Ha azt hiszed, a marketing nagyjából egyenlő a hirdetési büdzsével, Elon Musk jelensége az egyik leghangosabb cáfolat. Nem azért, mert ő „jobban tudja” a reklámot, hanem azért, mert másképp érti a játékot: a figyelemért nem kampányokkal harcol, hanem rendszerrel. A Tesla, a SpaceX és a köré épült vállalkozói mítosz egyszerre termékfejlesztés, nyilvános kommunikáció és közösségszervezés. Ebből a KKV-k nagyon sokat tanulhatnak – még akkor is, ha egy átlagos magyar vállalkozásnak nincs globális sajtója, nincs több tízmilliós követőtábora, és nem tudja megfizetni a hibák luxusát. Sőt: éppen ezért érdemes tanulni belőle. A Musk-féle marketing lényege nem az, hogy „posztolj sokat” vagy „legyél meghökkentő”, hanem az, hogy a terméket, a küldetést és a kommunikációt nem külön dobozokban kezeli, hanem egyetlen üzleti gépezetként.
Ebben a cikkben nem Elon Musk „titkos receptjét” fogom eladni, mert ilyen nem létezik. Amit viszont meg lehet fogni, az a minta: hogyan lehet alacsonyabb hirdetési függőséggel, erősebb organikus eléréssel és magasabb médiavisszhanggal növekedni; hogyan lesz a cégvezetőből terjesztési csatorna; hogyan válik egy termékbemutató PR-eseménnyé; és hogyan lehet mindezt úgy csinálni, hogy közben ne égesd fel a bizalomhidakat. KKV-nál ugyanis a reputáció nem mellékes tényező, hanem a működőtőke része. A rossz kommunikáció nem csak kommentvihart hoz, hanem lemondott megrendeléseket, visszaküldést, rossz ajánlást, és időt – márpedig az idő a kis cégnél drágább, mint bármelyik platformon futó kattintás.
Én úgy látom, hogy a Musk-stílus legnagyobb félreértése az, amikor a vállalkozó a felszínt másolja: provokációt, nagy kijelentéseket, hangos vitákat. Miközben a valódi tanulság inkább az, hogy a figyelemért nem könyörög, hanem okot ad rá. A termék, a vízió, a fejlesztési ütem és a nyilvános mérföldkövek együtt olyan narratívát építenek, amit az emberek – ha tetszik nekik, ha nem – továbbadnak. A KKV-knek nem Musk karakterét kell átvenniük, hanem a gondolkodás logikáját: mitől lesz a márkád „beszélhető”, és mitől válik az ügyfél a marketinged részévé. Innen indulunk, és lépésről lépésre lefordítjuk a magyar piac nyelvére.
A Musk-féle marketing rendszerként értelmezve
Amikor Musk marketingjéről beszélünk, valójában három szintet kell egyszerre látni. Az első a termék: olyan termékekről van szó, amelyek önmagukban is hírértékűek, mert technológiai vagy élménybeli ugrást ígérnek. A második a küldetés: a Tesla nem „autó”, hanem fenntartható energia és jövőkép; a SpaceX nem „rakéta”, hanem a határok kitolása. A harmadik a terjesztés: a figyelem megszerzése és fenntartása úgy, hogy a média, a közösség és maga a vezető folyamatosan új okot kapjon a beszédre. Ez a három együtt adja a rendszert. A klasszikus marketing gondolkodás sokszor lineáris: „van termék – csinálunk kampányt – lesz forgalom”. Itt fordítottabb a logika: „van ambíció – építünk nyilvános fejlődési ívet – a termék és a történet együtt termel keresletet”.
KKV-nál persze nem fogsz Mars-küldetést építeni, de nem is erre van szükség. A tanulság az, hogy a marketing nem csatorna, hanem szervezési elv. Ha a terméked nem ad elég okot a beszédre, akkor a kommunikációtól várod a csodát, és ebből lesz a túlmagyarázott, túlígért, túlhirdetett vállalkozás. A Musk-jelenség ezzel szemben arra épül, hogy a marketing már a fejlesztési döntéseknél megjelenik: mitől lesz a termék demonstrálható, összehasonlítható, vitatható, tehát médiaképes. Egy KKV-nál ez úgy néz ki, hogy a szolgáltatásodnak legyen mérhető ígérete (idő, minőség, garancia, átláthatóság), a termékednek legyen látható különbsége (anyag, folyamat, eredmény), és a működésednek legyen olyan eleme, amit nyilvánosan meg tudsz mutatni anélkül, hogy kínos lenne. A legtöbb magyar vállalkozás itt vérzik el: van termék, de nincs olyan forma, amiben a termék bizonyítékot termel.
A másik fontos elem a figyelemgazdaság. Musk nagyon jól érti, hogy a figyelem nem „ingyen van”, csak nem mindig pénzzel fizetsz érte. Fizetsz vele kockázatban, feszültségben, polarizációban, és abban, hogy a kommunikációd egy része félreértésekhez vezet. KKV-ként ezt nem lehet felelőtlenül másolni, de lehet belőle tanulni: ha nem akarsz sokat költeni, akkor valamit nagyon tisztán kell csinálnod. Lehetsz extrém jó a vevőszolgálatban, extrém gyors a teljesítésben, extrém átlátható az árképzésben, vagy extrém egyenes abban, hogy kinek nem vagy jó választás. A rendszer lényege: a marketing akkor működik, amikor a cég működése maga termel sztorit.
Merész pozicionálás, de nem ész nélkül
Az első pont, amit a legtöbben Musk nevével kapcsolatban felírnak maguknak, hogy „légy merész”. Én ezt finomítanám: légy határozott, és vállald a következményt. A merészség ugyanis nem hangerő, hanem döntés. Döntés arról, hogy nem mindenkihez beszélsz, és nem mindenki számára akarsz „szimpatikus” lenni. A KKV-k jelentős része azért szenved a marketingben, mert úgy kommunikál, mintha bocsánatot kérne a létezéséért: „mi is próbálkozunk, nekünk is van szolgáltatásunk, lehet hogy jó lesz”. Ezzel szemben a Musk-stílus leginkább abban erős, hogy kijelöl egy irányt, és ahhoz képest minden más másodlagos. Nem azért, mert nem érdekli a kritika, hanem mert a vita is terjesztés. KKV-nál a vita kockázatosabb, ezért a merészséget nem személyeskedéssel, hanem pozicionálással kell megvalósítani.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy kell egy mondat, amire a piac azt mondja: „oké, ezt értem, és ezt nem sokan mondják így”. Például: „Mi nem olcsók vagyunk, hanem kiszámíthatók.” Vagy: „Mi nem mindent vállalunk, hanem csak azt, amiben felelősséget tudunk vállalni.” Vagy: „Mi nem trükközünk akciókkal, hanem stabil árat adunk és stabil minőséget.” Ezek nem hangos mondatok, mégis állást foglalnak. A merészség itt abban van, hogy lemondasz a bizonytalan vevőkről, és elkezdesz a neked való vevőknek beszélni. A legtöbb vállalkozó ettől fél, mert rövid távon úgy tűnik, mintha szűkítené a piacot. Valójában a szűkítés tisztítja a keresletet, és ettől lesz jobb a konverzió és jobb az ajánlás.
Van egy egyszerű teszt, amit KKV-knál rendszeresen használok: ha a pozicionálásod első mondata után az ember nem érzi, hogy „ez rólam szól”, akkor az csak általánosítás. A Musk-féle gondolkodás itt az, hogy a vállalat nem a kategóriájában akar „egy a sok közül” lenni, hanem a kategória jelentését akarja módosítani. Magyar vállalkozóként ezt kisebb léptékben is meg tudod csinálni: egy piacrésben, egy városban, egy szubkultúrában. Nem kell országos szinten felforgatni mindent. Elég, ha a saját vevőid fejében te leszel az, aki „így csinálja”, és nem úgy, mint a többiek. Innen már logikusan jutunk el oda, hogy a merész pozicionálást milyen csatornán viszed ki a piacra.
Ingyenes terjesztés: a cégvezető mint médiafelület
Musk egyik leglátványosabb előnye, hogy nem csak vállalatokat vezet, hanem saját médiafelület is. A KKV-k többsége ezt ösztönből elutasítja: „én nem akarok szerepelni”. Aztán csodálkozik, hogy a cég oldala 300 követőn ül, a hirdetések drágulnak, az ajánlások pedig kiszámíthatatlanok. A valóság az, hogy egy kisvállalkozásnál a bizalom építése gyakran gyorsabb, ha van arca a márkának. Nem celebet kell játszanod, hanem vállalnod kell a felelősséget a mondatokért. A Musk-jelenség egyik tanulsága az, hogy a közönség nem csak terméket vesz, hanem kompetenciát, víziót és bátorságot is. Ezt a vezető tudja a leghitelesebben kommunikálni – ha közben nem csúszik át öncélú szereplésbe.
És itt jön a csapda: a személyes jelenlét nem egyenlő a magánélet kiteregetésével. Kutatások alapján a vállalatvezető közösségi médiás megnyilvánulásai akkor hatnak kedvezőbben a megítélésre, ha a tartalom szakmai, vállalati témájú, és a közönség felé tett „kapcsolatba fektetés” érzését kelti – míg a túlzottan személyes jelleg nem feltétlenül javítja a kedvelhetőséget vagy a kompetenciaérzetet. Ezt a KKV-k nagyon jól tudják használni: nem kell a gyerekkori fotóalbum, nem kell a magánéleti vallomás, nem kell a „nézzétek, milyen vagyok” tartalom. Sokkal erősebb, ha megmutatod a döntéseid logikáját: miért emelsz árat, miért nem vállalsz el mindent, miért cserélsz beszállítót, mit tanultál egy hibából. Ez egyszerre hiteles és üzletileg hasznos, mert edukálja a piacot, és közben emeli a márka színvonalát.
KKV-nál a cégvezetői kommunikáció még egy dolog miatt lényeges: a platformok jönnek-mennek, a hirdetési rendszerek változnak, a célzások szűkülnek, a zaj nő. A személyes márka viszont – ha jól építed – átvihető csatornák között. A feltétel az, hogy legyen stílusod, legyen határvonalad, és legyen fegyelmed. Én azt javaslom: a vezetői kommunikáció 80 százaléka legyen szakmai, 20 százaléka lehet emberi, de a kettő ne keveredjen össze. A Musk-stílusban sok a spontán elem, ezt KKV-nál nem érdemes teljes mértékben másolni. A fegyelmezett jelenlét hosszabb távon stabilabb bevételt hoz, és kevesebb válságkezelést.
Termékbemutató, mint a legerősebb hirdetés
A hagyományos marketing nagy része ígéret. A Musk-féle kommunikáció egyik legerősebb eleme viszont a demonstráció. Nem azt mondja, hogy „ez jó lesz”, hanem megmutatja, hogy „ez így működik”. A SpaceX élőben közvetített kilövései, a Tesla új funkcióinak bemutatói, a fejlesztési mérföldkövek köré épített nyilvános események mind ugyanarra építenek: bizonyítékot adnak. A bizonyíték pedig csökkenti a vevő fejében lévő kockázatot. KKV-nál ez szinte mindig alulhasznált terület, mert a vállalkozó vagy túl szerény, vagy attól fél, hogy „a konkurencia lemásolja”. Dajka Gábor tapasztalata szerint a konkurencia nem attól fog erősödni, hogy te megmutatod a minőséget, hanem attól, hogy te elrejted, és így mindenki ugyanolyannak látszik. A piac ugyanis nem lát bele a műhelyedbe, a folyamatodba, a gondolkodásodba – csak a végén azt látja, hogy „ilyen is van, olyan is van”, és az ár alapján dönt.
A demonstráció nem mindig látványos show. Egy KKV-nál a legjobb demonstráció sokszor unalmasan szakmai: mérések, előtte-utána fotók, teszteredmények, időmérés, garanciastatisztika, kiszállítási pontosság. Ha szolgáltatsz, akkor esettanulmány helyett csinálhatsz folyamatbemutatót: „így indul a közös munka”, „ilyen kérdéseket teszünk fel”, „ilyen ellenőrzési pontok vannak”. Nem kitalált sikersztorikat kell gyártani, hanem olyan működési keretet bemutatni, amitől a vevő érzi: itt rend van. A Musk-típusú gondolkodás abban is erős, hogy a fejlesztést „nyitott műhely” jelleggel kommunikálja. KKV-ként ezt óvatosabban, de megteheted: beszélhetsz arról, hogyan javítasz egy terméken, hogyan csökkented a hibaarányt, hogyan gyorsítod a folyamatot. Ez egyszerre marketing és minőségmenedzsment, és ettől lesz a kommunikáció hitelesebb.
Ha a termékbemutatókat rendszerbe szervezed, onnantól a marketing nem kampány, hanem műszak. Hetente egyszer megmutatsz valamit, amitől a piac jobban érti a különbséget közted és mások között. Nem kell minden posztnak „értékesítenie”. Elég, ha építi azt az érzést, hogy nálad a döntések nem véletlenek. És itt jön az átvezetés: ha már sikerült figyelmet és bizalmat építeni, akkor a következő kérdés az, hogy a vevő milyen könnyen tud vásárolni.
Ügyfélélmény: a vásárlási út egyszerűsítése
A Musk-jelenség egyik kevésbé látványos, de üzletileg nagyon erős eleme az, hogy a vásárlási ívet igyekszik egyszerűvé tenni. A Tesla esetében sok piacon a rendelés online, az ajánlat átlátható, a termék összeállítása struktúrált. A lényeg nem az, hogy mindenkinek online kell értékesíteni, hanem az, hogy a vevőnek ne kelljen túl sokat gondolkodnia azon, „hogyan tovább”. KKV-knál a bevételkiesés egy része nem a termék minőségén múlik, hanem azon, hogy a vevő megakad: túl sok opció, túl sok lépés, túl sok kérdés, túl kevés egyértelműség. A vevő ilyenkor nem azt mondja, hogy „ez rossz”, hanem egyszerűen eltűnik. Ez az a pont, ahol a legtöbb vállalkozó a hirdetéseket hibáztatja, pedig a probléma a folyamatban van.
A Musk-szerű szemlélet azt üzeni: a marketing nem ott kezdődik, hogy „mit posztolok”, hanem ott, hogy a vevő hogyan él át egy vásárlást. KKV-ként nézd meg magad kívülről: mennyi idő alatt kap választ az érdeklődő, mennyi lépés a rendelés, milyen gyorsan derül ki az ár, vannak-e rejtett feltételek, mennyire tiszta a garancia, mennyire érthető a szállítás. Ha ezek homályosak, akkor a marketinged folyamatosan lyukas vödörbe önti a figyelmet. Dajka Gábor tapasztalata szerint a gyorsulás itt sokszor nem technológia kérdése, hanem bátorságé: mered-e vállalni az árakat nyíltan, mered-e leegyszerűsíteni a csomagokat, mered-e azt mondani, hogy „ebből három opció van, nem harminc”.
Az egyszerűsítés nem azt jelenti, hogy butítasz. Azt jelenti, hogy strukturálsz. A szolgáltatásodnak legyen eleje-közepe-vége, és ezt a vevő lássa. A termékednek legyen világos választási logikája: ha ezt akarod, ezt vedd; ha azt, azt. A Musk-féle világban az emberek azért szeretnek követni, mert a döntéseknek van íve. KKV-nál ugyanez igaz: ha a vásárlási út logikus és tiszta, a vevő nyugodtabb. A nyugodt vevő pedig kevesebb erőforrást visz el az ügyfélszolgálatról, és nagyobb eséllyel ajánl. Ez pedig már átvezet a következő témához: a közösség és az ajánlás erejéhez.
Közösség és ajánlás: amikor a vevő a marketinged része
A Musk-féle marketing egyik legnagyobb előnye nem az, hogy „ügyesen kommunikál”, hanem az, hogy közösséget épít. A közösség nem rajongói klub, hanem egy csoport ember, akik egymásnak magyarázzák a terméket, egymásnak védik a döntést, és egymásnak adják tovább a híreket. KKV-nál ez sokkal kisebb léptékben, de ugyanazzal a logikával működik: ha van egy csoport vevőd, akik büszkék arra, hogy tőled vásárolnak, akkor ők lesznek a legolcsóbb és legerősebb terjesztési csatornád. A legtöbb kisvállalkozó ezt úgy próbálja elérni, hogy kedvezményt ad, vagy pontgyűjtést indít. Ez rövid távon működhet, de nem épít mély kötődést. A kötődést az építi, ha a vevő úgy érzi: a márka jelent valamit róla. Nem státuszt kell gyártani, hanem értéket és identitást.
Mi az identitás KKV-nál? Lehet minőség, lehet kiszámíthatóság, lehet hazai gyártás, lehet átláthatóság, lehet korrekt ügyintézés. A Musk-jelenségben az identitás sokszor a „jövőben gondolkodunk, nem a tegnapban”. Magyar piacon ezt óvatosabban kell kezelni, mert a közönség egy része szkeptikus a nagy ígéretekkel szemben. Éppen ezért itt az identitásnak gyakran a stabilitásra és kompetenciára kell épülnie. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar vásárló nem mindig azt keresi, ami a legújabb, hanem azt, ami nem fog csalódást okozni. Ha ezt az identitást jól kommunikálod, a vevő nem csak visszajön, hanem hoz másokat is.
Az ajánlás működéséhez kell egy „mesélhető pont”. Ez lehet egy különösen korrekt garanciakezelés, egy gyors csere, egy meglepően jó csomagolás, egy figyelmes utánkövetés, vagy az, hogy a cégvezető személyesen válaszol egy kérdésre. Nem nagy gesztusok, hanem következetesség. És itt jön be a pszichológia: olyan tartalmak és élmények terjednek jobban, amelyek érzelmileg aktiválják az embert. Nem kell negatív indulatokat generálnod, sőt KKV-nál ez sokszor romboló. De lehet lelkesedést, meglepetést, büszkeséget kiváltani. A közösség nem attól épül, hogy „van Facebook-csoportod”, hanem attól, hogy az embereknek van okuk rólad beszélni úgy, hogy közben jó érzésük van. Ez a pont viszont nem csak lehetőség, hanem kockázat is, mert ha a vezető a márka arca, a hiba is gyorsabban terjed. Ezzel folytatjuk.
Kockázatkezelés: amikor a vezető és a márka összenő
Amikor a cégvezető egyszerre döntéshozó és fő kommunikációs csatorna, akkor a cég gyorsabban tud figyelmet szerezni, de a kockázat is koncentráltabb. A Tesla hivatalos vállalati dokumentumaiban is megjelenik az a gondolat, hogy a vállalat jelentős mértékben támaszkodik Elon Musk munkájára, és az ő idejének csökkenése vagy kiesése hátrányosan érintheti az üzletmenetet. Ez nem pletyka, hanem vállalati kockázatkezelési logika: ha egy emberre túl sok funkció épül, az üzlet sérülékenyebb. KKV-nál ez még erősebben igaz. Sokan úgy építik a céget, hogy „nélkülem nem megy”. Ez rövid távon ego-simogató, hosszú távon viszont drága. Nem csak azért, mert kiégsz, hanem mert a márka nem lesz leválasztható rólad, és így nem lesz eladható, skálázható, és válságálló.
A Musk-szerű kommunikáció KKV-nál akkor működik egészségesen, ha közben rendszert építesz mögé. Mit jelent ez? Először is: legyenek vállalati csatornák, amelyek nem tőled függnek. Ha te posztolsz is, a cég oldalán is legyen élet. Másodszor: legyen dokumentált üzenetrendszered. Ne úgy kommunikálj, hogy minden nap kitalálod, „mit gondolok ma”. Legyen 3–5 olyan állítás, ami stabil, és amihez vissza tudsz térni. Harmadszor: legyen minimális válságforgatókönyved. Nem kell paranoiásnak lenni, de kell egy papír, amin le van írva: ha félreértik a posztot, ha rossz kommenthullám jön, ha hibázol, hogyan javítod ki, hogyan kérsz elnézést, hogyan kompenzálsz. A legtöbb cég itt bukik: nem a hibán, hanem a hibakezelésen.
Negyedszer: etikai fegyelem. A Musk-stílus egyik veszélye, hogy a közönség egy része a konfliktust várja, és ha ezt eteted, átcsúszol cinizmusba vagy manipulatív kommunikációba. KKV-nál a bizalom túl értékes ahhoz, hogy olcsó figyelemért elpazarold. Én azt vallom: lehet határozottnak lenni, lehet sarkosan fogalmazni, lehet nemet mondani, de nem szabad megalázni a vevőt, és nem szabad félrevezetni. A hosszú távú profit nem a trükkökből jön, hanem abból, hogy a piac elhiszi rólad: amit ígérsz, az igaz. És ezzel el is érkeztünk a kérdéshez, hogyan fordítható le mindez a magyar KKV valóságára.
Mit lehet ebből átvenni egy magyar KKV-nál
A magyar piac kicsi, érzékeny az árra, és sokszor bizalmatlan. Ez nem panaszkodás, hanem adottság. Aki KKV-ként itthon növekedni akar, annak nem elég „szép marketinget” csinálnia; piaci realitást kell kezelnie. A Musk-féle gondolkodásból pont ezért a következetesség és a bizonyíték a legjobban átvihető elem. Magyar vevőnél a „nagy jövőkép” önmagában ritkán elég, sőt néha gyanús. Viszont ha a jövőkép mellé oda tudsz tenni egy tiszta folyamatot, egy tiszta ajánlatot és egy tiszta garanciát, akkor a bizalom felépíthető. Dajka Gábor tapasztalata szerint itthon sok vállalkozó ott rontja el, hogy külföldi óriáscégek kommunikációját másolja, miközben az itthoni közönség más érzelmi és pénzügyi közegben dönt. A magyar vevő gyakran nem a „legmenőbbet” keresi, hanem azt, akiben nem fog csalódni.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Először is: a merészség nálunk gyakran nem a provokációban van, hanem az őszinteségben. Például abban, hogy kiírod az árakat, nem alkudozol, nem mismásolsz, és nem ígérsz olyat, amit nem tudsz teljesíteni. Másodszor: a vezetői jelenlét működik, de nem influencer-stílusban, hanem „szakmai arc” formában. A magyar közönség értékeli a kompetenciát és a normalitást. Harmadszor: a közösségépítés nálunk sokszor lokálisabb: város, régió, szakmai közeg. Nem kell országos hype, elég, ha a neked megfelelő 2000 emberből 200 nagyon elkötelezett, és ők viszik tovább a híredet.
Negyedszer: a termékbemutató és a folyamatbemutató kiemelt szerepet kap. Magyar piacon az ajánlás és a „szájról szájra” még mindig nagyon erős. De az ajánlás nem kérésre jön, hanem élményre. Ha azt akarod, hogy rólad beszéljenek, adj okot rá: dokumentáld a munkát, mutasd meg a minőséget, és vállald a döntések hátterét. Ha ebben szeretnél mélyebb pszichológiai és stratégiai keretet, akkor ide illik a „Dajka Gábor: Online Marketing és Pszichológia” szemlélete is: nem eszközlistát ad, hanem gondolkodásmódot, ami a magyar KKV-k környezetére van szabva. Nem trendeket fogsz belőle kinyerni, hanem olyan alapokat, amik akkor is működnek, amikor a platformok változnak. És mivel a gyakorlat számít, a következő részben kapsz egy konkrét, 30 napos akciótervet is, amit KKV-ként reálisan végig tudsz vinni.
30 napos akcióterv Musk logikájával, KKV módra
Az alábbi terv nem igényel nagy büdzsét, viszont fegyelmet igen. A cél az, hogy 30 nap alatt legyen egy tiszta üzeneted, egy stabil tartalomvázad, egy demonstrációs készleted és egy egyszerűsített vásárlási utad. Ha ezt megcsinálod, a marketinged nem „hangosabb” lesz, hanem hatékonyabb: kevesebb bizonytalanságot termelsz a vevő fejében, és több bizonyítékot adsz neki. A táblázatot úgy állítottam össze, hogy heti egy nagyobb fókusz legyen, és közben minden nap csak 20–40 percet vigyen el, plusz egy heti 2–3 órás blokkot. Ha ennél többet vállalsz, az első héten lelkes leszel, a harmadik héten eltűnsz, és pont az állandóság vész el. KKV-nál a következetesség többet ér, mint a nagy fellángolás.
| Hét | Fókusz | Feladatok | Mérőszám |
|---|---|---|---|
| 1. | Üzenet és pozicionálás |
|
|
| 2. | Demonstráció és bizonyíték |
|
|
| 3. | Vásárlási út egyszerűsítése |
|
|
| 4. | Vezetői kommunikáció és ajánlás |
|
|
Ha ezt a 30 napot végigcsinálod, nem leszel „Musk”, és nem is kell. Viszont lesz egy olyan marketing-alapod, ami a hirdetési költségek emelkedése mellett is működik. És ami talán még fontosabb: lesz egy olyan belső működésed, ami stabilabbá teszi a céget. Innen már nem az a kérdés, hogy „mit posztoljak holnap”, hanem az, hogy „mit fejlesszek úgy, hogy a piac magától beszéljen rólam”.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Elon Musk módszereiből én nem azt tanulom, hogy „legyél hangosabb”, hanem azt, hogy a marketing a cég működésének kiterjesztése. Ha a terméked középszerű, a kommunikációd bármilyen ügyes, csak drágábbá teszi a növekedést. Ha viszont a terméked és a folyamatod bizonyítékot termel, akkor a marketinged olcsóbb lesz, mert a vevő munkát végez helyetted: megérti, elhiszi, továbbadja. KKV-ként ez a túlélés és a növekedés határvonala. Nem trendekről beszélek, hanem stabil üzleti logikáról: a figyelemért mindig fizetni fogsz, csak nem mindegy, hogy pénzzel fizetsz-e, vagy minőséggel és következetességgel.
„A marketing nem attól lesz erős, hogy sokat beszélsz magadról, hanem attól, hogy a működésed olyan tiszta, hogy mások beszélnek rólad helyetted.” – Dajka Gábor
Ha egyetlen dolgot viszel magaddal ebből a cikkből, akkor ez legyen az: ne egy kampányt akarj megnyerni, hanem egy piaci emlékezetet felépíteni. Aki erre képes, annak nem kell minden hónapban újra és újra „indulnia” a nulláról. Aki nem képes rá, az viszont hiába költ, hiába posztol, hiába próbálkozik: mindig csak ideiglenes fellángolást fog kapni. Én inkább építek lassabban, de úgy, hogy a márka tartsa meg a cégemet akkor is, amikor nehezebb a piac.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Tényleg lehet növekedni nagy hirdetési költség nélkül?
Igen, de nem úgy, hogy „nem költök semmire”. Úgy, hogy a hirdetés helyett a termék és a működés termel bizonyítékot, és ezt következetesen megmutatod. Aki nem költ hirdetésre, annak általában idővel és fegyelemmel kell fizetnie: rendszeres tartalom, jobb ügyfélélmény, gyors válaszidő, átlátható ajánlat. A hirdetés sok hibát elfed, de ettől még a hibák ott maradnak. KKV-nál a cél az, hogy a hirdetés ne legyen életben tartó gép, csak erősítő eszköz.
Kell-e a cégvezetőnek szerepelnie a saját marketingjében?
Nem kötelező, de gyakran gyorsítja a bizalomépítést. A lényeg nem a szereplés, hanem a felelősség. Ha a vezető megszólal, annak legyen tartalma: döntések, folyamatok, álláspontok. A túlzottan személyes jellegű tartalom sokszor nem javítja a márkaképet, sőt elviheti a fókuszt. Én azt javaslom: szakmai arc igen, magánéleti show nem. Ha nem akarsz szerepelni, akkor építs olyan márkacsatornákat, ahol a csapat vagy a folyamat „beszél”, de akkor is kell karakter és következetesség.
Magyar piacon működik-e a merész, megosztó kommunikáció?
Ritkán működik tartósan, mert a piac kicsi, és a reputáció gyorsan beárazódik. A merészség nálunk inkább abban működik, hogy nagyon egyenes vagy: tiszta ár, tiszta feltételek, tiszta határok. Megosztani lehet, de nem érdemes személyeskedni vagy agresszívan polarizálni. A magyar vevő sokszor jobban értékeli a korrekt, stabil működést, mint a hangos ígéreteket. Ha mégis sarkos álláspontot vállalsz, azt a szakmai logika és a bizonyíték tartsa meg, ne a sértés.
Mit tegyek, ha félek attól, hogy a konkurencia lemásolja a demonstrációt?
Az alapokat le fogják másolni, ezen nem tudsz változtatni. A kérdés az, hogy ők ugyanazzal a minőséggel és következetességgel tudják-e végigvinni. A vevő nem a trükköt veszi, hanem az eredményt és a megbízhatóságot. Ha a demonstrációt nem mutatod meg, akkor a piac nem fogja tudni, miben vagy jobb, és ár alapján fog dönteni. Én inkább vállalom a másolás kockázatát, mint azt, hogy láthatatlan maradok.
