinget. Találkozom olyan cégtulajdonosokkal, akik már a legelső beszélgetésen úgy fogalmaznak, hogy „majd bedobjuk az ötletet az AI-nak, aztán megy minden magától”. Ez nemcsak naiv gondolat, hanem kifejezetten kockázatos is. A mesterséges intelligencia valójában nem stratégiai agy, hanem végrehajtó rendszer. Mint egy nagyon gyors, nagyon fegyelmezett, de érzelem nélküli gyakornok: abból dolgozik, amit adsz neki, az alapján, amire valamikor régen – többnyire angol nyelvű, nem magyar adatokon – betanították. Ha rossz inputot kap, rossz outputot ad. Ha középszerű briefet kap, középszerű eredményt fog leszállítani. Ha pedig torz adatokra támaszkodik, akkor magabiztosan fog tévedni.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a nagy nyelvi modelleknek ma az egyik legismertebb „betegsége” az úgynevezett hallucináció: vagyis amikor teljesen hihető, szépen megfogalmazott, de egyszerűen hamis állításokat generálnak. A fejlesztők maguk is elismerik, hogy ez a jelenség a működés módjából fakad, nem pusztán apró hiba a rendszerben. Ha tehát úgy állsz az AI-hoz, mint mindent tudó, tévedhetetlen marketingstratéga, akkor garantáltan csalódni fogsz. Ha viszont úgy tekintesz rá, mint egy gyors, de felügyelendő eszközre, amelynek irányt, kereteket, adatokat és visszajelzést kell adni, akkor nagyon hasznos segítség lehet. A „lelket megérintő” reklámszövegek, a magyar piac sajátos rezdüléseinek értelmezése és a józan, üzleti döntések azonban továbbra is emberi feladatok maradnak. Éppen ezért az AI térnyerése nem csökkenti, hanem növeli annak a jelentőségét, hogy a vállalkozók és marketingeseik értsenek a marketinghez és a pszichológiához. Az AI csak felerősíti azt, ami már amúgy is benned és a cégedben van – jót és rosszat egyaránt.

Az AI mint végrehajtó rendszer: mit tud és mit nem?

Ahhoz, hogy ne legyenek irreális elvárásaid a mesterséges intelligenciával szemben, érdemes megérteni az alapműködését. A legtöbb ma használt megoldás – a csetelő „okos asszisztensektől” a szövegíró és képalkotó rendszerekig – nagy nyelvi modellekre épül. Ezek a modellek a múltban látott rengeteg szöveg alapján próbálják megtippelni, hogy egy adott szövegrész után mi legyen a következő szó, mondat, gondolat. Nem „értenek” semmit emberi értelemben; statisztikai mintázatokat követnek. A marketing szempontjából ez két dolgot jelent. Egyrészt kiválóak abban, hogy összeszedjék, összefoglalják és újrafogalmazzák a már létező, átlagos tudást. Másrészt gyengék abban, hogy valódi újdonságot, piaci szituációhoz illeszkedő kreatív döntést, vagy kockázatosan őszinte, mélyen emberi üzenetet adjanak.

A modellek nem látják, hogy te ki vagy, milyen a céged cash-flow-ja, mennyi tartalékod van, mennyire vagy frusztrált, kiégett vagy éppen motivált. Nem tudják, hogy az elmúlt hónapban a magyar vevők épp miben csalódtak, milyen politikai vagy gazdasági hírek rázták meg a hangulatot, milyen kommenteket kaptál a Facebookon, és miből lett nyilvános botrány a piacodon. Ezeket az információkat csak akkor tudják figyelembe venni, ha te pontosan és tudatosan elmondod nekik. A gond az, hogy ehhez előbb neked kell észrevenned és értelmezned ezeket a jeleket. A mesterséges intelligencia nem döntéshozó, hanem gyors szöveggenerátor. A felelősség a vállalkozónál és a marketingesnél marad: hogy milyen kérdéseket tesz fel, milyen adatokat visz be, és mit enged ki a kezéből publikálva. Amíg ezt nem fogadod el, addig az AI nem eszköz lesz a kezedben, hanem kockázati tényező, amelynek a hibáit neked kell majd megfizetned.

Rossz input, rossz output: az adatok minősége és a „szemetet be, szemetet ki” elve

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban van egy kíméletlen, de nagyon józan törvényszerűség: ha hibás, felületes, részrehajló vagy torz információkat adsz neki, akkor a kapott válasz is hibás, felületes, részrehajló és torz lesz – csak sokkal professzionálisabbnak tűnő csomagolásban. Ez két szinten is problémát okoz. Makroszinten ott kezdődik, hogy a modelleket magukat is adatokkal tanítják. Egyre több kutató hívja fel a figyelmet arra, hogy ahogy fogy a megbízható, humán forrásból származó tanítóanyag, úgy nő a kísértés, hogy AI-generált tartalmakkal töltsék fel az adatbázisokat. Ez hosszú távon úgynevezett „model collapse”-hez, azaz a modellek teljesítményének fokozatos romlásához vezethet, mert a rendszer egyre inkább a saját hibás kimeneteire tanítja vissza önmagát. Ha az internetet elárasztja a gyorsan összedobott, gondolat nélküli AI-tartalom, akkor a jövő modelljei ebből fognak tanulni – és ez egy lefelé tartó spirált indít el.

Mikroszinten pedig a te saját adatod minősége számít. Ha rosszul méred a kampányaid eredményeit, ha félreérted a statisztikát, ha nem tudod, hogy a látogatószám nem egyenlő a vásárlók számával, akkor ezt a félreértett képet fogod betáplálni az AI-nak. Ha a buyer personádat csak életkorral és nemmel definiálod, de nem érted a mögöttes motivációkat, akkor egy sablonos, klisés leírást fogsz kapni vissza. Ha olyan kérdést teszel fel, hogy „írj egy Facebook-posztot a vállalkozásomról”, de nem mondod el, ki a vevő, mitől fél, mire vágyik, miért bizalmatlan, akkor egy általános magyar reklámszöveg-gyűjtemény paródiáját fogod látni. Ahhoz, hogy egy AI-rendszerrel értelmes munkát tudj végezni, neked kell értened a marketing alaptéziseit, tisztának kell lennie a saját számaidnak, és képesnek kell lenned pontos briefet adni. A mesterséges intelligencia nem fogja helyetted kitalálni, hogy eredetileg rossz kérdést tettél fel; lelkiismeret-furdalás nélkül tökéletesen kivitelezi a hibás gondolatmenetet.

„Az AI nem gondolkodik helyetted, csak felgyorsítja azt, ami már benned van. Ha zavart viszel be, gyorsabban kapsz vissza káoszt.” – Dajka Gábor

Miért nem ír az AI lelket megérintő reklámszöveget helyetted?

A marketingben sokszor halljuk, hogy „az emberek nem olvasnak”, de a valóság az, hogy a jó szöveget igenis elolvassák – feltéve, hogy az érzelmileg eltalálja őket. A „lelket megérintő” reklámszöveg nem attól lesz hatásos, hogy benne van három közhely, négy marketinges sablon és némi érzelgős fordulat. Attól lesz hatásos, hogy pontosan ráfogalmaz egy valós félelemre, vágyra vagy belső konfliktusra, amit a célcsoport valójában él. Ehhez ismerned kell az ügyfeleid történeteit, a saját történetedet, a piacod traumáit és a saját korlátaidat. Ehhez bátorság kell, önismeret, és sokszor az, hogy bevállalj kényelmetlen mondatokat is. A mesterséges intelligencia ezzel szemben arra van optimalizálva, hogy ne okozzon botrányt, ne sértsen senkit, és nagy átlagban „elfogadható” szöveget adjon. Egy átlagos rendszertől ne várd, hogy beleálljon olyan mondatokba, amelyeket egy tapasztalt, hús-vér marketingszakértő vállalna a saját nevével.

Létezik még egy különbség: az AI-nak nincs valós élettapasztalata. Nem állt be a saját pizzázójába este tízkor zárás után takarítani. Nem vesztett el milliókat egy félrement kampányon. Nem beszélgetett sírva egy kiégett vállalkozóval, aki azon gondolkodik, feladja-e az egészet. Aki írt már igazán hatásos reklámszöveget, az nagyon jól tudja, hogy ezek az élmények szivárognak bele a mondatokba. Nem direktben, hanem a szóhasználatban, a hangsúlyokban, abban, hogy mit mersz kimondani és mit nem. Az AI legfeljebb imitálni tudja ezt, de ha nincs mögötte valódi tartalom, a magyar olvasó megérzi, hogy valami „műanyag”. A gép legjobban akkor működik, ha megadod neki a saját történeted alapjait, és azt kéred, hogy szerkessze, rendezze, finomítsa a szöveget. A lelket azonban neked kell beletenni. Ha ezt próbálod kiszervezni, akkor olyan leszel, mint aki nagyon szépen megfogalmazott, de teljesen felejthető reklámokkal bombázza a közönségét – és közben csodálkozik, hogy a kassza miért nem csörög.

A magyar piac kulturális sajátosságai, amelyeket az AI nem érez

A legtöbb ma használt AI-rendszer többnyire angol nyelvű, nyugati források alapján tanult. Hiába tud formailag jól magyarul, a mögöttes gondolkodásmód, értékrend, világkép nagy részben az angolszász kultúrkörben edződött. Friss kutatások azt mutatják, hogy a többnyelvű nyelvi modellek erkölcsi ítéletei és értékelései jellemzően egy szűk, nyugati kulturális normarendszerhez igazodnak, függetlenül attól, hogy épp melyik nyelven szólítod meg őket. Ez önmagában még nem lenne baj, ha Magyarország gazdasági, társadalmi és történelmi mintázatai hasonlóak lennének mondjuk az USA-éhoz vagy Nyugat-Európáéhoz. De nem azok. A magyar piac kicsi, pesszimistább, tőkehiányosabb, bizalmatlanabb és – főleg válságok idején – árérzékenyebb, mint a legtöbb nyugati piac.

Egy átlagos magyar KKV-nál az ügyfél gyakran már több csalódáson túl érkezik meg hozzád: átverte egy előző szolgáltató, kapott üres ígéreteket, látott kamu akciókat, ismeri a „majd holnap visszahívjuk” típusú kommunikációt. A történelmi tapasztalataink, a rendszerváltás utáni vadkapitalizmus, a politikai megosztottság és a folyamatos gazdasági bizonytalanság mind hatnak arra, hogyan olvas egy magyar ember egy reklámot. Sokkal gyanakvóbb, gyorsabban kapcsol be nála a „biztos van benne csapda” gomb, miközben a fizetőképessége sem azonos egy nyugati fogyasztóéval. Ha egy AI-rendszertől kérsz szöveget úgy, hogy nem magyarázod el neki ezt a kontextust, akkor jellemzően vagy túlságosan amerikaian lelkes, vagy túlságosan általános, semmitmondó szöveget kapsz. Látszólag minden rendben lesz – csak éppen nem rezonál a magyar vevő fejében futó belső monológgal. A kulturális kontextust neked kell betáplálnod, méghozzá úgy, hogy előtte te magad is érted. Ehhez pedig hosszú távú megfigyelés, piaci tapasztalat és bizony pszichológiai tudás is kell.

Mit jelent ma marketinget tanulni vállalkozóként?

Sokan azt gondolják, hogy a marketing tanulása annyit jelent, hogy megtanulják használni a Facebook Hirdetéskezelőt, a Google Ads felületét vagy egy email-marketing szoftvert. Ezek eszközök. Ha nem érted mögöttük az összefüggéseket, akkor legfeljebb technikus leszel, aki gombokat nyomogat. A marketing tanulása a vállalkozó számára ma legalább az alábbi területek megértését jelenti: fel kell ismerned, hogy kinek érdemes egyáltalán eladni (buyer persona és célcsoport), hogyan tudsz eltérni a konkurenciától (pozicionálás), mit kínálsz pontosan (ajánlatképzés), milyen áron érdemes adnod (árstratégia), hol éred el a vevődet (csatornaválasztás), milyen üzenettel szólítod meg (kommunikáció), és hogyan méred, hogy mindez működik-e (statisztika, konverzió, profit). Mindez szorosan összefügg a pénzügyi gondolkodásoddal is: értened kell, hogyan térül meg a marketingköltésed, mennyi időt bír el a céged készpénzforgalma, és hol van az a pont, amikor a növekedés már veszélyezteti a stabilitást.

Ha ezt az alapot nem építed fel, akkor az AI-t legfeljebb arra fogod használni, hogy véletlenszerűen generált kampányötletekkel kísérletezz, és utána bosszankodj, hogy „a marketing nem működik”. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar vállalkozók jelentős része már akkor akarja kiszervezni a marketingjét (akár embernek, akár AI-nak), amikor még a saját vállalkozásának alaplogikáját sem látja tisztán. Az AI ebben a helyzetben olyan, mint egy nagyon gyors szövegszerkesztő: legfeljebb felgyorsítja a rossz döntéseidet. Ha viszont tudatosan tanulsz marketinget – akár egyetemen, akár könyvekből, akár tanácsadásokon –, akkor egyre jobb kérdéseket fogsz tudni feltenni a mesterséges intelligenciának. Nem az lesz a kérdés, hogy „mit írjak a Facebookra?”, hanem az, hogy „mutass öt alternatívát erre a konkrét üzenetre, amit már piaci tapasztalat alapján fogalmaztam meg”. Ekkor az AI valóban értéket ad: időt spórol, variációkat gyárt, segít átlátni bonyolultabb összefüggéseket – de a felelősség továbbra is nálad marad.

Miért kell pszichológiát tanulni, ha AI-t használsz marketingre?

A marketing az esetek döntő részében alkalmazott pszichológia és közgazdaságtan. Akkor is, ha ezt a vállalkozó soha nem mondja ki, vagy nincs mögötte formális diploma. A kérdés mindig az, hogy a vevő fejében milyen érzelmi folyamatok zajlanak, amikor meglátja a hirdetésedet, végiggörgeti a landing oldaladat, kosárba teszi a terméket, majd az utolsó pillanatban mégis kilép. Mi az, amitől fél? Mi az, amit remél? Kinek akar megfelelni? Kitől tart? Milyen elvárásokkal érkezik egy bizonytalan gazdasági környezetben? Ezekre a kérdésekre az AI legfeljebb általános válaszokat tud adni: felsorolja a jól ismert kognitív torzításokat, a „FOMO”-t, a társas bizonyítékot, a szűkösség hatását. De azt, hogy a te konkrét piacodon a vevő vajon milyen gyerekkori tapasztalatok, társadalmi minták és kulturális elvárások alapján hoz döntést, neked kell megértened. Ebben segít a pszichológia – és nem csak elméleti szinten, hanem nagyon is gyakorlatias módon.

Az AI csak akkor tud érdemben segíteni a reklámszöveg megfogalmazásában, ha te már előtte átgondoltad, milyen pszichológiai mechanizmusokra akarsz hatni. Ha tudod, hogy a célcsoportod inkább kockázatkerülő, mint kockázatkereső, akkor más hangsúllyal írod meg az ajánlatot. Ha érted, hogy a magyar társadalomban erős a szégyen és a bűntudat szerepe, akkor nem ugyanazokat az üzeneteket fogod használni, mint egy amerikai piacon. Az „Online Marketing és Pszichológia” című könyvem pontosan ezt a hidat próbálja megteremteni: a magyar mikro- és kisvállalkozók számára összefoglalja azokat a pszichológiai és marketingalapokat, amelyek nélkül ma már nem lehet hosszú távon sikeres kampányt építeni egy tőkehiányos, pesszimista és figyelemhiányos piacon. A könyv nem eszközhasználatot tanít, hanem gondolkodásmódot: hogy értsd, milyen emberi mechanizmusokra építesz, mielőtt bármilyen rendszert – köztük az AI-t – beengeded a marketingfolyamatodba. Ha ezt az alapot megteremted, akkor a mesterséges intelligencia nem fog elvinni téged olyan irányba, ami ellentétes a vevőid valós motivációival.

Hogyan használd jól az AI-t a saját marketingrendszeredben?

Amikor arról beszélek, hogy az AI csak végrehajtó, az nem azt jelenti, hogy ne használd. Azt jelenti, hogy úgy használd, mint egy okos, de szoros felügyeletet igénylő asszisztenst. Először emberi fejjel kell megtervezned a stratégiát: ki a célcsoport, mit ajánlasz neki, milyen csatornákon, milyen költségkerettel, milyen időtávon. Ha ez megvan, akkor jöhet az AI. Kérheted, hogy segítsen ötleteket gyűjteni blogcikkekhez, adjon alternatív címvariációkat, javasoljon A/B tesztelhető hirdetészövegeket, fogalmazza át érthetőbben a már megírt szövegedet, vagy gyűjtsön össze számodra ellenérveket, amelyeket aztán beépítesz a kampányodba. A lényeg az, hogy soha ne engedd ki ellenőrzés nélkül az AI által generált tartalmat. Mindent végig kell olvasnod, át kell gondolnod, össze kell vetned a saját piaci tapasztalatoddal és a számaiddal.

Érdemes végiggondolni, hogy egy adott marketingfeladatban hol van az ember és hol az AI helye. Egy leegyszerűsített áttekintés így nézhet ki:

Ha ezt a keretet betartod, akkor az AI valóban felszabadítja az időd egy részét, és arra tudsz koncentrálni, amit gép soha nem fog helyetted megcsinálni: a saját gondolkodásod fejlesztésére, a csapatod vezetésére és a piaci összefüggések értelmezésére. Ha viszont fordítva ülsz a lovon, és azt várod, hogy a mesterséges intelligencia mondja meg, mit kezdj a cégeddel, akkor valójában átadod a kontrollt egy olyan rendszernek, amelynek sem felelőssége, sem bőre nincs a vásáron. Ez rövid távon kényelmes, hosszú távon viszont drága mulatság lehet.

Mi történik, ha „AI-üzemre” állítod a céged gondolkodás nélkül?

A legnagyobb veszély, amit most látok a magyar piacon, nem az, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a marketingesek munkáját, hanem az, hogy sok vállalkozó elkezd gondolkodás nélkül AI-t használni. Tele lesz a web olyan tartalmakkal, amelyek ugyan nyelvtanilag rendben vannak, de se mélységük, se saját hangjuk, se piaci relevanciájuk nincs. Ha mindenki ugyanazokat a sablonos promptokat írja be, akkor ugyanaz a 20-30 mondat fog variációkban visszaköszönni minden ágazatban. Ezzel látszólag spórolsz időt és pénzt, valójában azonban két dolgot érhetsz el. Egyrészt a saját márkád eltűnik a zajban, mert semmi nem különböztet meg. Másrészt hosszú távon te is hozzájárulsz ahhoz, hogy a következő generációs AI-modellek egyre inkább az ilyen gondolat nélküli tartalmakból tanuljanak, ami tovább rontja az általános minőséget.

Az AI-tól való egészséges távolság azt jelenti, hogy mindent, amit generál, gyanakvással és szakmai szemmel nézel. Tudod, hogy a modellek a saját működésükből fakadóan képesek nagyon meggyőző, de hamis információkat állítani, ezért soha nem hagyod ellenőrzés nélkül a számokat, az idézeteket, a „kutatásokra” való hivatkozásokat. Tudod, hogy a kulturális torzítások miatt előfordulhat, hogy egy adott üzenet papíron „jól hangzik”, de a magyar piacon mellélő. Tudod, hogy a szintetikus adat (AI által generált tartalom) túlzott használata szintén visszaüthet, mert a modellek fokozatosan „elfelejtik” a valóság gazdagságát. Ha ezekkel a kockázatokkal tisztában vagy, és ennek ellenére – vagy éppen ezért – használod az AI-t, akkor van esélyed arra, hogy versenyelőnyt építs: nem az fog számítani, hogy ki gépeli be gyorsabban a promptot, hanem az, ki gondolkodik mögötte érettebben.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A mesterséges intelligencia nem ellenség, nem is megváltó. Eszköz. Olyan eszköz, amely felnagyítja a vállalkozó gondolkodásának minőségét. Ha tiszta a fejedben a stratégia, ha érted a marketinget, ha nyitott szemmel figyeled a saját piacodat, ha tanulsz pszichológiát, akkor az AI segít gyorsabban megvalósítani az ötleteidet, több variációt kipróbálni, és időt spórolni a technikai feladatokon. Ha viszont még nem érted, mit miért csinálsz a cégedben, ha nincsenek rendezve a számok, ha hiányzik a marketing- és pszichológiai alapműveltség, akkor a mesterséges intelligencia csak annyit fog tenni, hogy szebben fogalmazza meg a tévedéseidet.

Dajka Gábor tapasztalata szerint azok a vállalkozók maradnak talpon hosszú távon, akik hajlandók a saját felelősségüket vállalni. Nem a marketingest szidják, nem az algoritmust, nem az AI-t, hanem felteszik maguknak a kellemetlen kérdéseket: tényleg értem a vevőimet? Tényleg értem a saját számaimat? Tényleg van stratégiám, vagy csak „kampányolgatok”? A mesterséges intelligencia ezt a felelősségvállalást nem tudja helyetted elvégezni. Nem fogja kimondani, hogy rossz terméket árulsz rossz célcsoportnak, rossz áron. Nem fogja neked megírni azt a mondatot, amelyben őszintén bocsánatot kérsz a vevőidtől egy hibáért. Nem fogja helyetted eldönteni, hogy fejleszted-e magad, vagy beéred középszerű mintákkal.

Ha komolyan veszed a vállalkozásodat, akkor nem az a kérdés, hogy „kiváltja-e az AI a marketingest”, hanem az, hogy te hajlandó vagy-e annyit tanulni marketingből és pszichológiából, hogy egyáltalán értelmesen tudd használni az AI-t. Ha igen, akkor a mesterséges intelligencia valóban erősítést jelent: gyorsabb leszel, fókuszáltabb, több opciót látsz. Ha nem, akkor az AI lesz az új kifogás, ami mögé elbújhatsz: „megkérdeztem a gépet, ő mondta”. Ez kényelmes, de nagyon drága kifogás.

„A vállalkozó felelőssége nem csökken az AI-val, hanem nő. Minél több döntést szervezel ki gépeknek, annál jobban meg kell értened, mi alapján működnek. Aki ezt nem vállalja, az hosszú távon nem vállalkozó, csak játékos.” – Dajka Gábor

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha érdekel, hogyan csúszhat félre egy vállalkozás, amikor mindent automatizálni akar, érdemes megnézned az alábbi videót, ahol kifejezetten arról beszélek, miért veszélyes teljesen automatizált rendszerekre bízni az ügyfélélményt és a marketinget:

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Írhat-e az AI teljesen helyettem reklámszöveget?

Technikailag igen, gyakorlatilag nem érdemes. Ha a „teljesen helyettem” alatt azt érted, hogy megadsz 1-2 mondatnyi briefet, és utána gondolkodás nélkül kimásolod a kapott szöveget, akkor pontosan azt éred el, amitől ebben a cikkben óva intelek: sablonos, személytelen, kulturálisan mellélőtt szövegeid lesznek. Az AI jó vázlatíró, ötletadó, stilisztikai segéd, de a végleges szövegért mindig te vagy a felelős. A saját tapasztalataidat, a piaci kontextust és a pszichológiai szempontokat nem tudod megspórolni, legfeljebb gyorsabban tudsz velük dolgozni, ha eszközként használod a mesterséges intelligenciát.

Mekkora cégmérettől érdemes AI-t bevonni a marketingbe?

Nem cégméret kérdése, hanem gondolkodásmódé. Egy mikrovállalkozónak is óriási segítség lehet, ha az AI-t használja ötletelésre, kutatási kérdések megfogalmazására, szövegek finomhangolására vagy belső dokumentumok rendszerezésére. Ugyanakkor egy nagyobb cég is el tudja pazarolni az erőforrásait, ha stratégia nélkül, csak „divatból” kezdi el használni az AI-t. A lényeg: legyen világos marketingstratégiád, és legyen olyan ember (vagy csapat), aki érti a marketing és a pszichológia alapjait. Ha ez megvan, akkor bármilyen cégméretnél tudsz értelmes, kontrollált módon AI-t bevonni a folyamatokba.

Milyen pszichológiai témákkal érdemes kezdenie egy vállalkozónak?

Vállalkozóként nem az a cél, hogy klinikai szakpszichológus legyél, hanem az, hogy érts néhány alapmechanizmust. Hasznos kiindulópont lehet a döntéspszichológia (hogyan hoznak döntést az emberek), a kognitív torzítások (pl. veszteségkerülés, megerősítési torzítás), a motivációs elméletek (miért akarunk valamit valójában), valamint az, hogyan hat a bizalom, a szégyen és a társas nyomás a viselkedésre. Ezeket a területeket üzleti szemmel, gyakorlati példákon keresztül érdemes tanulni. Az „Online Marketing és Pszichológia” könyv pont ilyen szemlélettel közelít: marketingesnek és vállalkozónak érthető, a magyar piacra szabott módon.

Miben különbözik a magyar piac annyira, hogy az AI „ne értse” elsőre?

A magyar piac méretében, történelmi tapasztalataiban és érzelmi mintázataiban jelentősen eltér a legtöbb angolszász piactól. Kisebb a fizetőképesség, erősebb a bizalmatlanság, gyorsabban aktiválódik a „biztos át akarnak verni” érzés, és sokan már túl vannak több rossz élményen szolgáltatókkal, intézményekkel, állami és piaci szereplőkkel szemben is. Emellett a társadalmi feszültségek, a politikai megosztottság és a válságok sorozata mind hatnak arra, hogyan reagál a vevő az ígéretekre. Egy AI-rendszer, amelyet többségében nyugati, angol nyelvű adatokon tanítottak, ezt a közeget nem látja át magától. Neked kell elmagyaráznod neki: kik a vevőid, milyen félelmekkel és tapasztalatokkal érkeznek, milyen kommunikációra rezonálnak. Ehhez viszont előbb neked kell megértened a saját piacodat.

Érdemes-e AI-val megíratni egy komplett könyvet vagy nagyobb tananyagot?

Ha szakmai hitelességet, hosszú távú márkaépítést és valódi értéket szeretnél adni, akkor nem. Az AI segíthet vázlatot készíteni, fejezetcímeket gyűjteni, struktúrát javasolni, de a tartalom gerincének a te tudásodból, tapasztalatodból és gondolkodásodból kell fakadnia. Egy könyv vagy tananyag akkor ér valamit, ha a szerző vállalja a saját álláspontját, felelősséget vállal az állításaiért, és képes összekötni a tényeket a saját élményeivel. Ezt jelenleg semmilyen mesterséges intelligencia nem tudja hitelesen pótolni. Ha a könyvedet teljes egészében AI-ra bízod, akkor legfeljebb egy összefoglalót kapsz arról, amit mások már leírtak – és azt is inkább külföldi kontextusban, nem a magyar valóságra szabva.

Források

• IBM – What Are AI Hallucinations?
• The Guardian – Elon Musk says all human data for AI training ‘exhausted’
• Aksoy, D. et al. – Whose morality do they speak? Examining cultural values in multilingual large language models

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.