Marketing tanácsadás – a siker kulcsa

Ha ma egy magyar vállalkozóval beszélgetek, nagyon ritkán az a valódi probléma, hogy „rossz” a termék vagy a szolgáltatás. A legtöbb cég már eljutott oda, hogy tisztességes minőséget ad, korrekt áron, elfogadható ügyfélélménnyel. Mégis azt látod a saját adataidon, hogy csökken az ajánlatkérés, drágul a kattintás, romlik a megtérülés, és közben a konkurens hirtelen „mindenhol ott van”. A felszínen úgy tűnik, mintha a piaci részesedésedet valami rejtélyes erő szívná el. A valóság ezzel szemben sokkal prózaibb: miközben te gondolkodsz, a versenytársad már tesztel, miközben te vitázol a kreatívokról, ő már a második A/B tesztkört futtatja ugyanazon a költségvetésen. A termékek hasonlóak, a vevő ugyanaz, a különbség a döntési sebességben és a fókuszban jelenik meg.

A piac ma nem türelmes. A fogyasztó figyelme tizenöt értesítés között ingázik, a hírfolyamban három mozdulattal továbblép rajtad, ha nem vagy egyértelmű, és az algoritmusok sem fognak rád várni, amíg „házon belül egyeztettek”. Ha lassan hozod meg a döntéseket, azt a rendszer kegyetlenül bünteti: az ajánlattétel csúszik, a kampány indulása késik, a versenytárs előbb foglalja el a mentális polcot a vevő fejében. Ilyenkor a klasszikus magyarázat az, hogy „biztos gyengébb a piac”, „az embereknek nincs pénze”, vagy „a Facebook már nem működik”. Én ezt másként látom. A legtöbb esetben nem a terméked, hanem a döntéshozatali mechanizmusod lassú, széteső és konfliktuskerülő. Ezen a ponton lép be a képbe a marketing tanácsadó: nem azért, hogy még szebb bannert rajzoljon, hanem azért, hogy gyorsabbá és fegyelmezettebbé tegye a döntéseidet.

A „mindent is” stratégia ára: elveszett fókusz és szétfolyó büdzsé

Az egyik leggyakoribb mintázat, amit magyar mikro- és kisvállalkozásoknál látok, a „mindent is” stratégia. Ez kívülről így néz ki: jelen vagy Facebookon, Instagramon, TikTokon, YouTube-on, hírlevélben, Google Ads-ben, néha rádióban, néha óriásplakáton, mellette két influenszer, plusz még „valamit csinál a gyakornok is az organikus tartalommal”. A terv rajzban nagyon impresszív, a valóságban viszont ez széttöredezett, kapkodó jelenlétet jelent. Nincs egyértelmű priorizálás, nincs világos döntés arról, hogy hol akarsz nyerni, és mit engedsz el tudatosan. Eredmény: mindenhová jut egy kevés pénz, de sehol sem érsz el számottevő áttörést. A csapat pedig egyszerűen elfárad abban, hogy minden csatornán „éppen csak életben tartsa” a kommunikációt.

Egy ilyen helyzetben a marketing tanácsadó első feladata nem az, hogy újabb eszközöket hozzon a képbe, hanem az, hogy kimondja a kényelmetlen mondatot: „Ezt most hagyjuk abba.” Ki kell mondani, mely csatornákra nem költesz a következő hat hónapban, mely célcsoportokat nem célzod, és mely termékeket nem fogod előtérbe tolni, bármennyire is szereted őket. Ez fájdalmas, mert szembemegy azzal a belső késztetéssel, hogy „nehogy kihagyjunk valamit”. De a piac nem a mindenkinek szóló, kicsit mindenhol jelen lévő márkákat jutalmazza, hanem azokat, amelyeknek egyértelmű a pozíciójuk. Az a márka, amelyik mindenkinek akar eladni, valójában senkinek sem beszél. Itt válik felbecsülhetetlenné az a külső szakmai szem, amely nem érzelmi alapon kötődik a portfóliódhoz, hanem az adatok és az üzleti logika felől tudja meghúzni a határvonalakat.

Mit csinál valójában egy marketing tanácsadó?

Sokan még mindig úgy képzelik a marketing tanácsadót, mint valakit, aki „kampányötleteket hoz”, szlogent gyárt, és megmondja, milyen színű legyen a következő kreatív. Ez része lehet a munkának, de ha erre redukálod, akkor pont a lényeg felett siklasz el. Egy tapasztalt tanácsadó valójában döntéstámogató rendszert épít köréd: tisztázza, ki a valódi célpiacod, milyen problémára keresnek megoldást, hogyan jutnak el a döntés pillanatáig, és hol szivárog el a figyelmük. Segít megfogalmazni, hogy mi az az egy-két állítás, amelynek mentén a márkád el akarja foglalni a fejben lévő polcot, és hogyan fordítsd ezt le következetes üzenetté a különböző csatornákra. Nem véletlenül mondom gyakran: a jó tanácsadás nem csodafegyver, hanem gyorsító – a cég saját tanulási ciklusát rövidíti le, és a költséget a kockázattól tolja a megtérülés felé.

Gyakorlati szinten ez azt jelenti, hogy a tanácsadó segít neked döntési szabályokat alkotni. Meghatározzátok, milyen számok alapján minősítesz egy kampányt sikeresnek vagy sikertelennek, hogyan néz ki a tölcséred a megismeréstől a visszatérő vásárlásig, és mely pontokon kell beavatkozni. Nem a „szép kampányt” keresi, hanem azt, hogy mi mozdítja érdemben a bevételt, a marginodat és az ügyfélélettartamot. Ha jól működik ez az együttműködés, akkor egy idő után a csapatod nem vélemények alapján vitatkozik („nekem ez a kreatív jobban tetszik”), hanem hipotézisek alapján dönt („ha ezt az ajánlatot adjuk ennek a szegmensnek, akkor X%-kal nő a kosárérték”). A marketing tanácsadó értéke ott kezdődik, hogy vállalja: az adat fényében a saját korábbi feltételezéseit is kész felülírni, és erre téged is rászoktat.

A marketing tanácsadás fő területei

A marketing tanácsadás nem egyetlen szakma, hanem több kompetencia tudatos összehangolása. Ha csak egy részterületre fókuszálsz – például kizárólag hirdetéskezelésre vagy csak márkaépítésre –, akkor törvényszerűen vakfoltok maradnak a rendszerben. Én hat olyan pillért szoktam megkülönböztetni, amelyek együtt adják ki azt az egészet, amit egy magyar KKV-nak érdemes átlátnia. Az első a piacismeret, a második a márkaépítés, a harmadik a go-to-market stratégia, a negyedik a konverzió- és ajánlatoptimalizálás, az ötödik a CRM és automatizáció, a hatodik pedig a mérés és modellezés. Ezek között nincs hierarchia, mindegyik más kérdésre válaszol, de csak együtt adnak működő választ arra, hogy hogyan szerzel, szolgálsz ki és tartasz meg ügyfeleket nyereségesen.

• Piacismeret: célcsoport-szegmentáció, igényfeltárás, döntési útvonal (customer journey) és vásárlási akadályok feltérképezése. Ez nem „érzésre” történik, hanem saját kérdőívek, interjúk, fókuszcsoportok és használhatósági tesztek, plusz iparági riportok és benchmarkok alapján.
• Márkaépítés: identitás, értékígéret, üzenetarchitektúra és vizuális rendszer összerendezése. Nem logókról szól, hanem arról, hogy egy mondatban el tudod-e mondani, miben vagy más, és ezt következetesen viszed-e végig az összes megjelenéseden.
• Go-to-market: csatornastratégia (kereső, social, e-mail/CRM, PR, offline), tartalomstratégia (milyen formátum, milyen gyakoriság, milyen cselekvésre ösztönzés), kampánytervezés (szezonális, always-on, performance és márka kampányok egymásra építése).
• CRO és ajánlatarchitektúra: termék–ár–csomagolás kombinációja, árazási taktika (bevezető csomagok, kiegészítő szolgáltatások, csomagajánlatok), landing oldal és folyamat ergonómiája, űrlap- és checkout-optimalizálás.
• CRM és automatizáció: lead scoring, szegmentált utánkövetés, automatizált, mégis emberi hangú üzenetek, ügyfélérték-növelő mechanizmusok (upsell, keresztértékesítés, lojalitásépítés).
• Mérés és modellezés: KPI-fa, esemény-szintű analitika, tölcsérelemzés, kísérletezés (A/B, holdout), és ha a méret indokolja, marketing mix modellezés, amely segít megérteni a csatornák valódi hozzájárulását.

A közös munka folyamata: a brieftől az eredménykimutatásig

Egy jól felépített tanácsadói együttműködés nem ad hoc meetingek sorozata, hanem fegyelmezett, mégis rugalmas folyamat. Az indulópont a diagnózis: átbeszéljük az üzleti célt, a jelenlegi teljesítményt, a piaci helyzetet és a belső kapacitásokat. Itt dől el, hogy mit tekintünk sikernek 90, 180 és 365 napos időtávon, mekkora kockázatot vállalsz, és mely állításokat kell adat alapon igazolnunk vagy cáfolnunk. Ezután jön egy gyors, célzott kutatási szakasz: nem több hónapos elemzésre van szükség, hanem olyan információkra, amelyek elég mélyek ahhoz, hogy hipotéziseket tudjunk építeni rájuk, és elég gyorsak ahhoz, hogy ne álljon meg tőlük az operatív munka.

Ezt követi a stratégiaalkotás és a terv: helyére kerül a pozicionálás, az üzenetrendszer, a csatorna-mix, a költségkeret és a mérési terv. Fontos, hogy már itt rögzítsük, mely mutatók alapján fogjuk eldönteni, hogy a kampány vagy rendszer működik-e. A megvalósítás fázisa nem arról szól, hogy „átadom a tervet és elbúcsúzunk”, hanem közös üzemeltetésről: kreatívanyagok gyártása, technikai beállítások, kampányindítások, majd heti–havi iteráció. A mérés és optimalizálás a kezdetektől jelen van: jellemzően érdemes egy dedikált tesztkeretet elkülöníteni, hogy gyorsan kiderüljön, mely ötletek hoznak többletet, és melyek csak zajt generálnak. A ciklus végén pedig értékelünk: dokumentáljuk, mely csatornák, üzenetek és ajánlatok vitték a célt, és hogyan érdemes ezekre a következő időszakban építeni. Ha ez a folyamat jól működik, akkor a tanácsadásból nem egyszeri projekt marad, hanem olyan tanulási mechanizmus, amely hosszú távon is beépül a cég gondolkodásába.

Mikor érdemes marketing tanácsadót bevonni – és mikor nem?

Nem minden helyzetben jó döntés tanácsadót keresni. Van, amikor egy külső szakember bevonása ugrásszerű fejlődést hoz, és van, amikor csak drága tünetkezelés lenne. Röviden: akkor érdemes hozzám vagy bármelyik kollégámhoz fordulnod, amikor a vállalkozásod céljai és a marketinged valósága között tartós szakadék tátong, és házon belül már nincs elegendő kompetencia vagy kapacitás a szintlépéshez. Tipikus helyzet az új piacra lépés, a megtorpant növekedés, a romló PPC-megtérülés, a csatorna-függőség (szinte csak fizetett forgalom hoz eladást), a túlbonyolított termékportfólió vagy az, amikor a szervezeti struktúrában nincs felelőse a CRM-nek, a tartalomnak vagy éppen a hirdetési stratégiának. Ugyanakkor, ha még az sem világos, hogy pontosan mit adsz el kinek és miért, akkor előbb termék–piac illeszkedést kell keresni, nem tanácsadót.

Mérés, pénzügy és döntéstámogató rendszer

A marketing értelmét végső soron nem a like-ok száma, hanem a jövőbeli cash-flow mutatja meg. Rövid távon a konverzió és a kosárérték, középtávon a visszatérési arány és az ügyfélélettartam, hosszú távon pedig a márka–ár prémium és a piaci részesedés jelzi, hogy valóban működik-e a rendszer. Ehhez nem egy darab „fő számra” van szükség, hanem egy KPI-fára: a bevételi célból visszabontott, egymáshoz kapcsolódó mutatók hálózatára. Egy jó tanácsadói gyakorlat három szintet különít el. Az első a taktikai attribúció: kampány- és kreatívszintű összehasonlítás, A/B tesztek, inkrementalitás-mérések (például kontrollcsoport használata), hogy lásd, mi hoz valós többletet, és mi csak „ráül” egy meglévő vásárlási szándékra. A második a tölcsér-szintű optimalizálás: a lead minőségétől az értékesítési ciklus hosszáig megkeressük a szűk keresztmetszetet. A harmadik a portfólió-szintű modellezés: ha a költésed mérete indokolja, akkor marketing mix modellezéssel megrajzolható a csatornák optimális költési görbéje.

Maga a módszertan azonban kevés, ha nincs hozzá szervezeti fegyelem. Ezért szoktam javasolni, hogy már az együttműködés elején rögzítsük: a havi költségvetés hány százaléka mehet kísérletezésre (például 10–15%), mik a leállítási szabályok (mennyi idő vagy mekkora forgalom alatt vizsgálunk meg egy új kreatívot vagy csatornát), és milyen ritmusban ül le a csapat értékelni az eredményeket (heti hőtérképek, havi review, negyedéves stratégiai felülvizsgálat). Dajka Gábor tapasztalata szerint az a vállalkozás tanul a legtöbbet, amelyik hajlandó adat alapon vitatkozni: nem személyes sértésnek veszi, ha egy kedvenc ötlet nem működik, hanem jelzésnek. Így válik a marketing nem puszta költséghellyé, hanem olyan befektetéssé, amely minden elköltött forinttal több tudást és nagyobb önbizalmat hoz a szervezetnek.

Hogyan készíts olyan tartalmat, amit a Google és az AI rendszerek is érteni fognak

A keresés nem szűnt meg, csak átalakult. Ma már nem csak klasszikus találati listát látsz, hanem egyre több helyen olyan felületet, ahol egy rendszer kivonatolja helyetted a lényeget. Ha azt szeretnéd, hogy a tartalmad ilyen környezetben is előnyt kapjon, akkor nem elég „jó” cikket írni – úgy kell felépítened, hogy ember és gép egyaránt könnyen értelmezze. Ez gyakorlati szinten azt jelenti, hogy egyértelműen megnevezett fogalmakat használsz (például „marketing tanácsadás”, „pozicionálás”, „konverziós ráta”), következetesen, magyar ékezetekkel, fölösleges szinonima-halmozás nélkül. A címsorok kérdésekre vagy világos állításokra válaszolnak, a bekezdések pedig önállóan is értelmezhető mini blokkok, amelyekben nem csak definíció, hanem gyakorlati alkalmazás is megjelenik.

Technikai oldalról fontos a tiszta HTML: átlátható címsor-struktúra, logikus bekezdés-tagolás, érthető képaláírások és táblázat-összefoglalók. A saját tapasztalat, a saját mérési keret és a saját gondolatmenet különösen értékes: a modellek ugyanúgy „észreveszik” az egyedi tartalmat, mint az emberek. Itt kapcsolódik ide az Online Marketing és Pszichológia című könyvem szemlélete is: nem pusztán eszközöket sorol, hanem gondolkodásmódot tanít. Ha képes vagy tisztán definiálni a fogalmaidat, világosan megmutatni az ok-okozati összefüggéseket, és minden állítás mellé odatenni, hogy a gyakorlatban ez mit jelent, akkor a cikkeid nem csak a Google-ban fognak jobban teljesíteni, hanem a generatív rendszerek válaszaiban is nagyobb eséllyel jelennek meg. És ami még fontosabb: az olvasód is hamarabb megérti, mit miért csinálsz, így könnyebben hoz döntést melletted.

Etika, bizalom és felelősség a marketingben

Az ügyfél bizalma ma az egyik legritkább erőforrás. A marketing feladata az, hogy segítsen döntést hozni – nem az, hogy kijátssza az emberek vakfoltjait. Rövid távon működhetnek agresszív, feszültségre építő megoldások, de hosszú távon minden trükk a márkád hitelességét amortizálja. Etikai szempontból számomra a kérdés nagyon egyszerű: úgy szerzünk ügyfelet, hogy holnap vissza is tudjon jönni, és el tudja mondani, miért döntött mellettünk. Ez a gyakorlatban adatminimalizálást, világos beleegyezést, átlátható jelöléseket (hirdetés, szponzoráció, affiliate) és olyan kommunikációt jelent, amely igazolható állításokra épít. Különösen fontos, hogy kerüljük az olyan célzási logikákat, amelyek stigmatizálhatnak vagy tisztességtelen előnyt teremtenek, például érzékeny egészségügyi vagy pénzügyi helyzetre épülő szegmentálást.

A generatív rendszerek korában plusz felelősségünk van: ha azt szeretnéd, hogy ezek a rendszerek a te tartalmadat használják hivatkozási alapnak, akkor kötelességed ellenőrzött, kiegyensúlyozott, bizonyíték-alapú anyagokat publikálni. Különben a saját torzításaidat exportálod a közös tudástérbe. Szociológiai nézőpontból ez nem csak technikai kérdés, hanem hozzáférési probléma is: hogyan szerzel új vevőket úgy, hogy közben ne növeld a digitális szakadékot azok között, akik értik a marketing nyelvét, és azok között, akiket csak a manipuláció fog el. Jó gyakorlatnak tartom a transzparens ajánlatot (mit kap, mikor, mennyiért, milyen feltételekkel), a döntést segítő tartalmat (összehasonlító táblázatok, kalkulátorok), illetve azt, hogy reklamáció esetén ne egy automatával beszéljen a vevő, hanem valós felelőssel. A hosszú távú pénzügyi teljesítmény és az etikai tisztaság nem egymás ellentétei; ugyanannak a fegyelmezett gondolkodásnak a két oldala.

A jó marketing tanácsadó ismérvei

A jó marketing tanácsadó nem „hirdetéses ember”, hanem döntésminőség-javító. Három képesség találkozik benne: piacérzék, operatív fegyelem és pénzügyi gondolkodás. Piacérzék alatt azt értem, hogy nem demográfiákból épít álom-vásárlót, hanem konkrét vevőfájdalmakat és döntési útvonalakat lát. Tud kérdezni, tud hallgatni, és érdekli, hogyan gondolkodik valójában a vevő, nem csak az, hogy mit „kellene” gondolnia. Operatív fegyelem nélkül viszont ez kevés: ha egy tanácsadó nem képes lefordítani az ötleteit felelősségekre, határidőkre és mérési pontokra, akkor csak inspirációt ad, rendszert nem. Pénzügyi gondolkodás alatt pedig azt értem, hogy képes a bevételi célból visszabontani a KPI-fát, és nem like-okra, hanem cash-flowra optimalizál. Nem arról beszél, hogy „jól néz ki a kampány”, hanem arról, hogy mennyi profitot termel, milyen kockázattal, és milyen alternatív költsége van.

Ehhez jön még két dolog, amit sokan alábecsülnek: a nemek kimondásának képessége és a transzparencia. Egy jó tanácsadó nem attól jó, hogy mindent elvállal, hanem attól, hogy meg tudja mondani: „ez a projekt nem ígér valós megtérülést, inkább ne csináljuk”. És ezt akkor is elmondja, ha ezzel rövid távon saját bevételről mond le. Emellett világosan beszél a kockázatokról is: nem ígér irreális, gyors meggazdagodást, nem árulja az „instant siker” illúzióját, hanem munkát, fegyelmet és bizonyítékot ajánl. A legjobb együttműködésekben a tanácsadó nem „megcsinálja helyetted” a marketinget, hanem olyan rendszert épít veled, amelyben a csapatod tanul, önállóbbá válik, és egyre jobban érti, mitől indul meg a növekedés. Végső soron ez a tartós versenyelőny: a szervezet tanulási sebessége.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, miről szól a jó marketing tanácsadás, akkor azt mondanám: ítélőképességet ad. Megtanít különbséget tenni fontos és sürgős között, jel és zaj között, bizonyíték és vélemény között. A legtöbb cég nem azért veszít piaci részesedést, mert rossz a terméke, hanem azért, mert lassan dönt, szétesik a fókusza, és nem meri kimondani a szükséges nemet. Ha van bátorságod élesen pozicionálni magad, van türelmed kísérletezni, és van fegyelmed leállítani, ami nem működik, akkor a piac – minden volatilitása ellenére – kezelhető terep lesz számodra. A tanácsadó ebben a munkában nem megmentő, hanem társ: gyorsítja a tanulást, védi a fókuszt, és segít abban, hogy a marketing ne költséghely, hanem a növekedés motorja legyen.

„A legdrágább marketing nem az, amire sokat költesz, hanem az, ami rossz döntésből születik. A tanácsadás feladata, hogy ezt a luxust ne engedjük meg magunknak.” – Dajka Gábor

Ha hosszabb távon gondolkodsz, akkor nem az a kérdés, hogy van-e szükséged marketingre vagy tanácsadásra. Ezek ma már alapfeltételei annak, hogy egyáltalán játékban maradj. A valódi kérdés az, hogy hajlandó vagy-e rendszert építeni a józan ész köré: világos célokkal, mérhető mérföldkövekkel, átlátható költségvetéssel és olyan csapattal, amelyik érti, mit miért csinál. Ebben tudok segíteni én is: nem azzal, hogy helyetted gondolkodom, hanem azzal, hogy melletted gondolkodom, és közben nem engedem el a realitást. Ha ezt az utat választod, akkor nem a trendeket fogod vakon követni, hanem olyan vállalkozóvá válsz, akit a konkurensek próbálnak másolni.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mekkora cégmérettől érdemes marketing tanácsadót bevonni?

Nem árbevételhez kötném, hanem komplexitáshoz. Ha egy egyszemélyes vállalkozásról beszélünk, amely néhány egyszerű szolgáltatást értékesít, és évente pár kampányt futtat, akkor sokszor elég, ha jó könyvekből, képzésekből és saját tesztekből tanul. Amint azonban több terméked, több csatornád, több munkatársad van, és rendszeresen költesz hirdetésre, onnantól a rossz döntések ára drágább lesz, mint egy tanácsadói díj. Dajka Gábor tapasztalata szerint már havi néhány százezer forintos hirdetési költségnél is bőven megtérülhet egy egyszeri vagy időszakos tanácsadás, ha az segít lezárni felesleges csatornákat, tisztázni a célcsoportot és rendbe tenni a mérési rendszert.

Magyar KKV-k esetében miben más a marketing tanácsadás, mint külföldön?

A magyar piac tőkehiányos, pesszimista és méretében korlátozott. Ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzből, kisebb közönségen kell bizonyítanod ugyanazt, amit más országokban hatalmas büdzsével és sokmilliós piacon tesznek meg. Emiatt nem működnek jól a „másold le az amerikai milliárdos cég kampányát” típusú tanácsok. Itthon sokkal jobban kell vigyázni a büdzsé fókuszára, a termék–ár–pozicionálás hármasára és a szervezeti fegyelemre. Az Online Marketing és Pszichológia című könyvemet is kifejezetten a hazai mikro- és kisvállalkozók valóságára írtam: arra, hogy hogyan tudsz pszichológiai mechanizmusokra épülő, de a magyar pénztárcához és médiafogyasztáshoz illeszkedő kampányokat felépíteni.

Nem lenne egyszerűbb mindent kiszervezni egy ügynökségnek a tanácsadó helyett?

Egy jó ügynökség rengeteget segíthet a kivitelezésben, de nem fogja helyetted meghozni az üzleti döntéseket. Ha nincsenek tisztázva a prioritások, a célcsoportok és a mérési elvárások, akkor az ügynökség is sötétben fog tapogatózni, és a kapcsolat tele lesz csalódással. A tanácsadó feladata épp az, hogy előkészítse azt a gondolkodási keretet, amelyben az ügynökség hatékonyan tud dolgozni: tiszta brief, egyértelmű döntési jogkörök, átlátható KPI-k, rendszeres értékelés. Sok esetben a legjobb megoldás az, ha tanácsadó és ügynökség együtt dolgozik: az egyik a stratégiát és a döntésminőséget tartja kézben, a másik a napi szintű kivitelezést.

Mikor „késő” tanácsadót hívni?

Késő akkor van, amikor már minden pénz elment, a tartozások felhalmozódtak, és a vállalkozó fejben is feladta. Ilyenkor nem marketing problémáról beszélünk, hanem válságkezelésről, ami más eszközöket igényel. Ha viszont időben jelzed, hogy csökken az ajánlatkérés, romlik a megtérülés, vagy egyszerűen nem látod, hogyan léphetnél szintet, akkor még bőven van mozgástér. Sőt, a legjobb tanácsadói projektek azok, amelyek nem a „mentsd meg a cégem” kétségbeesett kérésével indulnak, hanem azzal, hogy „jól megyünk, de szeretném, ha ezt rendszerszinten is meg tudnánk tartani és skálázni”. Itt lehet igazán nagyot javítani a döntési sebességen, a fókuszon és a hosszú távú nyereségességen.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha szeretnél még mélyebben belelátni abba, hogyan néz ki a marketing tanácsadás a gyakorlatban, ajánlom ezt a videómat:

Marketing-tanácsadás – mire számíts vállalkozóként?

Források

Philip Kotler, Kevin Lane Keller: Marketing Management – nemzetközi marketing-szakirodalom, különösen a pozicionálás, a csatornastratégia és a mérés fejezetei relevánsak.

Harvard Business Review – A Refined Approach to Marketing ROI – cikk a marketing-megtérülés méréséről és a döntéstámogató mutatószámok kialakításáról.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.