A modern marketingstratégiák szoros kapcsolatban állnak a viselkedéstudománnyal, amely az emberi döntéshozatal és viselkedésminták elemzésére fókuszál. Az egyik legérdekesebb fogalom, amelyet a viselkedéstudomány adott a marketing világának, a nudge koncepciója. A „nudge” magyarul „enyhe lökést” jelent, és a lényege, hogy az embereket egy adott döntés irányába tereli anélkül, hogy megszüntetné a választási szabadságukat. Ezt a...

A viselkedéstudomány egyik meghatározó felfedezése, a birtoklási hatás (endowment effect), kulcsfontosságú a fogyasztói magatartás megértésében és a marketingstratégiák alakításában. Az elmélet szerint az emberek hajlamosak túlértékelni azokat a tárgyakat vagy javakat, amelyeket már birtokolnak, szemben azokkal, amelyek még nem az övék. A birtoklás ténye tehát érzelmi kötődést és fokozott értékelést vált ki, ami jelentősen befolyásolja...

A marketing világában a viselkedéstudomány által feltárt kognitív torzítások fontos szerepet játszanak a vásárlói döntések befolyásolásában. Az egyik leggyakrabban alkalmazott technika a keretezés (framing), amely során az információk tálalásának módja befolyásolja, hogyan értelmezzük azokat. A keretezés hatása különösen erős a reklámokban, marketingüzenetekben és árazási stratégiákban, ahol az érzelmekre és percepciókra építve irányítja a fogyasztók választásait....

A viselkedéstudományban gyakran találkozunk olyan torzításokkal, amelyek tudat alatt befolyásolják a döntéseinket. Az egyik legérdekesebb és leggyakrabban használt stratégia a marketing világában a csali hatás (decoy effect), amely a vásárlási döntések befolyásolására épít. A csali hatás lényege, hogy a fogyasztók döntéseit egy harmadik, kevésbé vonzó opció hozzáadásával manipulálják, így terelve őket a kívánt választás felé....

A “csordaszellem” (bandwagon effect) egy olyan pszichológiai jelenség, amely szerint az emberek hajlamosak követni egy csoport véleményét vagy viselkedését, anélkül, hogy mélyebb elemzésnek vetnék alá azt. A társas nyomás és a tömeghez való tartozás iránti vágy az egyik legmélyebb emberi ösztön. A marketing világában ez a hatás kiemelten fontos, hiszen a fogyasztók döntéseit jelentős mértékben...

A megerősítési torzítás (confirmation bias) a viselkedéstudomány egyik legismertebb jelensége, amely mélyen befolyásolja az emberek információfeldolgozását és döntéshozatalát. Lényege, hogy hajlamosak vagyunk olyan információkat keresni, amelyek megerősítik meglévő véleményünket, míg az ellentétes nézeteket vagy figyelmen kívül hagyjuk, vagy kritikusabb szemmel vizsgáljuk. Ez a torzítás nemcsak a mindennapi döntéseinket befolyásolja, hanem a marketing világában is meghatározó...

Az emberi viselkedés alapvető jellemzője, hogy sok esetben nem fordítunk elég időt és energiát a döntési lehetőségek alapos elemzésére. Ennek eredményeként gyakran automatikusan elfogadjuk a felkínált alapértelmezett (default) opciókat, amelyek kevesebb erőfeszítést igényelnek tőlünk. A marketing és a fogyasztói döntéshozatal világában ez a jelenség, az úgynevezett default bias vagy alapértelmezés torzítás, kiemelkedő szerepet játszik, és...

A fogyasztói döntéshozatalban gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy az emberek egyszerűsítve értelmezik a világot, különösen, ha gyors döntésekre van szükség. A viselkedéstudományban ezt a folyamatot representativeness heuristic-ként ismerjük, vagyis az emberek hajlamosak a korábbi tapasztalataik alapján általánosítani, és a hasonló dolgokat egyformán megítélni. Ez a jelenség a marketing világában is meghatározó szerepet játszik, hiszen...

Az elsüllyedt költségek csapdája (sunk cost fallacy) egy olyan viselkedési jelenség, amely komoly hatást gyakorol a mindennapi döntéshozatalra, különösen a marketing és üzleti élet területén. Ez a pszichológiai torzítás azokra a költségekre vonatkozik, amelyeket már nem lehet visszanyerni, függetlenül attól, hogy milyen döntést hozunk a jövőben. Ennek ellenére az emberek gyakran továbbra is ragaszkodnak egy...

A modern marketing világában a fogyasztók döntéseit sok esetben pszichológiai torzítások befolyásolják. Az egyik legjelentősebb ilyen torzítás a lehorgonyzás, amely azt mutatja meg, hogyan alapozzuk meg döntéseinket egy elsődleges információra, akár akkor is, ha ez a kiindulási pont nem releváns vagy helytelen. Ez a torzítás különösen fontos a marketingstratégiák szempontjából, hiszen a megfelelően kiválasztott „horgony”...