El tudod képzelni, hogy egy egyszerű beszélgetés a ChatGPT-vel több száz liter vizet emészt fel? Bármilyen meglepő, a mesterséges intelligencia (MI) mögött komoly fizikai erőforrások dolgoznak: szerverparkok hűtéséhez rengeteg víz kell, a modellek betanításához pedig hatalmas mennyiségű áram és számítógépes kapacitás. A mesterséges intelligencia ma már behálózza mindennapjainkat, jelen van az otthonainkban, a munkahelyeken, sőt a zsebünkben is. Mégis, kevesen gondolnak bele, milyen erők és áldozatok húzódnak meg e technológiai csodafegyver mögött. Karen Hao újságíró most megpróbálja feltárni az MI birodalmának kulisszatitkait. „Az AI birodalma” című új könyve lerántja a leplet arról, hogy kik irányítják azokat a vállalatokat, amelyek az MI-t fejlesztik, és milyen káros társadalmi hatásai vannak ennek az elképesztő ütemben fejlődő iparágnak. Az olvasót provokatív kérdés fogadja: megéri mindez nekünk? A könyv egyszerre izgalmas tényfeltáró riport és gondolatébresztő társadalmi elemzés – igazi must-read mindenkinek, akit érdekel, mi zajlik a mesterséges intelligencia színfalai mögött.
A könyv szerzője: Karen Hao
Karen Hao neve ismerősen csenghet azoknak, akik nyomon követik a technológiai újságírást. Hao többszörösen díjnyertes újságíró, aki korábban a MIT Technology Review és a The Wall Street Journal hasábjain tette le névjegyét, jelenleg pedig a The Atlantic munkatársa. Szakmai fókuszát évek óta a mesterséges intelligencia társadalmi hatásainak vizsgálata adja. Érdekesség, hogy Karen Hao eredetileg mérnöki végzettségű – talán éppen ez a műszaki háttér teszi lehetővé, hogy különösen mélyen értse az MI technológia működését, miközben újságíróként kritikusan látja annak üzleti és etikai vonatkozásait is. Hao volt az egyik első újságíró, aki mélyinterjút készíthetett az OpenAI alapítóival, így testközelből figyelhette meg a ChatGPT-t is jegyző cég felemelkedését. Az elmúlt hét évben több mint 250 forrással – mérnökökkel, vezetőkkel, szakértőkkel és „láthatatlan” háttéremberekkel – készített interjút az MI témájában. Mindezen tapasztalatot és tudást sűrítette most első könyvébe. Karen Hao nem hajlandó beállni a „MI-t éltetők kórusába” – ehelyett konokul a valóságot kutatja. Ez a szemlélet jól tetten érhető a könyvében is, amely a kritikus kérdéseket sem kerüli meg. Hao azért ír, hogy megértsük: az MI nem csak technológiai, hanem társadalmi forradalom is, tele ellentmondásokkal.
Miről szól az Az AI birodalma?
Az AI birodalma – Álmok és rémálmok Sam Altman OpenAI-jában nem sci-fi regény, hanem a 2020-as évek egyik legfontosabb technológiai krónikája. A könyv az OpenAI felemelkedésén keresztül mutatja be az MI-iparág működését és árnyoldalait. Sam Altman, az OpenAI társalapítója és vezére, központi szereplő: az ő cége és víziója áll a történet fókuszában. A könyv végigköveti, hogyan indult az OpenAI eredetileg nonprofit, nyílt kutatóintézetként azzal a céllal, hogy az MI fejlesztése az emberiség javát szolgálja – majd hogyan lett belőle néhány év alatt egy kereskedelmileg vezérelt, részben titokzatosan működő óriásvállalat. Karen Hao megdöbbentő részletességgel térképezi fel a cég belső kultúráját, amelyet a kezdetektől áthatott egyfajta küldetéstudat az úgynevezett AGI, azaz általános mesterséges intelligencia kifejlesztése iránt. A könyv betekintést nyújt az OpenAI irodáiba és tárgyalóiba: megtudjuk, hogy már a korai időkben is szokatlanul nagyfokú titkolózás jellemezte a csapatot. Hao szerint ez a titkos légkör számos kérdést vetett fel benne – és végső soron ezek a kételyek vezettek odáig, hogy megírja ezt a könyvet. Az Az AI birodalma nemcsak egy cég történetét meséli el, hanem szélesebb perspektívát is ad: átfogó képet fest a szektorban zajló “AI-háborúról”, arról a versenyfutásról, hogy ki uralja a mesterséges intelligenciát a világon.
Az MI-fejlesztés árnyoldalai
A mesterséges intelligencia sikertörténetei mögött gyakran láthatatlan küzdelmek és áldozatok húzódnak meg. Karen Hao könyvének talán legerősebb része éppen ezekre a rejtett árnyoldalakra világít rá. Megtudjuk például, hogy a modern MI-rendszerek fenntartása elképesztő erőforrásokat igényel: egyetlen nagy nyelvi modell betanítása annyi elektromos áramot emészthet fel, mint több tízezer háztartás havi fogyasztása. Az adatközpontok hűtésére szó szerint folyékony aranyat, azaz tiszta vizet kell áldozni – nem ritkán olyan régiókban, ahol a víz egyre szűkösebb erőforrás. Hao arra is felhívja a figyelmet, hogy a csillogó high-tech termékek mögött gyakran alacsony bérű, kemény fizikai vagy szellemi munka áll. Az MI modellek „intelligenciája” ugyanis részben emberek munkáján alapul: emberek ezrei címkézik és moderálják a tanító adatokat, gyakran fejlődő országokban, aprópénzért. A könyv megrázó példákat hoz erre: kenyai tartalommoderátorok, akik napi nyolc-tíz órában válogatják ki a gyűlöletkeltő vagy épp pornográf tartalmakat, hogy mi már ne találkozzunk velük a csetbotok válaszaiban; vagy Chile vízkészletei, melyeket a szuperszámítógépek hűtése merít ki. Ezek a történetek kijózanítóan hatnak az olvasóra. Az AI-ipar soha nem látott mértékben használ fel ritka nyersanyagokat és energiát, miközben világszerte emberek dolgoznak érte éhbérért – veti fel Hao, majd jogosan kérdezi: „Megéri ez nekünk?”. A könyv segít megérteni, hogy a mesterséges intelligencia diadalmenetének ára van, amelyet mind társadalmi, mind környezeti téren megfizetünk.
OpenAI titkai és Altman szerepe
Az OpenAI, mint a könyv fő példája, nem csupán egy a sok tech-cég közül: Hao portréja szerint az OpenAI afféle “technológiai birodalom”, amelynek élén Sam Altman császárként áll. A könyv fejezetei izgalmasan mutatják be, hogyan vált Altman néhány év alatt a Szilícium-völgy egyik legnagyobb hatalmú figurájává. Nem hallgatja el a belső feszültségeket sem: egy teljes fejezet foglalkozik azzal a 2018-as törésponttal, amikor az egyik alapító, Elon Musk összekülönbözött Altmannal az OpenAI jövőjén – Musk szerint radikálisabb, piacközpontú irány kellett volna, míg Altman a nonprofit küldetésben hitt. E vitát végül Musk távozása oldotta fel, de ez megágyazott annak, hogy az OpenAI később fokozatosan elmozduljon a profitorientált, zártabb működés felé. Hao leírja azt is, milyen különös, már-már vallásos megszállottság jellemzi az OpenAI vezetőit az AGI iránt. A szervezet kultúrájában megjelentek a “megváltó” motívumok – egyesek messiási küldetésnek tekintik az emberfeletti MI megalkotását. Ez a sajátos gondolkodásmód végül olyan döntésekhez vezetett, amelyek 2023 novemberében csúcsosodtak ki: az OpenAI igazgatótanácsa váratlanul menesztette Sam Altmant, aggódva, hogy a cég jelenlegi irányvonala veszélybe sodorhatja az emberiség jövőjét. A könyv feszülten dramatizálja Altman kirúgásának és gyors visszatérésének történetét, mintegy bepillantást nyújtva egy valós tech-thrillerbe. Altman végül győztesen került ki a krízisből: a lázadó igazgatók távoztak, Altman pedig megerősítette hatalmát a cég élén. Hao szerint “mindenki, aki szembekerült Altman jövőképével, végül elhagyta a színteret” – ez sokat elárul arról, milyen kompromisszumokat nem tűrő módon épül az OpenAI birodalma. Altman karizmatikus vezető, aki páratlan tehetséggel tud támogatókat megnyerni és tőkét szerezni grandiózus céljaihoz. Hao “egy generációban egyszeri fundraising zseninek” nevezi, aki hétbillió (igen, 7 000 milliárd!) dolláros befektetési tervet is képes vizionálni, ha az MI fejlesztésének felgyorsításáról van szó. Ugyanakkor a könyv rámutat: Altman befolyása veszélyeket is hordoz. Nyíltan felvetődik a kérdés, hogy egy ekkora hatalommal bíró tech-vezérre szabad-e rábízni az emberiség jövőjét, vagy legalábbis nem kellene-e demokratikusabb kontroll alá vonni az efféle „birodalmakat”. Hao kendőzetlenül tárja elénk Altman ellentmondásos figuráját – egyszerre lánglelkű újító és potenciális antihős, attól függően, honnan nézzük.
AI mint újkori gyarmatosítás?
A könyv provokatív párhuzamot von a 19. századi gyarmati birodalmak és a 21. századi MI-nagyhatalmak között. Nem véletlen az Az AI birodalma cím – Hao tudatosan használja a birodalmi analógiát. Felveti, hogy ahogyan a gyarmati hatalmak egykor földeket és erőforrásokat hódítottak meg, úgy terjeszkednek ma az MI-t fejlesztő vállalatok a digitális és fizikai térben. A „civilizáció missziója” helyett most az „MI-forradalom” exportjáról beszélnek, de a dinamika hasonló: a döntéshozatal egy szűk technokrata elit kezében összpontosul, miközben a világ többi része alig szólhat bele a folyamatokba. Hao a fejezetcímek szintjén is utal a gyarmatosításra – például „Isteni jog”, „Civilizációs küldetés”, „Kifosztott Föld” –, ezzel hangsúlyozva, hogy az MI-ipar terjeszkedése során sok esetben a klasszikus birodalmak gátlástalan erőfitogtatása ismétlődik meg. A könyv bemutatja, miként vásárolnak fel tech cégek óriási földterületeket adatközpontok számára, hogyan alakítják át a helyi gazdaságokat és infrastruktúrát a saját igényeik szerint – mindezt gyakran anélkül, hogy a helyi közösségeknek beleszólása lenne. Szó esik arról is, hogy az MI elterjedése miként érinti a demokráciákat: ha a munkahelyek automatizálása tömegeket szorít ki a munkaerőpiacról, azzal a társadalom jelentős része válhat kiszolgáltatottá, így a politikai döntéshozatal is torzulhat. Ez párhuzamba állítható a gyarmati idők uram-bátyám világával, ahol a gyarmatosítók döntenek a meghódított népek sorsáról. Hao nem állítja, hogy a tech cégek szándékosan „gyarmatosítanak”, inkább arra világít rá, hogy a jelenlegi tendenciák, ha változatlanul folytatódnak, a hatalom és a javak példátlan koncentrációjához vezethetnek. A könyv olvasása közben az emberben óhatatlanul felmerül: lehet-e a mesterséges intelligencia fejlesztését humánusabban, igazságosabban csinálni? Vagy törvényszerű, hogy az új technológia is a régi egyenlőtlenségeket erősíti tovább? Ezek a kérdések különösen aktuálisak számunkra itt Magyarországon is, hiszen mi is részesei vagyunk ennek a globális játszmának – akár tudunk róla, akár nem.
Miért érdemes elolvasni a könyvet?
Felmerülhet a kérdés: a rengeteg kritikus aspektus és komor téma ellenére kinek és miért ajánlott Az AI birodalma elolvasása? A válasz egyszerű: mindenkinek, aki a jövőnket formáló technológiák iránt kicsit is érdeklődik. Hao könyve nem csak tech-guruknak szól. Sőt, kifejezetten olvasmányos stílusban vezet végig az MI világának útvesztőin, így azok is érteni fogják, akik nem rendelkeznek mérnöki háttérrel. Az üzleti döntéshozók és marketingesek számára éppúgy tanulságos, mint a laikus érdeklődőknek. A könyv segít tisztábban látni az MI körüli hype és valóság viszonyát. Aki csak a felszínt látja – az okos alkalmazásokat, látványos demókat –, könnyen azt hiheti, hogy az MI valamiféle varázsütésre működik. Hao azonban emlékeztet: nagyon is emberi tényezők, üzleti érdekek és fizikai korlátok alakítják ezt az ipart. Az olvasó számos konkrét példán keresztül értheti meg, milyen kompromisszumokat kötnek a techcégek a gyors haladás érdekében, és hogy ezek a kompromisszumok hogyan érintik a társadalmat. Inspiráló továbbá látni Hao újságírói alaposságát és bátorságát. A könyv írása közben nem kímélte a nagyhatalmú szereplőket – talán nem véletlen, hogy maga Sam Altman is nyilvánosan nehezményezte a könyv megállapításait. Ez csak még hitelesebbé teszi a művet: Hao valóban bele mert nyúlni a darázsfészekbe, hogy megszerezze az igazságot. Úgy gondolom, hogy Az AI birodalma elolvasása után más szemmel tekintünk majd az olyan hétköznapi csodákra, mint egy telefonunkon futó MI-asszisztens vagy egy önvezető autó: tudni fogjuk, mi minden kellett ahhoz, hogy ezek létrejöhessenek, és milyen felelősségünk van abban, hogy a fejlődés milyen irányba halad.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
„A mesterséges intelligencia korát éljük, de nem szabad kritikátlanul ünnepelnünk minden új vívmányát. Az AI birodalma emlékeztet arra, hogy a technológiai forradalmak mögött mindig ott az ember – a maga kapzsiságával, esendőségével, zsenialitásával és felelősségével. Olvasás közben végig azt éreztem, hogy ez a könyv felnyitja a szemünket: nem elriasztani akar az MI-től, hanem arra sarkall, hogy okosabban és emberségesebben bánjunk vele. Üzleti tanácsadóként és befektetőként látom, milyen óriási potenciál rejlik az MI-ben, de azt is tudom, mekkora károkat okozhat, ha rossz kezekbe kerül vagy ha elszabadul a szabályozatlan verseny. Karen Hao könyve egyszerre kijózanító és inspiráló: kijózanító, mert szembesít a valósággal, és inspiráló, mert ráébreszt, hogy rajtunk múlik, milyen jövőt építünk az MI segítségével. Hiszem, hogy egyensúlyt teremthetünk innováció és etika között – de csak akkor, ha nem söpörjük szőnyeg alá a kényelmetlen igazságokat. Ez a könyv segít ebben az önvizsgálatban és párbeszédben. Bátran ajánlom mindenkinek, aki felelősen szeretne gondolkodni a digitalizáció és az MI térhódításának következményeiről.” – Dajka Gábor
Szakértő válaszol – Gyakori kérdések
Mikor jelenik meg magyarul az Az AI birodalma?
A könyv magyar nyelvű kiadása a HVG Könyvek gondozásában várható. A tervek szerint 2025. november 10-én jelenik meg Az AI birodalma keménytáblás kiadásban, mintegy 600 oldalon. Aki biztosra szeretne menni, az előrendelést is leadhatja a kiadó honlapján. Érdemes időben beszerezni, mert várhatóan nagy érdeklődés övezi majd a megjelenést.
Miben más ez a könyv, mint a többi MI-ről szóló kötet?
Számos könyv foglalkozik a mesterséges intelligenciával, de Karen Hao munkája több szempontból is egyedi. Egyrészt újságírói tényfeltárás eredménye – tehát nem elméleti fejtegetés vagy sci-fi vízió, hanem konkrét interjúkra, dokumentumokra épülő valóságfeltárás. Másrészt a fókusza kifejezetten kritikus: míg sok szerző az MI ígéreteit és jövőbeli lehetőségeit domborítja ki, Hao a jelen problémáira irányítja a figyelmet. A könyv hangvétele objektív, de nem fél állást foglalni olyan kérdésekben, mint az átláthatóság hiánya vagy a dolgozók kizsákmányolása az iparágban. Ettől a mű friss és izgalmas perspektívát ad az MI-vitákhoz.
Mit tanulhat egy magyar üzleti döntéshozó a könyvből?
Azoknak a hazai cégvezetőknek és marketingeseknek, akik az MI alkalmazásán gondolkodnak, a könyv számos fontos tanulsággal szolgál. Először is, megtanít kritikusan gondolkodni a technológiai hype-ról. Üzleti szempontból csábító csak az MI nyújtotta előnyöket látni (automatizáció, hatékonyság, új termékek), de Hao könyve rámutat a lehetséges buktatókra is – legyen az adatetikai probléma, munkaerőpiaci feszültség vagy épp energiaellátási korlát. Másodszor, a könyv hangsúlyozza a transzparencia és felelősségvállalás fontosságát. Egy magyar vállalatnak is érdemes példát vennie arról, hogy a túlzott titkolózás vagy a társadalmi hatások figyelmen kívül hagyása hosszú távon visszaüthet. Harmadszor, inspirációt adhat a stratégiai gondolkodáshoz: a könyv bemutatja, miként lehet (vagy éppen nem lehet) egy nagy víziót – mint az AGI megalkotása – üzletileg is menedzselni. Összességében a magyar piacon is hasznos üzenet, hogy az MI bevezetése nem pusztán technikai döntés, hanem komoly felelősséggel járó stratégiai lépés.
Kinek ajánlható az Az AI birodalma?
A könyv széles olvasóközönségnek szól. Ajánlott mindazoknak, akiket érdekel a technológia és a társadalom metszéspontja. Az informatikai vagy mérnöki területen dolgozók számára azért lehet értékes, mert tágabb kontextust ad a munkájukhoz – megmutatja, milyen hatással van az általuk fejlesztett MI a világ más részein. A humán szakos értelmiségiek, újságírók, pszichológusok, jogászok is izgalmasnak találhatják, hiszen rengeteg etikai, jogi és pszichológiai kérdést boncolgat a könyv. Nem utolsó sorban, a döntéshozók és politikusok számára is tanulságos olvasmány: rávilágít, hogy a szabályozás és a közpolitika terén milyen kihívásokat hoz az MI kora. Röviden, bárki, aki szeretné megérteni a mesterséges intelligencia valóságát a médiazajon túl, nagy haszonnal forgathatja Karen Hao kötetét.
Ajánlott magyar videók/podcastok
Források
1. HVG Könyvek – Az AI birodalma (könyv ismertető)
2. The Guardian – Rise, fall and spectacular comeback of Sam Altman (2025)
3. NPR – Karen Hao discusses “Empire of AI” (Book of the Day, 2025)
