„Már megint a Facebookról beszélünk? Ugyan ki használja még?” – hangozhat el sokaknál ez a kérdés 2025-ben. Meglepő módon azonban a Facebook továbbra is a közösségi média királya, méghozzá elég meggyőző fölénnyel. Ha a Facebook egy ország lenne, akkor több lakosa lenne, mint Kínának és Indiának együttvéve. Havonta több mint 3 milliárd ember használja aktívan a platformot világszerte – ez durván a Föld népességének 40%-a. Ráadásul naponta mintegy 2 milliárdan lépnek be, vagyis a havi felhasználók több mint kétharmada napi szinten görgeti a hírfolyamot. Sokan temetik már a Facebookot azzal, hogy „csak az idősek használják”, mégis, a statisztikák rendre rácáfolnak erre. Egyszerre érett „veterán” és folyamatosan megújuló óriás; mind a nagymamád, mind a kedvenc márkád ott van rajta. Lássuk tehát a legérdekesebb Facebook-statisztikákat – mindenre kiterjedően, a felhasználói bázistól az üzleti lehetőségekig. Kiderül, mi zajlik valójában a világ legnagyobb közösségi platformján, és mit tanulhatunk ezekből az adatokból.
„Akárhányszor is hallom, hogy a Facebook halott, a számok újra és újra rácáfolnak. Nincs még egy platform, ami nap mint nap emberek milliárdjait kapcsolná össze ilyen hatékonyan.” – Dajka Gábor
Felhasználók száma és növekedése
A Facebook felhasználói bázisa még mindig elképesztő méretű és folyamatosan nő – ha már nem is olyan robbanásszerűen, mint a kezdeti években. 2023-ban átlépte a bűvös 3 milliárd havi aktív felhasználót, és 2024 közepére nagyjából 3,07 milliárdnál járt. 2025 elejére sikerült stabilan 3,1 milliárd fölé növekednie. Ez azt jelenti, hogy a világon internetező embereknek körülbelül 60%-a ott van a Facebookon valamilyen formában. Még döbbenetesebb, hogy a Meta cég „családjába” tartozó alkalmazásokkal (Facebook, Messenger, Instagram, WhatsApp) együtt naponta 3,48 milliárd ember használ legalább egy Meta platformot. Tehát az összes közösségimédia-felhasználó 90%-a elérhető a Meta valamelyik csatornáján – iszonyú lefedettség.
Hol gyarapodik még a Facebook? Főleg a fejlődő országokban. Ma a legtöbb új felhasználó Dél-Ázsiából (India, Banglades, Indonézia) és Afrikából érkezik. Nem véletlen, hogy a legnagyobb közönséggel rendelkező ország India: kb. 580 millió indiai használja a Facebookot, míg a második helyezett Egyesült Államokban ~280 millió a felhasználók száma. Utánuk Brazília (~175 millió), Indonézia (~174 millió) és Mexikó (~111 millió) következnek a rangsorban. Vannak országok, ahol szinte minden internetező fent van: a Fülöp-szigeteken például a lakosság 88%-a használja, Törökországban ~80%, de még az USA-ban is 70% feletti az arány. A magyarországi penetráció is magas – erről később még lesz szó. Összességében a Facebook mára eljutott oda, hogy a Föld szinte minden szegletében jelen van, és bár a növekedés üteme lassult, a platform mérete egyszerűen páratlan.
Demográfia: korosztályok és nemek
Sokan érzik úgy, hogy a Facebook „kiöregedett”, és már csak a szüleik vagy nagyszüleik használják. Valóban igaz, hogy az életkori megoszlás az évek során eltolódott az idősebb korosztályok felé, de a kép árnyaltabb ennél. A globális statisztikák szerint a legnagyobb felhasználói csoport még mindig a fiatal felnőttek: a 25–34 éves korosztály adja az összes user nagyjából egynegyedét. Őket követi a 35–44 éves csoport kb. 19-20%-kal. Vagyis a mai Facebook gerincét az a milleniál generáció adja, amely annak idején, a platform indulásakor tinédzserként csatlakozott – és most a harmincas éveiben járva is aktív maradt. Érdekes adat, hogy a 65 év felettiek a felhasználók kb. 10%-át teszik ki globálisan, ami messze nem elhanyagolható (sőt, absolute értékben ~300 millió embert jelent!). Az „idősebb” (45 év feletti) korosztályok aránya egyre nő: a 45–54, 55–64 és 65+ éves csoportok együtt már a Facebook közönségének több mint 40%-át adják.
Mi a helyzet a fiatalokkal? A 18–24 évesek aránya kb. 16% a globális mixben. Ők kevesebben vannak, mint a harmincasok, de még így is bőven jelen vannak – különösen a fejlődő országokban aktív a fiatal korosztály a Facebookon. A tizenévesek (13–17 évesek) aránya elenyésző a platformon; részben mert a Meta a hirdetési jelentésekben jellemzően 13 alatt nem is számol, részben mert a tinik jó része inkább az Instagramon és a TikTokon lóg. Összességében tehát a Facebook közönsége „megérett”: a fiatal felnőttek és középkorúak dominálnak, miközben a Z generáció tagjai kisebb számban, de jelen vannak, a baby boomer generáció pedig egyre inkább felfedezi magának a platformot (például családi kapcsolattartásra).
A nemek szerinti megoszlás is tartogat érdekességet. Világszinten a felhasználók nagyjából 55-57%-a férfi, 43-45%-a nő – vagyis enyhe férfitöbbség van. Ez főleg abból adódik, hogy egyes országokban (pl. Indiában, Pakisztánban) sokkal több férfi internetezik egyáltalán. Magyarországon ezzel szemben épp fordított a helyzet: a hazai Facebook-felhasználók kb. 53-54%-a nő. A lényeg, hogy a Facebook közel fele-fele arányban éri el a férfiakat és nőket, ami egyedülálló a platformok között (az Instagram például kiegyenlítettebb, a LinkedIn-en pedig több a férfi user). Mark Zuckerberg birodalma tehát a társadalom minden szegmensét lefedi – de nem mindegy, kit hogyan szólítunk meg rajta.
Elérés és engagement a platformon
Nem titok, hogy organikus poszttal egyre nehezebb elérni a követőinket a Facebookon. Az adatok ezt drámai módon alátámasztják: a Facebook-oldalak átlagos organikus elérése ma mindössze ~5%. Magyarán, ha van 1000 követőd, egy tipikus bejegyzésed csupán kb. 50 ember hírfolyamában jelenik meg láthatóan. Ez az arány az elmúlt években rohamosan csökkent. Pár éve még 10-15% volt, de a Facebook algoritmusa egyre inkább a személyes ismerősök tartalmait és a fizetett hirdetéseket részesíti előnyben. Emiatt a márkák és oldaltulajdonosok kénytelenek hirdetésekkel megtámogatni a posztjaikat, ha érdemi elérést akarnak – az ingyen ebéd kora lejárt.
Az engagement (felhasználói aktivitás: like, komment, megosztás) szintén kihívás. Egy oldal követőinek átlagosan csupán 0,2-0,3%-a lép interakcióba egy adott poszttal. Ez elképesztően alacsony szám, gyakorlatilag az jelenti, hogy ezer követőből 2-3 ember ha reagál. Persze ez csak átlag – a jó tartalom többet is hozhat. A tartalomtípusok között is van különbség: a felmérések szerint a videós posztok kicsivel nagyobb arányú aktivitást váltanak ki (átlag ~0,3% engagement rate), mint a fotók (~0,24%) vagy a linkkel megosztott posztok (~0,06% – igen, a linkposztokat szinte senki nem lájkolja). A kiugró kivétel az élő videó: a Facebook Live közvetítések akár négyszer annyi interakciót is generálhatnak, mint egy átlagos poszt. Ennek oka, hogy az élő adás valós idejű, a Facebook algoritmusa előnyben részesíti, és a nézők is szívesebben reagálnak rá (kommentelnek, kérdeznek).
Mit jelent mindez? Azt, hogy ha elköteleződést (engagementet) akarsz kiváltani a közönségedből, okosan kell megválasztanod a tartalom formátumát. A puszta szöveges státuszfrissítések alig érnek el valakit. A képes posztok jobbak, de még mindig limitált a hatókörük. A videók – különösen a rövid, figyelemfelkeltő klipek és a Reels videók – valamivel jobban teljesítenek. Érdemes kombinálni a formátumokat is: például fotóalbumot feltölteni, kérdéseket feltenni a közönségnek a posztban, és időnként élőzni. Ne feledd: a Facebookon valójában a közösségépítés (kommentek generálása, beszélgetések) az, ami növelheti a posztjaid terjedését. Ha az emberek aktívan reagálnak, az algoritmus is többeknek mutatja meg a tartalmadat. Ma, 2025-ben az igazi kihívás már nem az, hogy jelen legyél a Facebookon, hanem hogy látható is legyél. A statisztikák pedig rávilágítanak: erőfeszítés és stratégia nélkül a posztjaid a követőid 95%-át sosem érik el.
Tartalomtípusok és felhasználói preferenciák
Milyen tartalmakat szeretnek a felhasználók a Facebookon? A számok azt mutatják, hogy egyértelműen a videó a nyerő. Egy friss statisztika szerint a Facebookon megosztott összes tartalom kb. 35%-a videó – és a felhasználók ~82%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesebben néz videókat, mint olvas szöveget vagy nézeget képeket a platformon. Ez a tendencia az utóbbi években erősödött fel, részben a konkurens platformok (TikTok, YouTube) nyomására, részben mert a Facebook is elkezdte tolni a videós tartalmakat (emlékezzünk az automatikusan induló videókra a hírfolyamban). Ma már a Reels, azaz a rövid, pörgős videók is integrált részét képezik a Facebooknak, épp azért, hogy a fiatalabb közönség igényeit kielégítsék és versenyben maradjanak a TikTokkal.
Természetesen nem mindenki videót néz. Sokan fotókat posztolnak és fogyasztanak (különösen a családi-barát jellegű tartalmak esetén), és a linkelt cikkeknek is megvan a helyük (főleg hírfogyasztásra használják így a platformot). De a trend egyértelmű: a dinamikus, mozgóképes tartalom vonzza a legnagyobb figyelmet. A felhasználói preferenciákat jól tükrözi, hogy a legtöbben elsősorban szórakozásért és kapcsolattartásért mennek fel. Egy nemzetközi felmérés szerint a userek 72%-a elsősorban a barátokkal, családdal való kommunikáció miatt használja a Facebookot (Messenger, kommentek stb.), 63%-uk fotókat és videókat oszt meg vagy néz meg szívesen, ~55% pedig követi a kedvenc márkáit és termékeit. A hírfogyasztás is jelen van – kb. az emberek harmada használja hírek olvasására rendszeresen a platformot –, de ez elmarad a csevegés és szórakozás mögött.
- Barátokkal, családdal kapcsolattartás: a felhasználók ~72%-a elsősorban ezért használja a Facebookot.
- Fotók és videók megosztása, fogyasztása: ~63% jelölte meg fő okként.
- Hírek, aktualitások követése: kb. 30-35% használja erre napi szinten.
- Szórakoztató tartalmak keresése: ~55% néz mémeket, vicces videókat, tartalmakat.
- Kedvelt márkák, termékek követése: ~53% kutat márkák után, olvas véleményeket.
Látható, hogy a Facebook sokoldalú „svájci bicska” lett: egyszerre hírcsatorna, szórakoztató videóplatform, családi fotóalbum és céges ügyfélszolgálat. A tartalomgyártóknak és marketingeseknek épp ezért kell változatos tartalmakat kínálniuk. Egy humoros videó, egy hasznos cikklink, egy látványos infografika vagy élő bejelentkezés – mind más-más közönségigényt elégít ki. A statisztikák üzenete világos: ha a figyelmet meg akarod ragadni a Facebookon 2025-ben, gondolkodj videóban, vizuális élményben, interakcióra ösztönző posztokban. A felhasználók kényeztetve érzik magukat a sok tartalomtól – a kérdés, hogy a tiéd kitűnik-e közülük.
Használati szokások: idő és eszközök
Mennyi időt töltünk a Facebookon? A válasz: meglepően sokat, bár kevesebbet, mint néhány éve. A legfrissebb adatok szerint egy átlagos felhasználó naponta kb. 30-35 percet tölt a platformon aktívan. (Összehasonlításképp: TikTok-on ennél jóval többet, átlag 45-50 percet lógnak naponta, Instagramon hasonlóan 30 perc körüli az átlag.) Érdekes módon ez a napi időtöltés a kor előrehaladtával növekszik: a fiatal felnőttek (18–24 évesek) átlag csak ~22 percet Facebookoznak naponta, míg az 55–64 éves korosztály közel 45 percet is eltölt a platformon naponta. Úgy tűnik, a nyugdíjas nagyi több időt szán rá, hogy végignézze az unokák képeit és reagáljon az ismerősök bejegyzéseire, mint a huszonéves, aki már inkább a gyorsabb impulzusokat keresi más appokban.
Havi bontásban is beszédes a statisztika: egy átlagos user kb. 18-19 órát tölt el egy hónapban a Facebook mobilappban. Érdekesség, hogy földrajzi bontásban hatalmas különbségek vannak: például az Egyesült Arab Emírségekben havi 31 órát (!) facebookoznak átlagosan egy telefonon, míg Oroszországban mindössze 3 órát havonta. Látszik, hogy kultúránként is változik, mennyire része a mindennapoknak a kék alkalmazás.
Apropó, alkalmazás: a Facebook-használat ma már döntően mobilról történik. Globálisan a felhasználók kb. 98%-a lép be valamilyen mobil eszközről, és több mint fele (~53%) kizárólag telefonon facebookozik. Asztali számítógépet egyre kevesebben használnak erre a célra. Az USA-ban például a userek mindössze ~1,5%-a mondta, hogy csak PC-n Facebookozik, ellenben 82% jelezte, hogy csak mobilon használja. A legtöbben nyilván vegyesen, de a trend egyértelmű: a Facebook egy mobilplatform. Ezért is fejlesztik a funkciókat mobil-first szemlélettel (pl. történetek, Reels). Számodra ez azt jelenti, hogy a tartalmaidnak mobilon is ütniük kell: gyorsan betöltődő videók, könnyen görgethető vizuális tartalmak, kevés klikkelés – ezek működnek.
Hogyan illeszkedik mindez a napi rutinunkba? A legtöbb felhasználó rövid, de gyakori látogatásokat tesz. Az átlagos munkamenet (session) hossza kb. 10 perc. Lehet, hogy reggel munkába menet rápillantasz 5-10 percre, aztán ebédszünetben megint, este meg még böngészel negyed órát. Összeadódva jön ki a napi fél óra. Ezek a mikro-használatok azt is jelentik, hogy versengeni kell a figyelemért: ha a posztod nem ragadja meg az első pár másodpercben a felhasználót, már görget is tovább.
A használati szokások kapcsán fontos kiemelni a Messenger szerepét. Majdnem ugyanannyi ember használja havonta a Facebook Messengert, mint magát a Facebook alkalmazást – nagyjából 1,3 milliárd fő havi szinten. Sok felhasználónak a Facebook egyenlő a csevegéssel; az üzenetküldés az elsődleges ok, amiért belép. A gyors kommunikáció iránti igény odáig fajult, hogy ma már az emberek elvárják a vállalkozásoktól is: azonnal válaszoljanak Messengerben. A cégek chatbotokat, automata válaszokat állítanak be, mert tudják, hogy a vevők hamarabb írnak rájuk chatben, mint e-mailt küldenének. Tehát a Facebook mint platform nem csak üzenőfalként funkcionál, hanem az élő chat, azonnali kontakt eszköze is.
Összességében elmondhatjuk, hogy a Facebook beépült a mindennapjaink ritmusába. Lehet, hogy már nem lógsz rajta órákat egyhuzamban, mint 5-10 éve, de napi többször, rutinszerűen felnézel rá pár percre – és ezzel nem vagy egyedül. A marketingeseknek az a feladatuk, hogy ezeket a rövid figyelemszeleteket elkapják megfelelő (mobilbarát, figyelemfelkeltő) tartalommal. A statisztikák figyelmeztetnek: a figyelem ideje rövidül, a verseny a hírfolyamban kemény, a felhasználó pedig válogatósabb, mint valaha.
Kapcsolattartás és közösségek
A Facebook eredeti küldetése – az emberek összekapcsolása – ma is tetten érhető a használati szokásokban. A platform egyik legnagyobb ereje a közösségi funkciókban rejlik. Vegyük például a Facebook Csoportokat: havonta több mint 1,8 milliárd ember aktív valamilyen csoportban. Ez lehet a városod adok-veszek csoportja, egy hobbi (pl. kertészkedés) közössége vagy akár egy szakmai fórum. A felhasználók fele állítja, hogy rendszeresen posztol, kommentel csoportokban – vagyis aktív közösségi életet él a platformon belül. A csoportok népszerűsége töretlenül nő, hiszen itt az emberek célzottabban, érdeklődés mentén tudnak kapcsolódni, kevésbé a széles nyilvánosság előtt. A Facebook is érzi ezt: folyamatosan fejleszti a csoportfunkciókat, értesítéseket küld a csoportos aktivitásokról, és bátorítja a csoport-adminokat események, kérdések indítására. Ma már szinte minden jelentősebb márka vagy közszereplő fenntart egy közösségi csoportot is az oldalán túl – mert a csoportban kialakuló lojalitás és közvetlen kapcsolat aranyat ér.
A másik nyilvánvaló közösségi eszköz a Messenger, amiről már volt szó. Fontos azonban kiemelni, hogy a Messengeren túl a Facebook integrálta az Instagram üzenetküldőjét is (átjárás van köztük), illetve a WhatsApp is a Meta tulajdonában van. Így gyakorlatilag az online kommunikáció hatalmas szelete a Facebook égisze alatt zajlik. Gondolj bele: eseményeket szervezünk a Facebookon, ismerősökkel chatelünk Messengerben, a családi fotókat megosztjuk egy zárt csoportban – mindezt egy platformon belül. Ezt a fajta „összefogó” szerepet egyik rivális sem tudta még reprodukálni ilyen skálán.
Magyarországon a Facebook legfontosabb funkciója szintén a kapcsolattartás. Különösen a 30 fölötti korosztály számára a Facebook = internetes közösségi élet. A fiatalabbak hajlamosak inkább átvándorolni a TikTokra szórakozni vagy az Instagramra ismerősöket követni, de még ők is gyakran Facebook Messengeren írnak egymásnak. A hazai felhasználók nagy része belépés után egyből a csoportértesítéseit nézi, vagy a hírfolyamot pörgetve az ismerősök posztjaira reagál. A „klasszikus” üzenőfali posztolás (amikor minden ismerősöd látja) valamelyest visszaszorult – helyette a csoportokban és privátban zajlik az élet. Ez egy érdekes kulturális változás: a Facebook mintha visszatérne a gyökereihez, és ismét inkább a zárt közösségek és személyes beszélgetések terepe lenne, nem a nyilvános posztoké.
Marketingesként ennek az a tanulsága, hogy közösséget építeni a Facebookon ma is kifizetődő. Egy aktív csoport vagy egy jól menedzselt oldal-közösség aranybánya lehet, mert az emberek ott érzik magukat közvetlen kapcsolatban a márkáddal vagy egymással. A statisztikák szerint azok a felhasználók, akik csoportokban is aktívak, sokkal több időt töltenek a platformon (hiszen céltudatosan jönnek fel, nem csak scrollozgatnak). Ráadásul a csoportposztok elérése algoritmikusan is jobb (a Facebook ismeri fel, hogy a csoporttagokat jobban érdeklik a csoportbeli tartalmak). A lényeg: a Facebook nem csak timeline, hanem közösségi tér. 2025-ben talán ez adja a platform valódi lelkét – és a statisztikák is ezt támasztják alá az aktivitási minták alapján.
Üzleti jelenlét és hirdetések
A számok egyértelművé teszik, hogy a Facebook nem csak a magánemberek játszótere, hanem az üzleti élet meghatározó színtere is. Több mint 200 millió vállalkozás használja aktívan a Facebook különböző eszközeit és alkalmazásait – például üzleti oldalt működtet, csoportot üzemeltet, vagy épp a Messenger segítségével tart kapcsolatot az ügyfelekkel. Ebből is látszik, hogy gyakorlatilag minden komoly cég jelen van: ha rákeresel egy étteremre, boltodra, szolgáltatásra, jó eséllyel megtalálod a Facebookon. A felhasználók pedig igénylik is ezt: a kutatások szerint a Facebookozók 70%-a legalább heti egyszer megnéz valamilyen helyi vállalkozás oldalát. Ez lett az új „telefonkönyv” – itt tájékozódunk nyitvatartásról, ajánlatokról, véleményekről.
És persze ott vannak a hirdetések. A Facebook hirdetési rendszere az elmúlt két évtizedben elképesztő fejlődésen ment keresztül – egyetemi projektből a globális digitális reklámpiac egyik legnagyobb szereplőjévé nőtte ki magát. 2024-ben a Facebook (illetve tágabban a Meta) hirdetési bevétele meghaladta a 164 milliárd dollárt【43†】. Ez 22%-os növekedés az előző évhez képest – vagyis szó sincs arról, hogy a cégek kevesebbet költenének hirdetésre a platformon, épp ellenkezőleg. Ez a szám elképesztő: összehasonlításként Magyarország éves GDP-je ennek nagyjából a 3/4-e. A hirdetések tehát iszonyú pénzt termelnek, ami azt mutatja, hogy a hirdetők továbbra is megtalálják a számításaikat.
Jelenleg világszerte kb. 10 millió aktív hirdető van a Facebookon, azaz ennyi cég ad fel reklámokat rendszeresen. Nem véletlenül: a Facebook hirdetési rendszere páratlanul pontos célzást kínál. Rengeteg adat alapján lehet célozni – demográfia, érdeklődés, viselkedés, tartózkodási hely stb. –, így a marketingesek el tudják érni a számukra releváns közönséget. Ennek persze ára van: az utóbbi években folyamatosan drágulnak a hirdetések. Az átlagos CPC (cost per click – egy kattintás ára) ma ~0,97 USD globálisan, ami magasabb, mint pár éve volt. Ez azt jelenti, hogy egy jól optimalizált hirdetésért is nagyobb büdzsét kell szánni, ha sok embert akarunk elérni. Ugyanakkor a megtérülés még mindig jó lehet, hiszen a platform felhasználói bázisa hatalmas és aktív.
Érdemes megemlíteni a social commerce, azaz közösségi médiás vásárlás trendjét is. A Facebook igyekszik teljes értékű vásárlási platformmá válni a Shop funkcióval, piactérrel stb. Felmérések szerint a felhasználók ~75%-a állította, hogy vásárolt már valamit azért, mert Facebookon látta (hirdetésben vagy posztban). Ez óriási arány – mutatja, hogy az emberek valóban felfedeznek és vesznek termékeket a közösségi médián keresztül. A termékfelfedezés tekintetében a Facebook a második legfontosabb platform (nagyjából holtversenyben az Instagrammal): a userek 60%-a jelölte meg, hogy szokott új termékeket felfedezni Facebookon. Ezek nagyon fontos számok egy cég számára: aki nincs fent, az kimarad ebből a folyamatból.
A Facebook üzleti oldalához tartozik még az influencer marketing is. Bár az influencer jelenségről inkább az Instagram jut eszünkbe, a Facebookon is aktívak a tartalomkészítők. Itt főleg a mikro-influencerek (kisebb, 5-50 ezer fős követőtáborral) tudnak hatékonyak lenni. Egy kutatás szerint az ő posztjaik átlagosan 60%-kal több engagementet érnek el, mint a „sztárinfluencerek” szponzorált tartalmai. Ennek oka, hogy a Facebook algoritmusa és közönsége a hitelességet díjazza – egy kisebb, de nagyon elkötelezett közösség jobban fogadja a tartalmat. Szóval ha marketingesként gondolkodsz, lehet, hogy nem a celebek Facebook-oldalára kell feltenned a hirdetésed, hanem keresni pár releváns mikro-influencert a saját piaci niche-edben.
Összefoglalva: a Facebook 2025-ben is kikerülhetetlen az üzleti élet számára. A céges jelenlét alap (ingyenes oldal, ügyfélkommunikáció), a hirdetések pedig továbbra is hatékonyan működnek – bár drágultak és kreatívabbnak kell lenni, hogy kitűnj a zajból. A platform bevételei és statisztikái arról árulkodnak, hogy a vállalkozások számára még mindig bőven van potenciál a Facebookban. A kérdés csak az, ki mennyire tudja kihasználni a benne rejlő lehetőségeket okosan és előremutatóan.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Marketing szakértőként nap mint nap látom a fenti trendek hatását. A Facebook számokban kifejezhető ereje lenyűgöző, de a lényeg túlmutat a puszta statisztikákon. **Szerintem a Facebook igazi értéke abban rejlik, hogy emberi szokásokká vált**. A havi 3 milliárd felhasználó nem csak egy adat – ők mind valamilyen emberi igény miatt lépnek be: kapcsolatot tartani, inspirációt gyűjteni, szórakozni vagy tájékozódni. Aki marketingesként ezt felismeri, az nem „kihalófélben lévő” platformot lát a Facebookban, hanem egy élő ökoszisztémát, tele lehetőséggel.
Természetesen igaz, hogy a fiatalok új csatornák felé nyitnak, és a Facebook nem a legtrendibb már a Z generációnak. Viszont üzleti szempontból az sem mellékes, hogy a legnagyobb vásárlóerővel bíró korosztály (30-as, 40-es, 50-es éveikben járók) masszívan jelen van. **A Facebook ma már inkább infrastruktúra, mint újdonság** – olyasmi, mint a közművek: természetes része a mindennapoknak. Épp emiatt lehet rá stabil stratégiát építeni. Lehet, hogy nem olyan „cool”, mint egy friss alkalmazás, viszont megbízhatóan hozza az eredményeket, ha okosan használod.
Úgy gondolom, a legnagyobb hiba az lenne, ha a vállalkozások leírnák a Facebookot, csak mert nem új. A statisztikák azt támasztják alá, hogy a platform nemhogy halott, hanem még mindig az online közeg alapköve. Ahol emberek milliárdjai gyűlnek össze, ott igenis érdemes jelen lenni. A kihívás az alkalmazkodás: új formátumok (Reels, élő videók, csoportok), etikus és pszichológiailag is tudatos kommunikáció – ezek döntik el, ki lesz sikeres. A Facebook számai mögött valódi emberek vannak, és aki emberi hangon tud szólni hozzájuk, az 2025-ben is nagyot nyerhet. A számok tehát fontosak, de a történet, amit mesélnek, még fontosabb: azt mutatják, hogy a Facebook még mindig az a hely, ahol kapcsolódunk, megosztunk és tanulunk egymástól. És amíg ez így van, addig üzleti szempontból is megkerülhetetlen marad.
GYIK – Szakértő válaszol
Hány felhasználója van a Facebooknak világszerte?
2025-ben a Facebook havi aktív felhasználóinak száma meghaladja a 3 milliárd főt. Naponta körülbelül 2 milliárd ember használja aktívan. Ez azt jelenti, hogy a világon nagyjából minden harmadik ember fent van a platformon. A Facebook ezzel továbbra is a legnagyobb közösségi médium a földön.
Mely korosztály használja leginkább a Facebookot?
Jelenleg a 25–34 éves korosztály a legaktívabb a Facebookon – ők adják a felhasználók legnagyobb szeletét. Ugyanakkor a 35–44 évesek is jelentős arányban vannak jelen. Érdekesség, hogy a 65 év feletti felhasználók aránya is nő, már ~10% körüli. A tizenévesek viszont sokkal kisebb számban használják, inkább az idősebb korosztályok dominálnak.
Hányan használják Magyarországon a Facebookot?
Magyarországon nagyjából 6-7 millió Facebook-felhasználó van. Ez a teljes lakosság ~70-75%-a. A pontos szám attól függ, hogyan mérjük (hirdetési elérés vs. aktív felhasználó), de elmondható, hogy kb. 5 millió magyar internetező havonta biztosan használja a Facebookot. Ez elképesztő penetráció – gyakorlatilag aki internetezik, annak a nagy része fent van.
Mennyire népszerű még a Facebook a többi közösségi média mellett?
Továbbra is a Facebooknak van a legtöbb felhasználója a világon. Összehasonlításképp: a YouTube havi felhasználószáma ~2,5 milliárd, az Instagramé ~2 milliárd, a TikToké ~1,6 milliárd. Tehát a Facebook vezeti a rangsort. Bár a fiatalok körében a TikTok és Instagram trendibb, a Facebook össz-közönsége még mindig minden riválisnál nagyobb. Emellett a Facebookot használók gyakran más platformokon is ott vannak – de a Facebook egy „alap” számukra.
Érdemes-e 2025-ben is marketingre használni a Facebookot?
Igen, ha a célközönséged bármilyen szélesebb korosztályt lefed. A Facebook hatalmas eléréssel bír és rengeteg eszközt kínál a marketingre (oldalak, csoportok, hirdetések, marketplace stb.). Bár organikusan nehezebb már érvényesülni, a fizetett hirdetések és a közösségépítés (pl. csoportokban) nagyon is megtérülhetnek. Mivel a 30+ korosztály – akiknek jelentős vásárlóereje van – aktív itt, egy vállalkozás számára hiba lenne kihagyni ezt a platformot. A lényeg, hogy stratégiailag, tudatosan használd: legyenek jó tartalmaid és használd a precíziós célzási lehetőségeket.
Források
- Hootsuite Blog – 2025 Facebook statistics every marketer needs
- Sprout Social – 31 Facebook statistics marketers should know in 2025
- Buffer – 16 Facebook Statistics to Know for 2025
