Korábbi cikkek

A birtoklási hatás: döntések a tulajdonlás fényében

Ha egyszer megfogtuk, nehezebb elengedni. Nem csak egy jól hangzó közmondás ez, hanem az egyik legstabilabb, kísérletekkel igazolt emberi mintázat, amely halkan, szinte észrevétlenül alakítja a piaci döntéseket: a birtoklási hatás. A jelenség szerint magasabbra értékeljük azt, amit már a „miénknek” érzünk, mint amit külső szemlélőként megvásárlás előtt nézegetünk. A marketingben ez gyakorlati következmények sorát...
Elolvasom

A keretezés hatása: kommunikációs keretek

„Kilencven százalék esély a felépülésre” – megnyugszunk. „Tíz százalék esély a halálra” – összeszorul a gyomrunk. Ugyanaz a szám, más keret, eltérő döntés. A keretezés nem pusztán nyelvi díszlet; észrevétlenül jelöli ki azt a jelentésmezőt, amelyben a fogyasztó értelmezi az ajánlatunkat, önmagát és a kockázatot. Szakmai tapasztalatom szerint a magyar piacon különösen érzékenyek vagyunk az...
Elolvasom
Concept of control and dictatorship, management concept

Diktátor- és ultimátum játék tanulságai

Ha két embernek 100 egység pénzt kell megosztania, az egyikük ajánlatot tesz, a másikuk pedig vagy elfogadja, vagy mindenki kap a semmiből: mennyit ér meg nekünk a méltányosság? Mit üzen egy „túl alacsony” ajánlat az önbecsülésről, a tiszteletről, a másik fél szándékairól? A diktátor- és az ultimátum játék évtizedek óta ugyanazzal a meghökkentő képződménnyel szembesít:...
Elolvasom

Csali hatás: stratégiai termékopciók

Ha egy portfólióba bevezetünk egy harmadik, látszólag gyengébb opciót, miért nő meg hirtelen a drágább csomag részesedése? A „csali hatás” (angolul: decoy effect, magyarul gyakran aszimmetrikus dominancia hatás) erre ad választ, és a modern árképzés egyik leginkább félreértett, ugyanakkor gyakorlati jelentőségű jelensége. A lényege egyszerű: ha két – nagyjából összevethető – választási lehetőség mellé beteszünk...
Elolvasom
Herd of sheep on pasture

Csordaszellem: tömegek befolyása

A csordaszellem (angolul bandwagon effect) a viselkedéstudomány olyan jelensége, amelyben az emberek hajlamosak követni a többség véleményét és döntéseit, még akkor is, ha ez nem mindig egyezik a saját meggyőződéseikkel vagy érdekeikkel. Ez a tendencia a marketing világában is gyakran felbukkan, alakítva a fogyasztói választásokat és márkapreferenciákat. Az alábbiakban bemutatom, hogyan működik a csordaszellem, milyen...
Elolvasom
Silhouette of a brain with wheels and paper stickers with a drawn electric lamp

Megerősítési torzítás: fogyasztói döntések és márkaépítés

Vajon miért érezzük úgy, hogy „minden bizonyíték nekünk kedvez”, amikor egy vitatott témában böngészünk? A válasz legtöbbször nem az adatokban, hanem bennünk keresendő. A megerősítési torzítás olyan kognitív mechanizmus, amely ráhangol bennünket azokra az információkra, amelyek igazolják a korábbi hiteinket, és elhalványítja azokat, amelyek cáfolnák azokat. A marketingben ez nem pusztán pszichológiai érdekesség, hanem stratégiai...
Elolvasom
Hands forming word "info" with jigsaw puzzle pieces isolated

Elérhetőségi heurisztika: könnyen felidézhető információk

Az elérhetőségi heurisztika (angolul „availability heuristic”) a viselkedéstudomány egy lényeges koncepciója, amely jelentősen formálja azt, ahogyan döntéseket hozunk a mindennapokban. A fogalom lényege, hogy leginkább azokra az információkra hagyatkozunk, amelyek könnyen vagy gyorsan felidézhetőek, függetlenül attól, hogy ezek mennyire tükrözik a tényleges valóságot. Ez a jelenség nem csupán a hétköznapi ítéleteinket befolyásolja, hanem meghatározó szerepet...
Elolvasom

Alapértelmezés hatalma: etikus viselkedés

Ha ugyanazt a döntést két országban teljesen eltérő arányban hozzák meg az emberek, érdemes nem az emberekre, hanem a döntési környezetre gyanakodni. A viselkedéstudomány klasszikus példája, hogy egyes helyeken sokkal többen maradnak egy alapértelmezett beállításnál – nem azért, mert az jobb, hanem mert az alapértelmezés kényelmes, „jóváhagyottnak” tűnik, és elkerüli a változtatással járó kognitív terhelést....
Elolvasom
Sweet donuts, blue on pink, pink on blue. Concept conflict of contradictions, individuality in the

Általánosítás csapdája: sztereotípiák elkerülése

A marketing nem steril laboratórium, hanem zajos valóság: hiányos adatok, időnyomás, költségkorlátok, egymásnak ellentmondó érdekek. Ebben a közegben a döntéshozók – menedzserek és kreatívok, KKV-tulajdonosok és globális márkák – óhatatlanul rövidítéseket keresnek. E rövidítések közül az egyik legcsábítóbb az általánosítás, más néven a reprezentativitási heurisztika. Lényege, hogy egy jelenségről vagy csoportról kialakított – gyakran részleges...
Elolvasom

Elsüllyedt költség csapdája: ragaszkodás a rossz döntéshez

Van egy láthatatlan mechanizmus, amely csendben eltorzítja a marketingdöntéseket: az elsüllyedt költség csapda. Amikor már sok pénzt, időt vagy energiát beletettünk egy kampányba, stratégiába vagy termékbe, reflexből hajlamosak vagyunk még többet költeni rá, csak hogy „beérjen”. A jelenség nem új, mégis újra és újra rajtakapjuk magunkat rajta; a viselkedéstudomány már a nyolcvanas évektől dokumentálja, a...
Elolvasom
1 6 7 8 9

Éppen olvassák

Pszichológiai trükkök a tartalommarketingben

Manapság sok példát látni arra, hogy egy nagyobb cég látványos kampányokkal, nehezen ellenőrizhető ígéretekkel vagy évekkel korábbi díjesőre hivatkozva próbálja megtartani a figyelmet – közben a termék, a szolgáltatás és a működés lényegi része nem változik. Ez nem csak ízlés kérdése: az ilyen kommunikáció lassan veszít a meggyőző erejéből, mert az emberek a mindennapi döntéseikben...

A reklámod megjegyezhető?

A marketingben gyakran úgy beszélünk a vásárlókról, mintha színtiszta racionalitásból döntő gépezetek lennének: látják az ajánlatot, mérlegelik az árat, összevetik a funkciókat, majd választanak. A valóság ennél sokkal érdekesebb és reménykeltőbb is: az emberi emlékezet elképesztően bonyolult, mégis megbízhatóan működő rendszer, amely folyamatosan szűri, értelmezi és újraírja a világról alkotott képünket. Egy reklám nem akkor...
Dajka Gábor

A marketing-tanácsadás és a pszichológiai konzultáció különbsége

Elsőre meglepő lehet a témakör, pedig naponta találkozom azzal a jelenséggel, hogy a „marketingprobléma” mögött valójában lelki kérdés áll. A vállalkozás ugyanis nem vákuumban működik: az ütemezés, az ajánlat, a csatornaválasztás és a kreatív mind az emberre vannak rákötve, aki mögöttük áll. Ha az a rendszer – az ember – épp szétesőben van, a legjobb...

Az 500 Ft-os benzinár pszichológiája

Több média készített mini közvéleménykutatást arról, hogy hol van a benzin literenkénti árának a lélektani határa, és ez kereken 500 Ft-ra jött ki. A megkérdezettek döntő többsége azt mondta, hogy ha eléri az 500 Ft-ot a benzinár, akkor ők bizony leteszik az autót.  Én szeretek az emberek véleményével, gondolkodásával foglalkozni illetve érdekesnek találom az egymásra...

Belelesünk a neuromarketingbe

Képzeld el, hogy egy kísérleti laborban ülsz, a fejeden EEG-szenzorokkal, miközben reklámfilmek peregnek előtted. A jelenet egyszerre kicsit filmszerű és ijesztően valóságos: az agyhullámaid apró rezdülései rögzülnek, a képernyőn pedig néha érzelmes, máskor kifejezetten száraz anyagok futnak. A neuromarketing – pontosabban a fogyasztói idegtudomány – erről szól: megpróbálja összekapcsolni az agy mérhető reakcióit azzal, amit...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom.
Sajtóreferenciák itt.

Idézz tőlem

Szeretem ha a gondolataimat idézik kiadványokban, weboldalakon, adásokban. Szívesen visszalinkellek, írj rám.

© Copyright 2025