Bizalom a Google szemében – Hogyan építsünk E-E-A-T alapú tartalmat?

A legtöbben még a klasszikus keresőoptimalizált tartalmakban gondolkodnak. Például figyelnek a kulcsszósűrűségre, a szöveghosszra, jó esetben az írásnak adnak egy egyedi stílust. Ez persze nagyszerű, de ma már csak egy alap, egy kötelező alap. Egy olyan alap, amit jellemzően sokan nem tudnak megcsinálni, mert nincsen a közönség számára értékes mondanivalójuk, vagy éppen nem tudnak szabatosan vagy kreatívan fogalmazni, a szövegük nem lesz lebilincselő. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy van-e az anyagban eredeti információ, kutatás, elemzés; ad-e többet, mint a nyilvánvaló, vannak-e könnyen ellenőrizhető tényhibák.

Szóval az előbbiek megugrása is sokszor gondot szokott okozni, mert ehhez jellemzően szövegíró kell, és ha nem fércmunkát akar átvenni a vállalkozó, akkor bizony a zsebébe kell nyúlnia. És itt halkan jegyzem meg, hogy általában a vállalkozók nem szokták tudni megállapítani egy szövegről azt, hogy az most olvasmányos-e vagy sem, mert ehhez viszonyítási alap kell, mihez jó pár regény elolvasása szükséges.

Ha megvan a jó alapunk, az ma már nem garancia arra, hogy előre is rangsorol a Google. Sőt elképzelhető az is, hogy olyan cikket vagy webáruház esetén terméket hoz előrébb, akinek a cikke, termékleírása sokkal bénább, mint a miénk. Vagy olyannal is szoktam találkozni, hogy a Google keresőjében olyan oldalak, webáruházak vannak, amelyeket 5-6 éve nem frissítették a motorját, és a kinézete fapados.

De mit szeretnek a látogatók és a Google?

A megbízhatóságot kutatja mind a kettő. Nem tudom, hogy mennyire látjátok, de az információminőség évről évre csökken. A felszínes, másolt információk egyre csak szaporodnak, mindamellett az AI-szemét is brutálisan uralja az internetet. Ezeket pedig mind látja a Google, és a Google munkatársai is. A Google célja, hogy megbízható információt adjanak át a felhasználónak. Éppen ezért bevezették az E-A-T-ot, még 2014-ben, de olyan sok vizet nem zavart.

Én mindig Magyarországról beszélek, ha külföldről beszélek, akkor azt külön jelezni fogom.

2018-ban jelent meg a Google Orvosi frissítése, ami brutálisan átrendezte a találati listákat, és rengeteg egészségügyi/pénzügyi (YMYL) oldal veszítette el a forgalmát egyik napról a másikra, mert nem feleltek meg az E-A-T elvárásoknak.

De mi is ez az E-A-T?

Az angol kiejtésemmel nem szórakoztanám most a közönségem,

• Expertise – Szakértelem
• Authoritativeness – Tekintély
• Trustworthiness – Megbízhatóság

E – Expertise (Szakértelem): A tudás mélysége és igazolása

Előadói szöveg / Gondolatmenet: „Amikor a Google a Szakértelmet (Expertise) vizsgálja, lényegében egyetlen kérdésre keresi a választ: »Valóban ez az ember a legalkalmasabb arra, hogy erről a témáról írjon és tanácsot adjon?«

Sokan azt gondolják, hogy a jó szövegírás (a helyesírás és a szép fogalmazás) elég. A Google rendszerében azonban a tartalom minősége elválaszthatatlan a tartalom készítőjének hátterétől.

A Szakértelemnek két fő szintjét különböztetjük meg, és nagyon nem mindegy, melyik pályán játszotok:

1. A Formális Szakértelem (Amikor kötelező a „papír”) Vannak témák, ahol a lelkesedés és a Google-ből összekeresgélt tudás nem elég. Ezek a már többször emlegetett YMYL (egészségügyi, jogi, pénzügyi) témák.

• A szabály: Ha arról írsz, hogyan kell adózni egy KATA-s vállalkozásnak, vagy milyen étrend-kiegészítőt szedjünk ízületi fájdalmakra, a Google tudni akarja, hogy könyvelő vagy orvos vagy-e. Itt a szakértelem egyenlő a hivatalos végzettséggel és a diplomával. Egy laikus, névtelen blogger véleménye ezekben a kényes témákban nem szakértelem, hanem kockázat az olvasó számára.

2. A Hétköznapi Szakértelem (Everyday Expertise) Szerencsére nem minden weboldalhoz kell egyetemi diploma! A Google hivatalos irányelve is kimondja, hogy elismeri az élet tapasztalatán és a hosszan tartó gyakorlaton alapuló, elmélyült tudást.

• A szabály: Ha valaki 20 éve horgászik, és egy ötezer szavas, hihetetlenül részletes, profi útmutatót ír a pergető horgászatról, őt a Google szakértőnek tekinti a saját területén. Miért? Mert a cikk mélysége, a szakszavak magabiztos használata és a részletgazdagság bizonyítja, hogy az illető pontosan tudja, miről beszél.

Hogyan mutasd meg a szakértelmedet a Google-nek? (Gyakorlati lépések)

• Építs profi szerzői profilokat (Bio): Ne rejtegessétek a tudásotokat az „Admin” vagy a „Szerkesztőség” név mögé! Minden cikk alatt legyen ott a szerző neve, fotója, és egy 2-3 mondatos leírás a hátteréről. (Pl.: „Kovács Péter, okleveles adószakértő, 15 év tapasztalattal a KKV szektorban.”)
• Linkelj a bizonyítékokra: Hivatkozzátok be a szerző LinkedIn profilját, a cég bemutatkozó oldalát, vagy a korábbi publikációit. A Google szereti összekötni ezeket a digitális „lábnyomokat”.
• A lektorálás trükkje: Sokan kérdezik: „De mi van, ha a webshopom orvosi eszközt árul, de a cikkeket egy marketinges szövegíró írja?” A megoldás a szakmai lektorálás! Nézessétek át a cikket egy valódi orvossal, és tegyétek ki az oldalra: „Írta: XY szerkesztő | Szakmailag ellenőrizte: Dr. Szabó Anna, ortopéd szakorvos”. Ez a kis kiegészítés azonnal a maximumra húzza az adott cikk Expertise (Szakértelem) faktorát!”

Tekintély (Authoritativeness):

A Tekintély viszont az, amit a piac, a szakma és az internet többi része mond rólad. A Google azt vizsgálja: te vagy-e a hivatkozási pont az iparágadban?

Hogyan építs és mutass fel Tekintélyt? (Gyakorlati tippek)

• 1. Minőségi linképítés (Felejtsd el a linkkatalógusokat!) Ha egy kis, ismeretlen blog linkel a webáruházadra, az olyan, mintha a szomszéd néni mondaná, hogy jó vagy. Aranyos, de a Google-t nem hatja meg. Ha viszont egy neves hírportál (pl. HVG, Telex), egy egyetemi weboldal (.edu), vagy az iparágad legnagyobb szakmai magazinja hivatkozik a cikkedre, az felér egy szakmai kitüntetéssel.
  • A gyakorlatban: Készíts olyan mély, kutatás-alapú tartalmakat, iparági statisztikákat vagy egyedi felméréseket, amiket a nagy portálok szívesen használnak forrásként és hivatkoznak rájuk!
• 2. Digitális PR és Márkaemlítések (Link nélkül is ér!) Sokan azt hiszik, csak a kattintható link (backlink) számít. Tévedés. A Google algoritmusa ma már kiválóan érti az úgynevezett szöveges márkaemlítéseket (brand mentions).
  • A gyakorlatban: Ha a cégvezető ad egy interjút egy népszerű podcastban, ha írnak a cégedről a Forbes-ban, vagy meghívnak előadni egy szakmai konferenciára (és kint van a neved a weboldalukon), az kőkeményen építi a Tekintélyedet, még akkor is, ha nem raknak be kattintható linket a weboldaladra. Legyél jelen a szakmában!
• 3. Szakmai díjak, minősítések és „Trust Badge”-ek A tekintély vizuális bizonyítékai hatalmasat dobnak a megítéléseden.
  • A gyakorlatban: Nyertél „Év Honlapja” vagy „Ország Boltja” díjat? Benne volt a céged egy iparági Top 10-es listában? Van hivatalos ISO minősítésed vagy hivatalos viszonteladói partnere vagy egy nagy márkának? Ezeket a logókat és díjakat jól láthatóan tedd ki a főoldalra és a „Rólunk” szekcióba! A Google képolvasó algoritmusa és a szövegkörnyezet alapján is érti ezeket.
• 4. A Wikipédia: A tekintély Szent Grálja Ha egy entitásról (személyről vagy cégről) van egy saját Wikipédia szócikk, az a Google szemében a maximális tekintély egyik jele.
  • A gyakorlatban: Nem lehet mindenkinek Wikipédia oldala (nagyon szigorúak a szerkesztési elvek). De ha eléred azt a szintet, hogy te magad vagy a céged releváns és enciklopédikus tényező legyen a piacon, az a SEO-dban is meglátszik majd. Ha pedig nincs saját szócikked, de egy releváns Wikipédia oldal téged jelöl meg hiteles forrásként a lábjegyzetben, az óriási fegyvertény.”

T – Megbízhatóság (Trustworthiness): A mindent összefogó központ

A Megbízhatóság azt vizsgálja, hogy az oldalad pontos, őszinte, biztonságos és transzparens-e. Különösen igaz ez a webáruházakra. Ha itt elbuksz, nincs az a SEO trükk, ami megment.

Hogyan építsd be a Megbízhatóságot a weboldaladba? (Gyakorlati tippek)

• 1. Transzparencia: Tudja a vevő, kinek adja a pénzét! A névtelen weboldalak kora lejárt. A felhasználónak (és a minőségértékelőknek) egy kattintásból tudniuk kell, ki üzemelteti az oldalt.
  • A gyakorlatban: Legyen egy kristálytiszta „Kapcsolat” oldalad. Ne csak egy üres üzenetküldő űrlap árválkodjon ott! Cégnév, adószám, fizikai cím, telefonszám, e-mail cím. A „Rólunk” oldalon mutasd be a csapatot! Legyen könnyen megtalálható és jogilag rendben lévő az ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) és az Adatkezelési Tájékoztató.
• 2. Webshopok kritikus pontja: A vevőszolgálat és a garancia Egy e-kereskedelmi oldalnál a megbízhatóság legfőbb fokmérője, hogy mi történik, ha baj van a rendeléssel.
  • A gyakorlatban: Ne rejtegesd a visszaküldési feltételeket! Legyen egy dedikált oldal a szállítási infóknak, a garanciális ügyintézésnek és a 14 napos elállási jognak. Ha a vásárló érzi, hogy van kihez fordulnia probléma esetén, a Google is megbízhatóbbnak értékeli az oldalt.
• 3. Technikai biztonság (Alapkövetelmény!) A bizalom a böngésző címsorában kezdődik.
  • A gyakorlatban: A HTTPS kapcsolat (SSL tanúsítvány) ma már nem extra, hanem a belépőjegy a pályára. Webshopoknál a fizetési folyamatnak zártnak és maximálisan biztonságosnak kell lennie (pl. megbízható banki partnerek, Barion, SimplePay, Stripe logóinak feltüntetése).
• 4. Pontosság és Forrásmegjelölés (Tartalmi bizalom) A megbízhatóság azt is jelenti, hogy nem beszélsz zöldségeket.
  • A gyakorlatban: Ha tényeket, statisztikákat vagy egészségügyi állításokat közölsz, mindig linkeld be a hivatalos forrást! Egy orvosi, jogi vagy pénzügyi cikknél a hivatkozások hiánya azonnal megöli a bizalmat. Ugyanígy fontos a tartalom frissítése is: egy 2018-as adózásról szóló cikk 2026-ban már nem megbízható, sőt, kifejezetten káros! Rendszeresen vizsgáld felül és frissítsd a régi tartalmaidat!
• 5. Ne idegesítsd a látogatót! (UX és Reklámok) A Google bünteti a megtévesztő dizájnt.
  • A gyakorlatban: Kerüld az agresszív, az oldal tartalmát kitakaró pop-upokat, a bezárhatatlan reklámokat, és a „kattintásvadász” (clickbait) címeket, amik mögött nincs valós tartalom. Ha a felhasználó úgy érzi, hogy az oldalad egy spam-tenger, azonnal visszafordul a keresőbe (ez a pogo-sticking), ami óriási piros zászló a Google algoritmusának.”

Talán érezzük, hogy valami hiányzik. Akkor lényegében van egy végzettségünk, hivatkoznak az írásainkra, és még őszinték is vagyunk. Az EAT 2022-ben kiegészült még egy E betűvel, ami pedig a tapasztalatot jelenti.

De mi is a tapasztalat?

Első kézből származó, élettapasztalat vagy gyakorlati tapasztalat a témában (pl. terméktesztelés, egy étterem meglátogatása).

A Tapasztalat a gyakorlat. A Szakértelem a tudás mélysége.

– Ha szakértő vagyok, akkor automatikusan megbízható vagyok?
– Nem!
Egy szakértő is adhat félrevező információkat. Például idehaza jó pár SEO-s cég megél abból, hogy alacsony minőségű tartalmakat szétszór a saját látogató nélküli WordPress hálozatán, vagy éppen olcsó, irreleváns fizetett helyeket vásárol, ahol cikkeket jelenít meg. Sajnos ezzel marketing-tanácsadáson gyakran szoktam találkozni. 70-80.000 Ft-os havidíjért cserébe a vállalkozó cikkei olyan weboldalakra kerülnek ki, amelyeknek nincs semmilyen valós értékük. Bár ezek mögött a SEO-s cégek mögött van valós teljesítmény, pár nagyobb weboldal látogatottságát ténylegesen felemelik, jellemzően azokét, akik 200-300.000 Ft-ért  is elköltenek releváns cikkhelyeket, de erre egy kisvállalkozónak nem lesz tőkéje, mert nem tud havi 2-3 ilyen prémium helyet vásárolni. Ezeket a SEO-s cégeket pedig gyakran ajánlják más szolgáltatók is, aminek egyszerű magyarázata van: ha új ügyfelet hoznak, akkor 10-20%-ot visszaadnak az ajánlónak. Ilyen értéktelen weboldalakon való megjelenést csomagban lehet megvenni, 100 elhelyezés 70.000 Ft. SEO-sok pedig egymás közt is szoktak cserélgetni megjelenéseket. Szóval óriási biznisz.

Miért pont 2022-ben jött a tapasztalat?

Mert 2022 végén robbant be a köztudatba a ChatGPT (november 30-án indult hódító útjára). A Google ekkor már pontosan tudta, hogy jön a mesterséges intelligencia által generált tartalmak cunamija. Az „Experience” (valós, emberi, fizikai tapasztalat) beemelése volt a válaszuk arra, hogyan fogják megkülönböztetni a hús-vér emberek által írt, valós élményeken alapuló tartalmakat az AI által generált, sokszor steril szövegektől.

Hogyan mutasd meg a tapasztalatodat a weboldaladon? (Gyakorlati tippek)

1. Felejtsd el a tökéletes stock fotókat! (Saját vizualitás) A letöltött, steril képek ordítanak arról, hogy a cikk írója sosem látta a terméket.

• A gyakorlatban: Használjatok saját fotókat és videókat! Nem kell stúdióminőség. Legyen rajta a kolléga keze, mutassátok meg a terméket működés közben, vagy fotózzátok le a kicsomagolást. A Google képfelismerő algoritmusa imádja az egyedi, máshol még nem látott vizuális tartalmakat.

2. Merj őszinte lenni! (A hibák megmutatása) A gyártói leírások és az AI által írt szövegek mindig mindent tökéletesnek írnak le. A valós tapasztalat viszont az, hogy semmi sem hibátlan.

• A gyakorlatban: Írd le nyugodtan az apró bosszúságokat! „A fűnyíró vágási képe tökéletes, de a beüzemelés a leírt 5 perc helyett 20 percet vett igénybe a nehezen illeszkedő csavarok miatt.” Ez az őszinteség azonnal hitelesíti a tesztet az olvasó és a Google szemében is.

3. Használj „Hogyan teszteltük” dobozokat (Módszertan) Különösen tesztoldalaknál és affiliate blogoknál kötelező elem, de webáruházak saját tesztjeinél is óriási plusz.

• A gyakorlatban: A cikk elején vagy végén egy jól elkülönülő dobozban írd le, mennyi ideig teszteltétek a terméket, milyen körülmények között, és mik voltak az értékelési szempontok. (Pl.: „A terméket 2 hétig használtuk napi szinten, városi és erdei környezetben is.”)

4. A szolgáltatók fegyvere: Az esettanulmány (Case Study) Ha nem terméket árulsz, hanem szolgáltatást (pl. könyvelés, klímaszerelés, marketing), a tapasztalatodat a korábbi, valós munkáid megmutatásával tudod igazolni.

• A gyakorlatban: A sima „Rólunk” szöveg helyett mutass be konkrét projekteket! Mi volt a kiinduló probléma? Hogyan oldottátok meg? Milyen eredményt hozott? Támogasd meg Előtte-Utána képekkel vagy ügyfél-visszajelzésekkel.

5. Adj teret a vásárlóid tapasztalatának! (UGC) A te weboldalad megbízhatóságát a felhasználóid tapasztalata (User Generated Content) is óriási mértékben építi.

• A gyakorlatban: Gyűjts és jeleníts meg valós, szöveges és fényképes vásárlói értékeléseket a termékoldalakon. Egy vásárló által a tükörből lőtt szelfi egy új ruhában ezerszer tapasztalat-alapúbb, mint a gyártó modellfotója.

Előadói tipp ehhez a részhez: Mondd a közönségnek: „A Google azokra a jelekre vadászik, amiket egy robot nem tud reprodukálni. A saját fotód, a saját sztorid és a saját izzadtságod a termékkel – ez az a valuta, amit az AI nem tud hamisítani.”

Akkor most az E-E-A-T egy rangsorolási tényező?

Furcsa módon nem, de egyébként igen. Az EEAT egy minőségértékelő rendszer. Ha alacsony az EEAT, akkor a Google első oldalán szinte esélytelen a tartós jelenlét.
De vigyázzunk, mert létezik az Öreg Dinoszaurusz jelenség. Ez az, amikor egy elavult, csúnya, de öreg oldal a Google első helyéről kirobbanthatatlan. Az, hogy a maga a weboldal már 15 éve ott van stabilan, az egy nagyon jó EEAT jelző. És valószínűleg nem egy link mutat rá, nem egy helyen van megemlítve, és jó eséllyel ismeri a weboldalt a célközönség, és így az átkattintási arány akár 20% fölé is mehet, ami szintén erős jelzés a Google felé.

A lényeg!

Induljunk a „Who, How, Why” gondolkodásból: ki írta/készítette, hogyan készült, és miért készült (kinek az érdekében). Ha ebbe bele tudjuk magunkat élni, akkor az egész logikát nyer, és nem kell megtanulni a szabályokat.