Reklám

10 marketingállítás, amellyel egy vállalkozás jogi kockázatot vállalhat

A „legjobb”, az „ingyenes” és a „garantált” könnyen bekerül egy reklámba. A vállalkozásnak utána vállalnia kell, amit a vásárló ezekből megértett.

10 marketingállítás, amellyel egy vállalkozás jogi kockázatot vállalhat

A „legjobb”, az „ingyenes” és a „garantált” könnyen bekerül egy reklámba. A vállalkozásnak utána vállalnia kell, amit a vásárló ezekből megértett. Tíz gyakori állításon mutatom meg, mit érdemes ellenőrizned, milyen bizonyíték hiányozhat, és hogyan lehet pontosabban megfogalmazni az ajánlatodat.

A „majd az apróbetűben pontosítjuk” hozzáállást szakmailag elfogadhatatlannak tartom. Ha a hirdetés nagy betűkkel biztos eredményt ígér, a lényeges korlátozások pedig csak több kattintás után derülnek ki, akkor már a reklám tervezésénél rossz döntés született. A vásárló az elé tett ajánlat alapján dönt. A vállalkozásnak ezért a teljes üzenetért felelősséget kell vállalnia: a főcímért, a képért, az árért, a gombért és az elhallgatott feltételekért is.

Marketingesként szeretem a határozott ajánlatokat. A határozottsághoz viszont szakmai fegyelem kell. Pontosan mit állítunk? Milyen körre igaz? Miből tudjuk? Hol látja a vásárló a feltételeket? Ha ezekre nincs válasz, én még nem indítanám el a kampányt.

Ebben a cikkben tíz olyan marketingállítást nézünk át, amelynél könnyű túllépni az igazolható vagy megengedett közlés határát. A példák kitalált szemléltetések, a bennük szereplő számok és vállalások nem saját ügyféleredmények. Az átfogalmazott mondatokat is csak akkor használhatod, ha a saját vállalkozásodban igazak, és az alkalmazandó szabályoknak megfelelnek.

Mit vizsgálj meg egy reklámállításon?

A fogyasztóknak szóló kereskedelmi kommunikáció egyik alapjogszabálya a 2008. évi XLVII. törvény, röviden az Fttv. A valótlan állítás mellett a valós tény megtévesztő bemutatása és a lényeges információ elhallgatása is problémát okozhat. A törvény mellékletében felsorolt gyakorlatok külön is tiltottak. A 14. § szerint a vállalkozásnak a hatóság felhívására igazolnia kell a kereskedelmi gyakorlat részét képező tényállítás valóságát. Ezt vállalkozói oldalról úgy kezelném, hogy a bizonyíték már a kampány indításakor legyen összegyűjtve. [1]

A célcsoportot is tisztázd. Az Fttv. fogyasztói szabályait nem lehet automatikusan ráhúzni minden cégek közötti ajánlatra. Kizárólag üzleti címzetteknél a tisztességtelen üzleti befolyásolásra vonatkozó versenytörvényi rendelkezéseket is vizsgálni kell. A vállalkozóknak hirdetett bevételnövelő szolgáltatásnál ez különösen lényeges. [2]

A következő szempontok általános tájékoztatást és kampány-előkészítési segítséget adnak. Egy konkrét reklám jogi megítéléséhez a teljes megjelenést, az értékesített terméket és a körülményeket ismerő jogi szakember bevonása indokolt. Jogforrás-ellenőrzés: 2026. október 14.

1. „Mi vagyunk Magyarország legjobbjai!”

Először azt kell eldönteni, mit ért ebből a vásárló. A reklámban megengedett túlzásnak is van helye: az Fttv. 4. § (3) bekezdése számol a bevett, nem szó szerint értendő kijelentésekkel. Ebből azonban nem következik, hogy bármilyen piacelsőségi állítást el lehet intézni azzal, hogy „ez csak reklám”. Az üzenet környezete, konkrétsága és érzékelhető jelentése számít. [1]

A „legtöbb hazai előfizetővel rendelkező szolgáltató” már összehasonlítható tényt állít. Meg kell határozni a piacot, az időszakot, az előfizető fogalmát és az adatforrást. Egy szűk kategóriában kapott díj sem igazolja automatikusan, hogy a vállalkozás minden szempontból országelső. Az összehasonlító reklám tárgyilagosságára és az összevetett tulajdonságok ellenőrizhetőségére a versenytörvény 10. §-a is követelményeket állít. [2]

Én az általános felsőfok helyett először az igazolható előnyt keresném meg. Például: „A kampány mellé havi riportot és közös értékelést adunk.” Ebből az érdeklődő megtudja, mit kap. Ha pedig valóban van elnyert szakmai díjad, nevezd meg a díjat, a kategóriát és az évet. A vásárlói értékelésből se készíts teljes piacra vonatkozó rangsort.

2. „Most 50% kedvezmény!”

A százalékos kedvezménynél először az alapot nézném meg. Fogyasztóknak kínált áruk árcsökkentésének bejelentésekor a korábbi ár főszabály szerint az adott értékesítési helyen a megelőző, legalább harmincnapos időszakban alkalmazott legalacsonyabb ár. A 4/2009. NFGM–SZMM rendelet 2/A. §-a külön rendelkezik a fokozatosan növekvő kedvezményről, a romlandó termékekről és a harminc napnál rövidebb ideje forgalomban lévő termékekről is. A rövidebb időre vonatkozó magyar szabálynál tizenöt napos minimum szerepel. [3]

Nézzünk egy számolási példát. Egy termék ára húszezer forint volt, de az akció előtti harminc napban tizenhatezer forintért is kínálták. Most tízezer forintért adják. A húszezerhez viszonyított 50% látványos, a tizenhatezres korábbi árhoz képest viszont 37,5% az árcsökkenés. Ha a főszabály szerinti korábbi ár tizenhatezer forint, ebből kell kiindulni. A számítás: (16 000 − 10 000) / 16 000 × 100.

Gyakorlatban ezt árnaplóval és következetes beállításokkal lehet rendben tartani. Ellenőrizd a termékoldalt, a kategóriaoldalt, a hirdetést és a kupon feltételeit is. Egy szolgáltatás díjkedvezményénél vagy különleges kuponkonstrukciónál előbb a szabály alkalmazhatóságát kell tisztázni; a megtévesztés tilalma ettől függetlenül releváns marad. A „kedvezmény a készlet erejéig” felirat a hibás referenciaárat nem javítja ki.

3. „Csak ma! Már csak két darab maradt!”

Valódi határidőt és valódi készletinformációt lehet közölni. Sőt, a vevőnek hasznos tudnia, meddig érhető el az ajánlat. A probléma akkor kezdődik, amikor a sürgető üzenet mögött nincs tényleges korlát. Az Fttv. mellékletének 7. pontja tiltja a valótlan, erősen korlátozott elérhetőség állítását, ha ezzel azonnali döntésre késztetik a fogyasztót, elvéve a tájékozódáshoz szükséges idejét. A hamis készletadat a megtévesztő tájékoztatás szabályait is érintheti. [1]

Ha a visszaszámláló lejár, és ugyanaz az ajánlat változatlanul elérhető marad, ellenőrizni kell, mit állít valójában az óra. Egy személyre szabott határidő is csak akkor vállalható, ha ténylegesen érvényesül. A süti törlésére újrainduló kijelzés önmagában még nem teljes jogi elemzés, de nagyon jó ok arra, hogy megvizsgáld a működést.

Pontosabb közlés lehet: „Az ajánlat október 31-én 23:59-kor véget ér.” Ehhez a lejárat után valóban le kell állítani az ajánlatot. Készletnél pedig tisztázd, hogy a jelzett mennyiség a teljes termékre vagy egy adott színre, méretre vonatkozik-e. A kampány végén futó hirdetéseket is állítsd le. Egy régi kreatív ugyanúgy ígéretet tesz, ha továbbra is megjelenik.

4. „Teljesen ingyenes!”

Az ingyenesség tartalmát ne a vállalkozás belső költségelszámolásából vezesd le. A fogyasztó azt szeretné tudni, kell-e fizetnie, miért és mikor. Az Fttv. mellékletének 20. pontja szerint problémás az ingyenesség állítása, ha a fogyasztónak a részvétellel, birtokbavétellel vagy fuvarozással összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit fizetnie kell. Egy önkényesen elnevezett kezelési díj ettől még nem válik elfogadható kivétellé. [1]

A díjmentes próbaidőszakot különösen világosan kell bemutatni. Ha utána automatikusan fizetős előfizetés indul, az időtartamot, a következő terhelés összegét, a számlázási gyakoriságot és a lemondás menetét még a döntés előtt közöld. Egy „részletek az ÁSZF-ben” linkre önmagában nem bíznám a lényeges feltételek elmondását.

Használható mondat lehet: „A próba 14 napig díjmentes, utána a feltüntetett havidíjú előfizetés folytatódik, ha addig nem mondod le.” A havidíjnak és a lemondás feltételeinek jól láthatóan ott kell lenniük az ajánlatnál. Ha csak a regisztráció ingyenes, ezt nevezd meg. Ne kelts olyan benyomást, hogy a teljes szolgáltatás korlátlanul díjmentes.

5. „Garantáltan megduplázzuk a bevételed!”

Ezt marketingesként különösen rossz iránynak tartom, amikor nincs mögötte pontosan meghatározott vállalás. Az árbevételt a termék, az árazás, a kereslet, a készlet, az értékesítési folyamat és a végrehajtás is befolyásolja. Egy jól működő hirdetés mellett is lehet veszteséges az értékesítés. Ráadásul az árbevétel megduplázása önmagában semmit nem mond a nyereség alakulásáról.

Ha eredményt ígérsz, határozd meg a mutatót, az időszakot, a kiinduló állapotot, a feltételeket és azt, mi történik, ha a vállalás nem teljesül. Egy korábbi sikeres projektből nem vezethető le, hogy minden következő ügyfél ugyanazt az eredményt kapja. A pénzvisszafizetési vállalás létezése sem igazolja automatikusan az előtte szereplő eredményállítást. Fogyasztói kommunikációnál az Fttv. 6. §-a, kizárólag üzleti címzetteknél a versenytörvény 8. és 10/A. §-a is fontos. [1] [2]

A saját munkádból azt ígérd meg, amit ténylegesen vállalsz. Például: „Átnézzük az ajánlatot és a vásárlási folyamatot, meghatározzuk a mérési pontokat, majd teszteljük a változtatásokat.” Ezt utána részletes feladatokkal és határidőkkel lehet megtölteni. Az érdeklődő így el tudja dönteni, megfelelő segítséget kap-e a problémájához.

6. „Orvosok ajánlják, bizonyítottan gyógyít!”

Az egészséggel kapcsolatos közléseknél először a termék besorolását kell tisztázni. Élelmiszernek és étrend-kiegészítőnek nem lehet emberi betegséget megelőző, kezelő vagy gyógyító hatást tulajdonítani. A gyógyhatásra utaló közlést egy vásárlói beszámoló vagy kutatás bemutatása sem teszi automatikusan megengedetté. Ezt az 1169/2011/EU rendelet 7. cikke és a GVH élelmiszerreklámokról szóló tájékoztatója is rendezi. [4]

Az egészségre vonatkozó állítások külön kategóriát alkotnak. Alkalmazásuknál az engedélyezettséget, az összetevőt, a mennyiségi és egyéb használati feltételeket is vizsgálni kell. Az egyes orvosok vagy egészségügyi szakemberek ajánlására hivatkozó egészségállításokra külön tilalom vonatkozik az 1924/2006/EK rendelet 12. cikke alapján. Az „orvos ajánlja” felirat ezért élelmiszerreklámban akkor is problémás lehet, ha az illető valóban orvos.

Itt nincs olyan általános átfogalmazás, amelyet minden termékre rá lehet írni. Az „esetleg segíthet” hozzáadása sem oldja meg a tiltott tartalmat. A termék és a kommunikáció közös szakmai ellenőrzésére van szükség. A fogyasztó egészségével kapcsolatos döntésnél a bizonytalan ígéretet különösen súlyos szakmai hibának tartom.

7. „100% környezetbarát és klímasemleges!”

A környezeti állításoknál pontosan meg kell nevezni, mire vonatkozik az előny. A termékre? A csomagolásra? A szállítás egy szakaszára? A vállalkozás teljes működésére? Ezek nagyon eltérő állítások. A 2026. szeptember 27-től alkalmazandó új szabályok miatt a régebbi zöld üzeneteket is érdemes átnézni. Az NKFH tájékoztatója külön kiemeli, hogy a változás az online kommunikációt is érinti. [5]

Az Fttv. mellékletének 36–39. pontjai alapján tiltott lehet például az előírt tanúsítási háttér vagy hatósági bevezetés nélküli fenntarthatósági címke, az elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítménnyel nem igazolt általános zöld állítás, valamint a részleges előny kiterjesztése az egész termékre vagy vállalkozásra. Külön tilalom vonatkozik arra is, amikor egy áru kibocsátás szempontjából semleges, mérsékelt vagy pozitív környezeti hatását szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére alapozva állítják. [1]

Ha a külső doboz újrahasznosított anyagot tartalmaz, akkor erről beszélj. Például: „A külső kartondoboz 80% újrahasznosított papírból készül.” Ez a szemléltető mondat is csak a megfelelő, az adott csomagolásra vonatkozó igazolással használható. A termék egészéről ebből még semmi nem következik. A beszállítói adatot is ellenőrizd: melyik csomagolási változatra, milyen időszakra és milyen számítás alapján érvényes?

Egy általános zöld főcímet utólagos apróbetűvel pontosítani kockázatos. Az olvasó már a fő üzenetből értse, melyik konkrét tulajdonságról beszélsz. Az NKFH szerint az állítás részletezésének láthatósága és azonos kommunikációs felületen történő megjelenése is számít. A régi készletekre vonatkozó hatósági megközelítés pedig nem jelenti a szabályok általános elhalasztását.

8. „Több mint 5000 elégedett vásárló! 4,9 csillagos értékelés!”

Ötezer vásárlás és ötezer elégedett vásárló két külön állítás. Az elsőhöz értékesítési adat kell, a másodikhoz az elégedettséget alátámasztó információ is. Ugyanígy különbség van a vállalkozás egészére és egy konkrét termékre adott értékelések között. A vásárló számára ezt világossá kell tenni.

Az Fttv. mellékletének 34–35. pontja tiltja többek között a valótlan fogyasztói értékelések készítését vagy megrendelését és az értékelések valótlan bemutatását. Azt sem állíthatod megfelelő ellenőrzési lépések nélkül, hogy az értékelések tényleges vásárlóktól vagy használóktól származnak. A 7. § (8) bekezdése alapján jelentős információ, biztosítod-e és hogyan biztosítod a vélemények ilyen eredetét. [1]

Az AI-val megírt, kitalált vásárlói ajánlás ezen ugyanúgy fennakad. Teljesen mindegy, mennyire életszerű a szöveg. Én a valódi visszajelzések gyűjtését, az értékelési módszer bemutatását és a kifogások kezelését építeném fel. Ha egy átlagot közölsz, legyen érthető, melyik felületről, hány értékelésből és milyen időállapot szerint származik. A negatív vélemények eltüntetésével se alakíts ki valótlan összképet.

9. „Személyesen fedeztem fel, és imádom!”

Egy személyes ajánlásban a termék mellett az ajánló hitelessége is szerepet kap. Ha a poszt megjelenéséért ellenszolgáltatás jár, a közönségnek fel kell ismernie a reklámjelleget. A GVH iránymutatása szerint ellenszolgáltatás lehet pénz, termék, szolgáltatás, kedvezmény vagy más, a közzétételért kapott előny is. Az Fttv. mellékletének 11. pontja külön nevesíti a szerkesztői tartalomnak álcázott reklámot. [6] [1]

A „Reklám”, „Hirdetés” vagy a megfelelő, egyértelmű platformjelölés olyan helyen jelenjen meg, ahol a néző észleli. A hosszú szöveg végére vagy a további címkék közé rejtett jelzés gyenge megoldás. Videónál és történetnél a formátum sajátosságait is figyelembe kell venni; egy leírás aljára tett szó nem feltétlenül elegendő.

Vállalkozóként ezt már a megbízásban tisztázd, majd a tényleges megjelenést is ellenőrizd. A korrekt reklámjelölés mellett a termékről elmondott állításoknak is helyesnek kell lenniük. Egy őszintén kedvelt termék fizetett népszerűsítése is reklám. A személyes lelkesedés az üzleti kapcsolatot nem szünteti meg.

10. „Csak nálunk: 14 napos elállás ajándékba!”

A fogyasztót jogszabály alapján megillető jogosultságot nem lehet a vállalkozás saját, különleges előnyeként bemutatni. Ezt az Fttv. mellékletének 10. pontja kifejezetten tiltja. A távollevők között kötött fogyasztói szerződések jelentős részénél a 14 napos indokolás nélküli elállás főszabály, de a kezdő időpontot, a szerződés típusát és a kivételeket is vizsgálni kell. Céges vásárlásra vagy minden digitális tartalomra ez nem másolható át automatikusan. [1] [7]

A törvényes jogról természetesen lehet és kell is tájékoztatni. A probléma az „ajándék”, az „exkluzív” vagy a „csak nálunk” keretezés, amikor a vásárló egyébként is jogosult lenne rá. Ha önként ennél kedvezőbb visszaküldési lehetőséget adsz, annak tartalmát és feltételeit külön, érthetően közöld, a törvényes jogok csorbítása nélkül.

A reklámot és a szerződési feltételeket együtt nézd át. A saját blogomon részletesen foglalkozom azzal is, mire használható a ChatGPT az ÁSZF előkészítésében. A késznek látszó dokumentum és a ténylegesen működő ügyintézés közötti eltérést a vásárló fogja először észrevenni.

Mit ments el a kampány indulása előtt?

Én minden komolyabb kampányhoz készítenék egy rövid állításjegyzéket. Legyen benne a pontos mondat, a bizonyíték, az érvényesség köre, az ellenőrzés felelőse és az a körülmény, amelynél újra kell nézni az állítást. Ez a csapat munkáját is tisztázza: a szövegíró tudja, mire támaszkodhat, a vállalkozó látja, mit vállal, a jogi szakember konkrét kérdéseket kap.

Rövid munkalap a tíz állítástípushoz
ÁllításMit kérj hozzá?Mikor vizsgáld újra?
PiacelsőségPiacmeghatározás, módszertan, friss összehasonlító adat.Új mérésnél, piaci változásnál vagy az összehasonlítás körének módosulásakor.
ÁrkedvezményÁrtörténet, alkalmazandó korábbi ár, helyes számítás.Minden új akció és árváltozás előtt.
SürgetésTényleges készlet vagy érvényesülő határidő.Készletváltozáskor és a határidő lejártakor.
IngyenességTeljes költséglista, a későbbi terhelés és lemondás feltételei.A díjazás vagy az előfizetési folyamat változásakor.
EredményígéretMutató, mérési módszer, feltételek, a vállalás teljesíthetősége.Új célcsoportnál, új ajánlatnál vagy megváltozott feltételeknél.
EgészségállításTermékbesorolás, megengedett állítás és alkalmazási feltételei.Összetétel-, állítás- vagy szabályváltozáskor.
Zöld állításA konkrét környezeti előny igazolása és pontos hatóköre.Beszállító-, csomagolás- vagy gyártásváltozáskor.
Vásárlói értékelésEredet, ellenőrzési módszer, az átlag alapadatai.Új adatok vagy az értékelési rendszer változásakor.
InfluenszerajánlásEgyüttműködési feltételek és a közzétett reklámjelölés.Minden megjelenésnél és formátumváltásnál.
Visszaküldési előnyTörvényes jog és az önként vállalt többlet pontos elhatárolása.Új termékkörnél vagy a feltételek módosításakor.

A kreatív végleges változatát, a céloldalt és a fontos beállításokat is őrizd meg dátummal együtt. A bizonyítékot mindig a konkrét állításhoz rendeld. Egy általános beszállítói bemutatkozó anyag nem feltétlenül támasztja alá azt a mondatot, amelyet a saját terméked fölé írtál.

A kampányindítás előtti közös ellenőrzésen ezt a hat kérdést tenném fel:

  1. Mit fog ebből a vásárló ténylegesen megérteni?
  2. Melyik állításhoz van visszakereshető, megfelelő bizonyítékunk?
  3. Milyen feltétel változtatná meg érdemben az ajánlat jelentését, és ezt hol látja a vevő?
  4. Ugyanazt mondja a hirdetés, a termékoldal, a pénztár és az ügyfélszolgálat?
  5. Van olyan állítás, amelyre külön ágazati tilalom vagy feltétel vonatkozik?
  6. Ki állítja le vagy módosítja a kampányt, ha az állítás már nem igaz?

A felelősséget a kiszervezés sem rendezi automatikusan. Az Fttv. 9. §-a szerint annak a vállalkozásnak a felelőssége akkor is fennállhat, amelynek az értékesítés közvetlenül érdekében áll, ha a kommunikációt más készíti el. A közreműködők felelősségére külön feltételek vonatkoznak. Vezetőként ezért legyen világos, ki ellenőrzi a termékadatot, ki hagyja jóvá az ígéretet és ki figyeli a megjelenést. [1]

Négy kérdés: felismered a problémát?

Válassz kérdésenként egy választ. Minden helyes megoldás egy pont; az értelmezést a kérdések alatt találod.

  1. Egy webshop a húszezer forintos árat tízezerre csökkenti. Az előző harminc nap legalacsonyabb ára tizenhatezer forint volt. A főszabály szerinti korábbi árhoz képest mekkora a kedvezmény?

    A) 50%. B) 37,5%. C) Bármelyik, ha a termékoldalon mindhárom ár szerepel.

  2. Az influenszer valóban szereti a terméket, amelyet a posztért cserébe kapott meg. Mi következik ebből?

    A) A személyes vélemény miatt elmaradhat a jelölés. B) Csak pénzfizetés esetén kell jelölni. C) Az ellenszolgáltatás miatt a reklámjellegnek felismerhetőnek kell lennie.

  3. Egy vásárló szerint az étrend-kiegészítő meggyógyította a betegségét. A kereskedő ezt az ajánlat fő állításaként közölné. Elég, hogy a visszajelzés valódi?

    A) Nem: a gyógyhatásra vonatkozó élelmiszerreklám tilalmát a valódi beszámoló sem oldja fel. B) Igen, ha a kereskedő idézőjelbe teszi. C) Igen, ha legalább három vásárló mondta.

  4. A beszállító igazolja, hogy a külső doboz 80% újrahasznosított papírból készül. Mit támaszt alá ez önmagában?

    A) A teljes termék klímasemlegességét. B) A külső doboz megjelölt anyagösszetételét, az igazolás hatókörében. C) A vállalkozás teljes működésének környezetbarát jellegét.

Megoldások, magyarázat és következő lépés

1: B. A számítás alapja tizenhatezer forint: a hatezer forintos különbség ennek 37,5%-a. 2: C. A posztért kapott termék is ellenszolgáltatás lehet. 3: A. A valódiság és a megengedettség külön ellenőrzési kérdés. 4: B. A csomagolásra vonatkozó adatból nem következik a teljes termék vagy vállalkozás környezeti teljesítménye.

0–1 pont: a saját kampányodban először az ár-, egészség- és eredményállításokat jelöld meg, majd gyűjtsd össze a hiányzó adatokat. 2–3 pont: a hibás válaszhoz tartozó részt olvasd át újra, és keress hasonló mondatot a saját felületeiden. 4 pont: ezeket az alaphelyzeteket felismered; következőként töltsd ki az állításjegyzéket egy valódi kampányhoz. A négy kérdés a cikk megértését méri, és nem minősíti a kampányod jogszerűségét.

A vállalkozásodnak teljesítenie kell a reklám ígéretét

A pontos kommunikációhoz is lehet erős ajánlatot írni. Meg lehet nevezni a célcsoportot, a problémát, a szolgáltatás tartalmát, a teljesítés menetét és az igazolt előnyt. Ehhez több gondolkodás kell, mint egymás mellé tenni három felsőfokú jelzőt. Szerintem ez a marketinges szakmai feladata.

A kampány értékelésénél a kattintások mellett azt is nézd meg, milyen elvárással érkeznek az érdeklődők. Mit kérdeznek? Mire panaszkodnak? Melyik ígéretet értették másként? Ezekből kiderülhet, hol kell javítani az ajánlatot vagy a tájékoztatást. A félreértésből érkező megrendelés az ügyintézésben is munkát jelent.

Ha a saját hirdetésedet, ajánlatodat és céloldaladat szeretnéd üzleti és kommunikációs szempontból átnézni, a 60 perces online marketing-tanácsadásomon ezekkel tudunk foglalkozni. Hozd el a tényleges kreatívot, a céloldalt és az állításokat alátámasztó anyagokat. A jogi megfelelőség vizsgálatát az adott területhez értő jogi szakemberrel kell elvégeztetni.

A felkészüléshez használhatod a reklámszöveg ellenőrzéséről szóló útmutatót is. A vásárlói döntések és a marketing kapcsolatáról az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben olvashatsz tovább.

A következő kampányod jóváhagyása előtt válassz ki három erős állítást. Tedd melléjük a bizonyítékot és a vállalás pontos feltételeit. Amelyiknél ez nem sikerül, azon még dolgozni kell.

Hivatkozott jogforrások és hatósági útmutatók

  1. 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.): 1–4., 6–7., 9. és 14. §; a melléklet 7., 10–11., 20. és 34–39. pontja. A megnyitott, hatályos szöveg időállapota: 2026. október 1.
  2. 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.): különösen a 8., 10. és 10/A. §.
  3. 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet: 2/A. §, korábbi ár és árcsökkentés.
  4. GVH: Tájékoztató az élelmiszerek reklámozásáról, 2026. júniusi kiegészítéssel (PDF): különösen a 15., 27–28. és 47–50. pont; az 1169/2011/EU és az 1924/2006/EK rendelet kapcsolódó előírásai.
  5. NKFH: Gyakori kérdések a zöld állításokra vonatkozó új fogyasztóvédelmi szabályokról, 2026. szeptember 23.
  6. GVH: Tájékoztató az influenszer marketingről (PDF): ellenszolgáltatás, reklámjelölés és felelősség.
  7. 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet: az elállás főszabálya és kivételei, különösen a 20. és 29. §.

Dolgozzunk együtt

Kérj ajánlatot a marketingedre

Írd meg, miben kérsz segítséget, és mi a legfontosabb célod. Az üzeneted alapján egyeztetjük a feladatot és az együttműködés lehetőségeit.

Inkább közvetlenül keresnél? E-mailben vagy telefonon is kérhetsz ajánlatot.

A szerző

Dajka Gábor marketingszakértő, marketingmenedzser, business coach és befektető, az Online Marketing és Pszichológia című könyv szerzője. A DG Marketing Magazin főszerkesztője.

További cikkek →