A viselkedéstudomány egyik érdekes jelensége, az IKEA-hatás (IKEA effect), arra utal, hogy az emberek hajlamosak többre értékelni azokat a tárgyakat, amelyeket saját kezűleg készítenek vagy szerelnek össze. A jelenség nevét a svéd bútorgyártó cégről kapta, ahol a bútorok többségét a vásárlóknak kell otthon összeszerelniük. Ez a munkába fektetett erőfeszítés növeli az érzelmi kötődést, ami miatt...

A holdudvar hatás (halo effect) egy pszichológiai jelenség, amely arra utal, hogy egy megfigyelt pozitív vagy negatív tulajdonság alapján azonnal véleményt alkotunk valakinek vagy valaminek más jellemzőiről is. Ez a fajta torzítás sokszor teljesen automatikus: ha valakit vagy valamit vonzónak találunk, hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy más tulajdonságai is kedvezőek, függetlenül a valóságtól. Ez a...

A viselkedéstudomány egyik legismertebb és leggyakrabban használt fogalma az előhangolás (priming). Ez a jelenség arra utal, hogy egy kiinduló inger – például egy kép, hang, illat vagy akár egy szimbólum – előhívja az agyban tárolt kapcsolódó emlékeket és asszociációkat, amelyek aztán tudattalanul is befolyásolják a viselkedésünket. Az előhangolás fontosságát a marketing világában különösen jól felismerte...

A viselkedéstudomány egyik fontos megállapítása, hogy az emberek figyelme korlátozott erőforrás, amely nem képes minden elérhető információ befogadására. A figyelmi torzítás, más néven attentional bias, azt jelenti, hogy bizonyos dolgokra nagyobb figyelmet fordítunk, míg másokat észre sem veszünk. Ez a jelenség különösen fontos a marketing világában, ahol a célzott figyelemirányítás alapvető eleme a vásárlói döntéshozatal...

A korlátozott racionalitás elmélete – amelyet Herbert Simon közgazdász vezetett be, és amelyért közgazdasági Nobel-díjat kapott – alapvetően megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy az emberek minden helyzetben teljesen racionális döntéseket hoznak. A viselkedéstudomány ezen megállapítása különösen fontos a marketingben, mivel megmutatja, hogyan reagálnak a fogyasztók a döntési helyzetekre, és hogyan optimalizálhatók a marketingstratégiák a vásárlói...

A viselkedéstudomány egyik legjelentősebb felfedezése, amelyet Daniel Kahneman és Amos Tversky munkái alapján ismerünk, a gondolkodás két különböző rendszerének elmélete: az úgynevezett gyors (System 1) és lassú gondolkodás (System 2). E két rendszer alapvetően határozza meg az emberek mindennapi döntéseit, és kiemelten fontos szerepet játszik a marketingben is, ahol a vásárlói reakciókat gyakran az érzelmek...

A status quo hatás (bias) a viselkedéstudomány egyik legérdekesebb megfigyelése, amely arra utal, hogy az emberek hajlamosak ragaszkodni a meglévő állapothoz, még akkor is, ha a változás pozitív eredménnyel járhatna. A megszokott környezet, döntések és rendszerek biztonságot jelentenek számunkra, és emiatt nehezen mozdulunk el a komfortzónánkból. A marketingben ezt a természetes emberi hajlamot gyakran tudatosan...

A modern marketing egyik legerősebb eszköze az érzelmi befolyás, amely mélyen gyökerezik a viselkedéstudományi kutatásokban. Az érzelmi befolyás (affect heuristic) arra utal, hogy az emberek döntéseiket gyakran érzelmeik alapján hozzák meg, különösen akkor, ha idő- vagy információhiányban szenvednek. Ez a gyors, érzelmi alapú döntéshozatal lehetőséget ad számunkra, hogy gyorsan reagáljunk a környezetünkre, azonban könnyen befolyásolhatóvá...

A viselkedéstudomány egy fontos megfigyelése, amelyre a marketing világa is erősen épít, az úgynevezett jelen hatás (present bias). A jelen hatás azt jelenti, hogy az emberek hajlamosak az azonnali jutalmakat aránytalanul magasra értékelni a jövőbeli előnyökkel szemben, még akkor is, ha a jövőbeni előnyök objektíve jobbak. Ez a jelenség különösen jól megfigyelhető vásárlási szokásainkban és...

A viselkedéstudomány mélyen megvizsgálja, hogyan hozunk döntéseket, és milyen tényezők befolyásolják választásainkat. A „nudge” vagy döntésbefolyásolási technika az egyik legismertebb eszköz, amelyet a modern marketing is sikeresen alkalmaz. A nudge olyan finom befolyásolás, amely segít az embereknek jobb döntéseket hozni, anélkül, hogy korlátozná a választási szabadságukat. A marketing világában a nudge technikák célja az, hogy...