A mesterséges intelligencia térnyerése az elmúlt években elképesztő gyorsaságú volt. Míg néhány évvel ezelőtt még csak szűk körben beszéltek a nagy nyelvi modellekről, mára a ChatGPT, a Gemini és társaik a mindennapi beszélgetések részeivé váltak. Az online kommunikációs csatornák is pillanatok alatt megteltek AI által generált tartalmakkal, amelyek első pillantásra professzionálisnak tűnnek: hibátlan a nyelvtan, gördülékeny a szerkezet, és mintha a szerző maga is éveket töltött volna a retorika tanulmányozásával. Egy idő után azonban fárasztóvá válik az olvasó számára ez a stílus. Az ilyen írásokat olvasva úgy érezzük, mintha egy politikai beszéd vagy motivációs tréning sorait bújnánk, és nem egy elemző cikket. A jelenség neve: AI‑kadencia. Ez a ritmus nem pusztán az íráskészség hiányosságaiból fakad, hanem abból, ahogy a nagy nyelvi modelleket tanították. A beszélt nyelv ritmusát – a rövid, drámai szünetekre és egyes mondatokra bontott gondolatokat – másolja át az írott szövegekbe, így olyan érzést kelt, mintha minden sor azonnali reakciót követelne. Ez az új „belső dobogás” egyre inkább meghatározza a digitális tartalmak tónusát, ezért szükségünk van rá, hogy megértsük, honnan ered, miért veszélyes, és hogyan tudjuk megtörni ezt a monotonitást. A bevezetőben arra vállalkozom, hogy megmutassam az AI‑kadencia eredetének történelmi hátterét, és rávilágítsak, miért vált ennyire jelenvalóvá az online kommunikációban.
Az AI‑kadencia eredete
Amikor arról beszélünk, hogy az AI által írt szövegek ritmusa szokatlanul feszes, drámai és darabokra tördelte a mondanivalót, érdemes visszatekinteni a klasszikus retorika világára. A nagy nyelvi modellek oktatásához felhasznált adathalmazok túlnyomó része beszélt nyelvi anyagokból állt: televíziós interjúk, konferenciafelvételek, politikai beszédek, podcastok és webináriumok leiratai. Ezek a szövegek eredetileg nem olvasásra készültek, hanem előadásra, ahol a rövid sorok és a szünetek segítik a hallgató figyelmének fenntartását. A completeaitraining.com egyik cikke rámutat, hogy a modellek a „hegyekben álló” hanganyag‑leiratokból tanultak meg írni, mivel ezek könnyen és olcsón hozzáférhetők, szemben a gondosan szerkesztett könyvekkel és cikkekkel. A beszédek ritmusa – a rövid mondattöredékek, retorikai pauzák és drámai csúcspontok – emiatt beleégett a mesterséges intelligencia alaprendszerébe. A modell „úgy szocializálódott”, hogy a beszélt nyelvben megszokott légzéstechnika szerinti szüneteket használja, díszítőelemként illeszti be a gondolatjeleket, és minden állítást külön sorba tördel. Ez a ritmus egy ideig hatásos lehet, hiszen a szöveg olvasóját folyamatos érzelmi hullámzásra készteti. Hosszú távon azonban fárasztó, mert nem ad teret a gondolatok kibontásának, és minden apró részletet úgy állít be, mintha világmegváltó lenne. Az AI által tanult ritmus tehát nem a technológia hibája, hanem a tanítóanyag sajátossága. A több millió órányi hangfelvétel leirata a beszédstílushoz készült, ezért a modellnek nem volt módja megtanulni, hogyan kell hosszú, összetett gondolatmeneteket írásban közölni. Az eredmény: egy új, staccato jellegű írásstílus, amely elárasztotta az internetet.
Miért baj a lélegzetvételszerű ritmus?
Az AI‑kadencia elsőre izgalmasnak tűnhet: lendületes, mintha folyamatosan emelné a tétet. Ám gyorsan kiderül, hogy hosszabb írások esetén ez a stílus frusztráló. A completeaitraining.com szerint a gond nem az írásjelek vagy az emodzsi használatában rejlik, hanem abban, hogy a rövid sorok és a túl sok szünet miatt minden mondat világvége hangulatot kelt. Amikor minden kijelentés kiemelt státuszt kap, elvész a lényeg; az olvasó folyamatosan azt érzi, hogy gyors ütemben kell „lélegeznie”, mintha egy állandóan feszített reklámot olvasna. Ez a ritmus leegyszerűsíti a bonyolult kérdéseket, kisodorja a mélyebb árnyalatokat a szövegből, és a folyamatos ismétléssel inkább manipulál, mint informál. A demagógia, televíziós prédikációk és termékbemutatók világa ebből a ritmusból építkezik – egy olyan struktúrából, amely mindig felkiáltójelre futtatja a gondolatot, még ha arra semmi szükség sincs. Ebből fakad az a hitelességi probléma, hogy az olvasók gyanút fognak: ha minden sornak hangsúlyt adunk, valójában egyiknek sincs súlya. A túlzó drámaiság azt a benyomást kelti, hogy a szerző csupán stilisztikai eszközökkel próbál eladni valamit, tartalom nélkül. Ráadásul a folyamatos szünetek miatt a szöveg úgy hat, mintha hiper–ventilálna: „rövid, felszínes lélegzetvételekkel” darabolt mondatok követik egymást, amelyek nem engedik meg a logikai gondolatmenet kibontását. Ez a jelenség a bizalomra is hatással van: a marketingben és tartalomgyártásban a hitelesség alapvető, és az olvasók azonnal elfordulnak, ha úgy érzik, hogy a stílus pótolja a tartalmat. A megfelelő egyensúly fenntartása tehát nem puszta esztétikai kérdés, hanem üzletileg is indokolt.
A túl gyakori gondolatjel és más árulkodó jelek
A mesterséges intelligencia által írt szövegek egyik leglátványosabb „ujjlenyomata” a túlzott gondolatjel‑használat. A University of Minnesota kommunikációs útmutatója hangsúlyozza, hogy az em dash (hosszú gondolatjel) eredetileg a magyarázó vagy kiegészítő tartalmak kiemelésére szolgál, és akár a vesszőt, a zárójelet vagy a kettőspontot is helyettesítheti. A jól szerkesztett szövegben ez az írásjel fűszerként működik: drámai hatást kelt, vagy hirtelen irányváltást jelez. Ha azonban minden második mondatban gondolatjelet használunk, az olvasó úgy érzi, mintha folyamatosan megtörnék a mondanivaló áramlását. A pragmaticleadership.wordpress.com szerzője szerint az AI különösen rajong a gondolatjelekért, mivel ezek a beszélt nyelvben a levegővétel helyét jelölik, és a gép megtanulta, hogy gyakori szüneteket iktasson be. Ezért tűnnek az AI‑szövegek telepakolt reklámszlogennek: mindent azonnal kiemelnek, mintha a sorok mögött tapsot várnának. Más árulkodó jelek is vannak: a beszédes bevezetők („Ahogy elindulunk e csodás utazáson…”), amelyek egy diplomaosztó beszéd hangulatát idézik; a személyes élmények hiánya, ami érzelmi távolságot teremt; az indokolatlanul bonyolult mondatok, amelyek csak azért vannak, hogy „okosabbnak” tűnjenek; és az ugyanazt a gondolatot körbe-körbe ismétlő bekezdések. Ezek a mintázatok mind arra utalnak, hogy a szöveg automatizált, nem pedig emberi alkotás. A túlzások – legyen az gondolatjel, retorikai kérdés vagy ismétlés – mind azt szolgálják, hogy a szöveg minél drámaibb legyen, de ezzel együtt a hitelesség rovására mennek. A megoldás az, hogy visszafogjuk ezeket az eszközöket, és inkább a mondanivaló tiszta kifejtésére koncentráljunk.
Hogyan ismerd fel az AI által írt szöveget?
Számos módszer létezik arra, hogy gyorsan felismerd: amit olvasol, nem emberi kéz munkája. Ezek a jelek nemcsak a tartalomgyártóknak segítenek, hanem az olvasóknak is, hogy tudatosan értékeljék a forrás hitelességét. Az alábbi lista a pragmaticleadership.wordpress.com szerzőjének tapasztalatait összegzi:
- Em dash mindenütt: a gép imádja a gondolatjeleket, mert könnyen jelzi velük a szüneteket. Ha a szöveg tele van hosszú gondolatjelekkel, az AI jele.
- Beszédszerű mondatok: túldramatizált kezdések vagy politikusi hangvételű bevezetők, amelyek szónoklatnak hatnak.
- Érzelmi távolság: a személyes élmények hiánya miatt a szöveg sterilnek tűnik; nincsenek konkrét anekdoták, emberi mozzanatok.
- Bonyolult mondatszerkezetek: az AI hajlamos a túlmagyarázásra, gyakran feleslegesen bő lére ereszti a mondanivalót.
- Ismétlés: ugyanazt a gondolatot apró variációkkal újra és újra leírja, hogy kitöltse a terjedelmet.
Ezek a jelek nem kizárólag az AI‑re jellemzők, hiszen vannak olyan szerzők, akik emberként is hajlamosak túlzásba vinni a retorikát. Ugyanakkor ha több ilyen mintázat egyszerre jelenik meg, az komoly gyanúra ad okot. Tartalomkészítőként érdemes ellenőrizni a saját írásainkat, hogy ne essünk bele ezekbe a csapdákba, míg olvasóként a tudatosság segít kiszűrni a megbízhatatlan forrásokat.
Hogyan írj emberszerűen?
Miután felismertük az AI‑kadenciát, felmerül a kérdés: hogyan lehet kilépni belőle? Első lépésként tudatosítani kell, hogy a jó írás ritmusa változatos. A completeaitraining.com cikke szerint célszerű a mondathosszakat váltakoztatni: rövidebb és hosszabb gondolatok kombinációjával természetes ritmust adunk a szövegnek. A bekezdéseket is érdemes összetartani: két–négy összefüggő mondat után jöhet az új gondolat, így az olvasó érzi az építkezést. A retorikai kérdéseket csak akkor használd, ha valóban mélyebb elgondolkodásra ösztönzöl vele – nem azért, hogy látványos hatást érj el. A drámai kiemelés helyett a bizonyítékokra és a logikus érvelésre kell fókuszálni: adatok, példák és világos összefüggések növelik a hitelességet. A gondolatjel helyett gyakran jobb egy vessző vagy zárójel, sőt, néha egy egyszerűbb mondatszerkezet. Olvasd fel magadnak a szöveget – ha minden sor után levegőt kell venned, akkor túlzottan darabolt a ritmusod. A pragmaticleadership.wordpress.com szerzője gyakorlati tippeket is javasol: adj az AI‑nak saját mintákat („few‑shot prompting”), hogy a te hangodhoz igazodjon; küldj visszajelzést az első vázlat után, és javíttasd ki vele a hangvételeket; és használj egyértelmű utasításokat, például „Írd át, hogy beszélgetős és közvetlen legyen”. Ezekkel a módszerekkel az AI közelebb kerülhet a természetes hangvételhez, de a végső simításokat mindig neked kell elvégezni. Ne félj szerkeszteni: olvasd át a mondatokat, vonj össze rövid sorokat, és töröld az üres frázisokat. A cél, hogy a szöveg ne csak SEO‑szempontból legyen optimalizált, hanem emberileg is élvezhető legyen.
AI használata a marketingben
A marketing szakemberek számára a mesterséges intelligencia óriási lehetőség. Gyorsítja a kulcsszókutatást, inspirációt ad a hirdetési szövegekhez, segít a kampányok struktúrájának megtervezésében, és akár a kreatív tartalmak vázlatát is képes elkészíteni. Dajka Gábor arról beszél, hogy az AI a munkaszervezés része lett: felgyorsította a szövegírást, a kutatómunkát, a PPC kampányok tervezését és optimalizálását, így 40–50 %-os hatékonyságnövekedést értek el. Hangsúlyozza, hogy az AI nem vette el a marketingesek munkáját; épp ellenkezőleg, időt szabadított fel, hogy a szakemberek magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhassanak. Ugyanakkor érdemes az ügynökségeknek szigorú belső szabályzatot bevezetni az AI használatára, és minden tartalmat emberi szerkesztésnek alávetni. Először is, az AI csak eszköz: egy keret, amely gyorsítja a folyamatokat, de nem helyettesíti a kreativitást és a stratégiai gondolkodást. Másodszor, a minőségbiztosítás és az etikai használat alapvető. Ha ellenőrizetlenül átveszed a gép által írt szöveget, könnyen elveszítheted a márkád egyedi hangját. Végül, a csapatképzés és a folyamatos tanulás nélkülözhetetlen: az AI‑eszközök használata csak akkor fog hatékonyságnövekedést eredményezni, ha a munkatársak tudják, hogyan hozzák ki belőle a maximumot. A marketingben tehát az AI nem ellenség, hanem partner – olyan partner, akit meg kell tanítani az emberi hangra és gondolkodásra.
Etikai és pszichológiai megfontolások
Az AI‑kadencia nemcsak stilisztikai kérdés, hanem etikai és pszichológiai kihívás is. Amikor a szövegek túlzó módon dramatizálnak, hajlamosak az érzelmekre hatni, miközben elhallgatják a mögöttes tartalom árnyalatait. Ez a manipuláció veszélyes lehet a felhasználók számára, hiszen könnyen bedőlnek olyan üzeneteknek, amelyek valójában üresek. A rövid, staccato bekezdések által keltett folytonos feszültség hatással van a befogadók pszichológiájára: állandó készültségben tartja őket, mintha minden pillanatban dönteniük kellene. Ez a stressz olyan, mintha túl sok kávét innánk: egy ideig pörget, de gyorsan kimerülünk. Emellett a stílus torzíthatja a társadalmi diskurzust is. A közösségi médiában például a polarizációt erősíti, amikor az AI által generált tartalmak szélsőséges hangvétele még jobban elmélyíti a vitákat. Az etika szempontjából ezért fontos, hogy a tartalomkészítők vállaljanak felelősséget: ne használjanak AI‑t hamis képek vagy történetek gyártására, ne próbálják meg „gépi retorikával” manipulálni a közönséget, és mindig jelöljék a forrásokat. Pszichológiai szempontból a túlzó AI‑kadencia azért is veszélyes, mert hozzájárul a figyelem töredezettségéhez: ha minden cikk ugyanazzal a ritmussal pörög, az emberek elvesztik a türelmüket a mély gondolatmenetekhez. Marketingesként és üzletemberként kötelességünk, hogy ne csak a konverziókat nézzük, hanem a fogyasztó jólétét is. Törekedjünk arra, hogy a tartalom értéket adjon, érzelmi stabilitást nyújtson, és ne csak pillanatnyi figyelmet ragadjon meg.
Lehetséges helyzetek, ahol a staccato stílus mégis jó
Nehéz igazságot tenni a staccato stílus felett, mert bár a hosszú tartalmakban fárasztó, bizonyos esetekben hatékony lehet. A completeaitraining.com cikke is említi, hogy reklámszövegekben, videós forgatókönyvekben és rövid közösségi posztokban kifejezetten hasznos lehet a gyors, rövid mondatokra épülő szerkezet. Az ok egyszerű: ezeken a platformokon kevés idő van eljutni az üzenetig, az olvasó vagy néző pedig gyakran a telefonján pörgeti a tartalmakat, így a figyelmi görbéje rövidebb. A staccato ritmus itt nem manipuláció, hanem tiszta strukturálás: segít kiemelni a legfontosabb üzenetet, és nem engedi elveszni a részletekben. Fontos azonban, hogy ezt a stílust tudatosan alkalmazzuk. Ha minden csatornán ugyanazzal a ritmussal kommunikálunk, akkor elveszítjük az egyedi hangunkat. Használd a staccato stílust célzottan: például egy termékbevezető videó szkriptjében a rövid mondatok jól vezetik a néző figyelmét, de egy blogcikkben már inkább kiegészítésként jelenjen meg, ne uralja a szöveget. A marketingben a variáció a siker kulcsa: egyszer lassítunk, hogy az olvasó elmélyedhessen, máskor felgyorsítunk, hogy a figyelmet fenntartsuk. A lényeg, hogy a stílus mindig szolgálja a tartalmat, és ne fordítva.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Végül szeretném szakértői szemmel értékelni az AI‑kadencia jelenségét. Több mint tizenhét év marketinges tapasztalattal, üzleti pszichológiai tanulmányokkal és számtalan vállalkozóval folytatott konzultációval a hátam mögött bátran kijelenthetem: az írás ereje nem a divatos retorikában, hanem a tartalomban rejlik. A mesterséges intelligencia fantasztikus eszköz, de csak akkor hasznos, ha tudatosan használjuk. Nem az a cél, hogy a gép átvegye az ember szerepét, hanem hogy segítse a munkánkat. Az AI‑kadencia elkerülése érdekében gyakorlott íróként mindig figyelek arra, hogy a mondandóm íve teljes legyen: legyen eleje, közepe, vége, és minden bekezdés álljon meg önmagában is. Engem, mint marketingest, különösen zavar, amikor a forma uralja a tartalmat, mert hiszek abban, hogy a szöveg pszichológiai hatása abban áll, hogy megértésre és cselekvésre ösztönöz. Ezért azt tanácsolom mindenkinek, hogy bátran használja az AI‑t ötletelésre vagy első vázlatok készítésére, de soha ne hagyja szerkesztés nélkül. „Az AI a hűséges asszisztensed lehet, de a hangod és gondolatod egyediségét nem pótolhatja – a siker az emberi kreativitásban és hitelességben rejlik.” – Dajka Gábor. A jövő a generatív technológiák és az emberi szakértelem együttműködéséről szól, ahol a cél a valódi értékteremtés és a bizalom kiépítése. Az a vállalkozás, amelyik ezt felismeri, nemcsak a keresők algoritmusainak, hanem az olvasók szívének is kedvezni fog.
GYIK – Szakértő válaszol
Mi az AI‑kadencia, és miért zavaró?
Az AI‑kadencia a mesterséges intelligencia által írt szövegek jellegzetes ritmusa. Rövid, egymondatos bekezdések, drámai szünetek és túlzott gondolatjel‑használat jellemzi. Ez a stílus fárasztó, mert minden állítást világvégeként állít be, így elveszítheti az olvasó bizalmát.
Hogyan kerülhetem el, hogy a szövegem AI‑szagú legyen?
Változatos mondathosszal dolgozz, tarts össze több mondatot egy bekezdésben, és csak indokolt esetben használj retorikai kérdéseket. Adj az AI‑nak saját mintaszövegeket, és szerkeszd át a vázlatot, hogy visszatérjen a saját hangod. Olvasd fel magadnak a szöveget: ha minden sor után levegőt veszel, akkor túl darabolt.
Az AI el fogja venni a szövegírók munkáját?
Nem. Az AI eszköz, amely gyorsítja a munkafolyamatokat, de nem tud kreatív stratégiát alkotni vagy emberi tapasztalatot átadni. A siker kulcsa a kettő kombinációja: használd az AI‑t a kutatás és a vázlatkészítés során, majd tegyél bele saját gondolatokat és példákat.
Mit gondol a magyar piac az AI által írt tartalomról?
A hazai marketingesek egyre nyitottabban használják az AI‑t, de a tapasztalt szakemberek kiemelik, hogy a hitelesség és a minőség csak akkor marad meg, ha emberi kontroll alatt tartják a tartalomkészítést. A marketinges közösségben konszenzus van arról, hogy az AI kiegészítő eszköz, nem helyettesítő.
Mikor érdemes a staccato stílust alkalmazni?
Kifejezetten rövid formátumokban: hirdetésekben, videós szkriptekben vagy közösségi médiás bejegyzésekben, ahol a figyelem rövid, és a lényegre törő üzenet a cél. Hosszabb cikkekben viszont inkább kerülendő, mert fárasztja az olvasót.
Források
- AI Cadence: Why Breathless, Staccato Prose Erodes Trust – Complete AI Training
- Spotting AI Writing: Clues, Pitfalls, and How to Make It Sound Like You – Pragmatic Leadership
- The Ins and Outs of Em Dashes and En Dashes – University of Minnesota
