Képzeld el, hogy Sheldon Cooper, a híres karakter a The Big Bang Theory sorozatból, marketingtanácsokat osztogat. Persze Sheldon minden megjegyzésével a maga módszeres, tudományos és szarkasztikus stílusát hozná. Nézzük, hogyan alkalmazná a tudását, és milyen tanácsokkal állna elő a marketing világában:
1. Adatalapúság mindenekfelett
Sheldon azonnal elővenné a statisztikákat és elemzéseket, hogy biztosítsa, semmi sem alapul véletlen találgatáson. „Ha egy kampányt indítasz, használd a statisztikai szignifikanciát, hogy bizonyítsd, valóban hatékony lesz. Az intuícióra és érzésekre hagyatkozni egyszerűen irracionális” – mondaná. Sheldon szerint egy sikeres marketing stratégia az adatokon és elemzéseken alapul, és szerinte az A/B tesztelés a minimum, ha bármilyen változtatást akarsz végrehajtani.
2. Célcsoport célzása, mint egy fizikai probléma
Sheldon talán a kvantummechanika metaforájával magyarázná a célcsoport meghatározását: „A célcsoportod olyan, mint egy szubatomi részecske. Ha nem figyelsz rá, nem létezik. Csak akkor vehetsz észre egy felhasználói szegmenst, ha világosan definiálod, és fókuszálva tartod a kommunikációdat.” Tehát Sheldonnál az üzenet pontos és egyértelmű lenne, nem általános és nem széles közönségnek szóló, mert az idő és energia pazarlás.
3. A tartalomnak a pontosságról kell szólnia
Sheldon minden egyes mondatot túlelemezne, hogy biztos legyen benne, semmi félreérthető információ nem jelenik meg. Szerinte a marketing üzenetben a pontosság és az egyértelműség a legfontosabb. „Tévedés lehetősége nélkül, nincs helye a spekulációnak” – mondaná. A tartalom legyen informatív, tudományosan megalapozott, és minden túlzott érzékeltetés vagy félrevezető kifejezés nélkül.
4. Az érdeklődés fenntartása – operáns kondicionálás
Mivel Sheldon nagy rajongója a pszichológiának, talán megjegyezné, hogy a vásárlók figyelmének fenntartása operáns kondicionáláson alapulhat. Sheldon Pavlov klasszikus kísérletéből kiindulva érvelne amellett, hogy a rendszeres ösztönzés (ajánlatok, kedvezmények, egyedi tartalmak) segít a vásárlói lojalitás kialakításában. „Kiképezheted a fogyasztókat, mint egy kutyát – ismételj mindent, amíg el nem várod tőlük a kívánt választ.”
5. Technológiai és tudományos hozzáértés: „Intelligens emberekhez szólok”
Sheldon számára a marketing egy magasabb szellemi szintet céloz meg. A termék bemutatása során minden esetben tudományos részletekkel bombázná a közönséget. „A legtöbb ember egyszerűen alábecsüli a közönséget. Használj technikai terminusokat, tudományos metaforákat. Ha nem értik, annál jobban tűnnek fel, hogy te igazán szakértő vagy.” Sheldon valószínűleg nem lenne híve az egyszerűsítésnek, inkább azt vallaná, hogy azokhoz szól, akik valóban értékelik a tudományos precizitást.
6. A versenytársak elemzése – „Tudományos versengés”
Sheldon abszolút figyelné a versenytársakat, és stratégiákat építene az eredményeik alapján. Ő mindenkit kihívásként értékelne, így állandóan összehasonlítaná saját termékét vagy szolgáltatását a konkurenciáéval. „Ha a konkurencia jobbat kínál, akkor biztosan kihagytál egy logikai lépést a kampányod tervezésénél. Javítsd, és ne hagyd figyelmen kívül az adatokat.” Sheldon számára az is fontos, hogy a versenytársak gyengeségeit jól azonosítsa, és ezt az információt megfelelő módon használja fel a kommunikációban.
7. Szociális média? Csak akkor, ha tudományosan igazolható
Sheldon meglehetősen kétkedő lenne a közösségi médiát illetően, hacsak nem kap egy rakás adatot, ami meggyőzi arról, hogy az valóban hatékony. „Miért kellene bármilyen időt és energiát pazarolni a szociális média posztokra, ha nem lehet objektíven bizonyítani, hogy az konverzióhoz vezet?” Tehát Sheldonnál a közösségi média használata kizárólag precízen mért és igazoltan eredményes módszerekkel történne.
8. Ne feledd a hosszú távú tervezést – mintha egy tudományos projektet építenél
Sheldon nem szeretné, ha egy kampány impulzív vagy rövid távú döntéseken alapulna. Hosszú távú stratégiát dolgozna ki, amit úgy tervezne, mint egy többéves tudományos kutatási projektet. Minden mérföldkő világosan definiálva lenne, minden egyes lépést megfigyelés és elemzés követne.
Sheldon marketing tanácsai talán túlságosan is szigorúan adatvezéreltek és tudományosak lennének, de egy dolog biztos: rendkívül alaposak és tényeken alapulók. Egy ilyen tudományos megközelítés biztosítaná, hogy minden lépést előre jól átgondoljunk, és hogy semmi ne maradjon a véletlenre. Az ő szemében a marketing nem lenne több mint egy tudományos kísérlet – hibahatárokkal, eredményekkel és pontos hipotézisekkel. És talán éppen ezért lenne Sheldon számára kihívás megtalálni az érzelmi kapcsolatot a közönséggel – ami, mint tudjuk, a sikeres marketing egyik legfontosabb kulcsa.
