Marketing és marketingmenedzsment a digitális korban

Főbb pontok:

A marketing, mint üzleti tudomány és szervezeti funkció, sokféle szempontból vizsgálható. A mai üzleti környezetben a menedzseri megközelítés kiemelkedő fontosságú, amely a vezetési funkciókra—például az elemzésre, tervezésre, végrehajtásra és ellenőrzésre—helyezi a hangsúlyt. Peter Drucker klasszikus gondolata szerint az üzleti élet egyetlen értelmes célja a vevőteremtés, mivel a vevő határozza meg, hogyan működjön egy üzleti vállalkozás. Ezt az elvet követve a marketingmenedzsment középpontjában a marketingcélok meghatározása és elérése áll.

A marketingmenedzsment szerepe és jelentősége

A marketingmenedzsment egy olyan folyamat, amely a szervezet marketingcéljainak meghatározását szolgálja, figyelembe véve a piaci lehetőségeket és a belső erőforrásokat. Ez magában foglalja a célok elérését biztosító tevékenységek tervezését és végrehajtását, valamint az eredmények folyamatos mérését. A vevőteremtés kiemelt helyen szerepel a marketingcélok között, és egy adott tervezési ciklusban szakadatlan és ismétlődő folyamatként jelenik meg. A szervezeteknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a belső és külső változásokhoz, amelyek új problémákat és lehetőségeket teremtenek.

A digitális gazdaság és az internethasználat hatása

A digitális gazdaságban kulcsfontosságú kérdés, hogy hányan rendelkeznek internet-előfizetéssel. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014-ben Magyarországon az internet-előfizetők száma meghaladta a 7 milliót. Az internethasználók aránya eléri a 76%-ot, ami megegyezik a fejlett országok átlagával. Ez a magas penetráció számos marketingcélt kapcsol hozzá, amit az online marketingkutatás fejlődési trendjei is hűen tükröznek.

Az online kutatás fejlődése

Az online kutatás fejlődése három fő szakaszra osztható:

Csak 5775 Ft
kozepen
  1. Internet mint szörfölési/beszerzési csatorna: A kezdeti időszakban az internet elsősorban információkeresésre és vásárlásra szolgált. A fogyasztók klikkelési szokásainak megfigyelése és a vásárlási konverziók elemzése vált fontossá.
  2. Internet mint hirdetési médium: A következő szakaszban az internet hirdetési platformként jelent meg. A digitális marketing révén a fogyasztók megtekinthették a reklámozott termékeket, véleményt formálhattak, és akár vásárlásra is sor kerülhetett.
  3. Internet mint közösségi médium: Az online környezet túllépett a hagyományos hirdetési és kereskedelmi csatorna szerepén, és lehetővé tette a fogyasztók közötti interakciót. Megjelent az online szóbeszéd és a felhasználók által generált tartalom, ami új dimenziót adott a marketingnek.

A közösségi média térnyerése Magyarországon

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013-as felmérése szerint a közösségi szájtok használata eltérő intenzitást mutat a különböző eszközökön. Az okostelefonokon és táblagépeken internetezők körében gyorsabb volt a magyar közösségi oldalak, mint az iWiW hanyatlása, míg a Facebook egyeduralkodóvá vált. A fotó- és videomegosztás mellett az online társas élet a másik fő internetes tevékenység. Érdekes megfigyelni, hogyan veszítenek teret a magyar szájtok a nemzetközi platformok, mint a Facebook és a YouTube javára.

A marketingmenedzsment logikája és szerkezete

A marketingmenedzsment logikája a menedzseri gondolkodást tükrözi, amely a marketing és a piac megismerésétől vezet el a marketingstratégia kidolgozásán és a marketingeszközök használatán át a marketingszervezetekig. A folyamat öt fő részből áll:

  1. A marketing gazdasági szerepe: Bemutatja a marketing alapvető funkcióit és jelentőségét az üzleti életben.
  2. Piacismeret és fogyasztói magatartás: Foglalkozik a marketingtudással, valamint a fogyasztói és szervezeti piacok jellegzetességeivel.
  3. Marketingstratégia kialakítása: Részletezi a stratégiai tervezés fontosságát és lépéseit a marketingben.
  4. Marketingmix és eszközök: Elemzi a marketingmix elemeit—termék, ár, hely és promóció—menedzseri megközelítésben.
  5. Marketingszervezetek és erőforrások: Bemutatja a marketing-erőforrások szervezeti megjelenítését, kiemelve a tanulószervezet szerepét.

Összegzés

A marketing folyamatosan megújul a technológiai és piaci változások hatására, miközben alapvető elméleti tételei állandóságot mutatnak. A vevőorientáció és a piaci igényekhez való alkalmazkodás továbbra is a marketing központi elemei. A digitális gazdaság és az internethasználat elterjedése új kihívásokat és lehetőségeket teremt a marketingmenedzsment számára. A siker kulcsa abban rejlik, hogy a vállalatok mennyire képesek integrálni ezeket az új eszközöket és platformokat a marketingstratégiájukba, és hogyan tudnak folyamatosan tanulni és alkalmazkodni a változó piaci környezethez.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Myers–Briggs-típuselmélet használata a marketingben

A marketingben mindig is volt egy csábítás: „ha meg tudom nevezni az embert, akinek eladok, akkor előre tudom írni, hogyan fog viselkedni”. A Myers–Briggs‑típuselmélet (MBTI) ezt a vágyat játssza ki ügyesen: négy dichotómia, tizenhat típus, egy könnyen megjegyezhető kód – és máris kész a „persona”. Itt kezdődnek a félreértések. A típusok nyelve kényelmes, de a...

DISC-modell használata az értékesítésben

Az értékesítés ritkán a „jobb ajánlatról” szól, és még ritkábban a „jobb emberről”. Sokkal gyakrabban dől el azon, hogy a vevő milyen kommunikációs ritmusban képes meghallani, amit mondunk. A DISC-modell – Domináns (D), Befolyásoló (I), Stabil (S), Szabálykövető (C) – ehhez ad gyakorlati térképet. Nem személyiségdiagnózist készít, hanem akcióképes nyelvet ad ahhoz, hogy percek alatt...

Bevezetés: „Generation Nice” – szép címke, gyenge bizonyíték

A „Millennials = Generation Nice” narratíva jól hangzik. A sajtó szívesen használja: emberközpontúbb, közösségibb, együttérzőbb fiatalokról beszél, akik a társadalmi hasznosságot a pénz elé helyezik. A gond az, hogy ez a kép leginkább stílusleírás, nem pedig adat. Ha a „milyen a generáció” kérdésre kutatási idősorokkal válaszolunk – vagyis ugyanazokat a kérdőíveket hasonlítjuk össze több évtized...

Mi az a Alpha Generáció?

A „Generáció Alpha” kifejezés azokat a gyerekeket és fiatalokat jelöli, akik nagyjából 2010 és 2024 között születtek – vagyis teljes egészében a 21. században. A címke Ausztráliából indult, demográfiai és piackutatási körökben terjedt el, és ma már a média, az oktatás és a marketing is rutinszerűen használja. A kérdés azonban nem az, hogy létezik-e ez...

Itt érsz el

© Copyright 2025