Mi alapján rangsorol a Google?

Gondolj bele, hányszor keresel rá valamire a Google-ben egy nap folyamán. Amikor beírsz egy kifejezést, szinte mindig csak az első pár találatot nézed meg – és ezzel nem vagy egyedül. A statisztikák szerint a keresési forgalom 90–95%-a az első oldalon található eredményekre jut, a második oldalon lévő linkekre már alig kattint valaki. Ez azt jelenti, hogy üzleti szempontból óriási a tétje annak, hogy egy weboldal hol helyezkedik el a találati listán. Ha a vállalkozásod weboldala az első találatok között szerepel egy releváns keresésre, szinte garantáltan megugrik a látogatottságod és ezzel együtt az üzleti lehetőségeid száma. Ezzel szemben ha az oldalad a találati lista második vagy harmadik oldalán bújik meg, olyan, mintha a digitális homályba veszne – hiába a remek termék vagy szolgáltatás, a vevőid nem fognak rátalálni.

Sőt, világszerte a Google végzi az online keresések mintegy 92%-át, Magyarországon pedig szinte egyeduralkodó ~97%-os részesedéssel. Magyarul: aki a Google-ben nincs szem előtt, azt az internet népe jó eséllyel nem találja meg. Az organikus (nem fizetett) találatok ráadásul ingyen hozzák a látogatókat – szemben a hirdetésekkel, itt nem kell minden kattintásért fizetni. Ezért a jó Google-helyezés egyfajta hosszú távú, folyamatos „ingyen reklámot” jelent a vállalkozásodnak. Nem mellesleg a keresők nagy része jobban bízik az organikus találatokban, mint a hirdetésekben, így egy előkelő helyezés nem csak forgalmat, de presztízst is jelent.

Éppen ezért létfontosságú megérteni, mi alapján rangsorol a Google. A keresőoptimalizálás (SEO) lényege pontosan az, hogy megfejtsük és kihasználjuk ezeket a rangsorolási szempontokat annak érdekében, hogy a weboldalunk előrébb kerüljön a találati listán. A Google azonban nem adja könnyen a titkait: az algoritmus működése rendkívül összetett, több száz – egyes becslések szerint több ezer – tényezőt értékel ki minden egyes keresésnél. Ezeknek a tényezőknek a pontos kombinációját és súlyozását a Google szigorúan bizalmasan kezeli. Még a keresőóriás mérnökei sem mindig tudják egyszerűen megmagyarázni, miért pont az adott oldal került az első helyre egy konkrét lekérdezésre, különösen mióta a mesterséges intelligencia is szerepet kapott a rangsorolásban. Amit biztosan tudunk, az az, hogy a Google célja a lehető legjobb felhasználói élmény nyújtása: a legrelevánsabb, leghasznosabb találatokat igyekszik az első helyekre tenni minden keresésnél.

A kérdés tehát az: hogyan dönt a Google arról, hogy a Te weboldalad hol jelenik meg? Milyen szempontok szerint értékeli a tartalmaidat, a technikai beállításaidat, vagy éppen a látogatói viselkedést? Ennek a cikknek a célja, hogy átfogó és mélyreható választ adjon ezekre a kérdésekre. Nem pusztán felsoroljuk a legfontosabb rangsorolási tényezőket, hanem kontextusba is helyezzük őket – azaz megmagyarázzuk, miért fontosak, hogyan működnek, és mit tehetsz azért, hogy a saját weboldaladon e szempontoknak megfelelj. Útközben szót ejtünk a gyakori tévhitekről is, amelyek sok kezdő (sőt haladó) SEO-szakember fejében keringenek a Google működésével kapcsolatban.

Ne feledd: a SEO nem bűvésztrükk és nem puszta trükkök sorozata, hanem egy összetett marketingtevékenység, amelynek középpontjában a minőségi felhasználói élmény áll. Ahogy haladsz előre, látni fogod, hogy bár rengeteg tényező befolyásolja a rangsorolást, ezek mind egy irányba mutatnak: a Google azt szeretné, ha a felhasználók elégedetten kapnák meg azt, amit keresnek. Ha ezt tartod szem előtt és következetesen alkalmazod a cikkben ismertetett elveket, jó úton haladsz afelé, hogy javítsd a helyezéseidet a találati listán.

Hogyan működik a Google kereső algoritmusa?

A Google keresőmotorja három fő folyamaton vezeti végig a weboldalakat, mielőtt azok megjelenhetnek a találati listán: ezek a feltérképezés, az indexelés és a rangsorolás. Fontos megérteni ezeket az alapokat, mert a rangsorolási tényezők is csak akkor számítanak, ha a technikai háttér már rendben van. Nézzük sorban:

Feltérképezés (crawling): a Google folyamatosan járja a webet automata programokkal (úgynevezett Googlebotokkal), amelyek linkről linkre haladva új és frissített oldalakat keresnek. Amikor a Googlebot megtalál egy oldalt, letölti annak tartalmát. Ez a folyamat biztosítja, hogy a Google “lássa” az oldaladat. Ha valami akadályozza a Googlebotot (például hibás szerver, letiltó robots.txt szabály, vagy túl bonyolult, JavaScript mögé rejtett navigáció), akkor az oldal nem kerül be a Google látókörébe, és esélye sincs rangsorolást elérni.

Indexelés (indexing): miután a Googlebot bejárta az oldalt, jön az indexelés folyamata. Ilyenkor a Google elemzi az oldal tartalmát: elolvassa a szöveget, megnézi a címet (<title> tag), a meta leírást, a képek alt szövegeit, strukturált adatokat és minden egyéb információt. Meghatározza, miről szól az oldal. Ha az oldalt értékesnek találja, bekerül a hatalmas Google indexbe, ami tulajdonképpen a web “katalógusa”. Fontos tudni, hogy nem minden bejárt oldal kerül indexelésre: ha a tartalom duplikált, nagyon gyenge minőségű vagy valamiért problémás (például noindex utasítás van rajta), akkor lehet, hogy kimarad az indexből. Az indexelés során a Google az oldaladról bizonyos “jeleket” is eltárol, melyek később a rangsorolásnál jönnek elő – ilyen jel lehet például az oldal nyelve, a tartalom hossza, a témája, sőt az is, hogy milyen más oldalak hivatkoznak rá.

Rangsorolás (ranking): amikor egy felhasználó beír egy keresőlekérdezést, a Google előveszi az indexéből az összes relevánsnak tűnő oldalt, és villámgyorsan sorba rendezi őket a relevancia és minőség alapján. Itt lép színre a sok-sok rangsorolási tényező: a Google algoritmusa ezeket mérlegelve állítja össze a találati lista sorrendjét. A folyamat teljesen automatikus és pillanatok tört része alatt lezajlik. Figyelembe veszi magát a keresési kifejezést és a hozzá illő oldalakat, de a felhasználó kontextusát is: például a helyzetét (földrajzi lokáció), a keresés nyelvét, eszközét (mobil vagy asztali), és még számos mást. Ennek köszönhető, hogy ha mondjuk rákeresel arra, hogy “olasz étterem”, akkor a Google a közeledben lévő olasz éttermeket fogja előre sorolni, nem pedig egy másik kontinensen lévőket, mert érzékeli, hogy ez egy helyi jellegű keresés.

Érdemes belegondolni, milyen elképesztő mérnöki teljesítmény áll mindezek mögött. A Google indexe több százmilliárd dokumentumot tartalmaz, és a keresőalgoritmus ezekből válogatja ki a legjobb találatokat általában kevesebb mint egy másodperc alatt. Ezt a világszerte elosztott szerverfarmok és a kifinomult szoftverek teszik lehetővé – így a felhasználó gyakorlatilag azonnal választ kap a kérdésére.

A Google egy fontos alapelve, hogy nem lehet fizetni a jobb organikus (nem fizetett) helyezésért. A rangsorolás programozott módon, automatán történik, emberi beavatkozás nélkül. Természetesen a cégek hirdetéseket vásárolhatnak (Google Ads), de ezek külön jelennek meg, és nem befolyásolják a normál keresési sorrendet. Számtalan vállalkozás próbálta már “okosban” kijátszani a rendszert, de a Google hosszú távon minden trükköt kiismer. Aki tartós sikert akar elérni a keresőben, annak inkább arra kell fókuszálnia, hogy a weboldala valóban a lehető legjobb találat legyen a saját témájában – a következő szakaszokban ennek módjait részletezzük.

A Google rangsorolási tényezőinek evolúciója

Ahhoz, hogy megértsd a mai rangsorolási szempontokat, érdemes röviden áttekinteni, honnan indult a Google és hogyan változott az algoritmusa az évek során. A Google első verziója (a 90-es évek végén) még viszonylag egyszerűbb alapelvekre épült. A leghíresebb korai újítása a PageRank algoritmus volt, amely a weboldalakra mutató külső linkeket vette figyelembe: minél több és minél erősebb (tekintélyes) oldal hivatkozott a tiédre, annál értékesebbnek számított a szemében. Emellett persze számított az is, hogy a keresett kulcsszó szerepel-e az oldaladon – például a címben vagy a szövegben. Ez a két tényező – a linkek és a kulcsszavas relevancia – uralta a korai SEO világot.

Az idők során azonban a rendszer egyre bonyolultabbá vált. Miért? Mert a web és a SEO szakemberek is alkalmazkodtak: sokan megpróbáltak manipulálni a rangsort kulcsszóhalmozással (amikor értelmetlenül sokszor ismételnek egy szót a szövegben), linkfarmok építésével (gyenge minőségű oldalak hálózata, amelyek csak egymást linkelik), és más megtévesztő taktikákkal. A Google kénytelen volt okosabbá válni, hogy kiszűrje a trükközést és valóban a legjobb találatokat adja a felhasználóknak.

A 2010-es évekre sorra jöttek azok a nagy algoritmus-frissítések, amelyek alapjaiban változtatták meg a rangsorolási szempontokat. 2011-ben érkezett a Panda frissítés, ami a gyenge minőségű, vékony tartalmú vagy éppenséggel másolt (duplikált) oldalakat sújtotta; lényegében bevezette a tartalomminőség korszakát. 2012-ben jött a Penguin, amely a mesterséges linképítést, a spam jellegű hivatkozásokat vette célba – ezzel világossá vált, hogy nem a linkek száma, hanem a minősége számít. Később, 2013-ban a Hummingbird (Kolibri) algoritmus bevezetése jelentette a szemantikus keresés kezdetét: a Google már nem csak szavakat, hanem a szavak mögötti jelentést is elkezdte figyelembe venni, így jobb eredményeket adott a természetes nyelvű kérdésekre is.

A mesterséges intelligencia térnyerése új fejezetet nyitott. 2015 körül a Google bevetette a RankBrain nevű gépi tanuláson alapuló rendszert, amely azóta is segít értelmezni a kereséseket és a találatokat finomhangolni. 2018-ban egy “Medic” névre keresztelt frissítés irányította rá a figyelmet az E-A-T (szakértelem, hitelesség, megbízhatóság) elvekre, különösen az úgynevezett “Your Money or Your Life” (YMYL) témákban, mint az egészség vagy pénzügy, ahol kritikus a tartalom megbízhatósága. 2019-ben a Google integrálta a BERT nyelvi modellt, amely már a keresőóriás neurális hálós megértési képességeit erősítette – így a Google még jobban megérti a keresések nyelvtani finomságait és kontextusát.

Az elmúlt néhány évben a Google folyamatosan finomítja az algoritmust kisebb-nagyobb frissítésekkel (úgynevezett core update-ek történnek évente többször is). Bevezették a “Helpful Content” (Hasznos tartalom) frissítést is, ami azt jelzi, hogy előnyben részesítik az embereknek szóló, valóban informatív tartalmakat a pusztán SEO-célból gyártott, felszínes anyagokkal szemben. Emellett fontos rangsorolási tényezővé tették a felhasználói élményt is: a 2021-es Page Experience frissítés már kifejezetten méri az oldal betöltődési sebességét, stabilitását stb. Összességében elmondható, hogy a Google rangsorolási algoritmusa mára hihetetlenül összetett ökoszisztémává vált, amely rengeteg signal – tartalmi, technikai, felhasználói visszajelzés alapú és még számos egyéb – alapján határoz a helyezésekről. E fejlődés megértése segít abban, hogy lásd: ma már nem elég egy trükköt ismerni. Holisztikus, átgondolt megközelítés kell a jó rangsoroláshoz. Ebből is látszik, hogy a SEO világa folyamatosan változik – ami tegnap bevált taktika volt, ma könnyen hatástalan vagy akár káros lehet. A siker kulcsa, hogy kövesd a Google fejleményeit, tanulj és alkalmazkodj; csak így maradhatsz versenyben ebben az állandóan alakuló környezetben.

Tartalomminőség és relevancia

Ha egy dolgot kellene kiemelni, ami a legnagyobb súllyal esik latba a Google szemében, az a tartalom minősége. A Google célja, hogy a felhasználó a keresésére valóban választ kapjon – lehetőleg minél teljesebbet és pontosabbat. Ezért a releváns, kiváló minőségű tartalom az egyik legerősebb rangsorolási tényező. Mit jelent ez a gyakorlatban? Elsősorban azt, hogy az oldaladon található szöveges (és multimédiás) tartalom legyen hasznos az olvasónak. Válaszolja meg a feltett kérdést, adjon több információt, mint a konkurens oldalak, legyen friss és pontos.

A magas minőségű tartalom jellemzői közé tartozik az egyediség és az alaposság. Egyediség alatt azt értjük, hogy ne egyszerűen máshonnan összeollózott vagy átírt anyagot tegyél közzé – a Google felismeri a duplikációt, és hátrébb sorolja azokat az oldalakat, amelyek nem eredetiek. Alaposság pedig azt jelenti, hogy a témát átfogóan, megfelelő mélységben tárgyalod. Ha például egy blogcikk arról szól, hogyan kell otthon bútort felújítani, akkor ne csak pár általános tanács legyen benne, hanem lépésről lépésre útmutató, konkrét példákkal, anyaglistával, esetleges buktatókkal – így a Google (és az olvasó) azt látja, hogy a cikk valóban értéket nyújt.

Az sem mindegy, mennyire friss a tartalom. Bizonyos kereséseknél – főleg ahol az újdonság fontos, például technológiai hírek, aktuális események, trendek – a Google előnyben részesíti az újabb, frissített oldalakat. Ha a weboldaladon lévő információk elavultak, könnyen lehet, hogy megelőz egy olyan konkurens, aki naprakészebb tartalmat kínál. Érdemes tehát időnként aktualizálni a régebbi cikkeket is, ha új információ merül fel, vagy változnak a körülmények. A rendszeres frissítés jelzi a Google számára, hogy az oldalad élő, gondozott, és törődsz azzal, hogy a látogatók mindig friss adatokhoz jussanak.

A Google algoritmusa ma már a tartalom hitelességét is megpróbálja felmérni. Ehhez kapcsolódik az úgynevezett E-E-A-T elv, ami a szakértelem (Expertise), tapasztalat (Experience), tekintély (Authoritativeness) és megbízhatóság (Trustworthiness) angol szavak rövidítése. Ezeket eredetileg a Google minőségértékelő útmutatói hangsúlyozzák – azaz azoknak az emberi értékelőknek a kézikönyvei, akik időnként ellenőrzik a kereső találatainak minőségét. Bár az E-E-A-T nem közvetlenül egy algoritmikus “kapcsoló”, a Google igyekszik algoritmikusan is jutalmazni az olyan tartalmakat, amelyek mögött látható szakértelem és hitelesség áll. Ez azt jelenti, hogy például egy egészségügyi témájú cikk akkor fog jól szerepelni, ha látszik, hogy szakember írta (vagy legalább lektorálta), valós tapasztalaton alapul, és az oldal (vagy a szerző) megbízható a témában. Gyakorlatilag a Google megpróbálja kiszűrni az álhíreket, pontatlan vagy káros tanácsokat adó tartalmakat, különösen életbevágó témákban.

Hogyan tudod biztosítani, hogy a te tartalmad is megfeleljen ezeknek az elvárásoknak? Elengedhetetlen, hogy ismerd a célközönségedet, és pontosan azt nyújtsd nekik, amit keresnek. Ha a látogatók azt érzik, hogy “ez pont az, amire szükségem volt”, akkor nagy eséllyel a Google is így fog “gondolkodni”. Hasznos taktika, ha tényleg beleéled magad a felhasználó helyébe: milyen kérdése merülhetnek fel benne? Milyen szavakkal keres rá? Milyen háttértudása van, vagyis mennyire kell részletesen kifejteni a témát? Minél jobban találkozik a tartalmad a felhasználó szándékával (ezt hívjuk keresési intentnek), annál relevánsabb lesz. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar kis- és középvállalkozók gyakran esnek abba a hibába, hogy nem a vevőik fejével gondolkodnak – pedig a tartalom sikerének titka, hogy a saját üzenetedet a közönséged igényeire hangold.

A kiváló tartalom tehát befektetést igényel: időt, kutatást, és őszinte odafigyelést. Cserébe viszont ez az alapja minden további SEO erőfeszítésnek. Hiába gyors az oldalad és hiába vannak jó linkjeid, ha a tartalom gyenge, a Google nem fog sokáig az élmezőnyben tartani. A következőkben megnézzük a többi fontos tényezőt – de mindig tartsd szem előtt, hogy a tartalomminőség az első számú prioritás.

Kulcsszavak és on-page SEO

A tartalom minősége mellett a relevancia másik kulcsa, hogy a Google számára egyértelmű legyen, miről szól az oldalad. Ebben segítenek a jól megválasztott kulcsszavak és az átgondolt on-page SEO beállítások. Régen a keresőoptimalizálás szinte egyet jelentett a kulcsszavak megfelelő elhelyezésével – ma már ennél sokkal intelligensebb a Google, de továbbra is fontos, hogy a tartalmadban szerepeljenek azok a kifejezések, amelyekre a közönséged keres.

Az első és legfontosabb on-page elem a cím (title tag) és a főcím (H1 fejléc). Ezekben érdemes feltüntetni a fő kulcsszót vagy kulcskifejezést, amiről az oldal szól, mégpedig minél előrébb. Például ha egy cikk a “vegán étrend előnyeiről” szól, akkor jó, ha ezek a szavak szerepelnek a cím elején: “Vegán étrend előnyei – Egészségesebb életmód lépésről lépésre”. A title tag nemcsak a Google által figyelembe vett rangsorolási jel, de a találati listán is ez jelenik meg fő címsorként, tehát a kattintási kedvet is befolyásolja. Legyen lényegre törő, releváns és vonzó.

Hasonlóan fontosak a heading (H2, H3 stb.) címek a tartalomban. A Google a tartalom strukturáltságát is figyeli: a jól tagolt, alcímekkel ellátott szöveg könnyebben értelmezhető. Az alcímekben is érdemes használni a fő témához kapcsolódó kifejezéseket, természetesen csak odaillő módon. Ez nem csak SEO szempontból jó – az olvasóid is hálásak lesznek a logikus szerkezetért, és kisebb eséllyel fognak visszafordulni az oldalról (ami megint csak egy pozitív jel a Google-nak, de erről később).

A szöveg törzsében a kulcsszavak jelenléte természetes módon fontos, de a kulcsszóhalmozás tilos. Ez azt jelenti, hogy ne ismételgesd erőltetetten ugyanazt a szót százszor, mert azt a Google spamnek érzékeli. Ehelyett törekedj arra, hogy a szöveged természetes nyelvezetű legyen, ugyanakkor minden lényeges rokon értelmű kifejezést érintsen. A Google ma már képes felismerni a szinonimákat és a kontextust: például ha egy cikk az “elektromos autók töltéséről” szól, akkor nyugodtan használhatod a “villanyautó” vagy “EV töltés” kifejezéseket is – a kereső érteni fogja, hogy ugyanarról a témáról van szó. Sőt, elvárja, hogy ne mindig ugyanazt a frázist szajkózd, mert az nem természetes.

Egy másik on-page tényező a meta leírás (meta description). Bár a Google hivatalos álláspontja szerint a meta description nem közvetlen rangsorolási faktor, közvetett hatása lehet: ha jól meg van írva, akkor több ember kattint a találatodra. A magasabb átkattintási arány (CTR) pedig jelezheti a Google-nak, hogy a te oldalad vonzóbb a keresők számára, és hosszú távon ez akár jobb helyezést is eredményezhet. A meta leírás tehát legyen lényegre törő, figyelemfelkeltő összefoglalása az oldal tartalmának, és tartalmazhatja a fő kulcsszót is, mert a Google félkövéren kiemeli a találati listán a keresett kifejezéseket.

Ne feledkezzünk meg a képek optimalizálásáról sem: a képek alt attribútuma (alternatív szövege) egyrészt az akadálymentesítés miatt fontos (a látássérültek számára felolvasó programok használják), másrészt a Google képfelismerése számára is támpontot ad. Írd le röviden és relevánsan a kép tartalmát alt szövegben, és ha van benne kulcsszó, természetesen belefoglalhatod. Például egy kép alt szövege lehet: “vegán ebéd salátával és hummusszal” – ha ez kapcsolódik a cikked témájához.

Az URL struktúra is egy apró, de észszerűen kihasználható tényező. Az oldal URL-jében megjelenő szavak adhatnak némi relevancia-jelzést. A lehetőleg rövid, érthető URL-eket érdemes használni, amelyek tartalmazzák a fő témát. Például a domainem.hu/vegan-etrend-eloszok jobb, mint a domainem.hu/index.php?id=123. Bár az URL-ben szereplő kulcsszavak hatása csekély, de segíti a felhasználót is megérteni, mit talál az oldalon, és kicsit a Google-nek is segít a kontextusban.

Végül, de nem utolsó sorban: a belső tartalmi elemek közül a belső linkek is számítanak. Ha van több cikked hasonló témában, linkeld őket össze logikusan. A belső linkek segítenek a Google-nek feltérképezni a webhelyedet és megérteni a tartalmi hierarchiát, plusz a látogatót is továbbvezetik más hasznos tartalmakra. Az anchor text (a link szövege) legyen érthető és utaljon a céloldal tartalmára – pl. “részletes útmutató a vegán fehérjepótlásról” linkelve egy ilyen témájú cikkre. A belső linkeléssel óvatosan bánj: ne spammeld tele a cikket saját linkekkel, csak ott használd, ahol tényleg releváns kiegészítést nyújt.

Összefoglalva ebben a részben: az on-page SEO arról szól, hogy a saját oldaladon lévő tartalmakat és kódot úgy alakítsd, hogy a Google minél könnyebben fel tudja dolgozni és relevánsnak ítélje azt. Ide tartozik a kulcsszóhasználat, a címek és meta adatok optimalizálása, a strukturált tartalom és a médiaelemek helyes kezelése. Ezek ugyan “alap” dolognak tűnnek, de nagyon is számítanak: egy jól optimalizált oldal sokkal jobb eséllyel indul a rangsorolási versenyben, feltéve, hogy a tartalom is értékes rajta.

Visszamutató linkek és PageRank

A Google eredeti újítása, a PageRank algoritmus, a mai napig érezteti hatását a rangsorolásban, bár mára számtalan egyéb faktor egészíti ki. A visszamutató linkek (backlinkek) lényegében más weboldalak által a mi oldalunkra mutató hivatkozások. Ezt úgy is elképzelheted, mint az interneten zajló “ajánlásokat” vagy szavazatokat: ha sokan hivatkoznak a tartalmadra (és főleg ha tekintélyes, hiteles oldalak teszik ezt), akkor a Google szemében nő a te oldalad hitelessége is.

Fontos azonban megérteni, hogy nem minden link egyforma. A Google sokkal nagyobb súlyt ad egy olyan linknek, ami egy elismert, magas minőségű oldalról jön, mintha egy ismeretlen vagy gyenge minőségű honlapról érkezne. Például egy vezető hírportál vagy szakmai blog linkje a te oldaladra aranyat ér SEO szempontból, míg egy tíz éve nem frissített linkfarm-szerű oldalon szereplő hivatkozás szinte semmit nem számít – sőt, ha túl sok ilyen kétes link mutat rád, az akár gyanús is lehet. A linkek minősége tehát fontosabb, mint a puszta mennyiség.

A linkprofil elemzésekor a Google több dolgot is figyelembe vesz. Egyrészt a hivatkozó domain tekintélyét (authority) – ezt befolyásolja például, hogy annak a domainnek hány jó minőségű linkje van, milyen régi, mekkora a látogatottsága stb. Másrészt nézi a link relevanciáját: olyan oldalakról érkező linkek érnek a legtöbbet, amelyek tartalma valamilyen módon kapcsolódik a tiédhez. Ha például van egy webáruházad kertészeti eszközökkel, akkor egy kerti blogról jövő link releváns, míg egy koreai popzenével foglalkozó oldaltól kapott link nem sok relevanciát hordoz a témád szempontjából (még ha maga az oldal erős is). A Google igyekszik felismerni a természetellenes linkmintákat is – például ha hirtelen száz számra jelennek meg linkek egy ismeretlen kis oldalon, gyanakodhat, hogy fizetett vagy manipulatív linképítés történt.

A linkek anchor textje (a kattintható szöveg) szintén egy jel a Google számára. Ha sok link mutat az oldaladra “vegán receptgyűjtemény” anchorral, az erős jelzés, hogy a te oldalad valószínűleg egy vegán receptekkel foglalkozó site. Viszont itt is vigyázni kell: a túl optimalizált, mindig ugyanazzal a kulcsszóval ellátott linkek természetellenesnek tűnnek. A természetes linkprofilban változatos anchor textek szerepelnek (pl. “szuper vegán receptek itt”, “ezen az oldalon találtam egy jó vegán receptet”, vagy akár a márkaneved, URL-ed mint hivatkozás). A Penguin algoritmus annak idején pont az ilyen manipulatív linkmintákra csapott le: megbüntette azokat az oldalakat, amelyek linkjei láthatóan mesterséges úton, kulcsszavakkal túloptimalizálva épültek.

Felmerül a kérdés: hogyan lehet jó minőségű backlinkeket szerezni? A válasz összetett, de a legrövidebb út megint csak a kiváló tartalom készítésén át vezet. Ha olyasmit publikálsz, ami értékes, egyedi és hasznos, akkor megnő az esélye, hogy mások is hivatkozni fognak rá (például megosztják közösségi médiában, vagy egy blogcikkükben utalnak rá). Ezt nevezzük gyakran “linkmágnes” (link bait) tartalomnak – tipikusan statisztikák, kutatások, alapos útmutatók, infografikák vagy épp izgalmas véleménycikkek lehetnek ilyenek. Persze önmagában a jó anyag sem elég: néha proaktív linképítésre van szükség. Ez alatt értjük például a vendégblogolást (amikor szakmai blogokba írsz cikket, amiért cserébe kapsz egy linket), a közösségi médiás jelenlétet (bár a közösségi linkek nem közvetlen SEO faktorok, de növelhetik az ismertséged), vagy a kapcsolatépítést más weboldal-tulajdonosokkal.

Fontos hangsúlyozni, hogy a linképítés terén is az etikus, hosszú távú gondolkodás kifizetődő. A fizetett linkek vásárlását a Google irányelvei tiltják – ha mégis ilyet alkalmazol, azt rel="nofollow" vagy rel="sponsored" attribútummal kell ellátni, különben kockázatod a büntetést. A linkcsere (te linkelsz engem, én téged) sem ér sokat nagy tömegben, mert felismerhető. A százával szétküldött spam e-mailek, melyekben linket koldulsz, szintén nem elegánsak és ritkán hatásosak. Sokkal jobb megoldás, ha valódi szakmai kapcsolatokat építesz: például részt veszel iparági eseményeken, online csoportokban, és megosztod a tudásodat – így organikusan szerezhetsz említéseket és linkeket.

Ami a belső linkeket illeti (amiket már az on-page résznél is érintettünk): bár ezek nem “szavazatok” másoktól, a Google-n belül PageRank érték áramlik a belső linkeken is. Az erősebb (több külső linkkel bíró) oldalaidról mutató belső hivatkozások átadhatnak valamennyi “linkértéket” a többi aloldaladnak. Ezért fontos, hogy a webhelyeden belül is logikusan összekapcsold a tartalmakat, és a fontos oldalaid (pl. szolgáltatásoldalak, fő kategóriaoldalak) kapjanak belső linkeket más releváns aloldalakról. Ez javítja a felhasználói navigációt és a SEO-t egyaránt.

Összességében a backlinkek világa egy külön szakág a SEO-n belül, nem véletlenül. A Google számára a külső hivatkozások még mindig az egyik legfontosabb bizalmi jelzésként működnek: azt mutatják, hogy a közösség értékeli a tartalmadat. Ez azonban kétélű fegyver: csak az igazán értékes hivatkozások segítenek, a manipulatív vagy rossz minőségű linkek akár hátráltathatnak is. Építs tehát tudatosan, de etikusan linkprofilod – hosszú távon ez meghozza az eredményét a rangsorban.

Technikai alapok: feltérképezés és indexelhetőség

Egy pillanatra térjünk vissza a technikai háttérhez, mert hiába a remek tartalom és a jó linkek, ha a weboldalad technikai akadályok miatt nem teljesít, a Google nem fog tudni vele mit kezdeni. A technikai SEO biztosítja, hogy a keresőmotor hatékonyan be tudja járni (crawl), fel tudja dolgozni (index) és megfelelően meg tudja érteni a webhelyedet. Íme néhány lényeges technikai szempont, amire figyelned kell:

Webhelytérkép (XML sitemap): bár a Google magától is felfedez sok oldalt, egy jól összeállított webhelytérkép segít neki az indexelésben. Az XML sitemap lényegében egy lista a webhelyed összes fontos URL-jéről. Ezt be lehet küldeni a Google Search Console-on keresztül, így biztos lehetsz benne, hogy a Google tud az összes lényeges aloldaladról. Egy átlagos kis- vagy középvállalati oldalnál ez életmentő lehet, főleg ha az oldalad új, és még nincs sok külső link, ami behozna a Google látókörébe minden szegletet.

Robots.txt és meta robots: ezek az eszközök szabályozzák, hogy mit indexeljen a Google és mit ne. A robots.txt fájl a szerver gyökerében található, és utasításokat ad a robotoknak, hogy mely útvonalakat hagyják figyelmen kívül. Ügyelj arra, hogy véletlenül se tilts le fontos részeket. A Disallow: / például az egész oldalt tiltaná! A meta robots tagokat pedig oldalszinten használhatod (a HTML-ben), például <meta name="robots" content="noindex, nofollow"> azt jelenti, hogy az adott oldalt ne indexelje a Google és a linkjeit se kövesse. Ezt tipikusan olyan oldalakon érdemes használni, amiket tényleg nem akarsz a találatok közt látni (pl. bejelentkezési oldal, kosár oldal, duplikált tartalom verziók). Győződj meg róla, hogy véletlenül sincs noindex azon az oldalon, amit rangsorolni szeretnél.

Duplikációk és kanonikalizáció: a duplikált tartalom problémája technikai okokból is előjöhet, nem csak másolás miatt. Például előfordulhat, hogy a webhelyed ugyanazt az oldalt több URL-en is elérhetővé teszi (pl. egy kategória lap több oldalszámozott URL alatt, vagy http:// és https:// verziók, www és nem-www). Ilyenkor a Google zavarba jön, melyiket indexelje, illetve a linkek értéke megoszlik a verziók közt. Ezt a kanonikus URL (canonical) beállításával lehet orvosolni: a <link rel="canonical" href="...eredeti URL..." /> taggel megmondhatod, melyik az “igazi” verzió. Ügyelj arra, hogy ne legyenek ilyen duplikációs gondjaid, mert a Google vagy kihagyja a duplikált oldalakat az indexből, vagy rosszabb esetben rangsorolási problémák adódhatnak belőle.

URL struktúra és navigáció: a webhelyed felépítése legyen logikus, hierarchikus. A főmenü és a belső linkek segítségével a Google-nak egy térképet adsz a webhelyedhez. Gondolj arra, hogy a kevesebb kattintásból elérhető oldalak (a kezdőlapról indulva) általában fontosabbnak számítanak. Ha egy termékoldal 5-6 kattintás mélyen van elrejtve kategóriák mélyén, azt a Google is nehezebben találja meg és kevésbé tekinti jelentősnek. Próbáld meg laposabbá tenni a struktúrát, ha lehetséges, vagy legalább gondoskodj róla, hogy minden fontos aloldal kapjon valahonnan egy belső linket.

Oldaltérkép HTML (lábléc, kategóriaoldalak): a felhasználói navigáció segítése egyben SEO-nak is kedvez. A láblécben gyakran szokás fontos linkeket elhelyezni (népszerű kategóriák, szolgáltatások), ezeket a Google is követni fogja. Ugyanakkor ne ess túlzásba se: egy oldalról ne mutasson több ezer belső link se, mert az már áttekinthetetlen és csökkenti az egyes linkek súlyát is.

Szerver teljesítmény és hibák: a Google Search Console rendszeresen jelez, ha feltérképezési hibák vannak (pl. 404-es oldalak, szerverhibák). Ezeket érdemes javítani. A 404-es (nem található) hiba esetén például lehet, hogy egy korábban létezett oldalra még jönnek látogatók vagy Googlebot, ilyenkor érdemes 301-es átirányítást beállítani egy releváns működő oldalra. A szerver megbízhatósága is számít: ha a Googlebot gyakran nem tudja elérni az oldaladat szerverhiba miatt, akkor ritkábban fog próbálkozni, ami nem jó jel a rangsorolásnál sem.

Biztonság (HTTPS): 2014 óta a Google hivatalosan is bejelentette, hogy a HTTPS (titkosított kapcsolat) használata egy könnyűsúlyú rangsorolási tényező. Ma már szinte elvárás, hogy a weboldalad SSL tanúsítvánnyal rendelkezzen, azaz https:// protokoll alatt fusson. Nemcsak SEO miatt, hanem a felhasználók biztonsága és bizalma miatt is. A böngészők is figyelmeztetik a látogatókat, ha egy oldalon jelszót vagy bankkártya adatot visznek be nem biztonságos (HTTP) kapcsolat mellett, ami riasztó lehet. Tehát használd a HTTPS-t, és ügyelj rá, hogy a HTTP-ről az összes forgalmat 301-es átirányítással a HTTPS verzióra küldd.

Összegzésképp: a technikai SEO alapfeltétele annak, hogy egyáltalán labdába rúghass a Google-nél. Ha a Googlebot akadályba ütközik, vagy az indexelés során hibák merülnek fel, akkor minden más erőfeszítés kárba vész. Szerencsére a technikai hibák nagy része diagnosztizálható a Search Console segítségével, illetve sokszor egyszeri javításokkal orvosolható. Érdemes tehát időt szánni a technikai auditálásra, és rendszeresen ellenőrizni, hogy “egészséges” maradjon a webhelyed ebből a szempontból is.

Webhely sebessége és Core Web Vitals

Az internet felhasználói türelmetlenek – ezt a Google is tudja. Ha egy oldal betöltése túl sokáig tart, a látogatók egy része egyszerűen visszalép a találatokhoz, vagy bezárja az ablakot. Ezért a weboldal sebessége fontos rangsorolási szempont, különösen mobilon. A Google 2018-ban jelentette be, hogy a mobilkereséseknél is figyelembe veszi az oldalsebességet a rangsorolásnál. 2021-ben pedig bevezette a már említett Page Experience frissítést, amelynek részeként három konkrét mérőszámot, a Core Web Vitals mutatókat beemelte a rangsorolási jelzések közé.

A Core Web Vitals három fő területet vizsgál:

• Largest Contentful Paint (LCP): ez azt méri, milyen gyorsan tölt be a fő tartalom az oldalon. Az ideális érték 2,5 másodperc alatt van. Gyakorlatban ezt a nagy elemek (pl. hero kép vagy fő szövegdoboz) betöltési ideje határozza meg. A lassú LCP gyakori okai: túl nagy képfájlok optimalizálatlanul, lassú szerver válaszidő, render-blokkoló JavaScript vagy CSS fájlok.
• First Input Delay (FID): ez a mutató azt jelzi, mennyi idő telik el addig, amíg először interakcióba tud lépni a felhasználó az oldallal (például kattinthat egy gombra) – magyarán a válaszkészség. 2024-ben a Google a FID-et egy új mutató, az Interaction to Next Paint (INP) váltja le, ami még jobban kifejezi a teljes interaktivitást. A lényeg, hogy a weboldal ne “akadjon meg” és ne legyen sokáig használhatatlan a betöltés elején.
• Cumulative Layout Shift (CLS): ez a vizuális stabilitást méri. Biztos mindenki találkozott már olyan oldallal, ahol betöltés közben ide-oda ugrálnak a tartalmi blokkok (például bejön egy kép és arrébb tol mindent). A CLS mutató azt méri, mekkora elmozdulások történnek – ideális esetben ez minimális (0,1 alatt). Az ugrálásokat tipikusan hiányzó méretű képek/videók, utólag betöltődő hirdetések, vagy dinamikusan beszúrt elemek okozzák.

Ezeknek a mutatóknak az összessége adja az oldal “élmény” pontszámát a Google szemében. Ha a webhelyed minden oldala gyorsan betöltődik, interaktív és stabil, az előnyt jelenthet a rangsorban, főleg amikor két hasonló relevanciájú oldal közül kell választania a keresőnek. Fontos azonban kiemelni, hogy a sebesség önmagában valószínűleg nem fog gyenge tartalmat az élre repíteni – a Google mindig a relevanciát és minőséget nézi elsődlegesen. De egy lassú, rossz élményt nyújtó oldal könnyen hátrébb csúszhat, hiába jó egyébként a tartalma.

Mit tehetsz a jobb sebességért és Core Web Vitals értékekért? Íme néhány bevált praktik:

• Képek optimalizálása: használj megfelelően tömörített képfájlokat (pl. JPEG a fotóknál, PNG a grafikáknál, vagy modern formátumokat mint WebP). Méretezd a képeket arra a felbontásra, amekkorában ténylegesen megjelennek. Ne tölts be 4000 pixeles széles képet, ha a weboldalon 800px szélesen látszik.
• Erőforrások minimalizálása: egyesítsd és tömörítsd a CSS és JavaScript fájlokat, ahol lehet. Távolíts el minden felesleges kódot (pl. nem használt CSS szabályok). A kevesebb és kisebb fájl gyorsabban betöltődik. Használhatsz eszközöket vagy beépülő modulokat (pl. WordPressnél), amelyek elvégzik a minifikálást.
• Halaszd el a nem kritikus betöltést: a “defer” vagy “async” attribútumokkal a nem létfontosságú JavaScript betöltését halaszthatod, hogy előbb jelenjen meg a tartalom. Hasonlóképp a “lazy loading” technikával a képek csak akkor töltődnek, amikor a felhasználó odaér görgetésben.
• Gyors tárhely és CDN: válassz megbízható, gyors webtárhelyet. Használhatsz tartalomelosztó hálózatot (CDN) is, amely földrajzilag közelebb viszi a tartalmadat a felhasználóhoz, így csökkenti a késleltetést. Például a Cloudflare vagy Akamai szolgáltatások erre valók.
• Böngésző cache: állíts be hosszabb lejárati időt a statikus erőforrásokra (képek, CSS, JS), így aki egyszer betöltötte, annak másodjára már helyből, gyorsan előjön, nem kell újra letölteni mindent.

Ezekkel a lépésekkel jelentősen javítható a weboldal élmény-faktora. Érdemes időnként mérni is: a Google saját PageSpeed Insights eszköze, vagy a Search Console Core Web Vitals riportja megmutatja, hol vannak gondok. Javítás után pedig újra lehet ellenőrizni az értékeket. A gyorsaság optimalizálása néha technikai kihívás lehet, de nem csak a SEO kedvéért tesszük – a felhasználók elégedettsége (és így konverziós arányai) is javulnak, ha nem kell hosszasan várakozniuk.

Mobilbarát kialakítás (mobile-first)

Ma már közhely, hogy “mobile-first world”-ben élünk, de a SEO szempontjából is igaz: a Google 2019-re teljesen átállt az ún. mobile-first indexelésre. Ez azt jelenti, hogy a kereső elsősorban a weboldalad mobil nézetét veszi alapul az indexeléshez és a rangsoroláshoz. Ha a mobilos verzió hiányos vagy rosszul használható, az kihat a rangsorodra akkor is, ha az asztali gépen tökéletes lenne. A mobilbarát kialakítás tehát nem opcionális – alapkövetelmény.

A mobilbarátság több dolgot jelent egyszerre:

• Reszponzív design: a weboldalad automatikusan igazodik a különböző kijelzőméretekhez. Nincs oldalirányú görgetés, apró, olvashatatlan betűk vagy kilógó elemek. A reszponzív design a Google által is ajánlott megoldás (szemben a külön mobilos aldomainnel vagy URL-lel), mert egyszerűbb és kevésbé hajlamos hibára.
• Képernyőn megjelenő tartalom: fontos, hogy mobilon is minden lényeges tartalom elérhető legyen, amit asztali nézetben látni. Kerüld el, hogy mobilon bizonyos szövegek vagy képek hiányoznak. A “hamburger” menü (összecsukott menüikon) használata például bevett, de ügyelj rá, hogy a Google is be tudja járni a menüt – általában ezzel nincs gond, ha szabványos HTML/CSS-sel van megoldva.
• Gombok és linkek mérete, távolsága: mobilon frusztráló, ha két link túl közel van és az ujjunkkal nehéz eltalálni a megfelelőt. A Google mobil használhatósági irányelvei kitérnek rá, hogy elegendő távolság legyen az érintőelemek között, és elég nagy felületűek legyenek (pl. ne egy 5px × 5px-es kis ikont kelljen eltalálni).
• Gyors betöltődés mobilon is: részben ezt a sebességnél már érintettük. Mobil hálózaton sok felhasználó nem gigabites wifin lóg, így még kritikusabb a kevés adatforgalom és gyors renderelés. Az AMP (Accelerated Mobile Pages) egy ideig megoldás volt erre külön csökkentett kódú oldalakkal, de ma már az AMP jelentősége csökkent, a hangsúly inkább a normál oldalak optimalizálásán van.

A Google biztosít egy Mobilbarát teszt nevű eszközt, ahol egy URL-t ellenőrizhetsz. Ez megmondja, ha valami probléma van mobilos nézetben (pl. “a tartalom szélesebb, mint a kijelző” vagy “túl kicsi betűméret”). A Search Console-ban is van egy Mobile Usability riport, ami összegyűjti a mobilos problémákat.

A mobilbarát kialakítás a rangsorolásban konkrétan is megmutatkozik: már 2015-ben a Google egy külön algoritmus-frissítést tett közzé (“Mobilegeddon” néven emlegetve), ami jobb helyezést adott a mobilbarát oldalaknak mobilos kereséseknél. Ma már, a mobile-first indexing korszakában, gyakorlatilag minden keresésnél alap, hogy a mobil verzió legyen rendben. Ha a te weboldalad valamiért nem optimalizált mobilra (ami manapság már ritka, hiszen a legtöbb modern sablon reszponzív), akkor szinte biztosan hátrányból indulsz.

A mobilbarát filozófia túlmutat a technikai megvalósításon: érdemes átgondolni a tartalmakat is mobil szempontból. Például egy 3000 szavas ömlesztett szöveg falat nyitólapon mobilon végiggörgetni nem épp felhasználóbarát – strukturáld a tartalmat, használj áttekinthető bekezdéseket, képeket, felsorolásokat, hogy mobilon is “szellős” és könnyen emészthető legyen a cikk. Emellett a mobilfelhasználók más kontextusban is lehetnek (útközben vannak, kisebb figyelemidővel), ezt is érdemes figyelembe venni.

Összességében a mobilbarát kialakítás nem csupán SEO rangsorolási faktor, hanem a felhasználói élmény alapfeltétele. Aki ma az interneten van, annak a közönsége nagyobb részt mobilról böngészik. A Google pedig – követve a felhasználókat – a mobil perspektívájából szemléli a webet. Gondoskodj róla, hogy ebben a perspektívában a te oldalad ragyogóan szerepeljen.

Lokalizáció és személyre szabás

Nem mindegy, ki kérdez és honnan – a Google ugyanis figyelembe veszi a felhasználó körülményeit is a találatok rangsorolásakor. A lokalizáció azt jelenti, hogy a kereső a földrajzi helyed alapján is súlyozza a találatokat. Például ha Budapesten keresel rá arra, hogy “könyvesbolt”, más eredményeket látsz, mintha ugyanezt a kifejezést Debrecenben ütnéd be. A Google felismeri a keresési szándékot: ebben az esetben helyi üzleteket fog mutatni, ezért a hozzá közelebb esőket részesíti előnyben. Ugyanez igaz nem csak városon belül, hanem országos szinten is – a magyar felhasználóknak jellemzően magyar nyelvű és .hu domainű oldalakat ad előre, amennyiben relevánsak.

A lokalizációs rangsorolás különösen a helyi SEO területén fontos. Ha van egy fizikai üzleted vagy szolgáltatásod (például étterem, fodrászat, ügyvédi iroda stb.), akkor a Google My Business (ma Google Cégem profil) adatai, a térképes találatok (Local Pack), a lokális vélemények mind szerepet játszanak abban, hogy a környéken lévő potenciális ügyfelek megtaláljanak. A Google a lokalizált kereséseknél (pl. “közeli étterem”, vagy automatikusan a “pizza” keresésnél) először a térképes eredményeket jeleníti meg, és csak utána az organikus listát. Ezeknél a találatoknál a távolság, a relevancia és a céges adatlapod ismertsége (pl. értékelések száma, értékelések átlaga) is rangsorolási tényező.

A másik személyre szabási aspektus a felhasználó keresési előzményei és viselkedése. A Google – bár azt mondja, hogy a személyre szabás minimális a kereséseknél – bizonyos mértékig figyel arra, mire kattintasz gyakran. Ha például rendszeresen egy adott híroldalt nyitsz meg a találatok közül, akkor lehet, hogy legközelebb valamely hírtémánál azt az oldalt kicsit előrébb hozza, mert úgy “sejti”, hogy neked az bevált forrás. Emellett persze a Google ismer bizonyos demográfiai adatokat, érdeklődési köröket (pl. Google fiókon keresztül, vagy a böngészési szokások alapján), de ezt inkább a hirdetéseknél használja fel. Az organikus találatoknál a közvetlen személyre szabás nem túl látványos, általában a lokáció és a nyelv dominál.

Érdemes még megjegyezni, hogy amikor különböző nyelvű vagy országú weboldalaid vannak, a hreflang címke segít megjelölni a Google számára a megfelelő nyelvi/regiós verziókat. Például ha van külön magyar és angol verziód ugyanarról a tartalomról, a hreflang attribútummal jelölheted őket, így a magyar keresőnek a magyar verziót fogja preferálni a Google, az angolnak meg az angolt. Ez nem közvetlen rangsorolási “előny”, inkább a találatok megfelelő illesztését segíti elkerülve, hogy a rossz nyelvű oldal jelenjen meg a keresőnek.

Fontos személyre szabási tényező maga a eszköz típusa is, amit már érintettünk: mobil vs. desktop. Ugyanaz a keresés eltérő eredményt adhat eltérő eszközön, nemcsak a mobilbarát szempontok miatt, hanem a kereső szándék is más lehet. Például egy “legjobb projektmenedzsment szoftverek” keresésnél mobilon lehet, hogy kicsit rövidebb listákat preferálnak, asztali gépen meg részletesebb összehasonlító cikkeket – a Google ezt is figyelheti a felhasználói viselkedésből tanulva.

Összességében a Google célja, hogy a lehető legszemélyreszabottabb, leginkább helyzethez illő találatot nyújtsa neked. SEO szempontból ez azt jelenti, hogy ismerned kell a közönségedet: hol élnek, milyen nyelven keresnek, milyen specifikus igényeik vannak. Egy magyar kisvállalkozásnak például nem az a célja, hogy globálisan első legyen egy angol kulcsszóra, hanem hogy a saját városában vagy országában találják meg az érdeklődők. Éppen ezért a tartalomnál és a kulcsszókutatásnál figyelj a helyi sajátosságokra: használj magyar nyelvű, a mi kultúránkban releváns kifejezéseket. Ha több városban is jelen vagy, készíts helyspecifikus aloldalakat. Regisztráld és optimalizáld a Google Cégem profilodat, gyűjts valós ügyfélértékeléseket. Mindez segíti, hogy a Google a megfelelő emberek elé tárja a weboldaladat ott és akkor, amikor a legnagyobb eséllyel lesz belőle üzlet.

Mesterséges intelligencia a keresésben

A Google keresési algoritmusának egyre nagyobb része épül mesterséges intelligenciára (MI) és gépi tanulásra. Korábban már említettük a RankBrain-t és a BERT nyelvi modellt – most nézzük meg kicsit részletesebben, ezek hogyan befolyásolják a rangsorolást és mit jelent ez a tartalomkészítőknek.

RankBrain: 2015 körül vezette be a Google ezt a gépi tanuláson alapuló komponenst, aminek a feladata leegyszerűsítve az, hogy a kereséseket okosabban értelmezze. Különösen olyan lekérdezéseknél hasznos, amiket még sosem látott a rendszer (naponta a keresések jelentős hányada teljesen új a Google számára). A RankBrain “kitalálja”, hogy az adott ismeretlen kifejezés mire hasonlíthat, milyen más szavakkal, témákkal áll kapcsolatban. Gyakorlati hatása, hogy a Google nem ragaszkodik mereven a pontos kulcsszavak egyezéséhez: ha a tartalmad a keresés szempontjából releváns, akkor akkor is megjeleníthet, ha nem tartalmazza szó szerint azt a kifejezést, amit a felhasználó beírt. Például ha valaki rákeres, hogy “Hogyan takaríthatok meg áramot télen?”, a Google olyan cikket is elővehet, amiben mondjuk az szerepel, hogy “10 tipp a fűtésszámla csökkentésére” – mert a RankBrain felismeri, hogy a kettő lényegében összefügg.

BERT és nyelvi modellek: 2019-ben integrálta a Google a BERT (Bidirectional Encoder Representations from Transformers) modellt a keresésbe, amely egy mélytanuló neurális háló. A BERT célja, hogy a keresési lekérdezések nyelvi árnyalatait értelmezze – konkrétan figyelembe vegye a szavak közti összefüggéseket, ne csak egyenként kezelje őket. Ez segít például a hosszabb, természetes nyelvű kérdések megértésében. Ha valaki azt kérdezi angolul: “2021 brazil traveler to USA need visa” (egy valós Google által felhozott példa), a BERT nélkül a Google lehet, hogy külön kulcsszavakat nézne (“Brazil”, “traveler”, “USA”, “visa”) és nem értené pontosan a jelentést. A BERT viszont képes felfogni, hogy itt arról van szó: egy Brazíliából utazó személynek szüksége van-e vízumra az USA-hoz 2021-ben. Ennek megfelelően olyan találatot ad, ami pontosan ezt a kérdést válaszolja meg. A nyelvi modellek tehát a keresések szándékának mélyebb megértését segítik.

A Google folyamatosan fejleszt ezen a téren. Újabb MI-alapú rendszerei közé tartozik például a MUM (Multitask Unified Model), amely képes többnyelvű és multimodális információkat is összekapcsolni (pl. képet és szöveget együtt értelmezni egy összetett kérdésnél), bár a Google egyelőre azt mondja, hogy a MUM-ot nem általános rangsoroláshoz használja, csak specifikus alkalmazásokhoz. Szintén említhető a Neural Matching, ami a koncepciókat igyekszik összepárosítani – mondhatni a RankBrain rokona, a tartalmak és keresések közti tágabb összefüggést vizsgálja.

Mit jelentenek ezek a tartalom szempontjából? Azt, hogy egyre kevésbé működnek a mechanikus, kulcsszó-centrikus megközelítések. A Google “érti” a nyelvet és az összefüggéseket, így sokkal fontosabb az, hogy a tartalmad tényleg választ adjon valamire, minthogy pontosan hogyan fogalmazol. Természetesen továbbra is érdemes használni a releváns kifejezéseket, de nem kell minden variációra külön oldalt gyártani például. Régen, a pre-AI korszakban bevett szokás volt, hogy minden apró kulcsszóváltozatra csináltak egy-egy oldalt (pl. “autókölcsönzés Budapest”, “autókölcsönzés Budapesten”, “autóbérlés Budapest” stb. mind külön landoló oldal). Ma már az ilyen duplikáció visszaüthet, a Google felismeri hogy ezek ugyanarról szólnak, és inkább egy oldalt fog indexelni belőlük. Sokkal jobb, ha egy átfogó cikked vagy landing paged van a témában, ami természetesen tartalmazza a releváns variációkat is.

A mesterséges intelligencia nem csak a keresések megértésében, hanem a rangsorolási faktorok súlyozásában is szerepet játszhat. A Google köztudottan rengeteget kísérletezik a felhasználói viselkedési adatokkal: teszteli például, hogy ha egy új algoritmusváltoztatást vezetnek be, az emberek többet kattintanak-e a találatokra, kevesebbet módosítanak-e keresést, tovább maradnak-e az oldalon stb. A gépi tanulás segíthet optimalizálni a “kimeneti” metrikákat, bár a Google mindig hangsúlyozza, hogy közvetlenül nem használ olyan adatokat, mint a Google Analytics bounce rate a rangsoroláshoz. Ennek ellenére logikus feltételezés, hogy valamilyen formában a felhasználói elégedettséget (amit nehéz mérni, de a viselkedésből következtetni lehet rá) figyelembe veszi a rendszer. A RankBrain például bizonyos források szerint részben azt is méri, hogy egy adott találat mennyire vált be a felhasználóknál (ha mindenki visszapattan róla és tovább keres, akkor lehet, hogy csökkenti a rangját).

Összegezve: a Google egyre okosabb és “emberibb” a tartalmak és keresések értékelésében a mesterséges intelligencia révén. Számodra tartalomkészítőként az üzenet az, hogy ne próbálj meg a Google-nak “robot módra” írni, mert a Google már nem robot módjára olvas. Írj a embereknek, oldd meg a problémáikat, válaszolj a kérdéseikre érthetően és hitelesen – a kereső algoritmus pedig egyre inkább erre fog rezonálni. Ugyanakkor maradj naprakész az új fejlesztésekkel: az MI gyorsan fejlődik, és vele együtt a kereső is. Az utóbbi időben például megjelent a keresési eredményekben egy generatív AI válaszréteg (Search Generative Experience kísérlet), amely közvetlen választ próbál adni komplex kérdésekre, összefoglalva a web tartalmát. Ez új kihívásokat is felvet a SEO-ban (hiszen ha a Google maga összegzi a választ, kevesebben kattinthatnak a forrásokra), de egyben azt is megerősíti: csak annak a webhelynek lesz jövője, amely valódi értéket nyújt és megbízható forrásként szolgál az emberek és akár a Google MI-rendszerei számára is.

Spam-ellenes algoritmusok és büntetések

Nem kerülhetjük meg a témát: a Google harcot hirdetett a keresési spammel szemben. Minden olyan próbálkozás, ami a rangsor mesterséges manipulálására irányul és ellentétes a Google irányelveivel, előbb-utóbb hátrasorolást vagy teljes eltávolítást vonhat maga után. A SEO története tele van olyan példákkal, amikor egy webhely rövid távon nyert a trükközéssel, majd egy algoritmus-frissítés földbe állította a látogatottságát. Éppen ezért fontos megérteni a Google spam-ellenes algoritmusait és a kézi büntetések (manual action) rendszerét is.

Már korábban említettük a két nagy klasszikust: a Panda és Penguin frissítéseket. A Panda (2011) a gyenge minőségű tartalom elleni algoritmus volt, ami ma már a core algoritmus részévé vált. Ide tartozik minden, ami értéktelen tartalomnak számít: “vékony” oldalak pár mondattal, kulcsszóhalmozott értelmetlen szövegek, vagy épp tartalomfarmok (amik tömegesen gyártanak középszerű cikkeket csak a kattintásokért). Ha a webhelyed tele lenne ilyennel, a Google visszaszorítja az egész domain láthatóságát. A Penguin (2012) pedig a manipulált linkekre csapott le: ha a linkprofilod természetellenes (például rengeteg spammy oldalról van link, vagy túl sok az egyező anchor text), akkor a Google büntetést alkalmazott. Ma a Penguin is integrálva van, valós időben érvényesíti a hatását: lényegében ignorálja a rossz linkeket vagy büntet, ha súlyos a helyzet.

A Google más frontokon is véd a spam ellen. Például a SpamBrain egy MI-alapú rendszer, ami folyamatosan tanulja és felismeri a spamtaktikákat (akár hackelt weboldalak spamjeit, akár a rejtett átverős tartalmakat). Minden évben többször frissítenek spam-ellenes algoritmusokat is, amikről a Google általában bejelentést tesz (pl. “2022 októberi spam update”). Ezek célja, hogy kiszűrjék a találati listáról az olyan oldalakat, amelyek megsértik az irányelveket – legyen szó linkspamről, cloakingról (amikor mást mutat az oldal a Googlebotnak és mást a usernek), vagy akár kulcsszó-átirányításos csalikról.

Néha nem algoritmus, hanem kézi ellenőrzés alapján jön a büntetés. A Google-nél vannak minőségbiztosítási csapatok, akik manuálisan is vizsgálják a webet. Ha például bejelentés érkezik (egy konkurensed is beküldheti a Google-nak, hogy “hé, ez az oldal linket vett, itt a bizonyíték”), vagy a Google maga szúr ki valamit, akkor manuális büntetést róhat ki. Ennek jele, hogy a Search Console-ban üzenetet kapsz róla (Manual action), és a rangsorolásod drasztikusan esik vagy akár nullázódik (az oldalad lekerül a Google-ről). Ilyen manual action lehet pl. “Unnatural links to your site” (nem természetes linkek), “Thin content with little or no added value” (alacsony értékű tartalom), “Cloaking” stb. Ilyenkor egy visszaigénylési kérelmet (reconsideration request) lehet benyújtani miután kijavítottad a problémát, és a Google felülvizsgálja a büntetést.

Mik a tipikus dolgok, amiket mindenképp kerülj el, mert szinte biztosan büntetéshez vezetnek?

• Rejtett tartalom, kulcsszó halmozás: fehér háttéren fehér szöveg, 0px méretű szöveg, képernyőről kilógó tartalom – ezekkel a trükkökkel régen próbáltak kulcsszavakat elrejteni az oldalon, ma már a Google könnyen felismeri és tiltott. Ugyanígy a meta keywords tag halmozása is értelmetlen, a Google nem is használja ezt a meta taget rangsorolásra.
• Automatikusan generált tartalom: ma az AI szövegírás korában ez külön érdekes. A Google nem mondja, hogy az AI-tartalom önmagában tilos, de ha értéktelen és csak a keresőnek készült (pl. összeszed scrapelt szöveget vagy halandzsa szöveget generál), akkor büntethető. A lényeg, hogy “people-first”, ne “search-engine-first” tartalmat adj ki a kezedből.
• Doorway oldalak: amikor valaki létrehoz több tucat aloldalt, amelyek látszólag különbözőek, de valójában ugyanoda vezetnek (pl. egy webáruház minden egyes városra csinál egy kamu landoló oldalt csak a kulcsszó miatt, de végül mind ugyanazt a szolgáltatást kínálja ugyanúgy). Ezek megtévesztőek a felhasználónak.
• Káros vagy tiltott tartalom: ez inkább eltávolításhoz vezet, de megemlítendő: ha az oldalad malware-t terjeszt, adathalász, vagy nagyon sértő gyűlöletkeltő tartalom van rajta, a Google biztonsági okokból is kiszűri. A Search Console jelezhet, ha ilyen gond van (pl. feltörték az oldalad és spamet szórnak rajta).
• Álcázott átirányítások: a felhasználónak mást mutatsz, a Googlebotnak mást (pl. a user kap egy átirányítást egy teljesen más domainre, a bot nem) – ezt szigorúan büntetik.
• Linkhálózatok: amiről a linképítésnél beszéltünk: ha részt veszel linkcsere-hálózatban, linkvásárlásban nagyüzemben, vagy PBN (privát bloghálózat) linkeket használsz, számíts rá, hogy egyszer utolér a szankció. A PBN-ek (amikor egy ember üzemeltet sok látszólag nem összefüggő weboldalt csak azért, hogy linkeket helyezzen el rajtuk a saját főoldalára) külön célkeresztben vannak.

A biztonságos SEO-hoz a Google maga ad iránymutatást a Webmaster irányelvekben (mai nevén Keresési Alapelvek). Ezeket érdemes legalább egyszer átolvasni. Ökölszabályként pedig mindig felteheted magadnak a kérdést: “Ha a Google nem létezne, ezt megtenném? Ez az oldal így is hasznos a felhasználóimnak?” Ha igen, akkor valószínűleg nincs vele gond. Ha viszont csak a kereső miatt csinálsz valamit, és a usernek semmi haszna belőle, az gyanús, hogy tiltott praktika.

Természetesen nem kell megijedni: ha jóhiszeműen építed a weboldaladat és követed a cikkünk tanácsait, akkor nem igazán futsz bele büntetésbe. A Google inkább a durva visszaéléseket bünteti; ha véletlenül van pár rossz linked vagy nem tökéletes a tartalmad, attól még nem leszel tiltólistán. Ugyanakkor a SEO világában mindig akad csábítás a “könnyebb útra” – de Dajka Gábor marketingszakértőként is azt vallja, hogy ami túl szép, hogy igaz legyen, az hosszú távon sosem kifizetődő. Inkább építs lassabban, de biztos alapokra, mintsem hogy egyszer nulláról kelljen újrakezdeni egy Google büntetés miatt.

Gyakori SEO tévhitek a rangsorolással kapcsolatban

Ahogy a SEO egyre népszerűbb lett az utóbbi évtizedben, rengeteg féligazság és tévhit is elterjedt arról, hogy mi számít és mi nem a Google-nél. Fontos, hogy ezeket felismerd, és ne pazarold az időd olyan dolgokra, amik nem segítenek – vagy épp ne ess abba a hibába, hogy figyelmen kívül hagysz valami lényegeset egy tévhit miatt. Vegyünk sorra néhány gyakori SEO mítoszt és a valóságot mögöttük:

• “Meta kulcsszavak megadása javítja a rangsorolást.” – Ez ma már nem igaz. A <meta name="keywords"> tag-et a Google évek óta teljesen figyelmen kívül hagyja. Régen próbálták használni a keresőmotorok, de annyira visszaéltek vele (mindenki teletömte kulcsszavakkal), hogy ma már semmit nem számít. Ne vesztegess rá időt; a meta description és title fontosabb.
• “Minél több oldal, annál jobb.” – A mennyiség nem helyettesíti a minőséget. Nem érdemes száz aloldalt gyártanod csak a szám miatt. Egy összeszedett, informatív oldal ér többet, mint tíz vékonyka. Sőt, a fölösleges, értéktelen oldalak ronthatják is az összképet (lásd Panda algoritmus). Koncentrálj inkább néhány kiváló tartalomra, mint sok gyengére.
• “A Google Ads hirdetés vásárlása segít az organikus helyezésben.” – Gyakori félreértés, de nincs közvetlen összefüggés. A fizetett hirdetések külön rendszeren futnak, és a Google szigorúan elválasztja az organikus rangsortól. Persze ha hirdetsz, az oldaladra több ember jut el, ami hozhat közvetve linkeket vagy ismertséget, de magát a keresőalgoritmust nem tudod megvesztegetni hirdetési pénzzel.
• “A magas visszafordulási arány (bounce rate) rontja a SEO-t.” – A bounce rate (egyoldalas látogatások aránya) a Google Analytics-ben látható érték, de a Google keresőalgoritmusa nincs közvetlenül rákötve az Analytics adatokra. Ha valaki a cikked elolvassa és elégedett (nem keres tovább), lehet, hogy bounce-nak számít technikailag, pedig a felhasználói igényt kielégítette. Ennél fontosabb a “pogózás”: ha valaki visszalép a találatokhoz és másik oldalra kattint (mert nálad nem találta meg, amit akart), az jelezheti, hogy nem volt releváns a tartalmad. Ezt a Google figyelheti, de nem a bounce rate százalékot, hanem bonyolultabb módon. Összességében: a magas bounce rate nem feltétlenül rossz, a kontextusától függ.
• “A domain kora önmagában rangsorolási előny.” – Sokszor hallani, hogy egy régi (10+ éves) domain jobban rangsorol. Valójában a Google nem ad külön pontot a korért. Azért tűnnek erősebbnek a régi domainek, mert idővel több tartalmat, linket halmoztak fel, brandet építettek. Egy új domain is feljöhet gyorsan jó tartalommal és linkekkel. Ne gondold, hogy az új weboldaladnak esélytelen, csak mert fiatal – de azt se hidd, hogy egy lejárt, régi domain megvétele instant SEO-sikert hoz.
• “Kulcsszósűrűség 2020-ban is kritikus.” – Régen SEO-s receptek szóltak arról, hogy pl. 5% legyen egy szó aránya a szövegben. Ma már a kulcsszósűrűség (keyword density) nem ilyen mechanikus rangsorolási faktor. Persze, ha egy szó se utal a tárgyra, az gond, de nincs kőbe vésett szám. A Google a tartalom átfogó relevanciáját nézi. Az fontosabb, hogy a téma minden fontos aspektusát lefedd a szövegben, minthogy hányszor ismétled meg az adott szót.
• “HTTPS nem számít, csak az e-kereskedelemnél.” – Téves. Ahogy írtuk, a HTTPS minden oldalnál ajánlott, és igenis ranking factor (ha kicsi is). Ráadásul a böngészők is “Nem biztonságos” jelzést adnak a HTTP oldalakra bizonyos esetekben. Tehát mindenképp érdemes átállni HTTPS-re, nem csak webáruházaknál.
• “Címkeoldalak és keresési oldalak indexelése SEO aranybánya.” – Egy időben sokan indexeltették pl. a belső keresőjük találati oldalait vagy címkegyűjteményeket, hogy sok plusz oldalt kapjanak a Google-ben. Ez általában rossz ötlet. Ezek a oldalak jellemzően vékony tartalmúak vagy duplikáltak, és Panda-szerűen árthatnak. Inkább noindexeld a belső kereső oldalakat, és csak olyan címkét indexelj, ami tényleg értékes lapot ad (pl. van egy jól kidolgozott kategória leírás rajta).

Természetesen még rengeteg mítosz kering (pl. “a Google a SEO-s cégeket listázza és bünteti” – nem, ilyen összeesküvés-elméleteknek ne dőlj be). A legjobb, ha naprakész maradsz a megbízható forrásokból: a Google saját közleményei, neves SEO szakértők blogjai stb. Mindig lesznek hangzatos “csodamódszerek”, de ami igazán működik, az többnyire unalmasan logikus: a felhasználókat tedd első helyre, és tartsd be a kereső irányelveit.

Hogyan lehet javítani egy weboldal rangsorolását?

Most, hogy végigvettük a főbb szempontokat, adódik a gyakorlati kérdés: mit tehetsz Te, mint weboldal-tulajdonos vagy marketinges, hogy a Google-ben előrébb kerülj? Összegyűjtöttünk egy gyakorlati listát arról, milyen lépések segíthetnek. Ezek nem csodamegoldások (és szándékosan kerüljük is a mindenhatónak hitt „csodafegyverek” hajszolását), inkább bevált, racionális megközelítések, amelyek hosszú távon hozzák meg a gyümölcsüket:

• Végezz alapos kulcsszókutatást: Tudd meg, milyen kifejezéseket használnak a potenciális ügyfeleid a témádban. Használhatsz eszközöket (Google Kulcsszótervező, Keyword Tool, SEMrush stb.), de beszélj akár közvetlenül az ügyfelekkel is. Olyan kulcsszavakra koncentrálj, ahol releváns tartalmat tudsz nyújtani és van esélyed versenyezni. Kezdheted a hosszabb, specifikus kifejezésekkel (long tail), mert ott kisebb a verseny.
• Írj emberszerű, értékadó tartalmat: Minden új oldal vagy bejegyzés esetén kérdezd meg: “Fog ettől valami újat, hasznosat tudni az olvasó? Megoldok egy problémát?” Ha igen, akkor valószínűleg a Google is értékelni fogja. Kerüld a felesleges tölteléket és a sablonos szöveget. Legyél szakértő és barátságos egyszerre – a hitelesség és a közérthetőség összeegyeztethető. Dajka Gábor tapasztalata szerint azok a tartalmak teljesítenek a legjobban, amelyek mögött látszik a szerző szenvedélye és tudása a téma iránt.
• Optimalizáld on-page elemeket: Nézz végig minden fontos aloldalt: Van egyedi, informatív title és meta description? Használsz címsorokat (H1, H2…)? Minden oldalnak van legalább egy bekezdésnyi szöveges tartalma (kivéve természetesen képgaléria vagy videóoldal, de ott is lehet legalább egy rövid leírás)? Működnek a belső linkek? Ezek az apróságok sokat számítanak a Google-nek, mert rendezettséget mutatnak.
• Ellenőrizd a technikai SEO-t: Használj auditáló eszközt (pl. Screaming Frog, Sitebulb, vagy online auditok) vagy bízz meg egy szakértőt, hogy keresse meg a rejtett problémákat. Olyanokat mint: hiányzó alt tagek, duplikált title-ek, törött linkek, lassú betöltés, mobilos hibák stb. Ezeket fokozatosan javítsd. Sokszor egy-egy technikai javítás azonnali ugrást hozhat a rangsorban, mert mondjuk végre indexelhetővé válik egy korábban rejtett tartalom.
• Építs minőségi backlinkeket: Készíts egy listát az iparágad fontos webhelyeiről, bloggereiről, médiáiról. Gondold végig, hogyan kerülhetnél be oda – vendégcikk, interjú, esettanulmány, közös projekt? Ne spameld őket, hanem teremts valódi kapcsolatot. Egy-egy jó link sokkal többet ér tíz közepesnél. Emellett figyeld a márkaneved említéseit is az interneten: ha valahol megemlítenek forrás nélkül, udvariasan megkérheted őket, hogy linkeljék be az oldalad.
• Használj analitikát és Search Console-t: Kövesd nyomon, mely oldalakon magas a visszafordulás, hol kevés az átlagos idő, mely kulcsszavakra jönnek sokan. A Search Console megmutatja, mely kifejezésekre jelentél meg és hányadik helyen, illetve hol alacsony a CTR (sokan látják, de kevesen kattintanak). Ez alapján tudsz finomítani: pl. ha egy oldal sok megjelenést kap de kevés kattintást, lehet érdemes újracímkézni (jobb title tag, vonzóbb meta leírás). Ha egy fontos oldal nincs indexelve, a Search Console-ban utána tudsz járni az oknak (Fetch as Google, indexelési jelentések).
• Tedd rendbe a helyi SEO-dat (ha releváns): Igényeld a Google Cégprofilodat és tölts ki minden adatot (nyitvatartás, cím, telefonszám, fotók stb.). Bátorítsd elégedett ügyfeleidet, hogy hagyjanak értékelést Google-ben. Helyezz el térképet és pontos címet a weboldalon is. Ha több telephelyed van, mindegyiknek csinálj külön aloldalt a weboldalon a helyi információkkal. Ezek mind segítik, hogy a helyi keresésekben előrébb kerülj.
• Türelmet és következetességet gyakorolj: Talán ez a legnehezebb tanács. A SEO ritkán hoz egyik napról a másikra eredményt. A Google indexálási és rangsorolási folyamatai is időbe telnek, plusz a versenytársak sem alszanak. Ne ess kétségbe, ha egy hónap után még nem vagy első. Figyeld a trendet: ha lassan, de biztosan javulnak a pozícióid és nő a látogatottság, jó úton vagy. Ha stagnálsz vagy visszaesel, akkor elemezz, tanulj, és változtass stratégiát. Az agilis, tanulásra nyitott hozzáállás a siker kulcsa ebben is.

Ezek a lépések persze leegyszerűsítve hangzanak, de a mindennapi gyakorlatban folyamatos munkát jelentenek. A SEO tulajdonképpen egy körforgás: kutatsz, optimalizálsz, publikálsz, elemezel, finomítasz – és kezdődik elölről. A jutalom viszont megéri: egy stabil organikus jelenlét óriási érték egy vállalkozás számára, hiszen hosszú távon ingyen hozza az érdeklődőket, és a bizalom is magasabb a hirdetéseknél (sokan a keresőben az organikus találatokat tartják “valódinak”, a hirdetéseket pedig átugorják). Dajka Gábor “Online Marketing és Pszichológia” című könyvében is hangsúlyozza, hogy a magyar piacon különösen fontos a stratégiai gondolkodás és a piac ismerete: nem elég lemásolni a nemzetközi taktikákat, a hazai közönségre szabott, pszichológiailag is megalapozott tartalomstratégiára van szükség. Ezt szem előtt tartva érdemes a SEO-t is egy komplex marketingstratégia részeként kezelni – így a Google rangsorolási szempontjai sem elszigetelt technikai teendők lesznek, hanem a vevőid felé nyújtott érték természetes kiterjesztése.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Az online térben a Google rangsorolása olyan, mint a főút a városban: ezen halad át a forgalom zöme, és aki jobb pozícióban van, az több látogatót “kap fel”. Nem mindegy tehát, hol áll a “boltod” a főutcán. A cikkből láthattad, hogy a Google algoritmusa összetett – de nem kiszámíthatatlan. Én azt vallom, hogy a keresőoptimalizálásban nincsenek csodák és nincsenek kiskapuk, amik hosszú távon fenntarthatóak lennének. Amit tenni érdemes, az egyszerű (még ha nem is könnyű): teremts értéket a felhasználóidnak. Ha ez az alap megvan, onnantól a SEO technikai és tartalmi fogásai ezt az értéket segítenek láthatóvá tenni a Google számára.

“A Google csak azt tudja értékelni, amit te már beletettél a munkádba. Ha te igényes vagy a tartalmadra, törődsz a látogatóiddal és folyamatosan fejleszted a jelenléted, a Google algoritmusa – bármilyen komplex is – idővel követni fogja ezt. A sikeres SEO valójában nem a Google meghekkelése, hanem a vele való együttműködés a közös cél érdekében: hogy a kereső ember megtalálja, amit keres – lehetőleg nálad.” – Dajka Gábor

A magyar piacon külön hangsúlyoznám a lokalitás és a személyesség szerepét. Egy kisvállalkozó számára a Google-ben elért jó helyezés felérhet egy országos marketingkampánnyal, de meg kell érteni, hogy a versenyelőny sokszor épp abból fakad, hogy ismerjük a hazai közönség lelkét. A saját ügyfeleimnél is azt látom: nem azok nyernek, akik a legújabb trükköket hajszolják, hanem akik stratégiában gondolkodnak, ismerik a célcsoportjuk problémáit és arra kínálnak kiváló megoldást. A Google folyamatosan fejlődik, de minden változtatása abba az irányba mutat, hogy a valódi érték és hitelesség kerüljön előtérbe.

Összefoglalva, az én meglátásom szerint a siker kulcsa a türelem és a következetesség. Lehet, hogy ma még csak a 30. helyen kullogsz egy fontos kulcsszóra, de ha lépésről lépésre alkalmazod a fent vázoltakat – jobb tartalom, jobb technikai háttér, erősebb ajánlások (linkek) és jobb felhasználói élmény –, akkor fel fogsz jönni. Nem egyik napról a másikra, hanem kitartó munkával. És amikor már az első oldalon vagy, utána sem szabad hátradőlni: figyelni, tanulni, alkalmazkodni kell. A SEO olyan, mint a maraton, nem pedig sprint. A Google rangsorolási szempontjai változhatnak, de ha a vállalkozásod értékrendje az, hogy a legjobbat nyújtod a közönségednek, akkor végső soron a kereső is melléd fog állni.

Kíméletlenül őszinte leszek: ha nem vagy hajlandó időt és energiát fektetni a SEO-ba, akkor ne is várd, hogy a Google csodát tegyen a weboldaladdal. A rangsorolásban elért jó helyezés nem alanyi jog, hanem a jutalma annak, hogy jobb vagy a versenytársaidnál a felhasználók kiszolgálásában. Sokan szeretnének varázsütésre az első oldalra kerülni, de a valóság az, hogy a SEO nem gyors sprint, hanem maraton – kitartást és következetességet követel. A hazai piacon rengeteg cég még mindig alulértékeli ezt: épp ezért, ha Te már most komolyan veszed, behozhatatlan előnyre tehetsz szert. Elemezd a weboldalad, javítsd, amit kell, és tedd ezt folyamatosan. Hosszú távon pedig a Google is „melléd áll”: a kereső pontosan azt fogja tenni, amit üzleti szempontból Te is akarsz – eléd hozza a potenciális ügyfeleidet. Végső soron a labda a Te térfeleden van: rajtad múlik, hajlandó vagy-e megtenni azt, amit a Google és a felhasználóid megkövetelnek – ha igen, az eredmények idővel garantáltan jönni fognak.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Hány rangsorolási tényezőt használ a Google algoritmusa?

Nincs pontos, publikált szám – a Google csak annyit közölt, hogy több száz (sőt egyes nyilatkozatok szerint több mint 200) rangsorolási tényezője van. Fontos megérteni, hogy ezek a tényezők nagyon sokrétűek: tartalmi, technikai, linkekkel kapcsolatos, felhasználói élmény jellegű faktorok egyaránt vannak köztük. Ráadásul a súlyuk is változhat a keresés típusától függően. A “200 faktor” inkább egy jelképes szám, valójában rengeteg jel kombója határozza meg a helyezéseket, és a Google mesterséges intelligenciája is egyre inkább komplex összefüggéseket vizsgál. Nem érdemes minden apró tényezőt külön számolgatni – inkább gondolkodj kategóriákban és összképben.

Melyek a legfontosabb Google rangsorolási szempontok, amikre fókuszáljak?

A legtöbb SEO szakember egyetért abban, hogy három pillérre érdemes koncentrálni: tartalom, linkek, technikai háttér (beleértve a felhasználói élményt).

• Tartalom: Legyen magas minőségű, releváns és kielégítő a felhasználói kérdések szempontjából. Ide tartozik a kulcsszavak okos használata, a frissesség és a szakmai hitelesség (E-E-A-T) is.
• Linkprofil: Szerezz jó minőségű, releváns webhelyektől hivatkozásokat. Ezek építik az oldalad tekintélyét. Emellett a belső linkstruktúra is legyen logikus, hogy a Google értse a webhelyed felépítését.
• Technikai és UX: Biztosítsd, hogy az oldal technikailag rendben legyen: mobilbarát kialakítás, gyors betöltődés (Core Web Vitals), indexelési hibák kerülése, HTTPS használata, tiszta kód. A felhasználónak is legyen könnyű és élvezetes az oldaladon tájékozódni.

E három terület harmóniája adja a legerősebb alapot. Természetesen rengeteg apró faktor van még, de ha ezek rendben vannak, a többi részlet (pl. megfelelő schema markup, vidójelenlét stb.) inkább finomhangolás.

Mit jelent az E-E-A-T, és valóban számít a rangsorolásban?

Az E-E-A-T a Google minőségértékelő útmutatójából származó betűszó: Experience (Tapasztalat), Expertise (Szakértelem), Authoritativeness (Tekintély), Trustworthiness (Megbízhatóság). Ezek azt írják le, hogy egy tartalom és annak szerzője mennyire hiteles és megbízható az adott témában.
Bár az E-E-A-T nem egy konkrét algoritmikus változó (a Google nem pontozza külön így a weboldalakat), a koncepció közvetetten nagyon is számít. A Google algoritmusai igyekeznek előrébb sorolni azokat az oldalakat, amelyek mögött valós szakértelem és hitelesség van – ezt többek között olyan jelekből szűrik le, mint a tartalom minősége, a szerző bemutatása, a weboldalra mutató tekintélyes linkek, brand ismertsége, felhasználói visszajelzések. Különösen igaz ez a “YMYL” (Your Money or Your Life) kategóriákban, pl. orvosi, pénzügyi, jogi témákban, ahol kritikus a helyes információ. Röviden: az E-E-A-T elveit érdemes követned (mutasd be, hogy hozzáértő vagy, adj pontos információt, legyél transzparens a szerzőkről, adatokról), mert a Google ilyen tartalmakat szeretne látni az első helyeken.

Van-e különbség a magyar és a nemzetközi Google rangsorolása között?

Az alapelvek ugyanazok, de a versenykörnyezet és a keresési szokások eltérhetnek. Magyarországon a Google piaci részesedése még magasabb (több mint 97%), így szinte kizárólag rá fókuszálunk SEO-ban. A rangsorolási algoritmus technikailag ugyanaz, viszont a magyar nyelv sajátosságai miatt a Google-nek más kihívásokkal is kell szembenéznie (ragozás, összetett szavak stb.). Ezért fontos a kulcsszavak magyar nyelvi megfelelőit jól ismerni (például nem biztos, hogy szó szerint ugyanazokra a kifejezésekre keresnek, mint angolul).

Emellett a magyar piacon gyakran kisebb a konkurencia erőssége bizonyos niche területeken, ami lehetőség a hazai vállalkozóknak – könnyebb lehet jó tartalommal kitűnni, mint mondjuk az angol nyelvű globális weben, ahol óriási a zaj. Viszont a keresési volumenek is kisebbek. Ami nagyon fontos: a lokális vonatkozások. A magyar felhasználók értékelik, ha a tartalom nekik szól, magyar példákkal, hazai piaci adatokkal. Ez növeli az oldalon töltött időt és az elköteleződést, ami közvetve javíthatja a SEO eredményeket. Összességében tehát stratégiailag nem más a magyar SEO, de érdemes a tartalmakat a hazai közönség igényeire szabni és kihasználni azt, hogy itt esetleg kevesebben csinálnak bizonyos dolgokat professzionálisan – aki megteszi, versenyelőnybe kerül.

Mennyi idő alatt lehet észrevenni a SEO eredményeket a Google találatokban?

Ez sok mindentől függ, de általánosságban hónapokban mérhető. Egy új tartalom indexelése akár napokon belül megtörténhet (ha jól feltérképezett az oldalad, a Google gyorsan megtalálja), de a jó helyezés elérése több idő. Új weboldalak esetén beszélnek egy “sandbox” effektusról, miszerint az új domain az első 3-6 hónapban óvatosabb bánásmódot kap a Google-től, amíg fel nem méri a megbízhatóságát – ez nincs hivatalosan megerősítve, de gyakorlati megfigyelés.

Ha elkezdesz SEO-zni (tartalmat bővíteni, linket építeni), 2-3 hónap múlva már látni kell némi javulást a Search Console adataiban vagy a helyezésekben. Komolyabb változások (pl. top10-be kerülés erős versenynél) inkább 4-6 hónap, de lehet akár egy év is. Ez persze akkor is igaz, ha valami negatív dolog történik: például ha megbüntetik az oldalt, a visszakapaszkodás is hosszú folyamat. A SEO egy lassú befektetés: az elején sok munka, kevés látszat, majd idővel exponenciálisan megtérülhet. Fontos a folyamatos monitorozás – nézd, hogy javulnak-e a pozícióid, nő-e az organikus forgalom. Ha 6 hónap alatt semmi előrelépés nincs, érdemes újragondolni a stratégiát (lehet, hogy túl erős szóra céloztál, vagy technikai akadály gátol). De legtöbbször már néhány hónap után jönnek kisebb sikerek, amik jelzik, hogy jó irányba haladsz.

Források

• Google Search Central – Útmutató a Google kereső rangsorolási rendszereihez (2025)
• Search Engine Land – Hogyan működik a Google kereső rangsorolása? (2024)
• Google Search Central Blog – A “Page Experience” rangsorolási jel bevezetése (2020)
• Boostability – Google E-E-A-T útmutató (2024)
• Orbit Media – Google rangsorolási tényezők: tények és mítoszok (2026)