2022 vége felé jártunk, karácsony előtt nem sokkal, amikor egy feszült hangú vállalkozó keresett meg az irodánknál. Webáruházat üzemeltetett, és azt remélte, hogy az év végi csúcsidőszak végre kihúzza a céget a stagnálásból. A probléma az volt, hogy már a második Google Ads-ügynökség dolgozott neki, a hirdetések mégsem hozták azt az eredményt, amit az ígéretek alapján elvárt. Az időzítés különösen kellemetlen volt: hétfőn még csomagokat szeretett volna feladni, hogy karácsony előtt megérkezzenek, ezért azonnali döntésekre, nem pedig hónapokig tartó elemzgetésre volt szüksége. Ilyenkor jön az a pont, ahol egy telefonbeszélgetés már kevés: beültem az autóba, és személyesen mentem ki hozzá, hogy a gépén együtt nézzük végig a számokat, a szerződéseket és a teljes rendszert. A helyszíni konzultáció előnye, hogy nem csak a hirdetési fiókot látod, hanem a vállalkozó érzelmi állapotát, gondolkodását, pénzügyi terheit is: mindazt, amiből valójában a döntések születnek. A találkozó első fél órájában még úgy tűnt, egy „szokásos” Google Ads-problémáról van szó: rossz struktúra, felületes beállítások, hiányos konverziókövetés, általános reklámszövegek. A fordulat akkor jött, amikor a papírokat is az asztalra tettük, és kiderült, hogy a vállalkozó nem két különböző ügynökséggel dolgozott egymás után, hanem ugyanazzal a csapattal, csak két külön név, két külön márka alatt. Az első szerződés 60.000 Ft havi díjról és 250.000 Ft szerződéskötési díjról szólt, a második már 90.000 Ft havidíjat és 200.000 Ft belépési díjat tartalmazott. Az ügyfél fejében ez „új ügynökség, új esély” narratíva volt, a valóságban viszont ugyanaz az apparátus kezelte a fiókját, nagyon hasonló szemlélettel, nagyon hasonló hibákkal. Nem csoda, hogy a csalódottság mellé zavartság, sőt jogos düh is társult: ilyen helyzetben a vállalkozó úgy érzi, nemcsak a pénzét, hanem a döntési szabadságát is kicsavarták a kezéből. Ez az eset jól megmutatja, hogy a Google Ads nem önmagában „nehéz”, hanem inkább az a nehéz, hogy a vállalkozó el tudja dönteni: kire bízza a rendszert, és milyen feltételek mellett. Itt már nem technikai „trükkökön” múlik a dolog, hanem üzleti józanságon, etikai kérdéseken és azon, hogy mennyire vagy hajlandó beleállni a saját felelősségedbe.
Mi derült ki az esettanulmányból valójában?
Amikor leülünk egy Google Ads-fiók elé, az első reflex sok vállalkozónál az, hogy a „rossz beállításokat” keresi. Hány kampány van? Van-e remarketing? Mennyi a kattintási költség? Ezek persze fontos részletek, de ennél az ügynél már az első percekben látszott, hogy mélyebb probléma húzódik a háttérben. A fiók struktúrája tipikus „szalagmunkás” megközelítést tükrözött: kevés, túl tág kulcsszavak, sablonos hirdetésszövegek, alig szegmentált kampányok, minimális tesztelés. A statisztikák alapján nem arról volt szó, hogy semmi sem működött, hanem arról, hogy a rendszer nem épült valódi stratégiára. A Google Ads ebben a formában inkább hasonlított egy automata pénzégetőre, mint egy átgondolt ügyfélszerző eszközre. A vállalkozó teljesen jogosan érezte úgy, hogy a második ügynökségtől radikálisan más szemléletet kapott – csakhogy amikor egymás mellé tettük az első és a második szerződést, a számlázó cég és a háttérben álló csapat adatai nagyon ismerősek voltak. Amit ő két külön cégnek élt meg, az a valóságban egy cégcsoport két külön márkája volt. Az első együttműködésnél 60.000 Ft-os havidíj mellett 250.000 Ft-os szerződéskötési díjat fizetett, a másodiknál már 90.000 Ft-os havidíjat és 200.000 Ft-os belépőt. Papíron „jobban járt”, mert az egyszeri díj alacsonyabb lett, a valóságban viszont ugyanaz a gondolkodásmód tért vissza, amely az első körben sem hozta a kívánt eredményeket. Ez nem klasszikus értelemben vett csalás, hanem inkább az információs aszimmetria extrém kihasználása: a vállalkozó azt hiszi, teljes váltást hajt végre, miközben valójában egy másik logó alatt ugyanannak a szervezetnek fizet. Az érzelmi kár legalább akkora, mint a pénzügyi veszteség, mert ilyenkor meginog az egész szakma iránti bizalom. És itt jön a lényeg: ha nem értesz a Google Ads-hez, az még nem mentesít a döntéseid következménye alól. Az a minimum, hogy megérted, kinek fizetsz, pontosan mit, milyen eredményért, és mit tesz a partner azért, hogy korrigálja a hibákat. Ha ez nincs meg, akkor nem ügynökséget váltasz, csak havi díjcsomagot.
Miért ilyen kiszolgáltatott a magyar KKV a Google Ads-piacon?
A magyar mikro- és kisvállalkozói réteg különösen nehéz helyzetben van a digitális marketing piacán. Egyrészt itt is ugyanaz a jelenség figyelhető meg, mint nemzetközi szinten: a vállalkozók többsége érzi, hogy online hirdetés nélkül lemarad, de nem rendelkezik mélyebb tudással arról, hogyan kellene jól használni az eszközöket, hogyan kell értelmezni a számokat, és miben tér el egymástól két ügynökség szolgáltatása. Nemzetközi felmérések szerint a kisvállalkozások jelentős része küzd azzal, hogy megértse, mit csinálnak a digitális ügynökségek, és hogyan mérje az eredményeket; ez nem magyar sajátosság, de nálunk a tőkehiány és az oktatási rendszer hiányosságai még rátesznek egy lapáttal. A hazai vállalkozók egy része úgy indul, hogy korábban soha nem kezelt nagyobb marketingbüdzsét, a pénzügyi és statisztikai alapismeretek is hiányosak, miközben a „mindenki hirdet, nekem is muszáj” szorongás nagyon erős. Ilyen környezetben a Google Ads könnyen válik misztifikált, félig-meddig érthetetlen területté, ahol a vállalkozó a szakértőre ruházza át nemcsak a munkát, hanem a gondolkodást és gyakorlatilag az összes döntési jogot is. Ráadásul a magyar piac kicsi: néhány tucat nagyobb ügynökség és rengeteg egy-két fős „mindenhez értő” szolgáltató osztozik ugyanazon a célcsoporton. A verseny látszólag erős, valójában azonban a minőségbeli különbség óriási, és a vállalkozó számára nehezen átlátható, hogy ki az, aki valóban rendszerben gondolkodik, és ki az, aki csak a gombokat nyomogatja. Sok ügynökség ráadásul úgy pozicionálja magát, mintha a Google Ads maga lenne az üzleti megváltás; ez biztonságérzetet ad a vállalkozónak, de eltereli a figyelmet arról, hogy a sikerhez egyszerre kell rendben lennie a terméknek, az árazásnak, a weboldalnak, a logisztikának és a vevőszolgálatnak is. A helyzetet tovább rontja, hogy a marketinginformáció ma már nem szűkös, hanem túl sok, és a vállalkozó könnyen elveszik a „tippek, trükkök, hackek” között. Dajka Gábor tapasztalata szerint az igazán sikeres KKV-k egyik közös jellemzője, hogy a tulajdonos legalább alap szinten megtanulja érteni a digitális marketing logikáját, és nem engedi, hogy a Google Ads-fiókja fekete doboz legyen egy ügynökség kezében. Ezt a felelősséget nem lehet kiszervezni, legfeljebb meg lehet osztani.
Ugyanaz a csapat két név mögött – jogilag talán rendben, etikailag már nem
Az, hogy egy cégcsoport több márkanév alatt is jelen van a piacon, önmagában nem probléma. A gond ott kezdődik, amikor a brandváltás valójában a reputációs múlt eltakarására szolgál, vagy arra, hogy ugyanaz a csapat „új esélyként” adja el magát ugyanannak a vállalkozónak. A 2022-es esetben az ügyfél azt hitte, lezárta az első ügynökséggel való együttműködést, és egy teljesen új szolgáltatót választott. Papíron más név szerepelt a honlapon és a kommunikációban, de a számlázó cég, a háttérben futó folyamatok és még a kampánystruktúra logikája is elárulta, hogy ugyanazok az emberek dolgoztak a fiókon. Etikailag itt húzódik a határ: elfogadható, hogy egy cég több márkát működtet, de az már nehezen védhető, ha ezt úgy teszi, hogy a megbízó számára nem derül ki átláthatóan, kivel dolgozik valójában. A vállalkozó kiszolgáltatottságát súlyosbítja, hogy sokan a szerződést sem olvassák el részletesen: nem nézik meg, pontosan melyik jogi személlyel szerződnek, hogyan alakul a felmondási idő, milyen hozzáférési jogosultságot kapnak a hirdetési fiókhoz, és milyen gyakorisággal köteles az ügynökség riportot adni. A minimális önvédelemhez ma már hozzátartozik, hogy ránézel a cégadatokra, megnézed a domain tulajdonosát, utánanézel a vezető neveinek, és összeveted, hogy a „régi” és az „új” ügynökség között van-e átfedés. Ha ugyanazok a nevek, ugyanaz a számlázó cég vagy ugyanaz a tulajdonosi kör bukkan fel, akkor nem új partnerrel, hanem új csomaggal van dolgod. Ezen a ponton semmi baj nincs azzal, ha mégis velük akarsz dolgozni, de legyél tisztában azzal, hogy ugyanazt a gondolkodást kapod, csak más árazással. Az etikus ügynökség nem szégyelli felvállalni a múltját: ha voltak hibái, beszél róluk, ha fejlődött, elmondja, hogyan. Ami titkolózással indul, az ritkán lesz jó partnerség. Ha felteszed a kérdést: „Ti vagytok-e azok, akik korábban X néven dolgoztak?”, és erre nincs egyenes válasz, az önmagában elég jelzés arra, hogy tovább kell keresned.
Miért gyenge a „minőségi, olcsó, jó” típusú hirdetésszöveg?
A konkrét ügyben a hirdetésszövegek külön elemzést érdemeltek. Tele voltak olyan jelzőkkel, mint „minőségi”, „olcsó”, „jó”, „legjobb áron”, „gyári garancia”. Ezek első ránézésre pozitív szavak, mégis az a helyzet, hogy ma már szinte mindenki használja őket, ezért a fogyasztó számára kiüresedtek. A szavak önmagukban nem tesznek hitelessé egy ajánlatot: ha nincs mögöttük bizonyíték, kontextus vagy konkrétum, akkor az agyunk egyszerűen zajként kezeli őket. Kutatások is alátámasztják, hogy a túl általános, „mindenre jó” ígéretek kevésbé építik a bizalmat, mint a specifikus állítások. Ha azt írod, hogy „gyors kiszállítás”, az lényegesen kevésbé meggyőző, mint az, hogy „munkanapokon 13:00-ig leadott rendelésed másnap érkezik”. A Google Ads-ben a szövegnek nemcsak figyelmet kell szereznie, hanem elő kell szűrnie a kattintókat, és egyértelműen kommunikálnia kell, miben más a te ajánlatod, mint a konkurenseké. A „jó minőség” ma már nem különlegesség, hanem elvárás. Ha ezt írod, valójában nem mondasz semmit. A vállalkozó szempontjából azért veszélyes a sablonos szöveg, mert elfedi azokat a valódi erősségeket, amelyekre építeni lehetne: egyedi termékválaszték, speciális szakértelem, extra garancia, rugalmas ügyfélszolgálat, személyes tanácsadás, valós vásárlói visszajelzések. A reklámszövegírás nem arról szól, hogy szépen sorba teszünk néhány pozitív jelzőt, hanem arról, hogy konkrét és hihető ígéretet fogalmazunk meg egy meghatározott célcsoportnak, egy adott problémára. Dajka Gábor tapasztalata szerint a gyengén teljesítő kampányoknál szinte mindig visszaköszön az a jelenség, hogy a szövegek bármelyik konkurens hirdetésében is megállnák a helyüket – ezért nem is tudnak különbséget tenni az emberek a hirdetők között.
„Ha a reklámszöveged egy az egyben átültethető a konkurensed hirdetésébe, akkor nem pozicionálsz, csak részt veszel az árversenyben.” – Dajka Gábor
Ha ebből a csapdából ki akarsz lépni, akkor vagy tanulnod kell szövegírást, vagy olyan szakemberhez fordulni, aki érti a pszichológiai és üzleti összefüggéseket is, nem csak a karakterlimiteket.
Mit várhatsz el egy Google Ads-ügynökségtől – és mit nem?
Az egyik legnagyobb tévedés, amit vállalkozók elkövetnek, hogy a Google Ads-ügynökséget valamiféle „bevétel-generáló gépként” kezelik: ha fizetsz X összeget, akkor kapsz Y forgalmat. A valóság ennél jóval összetettebb. Egy korrekt ügynökségtől az várható el, hogy átláthatóan kommunikálja, mit vállal és mit nem; hogy részletesen feltérképezi a piacodat, a versenytársaidat, az ajánlatodat; hogy rendbe teszi a mérést (konverziókövetés, analitika); hogy felépít egy logikus kampánystruktúrát; hogy rendszeresen tesztel kreatívokat, ajánlatokat, célzásokat; és hogy érthető, számszerű riportokat ad, amelyekből te is látod, milyen irányba haladnak a dolgok. A jó ügynökség nem ígér azonnali csodát, és főleg nem ígéri azt, hogy egy rossz ajánlatot vagy gyenge weboldalt képes lesz tartósan eladni pusztán médiaköltés növelésével. Az is a valósághoz tartozik, hogy a Google Ads csak az egyik eleme a teljes értékesítési rendszernek: ha a kosárelhagyási arányod magas, ha a termékfotók gyengék, ha az ügyfélszolgálat lassú, akkor a legjobb kampányok is plafonba fognak ütközni. Nem várhatod el egy ügynökségtől, hogy ezeket helyetted megoldja, de elvárhatod, hogy jelezze: „itt és itt szivárog a rendszer, ezt kezelni kell”. A másik oldal felelőssége is nagyon valós: ha vállalkozóként késel az anyagokkal, nem követsz ajánlásokat, nem vagy hajlandó fejleszteni a weboldalad, akkor ne csodálkozz, ha a kampányok nem hozzák azt a szintet, amit elméletben lehetne. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legeredményesebb együttműködésekben a vállalkozó nem „kívülről” figyeli a marketinget, hanem aktívan partner benne: kérdez, visszajelez, nyitott a változtatásra, és nem csak egy számot néz, hanem az egész üzleti modellt. A Google Ads-ügynökség nem helyettesíti az üzleti gondolkodást, hanem akkor tud igazán jól működni, ha arra épül.
Hogyan válassz Google Ads-ügynökséget? Ellenőrző lista tudatos vállalkozóknak
Az, hogy a 2022-es esetben ugyanahhoz a csapathoz jutott vissza a vállalkozó, nem egyedi jelenség, hanem a felületes ügynökségválasztás következménye. A legtöbb cégvezető addig nem foglalkozik komolyan a kiválasztási folyamattal, amíg nem éri komoly veszteség vagy csalódás. Pedig egy marketingpartner kiválasztása legalább olyan alapos körültekintést igényelne, mint egy új kolléga felvétele vagy egy nagyobb beruházás. Ha csak az árat nézed, és a „szimpatikus weboldal + kedves hang a telefonban” kombináció alapján döntesz, akkor egyszerűen meghívod az életedbe az ilyen típusú történeteket. A minimális önvédelemhez hozzátartozik, hogy strukturált kérdéssorral ülsz le az ügynökséggel, és nem félsz kényes kérdéseket feltenni. Érdemes már az elején tisztázni, hogy ki fogja ténylegesen kezelni a fiókodat, mekkora költést menedzselnek összesen, milyen iparágakban van tapasztalatuk, és hogyan kezelik a konfliktusokat, ha valami nem hozza az elvárt eredményt. Nem baj, ha egy ügynökség azt mondja: „ezzel a költségvetéssel nem tudunk értelmesen dolgozni”, sőt, ez inkább jó jel. Sokkal nagyobb baj, ha mindent elvállalnak, bármi áron.
- Kérdezd meg, mennyi hirdetési költést kezelnek havonta, és abból mennyi esik a te iparágadhoz hasonló területekre.
- Nézd meg, hogy a csapatban van-e olyan szakember, aki nem csak eszközkezelő, hanem valóban marketinges gondolkodású ember.
- Kérj konkrét, anonimizált példákat arra, hogyan javítottak kampányteljesítményt egy gyengén induló fiók esetében.
- Ellenőrizd, milyen hozzáférést kapsz a Google Ads-fiókhoz: teljes értékű tulajdonosi vagy csak korlátozott betekintésre jogosító felületet.
- Nézd meg a szerződés felmondási feltételeit: van-e hosszú hűségidő, elbújtatott kilépési díj, automatikus hosszabbítás.
- Vizsgáld meg, hogyan riportálnak: kapsz-e rendszeres, érthető jelentéseket, vagy csak egy összegzett táblázatot „összbevétel – összköltés” bontásban.
- Kérdezd meg, mennyire vannak jelen szakmai rendezvényeken, képezik-e magukat, és milyen szakmai anyagokat fogyasztanak.
- Nézd meg, hogyan kommunikálnak nyilvánosan: blog, videók, esettanulmányok. Látszik-e mögöttük gondolkodás, vagy csak divatos szlogeneket ismételnek.
- Ne félj referenciát kérni, és ha kell, beszélj legalább egy aktív ügyféllel, aki hajlandó pár percben elmondani a tapasztalatait.
- Tedd fel a legegyszerűbb, mégis legbeszédesebb kérdést: „Elmondanátok, mikor nem vállaltatok el egy céget, és miért?” – a válasz sokat elárul az értékrendről.
Kampányirányítás vállalkozói oldalról: KPI-k, tesztelés, tanulás
Hiába választasz jó ügynökséget, ha vállalkozóként passzívan ülsz a folyamat szélén, akkor mindig lesz benned egyfajta tehetetlenség érzés. A Google Ads ugyanis nem olyan rendszer, ahol elég ránézni egyetlen számra – például a kattintási árra vagy a költésre – és máris tudod, hogy jól mennek-e a dolgok. Minimum több szinten kell gondolkodnod: látnod kell az egy kattintásra jutó költséget, a konverziós arányt, az egy vásárlóra jutó hirdetési költséget, az átlagos kosárértéket, az ügyfél élettartam-értékét és azt is, hogy egy adott kampány milyen típusú vevőt hoz (árérzékeny, visszatérő, ajánlásokra hajlamos stb.). Ezek közül nem mindent kell centiméter pontossággal mérni már az első hónapokban, de az irányokat érteni kell. A kampányok nem statikus plakátok, hanem folyamatosan tesztelt és finomhangolt rendszerek. Ha a vállalkozó azt várja, hogy „rakjuk össze egyszer jól, aztán hagyjuk menni”, akkor valójában lemond arról a versenyelőnyről, amit a digitális hirdetés nyújt: a gyors visszajelzésről és a folyamatos optimalizálás lehetőségéről. Egy egészséges együttműködésben az ügynökség időszakosan hoz tesztötleteket – új szöveg, új ajánlat, új landing oldal, új célzás – a vállalkozó pedig hajlandó ezekre erőforrást szánni, és közben figyelni arra, hogy az üzleti célok ne torzuljanak. Nem az a cél, hogy minden áron lejjebb szorítsd az egy vásárlóra jutó költséget, ha közben olyan vevőket vonzol, akik egyszer és olcsón vásárolnak, majd soha nem térnek vissza. Sokkal értelmesebb az a szemlélet, amely az ügyfél teljes élettartamában gondolkodik, és vállalja, hogy a minőségi vevőért az elején akár többet is fizet. Ehhez viszont tisztában kell lenned a saját számaiddal, és rendszeresen le kell ülni az ügynökséggel, hogy ne csak kampány-szinten, hanem üzleti szinten is átbeszéljétek az eredményeket. Itt jön képbe az edukáció: ha te magad is tanulsz marketinget, pszichológiát, fogyasztói viselkedést, akkor nem csak kontrollálni tudod a folyamatot, hanem értelmes partnerévé válsz a szakembereknek. Ezért születnek olyan könyvek, mint a „Online Marketing és Pszichológia”, amelyek kifejezetten a magyar, tőkehiányos, de gondolkodni hajlandó vállalkozóknak szólnak, hogy ne csak tippeket, hanem gondolkodásmódot kapjanak.
Mit tanulhatsz a 2022-es esettől? Gyors reagálás, személyes felelősség
A történet, amellyel a cikk elején kezdtünk, több annál, mint egy szerencsétlen ügynökségválasztás krónikája. Megmutatja, hogyan találkozik a vállalkozói csodavárás, az információs aszimmetria és a marketinges piac etikai szürkezónája. A vállalkozó őszintén hitt abban, hogy egy „új ügynökség” majd megoldja azokat a problémákat, amelyekkel az előző nem tudott megbirkózni. Nem vette a fáradságot, hogy utánanézzen a háttérnek, nem kérdezett rá a cég kapcsolataira, és nem támasztott egyértelmű elvárásokat a mérés, a riportolás és a kommunikáció terén. Cserébe kapott még egy szerződést, magasabb havidíjat és ugyanolyan színvonalú munkát. A pozitív elem a történetben az, hogy amikor már igazán fájt a helyzet – a karácsonyi szezon előtt, időnyomás alatt –, volt benne annyi önreflexió, hogy külső segítséget kérjen, és hajlandó volt szembenézni a saját döntéseinek következményeivel is. Az, hogy személyesen mentem ki hozzá és a helyszínen néztük át az adatokat, nem csupán szakmai döntés volt, hanem egyfajta állásfoglalás is: bizonyos helyzeteket nem lehet e-mailben vagy messengeren rendezni, ott lenni, a vállalkozó szemébe nézni és együtt végiggondolni az alternatívákat, sokkal többet ér, mint száz „tipplistás” blogcikk. A hosszabb távú tanulság viszont egyszerűbb: ne hagyd, hogy a saját tudáshiányod ellened forduljon. Nem kell Google Ads-specialistává válnod, de értened kell, hogy kire bízod a pénzedet, milyen rendszerben gondolkodtok együtt, és mikor kell kimondani: ezt az együttműködést lezárjuk, és továbblépünk. A digitális marketing világa ma már túlságosan gyors és összetett ahhoz, hogy „majd csak lesz valahogy” alapon működj. Ha nem te irányítasz, majd irányít helyetted valaki más – csak lehet, hogy egészen más célokkal, mint amire a cégednek szüksége lenne.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Őszintén kimondva: ha Google Ads-ügynökséget választasz, és csak az árat nézed, akkor jó eséllyel a legdrágább döntést fogod meghozni. Nem azért, mert minden olcsó ügynökség rossz, és minden drága jó – messze nincs így –, hanem azért, mert a döntésed alapját nem a gondolkodásmód, a transzparencia és a szakmai háttér adja, hanem egyetlen sor a díjtáblázatban. A 2022-es eset tökéletesen megmutatta, hová vezet ez a hozzáállás: ugyanahhoz a csapathoz tért vissza a vállalkozó, csak magasabb havidíjért, miközben a gondolkodásmód nem változott. A vállalkozók egy része még mindig abban bízik, hogy egyszer rátalál majd arra a marketingesre, aki „megmenti” a cégét. Szerintem ez téves irány. Nem megmentőre van szükséged, hanem olyan partnerre, akivel együtt gondolkodsz, és akitől nem félsz kérdezni. És ami talán még fontosabb: saját magadat is fejlesztened kell annyira, hogy a marketing ne legyen misztikus, megközelíthetetlen terület, hanem ugyanolyan üzleti funkció, mint a pénzügy, a beszerzés vagy az ügyfélszolgálat. Ha nem vagy hajlandó tanulni, ha minden felelősséget kiszervezel, akkor újra és újra bele fogsz futni hasonló történetekbe – lehet, hogy nem ugyanazzal az ügynökséggel, de ugyanolyan eredménnyel. A magyar piacon különösen fontos az önvédelem és az önazonosság: kicsi ország, gyorsan terjednek a félreértések, és rengeteg a felszínes tudásra épített szolgáltatás. Nem kell paranoiássá válnod, de egészséges bizalmatlanságra szükség van. Kérdezz, ellenőrizz, gondolkodj együtt a partnereiddel, és ha azt érzed, hogy mismásolnak vagy elkenik a felelősséget, akkor inkább állj fel az asztaltól.
„A jó marketinges nem azt mondja, amit hallani akarsz, hanem azt, amire a vállalkozásodnak szüksége van – akkor is, ha ez elsőre kellemetlen.” – Dajka Gábor
Ha ezt a hozzáállást képes vagy magadévá tenni, akkor nem csak egy jobb Google Ads-ügynökséget találsz, hanem fokozatosan olyan üzleti gondolkodóvá válsz, akit már sokkal nehezebb félrevezetni – akár marketingről, akár bármi másról van szó.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ehhez a témához különösen jól kapcsolódik az a videó, amelyben arról mesélek, amikor egy vállalkozó már a harmadik Google Ads-ügynökségnél járt, mégsem jöttek az eredmények. Ha Google Ads-partnert keresel, érdemes ezt megnézned.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Honnan tudom, hogy két külön ügynökség valójában ugyanahhoz a csapathoz tartozik?
Az első lépés mindig a száraz tények ellenőrzése. Nézd meg, pontosan melyik cég szerepel a szerződésben szolgáltatóként: cégnév, adószám, székhely. Ha az „új” ügynökségnél ugyanezek az adatok köszönnek vissza, vagy nagyon szoros az átfedés a tulajdonosok, ügyvezetők személyében, akkor ugyanarról a körről beszélünk. Figyeld a domain neveket, a kapcsolati adatokat, a bankszámlaszámot is. Ha gyanús a hasonlóság, kérdezz rá nyíltan: „Volt-e korábban más márkanéven működő cég, amellyel kapcsolatba hozható ez a csapat?” Az őszinte, egyenes válasz jó jel, a mellébeszélés viszont azt mutatja, hogy érdemes inkább másik partnert keresned.
Mi az a minimális szint, ameddig vállalkozóként értenem kell a Google Ads-hez?
Nem az a reális cél, hogy te magad építsd a kampányokat, miközben cégvezetőként száz másik feladatod van. Az viszont elvárható magaddal szemben, hogy értsd a legalapvetőbb fogalmakat: mi az a kattintási költség, konverzió, konverziós arány, egy vásárlóra jutó hirdetési költség, átlagos kosárérték, ügyfélélettartam-érték. Tudnod kell, hogy a kampányok eredményét nem egyetlen szám mutatja meg, hanem ezek együtt. Ha ezt a szintet eléred, akkor már nem tudnak elintézni egy „működik a kampány, ne aggódj” mondattal, hanem érdemi kérdéseket tudsz feltenni, és értelmezni tudod a riportokat.
Mit tegyek, ha az ügynökségem nem ad teljes hozzáférést a Google Ads-fiókomhoz?
Ha a saját pénzedet költöd, akkor jogos elvárás, hogy a saját fiókodhoz teljes hozzáférésed legyen. Elfogadható, ha az ügynökség saját MCC (ügyfélkezelő) fiókján keresztül menedzseli a hirdetéseket, de a tulajdonosi jog nálad legyen. Ha csak egy külső „nézegetős” felületet kapsz, vagy egyáltalán nem engednek be a rendszerbe, az komoly figyelmeztető jel. Ilyenkor írásban kérd a hozzáférést, és ha erre érdemi indoklás nélkül nemet mondanak, akkor célszerű mielőbb alternatívát keresni. A Google Ads-fiók hosszú távú üzleti eszköz, nem kerülhet teljesen más cég kontrollja alá.
Miért speciális a magyar piac a Google Ads szempontjából?
A magyar piac mérete, a vásárlóerő és a mentalitás miatt a hirdetési büdzsék általában kisebbek, mint egy nyugat-európai vagy amerikai cég esetében, miközben az elvárások sokszor ugyanakkorák. Ez azt jelenti, hogy jóval tudatosabban kell bánni minden elköltött forinttal, nincs akkora mozgástér a hibázásra. A tőkehiányos környezetben sok vállalkozó hajlamos a legolcsóbb megoldást választani, ami rövid távon csökkenti a költségeket, hosszú távon viszont sokkal drágábbá teszi a tanulást. A magyar KKV-knál különösen nagy jelentősége van annak, hogy a tulajdonos hajlandó-e saját magát is fejleszteni, mert külső szakmai kontroll nélkül nagyon könnyű belefutni félkész vagy etikailag vitatható ügynökségi megoldásokba.
Mikor érdemes ügynökséget váltani, és mikor türelmet gyakorolni?
Váltani akkor érdemes, ha az ügynökség következetesen nem tartja a vállalt folyamatokat (nincs riport, nincsenek tesztek, elérhetetlenek), vagy ha láthatóan szakmai hibákat halmoznak, és a jelzéseidre csak magyarázkodás érkezik. Ha viszont a kampányok fejlődnek, még ha nem is olyan tempóban, mint szeretnéd, az ügynökség transzparensen kommunikál, vállalja a hibáit, és javaslatokat hoz, akkor érdemes türelmet gyakorolni. A Google Ads ritkán old meg mindent egyetlen hónap alatt. A kérdés nem az, hogy van-e probléma, hanem az, hogyan reagál rá a csapat, akire rábíztad a fiókodat.
Források
- Think with Google: Small businesses and digital transformation – hogyan küzdenek a kisvállalkozások az online hirdetések megértésével és használatával. https://www.thinkwithgoogle.com
- Federal Trade Commission: útmutatók a reklámállítások hitelességéről és az általános vs. konkrét ígéretek fogyasztói hatásáról. https://www.ftc.gov
- Dajka Gábor: Online Marketing és Pszichológia – marketingpszichológiai alapok és kampányépítési gondolkodás a magyar mikro- és kisvállalkozók szemszögéből. https://dajkagabor.hu
