Ha ma valaki marketing tanácsadónak nevezi magát, az önmagában nem jelent semmit. Az online kurzusok, instant „guru” képzések és a három hónapos „legyél marketinges nulláról” programok korában önmagát bárki pozicionálhatja tanácsadóként. Az ügyfelet azonban nem a cím, hanem az eredmény érdekli: mennyire tudod rendszerszinten javítani a forgalmat, a nyereséget, a márka megítélését, és közben mennyire óvod a cég kockázati szintjét. Ehhez technikai tudás, tárgyi felkészültség és kőkemény gyakorlati tapasztalat kell – de van egy olyan elem, amit nehezebb megfogni: az intuíció. Az a belső „érzékelőrendszer”, amely tapasztalatok százaiból épül fel, és sokszor hamarabb jelzi, hogy valami nem stimmel, mint az analitika. Nem arról van szó, hogy a megérzés helyettesíti az adatokat; arról van szó, hogy a jó tanácsadó fejében a kettő párhuzamosan fut. Nem vakon „hisz” a statisztikáknak, de nem is romantizálja a saját megérzéseit. Úgy gondolkodik, mint egy tapasztalt portfóliókezelő: számol, ellenőriz, de közben figyel a piaci hangulatra, a finom, nem kvantifikált jelzésekre is. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-piacon nagyon élesen kirajzolódik a különbség a „kampánykezelő” és a valódi tanácsadó között: előbbi kattintásokat szállít, utóbbi viszont a cég teljes működésére ránéz, és gyakran a tulajdonos gondolkodásmódját is „tuningolnia” kell ahhoz, hogy bármilyen marketing érdemben működhessen. Ehhez pedig nemcsak Google Ads vagy Meta hirdetési rutin kell, hanem üzleti gondolkodás, pénzügyi és jogi alapismeret, valamint egy finomhangolt, gyakorlati intuíció, amely a számok mögé néz, és sokszor előre érzi, hol lesz a következő elakadás.
Mit értünk intuíció alatt a marketing tanácsadásban?
Az intuíciót gyakran misztifikálják, pedig a kutatások egészen józanul írják le: gyors, automatikus, nagyrészt tudattalan információfeldolgozás, amely a korábbi tapasztalatokból, mintázatokból és korábban látott helyzetekből táplálkozik. A vezetői és üzleti döntéshozatalt vizsgáló tanulmányok szerint az üzleti döntések jelentős része ma is „informált intuícióra” épül – vagyis az érintett vezető nem dobja ki az elemzést, de az utolsó lépésben erősen támaszkodik a belső megérzésére, főleg akkor, ha a helyzet komplex, az információ hiányos, vagy a döntés időnyomás alatt születik. A marketing tanácsadó esetében az intuíció tipikusan ilyen helyzetekben lép elő: amikor a számok még csak halványan mutatják, hogy baj lesz a készpénzáramlással; amikor egy új kampány első napjai „papíron” még nem tragikusak, de a konverziós útvonalak szétesése vagy a lead-ek minősége alapján már látod, hogy valami strukturális gond van; amikor a tulajdonos szavai és viselkedése között ellentmondást érzékelsz, és tudod, hogy ez két-három hónapon belül döntésképtelenségben vagy pánikreakcióban fog lecsapódni. Fontos: az intuíció nem azonos a hangulatoddal vagy a félelmeiddel. A kezdő tanácsadó gyakran keveri a kettőt, és „megérzésnek” nevez valójában rendezetlen szorongásokat vagy önbizalom-ingadozást. Az érett intuíció ezzel szemben tapasztalati adatbázisra épül: rengeteg kampány, vállalkozás, válság, növekedés, hibás döntés és megmentett projekt ül mögötte. A szakmai tudás és a folyamatos tanulás nélkül az intuíció nem több tippelgetésnél. A marketing tanácsadó tehát akkor használja jól a megérzéseit, ha egyrészt tisztában van vele, milyen helyzetekben megbízhatóbb az automatikus döntés, másrészt képes utólag ellenőrizni saját „megérzéseit”, és tanul belőlük – nemcsak akkor, amikor igaza volt, hanem akkor is, amikor tévedett.
A szakmai alapok: adat, eszközök és iparági tudás nélkül nincs hiteles megérzés
Hiába erős valakinek a megérzése, ha a szakmai alapjai gyengék, az intuíciója egyszerűen rossz irányba fog terelni. A marketing tanácsadó ma minimum több szinten kell, hogy jártas legyen: értenie kell a klasszikus marketingstratégiai gondolkodáshoz (szegmentáció, pozicionálás, értékajánlat), ismernie kell a digitális csatornák gyakorlati működését (SEO, PPC, közösségi média, e-mail, automatizmusok, analitika), és képesnek kell lennie arra, hogy mindezt egy cég pénzügyi realitásaival és szervezeti kapacitásával összekösse. Nem elég tudni, hogy „kéne egy tartalomstratégia”, ha az ügyfélnek nincs emberi kapacitása heti két írásos tartalom előállítására; nem elég hirdetési büdzsét javasolni, ha figyelmen kívül hagyod a vállalkozás Cash-flow ciklusát és kockázattűrő képességét. Nemzetközi felmérések szerint azok a vállalatok, amelyek tudatosan, adatokra támaszkodva szervezik a marketingdöntéseiket, érdemben magasabb marketing-megtérülést érnek el, a marketingköltségek 15–20%-át pedig sok esetben át lehet csoportosítani anélkül, hogy romlanának az eredmények. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jó tanácsadó nem csupán ötleteket hoz, hanem végigmegy az analitikai folyamaton: rendet rak a mérésben, tisztázza, mi számít valódi konverziónak, megnézi a csatornák összehangolt működését, és csak erre építve engedi be az intuícióját a döntési térbe. Ha te tanácsadóként nem mozogsz magabiztosan ezekben az eszközökben, az intuíciód utólag sem tud mibe kapaszkodni: hiányozni fognak a visszajelzések, amelyekből tanulni tudna. Ezért a pályád elején a legjobb, amit tehetsz, hogy fanatikusan rendbe rakod a szakmai alapjaidat, mert a későbbi intuíciód minősége ezen áll vagy bukik.
Mikor hasznos, és mikor veszélyes az intuíció a marketing tanácsadásban?
Az intuíció nem minden helyzetben előny, és ezt fontos kimondani. A kutatások szerint az intuitív döntéshozatal akkor működik jól, ha a döntéshozó sok releváns, visszacsatolt tapasztalattal rendelkezik, a helyzet komplex, de nem teljesen kaotikus, és van valamilyen értelemben „ismert terep”, ahol korábban már hozott döntéseket. [oai_citation:2‡PMC](https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9687419/?utm_source=chatgpt.com) A marketing tanácsadó gyakorlatában ilyen például: amikor évek óta webáruházakkal dolgozol, és az első 48 óra adatai alapján már érzed, hogy az új kampány „nem fogja hozni a várt kosárértéket”, mert a célcsoport reakciói gyanúsan szóródnak; vagy amikor egy offline üzlet nyitási kampányánál a környék demográfiai összetétele, a versenytársak kommunikációja és a próbaidőszak forgalma együtt olyan mintázatot rajzol, amit korábban már láttál sikeres vagy bukott projektnél. Ilyenkor az intuíció jó gyorsító: hamarabb jelzi a gondot, mint ahogy a klasszikus A/B tesztek vagy havi riportok világosan kimondanák, hogy irányt váltani kell. Veszélyes viszont az intuíció, ha hiányzik a visszacsatolt tapasztalat, vagy ha a tanácsadó saját érzelmi állapota összekeveredik a helyzet objektív megítélésével. Tipikus példa, amikor valaki utál egy platformot (például a TikTokot), ezért „érzésre” minden ügyfélnél lebeszéli róla, miközben a célcsoport egy része ott tölti a fél életét. Vagy amikor egy tanácsadó saját pénzügyi szorongásait vetíti ki az ügyfélre, és minden javaslatában túlzott óvatosság jelenik meg: „ne költsünk ennyit hirdetésre”, „várjunk még ezzel a beruházással”, miközben a számok és a piaci helyzet egyértelműen elbírnák a növekedési lépést. A felelős marketing tanácsadó ezért folyamatosan monitorozza a saját torzításait: tudatosítja, milyen helyzetekben hajlamos túl optimistán vagy túl defenzíven reagálni, és ilyenkor szándékosan jobban támaszkodik adatokra, külső nézőpontokra vagy strukturált döntési módszerekre.
Hogyan fejlesztheted a tanácsadói intuíciódat – gyakorlati lépések
Az intuíció nem valami misztikus adottság, amit vagy kaptál gyerekkorodban, vagy nem. Fejleszthető, de csak akkor, ha tudatosan építed a tapasztalatbázisodat, és nem hagyod, hogy a napjaid elszaladjanak anélkül, hogy tanulnál belőlük. Gyakorló tanácsadóként érdemes egyfajta „döntési naplót” vezetned: amikor egy projektnél erős megérzésed van – például hogy egy kampány kreatívja gyenge, egy célközönség rosszul definiált, vagy egy ügyféllel nem szabad hosszú távú együttműködést kötni –, írd le röviden, mit érzel, miért, és milyen döntést javasolsz. Később, amikor látod az eredményeket, térj vissza ehhez a naplóhoz, és nézd meg, mennyire vált be a megérzésed. Ha következetesen csinálod, néhány év alatt elképesztően értékes mintákat fogsz látni: mikor érzed jól a piacot, mikor tévedsz, milyen helyzetekben kell jobban bízni a belső jelzéseidben, és mikor kell még inkább rátámaszkodni a strukturált elemzésre. Tanácsadóként az is erős intuíciófejlesztő gyakorlat, ha rendszeresen visszanézed korábbi ajánlataidat, kampányterveidet és tanácsaidat, és melléteszed, mi történt valójában: mekkora forgalomnövekedés lett, hogyan alakult a profit, milyen szervezeti konfliktusok jöttek elő. Dajka Gábor tapasztalata szerint azokból a tanácsadókból lesznek a legjobb „intuíciós játékosok”, akik nem szégyellik visszamenőleg megítélni saját korábbi döntéseiket, és hajlandók kimondani: „ezt három éve rosszul láttam, ma már másképp döntenék”. A tanulásnak része az is, hogy különböző iparágakban is kipróbálod magad – természetesen ésszel: ha csak egy szűk szegmensben dolgozol, ott mély intuíciód lesz, de könnyen kialakulhat egy buborék. Több iparág, több piaci ciklus, többféle ügyfélprofil egy idő után nagyon gazdag belső „adatbázist” épít, amelyből az intuíciód dolgozni tud.
Intuíció, pénzügyi-jogi gondolkodás és felelősség – miért kevés a kreatív tanács önmagában?
A marketing tanácsadó nem csak kreatív ötletekért felel, hanem közvetetten a vállalkozás pénzügyi egészségéért is. Egy rosszul felmért kampánykockázat, egy túlfeszített hirdetési büdzsé vagy egy félreértelmezett akció könnyen több havi nyereséget éget el. Ezért lényeges, hogy a tanácsadó legalább alapszinten értse a pénzügyet, a számvitelt, az adózási kereteket és a fogyasztóvédelmi-jogi környezetet. Aki vett már részt tőkepiaci, befektetési vagy uniós pályázatíró képzésen, az pontosan tudja, mennyire másképp néz ki egy kampány, ha mögé tesszük a kockázat–hozam gondolkodást, a forgatókönyv-alapú tervezést és az előírások betartásának szempontjait. Az intuíció itt abban segít, hogy egy adott beruházás vagy marketingprojekt esetén gyorsan érzed: a tulajdonos által vállalt kockázat nincs arányban a várható nyereséggel; a cég pénzügyi puffere túl vékony; vagy épp ellenkezőleg: a vállalkozó irracionálisan óvatos, miközben az adatok alapján észszerű lenne a „gázpedálra lépni”. Pénzügyi és jogi téren az intuíció ugyanakkor nem helyettesítheti a szabályok ismeretét: reklámszabályozás, fogyasztóvédelem, adatkezelés, versenyjogi kockázatok – ezekben a területekben a „megérzés” elvihet ugyan afelé, hogy érzed: „itt valami nagyon nincs rendben”, de a felelős tanácsadó ilyenkor szakértőt von be, vagy legalábbis utánanéz a konkrét jogi kereteknek. Ha tanácsadóként hosszú távon gondolkodsz, az intuíciódat mindig összekötöd a felelősség érzésével: nem ajánlasz olyan kampányt, ami rövid távon látványos, de közép távon rombolja a márkát, kizsigereli az ügyfelet vagy a munkatársakat, esetleg szürkezónás jogi megoldásokra épül. Ha ez azt jelenti, hogy néhány gyors pénzre vágyó ügyfél továbbáll, az rendben van; a jó tanácsadó hosszú távon dolgozik, nem az azonnali pénzcsapért cserébe adja el a szakmai lelkiismeretét.
Coaching, pszichológiai mechanizmusok és intuíció: egyszerre a kliens és a piac fejében
A marketing tanácsadás nem csak kampányokról szól, hanem emberekről is: tulajdonosokról, vezetőkről, csapatokról, és persze a fogyasztókról. Az, hogy mit tudsz kezdeni egy ügyféllel, gyakran fontosabb, mint hogy hány trükköt ismersz a Google Ads felületén. Aki tanult coachingot, asszertív kommunikációt, vagy érdeklődik a pszichológiai mechanizmusok iránt, az pontosan tudja, mennyire más egy olyan beszélgetés, ahol nem csak a cég számokról van szó, hanem a vállalkozó félelmeiről, önbizalmáról, konfliktuskezeléséről is. Egy marketing tanácsadó intuíciója itt részben arra szolgál, hogy észrevegye: a látszólag szakmai probléma mögött valójában emberi vagy kapcsolati elakadás van. Például a cégvezető valójában nem mer delegálni, ezért minden marketingdöntést mikromenedzsel, és ezzel szétveri a rendszert; vagy a tulajdonosnak olyan erős hiedelmei vannak a saját célcsoportjáról („az én vevőim csak az olcsót keresik”), hogy hiába mutatnád az adatokat, a valóságot nem engedi be. Ilyen helyzetekben az intuíció és a pszichológiai érzékenység abban segít, hogy felismerd, mikor kell még egy kört beszélgetni a hozzáállásról, és mikor lehet továbbmenni a konkrét kampánytervezéssel. Ugyanilyen fontos a fogyasztói oldalon jelentkező intuíció: ha foglalkozol fogyasztáslélektannal, reklámpszichológiával, szociológiával – többek között ezekkel a területekkel foglalkozik az Online Marketing és Pszichológia című könyv is –, akkor egy idő után nagyon finoman érzed, hol fog „elcsúszni” egy üzenet egy adott célcsoportnál. Nem azért, mert a címsorod nem elég „hangos”, hanem mert az üzenet nem passzol az adott társadalmi réteg valós élethelyzetéhez, nyelvhasználatához, értékrendjéhez. A jó tanácsadó nem a saját ízlése alapján ítél, hanem a célcsoport fejében, életében próbál „jelen lenni”, és ehhez a pszichológiai ismeretek, valamint az ezekre épülő intuíció óriási előnyt jelentenek.
Analitika és intuíció egyensúlya: hogyan dönt egy érett marketing tanácsadó?
A modern marketingben az adatvezérelt gondolkodás megkerülhetetlen: aki ma kampányokat kezel, úgy, hogy nincsenek tiszta mérési pontjai, célkonverziói, rendszeres riportjai, az lényegében vakon repül. Ugyanakkor nem elég „adatmániásnak” lenni: tanácsadóként az a feladatod, hogy az adatokat értelmezhető üzleti következtetésekké alakítsd, és a vezetői döntéseket támogasd velük. Nemzetközi tapasztalatok alapján azok a vállalatok, amelyek strukturáltan, elemzésre támaszkodva hozzák a marketingdöntéseket, jelentősen tudják növelni marketing-megtérülésüket – több tanulmány 15–20%-os hatékonyságnövekedést jelez, ha a marketingbüdzsét adatelemzésre építve allokálják újra. Azonban a legjobban teljesítő szervezeteknél a döntéshozatal nem pusztán adatelemző feladat: a számok mellett komoly szerepet kap a tapasztalt vezetők és szakértők megérzése is. Egy érett marketing tanácsadó döntési folyamata nagyjából így néz ki: először tisztázza az üzleti célt és a mérőszámokat, majd adatot gyűjt (kampányeredmények, piaci trendek, versenytársfigyelés, ügyfélvisszajelzések). Ezek alapján felállít több lehetséges forgatókönyvet. Ezen a ponton lép be az intuíció: végiggondolja, hogy a saját eddigi projektjei közül melyek hasonlítanak a jelen helyzetre, milyen mintázatok térnek vissza, hol lát olyan kockázatokat vagy lehetőségeket, amelyeket a táblázatok nem mutatnak. Ezután visszatér az adatokhoz, és megpróbálja számszerűsíteni, amit „érez”: ha azt sejti, hogy egy új kreatív irány jobban fog rezonálni, akkor A/B tesztet indít; ha úgy érzi, hogy egy platform el fog fáradni, akkor kisebb, kontrollált átcsoportosítást csinál egy másik csatornára. A döntéseket utólag értékeli, és ha kell, korrigál. Ez az oda-vissza mozgás adat és intuíció között az, ami hosszú távon kiemeli a tanácsadót az egyszerű kampánykezelőből.
Kommunikáció: hogyan „adod el” a megérzéseidet az ügyfélnek?
Az intuíció önmagában semmit sem ér, ha nem tudod érthetően, meggyőzően és tisztelettel kommunikálni az ügyfél felé. A magyar KKV-szektorban gyakori jelenség, hogy a vállalkozó alapvetően gyanakvó a marketingesekkel szemben – sokan már átestek egy-két rossz együttműködésen, „marketingsérültek”. Ha te tanácsadóként csak annyit mondasz: „szerintem ezt így kéne csinálni”, attól még nem fog hinni neked. Viszont ha képes vagy az intuíciód mögé logikus érveket, konkrét példákat, számokat és világos kockázat–hozam arányt tenni, akkor a megérzésed hirtelen szakmai javaslattá válik. Jó gyakorlat, ha minden intuitív javaslatodat így építed fel: 1) röviden elmondod, mit látsz a számokban; 2) megfogalmazod, mit érzel a piac vagy a kampány jövőjével kapcsolatban („az eddigi mintáim alapján azt sejtem, hogy…”); 3) hozzáteszed, milyen konkrét tesztet vagy lépést javasolsz; 4) felvázolod, milyen következményekre számítasz, és milyen időtávon érdemes értékelni az eredményt. Így az ügyfél számára is világos: nem hasraütésről van szó, hanem tapasztalatra épülő szakmai véleményről, amelyet méréssel támasztotok alá. Dajka Gábor tapasztalata szerint az ügyfelek többsége nem az erősebb hangot, hanem az átlátható gondolkodást keresi: ha látják, hogy felvállalod a felelősséget a javaslatodért, előre beszélsz a kockázatokról, és a folyamat közben nem tűnsz el, hanem végigkíséred a végrehajtást, akkor hajlandók lesznek a te intuíciódra támaszkodni még akkor is, ha a javaslatod elsőre kényelmetlen. A kommunikáció másik oldala az, hogy néha nemet kell mondanod: ha az ügyfél olyan kampányt erőltet, amit a tapasztalatod és az intuíciód alapján pénzügyileg vagy reputációs szempontból veszélyesnek érzel, akkor kötelességed ezt kimondani. A jó tanácsadó ilyenkor nem konfliktust keresi, hanem tisztázza: „ezt a lépést én nem vállalom, mert szakmailag nem tartom védhetőnek”.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Ha marketing tanácsadóként szeretnél valóban használható, hosszú távon is működő értéket adni, akkor nem állhatsz meg a kampányok szintjén. Értened kell a vállalkozó gondolkodását, a szervezet működését, a pénzügyi realitásokat és a fogyasztó pszichológiáját is. Az intuíció ebben a rendszerben nem „extra”, hanem a sokéves tapasztalatod sűrítménye: az a belső jelzés, amely segít kiszúrni a mintázatokat, mielőtt a táblázatok egyértelműen kimondanák, hogy baj van – vagy épp azt, hogy érdemes bátrabban lépni. De csak akkor lesz értéke, ha mögötte valódi munka van: tanulás, elemzés, önreflexió, és az a kellemetlen, de szükséges szokás, hogy visszanézed a saját döntéseidet, és hajlandó vagy kijavítani magad. A magyar piacon ma rengetegen nevezik magukat tanácsadónak, de kevesen vállalják azt a felelősséget, ami ezzel a szereppel jár. Szerintem a következő években azok a marketing tanácsadók fognak megmaradni és erősödni, akik képesek lesznek egyszerre adatvezérelten és intuitívan gondolkodni, és akik nem félnek keményen kimondani az igazságot az ügyfeleiknek – akkor sem, ha ez rövid távon kényelmetlen.
„A jó marketing tanácsadó nem az, aki mindig kitalál valami új trükköt, hanem az, aki eléri, hogy az ügyfele jobb döntéseket hozzon, mint amit egyedül hozna – még akkor is, ha közben néha megsértődik.” – Dajka Gábor
Ha ezt a mércét tartod szem előtt, az intuíciód nem öncélú eszköz lesz, hanem olyan szakmai erőforrás, amelyre nyugodt szívvel támaszkodhatnak a hozzád forduló vállalkozók.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha az intuíció és a döntéshozatal kapcsolatát szeretnéd továbbgondolni, érdemes megnézned ezt a videót, amely kifejezetten a döntéseink „időzónái” felől közelít.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Elég, ha „jó a megérzésem”, hogy marketing tanácsadó legyek?
Nem. A jó megérzés önmagában kevés, mert nem tudod, mire épül. Ha nincs mögötte szilárd marketingtudás, elemzési rutin és visszajelzés a döntéseid eredményéről, akkor az intuíció gyakorlatilag tippelgetés. Tanácsadóként cégek pénzével, munkahelyekkel és életekkel játszol: felelőtlenség lenne pusztán a „jó megérzésre” hivatkozni. Először legyen stabil szakmai alapod (stratégia, digitális eszközök, analitika), utána lehet az intuíciódat tudatosan bevonni a döntéshozatalba.
Hogyan tudom fejleszteni az intuíciómat, ha még pályakezdő vagyok?
Pályakezdőként két dolgot tehetsz: gyűjtöd a strukturált tapasztalatot, és dokumentálod a saját döntéseidet. Dolgozz minél több projektben, akár kisebb büdzsével is, de olyan környezetben, ahol van mérés, riport és visszacsatolás. Emellett vezesd le a fontosabb döntéseidet egy egyszerű naplóban: mit javasoltál, mit éreztél, mit vártál, mi lett belőle. Néhány év múlva ez a napló sokkal többet fog érni bármelyik általános „intuíció fejlesztő” cikknél, mert a saját mintáidat fogod benne viszontlátni.
Mit tegyek, ha az adatok mást mutatnak, mint amit érzek?
Ha az érzeted és az adat ellentmond egymásnak, először mindig az adat minőségét vizsgáld meg: jók-e a mérések, megfelelően vannak-e beállítva a konverziók, nincs-e technikai hiba. Ha az adat tiszta, érdemes kontrollált kísérlettel ellenőrizni az intuíciódat (például kisebb A/B teszttel). Ha a teszt egyértelműen cáfolja a megérzést, fogadd el a tanulságot, és írd bele a döntési naplódba. Ha viszont a teszt megerősíti, amit éreztél, akkor egy olyan helyzetet azonosítottál, ahol az intuíciód előrébb járt, mint a hagyományos riport.
Hogyan működik az intuíció a magyar KKV-piacon, ahol gyakran kaotikusak a körülmények?
A magyar KKV-piac sokszor valóban kaotikusnak tűnik: hektikus jogszabályváltozások, árérzékeny fogyasztók, kiszámíthatatlan beszállítói viszonyok. Ilyen környezetben az intuíció két dologban segít: egyrészt abban, hogy gyorsan észrevedd, ha egy üzleti modell hosszú távon életképtelen; másrészt abban, hogy kiszúrd azokat a mikronyílásokat (piaci rések, célcsoport-szegmensek, kommunikációs irányok), amelyekre nem lépnek rá azonnal a nagy szereplők. Ugyanakkor pont emiatt fontos, hogy nálunk különösen erős legyen a pénzügyi-jogi „realitásérzéked”: ne hagyd, hogy a „zseniális ötlet” elvigyen egy olyan irányba, amelyet a magyar szabályozás, adózás vagy fizetőképes kereslet valójában nem bír el.
Hol tudok mélyebben tanulni a marketing és a pszichológiai mechanizmusok kapcsolatáról?
Ha magyar piacon gondolkodsz, érdemes olyan forrásokat keresned, amelyek kifejezetten a hazai vállalkozói közegre, mentalitásra és vásárlói szokásokra építenek. Ilyen például az Online Marketing és Pszichológia című könyv, amely az alapoktól mutatja be, hogyan érdemes a fogyasztáslélektan, reklámpszichológia és szociológia szempontjait beépíteni a marketingstratégiába, különös tekintettel a tőkehiányos, pesszimistább magyar piac sajátosságaira.
Források
- Nuthall, P. L. (2022): Assessing the Core Variables of Business Managers’ Intuitive Decision-Making. Frontiers in Psychology.
- Duarte, D. et al. (2013): How marketers can avoid those big data blind spots. McKinsey & Company.
- Dajka Gábor (2023): Online Marketing és Pszichológia. Online Forgalomnövelő Kft.
