Miért jó a webshop menedzser képesítésű szakember?

Ha ma valaki komolyan gondolja az online értékesítést, akkor nem elég „csinálni egy webshopot”. Az e-kereskedelem az elmúlt 10–15 évben kinőtte a „kiegészítő csatorna” szerepét, és önálló, komplex üzleti modell lett, saját szabályokkal, kockázatokkal és lehetőségekkel. Nemzetközi előrejelzések szerint a globális online kiskereskedelmi forgalom 2023 és 2028 között közel 9%-os éves átlagos növekedéssel bővül, és 2028-ra 6–7 ezer milliárd dollár közé érhet, miközben a teljes kiskereskedelem jelentős része még mindig offline zajlik. Ez azt jelenti, hogy az online tér tovább nő, de közben egyre versengőbb, egyre drágább és egyre összetettebb terep lesz.

A pandémiás évek felgyorsították a digitális átállást: tömegek szoktak rá az online vásárlásra, olyanok is, akik korábban ragaszkodtak a fizikai boltokhoz. Ez a keresletnövekedés rengeteg új webáruházat hozott létre – de ezzel párhuzamosan megnőtt a bukások száma is. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-k jelentős része még mindig úgy ugrik bele egy webáruházba, hogy nincs tiszta üzleti modellje, nincs rendszerszintű marketingje, és senki nem fogja össze a jogi, technikai, pénzügyi és logisztikai szálakat. A „webshop menedzser” valójában erre a problémára válasz: egy olyan szakemberre van szükség, aki nem egy eszközt kezel, hanem az egész online értékesítési rendszert. Ez nem luxus, hanem kockázatcsökkentés és profitnövelés – különösen a magyar, árérzékeny és bizalmatlan piacon.

Magyar szemmel nézve a tét nagy: aki időben felépít egy jól működő, folyamatosan optimalizált webáruházat, az a következő években stabilan profitálhat abból, hogy a versenytársak még mindig „tesztelgetnek”, vagy ad hoc módon szervezik az online jelenlétüket. A webshop menedzser szerepe éppen ezért nem adminisztratív pozíció, hanem stratégiai: az a feladata, hogy a vállalkozó vízióját lefordítsa működő, pénzt termelő online rendszerre.

Mi az a webshop menedzser valójában?

A webshop menedzsert sokan még mindig úgy képzelik el, mint egy „jobb webfejlesztőt” vagy „online marketingest”, pedig a szerepe sokkal szélesebb. Egy jó webshop menedzser egyszerre ért a marketinghez, az online jogi környezethez, a webes technológiákhoz, a logisztikához és a pénzügyi tervezéshez. Nem specialistaként ül egy sarokban, hanem összefogja a specialistákat: a fejlesztőt, a grafikusokat, a hirdetéskezelőt, a könyvelőt, a logisztikai partnert. Ő az, aki nem kampányokban, hanem rendszerben gondolkodik.

Gyakori hiba, hogy a vállalkozó azt hiszi, elég egy „jó programozó” és egy „jó marketinges”, és kész a webáruház. A valóságban a két szakember közé kell valaki, aki érti, mitől lesz a rendszer üzletileg életképes: ismeri a kosárelhagyás okait, figyeli a konverziós lépéseket, érti a készletfinanszírozás hatását a cashflow-ra, tudja, hogyan kell az ÁSZF-et és az adatvédelmet rendbe rakni, és látja, hogy egy-egy akció milyen hatással lesz az ügyfélélettartam-értékre. A webshop menedzser ilyen integráló szereplő: üzleti „projektvezető”, aki a teljes online értékesítési folyamatért felel.

Egy webshop menedzser képesítést szerző szakember ideális esetben olyan tananyagon megy végig, amely érinti az online vállalkozás jogi alapjait, a marketingstratégiát, a technikai üzemeltetés fő logikáját, az analitika értelmezését, a logisztikai modelleket és az alap pénzügyi tervezést. Nem az a cél, hogy minden terület legmélyebb specialistája legyen, hanem az, hogy elég széles rálátása legyen ahhoz, hogy jó döntéseket készítsen elő a tulajdonosnak, és megfelelően koordinálja a kivitelezőket. Röviden: ő gondoskodik arról, hogy a webáruház ne csak működjön, hanem üzletileg is értelmet nyerjen.

Jogi és adatkezelési biztonság: a bizalom és a túlélés alapja

Az online kereskedelem egyik leginkább alábecsült területe a jog és az adatkezelés. Sok magyar webáruház még mindig „másolt” ÁSZF-fel és sablonos adatvédelmi tájékoztatóval működik, amit valahonnan letöltöttek, vagy „egy ügyvéd ismerős” gyorsan összedobott. Ez addig tűnhet működőképesnek, amíg nincs probléma – de egy komolyabb fogyasztóvédelmi ellenőrzés, egy adatvédelmi incidens vagy egy nagyobb vita esetén már nagyon drága tanulópénz lehet. Ráadásul a vevő szemében a rendezetlen jogi kommunikáció azonnali bizalomvesztést okoz: ha bizonytalan az ÁSZF, kusza a szállítási és visszaküldési információ, a vásárló elbizonytalanodik.

Egy felkészült webshop menedzser tudja, hogy a jog nem „mellékes papírmunka”, hanem a működés alapja. Összehangolja a jogász és a webfejlesztő munkáját, figyel arra, hogy az ÁSZF ne csak jogilag legyen helyes, hanem érthető is legyen a vásárló számára. Gondoskodik az adatkezelési tájékoztató naprakészen tartásáról, a cookie-kezelés szabályos és átlátható megjelenítéséről, kialakítja a panaszkezelési folyamatot, és ügyel arra, hogy a fogyasztói jogok kommunikációja világos legyen. Nem ő írja meg a jogszabályt, de tisztában van azzal, mikor kell jogászt bevonni, és hogyan illeszthetők a jogi előírások a webshop hétköznapi folyamataiba.

Érdemes azt is látni, hogy az adatkezelés ma már nem csak kockázat, hanem versenyelőny is. A vevők egyre érzékenyebbek arra, hogy mi történik az adataikkal; ha egy webshop átláthatóan, érthetően kommunikál erről, és láthatóan komolyan veszi az adatbiztonságot, az növeli a márka iránti bizalmat. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piacon is sok vevő azért nem rendel bizonyos webáruházakból, mert „nem tűnik megbízhatónak az oldal”, vagy „gáz az adatkezelés”. A webshop menedzser itt olyan biztosítékot jelent, aki figyel arra, hogy ezek a problémák fel se merüljenek – vagy legalább időben kezelhetők legyenek.

Marketingrendszer építése egy webáruház köré

Az e-kereskedelem világában marketing nélkül egyszerűen nincs forgalom. De nem mindegy, hogy a marketinget hogyan szervezed meg. Nagyon sok vállalkozó abba a hibába esik, hogy kizárólag eszközökben gondolkodik: „indítsunk Google Ads-et”, „menjen Facebook-kampány”, „kéne egy kis Instagram”. Ezek az eszközök csak akkor fognak működni, ha egy tudatos stratégia részei, amely figyelembe veszi a minta vásárló gondolkodását, döntési folyamatait, pénzügyi lehetőségeit és médiafogyasztási szokásait. Egy webshop menedzsernek ezért értenie kell a teljes marketingrendszerhez – nem csak egy-egy csatornához.

Ide tartozik a fizetett hirdetések (Google Ads, Meta-hirdetések, TikTok, stb.) tervezése és értelmes költségkeretezése, a keresőoptimalizálás (SEO) stratégiai használata, a tartalommarketing (blogcikkek, videók, útmutatók), az e-mail marketing és a remarketing-kampányok összekapcsolása. Egy jó webshop menedzser követi az analitikát, érti az olyan alap mutatókat, mint a konverziós arány, a kosárelhagyási arány, az ügyfélélettartam-érték vagy a megszerzési költség. Nem csak nézi a számokat, hanem döntéseket hoz belőlük: módosítja a kampányokat, teszteli a landing oldalak felépítését, új ajánlatokat dolgoz ki, ha azt látja, hogy bizonyos lépésekben „elfolynak” az érdeklődők.

Ebben a gondolkodásban nagyon jól illeszkedik az Online Marketing és Pszichológia című könyv szemlélete, amely – Dajka Gábor koncepciója szerint – pont a magyar, tőkehiányos, sokszor pesszimista KKV-piacra készült. A könyv lépésről lépésre mutatja be, hogyan lehet pszichológiai és szociológiai alapokra építeni a kampányokat, hogyan definiáld a minta vásárlódat, és hogyan építs olyan kommunikációt, ami valóban rezonál a hazai közönséggel. Egy webshop menedzser számára ez a fajta gondolkodás nem elméleti extra, hanem napi munkaeszköz: ha nem érti a fogyasztó motivációit, akkor sem a kreatívok, sem a kampánystruktúra nem lesz igazán hatékony.

Technológia és felhasználói élmény: nem elég egy „szép” webshop

Technikai oldalról nézve ma már elképesztően könnyű „összekattintani” egy webáruházat. Vannak bérelhető rendszerek, sablonok, drag-and-drop felületek – emiatt sok vállalkozó hajlamos alábecsülni a technológia szerepét. A gond ott kezdődik, amikor a forgalom nőni kezd, a vásárlók száma emelkedik, és kiderül, hogy a webshop lassú, instabil, rosszul skálázható, mobilon kényelmetlen, a keresőhiba miatt termékek tűnnek el, vagy a pénztárfolyamat közben hibát jelez a rendszer. Ekkor válik világossá, hogy egy webáruház nem „szépségverseny”, hanem üzleti infrastruktúra.

A webshop menedzser feladata, hogy platformszinten is átlásson: tisztában van a bérelhető rendszerek és az egyedi fejlesztés előnyeivel és kockázataival, tud kérdezni a fejlesztőtől, és érti, mit jelent a sebességoptimalizálás, a mobilbarát kialakítás, a cache-elés, a szerverválasztás vagy éppen a biztonsági frissítések kérdése. Nem ő írja a kódot, de érti, hogy a technológiai döntések hogyan befolyásolják a konverziós arányt, a vásárlói élményt és végső soron a bevételt. Ezen felül figyel arra, hogy az analitikai rendszerek (Google Analytics, Search Console, hőtérképek, eseménymérések) rendben legyenek, mert anélkül vakon repül az egész vállalkozás.

Felhasználói élmény szempontból a webshop menedzser nézi a navigáció logikáját, a termékoldalak struktúráját, az űrlapok hosszát, a kereső működését, a termékfotók minőségét, a szállítási és fizetési információk elhelyezését. Tudja, hogy egy plusz kattintás vagy egy rosszul elhelyezett mező konkrét bevételkiesést okoz. Nem véletlen, hogy a nemzetközi gyakorlatban az élvonalbeli e-kereskedők folyamatosan A/B tesztekkel optimalizálják az oldalaikat: nem megérzés alapján döntenek, hanem kísérleteznek. Egy jó webshop menedzser Magyarországon is ezt a szemléletet hozza be – a hazai piaci sajátosságok figyelembevételével.

Logisztika, fulfillment és dropshipping: a háttér, ami el tudja vinni a profitot

A legtöbb kezdő webáruházas vállalkozó elsőnek a marketingre és a termékre koncentrál, és csak későn döbben rá, hogy a logisztika mennyire bonyolult és mennyire költséges tud lenni. Készletek, raktár, csomagolóanyag, futárszolgálatok, visszáru, sérült csomagok, elveszett csomagok, ügyfélpanaszok – mindegyik pénzbe kerül és szervezést igényel. Ha ez a háttér nincs jól felépítve, pillanatok alatt felemészti a marketing által hozott pluszbevételt. Egy webshop menedzser egyik erős területe éppen az, hogy átlátja, milyen logisztikai modellek léteznek, és melyik illik az adott vállalkozáshoz.

A fulfillment modell esetén külső szolgáltató végzi a raktározást, csomagolást, kiszállítást, miközben a webshop a marketingre, termékválasztékra és ügyfélszerzésre koncentrálhat. Dropshipping esetén a beszállító közvetlenül a vevőnek szállít, a webshop főleg közvetítői, marketing- és ügyfélkapcsolati szerepet vállal. Mindkét modellnek vannak előnyei és kockázatai: a fulfillment drágább lehet, de kiszámíthatóbb; a dropshipping kevesebb tőkét igényel, de nagyobb a kontrollvesztés veszélye (minőség, szállítási idő, kommunikáció). A webshop menedzser feladata, hogy a piaci szegmens, a célcsoport elvárásai és a cég pénzügyi lehetőségei alapján segítsen dönteni, és a választott modellt folyamat-szinten is beépítse a működésbe.

Dajka Gábor tanácsadói tapasztalataiból jól látszik, hogy a magyar KKV-knál a logisztika sokszor „utólagos kényszermegoldás”: akkor kezdenek vele foglalkozni, amikor már fáj. Ekkor jönnek a kapkodó rendszer-átalakítások, logisztikai cégváltások, raktárköltözések – mindez plusz költséggel és elvesztegetett energiával. Ha a vállalkozás már az elején bevon egy webshop menedzsert, aki végiggondolja a lehetséges forgatókönyveket (induló forgalom, növekedési ütem, szezonális csúcsok), sok ilyen felesleges kört el lehet kerülni, és a logisztika nem lesz állandó tűzoltás.

Költséggazdálkodás, unit economics és profitabilitás

Egy webáruház pénzügyi működése jóval összetettebb annál, mint hogy „bevétel mínusz beszerzési ár”. A működési költségek között ott van a marketing, a logisztika, a fejlesztés, az ügyfélszolgálat, a platformdíjak, a fizetési szolgáltatók jutalékai, a csomagolóanyag, az adminisztráció – és mindezekre ráülnek még az adóterhek. Ha a vállalkozó csak a bevételt nézi, könnyen abba a csapdába esik, hogy nő a forgalom, de közben a profit vagy stagnál, vagy egyenesen csökken. A webshop menedzser feladata, hogy a pénzügyi tervezést és a marketinget összekösse: nem elég, hogy jön a forgalom, látnunk kell, milyen vásárlói réteg, mekkora kosárértékkel és milyen megszerzési költséggel érkezik.

A jó webshop menedzser gondolkodik unit economics szinten: érdekli, mennyi a bruttó haszonkulcs egy terméken, mennyi marketingköltség jut egy tranzakcióra, hány vásárlás után térül meg egy új vevő megszerzése, mekkora az ügyfélélettartam-érték (LTV), és hogyan viszonyul ez a megszerzési költséghez (CAC). Ha a számok nem stimmelnek, akkor nem az a megoldás, hogy „hirdessünk többet”, hanem az, hogy újraszámolja az árazást, átgondolja a termékportfóliót (mely termékeknek legyen nagyobb tér, melyek legyenek csak belépőtermékek), és áttervezi a marketingmixet. Ez az a pont, ahol a webshop menedzser pénzügyi gondolkodása közvetlenül befolyásolja a cég túlélését.

Nagyon fontos, hogy a webshop menedzser képes legyen beszélni a könyvelővel és a tulajdonossal is, lefordítva az online marketing és a technológia nyelvét pénzügyi döntésekre. Amikor például arról kell dönteni, hogy érdemes-e külső fulfillment szolgáltatóra átállni, vagy hogy megéri-e egy új fejlesztés (pl. egy összetettebb termékkonfigurátor vagy ajánlórendszer), a webshop menedzser tud megtérülési számításokat készíteni, forgatókönyveket vázolni. Így a tulajdonos nem érzésből, hanem adatok és modellek alapján dönt.

Belső folyamatok és szervezet: a webshop menedzser, mint összekötő kapocs

A sikeres webáruház nem csak kifelé, a vásárló felé jól felépített rendszer – belül is fegyelmezettnek kell lennie. Rendeléskezelés, ügyfélszolgálat, számlázás, készletkövetés, tartalomfeltöltés, kampányok előkészítése, leltár, visszáru-kezelés: mindezek olyan folyamatok, amelyek, ha nincsenek tisztázva, könnyen káoszba torkollnak. A nagyobb cégeknél ezekre külön pozíciók és csapatok vannak, de a magyar KKV-knál sokszor ugyanaz az ember csinál mindent – vagy éppen senki sem felel igazán a rendszer egészéért. A webshop menedzser feladata, hogy a folyamatokat átláthatóvá tegye és dokumentálja.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a webshop menedzser felrajzolja (akár nagyon egyszerűen) a rendelés életciklusát az első kattintástól a kiszállításig és az esetleges visszaküldésig, és meghatározza: ki miért felel, milyen eszközben dolgozik, mi a határidő, és mi történik, ha valami elakad. Bevezethet projektmenedzsment-eszközöket (pl. Trello, Asana) a feladatok követésére, CRM-rendszert az ügyfélkapcsolatokhoz, sablonokat az ügyfélszolgálati válaszokra. Mindezek nem „extra adminisztrációt” jelentenek, hanem a hibák és a felesleges körök számának csökkentését – ami közvetlenül pénzben mérhető.

Dajka Gábor tapasztalata szerint tipikus magyar jelenség, hogy a vállalkozó azt érzi: „én mindent jobban tudok”, és mindent rajta keresztül kell átfuttatni. Ez rövid távon ad egyfajta kontrollérzetet, hosszú távon viszont garantálja, hogy a cég plafont ér. Egy webshop menedzser segít leválasztani a tulajdonost az operatív aprómunkáról: rendszert épít, amelyben nem minden a tulajdonos fejében van, hanem le van írva, kiosztva, mérve. Így a cégvezető arra tud koncentrálni, ami igazán az ő dolga: a stratégiai irányokra, a piacválasztásra, a nagy együttműködésekre, a fejlesztési döntésekre.

Összefoglaló táblázat: miben segít a webshop menedzser?

Az alábbi táblázat röviden összefoglalja, milyen fő területeken dolgozik egy webshop menedzser, és milyen gyakorlati előnyei vannak a jelenlétének.

Webshop menedzser már az indulástól: mennyi pénzt spórolsz meg vele?

Az egyik legnagyobb különbség a sikeres és a sikertelen webáruházak között az, hogy mikor kerül képbe egy rendszerszinten gondolkodó szakember. Ha csak akkor hívsz segítséget, amikor már baj van – elfogyott a pénz, nem hoz eleget a hirdetés, szétcsúszott a készlet, a futárszolgálatot szidják a vásárlók –, akkor a webshop menedzser első dolga kármentés lesz. Ez is értékes, de sokkal drágább és stresszesebb, mint az, amikor már az indulás előtt vagy közben bevonod, és vele együtt építed fel az alapokat.

Induláskor a webshop menedzser segíthet a piaci rés kiválasztásában, a termékportfólió összeállításában, az árazási modell megtervezésében, a platformválasztásban, az első kampánystratégia kialakításában, a jogi dokumentáció összehangolásában és a logisztikai modell kiválasztásában. Ezek mind olyan területek, ahol egy rossz döntés hónapokra visszavetheti a céget, vagy felesleges kiadásokhoz vezet. Ha valaki már látott sok különböző webáruházat belülről, pontosan tudja, hol szoktak „elcsúszni” a dolgok, és ezeket a kockázatokat jó előre csökkenteni tudja.

Nem túlzás azt mondani, hogy egy jó webshop menedzser el tud kerülni olyan hibákat, amelyek önmagukban több millió forintos veszteséget okoznának: rossz platform választása, hibás fulfillment-szerződés, aluláraztatott termékek, értelmetlen kuponkampányok, rossz célzású hirdetések, félrekommunikált szállítási feltételek, stb. A kérdés ezért nem az, hogy „drága-e” a webshop menedzser, hanem az, hogy mennyit buksz nélküle. Ha hosszú távra tervezel, a válasz elég egyértelmű.

Rugalmasság, omnichannel és a jövő e-kereskedelme

A következő évek e-kereskedelme nem arról fog szólni, hogy online vagy offline. A fejlődés iránya az, hogy a vásárló számára elmosódik a határ: online tájékozódik, boltban nézi meg a terméket, majd megint online rendel, vagy fordítva. Nemzetközi kutatások szerint az úgynevezett „omnichannel” vásárlók – akik több csatornán keresztül kerülnek kapcsolatba a márkával – többet költenek és gyakrabban vásárolnak, mint azok, akik csak online vagy csak offline térben mozognak. A magyar piac sem kivétel: nálunk is egyre több cég próbálja összekötni a fizikai jelenlétét az online felületeivel, hűségprogramokkal, egységes árképzéssel, egységes ügyfélélménnyel.

Egy modern webshop menedzsernek értenie kell ehhez a gondolkodásmódhoz. Nem elég egyetlen csatornára optimalizálni – a kérdés az, hogyan épül fel a teljes vásárlói út: milyen szerepe van a social médiának, a blognak, a hírlevélnek, a fizikai boltnak, a remarketingnek, az ügyfélszolgálatnak. Emellett figyelnie kell az új fizetési megoldásokra (pl. Buy Now, Pay Later, mobilfizetés), az új hirdetési felületekre (TikTok, újfajta videoformátumok), és arra is, hogy a vásárlók elvárásai folyamatosan változnak: ma már természetes, hogy mobilon pár kattintással lehessen rendelni, követni a csomagot, és gyorsan elérhető legyen az ügyfélszolgálat.

„A webáruházad nem egy weboldal, hanem egy élő rendszer, amit folyamatosan hangolni kell. Ha ezt nem fogod fel, akkor előbb-utóbb megelőznek azok, akik igen.” – Dajka Gábor

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Őszintén: 2025-ben webshop menedzser nélkül webáruházat indítani vagy skálázni minimum bátor, de inkább felelőtlen döntés. Nem azért, mert ettől a pozíciótól „divatos” lett a szakma, hanem azért, mert az e-kereskedelem mára annyira összetett, hogy egyetlen ember – a tulajdonos – nem tud mindent kézben tartani úgy, hogy közben ne égjen ki, és ne kövessen el súlyos, pénzben mérhető hibákat. Ha azt látod, hogy egyszerre küzdesz a hirdetésekkel, a logisztikával, a jogi kérdésekkel, az analitikával és még a munkatársak menedzselésével is, akkor nem „gyenge” vagy, hanem túl sok szerepet próbálsz elvinni egyszerre.

Az én álláspontom egyszerű: ha komolyan gondolod az online értékesítést, emeld be a webshop menedzser szerepét a cégstruktúrába – vagy házon belül képezd ki valakiből, vagy külső szakemberrel dolgozz. Legyen egy ember, aki a teljes rendszerért felel, és aki képes vitatkozni veled, ha rossz irányba mennél. A jó webshop menedzser nem bólogató alkalmazott, hanem üzleti partner, aki a saját hátát is oda teszi a döntések mellé. Az a vállalkozó, aki ezt felismeri, és hajlandó elengedni az „én mindenhez értek” illúzióját, hosszú távon sokkal nyugodtabb és kiszámíthatóbb vállalkozást fog építeni.

Egy tanács a végére: ne úgy gondolkodj, hogy „megengedhetem-e magamnak a webshop menedzsert”, hanem úgy, hogy „megengedhetem-e magamnak, hogy nélküle csináljam”. A magyar piacon túl sok a fölöslegesen elégetett reklámpénz, a rossz logisztikai döntés, a félresikerült fejlesztés. Ezek mind elkerülhetőek lennének, ha valaki rendszerszinten nézné a webáruházadat. Ha kell, lépj kisebbet, növekedj lassabban, de építs stabilabb alapokra – ebben lesz a webshop menedzser a legjobb szövetségesed.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ehhez a témához különösen jól illik az a videó, amelyben részletesen bemutatásra kerül, mitől működik jól egy webáruház technikai, marketing és szervezeti szempontból.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

1. Mikor érdemes webshop menedzsert bevonni – induláskor vagy csak akkor, ha már nő a forgalom?

Ideális esetben már az indulás előtt érdemes bevonni egy webshop menedzsert. Ilyenkor még olcsó és rugalmas az irányváltás: lehet platformot váltani, más logisztikai modellt választani, újraírni az ÁSZF-et, módosítani a termékportfóliót vagy az árazást. Ha már „megy a bolt”, minden változtatás drágább és fájdalmasabb: futó szerződéseket kell újratárgyalni, a vásárlók már megszokták a jelenlegi működést, a fejlesztések hosszabb ideig tartanak. Ha már működő webshopod van és káoszt érzel, akkor is megéri bevonni egy webshop menedzsert – csak ilyenkor az első feladat a tűzoltás és a rendrakás lesz.

2. Egy kisebb magyar KKV-nak tényleg szüksége van külön webshop menedzserre?

Nem mindenkinek, de sokkal több cégnek, mint ahányan ma ezzel tisztában vannak. Ha a webáruházad havi néhány tucat rendelést bonyolít le, és a tulajdonosnak van ideje és képessége rendszerszinten gondolkodni, akkor el lehet vinni a működést webshop menedzser nélkül is – rövid- és középtávon. Amint viszont a forgalom növekedni kezd, több csatornán hirdetsz, nő a termékszám, bonyolódik a logisztika, és egyre több az ügyfélkommunikáció, akkor önálló funkcióként kell kezelni ezt a szerepet. Nem feltétlenül kell főállásban felvenni rögtön; kezdhetsz részmunkaidős vagy projektalapú együttműködéssel is.

3. Miben különbözik egy webshop menedzser egy marketingestől vagy egy fejlesztőtől?

A marketinges elsősorban a forgalomgenerálásért és a kommunikációért felel, a fejlesztő pedig a technikai megvalósításért. A webshop menedzser mindkét területet ismeri annyira, hogy össze tudja hangolni őket, de közben figyel a jogi, logisztikai és pénzügyi szempontokra is. Ő nemcsak azt nézi, hogy jön-e a forgalom, hanem azt is, hogy ez a forgalom mennyire profitábilis, mennyire fenntartható, és mennyire terhelhető a meglévő folyamatokra. Röviden: a webshop menedzser a teljes rendszerért felel, míg a marketinges és a fejlesztő egy-egy részterület specialistája.

4. Hogyan illeszkedik a webshop menedzser a magyar piaci sajátosságokhoz?

A magyar piac egyszerre árérzékeny és bizalmatlan. A vevő sokszor az árat nézi először, de ha bármi gyanús az oldalon (furcsa domain, hiányos jogi információk, kusza szállítási feltételek), azonnal elbizonytalanodik. Emellett a hazai KKV-k jelentős része tőkehiányosan működik, ezért nagyon rosszul viseli a felesleges pénzégetést. Egy webshop menedzser ebben a környezetben tud igazán nagy értéket teremteni: segít olyan rendszert építeni, ahol nem megy el feleslegesen a pénz marketingre, fejlesztésre vagy logisztikára, és közben a vásárló is azt érzi, hogy egy rendezett, megbízható céggel áll kapcsolatban.

5. Miben segíthet az „Online Marketing és Pszichológia” egy leendő vagy gyakorló webshop menedzsernek?

Az Online Marketing és Pszichológia című könyv éppen azt a hiányt tölti be, ami a legtöbb magyar vállalkozónál és marketingesnél megvan: nem akarnak évekig egyetemen fogyasztáslélektant és szociológiát tanulni, de szeretnék érteni, hogyan gondolkodik a minta vásárló, hogyan működik a reklámpszichológia, és hogyan lehet ebből működő online kampányokat építeni. Egy webshop menedzsernek ez a tudás aranyat ér: ha érti a pszichológiai mechanizmusokat, akkor jobban fogja látni, miért működik vagy nem működik egy ajánlat, egy landing oldal, egy hírlevél-sorozat – és nem csak technikai vagy statisztikai szinten, hanem emberi oldalon is.

Források

• Forrester: The Global Online Retail Forecast 2023–2028
• Tuke Marketing (eMarketer-adatok alapján): The $6 trillion mark! The total global e-commerce sales in 2024 will reach a new high
• Omnicanalitá – összefoglaló cikk omnichannel vásárlói viselkedésről

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.