Mennyibe kerül egy webáruház?

Sok vállalkozó onnan indul, hogy felteszi a kérdést: „Mennyibe kerül egy webáruház?” – és vár egy kerek számot. Például 120.000 Ft-ot, 230.000 Ft-ot vagy 1 milliót. A gond az, hogy maga a kérdés hibás. Egy webáruház nem egy darab „termék”, amit egyszer megveszel, hanem egy teljes értékesítési rendszer: technika, logisztika, jog, ügyfélszolgálat, marketing, saját munkaidőd és tanulási görbéd együttese. Ha csak a programozási díjra fókuszálsz, garantáltan alul fogod becsülni a tőkét, az időt és a stresszt, amit ez az egész folyamat el fog vinni.

Magyar piacon ráadásul külön kihívás, hogy a legtöbb mikro- és kisvállalkozó tőkehiányos, miközben az online térben versenytársai között ott vannak a nagyobb láncok, erős logisztikával és komoly marketingbüdzsével. Ebben a környezetben az „olcsón kérek egy webáruházat” gondolkodás nagyon gyorsan vezet csalódáshoz. Egy alapvető statikus weboldal valóban indulhat 40.000 Ft körül, egy dinamikus, funkciókban gazdagabb webáruházat pedig gyakran 230.000 Ft-tól hirdetnek – de ha reálisan nézzük, ez csak a jéghegy csúcsa. Az induló rendszerhez kapcsolódik domain, tárhely, fizetési megoldások, vállalkozói és jogi háttér, adatvédelem, termékfotózás, szövegírás, folyamatos karbantartás, és ami a legtöbb vállalkozó szerint „majd megoldjuk valahogy”: a marketing. Ez a cikk azt a célt szolgálja, hogy végigvezessen azon, mibe kerül egy webáruház felépítése és üzemeltetése, ha nem a vágyak, hanem a valós magyar viszonyok alapján tervezel.

Mit veszel valójában, amikor webáruházat építesz?

Érdemes az elején tisztázni: amikor webáruházat építesz, nem egy „szép honlapba” fektetsz, hanem egy értékesítési csatornába. Technikailag egy online felületet kapsz, ahová termékeket és szolgáltatásokat tudsz feltölteni, de üzleti szempontból egy komplett rendszer jön létre. Ennek legalább négy fő pillére van. Az első a technikai alap: domain, tárhely vagy szerver, maga a webáruház-motor (egyedi fejlesztés, CMS vagy bérelt rendszer), a sablon, a bővítmények, a fizetési és szállítási integrációk. A második pillér a termék és a logisztika: beszerzés, raktár, készletkezelés, csomagolás, kiszállítás, visszáruk kezelése. A harmadik pillér a marketing és az értékesítés: hirdetési fiókok, kreatívok, szövegek, kampánystratégia, analitika. A negyedik pillér a szervezet és a folyamatok: ki fogja feltölteni a termékeket, ki válaszol az ügyfélkérdésekre, ki kezeli a reklamációkat, ki elemzi a számokat, ki hozza a döntéseket.

Ha csak az egyik pillérre költesz (például a technikára), a rendszer egészének teljesítménye gyenge marad. Ebből következik, hogy az a kérdés, hogy „mennyi egy webáruház?” önmagában értelmetlen. Valójában azt kellene kérdezned: mennyibe kerül felépíteni és fenntartani egy olyan online értékesítési rendszert, ami képes profitot termelni az én piacomon, az én termékeimmel, az én tőkehelyzetem mellett. A különböző fejlesztési és üzemeltetési opciókat csak ebben a keretben érdemes nézni.

A webáruház-indítás fő költségtípusai

Ahhoz, hogy átlásd a projekted nagyságrendjét, érdemes először költségtípusokban gondolkodni, nem konkrét összegben. Három nagy kategóriát különíthetünk el: egyszeri induló költségek, folyamatos fix költségek és rendelésarányos, változó költségek. Az egyszeri tételek közé tartozik maga a webáruház elkészítése (design, fejlesztés, beállítások), a jogi dokumentumok (ÁSZF, adatkezelési tájékoztató, cookie-tájékoztató), a brand és vizuális elemek (logó, alapszínek), a fotózás, illetve sok esetben egy kezdeti marketing „alapcsomag” (első kampányok, szövegek, alap tartalmak). Ezek egy minimalista, de működő magyar webshopnál jellemzően néhány százezer forinttól indulnak, és könnyen elérhetik az 1–2 milliós sávot, ha igényesebb megoldásban gondolkodsz.

A folyamatos fix költségek közé sorolhatjuk a domain és tárhely díját (egy .hu domain és alap tárhely sokszor 10.000–20.000 Ft évente, komolyabb csomagok ennél jóval drágábbak), a bérelhető webáruház havidíját, bizonyos bővítmények vagy szoftverek előfizetését (pl. hírlevélküldő, számlázó integráció), valamint ha kiszervezed, akkor a folyamatos karbantartás vagy marketing menedzsment díját. A változó költségek minden rendelés után megjelennek: bankkártyás vagy PayPal díjak, utánvét kezelési díj, szállítási költség, csomagolóanyag, illetve a hirdetési költés egy része is tekinthető ilyen tételnek, ha kampányonként állítod be a büdzsét. Ha felelősen tervezel, nem csak azt kérdezed meg, mennyibe kerül „megcsináltatni” a webshopot, hanem azt is, milyen havi fix és rendelésarányos költségszint mellett leszel hosszú távon nyereséges.

Egyedi fejlesztésű webáruház: mikor van értelme, és milyen nagyságrendben gondolkodj?

Az egyedi fejlesztésű webáruház azt jelenti, hogy a teljes rendszert a semmiből, rád szabva készítik el: saját adatbázis, saját szerveroldali logika, teljesen egyedi felhasználói felület és többnyire egyedi admin felület is. Ez a megoldás akkor indokolt, ha olyan üzleti modelled van, amit egy általános bérelhető rendszer vagy egy CMS-alapú webáruház (pl. WordPress + WooCommerce) csak nagyon nagy kompromisszumokkal tudna kiszolgálni. Ilyen lehet például egy összetett B2B árképzés, speciális árveréses funkciók, nagyon egyedi logisztikai vagy termék-konfigurációs folyamatok. Ilyenkor valóban szükség lehet saját fejlesztésre.

A valóság azonban az, hogy a magyar mikro- és kisvállalkozások túlnyomó többségének nincs szüksége ennyire komplex rendszerre. Egy alap statikus weboldal valóban elindulhat 40.000 Ft körül, és egy „alap” dinamikus webáruházra is találhatsz ajánlatot 230.000 Ft-tól. Ezek a számok azonban gyakran úgy jönnek ki, hogy egy sablont kap a cég, minimális testreszabással, erős időnyomás alatt, sokszor úgy, hogy a fejlesztő nem fog foglalkozni sem UX-szel, sem marketing logikával, sem átlátható admin felülettel. Ha valódi, professzionális egyedi fejlesztésben gondolkodsz – specifikációval, teszteléssel, dokumentációval –, akkor a reális költségtartomány jellemzően nettó több százezer forintnál indul, és könnyen a több milliós kategóriába lép, különösen, ha később tovább kell fejleszteni a rendszert. Ha nincs mögötted megfelelő tőke, felesleges olyan fejlesztési szintet célba venni, amit valójában finanszírozni sem tudsz. Sokkal hatékonyabb lehet egy jó minőségű bérelhető rendszer vagy egy CMS-alapú webshop, amit fokozatosan fejlesztesz, a bevétellel arányosan.

Hobby programozó, egyéni fejlesztő vagy cég? – Kinek, mikor van létjogosultsága?

Sok magyar vállalkozó indul úgy, hogy „van egy ismerős, aki ért a gépekhez”, és rábízza a teljes webáruház-fejlesztést. A hobby programozó tipikusan olcsóbb, akár 120.000 Ft körüli összegből is megoldhatónak tűnik vele a projekt, különösen, ha ő maga is tanulni szeretne rajta. Ezzel az a probléma, hogy egy webáruház nem csak programozás. Kell hozzá UX-gondolkodás, érteni kell a fizetési rendszerekhez, az adatbiztonsághoz, a keresőoptimalizáláshoz, és tudni kell, hogyan fog később skálázódni a rendszer. Egy ember egyszerre mindezt ritkán tudja magas szinten hozni, ráadásul ha egyedül dolgozik, bármilyen élethelyzeti változás (munkahely, magánélet, kiégés) az egész rendszer fenntarthatóságát veszélyezteti.

Profi cégnél ezzel szemben több szakember dolgozik: fejlesztő, designer, esetleg online marketinges, projektmenedzser. Egy profi webáruház hozzávetőleges költsége itt jellemzően magasabb, de cserébe kapsz folyamatot, dokumentációt, szerződést, felelősségvállalást, és ami különösen fontos: van kitől kérdezni, ha valamihez hozzá kell nyúlni. Hogy ezt könnyebb legyen átlátni, érdemes egy egyszerű összehasonlító táblázatot is megnézni:

Nem törvényszerű, hogy minden hobby programozó rossz, ahogy az sem, hogy minden cég hibátlan. A lényeg az, hogy tudd, mit veszel: az olcsóbb megoldás jellemzően több saját időt, több hibát és több újrakezdést jelent. A drágább megoldás nagyobb valószínűséggel lesz stabil, skálázható, és nem téged terhel nap mint nap technikai kérdésekkel. A döntésnél azt kell mérlegelned, hogy a következő 1–3 évben mire van több erőforrásod: pénzre vagy időre.

Bérelt rendszerek és CMS alapú webáruházak (WordPress, WooCommerce, Shoprenter stb.)

A gyakorlatban a legtöbb magyar webáruház valamilyen kész rendszerre épül. Ilyen lehet egy bérelhető webáruház-szolgáltatás (például hazai rendszerek: Shoprenter, UNAS és társaik), vagy egy nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer webshop-bővítménnyel, például WordPress + WooCommerce. A bérelhető rendszerek előnye, hogy gyorsan indulhatsz: havidíjért cserébe kapsz egy kész motort, amihez sablonok, alap funkciók, fizetési és szállítási integrációk tartoznak. Nincs külön tárhely-díj, nincs technikai karbantartás a te oldaladon, cserébe elfogadod a rendszer korlátait, és azt, hogy a szolgáltatótól erősebben függsz.

A WordPress + WooCommerce jellegű megoldásoknál magadnak választasz tárhelyet, magad telepíted (vagy telepítteted) a motort, és bővítményekkel rakod össze a funkciókat. A WooCommerce-t világszerte több millió webhely használja, és évek óta a legelterjedtebb webáruház-megoldások közé tartozik, részben azért, mert rugalmasan bővíthető és a WordPress ökoszisztémájára épít. A „motor” itt is ingyenes, de a valós költség a sablonban, a fizetős bővítményekben, a fejlesztő óradíjában és a folyamatos karbantartásban jelenik meg. Magyar viszonylatban tipikus, hogy egy egyszerűbb WooCommerce vagy bérelt rendszerre épülő webáruház átadáskori költsége néhány százezer forint, az induló havidíj pedig a szolgáltatótól függően nagyjából 5.000–30.000 Ft között alakul. E fölé jön még a marketing, amit a legtöbben hajlamosak külön kezelni – pedig üzletileg ez a rendszer része.

Önálló tanulás és fejlesztés: „majd én megtanulom és megcsinálom”

Sokan gondolják úgy, hogy inkább megtanulják a HTML, CSS, PHP, JavaScript alapjait, és maguk teszik össze a webáruházat. Rövid távon ez költségkímélőnek tűnik, hiszen a fejlesztő díját „megspórolod”, hosszú távon viszont könnyen a legdrágább megoldássá válhat – az elvesztegetett idő és a kihagyott üzleti lehetőségek miatt. Ha nulla technikai előismerettel indulsz, egy működő, biztonságos, elfogadható kinézetű és sebességű webshop felépítése saját erőből könnyen 6–12 hónap intenzív tanulást és kísérletezést igényel. Közben a piacod, a versenytársaid, a hirdetési platformok folyamatosan változnak, tehát nem csak programozni tanulsz, hanem a marketinget és a vállalkozásodat is „fél kézzel” viszed.

Önálló tanulásnak akkor van értelme, ha kifejezetten vonz a technika, hosszabb távon is ebben szeretnél fejlődni, vagy ha olyan fázisban van a vállalkozásod, hogy még csak az ötletet validálod, és tudatosan vállalod, hogy az első próbálkozás „tanulóprojekt” lesz. Egy éles, pénztermelő webáruház esetén viszont az a logikus, hogy a cégvezető a termékére, a vevőire és a stratégiára fókuszál, nem a CSS-be ragad bele hajnalig. Az, hogy értsd nagyjából, mit csinál a fejlesztőd vagy a szolgáltatód, nagyon hasznos, de az, hogy minden részfeladatot magadra húzz, hosszú távon szinte biztosan gátolja a növekedést.

Üzemeltetés, karbantartás és rejtett költségek

A legtöbb ajánlat és blogcikk az induló költségekre koncentrál, pedig a webáruház valódi teljesítményét a mindennapi működésben fogod megérezni. Az üzemeltetés része a technikai karbantartás (frissítések, biztonsági mentések, hibajavítás), a termékadatbázis kezelése (új termékek feltöltése, kifutó termékek levétele, készletinformációk frissítése), az ügyfélszolgálat (e-mail, telefon, chat), a jogszabálykövetés (adatvédelem, fogyasztóvédelem, számlázás), valamint a teljes analitikai rendszer működtetése (mérések, konverziók, A/B tesztek). Ha WordPress-alapú rendszert használsz, a bővítmények frissítése, az inkompatibilitás kezelése és a biztonság kérdése különösen fontos, mert egy elhanyagolt rendszer könnyen feltörhető.

Üzleti szempontból érdemes havi szinten gondolkodni. Egy kisebb webáruháznál – ahol nem szervezel ki mindent – a technikai és adminisztratív üzemeltetés, valamint az alap marketing feladatok összességében könnyen elvisz havi 30–150.000 Ft-nyi értéket, akár külső szolgáltató, akár saját idő formájában. Ha például havonta 20–30 órát töltesz a webshop körüli feladatokkal, az a saját órabéreden keresztül ugyanúgy költség, mint bármelyik számla. A rejtett költségek közé tartozik az is, hogy egy-egy rossz technikai vagy marketing döntés miatt elmaradó bevétel ugyanolyan valós pénz, mint amit kiutalsz. Ezért jó gondolkodás, ha már a tervezésnél beáraztad: nem csak építeni kell a webáruházat, hanem működtetni is, és ez nem „mellékes tétel”, hanem a projekt szerves része.

Marketingköltség: a webáruház üzemanyaga

Az egyik legnagyobb tévhit, hogy ha elkészült egy szép webáruház, „majd jönni fognak” a vásárlók. Magyarországon, egy telített és árérzékeny piacon ez naivitás. A webáruházad egy bolt egy forgalmas vagy kevésbé forgalmas utcában – csak itt az utca a Google, a Facebook, az Instagram, a TikTok, a hírlevelezés és minden más digitális csatorna. Ha nem költesz rendszeresen forgalomteremtésre, jó eséllyel csak a barátaid és a véletlen betévedők fognak vásárolni. A marketingköltség nagysága több tényezőtől függ: mekkora a kosárérték, mennyire ismert a márkád, mekkora a verseny, mennyi organikus forgalomra számíthatsz. De van néhány józan irányszám, amit érdemes fejben tartani.

Induláskor az a reális, ha legalább néhány hónapon keresztül vállalsz havi 100–300.000 Ft nagyságrendű hirdetési és marketing költést (Google Ads, Facebook/Instagram, tartalomgyártás, hírlevél-rendszer, kreatívok), még egy kisebb magyar webáruház esetében is. Ha komolyabb forgalmat célozol, a marketingköltség aránya gyakran eléri vagy meghaladja az árbevétel 5–15%-át. A nagyobb szereplőknél ez teljesen normális, sőt, sokszor magasabb. Ha úgy indulsz, hogy a teljes projekted büdzséje 200.000 Ft, és ebből 180.000 Ft-ot a technikára, 20.000 Ft-ot pedig egy évre elosztva marketingre szánsz, üzletileg gyakorlatilag garantálod a csalódást. A sorrendnek pont fordítva kellene kinéznie: előbb gondolkodj marketingben és vevőszerzésben, és csak utána válassz olyan technikai megoldást, amit a rendelkezésre álló forgalom mellett valóban fenn is tudsz tartani.

Három tipikus költségszcenárió magyar vállalkozóknak

Azért, hogy könnyebb legyen elhelyezni a saját helyzetedet, érdemes megnézni három tipikus szcenáriót. Ezek nem ígéretek, hanem nagyságrendi példák arra, mi az, ami a gyakorlatban vállalható. Az első szcenárió egy mikro-vállalkozó, aki bérelhető rendszerre épít, 50–300 termékkel, átlagos kosárértékkel. Itt az induló egyszeri költség (design, beállítás, alap szövegek, jogi dokumentumok) reálisan 300–800.000 Ft között mozog, a havidíj és a kiegészítő szoftverek 10–40.000 Ft, a reális havi marketingkeret pedig 80–200.000 Ft. Ez már elég lehet arra, hogy néhány hónap alatt mérhető forgalom induljon, ha a termék, az árpozíció és a kommunikáció rendben van.

A második szcenárió egy már működő, növekedésben lévő KKV, amely WordPress + WooCommerce vagy bérelhető rendszer helyett félig-meddig egyedi megoldásra vált, több száz vagy több ezer termékkel, összetettebb logisztikával. Itt az átállás költsége gyakran 1–3 millió Ft, a havi technikai és szoftveres költségek 50–150.000 Ft között mozognak, a marketing pedig jellemzően havi 300–800.000 Ft nagyságrendben indul, a céloktól függően. A harmadik szcenárió egy nagyobb szereplő, aki többcsatornás (online–offline) rendszerben gondolkodik, saját raktárral, komoly ügyfélszolgálattal. Itt a technikai oldal önmagában lehet 5 millió Ft fölött, a marketing pedig havi 1 millió Ft fölötti tétel. A lényeg: ha a saját pénzügyi helyzetedre ránézel, tedd fel magadnak a kérdést, hogy melyik szinthez állsz közelebb, és ne akarj a harmadik szcenárió eredményeit az első szcenárió költségszintjén elérni.

Online Marketing és Pszichológia – a webáruház mögötti gondolkodás

Egy webáruház nem attól fog működni, hogy „van kosár” és „van bankkártyás fizetés”. Attól fog működni, hogy érted a vevőid motivációit, félelmeit, kifogásait, tartalomfogyasztási szokásait, és ehhez igazítod a teljes kommunikációdat. A technikai megoldás csak eszköz, a lényeg az, hogyan használod. Amikor azt mérlegeled, mennyibe kerül egy webáruház, valójában azt is mérlegeled, hogy mennyit vagy hajlandó befektetni abba, hogy megértsd a célcsoportod gondolkodását. Ez az a pont, ahol sok magyar vállalkozó elbukik: rengeteget vitatkozik azon, melyik motor jobb vagy olcsóbb, miközben alig fektet időt abba, hogy tisztán lássa, kinek és milyen érzelmi–racionális okokból fog eladni.

Az „Online Marketing és Pszichológia” című könyv pont ezt a gondolkodást építi: nem a napi trendekről szól, hanem arról, hogyan értsd meg a fogyasztói döntések mögött álló pszichológiai mechanizmusokat, és hogyan alakíts ki olyan stratégiát, amely működik egy pesszimista, tőkehiányos, magyar piacon is. A könyvben buyer persona mintákat, webáruház csekklistát, szövegírási sablonokat és kampánylogikákat találsz, amelyek segítenek abban, hogy ne csak webáruházad legyen, hanem tudatosan épített online értékesítési rendszered. Minél jobban érted a vevőd fejét, annál kevésbé lesz „szerencsejáték” az, hogy megtérül-e a webáruházra és a marketingre fordított pénzed.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ehhez a témához különösen jól illik az a videó, amely kifejezetten arról szól, hogy webáruház nyitás előtt milyen szempontokat érdemes mérlegelni, tőkében, időben és gondolkodásban.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha webáruházban gondolkodsz, a legbátrabb lépés nem az, hogy „beleugrasz” egy 120–230.000 Ft-os fejlesztésbe, hanem az, hogy leülsz, és őszintén végiggondolod: mennyi pénzt, időt és energiát tudsz az első 12–24 hónapban beletolni úgy, hogy közben a magánéleted és a vállalkozásod többi része se omoljon össze. Ha őszintén kiszámolod, gyakran az jön ki, hogy előbb tőkére, tudásra és piaci tapasztalatra van szükséged, és csak utána egy saját webáruházra. Ez nem kudarc, hanem felnőtt döntés. A kudarc az, amikor 150.000 Ft-ból „megcsináltatsz valamit”, ami fél évig foglalja az időd, nem hoz mérhető profitot, és végül az egész projektet a „webáruház nem működik” címkével dobd ki a fejedből – miközben valójában a tervezés és a gondolkodás volt gyenge.

„Webáruházat építeni nem technikai bravúr, hanem döntés a saját gondolkodásod szintjéről. Ha úgy indítod el, hogy közben nem vagy hajlandó újratanulni a pénzhez, a marketinghez és a vevőkhöz való viszonyodat, akkor bármilyen motort választasz, rossz irányba hajtasz.” – Dajka Gábor

Ha felelősen nézed a számokat, és kimondod magadnak, hogy webáruházat csak akkor indítasz, ha legalább néhány százezer forintot el tudsz különíteni a technikára és legalább ugyanennyit a marketingre, máris más szintre léptél. Nem a „csodamegoldást” keresed, hanem rendszerszinten gondolkodsz. Ez az a pont, ahonnan érdemes beszélgetni fejlesztővel, marketingessel, könyvelővel, jogásszal – és ez az a pont, ahol a webáruház valóban esélyt kap arra, hogy ne hobbiprojekt, hanem profitábilis vállalkozás legyen.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

El tudok indítani egy életképes webáruházat 100.000 Ft alatt?

Technikailag igen: bérelhető rendszerrel, olcsó sablonnal, minimális beállítással és saját munkával össze lehet rakni egy működő webáruházat 100.000 Ft alatt. Üzletileg viszont a válasz gyakorlatilag nem. Ha a teljes büdzséd 100.000 Ft, akkor nem marad pénz megfelelni a jogi elvárásoknak, érdemi marketingre, normális termékfotókra, és sok más olyan elemre, ami nélkül a vevő bizalma nem fog kialakulni. Érdemesebb ilyenkor inkább kicsiben, piactereken, közösségi médián, validációs kampányokkal tesztelni az ötletet, és közben félretenni pénzt egy későbbi, tudatosan felépített webáruházra. A nullához közeli tőkével indított webshop általában nem a technika miatt bukik el, hanem azért, mert nem marad mozgástér a vevőszerzésre.

Melyik jobb indulásnak: bérelhető webáruház vagy WordPress + WooCommerce?

Nincs mindenkire érvényes válasz, de lehet szempontokban gondolkodni. Ha gyorsan, alacsony technikai kockázattal akarsz indulni, és fontos, hogy ne te foglalkozz a frissítésekkel, szerverrel, biztonsági kérdésekkel, akkor egy megbízható bérelhető rendszer jó belépő szint. A havidíjért cserébe kapsz supportot és egy folyamatosan fejlesztett platformot. Ha fontos számodra a maximális rugalmasság, egyedi funkciók, és hajlandó vagy külön gondoskodni tárhelyről, karbantartásról, fejlesztőről, akkor a WordPress + WooCommerce kombináció hosszabb távon nagyobb mozgásteret ad. A döntést érdemes a saját tőkehelyzeted, időkereted és hosszú távú terveid alapján meghozni, nem az alapján, hogy melyik megoldást dicséri éppen hangosabban a Facebook-csoport.

Mennyi marketingbüdzsével érdemes számolni egy kezdő magyar webáruház esetén?

Ha teljesen ismeretlen márkaként lépsz piacra, reális azzal számolni, hogy az első 3–6 hónapban legalább havi 100–300.000 Ft-ot fordítasz hirdetésekre és tartalomgyártásra. Ebbe beletartozhat a Google Ads, a Facebook/Instagram hirdetések, egy minimális kreatív- és szövegírási költség, valamint esetleg egy hírlevélrendszer. Ha ennél kevesebb a kereted, akkor sem reménytelen a helyzet, de a növekedés lassabb lesz, és sokkal több saját munkát kell beletenned organikus tartalomba, kapcsolatépítésbe, közösségi médiába. Fontos megérteni, hogy a marketingbüdzsé nem luxus, hanem a webáruház „üzemanyaga”; ha nincs benzin a tankban, hiába szép az autó.

Mikor érdemes egyedi fejlesztésbe fogni, és mikor felesleges?

Egyedi fejlesztés akkor indokolt, ha a modell, amit építesz, valóban kilóg a szokásos dobozból: például többlépcsős, egyedi árképzésű B2B rendszerre van szükséged, komplex konfigurálható termékeket árulsz, vagy olyan integrációkat akarsz, amelyek egy kész rendszerrel egyszerűen nem megoldhatók. Ha viszont „csak” termékeket szeretnél kosárba tenni, fizetéssel és szállítással, esetleg alap kedvezményrendszerrel, akkor szinte mindig található olyan bérelhető vagy CMS-alapú megoldás, amely töredék költségen kiszolgálja az igényeidet. Mikro- és kisvállalkozói szinten a túl korai egyedi fejlesztés sokszor olyan pénzügyi terhet hoz, ami visszaveti a cég egészét. Érdemes akkor beszélgetni egyedi rendszerről, amikor már bizonyított a modell, stabil a forgalom, és pontosan látod, milyen korlátok miatt nem tudsz a meglévő rendszerrel tovább nőni.

Miben más a magyar webáruház-piac, mint a nyugat-európai piacok?

A magyar piac egyszerre kisebb, árérzékenyebb és bizalom szempontjából érzékenyebb, mint sok nyugat-európai piac. Ez azt jelenti, hogy nehezebb nagy volumenre, nagyon alacsony árréssel építeni, és gyakran nagyobb hangsúlyt kell helyezned a hitelességre, az ügyfélszolgálatra, a garanciákra, a transzparens kommunikációra. A tőke szintje jellemzően alacsonyabb, ezért a vállalkozók többsége hajlamos alultervezni a marketinget és túlságosan a technikai költségekre koncentrálni. Aki viszont hajlandó hosszabb távon gondolkodni, fejlesztésre, tanulásra költeni, és elfogadja, hogy egy webáruház felépítése nem három hónapos sprint, hanem több éves folyamat, az a kisebb piac ellenére is tud stabil, profitábilis rendszert építeni.

Források

• • GKID – magyarországi online kiskereskedelmi jelentések
  • WooCommerce – hivatalos oldal, dokumentáció és ökoszisztéma

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.