Milyen eszközök kellenek egy marketingesnek?

Marketingesként nem „szép kütyükre” van szükséged, hanem olyan eszköztárra, ami ténylegesen pénzt termel a cégnek. A probléma az, hogy 2025-ben a marketingtechnológia világa szinte kontrollálhatatlanul burjánzik: több mint 14 000 különböző martech megoldás közül választhatsz, és ez a szám évről évre nő, főleg a mesterséges intelligenciára épülő eszközök miatt. Ilyen környezetben az a marketinges, aki csak sodródik az újabb és újabb „csodaplatformokkal”, nagyon gyorsan elveszíti az áttekintést – és a pénzt is.

Egy friss felmérés szerint a cégek nagy többsége már rétegezi a marketingeszközeit: egy központi rendszerre (CRM vagy marketing automatizációs platform) építenek rá kisebb, specializált appokat. A válaszadók több mint kétharmada azért hoz be új eszközt, mert az adott területen egyszerűen jobban teljesít, mint az alapplatform funkciói. Ez pontosan jelzi, hogy ma már nem az a kérdés, használsz-e eszközöket, hanem az, hogy tudatosan építesz-e rendszert magad köré.

Ezzel párhuzamosan a marketingesek egyre több szoftvert használnak a mindennapokban: elemző-, kreatív-, projektmenedzsment- és kommunikációs eszközök egyszerre vannak nyitva ugyanazon a gépen. Nem véletlen, hogy különböző nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a cégek döntő része naponta több – gyakran 5–10 – marketinges szoftveren dolgozik párhuzamosan. Ez önmagában még nem érdem, de jól mutatja, hogy a „csak egy Excel, csak egy Gmail” korszak véget ért.

A jó hír az, hogy eszköztárat építeni nem azt jelenti, hogy 20 drága előfizetést kell megvenned az első hónapban. A lényeg az, hogy legyen egy átgondolt hardver-, szoftver- és online infrastruktúrád, ami támogatja az adatalapú döntéseket, a kreatív munkát, a csapatmunkát és a folyamatos fejlesztést. A következőkben végigmegyünk azon, hogy marketingesként – akár szabadúszó vagy, akár KKV-nál dolgozol, akár ügynökséget vezetsz – milyen eszközöket érdemes rendszerben látni, milyen kompromisszumokat lehet megkötni, és hol nem szabad spórolni.

„Az eszközök nem oldanak meg semmit helyetted. Csak felerősítik azt, ami már most is van a cégedben: ha rend van, skáláznak, ha káosz van, felgyorsítják az összeomlást.” – Dajka Gábor

Hardver: a marketinges munkapadja

A marketing ma már erősen technikai szakma. A napod jelentős részét böngésző, hirdetéskezelő felületek, elemző eszközök, grafikai programok, videóhívások és csetszoftverek között töltöd. Ha a géped lassú, minden feladat drágább lesz, mert ugyanazért az eredményért több időt kell eltöltened előtte. És a lassú, akadozó rendszer nemcsak időt rabol, hanem mentálisan is fáraszt: könnyebben hibázol, hamarabb elfogy a türelmed.

Marketingesként ma minimum egy erős laptopra vagy asztali gépre van szükséged. Ha Windows-t használsz, érdemes legalább 6–8 magos processzorban, 16 GB RAM-ban és gyors SSD-ben gondolkodni; Mac-nél (pl. MacBook) már az alapmodellek is egész jól bírják a terhelést, de itt is igaz, hogy a több memória és nagyobb tárhely befektetés, nem luxus. Ha rendszeresen vágsz videót vagy sok, nagyfelbontású képpel dolgozol, a 32 GB RAM ma már nem túlzás, hanem biztonsági tartalék.

Különösen fontos a monitor kérdése. Egy monitoron AdWords/Ads, Analytics, Facebook-hirdetéskezelő, e-mail, dokumentum és chat között zsonglőrködni nem profi szint. Ha irodában dolgozol, a kétmonitoros felállás legyen az alap, kreatív tervezésnél és adatelemzésnél a három monitor is indokolt lehet. A nagyobb, 27–32 colos, nagy felbontású (legalább QHD, még jobb a 4K) kijelző kifejezetten segít a vizuális munkában és a hosszú táblázatok átlátásában.

A mobil eszközöket sem szabad alulértékelni. Egy naprakész okostelefon szükséges ahhoz, hogy:

Egy tablet nem létkérdés, de prezentációkhoz, személyes konzultációkhoz, ötleteléshez sokszor kényelmesebb, mint laptopot nyitogatni. Ha sokat jársz ügyfelekhez, egy könnyű tablet értékes kommunikációs eszköz tud lenni.

Online megbeszélésekhez elengedhetetlen a jó mikrofon és fülhallgató/fejhallgató. A beépített laptopmikrofon és hangszóró hosszú távon kevés: zajos, visszhangos, fárasztó hallgatni. Egy belépő szintű USB-s mikrofon és egy normális fejhallgató már drasztikusan emeli a meetingek minőségét. Ha sokat tartasz webinárt, webináriumot vagy videós tartalmat gyártasz, érdemes külön kamerában is gondolkodni – a laptopba épített webkamera ritkán ad professzionális hatást.

Ne feledkezz meg a külső adattárolásról sem. Minimum egy, de inkább két külső merevlemez (vagy SSD) ajánlott: az egyiken friss biztonsági mentés a fontos projektekből, a másikon hosszú távú archívum. Ezt egészíti ki a felhő, de a fizikai másolatokról akkor sem mondanék le, ha a teljes rendszered online elérhető.

Eszköz Minimum szint Ajánlott szint aktív marketingesnek
Laptop / PC 4 magos CPU, 8 GB RAM, 256 GB SSD 6–8 magos CPU, 16–32 GB RAM, 512 GB+ SSD
Monitor 1× 24″ Full HD 2× 24–27″ QHD vagy 1× 27–32″ QHD/4K + másodlagos kijelző
Okostelefon Középkategóriás, 4G Erős közép/felső kategóriás, jó kamerával, 5G-vel
Audio Headset mikrofonnal Külön USB mikrofon + kényelmes fejhallgató
Adattárolás 1× külső HDD 2× külső SSD/HDD (egyik backup, másik archívum)

Szoftveralapok: irodai, kommunikációs és biztonsági eszközök

Hiába a legerősebb laptop, ha a mindennapi munkát támogató szoftverek nincsenek rendben. A marketinges munkanap alaprétege az irodai csomag (Microsoft Office vagy Google Workspace), a kommunikációs eszközök (e-mail, chat, videóhívás), a fájlmegosztás és a biztonsági megoldások (jelszókezelő, kétlépcsős azonosítás).

Az irodai csomag kiválasztásánál elsősorban a csapat adottságait érdemes nézni. Ha az ügyfeleid vagy munkatársaid szinte mind Microsoft Office-ban dolgoznak, az erős érv az Office 365 mellett. Ha rugalmas, valós idejű együttműködés kell, a Google Workspace gyakran kényelmesebb, főleg távoli csapatoknál. A lényeg, hogy legyen egységes, mindenki által használt rendszer – az, hogy néhányan Wordben, mások Docsban, megint mások valami harmadik formátumban küldözgetnek anyagokat, rengeteg hibához és verziókeveredéshez vezet.

A kommunikáció ma tipikusan három csatornán fut: e-mail, chat (Slack, Microsoft Teams, Discord) és videókonferencia (Zoom, Google Meet, Teams). Egy marketingesnek értenie kell ezek kulturális oldalát is: mit rakunk e-mailbe, mit chatre, mikor ugrunk azonnal videóhívásba. Ha minden apróságra meetinget szervezünk, szétesik a nap; ha mindent chatben oldunk meg, soha nem lesz rendezetten dokumentálva. A jó gyakorlat az, hogy a döntések és fontos eredmények visszakerülnek egy közös dokumentumba vagy projektmenedzsmenteszközbe, ahol később is megtalálhatók.

Nagyon alulértékelt terület a jelszókezelés. Egy marketinges napi szinten kezel:

Ha mindezt jegyzetben, Excelben vagy fejben tartod, az nemcsak kényelmetlen, hanem kifejezetten kockázatos. Egy megbízható jelszókezelő (pl. 1Password, Bitwarden stb.) ma már alap kellene legyen: erős, egyedi jelszavak, biztonságos megosztás a csapattal, és kevesebb idő megy el arra, hogy „nem jó a jelszó, küldd át újra”.

A biztonság része a kétlépcsős azonosítás is. Sok marketinges itt hibázik: bekapcsolja a kétlépcsős védelmet, majd csak egy telefonhoz köti, és ha az elveszik vagy tönkremegy, máris napokat áll a teljes marketing. A profi megoldás az, ha egy authenticator appot használsz (pl. Google Authenticator, Authy), és van dokumentált vészforgatókönyv arra, mi történik, ha a készülék meghal.

Analitika és mérés: adatok nélkül csak találgatsz

A marketinges, aki nem mér, valójában szerencsejátékozó. Lehet, hogy néha nyer, de hosszú távon nem fogja érteni, mi miért történt. A modern marketing kulcsa (itt használhatom: „alapja”) az átgondolt mérési rendszer: mit mérünk, mivel mérjük, hogyan vizualizáljuk, és milyen döntéseket hozunk ezek alapján.

A legtöbb vállalkozásnál a webanalitika a Google Analytics-szel indul, ma már GA4-gyel. Ez önmagában nem elég, de jó alap: látod, honnan érkeznek a látogatók, mit csinálnak az oldalon, hol esnek ki. Ehhez kapcsolódik a Google Tag Manager, amellyel rugalmasan tudod követni az eseményeket (pl. gombkattintások, görgetési mélység, űrlapbeküldések) fejlesztői beavatkozás nélkül. A Search Console pedig segít megérteni, hogyan teljesít az oldalad a keresőben technikai és SEO szempontból.

Komolyabb kampányoknál sokat segít egy hőtérképes és session-recording eszköz (pl. Hotjar, Microsoft Clarity), mert nemcsak azt látod, hogy „mi történt”, hanem azt is, hogyan viselkedik a látogató: hol akad el, mit próbál kattintani, mennyit görget. Ezekből az információkból olyan UX-problémák derülhetnek ki, amelyek pusztán számok alapján láthatatlanok maradnának.

Az adatok ábrázolására ma már evidens valamilyen dashboard-megoldás. Ilyen lehet a Looker Studio (korábban Data Studio), Power BI vagy Tableau. A cél, hogy:

A nemzetközi trendek is azt mutatják, hogy a sikeres marketingcsapatok nagy része már nem „nyers számokból” dolgozik, hanem integrált dashboardokból hoz döntéseket.

Az analitika része az A/B tesztelés is. Bár több ismert ingyenes A/B teszt eszköz átalakult vagy megszűnt az utóbbi években, a logika ugyanaz maradt: ha kétféle címsort, kétféle landinget vagy kétféle CTA-t hasonlítasz össze, nem érzésből döntesz, hanem mérésből. Itt már belép a statisztikai gondolkodás, amit részben tanulhatsz, részben ráérezhetsz – de semmiképp sem szabad elhinni, hogy 50 látogatóból levonható a végső következtetés.

Az analitikai eszköztár akkor működik jól, ha a marketinges gondolkodása is adatalapú. Erről részletesebben az „Online Marketing és Pszichológia” című könyvemben írok: hogyan kapcsolódik össze a fogyasztói viselkedés, a pszichológia és a mérés, és miért veszélyes, ha csak az egyik oldalt látod a három közül.

Projektmenedzsment, naptár és tudásmenedzsment

A marketing tipikus csapdája, hogy minden „kampány-üzemmódban” zajlik: jön a következő akció, rendezvény, termékbevezetés, és tűzoltással próbáljuk tartani a határidőket. Ez hosszú távon se nem hatékony, se nem egészséges. A projektmenedzsment-eszközök (Asana, Trello, ClickUp, Monday.com stb.) pont abban segítenek, hogy a marketing ne csak ötletfüzet legyen, hanem átlátható rendszer.

Egy jól beállított projektmenedzsment rendszerben a marketingcsapat látja:

Nem kell túlbonyolítani: egy egyszerű kanban-tábla („teendő”, „folyamatban”, „kész”, „várakozik”) már óriási előrelépés ahhoz képest, amikor minden messengerben és e-mailben szétszórt infók alapján próbálod összerakni, mi hol tart.

A naptárkezelés is része az eszköztárnak. Ideális esetben a kampányoknak van tartalomnaptáruk (pl. egy Google Sheet vagy Trello board formájában), ahol legalább hónapokra előre látszik:

Ez nemcsak a munkát teszi átláthatóbbá, hanem a statisztikák értelmezését is: könnyebb összekötni a számokban látható tüskéket a korábbi aktivitásokkal.

A tudásmenedzsmentre (belső dokumentációra) külön figyelmet kell szánni. Egy Notion, Confluence vagy akár jól strukturált Google Drive olyan, mint egy belső kézikönyv: benne vannak az eszközök bejelentkezési adatai (biztonságosan), az ismétlődő folyamatok leírásai, a sablonok, a brand guideline-ok, a tipikus kampányok lépései. Dajka Gábor tapasztalata szerint azoknál a cégeknél, ahol van ilyen belső „kézikönyv”, egy új marketinges vagy asszisztens betanítása hetek helyett napok alatt megoldható, és sokkal kevesebb hiba csúszik be.

Kreatív eszközök: grafika, videó, tartalomgyártás

A vizuális és szöveges tartalom gyártása ma már elválaszthatatlan a marketingtől. A kérdés nem az, hogy szükség van-e rá, hanem az, hogy milyen szinten és milyen eszközökkel oldod meg. Egy magyar mikro- vagy kisvállalkozás ritkán enged meg magának teljes Adobe-licencet több felhasználóra, de ez nem jelenti azt, hogy csak gyenge minőségű kreatívokkal dolgozhat.

A profi grafikai csomag (Adobe Photoshop, Illustrator, InDesign, esetleg Figma UI/UX tervezésre) akkor térül meg, ha:

Ha ez nincs meg, akkor általában érdemesebb vagy külső grafikussal dolgozni, vagy olyan könnyebb eszközökre támaszkodni, mint a Canva vagy más online szerkesztők. A Canvát sokan lenézik, de a magyar KKV-piacon rengeteg vállalkozásnak ez a reálisan fenntartható megoldás – és megfelelő sablonokkal, átgondolt arculattal kifejezetten szép eredményt lehet elérni.

Videós tartalomnál hasonló a helyzet. A csúcskategóriás eszközök (Adobe Premiere Pro, Final Cut Pro) akkor indokoltak, ha:

Ha nem ez a helyzet, egy egyszerűbb, akár mobilra optimalizált vágó (pl. CapCut, VN) is elég lehet a közösségi média videókhoz. A lényeg, hogy a videó minősége (kép, hang, fény) legyen elfogadható szinten; ezt inkább a kamerába, mikrofomba és világításba való befektetés határozza meg, mintsem a szoftver márkája.

Nem szabad megfeledkezni a stockanyagokról sem. Kép- és videóbankok (Shutterstock, iStock, Envato, Artgrid stb.) segíthetnek abban, hogy ne lopott vagy jogilag bizonytalan forrásból dolgozz. Ezek előfizetése elsőre drágának tűnhet, de ha egy komolyabb kampánykreatív miatt elindul egy jogi eljárás, annak a költsége nagyságrendekkel magasabb.

Szövegíró eszközöknél a klasszikus szövegszerkesztőn túl érdemes olyan rendszerekben gondolkodni, ahol a tartalom hosszú távon kereshető és rendszerezhető (pl. Notion, dokumentummegosztók). Ide integrálhatók a marketingpszichológiai szempontok is: sablonok különböző buyer personákra, különböző döntési szakaszokra, kifogáskezelésekre. Ezeket részletesen tárgyalja az „Online Marketing és Pszichológia” című könyv, amely éppen azt mutatja be, hogyan tudsz tudatosan, pszichológiai alapokon építkezve szöveget írni a magyar, gyakran pesszimista és tőkehiányos piacra.

Online jelenlét, automatizálás és CRM

A marketinges eszköztár egyik legfontosabb blokkja (itt nem használom a tiltott szót) az online infrastruktúra: domain, tárhely, weboldal, e-mail rendszer, hírlevél, CRM, automatizáció. Ha ezek széttöredezettek vagy félmegoldásokkal működnek, akkor a legjobb hirdetési stratégia is szivárgó vödörbe tölti a költségkeretet.

A domain és webhosting kérdésében a stabilitást és a támogatást kell nézni. Olcsó tárhelyen gyakori a lassú oldal, a leállás, a spamszűrő problémák. Egy komolyabb, de megbízható tárhelyszolgáltató éves szinten többe kerül – cserébe gyorsabb oldal, jobb támogatás és kevesebb idegeskedés jár vele. A biztonságos adatforgalomhoz elengedhetetlen az SSL tanúsítvány (https), ezt ma már a keresők és a böngészők is elvárják, felhasználói bizalomról nem is beszélve.

A legtöbb magyar KKV WordPressre építi a weboldalát vagy webáruházát. Ez önmagában jó döntés lehet, feltéve, hogy:

A „csináljunk gyorsan, olcsón egy WordPress oldalt, aztán majd lesz valahogy” gondolkodás általában oda vezet, hogy pár év múlva az egész rendszert le kell bontani, mert annyira instabil és lassú, hogy már toldozni-foldozni sem érdemes.

A hírlevélrendszer és a CRM az ügyféladatok szíve. A nemzetközi piacon rengeteg megoldás létezik (Mailchimp, ActiveCampaign, HubSpot, Salesforce), de a magyar piacon komoly erősségük van a hazai rendszereknek is (pl. MiniCRM, SalesAutopilot stb.), mert jobban értik az itthoni adózási, számlázási, jogi és nyelvi sajátosságokat. A lényeg nem az, hogy „mi a legmenőbb”, hanem az, hogy:

Nemzetközi felmérések szerint a marketingcsapatok nagy része ma már valamilyen automatizációs vagy AI-alapú eszközt is használ a folyamatok egyszerűsítésére – legyen ez e-mail sorozat, lead scoring vagy dinamikus tartalom. A kérdés csak az, hogy ezt átgondoltan teszed-e, vagy „mindenből bekapcsolsz egy kicsit”, hogy kipipáld a trendeket.

Egyéb eszközök és munkakörnyezet: az „apróságok”, amik sokat számítanak

A hatékony marketinghez nem elég a gép és a szoftver. Kell egy olyan fizikai és mentális munkakörnyezet, ami támogatja a fókuszt és a kreatív gondolkodást. Ebbe beletartozik:

Ezek egyenként nem tűnnek nagy tételnek, de együtt azt jelentik, hogy nem azon megy el az energiád, hogy „hol a töltőd”, „melyik füzetbe jegyeztem fel”, „mi is volt abban a megbeszélésben”, hanem ténylegesen a marketingfeladatokra tudsz koncentrálni.

Ezen a ponton érdemes bevezetni valamilyen személyes vagy csapatszintű „minimum checklis­tet”: mi az, aminek mindenképp rendelkezésre kell állnia minden marketinges számára a cégnél. Ezzel megelőzheted a klasszikus helyzetet, amikor az egyik kolléga egy monitoron, 8 GB RAM-mal próbál grafikai munkát végezni, a másik pedig túlspecifikált gépen Facebookot görget egész nap – miközben a cégvezető azt érzi, hogy „a marketing drága, de nem hatékony”.

Eszközstratégia magyar vállalkozásoknak: mi a minimum, és mi a fejlődési út?

Nem mindegy, hogy milyen fázisban lévő vállalkozásról beszélünk. Más eszköztár kell:

Mégis, van néhány közös pont, amit Dajka Gábor tapasztalata szerint minden magyar vállalkozásnál érdemes minimumként kezelni:

Egy szabadúszó marketingesnek reálisan havi 20–50 ezer forint körüli szoftver- és eszközköltséggel kell számolnia (irodai csomag, projektmenedzsment, hírlevél, jelszókezelő, alap kreatív eszközök). Egy komolyabb, már több csatornán hirdető KKV-nál ez a költség simán felmehet 50–150 ezer forintra havonta, ha beleszámoljuk a CRM-et, automatizációt, prémium kreatív eszközöket és analitikai megoldásokat. Egy ügynökségnél pedig ennél is magasabb lehet, cserébe ezeket az eszközöket több ügyfélre „osztják szét”.

Fontos szempont, hogy eszközökbe fektetni nem „pazarlás”, hanem stratégiai döntés. Egy jó CRM, egy jól beállított analitikai rendszer vagy egy átlátható projektmenedzsment nemcsak időt takarít meg, hanem közvetve pénzt is hoz: csökken a hibák száma, jobb döntéseket hozol, gyorsabban reagálsz a piac változásaira. Ha ezzel szemben évekig az „ingyenes verziók” és a „majd valahogy megoldjuk” logikára építesz, az gyakran sokkal drágább – csak nem a szoftverszámlán, hanem elvesztegetett lehetőségekben jelenik meg.

Érdemes az eszközfejlesztést is lépcsőzetesen kezelni:

  1. Stabil alapok: hardver, irodai csomag, analitika, projektmenedzsment, jelszókezelő.
  2. Marketing infrastruktúra: hírlevélrendszer, alap CRM, egyszerű automatizációk.
  3. Kreatív és analitikai fejlesztés: komolyabb grafikai/videós eszközök, dashboardok.
  4. Haladó szint: integrációk, összekötött rendszerek, fejlett automatizáció, AI-eszközök.

Ha így gondolkodsz, nem fogsz feleslegesen előfizetni 8–10 olyan eszközre, amit valójában nem használsz ki. Ehelyett minden új elem azért kerül a rendszerbe, mert konkrét problémát old meg vagy kimutathatóan javítja az eredményeket.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Őszintén: 2025-ben az a marketinges, aki egy monitoron, projektrendszer nélkül, jelszókezelő nélkül és adatmérés nélkül próbál „eredményeket hozni”, nem szakember, hanem tűzoltó. Lehet, hogy néha látványos eredményeket ér el, de ez inkább kivétel, mint szabály – és nagyon nehezen reprodukálható. Egy felelősen gondolkodó vállalkozó nem építheti a cégét arra, hogy „majd a zseniális marketingesünk érzésből megoldja”.

A jó hír az, hogy a professzionális eszköztár ma már nem csak a nagyvállalatok kiváltsága. Egy tudatos magyar KKV – még tőkehiányos környezetben is – fokozatosan fel tud építeni olyan stack-et, amivel:

Ehhez viszont el kell engedni két illúziót: hogy mindent meg lehet oldani ingyen, és hogy az eszközök önmagukban megoldanak bármit. Az eszköz csak eszköz. A különbséget az dönti el, mennyire vagy hajlandó stratégiában gondolkodni, tanulni, tesztelni és felelősséget vállalni a döntéseidért.

Ha marketingesként dolgozol, akkor szerintem kötelességed saját magad felé is magasabb mércét állítani. Nem elég „érteni a Facebook-hirdetést” vagy „ismerni a Google Ads felületét”. Rendszert kell építened magad köré: hardverben, szoftverben, gondolkodásban. Ha ez megvan, akkor minden új eszköz, minden új trend és minden új AI-megoldás csak egy plusz csavar lesz a gépezetben – nem pedig egy újabb dolog, amitől azt reméled, hogy majd mostantól „magától működik minden”.

„A marketinges eszköztár nem státuszszimbólum. Nem attól vagy profi, hogy hány előfizetésed van, hanem attól, hogy a meglévő eszközökből mennyi pénzt tudsz visszahozni a cégnek.” – Dajka Gábor

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha szeretnél még gyakorlatiasabban ránézni arra, hogyan illeszkednek a marketingeszközök a teljes rendszerbe, ajánlom ezt a videót, ahol konkrétan a marketingcsatornákról és marketingeszközökről beszélek.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Milyen minimum hardverkonfigurációt javasolsz egy marketingesnek 2025-ben?

Reális minimum szerintem egy 6 magos processzor, 16 GB RAM és legalább 512 GB SSD tárhely. Ha sokat vágsz videót vagy több nagy grafikai program fut egyszerre, akkor a 32 GB RAM nagyon gyorsan megtérül. Monitorból irodai környezetben a két kijelzőt tekinteném alapnak; ha csak egyet használsz, az adatelemzés és a kampánykezelés egyszerűen lassabb és kényelmetlenebb lesz.

Mennyi pénzt érdemes szoftver- és online eszközökre költeni egy magyar KKV-nak?

Ez nyilván iparág- és méretfüggő, de nagyságrendileg: ha már van stabil forgalmad, akkor marketingeszközökre (irodai csomag, projektmenedzsment, hírlevél, CRM, analitika, kreatív eszközök) havi 50–150 ezer forintos keretet érdemes fenntartani. Nem egyszerre kell mindent bevezetni, hanem lépcsőzetesen. A lényeg, hogy minden új előfizetésnek legyen konkrét célja (melyik problémát oldja meg), és legyen mérés arra, hogy valójában javítja-e az eredményeket.

Elég, ha csak ingyenes eszközöket használok a magyar piacon?

Kezdésnek sokszor elég lehet az ingyenes réteg (pl. Google Analytics, ingyenes projektmenedzsment, limitált hírlevélküldő), de hosszú távon ez szinte mindig korlátozni fog. Az ingyenes verziók általában vagy funkcióban szűkek, vagy az adatmennyiség, az automatizáció, a felhasználók száma van limitálva. Egy ponton túl több pénzt veszítesz az elveszett lehetőségeken és a manuális munkán, mint amennyibe a fizetős előfizetés kerülne. A magyar piacon ráadásul vannak kifejezetten ár-érték arányban jó megoldások, amelyek kis cégeknek is vállalható költséget jelentenek.

Melyik a fontosabb: a drága szoftver vagy a jó folyamat?

Egyértelműen a folyamat. Egy rossz folyamatot a legdrágább szoftver sem fog megjavítani, legfeljebb bonyolultabbá teszi. Fordítva viszont igaz: egy jó folyamat már alap eszközökkel is versenyképes eredményt hozhat. A szoftver akkor ad extra értéket, ha meglévő, átgondolt lépésekre épül, és ezeket teszi gyorsabbá, mérhetőbbé, automatizálhatóbbá. Én mindig azt javaslom: előbb folyamatot tervezünk, csak utána választunk eszközt.

Hogyan válasszak CRM-et marketingesként a magyar piacon?

Először tisztázd, mire akarod használni: csak sales pipeline követésre, vagy marketing automatizációra is? Kell-e számlázási integráció, magyar nyelvű támogatás, speciális iparági funkció (pl. eseménykezelés, előfizetéses modell)? Ezután nézd meg 2–3 nemzetközi és 1–2 magyar rendszert, kérj próbaverziót, és próbaként vigyél át pár tucat valós ügyfelet. A jó CRM nem az, amiben „minden benne van”, hanem az, amit ténylegesen használni fogtok napi szinten – akár értékesítők, akár marketingesek.

Források