Kotter manager-leader modellje

Főbb pontok:

John Kotter szerint a vezetőnek két egymást kiegészítő szerepben kell helytállnia: a manager és a leader szerepben. A manager a belső rendet és hatékonyságot (efficiency) tartja fenn, míg a leader a megújulásért, a változások sikeres megvalósításáért (effectiveness) felel. A mai komplex, gyorsan változó üzleti környezetben egyszerre fontos, hogy egy szervezet stabilan és szabályozottan működjön, ugyanakkor rugalmasan igazodjon az állandó változásokhoz. Kotter felismerése, hogy a vezető csak akkor lehet hosszú távon sikeres, ha mindkét szerepet gyakorolja. A „manager vagy leader?” kérdés tehát értelmetlen. A vezetőnek mindkét szemléletet egyesítenie kell a napi gyakorlatban.

Manager szerep – A belső rend és hatékonyság záloga

Manageri szerepben a vezető a szervezeti komplexitás kezelésére koncentrál. Ebben a minőségében terveket készít, költségkereteket fogad el, struktúrákat alakít ki és szabályozza a belső folyamatokat. A cél, hogy a munka zökkenőmentesen folyjon és a szervezet hatékonyan működjön.

  • Célkitűzés menedzserként: Részletes tervekben és költségvetési keretekben fogalmazza meg a rövid és hosszú távú célokat, ezzel kezelve a vállalati komplexitást.
  • Feltételbiztosítás: Szervezetet és formális rendszereket épít, kijelöli a munkaköröket, felállítja a szükséges eljárásokat, megteremti az erőforrások elosztásának rendjét. Például részletes munkaköri leírásokat és jutalmazási rendszert alakít ki.
  • Végrehajtás: Problémamegoldás és kontroll. Folyamatosan figyeli, hogy a tervek miként teljesülnek, és ha eltérést tapasztal, beavatkozik. Gyakran kontrolling- és beszámoltatási rendszerek segítségével éri el, hogy minden a kijelölt irányba haladjon.

A manageri szerep központi eredménye, hogy a cég működése zökkenőmentes lesz, és az erőforrások kihasználása megfelelő rendben zajlik.

Leader szerep – A megújulás és eredményesség motorja

A leaderi szerep ezzel szemben a változásokra koncentrál. A gyorsan változó környezet, az erősödő verseny és a technológiai átalakulások új és új kihívásokat jelentenek, amelyekre frissen kell reagálni. A leader szerepben lévő vezető fő feladata, hogy felismerje az alkalmazkodás kényszerét, kialakítson egy olyan jövőképet (vision), amely motiválja a szervezet tagjait, és segítse a változás sikeres megvalósítását.

  • Célkitűzés leaderként: Jövőképet és változási stratégiákat alkot. Középpontban nem azonnal a részletes tervek állnak, hanem az iránykijelölés, a „miért” hangsúlyozása (miért fontos a változás?). A jövőkép a szervezet számára olyan „iránytű”, amely összefogja a célok tervezését.
  • Feltételbiztosítás: Kommunikációval, meggyőzéssel és elfogadtatással szerzi meg az emberek támogatását. A szabályok és eljárások helyett itt a motiváló üzenetek, a hiteles vezetői kiállás kerül fókuszba, hogy a szervezet minél több tagja akarja a jövőkép megvalósulását.
  • Végrehajtás: A leader az alapvető emberi szükségleteket célozza meg: inspirál, érzelmi támogatást nyújt, elismerést ad, és így ösztönzi a munkatársakat, hogy leküzdjék a változási folyamat buktatóit. Nem egyszerű ellenőrző rendszerekkel tartja kézben a helyzetet, hanem a helyes magatartásformákat jutalmazza, bevonja a munkatársakat, fenntartja a célok iránti lelkesedést.

A leaderi szerep legfontosabb sikerkritériuma az eredményesség (effectiveness): a szervezet folyamatos megújulóképessége és a környezeti kihívásokra adott jó válaszok.

A manager és a leader szerepek összehasonlítása

Az alábbi táblázat mutatja, Kotter szerint mik a legfontosabb különbségek a két szerepkör között. Ez a két szerep ugyanakkor kiegészítő jellegű: a jó vezető szükség esetén képes felvenni mindkettő gondolkodásmódját és feladatait.

Manager szerep Leader szerep
  • Célkitűzés: Tervezés, költségvetés
  • Feltételbiztosítás: Szervezés, formális rendszerek
  • Végrehajtás: Problémamegoldás, kontroll
  • Sikerkritérium: Belső hatékonyság, stabilitás
  • Célkitűzés: Jövőkép, változási stratégiák
  • Feltételbiztosítás: Kommunikáció, meggyőzés, elfogadtatás
  • Végrehajtás: Motiválás, inspirálás
  • Sikerkritérium: Környezeti kihívásokra adott hatékony válasz

„A manager a komplexitással és a stabil működéssel birkózik meg, a leader pedig a változásokra koncentrál. Mindkettőre szükség van a sikeres szervezeti működéshez.” (Kotter 2001)

Manager vagy leader – Kell-e választani?

Gyakori kérdés, hogy „manager vagy leader típusú vezetőkre van-e szükség?” Kotter szerint ez a kérdés hibás, hiszen nem két külön vezetőtípusról beszélünk, hanem két különböző, de kiegészítő vezetői szerepről. A vezetői munka során stabil és hatékony rendszerműködtetésre éppúgy szükség van, mint a jövőképalkotásra és a változások katalizálására. Olykor az egyik, máskor a másik kap hangsúlyt, de a teljes vezetői repertoár részei kell, hogy legyenek.

Amikor a környezet dinamikusan változik, vagy nagy átalakulásra van szükség, a leader szerep kerül előtérbe: jövőképalkotás, motiválás, célirányos megújulás. Ugyanakkor a manageri szemléletet sem szabad elhanyagolni, hiszen a változás során is fenntartandó a rend, a hatékony erőforrás-gazdálkodás és a stabil folyamatok. Vagyis még változás idején sem lehet sutba dobni a jól kialakított szabályokat, kontrollingot, és a szervezet rendjének egy bizonyos fokát.

Hasonlóképpen, egy stabil működési időszakban is szükség van leaderi gondolkodásra, mert nincs teljesen „mozdulatlan” időszak. A kisebb fejlesztések, finomhangolások, új piacok vagy termékötletek mind igénylik a kreatív, visionárius hozzáállást. Ezért fontos, hogy egy vezető – akár felső-, akár középvezetői pozícióban – képes legyen a két szerepkör integrálására.

Felsővezetői vezetés vs. közép- és alsó szintű vezetés

Kotter gondolatai leginkább a felsővezetői szintre vonatkoznak, ahol a környezet elemzése és a jövőkép kialakítása kulcsszerep. A felsővezetőnek nemcsak a vállalat belső rendjéért kell felelnie, hanem meg kell találnia a módot, hogy a környezeti változásokra időben reagáljon, sőt új, sokszor radikálisabb irányokat jelöljön ki.

Ugyanakkor a közép- és alsó szintű vezetők sem nélkülözik a leaderi képességeket. A napi munka koordinálásában gyakran manageri magatartás jellemző: feladat- és szereposztás, ellenőrzés, határidők. Mégis, ha bármilyen újdonságot szeretnének bevezetni (legyen ez egy új folyamat vagy egy új szemlélet), szükségük lesz a meggyőzés és elfogadtatás képességére. Ezért bármely vezetői szinten jól jön mindkét szerepkör ismerete és alkalmazása.

Következtetés

Kotter modellje rámutat, hogy a vezetés – a menedzsmenten belül – kétféle módon teljesül be. Az iránytartáshoz, stabilitáshoz és rendhez a manageri szerep adja a keretet, míg a megújuláshoz, stratégiai változáshoz és inspirációhoz a leaderi szerep lesz kulcsfontosságú. A szervezet életciklusának különböző fázisaiban más-más hangsúly kerülhet elő, de a sikeres vezető végig integráltan használja a két szemléletet. Nem arról van tehát szó, hogy valaki „manager” vagy „leader” – a valóságban a jó vezető egyik nap inkább manager, másik nap inkább leader, sőt néha órákon belül kell váltania a szemléletmódot.

A lényeg, hogy felismerd, mikor melyik megközelítésre van szükség. Aki ugyanis kizárólag a rendet akarja fenntartani, könnyen lemaradhat a külső változásokkal szemben. Aki pedig csak a „nagy víziókra” koncentrál, előbb-utóbb szétforgácsolhatja a szervezet erőforrásait. A sikeres vezető azonban mindkét szerepben otthonosan mozog – a stabilitás és a megújulás folyamatos egyensúlyát teremti meg.

Források:

  • Kotter, J. (2001): „What Leaders Really Do”, Harvard Business Review, December, 85–96. (magyarul: „Mit csinálnak a vezetők valójában?”, Harvard Business Manager, 1999.)
  • Sashkin, M. – Fulmer, R. M. (1988): „Toward an Organizational Leadership Theory.”

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Generációk figyelme marketing szempontból

Az üzleti verseny ma elsősorban a figyelem piacán dől el. Nem azért, mert „eltűnt” volna a fókuszunk, hanem mert a kínálat – ingerből, tartalomból, csatornából – exponenciálisan nő, miközben az emberi idő marad 24 óra. A márkák nem percenként fizetnek a sikerért, hanem a relevancia, a kontextus és az élmény által kiérdemelt figyelemért. Ez a...

Jung archetípusainak használata a marketingben

A „Jung-féle archetípusok” kifejezés sokszor hangzik el úgy, mint valami misztikus trükk a márkaépítésben. Valójában nagyon is prózai dologról beszélünk: közös mintázatokról, amelyekben az emberek értelmet keresnek. Jung megfigyelése szerint a kollektív tudattalanban vissza-visszatérő ősképek (anya, hős, bölcs, tréfamester stb.) szervezik a történeteinket. A marketing nem klinikai pszichológia, de történetmesélés és jelentésadás: a vevő értelmezi...

Big Five személyiségmodell használata a marketingben

A Big Five – más néven OCEAN (Openness, Conscientiousness, Extraversion, Agreeableness, Neuroticism) – a személyiség ötdimenziós leírása. A vállalati oldalon sokszor félreértik: nem „dobozol be” vele embereket, és nem is varázspálca, ami minden kreatív problémát megold. Amiért mégis érdemes foglalkozni vele, az az, hogy rendet tesz a fejünkben: érthető, konzisztens nyelvet ad ahhoz, hogyan különböznek...

Myers–Briggs-típuselmélet használata a marketingben

A marketingben mindig is volt egy csábítás: „ha meg tudom nevezni az embert, akinek eladok, akkor előre tudom írni, hogyan fog viselkedni”. A Myers–Briggs‑típuselmélet (MBTI) ezt a vágyat játssza ki ügyesen: négy dichotómia, tizenhat típus, egy könnyen megjegyezhető kód – és máris kész a „persona”. Itt kezdődnek a félreértések. A típusok nyelve kényelmes, de a...

Itt érsz el

© Copyright 2025