A clickbait, vagyis a kattintásvadász címek jelensége egy olyan stratégia, amely az olvasók figyelmének manipulálására törekszik, és az online média szerves részévé vált az utóbbi évtizedben. Az emberek többsége már találkozott clickbait címekkel, és bár sokan tisztában vannak vele, hogy a címek sokszor túloznak vagy félrevezetnek, mégis hajlamosak vagyunk újra és újra bedőlni nekik. Ennek a jelenségnek a hátterében pszichológiai tényezők, valamint az online média működésének sajátosságai állnak.
Egy friss kutatás, amelyet a Buzzsumo médiaelemző cég végzett, több mint 100 millió különböző weboldalon megjelent cikk címét és a hozzájuk kapcsolódó közösségi médiás aktivitást vizsgálta. A kutatás célja az volt, hogy meghatározza, mely kifejezések és szófordulatok váltják ki a legtöbb interakciót. Az eredmények alapján a leghatékonyabb clickbait-fordulatok közül sok az érzelmek manipulálására, az információ visszatartására, illetve a közösségi összetartozás érzésének megerősítésére épít. Ezek mind az emberi pszichológia mélyen gyökerező mechanizmusaira alapoznak, amelyekkel a médiaipar sikeresen manipulálja a figyelmünket.
Az érzelmi manipuláció különösen hatékony clickbait stratégia. A kutatás szerint a leghatékonyabb kifejezések között olyanok szerepelnek, mint a “nevetsz vagy sírsz”, “szívfacsaró”, “káprázatos” vagy “döbbenet”. Egy 2020-as tanulmány szerint az emberek hajlamosabbak megosztani az érzelmileg erősen töltött tartalmakat, mivel ez lehetőséget ad nekik saját identitásuk kifejezésére és az ismerőseik szórakoztatására. A megosztás során az emberek igyekeznek megmutatni, hogy milyen értékeket képviselnek vagy milyen témák iránt érdeklődnek, és ezáltal pozitív képet szeretnének kialakítani önmagukról. A kutatás eredményei szerint a pozitív érzelmekkel operáló címek, például a nevetés vagy meghatódás, sokkal hatékonyabbak a kattintások kiváltásában, mint a negatív érzelmekkel manipuláló címek.
Az információ visszatartása szintén gyakori clickbait technika, amely az emberek kíváncsiságára épít. Az olyan kifejezések, mint az “Ez történt, amikor…”, “Nem fogod elhinni, hogy…” vagy “Ami ezután következett, az elképesztő”, egyértelműen az olvasó kíváncsiságát célozzák meg, de nem adnak konkrét információt. Egy 2018-as kutatás szerint az emberek kíváncsisága erőteljes motiváció, és amikor egy cikk címében megjelenik az a lehetőség, hogy valami rendkívüli dolgot tudhatnak meg, nehezen állnak ellen a kattintásnak. Ez a fajta kíváncsiságot célzó manipuláció különösen hatékony, mivel az emberi agy természetes ösztönnel keresi a hiányzó információkat.
A harmadik jelentős clickbait stratégia a törzsi összetartozás érzésének kihasználása. Az olyan kifejezések, mint a “Csak azok érthetik, akik…” vagy “10 dolog, amit csak az igazi könyvmolyok tudnak”, az olvasókban azt az érzést keltik, hogy valamilyen különleges csoporthoz tartoznak. Az emberek alapvető igénye, hogy valahová tartozzanak, és az ilyen címek sikeresen erősítik ezt az érzést, miközben motiválják őket a tartalom megosztására is. Egy 2021-es kutatás szerint a közösségi összetartozás érzése különösen fontos motiváció a közösségi médiás aktivitás során, mivel az emberek ezen keresztül tudják kifejezni hovatartozásukat, értékeiket és közös érdeklődési körüket.
A kutatás eredményei alapján a leghatékonyabb clickbait címek hosszabbak, mint amit hagyományosan informatívnak tekintenénk. A Buzzsumo statisztikái szerint a kattintást kiváltó címek optimális hossza 15-18 szó, vagyis a hosszabb, részletezőbb címek nagyobb valószínűséggel vonzzák az olvasókat. Ezzel szemben a hagyományos újságírás szabályai szerint a jó cím tömör, informatív, és minél több kérdésre választ ad (például mi történt, kivel, mikor, hol és miért). Az online térben azonban az ilyen címek gyakran kevésbé hatékonyak, mivel az emberek figyelmét a túlozó, részletező címek jobban felkeltik.
Az újságírás szabályai a clickbait térnyerésével válságba kerültek. A fake news jelenség, amely a 2016-os amerikai elnökválasztás idején robbant be igazán a köztudatba, azt mutatta meg, hogy egy hírnek nem kell valósnak lennie ahhoz, hogy sikeres legyen, elég, ha a célközönség szeretné, hogy igaz legyen. Ez a clickbait címek esetében is igaz: a valóság torzítása vagy az információ visszatartása olyan mértékben elterjedt, hogy az emberek elvárásai megváltoztak a médiával szemben.
Mit tehetünk a clickbait ellen? Az egyik lehetőség az, hogy tudatosan kerüljük az ilyen tartalmakat. Bár ez nehéz, mivel az emberi kíváncsiság és az érzelmi reakciók mélyen gyökerező ösztönökre épülnek, fontos lenne, hogy megpróbáljunk kritikusabban viszonyulni az online tartalmakhoz. A másik lehetőség, hogy a clickbait stratégiákat nem manipulációra, hanem értékes tartalom népszerűsítésére használjuk. Ez a módszer ugyan erkölcsileg megkérdőjelezhető lehet, de hatékony, ha célunk például a tudományos ismeretterjesztés vagy más értékes információ terjesztése. Jó példa erre az “I fucking love science” oldal, amely a clickbait elemeket arra használta, hogy tudományos ismereteket népszerűsítsen, és jelentős közönséget érjen el.
Összességében a clickbait jelensége jól mutatja, hogy a figyelmünk és érzelmeink manipulálása milyen könnyen kihasználható az online térben. Az olvasók számára az egyik legnagyobb kihívás az, hogy felismerjék ezeket a manipulációs technikákat, és tudatosabban válasszák meg, hogy milyen tartalmakat fogyasztanak.
