Pszichológiai trükkök a tartalommarketingben

Az elmúlt években egyre több olyan kampányt látni, ahol a kommunikáció látványosabb, mint a teljesítmény. Nagy márkák előveszik a régi díjakat, évekkel ezelőtti eredményeket, hangzatos jelzőket, és úgy próbálják fenntartani a figyelmet, mintha a piac még mindig ugyanúgy reagálna a „mi vagyunk a nagyok” üzenetre. Közben a termék, a szolgáltatás, a kiszolgálás vagy a cég belső működése alig változik. Ez nem pusztán esztétikai vita arról, hogy ki milyen reklámot szeret. Ez bizalomtechnikai kérdés. Az emberek ma már nem egyetlen csatornán keresztül látják a márkát, hanem egy teljes élménylánc alapján: ismerős ajánlása, értékelések, fórumok, kommentek, ügyfélszolgálati válaszok, szállítási élmény, visszaküldés, garancia, és az, hogy a cég hogyan reagál, amikor valami félremegy. A tekintélyérv (régi díj, „már 20 éve a piacon”, „vezető márka”) rövid távon még adhat egy kis lendületet, de hosszú távon egyre kevesebbet ér, mert nem ad választ arra, ami a vevő fejében tényleg ott van: „Az én helyzetemben ez működni fog? Mi történik, ha nem? És ha gond van, vállalják?” A tartalommarketing emiatt átalakul: nem elég szép mondatokat gyártani, bizonyítani kell. Ráadásul nem úgy, hogy „hidd el”, hanem úgy, hogy „nézd meg”. Én ezt a változást nem tragédiának, hanem lehetőségnek látom, mert végre nem az nyer, aki a leghangosabb, hanem az, aki a legkövetkezetesebb. Fontos tisztázni: nem vagyok pszichológus. Viszont marketingesként és business coachként naponta látom, hogy a döntések mögött milyen pszichológiai mechanizmusok vannak, és azt is, hogy a manipuláció rövid távú eredményeket tud hozni, de cserébe szétrágja a márkába vetett hitet. Ebben a cikkben ezért nem „fogások” listáját adom, hanem egy működési rendet: hogyan építesz tartalommal hitelességet úgy, hogy közben nem árulod el a saját márkádat, és nem nézed le a vevő intelligenciáját.

Pszichológiai trükkök helyett döntési mechanizmusok

Ha kimondjuk, hogy „pszichológiai trükkök”, sokakban azonnal felugrik a gyanú: akkor most átverésről beszélünk? Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a tartalommarketing a döntési környezet tervezése. Az emberek nem azért használnak gyors gondolkodási rövidítéseket, mert lusták vagy buták, hanem mert idő- és figyelemhiányban élnek. A marketing feladata ebben a helyzetben nem az, hogy ráerőszakolja a vevőre a saját narratíváját, hanem az, hogy segítsen a vevőnek jól dönteni. Aki ezt tisztességesen csinálja, annak a tartalma nem „rábeszél”, hanem rendez: érthetővé teszi az ajánlatot, megmutatja a bizonyítékokat, felvállalja a kockázatokat, és vállalja a felelősséget. Aki pedig ezt nem csinálja, az hiába pörgeti a posztokat, hiába költ, hiába csinál kampányt, a bizalom elszivárog. A gyakorlatban én négy stabil pillért látok, ami köré a tartalommarketinget fel lehet építeni. Az első a társas bizonyíték: mások tapasztalata, valódi visszajelzések, nyilvános reakciók. A második az érthetőség: nem emelkedett szövegek, hanem szemléltetés, konkrétum, lépések, feltételek. A harmadik az önkorrekció: amikor hibázol, nem eltünteted, hanem megoldod, és ezt láthatóvá is teszed. A negyedik a nyelv: a szakzsargon csökkenti a figyelmet és a meggyőző erőt, ezért a vevő nyelvén kell beszélni, még akkor is, ha a téma szakmai. Ez a négy pillér együtt adja azt a rendszert, amire lehet tartalomstratégiát, sales oldalt, hírlevelet, videót, social posztot és ügyfélszolgálati kommunikációt építeni. És itt jön a lényeg: a pszichológia nem azért hasznos a marketingben, mert „meg lehet vele nyomni a gombokat”, hanem azért, mert korlátokat ad. Megmutatja, hol fog a vevő elfáradni, hol fog gyanakodni, hol fog elfordulni. Ha ezt tiszteled, akkor nem csak a konverzióid lesznek jobbak, hanem a márkád is stabilabb lesz, mert nem a pillanatnyi figyelemre építesz, hanem a következetes működésre.

Visszajelzések és társas bizonyíték a gyakorlatban

A társas bizonyítékot sokan félreértik, és csillagokra redukálják. „Legyen sok ötcsillagos értékelés, és kész.” Ez a gondolkodás ma már veszélyes, mert a vevő nem hülye: tudja, hogy értékelést lehet venni, lehet kérni agresszívan, és lehet szelektálni is. Ami viszont nehezen hamisítható, az a kontextus. A jó visszajelzés nem dicséret, hanem történet: mi volt a probléma, milyen helyzetben volt az ügyfél, mit kapott, mennyi idő alatt, és mi lett a végeredmény. A tartalommarketingben ezért a cél nem az, hogy „minél több legyen”, hanem az, hogy legyen bizonyítékszerkezeted: többféle típusú, friss, ellenőrizhető visszajelzés, és látható reakció a negatív tapasztalatokra. A negatív rész különösen fontos, mert a törlés és a mellébeszélés sokkal gyanúsabb, mint maga a hiba. Ha valaki kulturáltan panaszkodik, az egy cégnek adatot ad. A vevő pedig azt figyeli, hogy te mit kezdesz ezzel az adattal. A társas bizonyíték akkor működik jól, ha a vevő ráismer a saját helyzetére: „oké, ez az ember ugyanazzal küzdött, mint én, és itt le van írva, mi történt vele”. Ezt a logikát érdemes a teljes tartalompiramisba beépíteni: landing oldalakba, termékoldalakba, ajánlatkérő oldalakba, e-mail sorozatokba, és még a gyakori kérdésekbe is. Nem kell mindenhol sok, de ahol döntés van, ott legyen valami konkrét. A következő táblázat egy egyszerű, üzletileg is használható bontás, hogy ne csak „értékelést gyűjts”, hanem rendszert építs:

Visszajelzésgyűjtés rendszere és a negatív kritikák kezelése

Ha azt várod, hogy a vevők maguktól írjanak értékelést, akkor jellemzően csak a szélsőségek fognak megszólalni: a nagyon elégedettek és a nagyon elégedetlenek. A többség csendben van, pedig pont ők lennének a legerősebb társas bizonyíték, mert a többség hasonlít a következő vevődre. Ezért a visszajelzés nem kampány, hanem folyamat. A jó rendszer ott kezdődik, hogy kijelölöd a „kérési pontokat” a vásárlói útban: mikor van meg az első használható élmény, mikor lett kézzelfogható eredmény, mikor zárult le a szolgáltatás, mikor volt sikeres a csere vagy a garancia. Ezek nem marketinges pillanatok, hanem működési pillanatok, és épp ezért hitelesek. A második elem a könnyítés: ha három platform közül kell választani, regisztrálni kell, meg kell keresni a felületet, akkor nem fogja megtenni. Egyetlen, egyértelmű lépést kérj. A harmadik elem a stílus: nem könyörögsz, nem nyaggatsz, nem alkudozol. Egyszerűen azt mondod: „Segítesz nekünk pontosítani? Írd le, mi volt jó, és mi volt kevésbé jó.” A negyedik elem a reakció: ha jön negatív, nem védekezel ösztönből. Tényeket írsz, határidőt adsz, jóvátételt ajánlasz, és megoldod. A magyar piacon ez még erősebben számít, mert kicsi a közeg és gyorsan terjednek a történetek. Nálunk különösen gyakori, hogy az emberek nem is a reklám alapján döntenek, hanem „valaki mondta” alapon. Emiatt a nyilvános válaszod nem csak az adott panaszosnak szól, hanem mindenkinek, aki csendben figyel. Érdemes egy egyszerű belső szabályt bevezetni: a vitatkozás a privát csatornára megy, a nyilvános felületre a megoldás váza kerül. Ha ezt fegyelmezetten csinálod, akkor a kritika nem rombol, hanem erősít, mert azt üzeni: itt lehet hibázni, de nem lehet felelősség nélkül hagyni. Az alábbi ellenőrző lista segít, hogy a visszajelzésből ne dekoráció, hanem üzleti eszköz legyen:

• Van kijelölt kérési pont a vásárlói útban (nem „amikor eszünkbe jut”)?
• 1 kattintás az értékelés indítása (nem öt lépés)?
• Nem jutalmazod az értékelést kedvezménnyel (ne tedd gyanússá)?
• Van válaszidő (például 24–72 óra), és ezt tartod is?
• Van protokoll negatív visszajelzésre: tény, megoldás, határidő?
• Külön kezeled a kulturált panaszt és a rosszindulatú provokációt?
• Beépíted a gyakori visszajelzéseket a tartalomba (FAQ, termékoldal, onboarding)?
• Méred a változást: értékelések frissessége, témái, válaszarány, ismétlődő hibák?

Szemléltetés: hogyan lesz érthető az ígéret

Az absztrakció a marketing egyik legdrágább luxusa. A „teljes körű megoldás”, „átütő eredmények”, „testreszabott szolgáltatás” típusú mondatok látszólag profik, valójában viszont növelik a bizonytalanságot, mert a vevő nem tudja lefordítani őket a saját életére. A tartalommarketingben az érthetőség nem stíluskérdés, hanem konverziós tényező: ha a vevő gyorsan megérti, mit kap, mikor kapja, milyen feltételekkel, és mi történik, ha eltér a helyzet az átlagtól, akkor könnyebb dönteni. Ezen a ponton jön be a szemléltetés, ami lényegében tisztelet az olvasó ideje iránt. Nem kell „túlmagyarázni”, de meg kell mutatni. A jó szemléltetésnek van egy egyszerű szerkezete, amit szinte minden iparágban lehet alkalmazni. Először kimondasz egy egyértelmű állítást: „Ezt oldjuk meg.” Aztán adsz hozzá egy kapaszkodót: szám, idő, darabszám, folyamatlépés, feltétel. Utána hozzáteszed a kereteket: „Ez akkor igaz, ha…” és „ez akkor nem igaz, ha…”. A legtöbb cég ezt a két utolsó részt hagyja el, mert fél, hogy csökken a meggyőző ereje. Én pont az ellenkezőjét látom: a keretek növelik a hitelt, mert azt üzenik, hogy értesz a valósághoz, és nem csak beszélsz róla. A szemléltetés lehet vizuális (egyszerű grafikon, képernyőkép, lépéslista, folyamatábra), és lehet nyelvi is (például: „ha ezt választod, akkor ez a három dolog biztos; ha ezt, akkor ez a két dolog biztos, de ez a kockázat nő”). A tartalommarketingben a legnagyobb hiba, amikor a cég a saját belső logikáját írja le, nem a vevő döntési logikáját. A vevőt nem az érdekli, hogy a te csapatod „agilis”, hanem az, hogy mikor válaszolsz, hogyan kommunikálsz, milyen minőségben adsz át, és mi történik, ha csúszás van. A szemléltetés jó helye nem csak a blogcikk. A termékoldalon, az ajánlatkérő oldalon, az e-mail sorozatban, sőt a közösségi posztban is működik, ha képes vagy egy bonyolult dolgot három tiszta mondatra és egy egyszerű támaszra bontani. A végén pedig mindig legyen egy mondat, ami a vevő fejében lévő „mi van, ha…” kérdésre válaszol, mert ez a kérdés a legtöbb vásárlásnál csendben ott ül a háttérben.

Az absztrakt és szakzsargonos nyelv üzleti ára

Amikor egy cég szakzsargon mögé bújik, általában két dolog történik. Vagy a cég nem tudja elég pontosan, mit ígér, és ezért homályosít. Vagy tudja, csak fél kimondani a konkrétumot, mert a konkrétum számon kérhető. Mindkét esetben a vevő bizalma csökken, csak nem mindig azonnal látszik. A szakzsargon belső használatban lehet hatékony, de kifelé gyakran lassítja a megértést, és ezzel együtt rontja a meggyőző erőt is. Az emberi agy szereti a könnyen feldolgozható üzeneteket: ami gyorsan összeáll, arról hajlamosabb elhinni, hogy stabil. Ez nem „trükk”, hanem hétköznapi tapasztalat: ugyanazt a dolgot kétféleképpen el lehet mondani, és az egyik verziót az olvasó bizalmasabbnak érzi, mert egyszerűbben tudja ellenőrizni magában. A tartalommarketingben ezért én azt javaslom: először mindig a vevő nyelvén mondd el, mit jelent az ajánlat, és csak utána add hozzá a szakmai pontosítást, ha szükséges. Ne fordítva. Ennek gyakorlati eszköze az, hogy tudatosan újraírsz egy-egy mondatot úgy, hogy a vevő fejében lévő kérdésekre válaszoljon. Például:

„Komplex, integrált, teljes körű szolgáltatást nyújtunk a növekedésed támogatására.”
„Megnézzük, hol szivárog el a pénzed a marketingben, és adunk egy lépéslistát, mit kell megjavítani. Először a gyors javításokkal kezdünk, aztán jön a rendszer.”

Az első mondat jól hangzik, de semmit nem lehet rajta ellenőrizni. A másodikban már van döntési alap: mit vizsgáltok, mi lesz a kimenet, és milyen sorrendben történik. Ha szeretnél gyorsan ránézni egy szövegre, hogy mennyire „tartalommarketing-kompatibilis”, akkor használd ezt a rövid diagnosztikai kérdéssort. Ha háromnál többre nem tudsz azonnal válaszolni, akkor nagy eséllyel túl sok a homály:

1. Mi az a konkrét probléma, amit megoldasz, egy mondatban?
2. Mit kap a vevő kézhez (dokumentum, időpont, hozzáférés, csomag, folyamatlépés)?
3. Mennyi idő alatt kapja meg, és mi kell hozzá tőle?
4. Melyik 2–3 tipikus helyzetben nem működik az ígéret, és miért?
5. Mi a vállalásod, ha csúszás vagy hiba történik?
6. Hol látható az, hogy másoknak ez már működött (nem csak állításként, hanem történetként)?
7. Mi az első lépés, amit ma meg tud tenni, és mennyi ideig tart neki?

Őszinte hibafelvállalás és következetes korrekció

A hibafelvállalás sok cég fejében egyenlő a gyengeséggel. Pedig a piac nem a hibátlanságot jutalmazza, hanem a felelősséget. A vevő nem azt várja, hogy soha semmi ne csússzon, soha semmi ne romoljon el, és soha ne legyen félreértés. A vevő azt várja, hogy ha gond van, akkor kapjon tiszta képet és tiszta megoldást. A tartalommarketingben a hibafelvállalás azért különösen erős eszköz, mert egy dolgot bizonyít, amit a reklám nem tud: azt, hogy a céged működése a valóság felől van szabályozva. A rossz megközelítés a „sajnáljuk” típusú, üres bocsánatkérés. Az önmagában inkább irritál, mert nem ad támaszt. A jó megközelítés egy fegyelmezett struktúra, amit bármelyik kollégád meg tud tanulni, és amit következetesen alkalmaztok. Én öt elemet tartok kötelezőnek: (1) tény: mi történt, (2) ok: miért történt, (3) jóvátétel: mit tesztek most, (4) megelőzés: mit változtattok, hogy ne ismétlődjön, (5) határidő: mikor van kész. Ez a struktúra nem „PR”, hanem minőségbiztosítás a kommunikációban. És igen, van határa: nem kell minden belső részletet kiteregetni, nem kell bűnbakot keresni, és nem kell önsorsrontóan túlmagyarázni. De azt ki kell mondani, ami a vevő döntéséhez szükséges. Dajka Gábor tapasztalata szerint az ügyfélkapcsolatok nagy része nem a hiba miatt romlik el, hanem a mellébeszélés miatt. Ha az ügyfél azt érzi, hogy ködösítesz, akkor nem csak az adott tranzakció megy el, hanem az egész márka megbízhatósága sérül. A hibafelvállalásnak ráadásul belső hatása is van: ahol kifelé felelősséget vállalnak, ott befelé is kisebb eséllyel megy a mutogatás. Aki ezt a gondolkodást felveszi, annak a tartalommarketingje is megváltozik: nem „tökéletes képet” akar festeni, hanem stabil képet. És ez stabilabb üzleti alap. Ahogy én fogalmazom meg magamnak:

„A hitelesség nem attól nő, hogy soha nem hibázol, hanem attól, hogy a hibát nem hagyod elrohadni. Mondd ki, javítsd meg, és legyen nyoma annak, hogy tanultál belőle.” – Dajka Gábor

Etikus meggyőzés: hol a határ a manipuláció előtt

Az etika a marketingben nem filozófiai dísz, hanem kockázatkezelés. A manipulációval lehet rövid távon pénzt csinálni, ezt kár lenne tagadni. De hosszú távon a manipuláció két dolgot biztosan hoz: romló visszatérési arányt és romló ajánlási hajlandóságot. A tartalommarketing egyik nagy csapdája, hogy a „pszichológiai eszközöket” sokan úgy értik, mint megengedett trükközést: hamis sürgetés, félrevezető összehasonlítás, szelektív információ, és olyan ígéret, amit nem lehet ellenőrizni. A vevő viszont nem buta, csak elfoglalt. Ha egyszer átvered, lehet, hogy akkor még vásárol, de legközelebb már gyanakodni fog, és ami még rosszabb: elmondja másnak. A magyar piacon ez extra gyorsan tud ütni, mert a közösségi beszédmód erős, a kommentkultúra hangos, és a „csalódás-történetek” gyorsan terjednek. Etikus meggyőzés alatt én azt értem, hogy a pszichológiai mechanizmusokat nem a vevő ellen, hanem a vevőért használod: csökkented a bizonytalanságot, növeled az érthetőséget, és vállalható döntési helyzetet teremtesz. A társas bizonyíték például nem arra való, hogy elnyomja a józan észt („mindenki ezt veszi, akkor neked is kell”), hanem arra, hogy a vevő lássa: mások is hasonló kérdésekkel érkeztek, és itt van, mi lett belőle. A szemléltetés nem arra való, hogy elterelje a figyelmet a hátrányokról, hanem arra, hogy a vevő gyorsan megértse a feltételeket. A hibafelvállalás nem arra való, hogy „emberinek tűnj”, hanem arra, hogy látszódjon a felelősség. A szakzsargon elhagyása pedig nem arra való, hogy „közvetlen” legyél, hanem arra, hogy a vevő tényleg értse, mire mond igent. Ha ezt a négy dolgot így fogod fel, akkor nem kell külön „etikai stratégia”, mert az etika beépül a működésedbe. Az alábbi rövid etikai ellenőrző lista segít, hogy a tartalommarketinged ne csússzon át a sötét oldalra:

• Nem ígérsz olyat, amit nem tudsz mérni vagy ellenőrizni.
• Nem sürgetsz hamisan („már csak ma”, miközben holnap is ugyanaz).
• Nem rejted el a lényegi feltételeket apró betűbe.
• Nem csinálsz hamis társas bizonyítékot (kitalált értékelés, kitalált számok).
• Nem bünteted a vevőt azért, mert meggondolja magát (szándékosan bonyolított lemondás).
• Nem nézed le az olvasót: tisztán, egyszerűen, de pontosan fogalmazol.

Mérhető keretrendszer: 30 napos tartalommarketing akcióterv

Ha a fenti elveket most szeretnéd átfordítani működésbe, akkor nem azzal érdemes kezdeni, hogy „gyártsunk több tartalmat”, hanem azzal, hogy javítunk a bizonyíthatóságon és az érthetőségen. A következő 30 napos terv egy olyan minimumrendszer, amit egy mikro- vagy kisvállalkozás is végig tud vinni anélkül, hogy szétcsúszna a napi működés. Nem tökéletességre épít, hanem következetességre: legyen több friss visszajelzésed, legyen tisztább nyelved, legyen szemléltetésed, és legyen protokollod a hibákra. A hónap végén nem „kész leszel”, viszont lesz egy alap, amire építeni tudsz, és ami mérhetően csökkenti a bizalmi súrlódást.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha van egy mondat, amit ma a legtöbb vállalkozónak a falra tennék, az ez: a bizalom nem hangulat, hanem rendszer. A tartalommarketing nem attól lesz erős, hogy „szebben írsz”, hanem attól, hogy a szöveg mögött van működés, és a működés látható. A mai piacon a legtöbb cég nem azért veszít, mert rossz a terméke, hanem azért, mert a vevő nem mer hinni neki. És őszintén: gyakran igaza is van. Ha egy márka régi díjakat lobogtat, miközben a vásárlói élmény stagnál, akkor előbb-utóbb kiderül. Ha egy cég nagyot ígér, de nem tudja egyszerűen elmondani, hogyan teljesít, akkor előbb-utóbb gyanússá válik. Ha valaki hibázik, és eltünteti, akkor a piacon nem „kevesebb lesz a hiba”, hanem kevesebb lesz a bizalom. Én abban hiszek, hogy a növekedés legjobb útja a tisztességes bizonyítás: nem az, hogy mindenkit megpróbálsz meggyőzni, hanem az, hogy annak, aki hozzád hasonló problémával küzd, világosan megmutatod, hogyan segítesz. A társas bizonyíték, a szemléltetés, az önkorrekció és a közérthető nyelv nem trükk, hanem fegyelem. A fegyelem pedig üzleti előny, mert a fegyelmezett cég kiszámíthatóbb, és a vevő a kiszámíthatóságot szereti. Provokatívan mondom: aki ma még mindig csak kampányban gondolkodik, az lemarad. Nem holnap. Folyamatosan. Aki viszont rendszerben gondolkodik, annak a tartalommarketingje nem az „eladásról” szól, hanem a döntés megkönnyítéséről, és ez hosszú távon sokkal több pénzt termel. Ha ezt a szemléletet mélyebben szeretnéd érteni, akkor a saját könyvemet, az Online Marketing és Pszichológia című anyagot is ezért írtam: nem trendlistát ad, hanem gondolkodási alapokat, amikkel a magyar, tőkehiányos és bizalmatlan piacon is lehet stabilan építkezni. A végén pedig a kérdés egyszerű: a vevőnek te akarsz lenni a „következő próbálkozás”, vagy te akarsz lenni az a márka, amire azt mondja: „oké, ezekkel lehet normálisan üzletelni”?

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Hol van a határ a meggyőzés és a manipuláció között a tartalommarketingben?

A határ ott van, ahol a kommunikációd már nem segít a vevőnek jól dönteni, hanem el akarja venni a döntési szabadságát. Meggyőzés az, amikor tisztán elmondod, mit kapsz, milyen feltételekkel, és milyen helyzetben nem jó neki. Manipuláció az, amikor elhallgatsz lényegi kockázatot, hamis sürgetést használsz, vagy kitalált társas bizonyítékot építesz, és így a vevő nem teljes információ alapján dönt. Üzletileg is érdemes tisztán tartani ezt: rövid távon a manipuláció hozhat bevételt, de hosszú távon rombolja a visszatérést és az ajánlásokat, ami tartalommarketingben konkrétan a legjobb „ingyen” növekedési csatorna.

Mit írjak egy negatív értékelésre, ha szerintem az ügyfélnek nincs igaza?

Nyilvánosan ne vitatkozz. Először ismerd el a tényt, hogy rossz élményt élt meg („sajnálom, hogy így érezted”), majd írd le tárgyszerűen, mit tudsz tenni („írd meg privátban a rendelési azonosítót, és 24 órán belül kivizsgáljuk”). A részletek menjenek privát csatornára. A nyilvános felületre a megoldás kerete kell, mert ott a csendben figyelő leendő vevőnek kommunikálsz. Ha tényleg rosszindulatú a visszajelzés, akkor is a stílusod a lényeg: a fegyelmezett válasz önmagában is bizalmat épít, még akkor is, ha az adott emberrel nem lehet közös nevezőre jutni.

Mennyire működik ez a magyar piacon, ahol sokan árérzékenyek és bizalmatlanok?

Épp ezért működik. Árérzékeny piacon a vevő kockázatérzékeny is. Nem csak azt nézi, hogy mennyi az ár, hanem azt is, hogy mi a bukás ára, ha rosszul dönt. A hiteles visszajelzések, a tiszta feltételek, a szemléltetés és a korrekciós fegyelem csökkenti a kockázatérzetet. Magyarországon ráadásul a közösségi beszéd nagyon erős: az ismerősök, csoportok, kommentek sokszor többet érnek, mint a reklám. Ha a működésed látszik, és a kommunikációd nem ködös, akkor könnyebben választanak, még akkor is, ha nem te vagy a legolcsóbb.

Mi van, ha még kevés a visszajelzésem, de már szeretnék tartalommarketinggel növekedni?

Indulj a „bizonyítható folyamat” oldaláról. Nem kell azonnal száz értékelés. Elég, ha van néhány releváns, körülményekkel együtt leírt visszajelzés, és közben látszik, hogy rendszeresen kéred és válaszolsz rá. Emellett készíts olyan tartalmat, ami nem magadról szól, hanem a vevő problémájáról: „hogyan válassz”, „mire figyelj”, „mi a tipikus hiba”, „mi történik, ha…”. Ha ebben következetes vagy, a visszajelzések is gyorsabban fognak jönni, mert az ügyfél érzi, hogy itt nem csak eladni akarsz, hanem rendet teszel a fejében.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha a pszichológiai mechanizmusok etikus használatáról beszélünk, érdemes tisztázni, mit nevezünk manipulációnak, és hogyan lehet felismerni. Ehhez jól illeszkedik az alábbi anyag:

Források

• Mayer, R. E. & Moreno, R. (2003): Nine Ways to Reduce Cognitive Load in Multimedia Learning (Educational Psychologist). DOI: 10.1207/S15326985EP3801_6
• Sustainability (2022): The Effect of eWOM Source on Purchase Intention in Social Commerce. DOI: 10.3390/su14169959
• Schwede et al. (2022): How Recommendation Modality Impacts Processing Fluency and Purchase Intention (ICIS 2022 konferenciaanyag, PDF)

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.