A piac sokszor tele van bizonytalan, hezitáló fogyasztókkal, akik nem tudják eldönteni, merjenek-e vásárolni vagy sem. Ez a bizonytalansággal kevert “parázás” – bár nem feltétlenül egyenlő a szorongással – gyakran a vállalkozás malmára hajthatja a vizet, ha megfelelően kezeled. A kulcs az, hogy ne csupán félelemkeltéssel vagy manipulációval

A reklám mindennapjaink meghatározó kísérője, mégis gyakran észre sem vesszük, mennyire áthatja a környezetünket. Gondoljunk csak a buszmegálló plakátjaira, a közösségi média hírfolyamunkban felbukkanó hirdetésekre vagy a kedvenc videóink előtti rövid reklámszünetekre. Még ha nem is figyelünk rájuk tudatosan, a reklámok láthatatlanul is formálják a döntéseinket és a

A digitális korszak beköszöntével a vállalatok ma már sokkal mélyebben és pontosabban láthatják a fogyasztók viselkedését és lélektani jellemzőit, mint korábban valaha. Gondoljunk csak az online vásárlásokra, a közösségi média használatára vagy akár a mobilokkal gyűjtött helyadatokra: mindezek a „digitális lábnyomok” azt jelzik, milyen termékek vonzanak minket, milyen

Összefoglaló Pamela Rutledge „What is Media Psychology? And Why You Should Care” című cikkének alapján A média elárasztja mindennapjainkat: híreket, videókat, közösségi médiát fogyasztunk, üzeneteket küldünk, számtalan új eszközt és szoftvert használunk – és mindeközben elkerülhetetlenül befolyásolja gondolkodásunkat, érzelmeinket, viselkedésünket. A média-pszichológia pontosan ezzel a kérdéssel foglalkozik: hogyan

(Egy átfogó, meglepő és gyakorlati útmutató a magány lelki vonatkozásairól idős korban) A magány sokak számára ismerős, mégis keveset beszélünk arról, milyen pszichológiai folyamatok húzódnak meg mögötte. Bár a közbeszédben gyakran a társadalmi és anyagi tényezők kerülnek előtérbe, egyre világosabb, hogy a magány belső, lelki aspektusai is óriási

(Egy meglepő és átfogó elemzés az online hirdetések megzavaró erejéről) Bevezetés A digitális korban szinte minden online tevékenységünket elkísérik a hirdetések. Az internetes reklámok – különösen a felugró ablakok (pop-up) – számtalan formában jelennek meg, és gyakran sokkal nehezebb kikerülni őket, mint a hagyományos tévés vagy rádiós reklámokat.

(Egy szakmai, mégis meglepő betekintés a fogyasztói viselkedés pszichológiájába) Bevezetés A 21. század fogyasztói társadalmában az emberek nap mint nap óriási mennyiségű reklámmal, kedvezményes ajánlattal és még több online hirdetéssel találkoznak. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket – a reggeli kávétól kezdve az esti online vásárlásig –

(Készült az American Psychological Association Center for Workforce Studies jelentése alapján) A pszichológián belüli vezetői állások fontos pillérei a szakmai fejlődésnek, a szervezet- és intézményfejlesztésnek, illetve a gyakorlati és kutatási eredmények elterjesztésének. A vezetői feladatkörbe tartozó pozíciók közé sorolhatjuk például a tanszékvezetői, klinikaigazgatói, kutatási részlegvezetői vagy programigazgatói, esetleg

A közösségi oldalak, mint a Facebook vagy az Instagram, manapság nemcsak a barátokkal és ismerősökkel való kapcsolattartásról, hanem a reklámokról is szólnak. Talán mindannyian tapasztaltuk már: nézelődünk a hírfolyamunkban, s egyszer csak olyan hirdetéssel találkozunk, ami döbbenetesen jól „ráérez” az aktuális érdeklődésünkre. Ez a „személyre szabott” – vagy

A közösségi média hirdetések világában nap mint nap találkozunk olyan reklámokkal, amelyek – látszólag – rólunk szólnak: mintha a Facebook, az Instagram vagy éppen egy másik platform olvasna a gondolatainkban. Ezeket nevezzük személyre szabott hirdetéseknek (personalized advertising). De hogyan működnek pontosan ezek a hirdetések, és miért reagálunk rájuk

Ana Moutinho tanulmánya azt vizsgálja, miként hatnak bizonyos képi elemek és pszichológiai mechanizmusok a reklámokban arra, hogy a fogyasztók vásárlási döntéseit befolyásolják. Röviden: miként alkalmazhatóak a művészetből, a kitsch jelenségből és a pszichológiai elvekből vett fogások annak érdekében, hogy a reklám felkeltse a figyelmet, majd tartósan megragadjon a

Adrian Furnham cikkében az alkalmazott kognitív pszichológia hozzájárulását tekinti át a reklámkutatás területén. A tanulmány középpontjában az áll, hogy a „tisztán” elméleti (laborkörülmények között vizsgált) kognitív pszichológiai kutatások megállapításai miként jelennek meg a „való világban” alkalmazott reklámkutatásokban, különösen a médiahatások és a reklámemlékezet szempontjából. Az alábbiakban a cikk