A vállalkozói fejlődésről szóló közbeszédben feltűnően sok szó esik eszközökről, csatornákról, hirdetési rendszerekről és növekedési receptekről, miközben jóval kevesebb figyelem jut arra a kérdésre, milyen tanulási helyzetben képes egy cégvezető vagy marketinges valóban változtatni a saját működésén. A Marketing és Business Tábor témája ezért több egy esemény bemutatásánál. Egy olyan vállalkozói fejlesztési formáról érdemes beszélni, amely a háromnapos, két éjszakás intenzív együttlétet, a maximum húszfős csoportméretet, a személyes szakértői jelenlétet és a közös problémamegoldást kapcsolja össze. A kérdés szakmai változata így hangzik: milyen helyzetben ad többet egy ilyen tábor, mint egy hagyományos konferencia, egy rövid tréning vagy egy online kurzus?
Álláspontom szerint az ilyen típusú programok valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol a résztvevő már túljutott az általános inspiráció iránti igényen, és pontosabb visszajelzésre, alkalmazható döntési keretre, valamint olyan közegre van szüksége, ahol a saját vállalkozása problémái kerülnek az asztalra. A Marketing és Business Tábor leírása is ezt az irányt erősíti: kis csoport, közvetlen szakértői jelenlét, személyre szabott figyelem, kapcsolatépítés, valamint olyan programkialakítás, amely a résztvevők aktuális helyzeteihez tud igazodni. Ez már önmagában elég ahhoz, hogy a témát vállalkozói tanulási formaként vizsgáljuk.
A szakirodalom oldaláról nézve a téma azért érdekes, mert három erős vonulat találkozik benne. Az első az élményalapú vállalkozói tanulás, amely szerint a vállalkozói készségek fejlődése erősen kötődik a cselekvő, tapasztalati helyzetekhez. A második a mentorált fejlődés logikája, ahol a személyes visszajelzés és az egyéni tudáshiányokhoz illesztett támogatás javíthatja a teljesítményt. A harmadik a vállalkozói kapcsolati tőke kérdése, vagyis az, hogy a hasonló helyzetű emberekből álló közeg maga is erőforrássá válhat. E három nézőpont együtt segít megérteni, hogy egy business tábor milyen módon lehet több egyszerű előadássorozatnál.
Ebben a cikkben ezt a formátumot rendszerezetten vizsgálom meg. Először elhatárolom a hagyományos üzleti eseményektől, majd összevetem a három fontosabb elméleti megközelítést, végül felépítek egy saját értelmezési keretet, a KÉSZ-modellt. A cél annak megmutatása, hogy a Marketing és Business Tábor miért tekinthető olyan fejlesztési közegnek, amely üzleti és oktatási szempontból is értelmezhető. A téma hosszabb távon azért érdekes, mert a vállalkozói piac túlterhelt lett általános tanácsokkal, miközben a valódi haladást sokszor a személyre szabott, jól szervezett, kis létszámú munkahelyzetek gyorsítják fel.
Mitől más egy marketing és business tábor, mint egy hagyományos konferencia vagy tréning?
A konferencia, a tréning, a workshop, a mastermind és a business tábor gyakran összemosódik a vállalkozói nyelvben, pedig eltérő tanulási és kapcsolódási logikát képviselnek. A konferencia elsődlegesen nagyobb közönségnek szóló ismeretközlés. Erőssége a széles kitekintés, a gyors inspiráció és a trendek sűrített bemutatása. A tréning általában egy készség vagy eljárás strukturált megtanítására épül, előre rögzített tananyaggal. A workshop egy adott téma köré szervezett közös munka, ahol a résztvevő aktívabban dolgozik. A mastermind erősen peer-to-peer logikájú forma, ahol a résztvevők egymás fejlődését segítik. A business tábor ezekhez képest összetett forma: közös időtérben zajló intenzív jelenlét, szakértői vezetés, csoportos és egyéni munka, valamint informális kapcsolatépítés kapcsolódik benne össze.
| Forma | Fő cél | Jellemző működés | Tipikus erősség | Tipikus korlát |
|---|---|---|---|---|
| Konferencia | Tájékozódás, inspiráció | Nagyobb közönség, rövidebb előadások | Széles rálátás | Korlátozott személyes figyelem |
| Tréning | Készségfejlesztés | Strukturált tananyag, vezetett gyakorlás | Jól átadható módszerek | Kisebb rugalmasság a résztvevő saját helyzetére |
| Workshop | Közös problémamegoldás | Aktív részvétel, feladatközpontúság | Gyakorlati alkalmazás | Rövidebb időkeret |
| Business tábor | Intenzív fejlődés és kapcsolódás | Többnapos jelenlét, kis csoport, szakértői és peer munka | Mélyebb beépülés, személyesebb visszajelzés | Nagyobb idő- és figyelemigény |
A Marketing és Business Tábor leírása alapján ez a forma a konferenciánál jóval sűrűbb és személyesebb szerkezetet képvisel. A háromnapos keret, a két éjszakás együttlét, a kis létszám, a különböző szakterületekről érkező előadók és a rugalmas programkialakítás mind arra utalnak, hogy itt a résztvevő saját működése válhat a tanulási folyamat tárgyává. Ez azért számít, mert a vállalkozói problémák jelentős része helyzetfüggő. Egy általános előadás segíthet gondolkodási mintát adni, egy kis csoportos intenzív forma viszont már képes megdolgozni a konkrét döntési dilemmákat is.
Az ilyen formátum értelmezéséhez ezért el kell mozdulni az eseménymarketing nyelvétől a tanulási helyzetek nyelve felé. A kérdés nem az, hogy hány előadás hangzik el, és nem is az, hogy mennyire látványos a program. A döntő kérdés az, hogy a résztvevő hogyan távozik: inspiráltan, vagy átrendezett prioritásokkal, jobb döntésekkel, világosabb marketinggondolkodással és megerősített kapcsolatrendszerrel. Innen nézve a tábor mint forma akkor erős, ha magasabb szintű tanulási sűrűséget hoz létre, mint amit a vállalkozó a mindennapi működésében elérne.
Három megközelítés összevetése: élményalapú tanulás, mentorált fejlődés és vállalkozói kapcsolati tőke
Az első nézőpont az élményalapú vállalkozói tanulás. Motta és Galina szisztematikus irodalmi áttekintése szerint az entrepreneurship education területén az experiential learning azért került előtérbe, mert a vállalkozói készségek fejlesztése nehezen választható el a tapasztalati, cselekvő helyzetektől. A „learn by doing” logika ebben a közegben a vállalkozói működés természetéből következő igény. A vállalkozó fogalmakat, döntési mintákat, kockázatkezelést, erőforrás-rendezést, piaci értelmezést és saját működési gyengeségeinek felismerését tanulja. Ebből a nézőpontból egy business tábor elsődleges értéke az, hogy ideiglenesen kiemeli a résztvevőt a napi operatív sodrásból, és cselekvő tanulási helyzetet szervez köré.
A második megközelítés a mentorált fejlődés logikája. Assenova és szerzőtársai kutatása azt mutatta, hogy az inkubáció és a mentorálás együtt segítette az entrepreneurial learninget, a növekedést és a profitabilitást. A kutatás különösen érdekes azért, mert a jobb mentorokhoz rendelt résztvevők magasabb árbevételt és profitot értek el a programot követően. Ennek a business tábor szempontjából az a tanulsága, hogy a személyes szakértői visszajelzés nem kényelmi elem, és nem semleges pluszszolgáltatás. Olyan fejlesztési mechanizmus, amely a résztvevő vakfoltjaira, tudáshiányaira és döntési hibáira tud pontosan reagálni. Ez erősen eltér a tömeges képzések logikájától, ahol az átlaghoz szóló tananyag természetes korlátja, hogy nem lát rá eléggé az egyedi helyzetekre.
A harmadik nézőpont a vállalkozói kapcsolati tőke kérdése. Anderson, Park és Jack szerint a social capital a társas interakciókban létrejövő goodwill-készletként írható le, amely a hálózatban él, és kölcsönös függésekből, bizalomból, ismertségből és hozzáférésből épül fel. Egy kis csoportos business tábor ebből a szempontból azért érdekes, mert a résztvevők közötti interakció túlmutathat az esemény idején. A kapcsolati tőke értéke sokszor hónapokkal vagy évekkel később válik láthatóvá, amikor egy beszélgetésből partnerség, ajánlás, közös ötlet vagy egyszerűen jobb döntési önbizalom lesz. A szakmai közeg ilyenkor maga is erőforrássá alakul.
A három megközelítés együtt adja meg a business tábor teljesebb értelmezését. Az élményalapú tanulás megmagyarázza, miért erős a cselekvő forma. A mentorált fejlődés rámutat, miért számít az egyéni visszajelzés minősége. A kapcsolati tőke pedig megmutatja, miért nem zárul le a haszon a program utolsó órájában. Szakmai álláspontom szerint a Marketing és Business Tábor akkor válik jól érthetővé, ha ezt a három réteget együtt látjuk. E nélkül a tábor vagy egyszerű eseménynek, vagy túlmisztifikált vállalkozói élménynek látszik. A valóságban egy olyan hibrid forma, amelynek értékét a tanulási mélység, a személyes diagnózis és a társas erőforrás együttesen adják.
Miért számít a kis létszám és a személyre szabott visszajelzés?
A maximum húszfős keret a táborleírás egyik legérdekesebb eleme. A vállalkozói képzések jelentős részénél ugyanis a létszám a tanulási minőség egyik meghatározó feltétele. Minél nagyobb a csoport, annál inkább az átlaghoz beszél az esemény. A kis létszám ezzel szemben növeli a kérdezés bátorságát, a visszajelzés pontosságát és a szakértők számára is jobban láthatóvá teszi a résztvevők tényleges problémáit. Egy húszfős csoportnál a jelenlét személyesebb, a reakciók gyorsabban feldolgozhatók, és a résztvevő könnyebben kerül olyan helyzetbe, ahol a saját vállalkozásáról beszélhet általánosítások helyett.
A személyre szabott visszajelzés azért különösen értékes, mert a vállalkozói hibák jelentős része rosszul kalibrált önértelmezésből származik. A cégvezető sokszor tudja, hogy van gond a kommunikációval, a fókuszáltsággal, a webshop teljesítményével vagy az üzleti prioritásokkal, közben nem látja pontosan, hol csúszik el a működés. Ebben a helyzetben egy pontos külső visszajelzés jóval többet ér, mint újabb inspirációs anyagok fogyasztása. A tábor programleírásában szereplő egyéni webshop-áttekintés, a közvetlen szakértői beszélgetés és a rugalmas programépítés ebből a szempontból erős elemek, mert közvetlenül kapcsolódnak a résztvevő saját működéséhez.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar kis- és mikrovállalkozói piacon sokan azért maradnak hosszú ideig ugyanazon a szinten, mert a visszajelzési környezetük gyenge. A csapat túl közel van a problémához, a megrendelt szolgáltató az adott feladatra koncentrál, a cégvezető pedig gyakran túlterhelt ahhoz, hogy kívülről nézze a saját rendszerét. Egy kiscsoportos, intenzív business tábor ebben a helyzetben átmenetileg visszaadja a külső nézőpontot. Ez a külső nézőpont üzleti szempontból sokszor többet ér, mint egy újabb taktikai eszköz kipróbálása.
A személyes figyelemnek van még egy kevésbé látványos hozadéka is: növeli a felelősségérzetet. Aki névvel, problémával, saját üzleti helyzettel jelenik meg egy kiscsoportos közegben, könnyebben vállal döntést és változtatást, mint egy névtelenebb rendezvényen. A business tábor tehát a visszajelzés mellett elszámoltathatósági helyzetet is teremthet. Ez a fejlődés egyik csendes, mégis erős mozgatója.
Miért gyorsítja a fejlődést a közös problémamegoldás és a hasonló helyzetű vállalkozók közössége?
A vállalkozói munka jelentős része strukturálatlan döntési helyzetekből áll. Nincs mindig egyetlen helyes megoldás, gyakori a hiányos információ, az erőforráshiány, a bizonytalanság és az a nyomás, hogy a vezetőnek rövid időn belül kell állást foglalnia. Ebben a helyzetben a közösségi tanulás komoly gyorsító tényező. Amikor hasonló nehézségekkel küzdő vállalkozók egy közös térben osztják meg a saját dilemmáikat, akkor a tanulás helyzetek összevetéseként történik. A résztvevő gyakran más problémáján keresztül ismeri fel a sajátját.
A táborleírásban hangsúlyos elem a kapcsolatépítés és az inspiráló közeg. Ezt könnyű túl általános ígéretként olvasni, pedig vállalkozói szempontból komoly jelentősége van. A hasonló gondolkodású emberek együttléte azért értékes, mert az üzleti bizonytalanságot valamelyest feldolgozhatóvá teszi. A vállalkozó ilyenkor megtapasztalja, hogy a problémái értelmezhetők, a döntései megvitathatók, a fejlődése pedig nem kizárólag magányos küzdelemként írható le. Ez a mentális teherbírásra és az üzleti önbizalomra is hathat.
Az ilyen közeg a kapcsolati tőke szempontjából is fontos. Egy azonos helyszínen, több napon át együtt dolgozó csoportban gyorsabban épül ki az a bizalmi szint, amelyből később információáramlás, ajánlás vagy együttműködés születhet. A vállalkozói közösségek értékének egy része éppen abból fakad, hogy csökkentik a tranzakciós bizonytalanságot. Ha valakit ismerek, értem a gondolkodását, láttam, hogyan reagál szakmai helyzetekre, akkor később könnyebben kérek tőle segítséget, ajánlom másnak, vagy dolgozom vele együtt.
Álláspontom szerint a vállalkozói tábor egyik legerősebb, mégis alulértékelt hozadéka ez a közös problémamegoldási közeg. A tudás önmagában fontos, a megdolgozott kapcsolat viszont hosszabb pályán működik. A kettő együtt ad olyan fejlődési helyzetet, amelyet az izolált tanulás jóval nehezebben tud létrehozni.
Saját értelmezési keret: a KÉSZ-modell
A Marketing és Business Tábor szakmai értelmezéséhez a KÉSZ-modellt javaslom. A rövidítés négy elemet fog össze: Közeg – Élmény – Személyre szabás – Záró átültetés. A modell célja, hogy a tábor mint forma világos fejlesztési szerkezetként legyen olvasható.
Közeg. Itt az a kérdés, milyen tanulási környezet jön létre. A kis létszám, a többnapos együttlét, a fizikai helyszín, a szakértők közvetlen jelenléte és a hasonló helyzetű résztvevők alkotják azt a társas teret, amelyben a vállalkozó könnyebben belép a saját problémáival. A ráckevei helyszín és a többnapos jelenlét ebből a szempontból azért érdekes, mert a környezet ideiglenesen kiszakítja a résztvevőt a napi operatív rutinból, és koncentráltabb figyelmi állapotot tesz lehetővé.
Élmény. Ez a szint azt rendezi, mi történik ténylegesen a résztvevővel. Dolgozik-e valós problémán, kap-e olyan feladatot vagy visszajelzést, amely a saját cégéhez kapcsolódik, átfordul-e a hallgatott tudás döntéssé vagy tervvé. Az élmény itt megdolgozott, személyes relevanciájú tapasztalatot jelent.
Személyre szabás. Ezen a szinten jelenik meg a szakértői diagnózis. A programleírásban szereplő pszichológiai nézőpont, vállalkozásfejlesztési támogatás, újságírói kommunikációs szemlélet, webshop-átvilágítás és marketinges coaching együtt azt sugallja, hogy a résztvevő több oldalról is visszajelzést kaphat. A személyre szabás értéke abban áll, hogy a tudás nem marad általános. A résztvevő saját vállalkozására fordítható formában találkozik vele.
Záró átültetés. Ez a modell utolsó, döntő eleme. Milyen konkrét változás vihető haza? Tisztább prioritás, erősebb marketingterv, javítandó webshop-folyamat, kommunikációs korrekció, új kapcsolat, esetleg egy olyan döntési sorrend, amely a következő hónapokban csökkenti a szétszórtságot. A tábor üzleti értéke végső soron itt mérhető. Ha nincs átültetés, a program élménnyé szűkül. Ha van átültetés, a tábor fejlesztési eszközzé válik.
| KÉSZ-elem | Mit vizsgál? | Mit adhat a résztvevőnek? |
|---|---|---|
| Közeg | A tanulási és kapcsolódási környezet minőségét | Biztonságosabb kérdezést, nagyobb figyelmet, erősebb jelenlétet |
| Élmény | A cselekvő tanulás mélységét | Valós problémán végzett munkát, erősebb beépülést |
| Személyre szabás | A visszajelzés pontosságát | Egyéni diagnózist, gyorsabb korrekciót |
| Záró átültetés | A hazavihető változás minőségét | Konkrét akciókat, jobb döntési keretet, üzleti hasznot |
A KÉSZ-modell haszna az, hogy világosan elválasztja az élményt a tényleges üzleti eredménytől. Ezzel elkerülhető az a gyakori hiba, hogy a vállalkozói eseményeket pusztán hangulati szempontból ítélik meg. A jó közeg fontos, az üzleti átültetés még fontosabb. A kettő együtt adja a szakmai értéket.
Milyen vállalkozói helyzetekben ad valódi értéket egy ilyen tábor?
Egy business tábor nem minden vállalkozói állapotban hoz ugyanakkora előnyt. A legnagyobb értéket rendszerint ott adja, ahol a résztvevő már működő vállalkozással vagy világos induló szándékkal érkezik, közben elakadt a fókuszálásban, a prioritások rendezésében, a marketing és üzlet összehangolásában, vagy egyszerűen túl sok részmegoldást fogyasztott el az utóbbi időben anélkül, hogy egy rendezett képet kapott volna a saját helyzetéről. Az ilyen ember számára a tábor sűrített tisztázási helyzet.
- Értéket adhat annak, aki sok csatornát próbál egyszerre használni, és nem látja, mi térül meg.
- Segíthet annak, aki webshopot működtet, és külső szemre van szüksége a gyenge pontok azonosításához.
- Hasznos lehet annak, aki személyes márkát vagy szakértői pozíciót épít, és hitelesebb kommunikációs keretre vágyik.
- Erős lehet olyan vállalkozónak, aki üzleti növekedést akar, közben érzi, hogy a magánélet és a vállalkozás terhelése összecsúszott.
- Jó választás lehet annak, aki a saját döntéseit túl sokszor magányosan hozza meg, és szüksége van intelligens szakmai tükrökre.
A táborleírásban szereplő programrészek alapján a formátum többféle vállalkozói problémára kínál belépési pontot. A pszichológiai előadások a kiégés, stressz és érzelmi önszabályozás oldalát hozzák be. A vállalkozásfejlesztési és marketinges támogatás a stratégiai és taktikai kérdéseket rendezi. Az újságírói nézőpont a hiteles kommunikációhoz kapcsolódik. A webshop-tanácsadás konkrét értékesítési felületet vizsgál. Ez a sokszempontú szerkezet akkor erős, ha a résztvevő képes ezeket a saját rendszerén belül összekapcsolni. Vagyis összefüggőbb vállalkozói képet épít.
A programleírásban szereplő rugalmas megoldás, amely lemondás esetén a befizetett összeg személyre szabott egynapos marketing tanácsadásra váltható be, üzleti szempontból is figyelemre méltó. Ez a szervezői gondolkodás azt üzeni, hogy a résztvevő hasznossága fontosabb a merev eseménylogikánál. Egy ilyen részlet erősíti a bizalmat, mert a jelentkező azt érzékeli, hogy a program értéke a tényleges fejlődési eredményhez kötődik
Itt kapcsolódik össze a tábor témája szervesen Dajka Gábor Online Marketing és Pszichológia című könyvének szemléletével is. A könyv alapvető értéke éppen az, hogy a marketinget emberi, stratégiai és pszichológiai gondolkodásként tárgyalja. Egy ilyen tábor akkor lehet igazán erős, ha ezt a szemléletet már alkalmazott, vállalkozói munkává alakítja. A résztvevő így rendezettebb működési logikával távozik.
Korlátok és gyakori félreértések: mit nem old meg önmagában egy business tábor?
Egy business tábor értékét könnyű túlbecsülni, ha valaki mindent megoldó fordulópontként tekint rá. A valóság prózaibb és szakmailag érdekesebb. Egy háromnapos program sokat tisztázhat, adhat erős visszajelzést, kapcsolatot és új döntési keretet, közben nem tudja helyettesíteni a hónapokon át következetesen végzett munkát. A tábor nem oldja meg automatikusan a rossz ajánlatot, a gyenge fegyelmet, a széttartó erőforrás-gazdálkodást vagy a tartós végrehajtási hiányt. Aki ettől gyors üzleti megváltást vár, csalódni fog.
A másik gyakori félreértés az, hogy az intenzív jelenlét önmagában már fejlődés. A közeg valóban sokat számít, az áttöréshez viszont kell előkészülés, őszinte önvizsgálat és utólagos végrehajtás is. Az a résztvevő profitál a legtöbbet, aki konkrét kérdésekkel, mérhető problémákkal és vállalható nyitottsággal érkezik. Aki csupán általános motivációt keres, annak egy inspirációs esemény is elég lehet. A business tábor ereje a pontos munkában van.
Van egy harmadik korlát is, amelyet ritkábban mondanak ki. A kiscsoportos közeg előnye a személyesség, közben felelősséget is kér. A résztvevő jobban látszik, a problémái konkrétabb formában kerülnek elő, és a közeg könnyebben visszajelez. Ez fejlődési szempontból előny, közben azoknak nehezebb helyzet, akik még nagyon erősen védik a saját narratívájukat. Egy ilyen táborban a haladás feltétele, hogy a résztvevő képes legyen különválasztani a személyes önkép védelmét a vállalkozásról szóló tényszerű beszélgetéstől.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar vállalkozói közegben külön gond, hogy sok cégvezető egyszerre vágyik személyes segítségre és ódzkodik a valós diagnózistól. Emiatt egyesek azt a programot kedvelik, amely után jól érzik magukat, mások viszont azt, amely után átrendezik a működésüket. A két élmény nem mindig ugyanaz. A jó business tábor szerintem a második irányba mozdít. A résztvevő lehet, hogy fáradtabban, közben tisztábban távozik. Hosszabb távon ez jó üzleti csere.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
A vállalkozói fejlődésben az egyik legnagyobb tévedés, hogy sokan az információ mennyiségét azonosítják a haladással. Ettől még lehet valaki jól értesült és szervezetlen, inspirált és szétszórt, tájékozott és üzletileg bizonytalan. A Marketing és Business Tábor témája azért fontos hosszabb távon, mert egy másik fejlődési logikára mutat rá. Arra, hogy a vállalkozó akkor lép igazán előre, amikor a tudás, a visszajelzés, a közösség és a döntési fegyelem egyetlen közegben találkozik.
Számomra a tábor valódi értéke ebben a sűrítésben van. Kevés ember, sok valódi beszélgetés, pontosabb tükrök, kevesebb zaj. A mai magyar vállalkozói közegben ez ritkább erőforrás, mint sokan gondolják. A piac tele van általános tanácsokkal, nagy kijelentésekkel és szolgai másolással. Ennél sokkal értékesebb az a helyzet, ahol a résztvevő végre a saját vállalkozására, saját döntéseire és saját vakfoltjaira nézhet rá érdemi szakmai közegben.
Ezért gondolom, hogy egy jól szervezett marketing és business tábor nem egyszerű esemény. Olyan fejlődési forma, amely akkor működik jól, ha a résztvevő készen áll dolgozni a saját rendszerén, és a program készen áll személyes, pontos, alkalmazható visszajelzést adni. A hosszabb távú nyereség ebből a kettőből születik. Az olvasó ebből a témából szerintem azt értheti meg jobban, hogy a vállalkozói tanulás minősége legalább annyira fontos, mint a tanult tartalom. A hely, az emberi közeg, a személyes diagnózis és a hazavihető döntési keret együtt sokszor nagyobb előnyt ad, mint még egy új eszköz vagy még egy új platform kipróbálása.
Források
Motta, V. F., Galina, S. V. R. (2023). Experiential learning in entrepreneurship education: A systematic literature review. Teaching and Teacher Education, 121, 103919. DOI: 10.1016/j.tate.2022.103919.
Elérhető: https://doi.org/10.1016/j.tate.2022.103919
Assenova, V. A., et al. (2020). Early-Stage Venture Incubation and Mentoring Promote Learning, Scaling, and Profitability Among Disadvantaged Entrepreneurs. Organization Science, 31(6), 1560–1578. DOI: 10.1287/orsc.2020.1367.
Elérhető: https://doi.org/10.1287/orsc.2020.1367
Anderson, A. R., Park, J., Jack, S. L. (2007). Entrepreneurial Social Capital: Conceptualizing Social Capital in New High-tech Firms. International Small Business Journal, 25(3), 245–272. DOI: 10.1177/0266242607076526.
Elérhető: https://doi.org/10.1177/0266242607076526
