A Google Ads (régi nevén AdWords) sok vállalkozónál úgy jelenik meg, mint egy gyors megoldás: „ráteszünk egy kis pénzt, és jönnek a vevők”. A valóság ennél jóval szigorúbb. A Google Ads nem „megold” helyetted semmit, hanem felnagyítja azt, ami a cégedben már amúgy is igaz. Ha a termék és az ajánlat erős, a mérés rendben van, a kiszolgálás stabil, akkor a hirdetés gyorsít. Ha viszont a termékígéret ködös, az árazás össze-vissza, a landing oldal lassú, vagy a konverziómérés hibás, akkor a hirdetés drága módon mutat rá a problémára.
Ezért a „Google Ads tanácsadás” nem egyenlő azzal, hogy valaki belép a fiókodba és kattintgat. A jó tanácsadás valójában egy döntési rendszer felépítése: hogyan lesz a költésből mérhető üzleti eredmény, és hogyan lesz az eredményből tanulás. A szakértő nem csak „hirdetést kezel”, hanem a piaci szándék (mit keres a vevő), az ajánlat (mit kap), a kiszolgálás (milyen gyors és kényelmes) és a mérés (hogyan tudjuk bizonyítani) összhangját rakja rendbe. Ez nem hangzatosabb, hanem nehezebb munka. Viszont ezért van értelme.
Másik fontos különbség: a tanácsadás lehet rendszerépítés és tudásátadás is. Sok mikro- és kisvállalkozásnál nem az a cél, hogy örökre kiszervezzék a Google hirdetéskezelést, hanem az, hogy legyen egy működő kampánylogika, tiszta mérés, stabil riport, és a csapat megértse, mi miért történik. Ezzel szemben a „hirdetéskezelés” általában folyamatos operatív munka: heti optimalizálás, kreatív frissítés, költségkeret finomhangolás, kampányszintű döntések. A kettő összeér, de nem ugyanaz.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a Google Ads akkor válik igazán hasznos üzleti eszközzé, amikor a vállalkozó kimondja: nem kattintásokért fizetek, hanem tanulásért és profitért. Onnantól a tanácsadás nem „szolgáltatás”, hanem befektetés jellegű döntés: milyen gyorsan jutok el egy stabil, megismételhető ügyfélszerző folyamathoz, és mennyibe kerül, ha ezt magam próbálom kitalálni hibákon keresztül.
Mikor éri meg szakértőt bevonni, és mikor felesleges?
A Google Ads tanácsadás akkor térül meg, amikor a hibák költsége nagyobb, mint a szakértő díja. Ez egyszerű mondat, de a legtöbben nem így gondolkodnak: inkább azt kérdezik, „mennyi a havidíj?”, ahelyett hogy azt: „mennyi pénzt égetek el rossz mérés, rossz kulcsszóválasztás vagy rossz ajánlattétel miatt?”. Kezdőként ráadásul nem az a legdrágább, hogy rossz hirdetést írsz. Az a drága, hogy nem tudod, miért rossz, és ezért ugyanazt a hibát ismétled.
Praktikusan: ha a költésed nagyon alacsony, és a terméked egyszerű (egy helyszín, egy szolgáltatás, egy jól mérhető cél), akkor elindulhatsz saját kézzel is egy szűk keresési kampánnyal. Ilyenkor a tanácsadás lehet „rövid, irányba rakó” jellegű: egy audit, egy kampányterv, egy mérés-check, és utána a belső ember viszi. Ha viszont már több termékvonalad van, webáruházad, több városban szolgáltatsz, B2B leadet gyűjtesz hosszabb értékesítési folyamattal, vagy egyszerűen csak szeretnél stabilan skálázni, akkor a Google Ads egy olyan rendszer lesz, ahol a rossz döntések gyorsan sok pénzbe kerülnek.
Az alábbi mini-teszt segít reálisan felmérni, hol állsz. Nem tudományos vizsga, hanem üzleti józanság. Ha 9 kérdésből 5-re „igen” a válasz, én már komolyan gondolkodnék tanácsadó bevonásán.
- Igen/Nem: Fut hirdetés, de nem tudod pontosan, mi számít valódi konverziónak (nem lead, nem vásárlás, csak „valami történt”).
- Igen/Nem: Vannak leadek, de nem tudod megmondani, mennyi a leadekből ténylegesen vásárló ügyfelek aránya.
- Igen/Nem: A költés ingadozik, és gyakran „érzésre” nyúlsz a költségkerethez vagy a licithez.
- Igen/Nem: Úgy érzed, hogy túl sok a relevánsnak tűnő kattintás, de kevés a megkeresés.
- Igen/Nem: Több kampánytípus (keresés, remarketing, videó, Performance Max) fut egyszerre, de nincs tiszta szereposztás köztük.
- Igen/Nem: Nincs egyetlen, 1 oldalas havi összefoglalód arról, mi változott és miért.
- Igen/Nem: A landing oldal konverziója ismeretlen, vagy nincs A/B teszt, csak „kész van” és „majd működik”.
- Igen/Nem: Nem használsz negatív kulcsszavakat rendszerszinten, csak néha ránézel.
- Igen/Nem: Nem tudod, milyen bruttó fedezetből gazdálkodsz kampányszinten, így a megtérülés csak remény.
A tanácsadás akkor felesleges, amikor a vállalkozó valójában nem akar dönteni. Ha nincs ajánlat, nincs kapacitás kiszolgálni, nincs belső fegyelem a mérésre, akkor a Google Ads tanácsadó is csak tünetet kezel. Ezt érdemes kimondani: a hirdetés nem helyettesíti a termékfejlesztést és az üzleti tisztázást. Viszont ha ezekből már van valami, akkor a szakértő az egyik leggyorsabb gyorsító a növekedésben.
A Google Ads működésének alapjai kezdőknek
Ha a Google Ads-ot meg akarod érteni, három alapmechanizmust érdemes fejben összerakni: aukció, megjelenési jogosultság és mérés. A legtöbb kezdő ott téved el, hogy csak az elsőt látja („licitálok, tehát megjelenek”), miközben a második és a harmadik dönt arról, mennyibe kerül egy ügyfél, és lesz-e ebből profit.
Az aukció leegyszerűsítve így néz ki: valaki keres a Google-ben, a rendszer a háttérben kiválasztja, mely hirdetések indulhatnak, majd egy rangsorolási logika alapján eldönti, ki hol jelenik meg, és nagyjából mennyit fizet a kattintásért. Fontos részlet, hogy nem csak a licit számít. A rendszer vizsgálja azt is, hogy a hirdetés és az oldal mennyire releváns, milyen eséllyel kattintanak rá, és milyen kiegészítők (például hirdetésbővítmények) segítik a felhasználót. Üzleti nyelvre lefordítva: nem az nyer, aki a legtöbbet fizeti, hanem aki a legjobb kombinációt adja a licit és a minőség között. Ezért látsz néha olyan helyzetet, hogy egy kisebb cég is meg tud jelenni jó pozícióban, ha fókuszált ajánlata van és tiszta a kommunikációja.
A megjelenési jogosultság kulcsa a keresési szándék és a kulcsszó-egyezés. A Google Ads nem úgy működik, hogy „megadok 10 kulcsszót, és kész”. A kulcsszóegyezési típusok (általános, kifejezésegyezés, pontos egyezés) azt szabályozzák, mennyire tág a kapu a keresések felé. Kezdőként gyakori hiba, hogy túl tágra nyitjuk a kaput, majd csodálkozunk, hogy irreleváns kattintások jönnek. A másik véglet, hogy mindent túl szűkre húzunk, és nem jön elég forgalom, ezért a kampány nem tanul, nem stabilizálódik.
A harmadik alap a mérés. Ha nem méred a valódi üzleti eseményeket (lead, hívás, vásárlás, ajánlatkérés), akkor a Google Ads csak egy drága látogatottság-növelő. Ráadásul a modern licitstratégiák egy része kifejezetten a konverziókra épít: ha rosszul mérsz, rosszul optimalizál. Ezért a tanácsadás első körében gyakran nem a hirdetésszöveghez nyúlunk, hanem ahhoz, hogy mit nevezünk sikernek, és ezt hogyan tudjuk tisztán visszamérni.
Ha ezt a három dolgot összerakod, máris tisztább kép lesz: a Google Ads nem „hirdetés”, hanem egy üzleti tesztkörnyezet. A hirdetés csak a csap, amin át a piac visszajelez. A kérdés az, hogy te milyen tisztán tudod fogadni ezt a visszajelzést.
A tanácsadás első 30 napja: audit, rendrakás, mérés
Egy jó Google Ads tanácsadás nem azzal indul, hogy „írjunk új hirdetést”. Az első 30 nap ideális esetben arról szól, hogy a rendszeredet vállalható állapotba hozzuk: legyen mit mérni, legyen mire optimalizálni, és legyen olyan struktúra, amit két hónap múlva is érteni fogsz. Ezen a ponton a szakértői munka kifejezetten unalmasnak tűnhet. Pont ettől hatékony.
Az audit során három szintet kell egyszerre látni.
1) Üzleti szint: mi a cél (lead, webshop rendelés, időpontfoglalás), mennyi az átlagos kosárérték vagy ügyfélérték, milyen a fedezet, mennyi ideig marad ügyfél, mi a kapacitásod.
2) Mérési szint: mi a konverzió definíciója, hogyan követjük (Google tag, Tag Manager, Analytics import, offline visszatöltés), van-e duplikálás, van-e késleltetett konverzió, és mi történik a cookie-korlátozások miatt.
3) Kampányszint: a fiók felépítése, kampányok szerepe, kulcsszólogika, célzások, kizárások, hirdetések minősége, bővítmények, költségkeretek és licitek.
A rendrakás tipikus lépései egy átlagos magyar KKV-nál így néznek ki: először tisztázzuk, hogy mi a „jó lead”, és mi a „zaj”. Utána külön választjuk a márkaneves kereséseket (amikor a cégedet keresik) a nem márkaneves keresésektől (amikor a problémára keresnek). Ezzel párhuzamosan beállítjuk a legalapvetőbb védelmi elemeket: földrajzi célzás értelmesen (ne „Magyarország” legyen, ha csak Budapesten szolgáltatsz), időzítés (ha telefonos értékesítés van, akkor ne éjjel menjen a költés), negatív kulcsszavak alaplistája, és eszköz szerinti megfigyelés (mobil/asztali különbségek).
Az első 30 nap végére én azt szeretem látni, hogy van egy olyan „alapállapot”, amihez képest tudunk dönteni: mennyi a konverziós arány, mennyi az átlagos kattintási ár, mennyi a konverziónkénti költség, és hogyan alakul a lead minősége. Nem azért, mert ezek a számok önmagukban szentek, hanem mert innentől a változtatásokat már lehet felelősen vezetni: mit változtattunk, miért, és mit várunk tőle.
Ha szeretnéd gyorsan ellenőrizni, hogy a saját fiókod „audit-képes” állapotban van-e, itt egy rövid ellenőrzőlista:
- Van legalább 1 olyan konverzió, ami tényleges üzleti értéket jelent, és nem csak „oldalmegtekintés”.
- A márkakampány külön van a nem márkakampánytól.
- Van keresési kifejezés jelentés (Search terms) alapú negatív kulcsszó-kezelés.
- A kampányok neveiből 6 hónap múlva is érteni fogod, mire valók.
- A landing oldal és a hirdetés üzenete összhangban van.
Ha ez megvan, akkor jöhet az a rész, ami látványosabb: növelés, skálázás, kreatív variációk, több csatorna. De a sorrendet nem érdemes felcserélni, mert akkor a növekedés csak drágább káosz lesz.
Kulcsszókutatás és keresési szándék: miért nem elég a keresési volumen?
A kulcsszókutatás kezdőként gyakran két végletbe csúszik: vagy túl sokat akarsz egyszerre lefedni („mindenre lőjünk”), vagy túl okos akarsz lenni („csak a legnagyobb volumenű szavak kellenek”). A valóságban a Google Ads-ban a jó kulcsszólista nem egy „szép Excel”, hanem egy kísérleti váz: olyan keresésekből áll, amelyekről van okod elhinni, hogy fizetőképes szándékot jelentenek, és elég fókuszt adnak ahhoz, hogy gyorsan tanulj belőlük.
A keresési volumen önmagában félrevezető, mert nem a „mennyi ember keresi” a kérdés, hanem az, hogy milyen állapotban keresi. Ugyanarra a témára lehet információs keresés („mi az…”, „hogyan működik…”), összehasonlító keresés („A vs B”, „vélemények”), és vásárlási jellegű keresés („ár”, „rendelés”, „időpont”, „közelben”, „azonnal”). A legtöbb pénz a vásárlási és a döntésközeli keresésekben van, viszont ezeknél a legkisebb a türelmi idő: ha a landing oldal nem válaszol azonnal, a felhasználó továbbmegy.
Egy átlagos magyar KKV-nál azt látom, hogy a leggyakoribb pazarlás a „túl tág egyezés + túl általános landing oldal” kombinációból jön. Tegyük fel, hogy egy könyvelő iroda „könyvelés” kulcsszóra hirdet. Ez rengeteg mindent jelenthet: álláskereső is kereshet így, diák is kereshet így, vállalkozó is kereshet így. Ha a hirdetés és az oldal nem szűkíti le, hogy kinek szól (például KATA utáni egyéni vállalkozók, vagy társas vállalkozások, vagy webshopok), akkor a kattintások egy része eleve rossz közönségből jön. Ilyenkor a tanácsadó munkája az, hogy a kulcsszókutatást ne „szavak” szintjén kezelje, hanem szándék + ajánlat párosként.
A gyakorlati megoldás legtöbbször az, hogy kicsiben indulunk. 20–50 olyan keresési kifejezés, ami üzletileg vállalható, és kampánystruktúra, ami nem kever mindent egybe. Ehhez jön a negatív kulcsszó-rendszer, ami védi a költést (például „ingyen”, „állás”, „oktatás”, „minta”, iparágtól függően). Majd a keresési kifejezések jelentéséből építkezünk: látjuk, mire kattintanak, mi hoz leadet, mi hoz csak forgalmat.
A másik nagy tanulság: a kulcsszókutatás nem egyszeri feladat. A piac nyelve változik, és a Google is változtat a működésen. A jó tanácsadó ezért nem „kész listát” ad, hanem rendszert: hogyan figyeljük a kereséseket, hogyan döntünk bővítésről, és mikor kell visszavenni. Ez a fegyelmezett megközelítés adja a stabilitást, nem a végtelen kulcsszóhalmaz.
Hirdetésszöveg és kreatív: kattintás helyett döntéstámogatás
A Google Ads hirdetésszövegét sokan úgy írják, mintha egy plakáton kellene túlkiabálni a konkurenciát. Pedig a keresési hirdetés logikája más: az ember már keres valamit, és a hirdetésednek azt kell megmutatnia, hogy te erre a keresésre tisztán, vállalhatóan, gyorsan tudsz reagálni. A „profi hirdetés” nem attól profi, hogy hangzatos, hanem attól, hogy a felhasználó fejében lévő kérdésre válaszol, és közben elég konkrét ahhoz, hogy a rossz érdeklődőt is elriassza.
Ez utóbbi kényes pont. Kezdőként sokan félnek attól, hogy „ha szűkítek, kevesebb ember kattint”. Igen, kevesebb ember kattint. De a cél nem a kattintás, hanem a releváns konverzió. Dajka Gábor tapasztalata szerint egy rosszul szűrt kampány valójában nem növekedést hoz, hanem ügyfélszolgálati terhelést és csalódott érdeklődőket. A hirdetésszöveg egyik feladata ezért az, hogy minősítsen: kinek való, kinek nem, milyen feltételekkel működik, mennyi idő alatt, milyen keretben.
A modern Google Ads-ban gyakran reszponzív keresési hirdetést (RSA) használsz, ahol több címsort és leírást adsz meg, és a rendszer kombinál. Itt a tanácsadó hozzáadott értéke az, hogy nem véletlenszerűen ír 15 címsort, hanem struktúrát ad. Például:
- Ajánlat: mit kapsz pontosan (szolgáltatás, csomag, időtartam).
- Bizonyíték: miért higgyenek neked (tapasztalat, garancia, visszajelzés, számok, ha vannak).
- Kockázatcsökkentés: mi történik, ha nem jó (csere, lemondás, visszatérítés, feltételek).
- Folyamat: mi a következő lépés (időpontfoglalás, ajánlatkérés, hívás, vásárlás).
Emellett ott vannak a hirdetésbővítmények (ma inkább „eszközök” néven is találkozol velük): oldallinkek, kiemelések, strukturált kivonatok, árkiterjesztések, helybővítmények, hívásbővítmények. Ezek nem „szépítések”. Ezek olyan plusz információk, amelyek csökkentik a bizonytalanságot, és segítik a döntést. Ha a bővítmények hiányoznak vagy össze-vissza vannak, gyakran drágábban veszed meg ugyanazt a forgalmat, mert a hirdetésed kevesebb kapaszkodót ad.
Végül a hirdetésszöveg és a landing oldal kapcsolata. A profi kampányban a hirdetés nem ígér olyat, amit az oldal nem tud alátámasztani. Ha a hirdetés „24 órán belüli kiszállítást” mond, az oldalon ez legyen az első képernyőn. Ha „ingyenes konzultációt” mond, akkor az időpontfoglalás legyen súrlódásmentes. A tanácsadó sokszor itt nyer pénzt: nem kreatív zsenialitással, hanem azzal, hogy összehangolja az ígéretet a valósággal.
Landing oldal és ajánlat: a Google Ads nem javítja ki a rossz üzletet
A Google Ads-ban a költés legnagyobb része nem a rossz liciten, hanem a rossz landing oldalon ég el. Ezt azért nehéz elfogadni, mert a hirdetésfiókban „történik valami”, a weboldalon meg „csak egy oldal”. De üzleti szempontból a landing oldal a pénzváltó: ott dől el, hogy a fizetett figyelemből lesz-e érdeklődés, majd bevétel.
Első alapelv: a landing oldalnak egy konkrét kérdésre kell válaszolnia. Ha a keresés az, hogy „könyvelőiroda webshophoz”, akkor az oldal ne általános céges bemutatkozás legyen, hanem webshop könyvelési helyzetekről szóló ajánlat: milyen rendszerekkel dolgozol, mit vállalsz, mennyi idő alatt adsz visszajelzést, milyen díjazással, milyen belépési feltételekkel. Minél drágább a kattintás, annál kevésbé engedhetsz meg általánosságot. A második alapelv: sebesség és mobil élmény. A keresési forgalom nagy része mobilon jön, és ha a betöltés lassú, vagy a form kitöltése kín, akkor a felhasználó egyszerűen kilép. Itt nincs vita, csak veszteség.
Harmadik alapelv: a landing oldalon legyen bizalom és legyen kockázatcsökkentés. Bizalom alatt nem „szép logót” értek, hanem ellenőrizhető információt: referenciák (ha lehet), működési folyamat, elérhetőség, céges adatok, feltételek. Kockázatcsökkentés alatt pedig olyan elemeket, amelyek leveszik az első lépés terhét: „15 perces előszűrés”, „24 órán belüli válasz”, „nem köt szerződés”, „ha nem illünk, megmondjuk”. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piacon a bizalmi küszöb sokszor magasabb, mint a nemzetközi példákban, mert a vállalkozók és a fogyasztók is óvatosabbak. Ezt nem szégyellni kell, hanem beépíteni.
Az alábbi táblázat egy gyors ellenőrző, hogy a landing oldal hol szokott „lyukas vödör” lenni. Nem minden pont érvényes mindenkire, de ha több is betalál, ott nincs értelme kampányt skálázni, amíg nem javítasz.
| Tipikus súrlódás | Mi a következmény? | Gyakorlati javítás |
|---|---|---|
| Lassú betöltés mobilon | Magas visszafordulás, drága lead | Képek tömörítése, egyszerűbb oldal, technikai audit |
| Általános szöveg, nincs konkrét ajánlat | Sokan kattintanak, kevesen lépnek | 1 oldal = 1 helyzet; konkrét csomagok és feltételek |
| Túl hosszú űrlap | Félbehagyott kitöltések | Minimál mezőszám, lépcsőzetes kérdezés |
| Nincs bizonyíték | Bizalmatlanság, árérzékenység | Visszajelzések, folyamatleírás, vállalások, céges adatok |
| Nem egyértelmű a következő lépés | Elbizonytalanodás | 1 domináns CTA, másodlagos CTA csak indokolt esetben |
A landing oldal és az ajánlat kapcsolata üzleti felelősség. Ha az ajánlatod rosszul van csomagolva, a Google Ads csak gyorsabban juttat el több embert ugyanabba a bizonytalanságba. A jó tanácsadó itt nem „szöveget ír” helyetted, hanem segít tisztázni a döntési pontokat: mitől fél a vevő, mire vágyik, milyen bizonyíték kell, és hol veszted el a figyelmét.
Költségkeret és licitstratégia: a PPC pénzügyi fegyelem kérdése
A Google Ads költésről szeretünk úgy beszélni, mintha csak marketing kérdés lenne. Valójában pénzügyi kérdés is: mit engedhetsz meg magadnak ügyfélszerzésben, és mennyi idő alatt térül meg. Befektetői szemmel a PPC egy olyan csatorna, ahol a rossz számolás nem csak veszteséget jelent, hanem hamis növekedési illúziót. Jönnek leadek, nő a forgalom, közben a profit elfogy. Ezért a tanácsadás egyik legértékesebb része a pénzügyi keretezés.
Vegyünk egy egyszerű, szándékosan leegyszerűsített példát. Tegyük fel, hogy webáruházadban az átlagos rendelés 30 000 Ft, a bruttó fedezet 40% (tehát 12 000 Ft marad a terméken a termékköltség után), és ebből te legfeljebb 50%-ot szeretnél marketingre költeni ügyfélszerzés szinten. Ez azt jelenti, hogy egy rendelésre kb. 6 000 Ft marketingköltség fér bele. Ha a landing oldal konverziós aránya 2%, akkor 100 kattintásból 2 rendelés lesz. Ebben a logikában 2 rendelésre összesen 12 000 Ft marketingköltséget engedhetsz meg, vagyis 100 kattintásra 12 000 Ft-ot, tehát az átlagos kattintási ár plafonja kb. 120 Ft. Ha a piacon a releváns kattintások 250–400 Ft körül vannak, akkor vagy a konverziót kell javítani, vagy az ajánlatot kell erősíteni, vagy a kosárértéket kell emelni, különben a matek nem jön ki.
Ugyanez B2B-ben még érzékenyebb, mert ott a konverzió gyakran nem „vásárlás”, hanem lead, és a leadeknek csak egy része záródik. Ilyenkor a tanácsadó feladata, hogy a Google Ads fiókból kijövő számokat összekösse az értékesítési valósággal: mennyi a leadből ügyfél arány, mennyi a ciklus, mennyi a fedezet. Ha ez nincs, akkor a kampányoptimalizálás csak felületi kozmetika.
A licitstratégiáknál is érdemes józanul gondolkodni. Vannak kézi megoldások (kézi CPC), és vannak automatizált stratégiák (konverziómaximalizálás, cél-CPA, cél-ROAS). Az automatizálás sok esetben hatékony, de csak akkor, ha van elég konverziós adat, és a mérés megbízható. Kis költésnél vagy kevés konverziónál a rendszer könnyen „vak” lesz, és olyan jelekből tanul, amelyek nem üzleti értéket jelentenek. Ilyenkor a tanácsadó sokszor nem azt mondja, hogy „bízzunk a gépben”, hanem azt, hogy előbb csináljunk több mérhető eseményt (például minőségi mikrokonverziókat), vagy építsünk olyan kampánystruktúrát, ami stabilabb adatot ad.
A költségkeret kezelése is fegyelmet kíván. Ha minden héten átírod a célokat, egyszer feltekered, aztán lekapcsolod, a kampányod nem lesz kiszámítható. A jó tanácsadás itt abban segít, hogy legyen döntési logika: mikor emelünk, mikor csökkentünk, és mi alapján mondjuk ki, hogy „ez a kampány üzletileg vállalható”.
Optimalizálás és riportálás: mit nézz hetente, és mit negyedévente?
A „profi Google Ads” egyik ismertetőjele, hogy nem ad hoc módon nyúlsz a fiókhoz. A másik ismertetőjele, hogy nem a fiók adatait nézed önmagukért, hanem egy üzleti kérdésre keresel választ: miért lett drágább az ügyfél, miért esett a konverzió, hol szivárog a költés, és mitől javulhat a minőség. A tanácsadó akkor jó, ha nem csak számokat küld, hanem döntési anyagot ad.
Érdemes különválasztani három szintet. Napi kontroll: van-e technikai hiba (elutasított hirdetés, hirtelen költési kilengés, konverziók nullára esése). Heti optimalizálás: keresési kifejezések átnézése, negatív kulcsszavak bővítése, budget és licit jellegű finomhangolások, kreatív variációk, landing oldal megfigyelés. Havi/negyedéves stratégiai korrekció: kampányszerkezet áttervezése, új ajánlatcsomag, új célcsoport-szegmens, új csatorna (például remarketing vagy Performance Max), illetve az, hogy a kampányt hogyan kötjük össze az értékesítéssel és a készlettel/kiszolgálással.
Az alábbi táblázat egy működési javaslat. Nem kötelező, de jó keretet ad annak, hogy a „Google Ads kezelés” ne random legyen.
| Gyakoriság | Mit érdemes ellenőrizni? | Mi a cél? |
|---|---|---|
| Napi | Költés, elutasítások, konverziók hirtelen változása | Hibák gyors kiszűrése |
| Heti | Keresési kifejezések, negatív kulcsszavak, hirdetések teljesítménye, eszköz és helyszín bontás | Pazarlás csökkentése, relevancia javítása |
| Havi | Konverzióminőség, lead–ügyfél arány (ha van), célok és költségek egyeztetése | Üzleti megtérülés stabilizálása |
| Negyedéves | Struktúra, csatornák szereposztása, új ajánlatok, landing oldal fejlesztések | Növekedés és skálázás |
A riportálásnál én kifejezetten szeretem az egyszerűséget. Egy jó havi riport nem 20 oldal grafikon, hanem 1–2 oldal döntési összefoglaló: mi történt, miért történt, mit változtattunk, mit tesztelünk, és milyen üzleti következmény várható. Ha a tanácsadó „mutatókat” sorol, de nem tudja megmondani, milyen döntés következik belőlük, akkor az nem riport, hanem statisztika. A vállalkozónak nem statisztika kell, hanem irányított tanulás.
Végül: a Google Ads optimalizálásának egyik csapdája, hogy túl sokat foglalkozol a platform belső mutatóival (CTR, CPC), és túl keveset azzal, hogy a vevő mit csinál a kattintás után. A tanácsadás értéke sokszor ott jön ki, hogy a szakértő nem hagyja, hogy beleragadj a platform-játékba, hanem visszaránt az üzleti valóságba: a lead minőségébe, a zárási arányba, a fedezetbe, a visszatérő vásárlók arányába.
Hogyan válassz Google Ads tanácsadót vagy ügynökséget Magyarországon?
A Google Ads tanácsadó választásánál a magyar piacon két szélsőség gyakori. Az egyik a „mindent én csinálok, mert nem bízom senkiben” hozzáállás, ami érthető, de drága tanulópénz lehet. A másik a „mindegy, csak valaki csinálja” hozzáállás, ami még drágább. A jó döntéshez nem kell marketingesnek lenned, de kell néhány kemény kérdés, és kell egy alapvető szerződéses józanság.
Először is: tulajdonjog és hozzáférés. A hirdetési fiók ideális esetben a te céged nevén fut, te vagy a tulajdonos, és a tanácsadó hozzáférést kap. Ha a tanácsadó „a saját fiókjában futtatja” a kampányt, és te csak riportot kapsz, akkor kiszolgáltatott vagy. Nem azért, mert mindenki rosszindulatú, hanem mert az adatok és a tanulások így nem a tiéd. A második: mérés és definíciók. Kérdezd meg: mit tekint konverziónak, hogyan ellenőrzi, és hogyan köti össze az értékesítéssel. Ha itt köd van, a többi rész sem lesz tiszta.
Harmadik: folyamat és kommunikáció. A jó tanácsadó nem csak „optimalizál”, hanem megmondja, mikor lesz egyeztetés, mit fogsz látni, és milyen döntéseket vár tőled. A tanácsadásban ugyanis te is szereplő vagy: neked kell döntened ajánlatról, árról, kiszolgálásról, kapacitásról. Ha a tanácsadó ezt nem teszi világossá, akkor később jön a tipikus feszültség: „miért nem működik”, miközben a rendszer fele nincs a kezében.
Negyedik: ígéretek. Amikor valaki garantálja az „első helyet” vagy a „biztos megtérülést”, ott érdemes óvatosnak lenni. A Google Ads egy versenypiac, amit a kereslet, a konkurencia és a rendszer minőségi tényezői együtt alakítanak. A tanácsadó abban lehet erős, hogy rendet tesz, csökkenti a pazarlást, javítja a konverziót, és stabilizálja a megtérülést. De a garancia ígérete gyakran inkább értékesítési szöveg, mint szakmai felelősség.
Ötödik: díjazás. Van óradíj, van havidíj, van projektalapú audit, és van teljesítményhez kötött konstrukció. Mindegyik működhet. Ami nem működik, az az, amikor a díjazás ösztönzője szembemegy a te céloddal. Például ha a tanácsadó a költés arányában kér díjat, miközben neked az a célod, hogy hatékonyabban költs, akkor a motivációk elcsúszhatnak. Ezt nem moralizálni kell, csak felismerni: a szerződéses keret legyen tiszta.
Végül egy gyakorlati lista, amit én mindig megkérdeznék:
- Hogyan néz ki az első hónap munkaterve (audit, mérés, struktúra)?
- Mit fogsz tőlem kérni (adatok, fedezet, leadminőség, kapacitás)?
- Milyen gyakran kapsz összefoglalót, és abban mi lesz benne?
- Mit tekintesz sikernek 30, 60, 90 napnál?
- Mit csinálsz, ha a mérés hibás vagy a landing oldal gyenge?
Ha ezekre konkrét, érthető válasz jön, jó eséllyel jó helyen jársz. Ha kitérő válasz jön, ott inkább még keresnék.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
A Google Ads-ot sokan azért szeretik és azért gyűlölik egyszerre, mert gyorsan látszik az igazság. Nincs idő romantikára: ha a piac nem akarja, amit kínálsz, a kattintási ár nő, a konverzió nem jön, a pénz elmegy. Ez kellemetlen, viszont üzletileg felszabadító, mert nem hagy hónapokig önáltatásban. A profi tanácsadás ebben a környezetben nem „okos tippek gyűjteménye”, hanem egy fegyelmezett döntésrend: mit mérünk, mit javítunk, mit tesztelünk, és mit zárunk le.
Én azt vallom, hogy a Google Ads nem kampány, hanem vállalás. Vállalod, hogy a terméked ígérete igaz. Vállalod, hogy a vevőnek nem az idejét veszed el, hanem segítesz neki dönteni. Vállalod, hogy a saját számaidat ismered, és nem csak „forgalmat” akarsz. Ha ez a három vállalás megvan, a Google Ads rendkívül erős növekedési csatorna lehet. Ha nincs meg, akkor csak drága tanfolyam, amit a piac tart neked.
„A Google Ads nem attól lesz profitabilitás, hogy okosabban licitálsz. Attól lesz profitabilitás, hogy végre ugyanazt gondolod a termékről, az árról, a kiszolgálásról és a mérésről. A hirdetés csak rákényszerít, hogy ezt ne halogasd.” – Dajka Gábor
ENTJ-szerűen kimondom: ha ma a Google Ads hirdetésed „nem működik”, akkor három lehetőség van.
1) Nem jó közönségnek beszélsz (szándék és célzás hiba).
2) Nem jó ajánlatot adsz (termék/ár/csomagolás hiba).
3) Nem jól méred, ezért rossz döntést hozol (mérés és folyamat hiba).
A negyedik opció, hogy „a Google rossz”, általában csak kifogás. A piac nem jóindulatú és nem rosszindulatú. A piac egyszerűen reagál. A te munkád az, hogy ezt a reakciót értelmes rendszerbe fordítsd.
Ha most kezded: kezdj kicsiben, szűk keresési kampánnyal, tiszta mérési definícióval, és egy landing oldallal, ami egyetlen helyzetre válaszol. Ha már futtatsz: előbb audit, mérés, struktúra, és utána skálázás. A növekedés nem bátorság kérdése, hanem fegyelemé. És a fegyelem ebben a csatornában mindig olcsóbb, mint a tanulópénz.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Mennyi idő után látszik, hogy működik-e a Google Ads?
Ha a mérés rendben van, a keresési kampányoknál már 2–4 hét alatt látszanak az első minták: milyen keresések jönnek, mennyi a releváns kattintás aránya, mennyi a konverziós arány. A stabil, üzletileg értelmezhető következtetésekhez gyakran 6–12 hét kell, főleg ha a költés alacsony vagy a vásárlási döntés hosszabb. A lényeg nem az, hogy „azonnal profit”, hanem hogy 30 nap után tisztábban lásd: mi javítható és milyen irányba érdemes menni.
Mi a különbség a Google Ads tanácsadás és a hirdetéskezelés között?
A tanácsadás rendszerint stratégiai és rendszerszintű: audit, mérés, kampánystruktúra, célok, riportálás, tudásátadás. A hirdetéskezelés inkább folyamatos operatív munka: heti optimalizálás, kreatív és kulcsszókarbantartás, költségkeret finomhangolás, kampányok futtatása. Sokszor a kettő együtt működik jól: a tanácsadás adja a keretet, a kezelés pedig fenntartja és fejleszti.
Mekkora költségkeret alatt nem ajánlott a Google Ads?
Nem a szám a döntő, hanem a helyzet. Ha nagyon kevés a keret, a kampány lassan tanul, és könnyen előfordul, hogy a minta nem elég stabil. Ugyanakkor egy magas ügyfélértékű B2B szolgáltatásnál már néhány jó lead is megérheti. Általános megközelítésként: akkor gondolkodj komolyan benne, ha legalább néhány tucat releváns kattintást és több mérhető konverziót tudsz hozni havonta, különben a döntések túl bizonytalanok lesznek.
Mitől lesz drága a kattintás, és mit lehet vele kezdeni?
A kattintási ár a versenytől, a keresési szándék értékétől, valamint a hirdetés és a landing oldal minőségétől is függ. A megoldás nem mindig az, hogy „alacsonyabb licit”. Sokszor jobb struktúra, jobb üzenet, jobb célzás, és jobb konverzió kell, mert ha nő a konverziós arány, ugyanaz a kattintási ár már üzletileg vállalható lehet. A drága kattintás önmagában nem probléma, ha a bevétel arányosan nő.
Mit kell másképp csinálni a magyar piacon?
A magyar piacon gyakran magasabb a bizalmi küszöb és erősebb az árérzékenység, ezért a hirdetésnek és a landing oldalnak több bizonyítékot és több kockázatcsökkentést érdemes adnia (egyértelmű feltételek, gyors válaszidő, korrekt garanciák). Emellett sok iparágban kisebb a keresési volumen, ezért a túl szűk célzás könnyen forgalomhiányhoz vezethet. Ilyenkor a kampányt nem „tágítani” kell vaktában, hanem a szándékokat érdemes jobban szétválasztani, és a releváns kereséseket fokozatosan bővíteni.

















