Kölcsönösség és viselkedéstudomány
A ritkaság heurisztika – vagyis scarcity heuristic – az egyik legerősebb viselkedéstudományi mechanizmus, amely jelentősen befolyásolja az emberi döntéshozatalt. Az elv lényege, hogy az emberek hajlamosak nagyobb értéket tulajdonítani annak, amiből kevés van vagy amit nehéz megszerezni. Egy dolog ritkasága lehet valós, képzelt vagy akár mesterségesen létrehozott is, de mindegyik esetben ugyanazt a pszichológiai hatást […]
Kölcsönösség és Viselkedéstudomány: Az Emberi Kapcsolatok Alapja
A kölcsönösség nem jófejség; ez az a csendes protokoll, ami nélkül a társadalmi és üzleti együttműködés szétesik. Mégis sokszor úgy bánunk vele, mint egy kedves szokással: adunk valamit, hátha visszakapunk. Ezzel a logikával az a gond, hogy túl sekély. A kölcsönösség ugyanis norma (elvárt viselkedés), mechanizmus (amely beindítja a bizalmi folyamatokat), és stratégia (amellyel közösséget, […]
Tekintély hatás és marketing
Van egy kellemetlen igazság a modern piacról: nem mindig a jobb termék nyer, hanem az, amelyik hitelesebbnek látszik. És a „hitelesebbnek látszik” kifejezésben a látszik szó az, amivel a marketingesnek, a vállalkozónak és a fogyasztónak is dolga van. A tekintély hatás (authority bias, magyarul gyakran tekintélytorzításként emlegetik) nem valami misztikus emberi gyengeség, hanem egy egyszerű […]
Társadalmi normák és marketing
A társadalmi normák (social norms) olyan viselkedési szabályok, amelyeket egy adott közösség tagjai követendőnek tartanak. Ezek a normák lehetnek íratlan szabályok, mint a szokások és illemtan, vagy írottak, mint a törvények és előírások. Az emberek élete különböző közösségekben zajlik, és ezen közösségek szabályai jelentős hatással vannak mindennapi döntéseikre, beleértve a vásárlási szokásaikat is. A marketing […]
Túlzott magabiztosság és marketing
Gondoltál már arra, hogy a döntéshozatal során miért szaladunk bele újra és újra ugyanabba a hibába? Egyik pillanatban teljes meggyőződéssel hisszük, hogy a tervünk bombabiztos, majd később csodálkozva állunk a valóság előtt, amikor a számok vagy épp a piac rácáfolnak az elképzeléseinkre. Ez a jelenség nem egyszerű véletlen, hanem a túlzott magabiztosság (angolul: overconfidence) jelensége. […]
Megbánás kerülés a marketingben
A legtöbb vásárlói döntés nem a kockázat szeretetéről szól, hanem a megbánás elkerüléséről. Amikor a kosaradban ott van két látszólag azonos termék – az egyik egy ismerős márka, a másik egy olcsóbb, kevesebb értékeléssel –, valójában nem azt latolgatod, melyik hozza a legnagyobb nyereséget, hanem azt, melyik választás után érzel kisebb eséllyel későbbi csalódást. Ezt […]
A Dunning-Kruger hatás a marketingben
Az elmúlt években a marketinggel kapcsolatban kialakult egy sajátos jelenség: a legtöbb ember úgy érzi, hogy „valamennyire ért hozzá”. Ha valaki napi szinten használja a Facebookot, látott pár YouTube-videót a vállalkozásindításról, vagy elolvasott néhány blogcikket a hirdetésekről, könnyen elhiszi magáról, hogy már érti a marketing lényegét. Ez részben érthető, hiszen a platformok felületei látszólag egyszerűek: […]
Döntéstervezés és marketing
A döntéstervezés (choice architecture) olyan fogalom, amely alapjaiban formálja a mai marketingstratégiákat és fogyasztói döntéshozatalt. Az emberek gyakran azt gondolják, hogy döntéseiket teljesen függetlenül hozzák meg, miközben valójában számos külső tényező és finom befolyásoló mechanizmus alakítja választásaikat. Az éttermek, áruházak és reklámkampányok mind tudatosan használják a döntéstervezés eszközeit, hogy irányítsák a vásárlókat a kívánt döntés […]
Kognitív disszonancia és marketing
A kognitív disszonancia elmélete a pszichológiában arra a kellemetlen feszültségre utal, amely akkor keletkezik, amikor meggyőződéseink és viselkedésünk ellentétbe kerülnek egymással. Ez az ellentmondás szorongást vált ki, és arra ösztönöz minket, hogy megoldást találjunk, akár a gondolkodásmódunk, akár a viselkedésünk megváltoztatásával. A marketing területén pedig pontosan ez a feszültség hozhat jelentős hatásokat, amelyek révén a […]
Bizonytalanság kerülés a marketingben
Tegyük fel, hogy vállalkozóként új beszállítót keresel. Az egyik egy nagy, bejáratott cég, akit mindenki ismer, az ára magasabb, a feltételei közepesek, de „biztonságosnak” érzed. A másik egy kisebb, rugalmasabb, jobb árat adó cég, referenciákkal, de te még sosem dolgoztál velük. A legtöbb vállalkozó ilyenkor a nagyot választja, még akkor is, ha Excel-táblában teljesen nyilvánvaló, […]