Menedzsment

Kutatásmódszertan az üzletben

Sajnos sokan vágnak bele egy vállalkozásba mindenféle tervezés nélkül. Illetve ha a vállalkozók fel is keresnek egy marketingügynökséget, hogy megterveztessenek velük egy marketingstratégiát, akkor általában a kutatást lespórolják, és inkább a könnyebben…

Kutatásmódszertan az üzletben

Sajnos sokan vágnak bele egy vállalkozásba mindenféle tervezés nélkül. Illetve ha a vállalkozók fel is keresnek egy marketingügynökséget, hogy megterveztessenek velük egy marketingstratégiát, akkor általában a kutatást lespórolják, és inkább a könnyebben érthető, népszerűbb témákat foglalják bele, mint például a célközönség meghatározását és a tartalomgyártás mennyiségét, megjelenési helyét, stílusát. Bár ezek is nagyon fontosak, és a marketingstratégia részét képezik, de ezeknek a kutatási eredményekre kéne épülniük. Jellemzően én olyan összeállított stratégiákkal szoktam találkozni, amelyek sok technikai hibalistát tartalmaznak egy kis mesével, ami a vágyott fogyasztóról és forgalomjóslásról szól. 

A mindennapi vállalati döntések mögött – a termékfejlesztéstől kezdve a marketingkampányok tervezéséig – rengeteg kérdés és bizonytalanság húzódhat meg. A kutatásmódszertan éppen azt a keretet adja a kezedbe, amely segít alaposabban megérteni a piacot, a fogyasztók igényeit, vagy épp a vállalati folyamatok működését. Szerintem ez a szemlélet nem egy unalmas, pusztán elméleti „kötelező tananyag,” hanem egy olyan eszköztár, amellyel stratégiai előnyt építhetsz magadnak és a cégednek. Ha nem elégszel meg a felszínes válaszokkal, a kutatás módszertana segít, hogy rátalálj a valódi okokra és tényezőkre, amelyek meghatározzák a sikert vagy éppen a kudarcot.

Az üzleti kutatások során gyakran felmerül, hogy melyik módszert érdemes választanod, illetve mi a különbség bizonyos megközelítések között. Gyakorlati szempontból nézve három fogalompár szokott a legtöbb kérdést felvetni: a kvalitatív és kvantitatív kutatás elkülönítése, a primer és szekunder adatgyűjtés közti különbség, valamint a piackutatás és marketingkutatás fogalmának tisztázása. Ha sikerül megértened ezek eltéréseit és kapcsolódási pontjait, magabiztosabban állsz neki bármilyen kutatási projektnek, legyen az egy kisebb belső felmérés a cégnél vagy egy több országra kiterjedő, fogyasztói trendeket elemző vizsgálat.

Sokan úgy gondolják, hogy az üzleti kutatás valami homályos, túlzottan tudományos procedúra, amelyet csak speciális szakértők érthetnek meg. A valóság viszont az, hogy a nagyvállalatok és a kkv-k vezetői is nap mint nap használnak kutatási módszereket, még ha nem is mindig tudatosan. A tudatosság azonban rengeteget számít. A módszeres vizsgálat előnye, hogy láthatóvá teszi, mire alapozod a döntést és hol bizonytalan az információ. Ettől még nem garantál gyorsabb növekedést vagy stabil bevételt. Akkor értékes, ha olyan kérdést tisztáz, amelyre adott válasz ténylegesen befolyásolja a következő üzleti lépést. Érdemes tehát elmerülnöd a következő módszertani fogalmakban, hogy megértsd, hogyan alakíthatod a saját stratégiádat átgondolt kutatási lépésekre alapozva.

A kvalitatív és kvantitatív kutatás közötti különbség az egyik legismertebb téma, mégis gyakran félreértések övezik.

A kvantitatív kutatás

A kvantitatív kutatás számszerűsíthető jelenségek és kapcsolatok vizsgálatára alkalmas. Kérdőívből, tranzakciós adatokból vagy kísérletből is származhatnak ilyen adatok. A nagy elemszám önmagában azonban nem teszi általánosíthatóvá az eredményt: számít, kik kerülhettek a mintába, kik válaszoltak, és hogyan hangzottak a kérdések. Az AAPOR kutatásmódszertani ajánlásai ezért a mintavétel és a megvalósítás átláthatóságát is hangsúlyozzák. Ha az újravásárlási szándékra kérdezel rá, a válasz a bevallott szándékot méri; a későbbi rendelést külön kell megfigyelni. Az arány mellett közöld a vizsgált csoportot, az időpontot és a minta korlátait. Egy önkéntes online kérdőív több ezer válasz esetén is torzulhat. Az eredmény értékét az mutatja, milyen pontossággal tudsz vele a megfogalmazott üzleti kérdésre válaszolni.

A kvalitatív kutatás

A kvalitatív kutatás ezzel szemben inkább a „miért” kérdésekre fókuszál, és az emberi élmény, motiváció, attitűd mélyebb megértésére törekszik. Itt nem elsősorban a számszerűségre, hanem a tartalmak, a kontextus és az összefüggések vizsgálatára helyezed a hangsúlyt. Ha például egy új termékkel lépnél piacra, és szeretnéd feltárni, hogy milyen érzések, szokások vagy elvárások irányítják a fogyasztókat, akkor interjúkkal, fókuszcsoportokkal vagy megfigyelésekkel mélyebb, árnyaltabb információkat kaphatsz. Itt a minták gyakran kisebbek, de sokkal részletesebb benyomásokat, történeteket rögzíthetsz. A kvalitatív vizsgálat önállóan is értékes: új szempontot vagy eddig ismeretlen döntési akadályt tárhat fel. Az elmondott indok ugyanakkor a résztvevő beszámolója, amelyet emlékezeti és önbemutatási hatások is alakíthatnak. A kutató értelmezését ezért idézetekkel, megfigyelésekkel és követhető elemzési lépésekkel érdemes alátámasztani.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy melyiket használd. Szerintem mindegyiknek megvan a maga haszna, és nem ritka, hogy a legjobb eredményt egy kevert megközelítéssel éred el. Egy nagy létszámú kérdőíves kutatás megadja a számszerű alapot – egy kitalált példában a megkérdezettek 45%-a elégedetlen az ügyfélszolgálattal –, majd néhány fókuszcsoport segítségével részletesebben feltárhatod, milyen okokat és tapasztalatokat fogalmaznak meg a résztvevők. A kevert módszerek (mixed methods) nagy népszerűségnek örvendenek éppen azért, mert a két irány erősségeit kombinálják. A sorrend meg is fordulhat: néhány feltáró interjúból megismered a panaszok típusait, majd ezek alapján állítasz össze kérdőívet. Az eredményeket együtt értelmezd, és jelezd, ha ellentmondanak egymásnak. A módszerek kombinálása önmagában nem szünteti meg egyik vizsgálat korlátait sem. Ha egy hosszú távú stratégiai döntést akarsz megalapozni, érdemes lehet a két megközelítés közötti együttműködésben gondolkodni.

A másik fontos tengely a primer és szekunder adatgyűjtés megkülönböztetése.

A szekunder kutatás

Szekunder kutatásról (másodlagos adatforrásokról) akkor beszélünk, amikor olyan adatokat használsz fel, amelyeket korábban más célra már összegyűjtöttek; ezek lehetnek publikált források és belső vállalati adatok is. Ilyen lehet egy korábbi országos vagy nemzetközi statisztika, egy piackutató cég elemzése, esetleg egy egyetemi tanulmány. A szekunder anyagok gyakran gyors és olcsó módját jelentik az információszerzésnek, hiszen nem neked kell először a mintavétellel és adatgyűjtéssel bíbelődnöd. Azonban mindig légy óvatos: ezek az anyagok más célból, más módszerekkel és más kérdésfeltevéssel készültek, így nem biztos, hogy száz százalékban passzolnak a te problémádhoz. Ellenőrizd az adatfelvétel idejét, a fogalmak definícióját, a vizsgált országot és a mintát. Egy saját, korábban működési célból létrejött ügyféladatbázis új kutatási kérdéshez történő felhasználása is lehet szekunder elemzés. Ha alaposan megnézed, mit publikáltak korábban, tudatosabban tervezheted meg a saját, primer (elsődleges) adatgyűjtésedet, így akár költséget és időt is megtakaríthatsz.

A primer kutatás

A primer kutatás azt jelenti, hogy a saját kérdésedre szabottan, általad vagy a megbízásodból gyűjtenek friss adatokat. Ez lehet egy céges belső elégedettségfelmérés, egy utcai megkérdezés, online kérdőív, mélyinterjú, kísérlet, vagy előre megtervezett új viselkedési megfigyelés. Mindez több munkát és anyagi ráfordítást igényel, de cserébe pontosan azokra a kérdésekre koncentrálhatsz, amelyek számodra fontosak. Ráadásul a módszertani döntéseket is te hozod, így jobban ellenőrzésed alatt tarthatod a folyamatot és az adatok minőségét. A saját adatgyűjtésnél te határozod meg a vizsgált csoportot, az időzítést és a mérési módot. Ez nagyobb illeszkedést adhat a problémához, de a kérdőív hibája, a rossz mintavétel vagy a vezető kérdés ugyanúgy torzíthatja az eredményt. A próbakérdezés és a dokumentált kutatási terv ezért itt is szükséges. Ez különösen akkor jön jól, ha valami olyan újdonságot szeretnél vizsgálni, amelyre még nincs bejáratott iparági sztenderd vagy statisztika.

Érdemes külön beszélni róluk

A piackutatás és a marketingkutatás fogalmát a gyakorlatban gyakran egymás mellett használják. A piackutatás tipikusan a piac méretét, szerkezetét, szereplőit és keresletét vizsgálja. A marketingkutatás tágabb döntési kört is lefedhet: ide tartozhat a termék, az árazás, a kommunikáció és az értékesítési rendszer vizsgálata. Az AMA marketingkutatási meghatározása a problémák és lehetőségek feltárásától a beavatkozások értékeléséig és a teljesítmény követéséig terjed. Ezért félrevezető lenne általános szabályként a marketingkutatást a piackutatásnál szűkebb területnek nevezni. A szóhasználatnál üzletileg fontosabb a megbízás pontos tartalma: mit kell megtudnod, melyik döntéshez, milyen csoportról és milyen bizonyítékkal? Ha egy új országba lépnél, a piaci kereslet és a versenytársak mellett a saját ajánlatod fogadtatását is vizsgálhatod. Ha egy meglévő kampányt javítasz, a kreatív elemzéséhez is szükséged lehet az adott vásárlási helyzet megértésére. A részfeladatok így egy közös kutatási tervbe rendezhetők.

A vállalkozások gyakorlatában a piackutatás és marketingkutatás kapcsolata elsősorban a döntéshozatali szempontoknál válik el. Ha az a célod, hogy megtudd, érdemes-e egy új országban terjeszkedni, akkor a piackutatás során valószínűleg a gazdasági mutatókat, a politikai-kulturális környezetet és a versenytársi helyzetet fogod elsősorban vizsgálni. Ha pedig az a célod, hogy egy meglévő termék új reklámkoncepcióját szeretnéd letesztelni, akkor a marketingkutatás során részletesen nézed a fogyasztók reakcióját a vizuális anyagra, az üzenetre, az árazási stratégiára. A két megközelítés azonban ugyanazon a logikán alapszik: adatokat gyűjtesz, elemzel, és ebből kifolyólag megoldási javaslatokat dolgozol ki. A határvonal sokszor elmosódik, de ha tisztában vagy azzal, hogy éppen milyen típusú kérdések mozgatnak, könnyebben döntesz a megfelelő módszerekről is. A kutatási tervben érdemes előre rögzíteni, hogyan kapcsolódnak össze a részeredmények. Egy kedvező piacméret például kevés a belépéshez, ha a saját ajánlat várható kereslete vagy gazdaságtana bizonytalan marad.

A primer és szekunder kutatás, valamint a kvalitatív és kvantitatív módszerek egyaránt felhasználhatók piackutatásban és marketingkutatásban is, aszerint, hogy épp mire van szükség. Ha egy új piacról szeretnél általános statisztikát kapni, nagy valószínűséggel először szekunder forrásokhoz nyúlsz, például megnézed a Központi Statisztikai Hivatal, az Eurostat vagy a Világbank adatait. Ha azonban azt akarod feltérképezni, hogy a te terméked mennyire passzol az adott kultúrához, akkor lehet, hogy mélyinterjúkat vagy fókuszcsoportokat végzel, akár helyi fogyasztókkal, akár szakértőkkel. Ez már egy kvalitatívabb megközelítés, és alaposan rávilágíthat a kulturális eltérésekre vagy azokra a rejtett félelmekre, amelyek meggátolhatják a fogyasztókat abban, hogy kipróbálják a márkádat. Ha végül pontosítani szeretnéd a várható keresletet, előfordulhat, hogy nagy mintán, mondjuk egy online kérdőív formájában, megméred, hány százalékuk venne igénybe egy bizonyos szolgáltatást, vagy milyen fogyasztói ár mellett jeleznek érdeklődést. A bevallott vásárlási szándékból azonban nem következik közvetlenül a várható forgalom; ehhez további viselkedési bizonyíték, például tényleges értékesítési próba is szükséges lehet. Így a kvantitatív módszerek is előtérbe kerülnek, és máris láthatod, hogyan egészíti ki egymást a két adatgyűjtési irány.

A kutatás túlságosan idő- vagy erőforrás-igényes?

Szerintem az egyik legnagyobb félreértés, hogy a kutatás túlságosan idő- vagy erőforrás-igényes, és csak a legnagyobb cégek engedhetik meg maguknak. Való igaz, a multinacionális vállalatok néha hatalmas összegeket fordítanak kutatásra, de egy jól célzott, kisebb mértékű vizsgálat is óriási előrelépés lehet egy cég életében. Attól függ, mennyire vagy tudatos a tervezésben, és mennyire fókuszált kérdéseket teszel fel. Ha például kicsi a csapatod, és korlátozottak az erőforrásaid, érdemes lehet először egy szekunder kutatással kezdeni, megnézni a releváns iparági jelentéseket és statisztikákat, majd ezek alapján kidolgozni egy kisebb, de célzottabb primer vizsgálatot. Nem szükséges rögtön több ezer fős mintán felmérést készítened; olykor már néhány tucat jól kiválasztott interjúalany is segít, hogy átlásd a fő motivációkat és akadályokat. Ezekből kinyerheted azokat a témákat, amelyekre később kvantitatív skálákat építhetsz, így kevesebb erőforrással is hatékonyan tudsz tervezni.

A piackutatás és marketingkutatás világában rengeteget számít a módszertan alapos ismerete. A piaci szereplőknek gyakran elég erős megérzéseik vannak, de a megérzés önmagában nem mindig állja meg a helyét, különösen akkor nem, ha komoly tétje van a döntésnek. Egy jól felépített, célzott kutatás átláthatóvá teszi, hogy valójában milyen tényezők mozgatják a keresletet, mennyire elégedettek a jelenlegi fogyasztóid, vagy éppen milyen változtatásokkal növelhetnéd a terméked vonzerejét. Szeretem azt hangsúlyozni, hogy a kutatási módszerek nem kötik meg a kezed, épp ellenkezőleg: gondosan és kreatívan alkalmazva olyan rugalmas keretet adnak, amelyben a saját vállalkozásod problémáira adhatsz megalapozott válaszokat. Ha látod a számokat, ha érzed a mögöttük lévő emberi történeteket, sokkal magabiztosabban mondhatsz véleményt a stratégiáról vagy a marketingkoncepcióról is.

Érdemes azt is megemlítenem, hogy a digitalizáció felgyorsulásával a kutatás módszertani palettája is kiszélesedett. Manapság egyre többen használják a közösségi média adatbányászatot, a keresőszavak elemzését vagy az online vásárlási útvonalak feltérképezését. Az alkalmazott elemzés lehet kvantitatív vagy kvalitatív is: a hozzászólások számolása más kérdésre válaszol, mint a szövegük értelmezése. Az adatbázis mérete önmagában nem dönti el a módszer típusát. Ugyanakkor rengeteg olyan információt is felszínre hoznak, ami akár kvalitatív interjúk alapja lehet: például ránézel, hogy sokan egy adott témáról panaszkodnak a Facebook-csoportokban, és utána készíthetsz interjúkat vagy fókuszcsoportokat, hogy kiderítsd, pontosan mi bosszantja az embereket. Ez a digitális kor új dimenziókat nyit a kutatásban, és a vállalkozások így könnyebben juthatnak releváns információkhoz. A lényeg, hogy tudd, mikor melyik eszközt érdemes bevetni, és mi a legjobb összetétel ahhoz, hogy a kérdéseidre valódi válaszokat kapj.

A kutatásmódszertan bevezetője során tehát azt javaslom, hogy először tisztázd: milyen kérdésre keresed a választ, mire van valójában szükséged, és milyen erőforrások állnak rendelkezésedre. Ha elsősorban számokra és összehasonlításokra vágysz, a kvantitatív megközelítés segít. Ha a részletek, a mögöttes motivációk izgatnak, ne félj a kvalitatív módszerek bevetésétől. Gondolkodj el azon is, hogy létezhetnek-e már nyilvánosan elérhető adatok (szekunder források), mielőtt sok pénzt és energiát fektetnél a primer kutatásba. Ha körültekintően választasz módszert, időt és költséget spórolhatsz, ráadásul a döntésed sokkal megalapozottabb lesz. A piackutatás és a marketingkutatás sem két, egymástól élesen elválasztható világ, hanem inkább két fókusz, amelyek hol szélesebb, hol specifikusabb szempontok alapján közelítik meg a piac működését. A végső cél mindig az, hogy több információ és megértés birtokában hozz jobb döntéseket.

Csökkentsd a bizonytalanságot

Az üzleti élet tele van ismeretlen tényezőkkel, kockázatokkal és lehetőségekkel, amelyeket gyakran nem látsz egyértelműen. A kutatás módszertana abban támogat, hogy csökkentsd a bizonytalanságot, és ne „vakon” ugorj bele egy projektbe vagy kampányba. Ha tudatosan végzed a kutatást, a céged felkészültebb lesz a piaci ingadozásokra, a változó fogyasztói igényekre vagy épp a technológiai újításokra. Nem állítom, hogy a kutatás minden problémát megold, de hatalmas lendületet adhat a stratégiai gondolkodásnak, növelheti a csapaton belüli együttműködést, és valódi versenyelőnyt jelenthet a többiekkel szemben. Hiszem, hogy ha egyszer belejössz ebbe a munkába, megérzed a kutatás kreatív oldalát is, amelyben az adatok, a történetek és a stratégia összeérnek.

Dolgozzunk együtt

Kérj ajánlatot a marketingedre

Írd meg, miben kérsz segítséget, és mi a legfontosabb célod. Az üzeneted alapján egyeztetjük a feladatot és az együttműködés lehetőségeit.

Inkább közvetlenül keresnél? E-mailben vagy telefonon is kérhetsz ajánlatot.

A szerző

Dajka Gábor marketingszakértő, marketingmenedzser, business coach és befektető, az Online Marketing és Pszichológia című könyv szerzője. A DG Marketing Magazin főszerkesztője.

További cikkek →