A marketing változó arca: szükségletek és társadalmi érték

Főbb pontok:

A marketing az egyik legösszetettebb és legdinamikusabban fejlődő üzleti terület, amely folyamatosan alkalmazkodik a fogyasztói igényekhez és a társadalmi változásokhoz. A marketing meghatározása azonban nem mindig volt ennyire átfogó, hiszen az idők során számos különböző megközelítés látott napvilágot. Ez a sokrétűség a marketing alapvető szerepét tükrözi: a szükségletek kielégítése és a cserék megteremtése érdekében végzett tevékenységek folyamatos fejlődése.

A marketing alapjai: Korai definíciók

A marketing története az 1930-as évekig nyúlik vissza, amikor a Marketingoktatók Országos Egyesülése először próbálta meg definiálni a marketing fogalmát. Az akkor kialakult megközelítés szerint a marketing mindazon üzleti tevékenységeket foglalja magában, amelyek az áruk és szolgáltatások áramlásával kapcsolatosak a termelés helyétől a fogyasztás helyéig. Ez a definíció a logisztikai és értékesítési folyamatokra helyezte a hangsúlyt, tükrözve az akkori gazdasági környezetet, ahol a fő cél az volt, hogy a termelők hatékonyan juttassák el áruikat a fogyasztókhoz.

Az Amerikai Marketingszövetség 1960-as definíciója is ebbe a gondolkodásmódba illeszkedett: a marketing azon üzleti tevékenységek összessége, amelyek célja, hogy a termékek és szolgáltatások áramlását irányítsák a termelőtől a fogyasztó felé. Itt is az értékesítési folyamat állt a középpontban, bár már megjelent a piac központi szerepének felismerése.

A modern marketing fogalma

Ahogy a piaci környezet és a fogyasztói igények egyre komplexebbé váltak, a marketing fogalma is kiszélesedett. Philip Kotler, a marketing egyik legismertebb szakértője, a marketinget már nemcsak üzleti folyamatként, hanem társadalmi és vezetési eljárásként írta le. Szerinte a marketing egy olyan folyamat, amelynek során egyének és csoportok termékeket és értékeket hoznak létre, és ezeket cserélik egymással annak érdekében, hogy szükségleteiket és igényeiket kielégítsék. Kotler meghatározása már magában foglalja a marketing társadalmi és pszichológiai dimenzióit is, ami egy sokkal tágabb értelmezést tükröz.

Bauer és Berács: Háromszintű marketingfelfogás

A magyar szakirodalomban Bauer András és Berács József hoztak újat a marketing meghatározásába. Ők három szinten értelmezik a marketinget:

Csak 5775 Ft
kozepen
  1. Szűkebb értelemben: A marketing egy vállalati tevékenység, amelynek célja a fogyasztói igények kielégítése. Ez magában foglalja a piac elemzését, a termékek meghatározását, az árképzést, a promóciót és az értékesítést. Ez a megközelítés elsősorban az operatív marketingtevékenységekre fókuszál, amelyek közvetlenül hatnak a vállalat és a fogyasztók közötti kapcsolatra.
  2. Tágabb értelemben: A marketing egy filozófia, amely az egész vállalat működését áthatja. Ez a szemléletmód a vevőkkel való azonosulást és a vevői igények kielégítését állítja a középpontba. A vállalat minden tevékenységét integrálja a marketing célok alá, és ennek megvalósítása a felsővezetés feladata.
  3. Kiterjesztett értelemben: A marketing minden értékkel rendelkező jószág (termék, szolgáltatás, eszme, ötlet stb.) cseréjét jelenti, nemcsak az üzleti világban, hanem más területeken is, például az oktatásban, kultúrában, politikában. Ez a megközelítés hangsúlyozza, hogy a marketing hatása túlnyúlik az üzleti szférán, és szerepe van a társadalmi értékteremtésben is.

A marketing új kihívásai: Társadalmi felelősség és értékteremtés

Az Amerikai Marketingszövetség 2013-as definíciója a marketinget olyan tevékenységek és folyamatok összességeként írja le, amelyek értéket teremtenek a fogyasztók, üzleti partnerek és a társadalom egésze számára. Ez a megközelítés tükrözi a modern marketing egyik legfontosabb kihívását: a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság szerepét.

A fogyasztók egyre inkább elvárják a vállalatoktól, hogy ne csak termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak, hanem pozitív hatást gyakoroljanak a társadalomra és a környezetre is. A marketing feladata így nem csupán a profit maximalizálása, hanem olyan hosszú távú értékteremtés, amely összhangban van a társadalmi elvárásokkal és a fenntarthatósági célokkal.

Összegzés

A marketing definíciója az idők során folyamatosan alakult és bővült, ahogy a piaci környezet és a fogyasztói igények is változtak. A kezdeti, szűkebb meghatározásoktól – amelyek az áruk és szolgáltatások áramlására koncentráltak – eljutottunk a modern, komplexebb felfogásokig, amelyek már a társadalmi felelősségvállalást és a fenntarthatóságot is magukban foglalják. A marketing ma már nemcsak egy vállalati tevékenység, hanem egy olyan filozófia, amely meghatározza a vállalatok és fogyasztók közötti kapcsolatokat, és hosszú távú értékteremtést céloz meg.

Ez a változó és sokrétű terület továbbra is központi szerepet játszik a vállalatok sikerében, hiszen a marketing képes arra, hogy nemcsak a szükségleteket elégítse ki, hanem fenntartható értéket teremtsen a társadalom számára is.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Egy új kutatás szerint a soft skillek most fontosabbak, mint valaha

A 2025-ös munkaerőpiac felszínén az látszik, hogy a generatív AI és a technológiák új hullámai mindent átírnak. A mélyben azonban lassabban mozdulnak a lemezek: a karrierpályákat és a szervezetek alkalmazkodóképességét a „kemény” tudásoknál tartósabban az alapkészségek határozzák meg. Ide tartozik az értő olvasás, a matematikai gondolkodás, a rendszerszintű problémaérzékenység, a tiszta kommunikáció és a csapatban...

Csendes márkák nyernek: kevesebb reklám, magasabb bizalom

Ez első hallásra paradoxonnak tűnhet egy olyan korszakban, ahol minden felület küzd a figyelemért, és a hirdetési technológia a legapróbb célzási különbségeket is képes kihasználni. Mégis, minél nagyobb a zaj, annál inkább értékké válik a csend – pontosabban a zajmentes, tiszta, döntéskönnyítő jelenlét. A klasszikus „többet, hangosabban, sűrűbben” logika a figyelem szűkösségének törvényébe ütközik: a...

A magyar fogyasztó lelke drágább, mint a pénze

Nem költői túlzás, hanem piaci tapasztalat: az emberek többsége nem a legalacsonyabb árra, hanem a legalacsonyabb idegrendszeri költségre optimalizál. A vásárlás pillanatában nem excel táblát nyitunk; rutint, kockázatérzetet, bizalmi jeleket és döntési rövidutakat futtatunk. A magyar piacon ez különösen élesen látszik. A mindennapokban sűrű a zaj, az információs aszimmetria magas, a szolgáltatási minőség szórása nagy,...

Miért nem a pénztárca dönt, hanem az idegrendszer?

„Miért nem a pénztárca dönt, hanem az idegrendszer?” – a kérdés elsőre provokatív, mégis hétköznapi tapasztalatra épül: a legtöbb vásárlásnál nem azt vesszük meg, ami papíron a legolcsóbb, hanem azt, ami a fejünkben a legkevesebb ellenállással jár. A pénztárca számol, az idegrendszer kímél. A menedzsment gyakran úgy szervezi a marketinget és az értékesítést, mintha az...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom. 

© Copyright 2025