A hiányról szóló állítás is igazolást kíván

A 655/2013/EU rendelet közös kritériumai a kozmetikumok minden termékállítására vonatkoznak. A kommunikációnak valósnak, megfelelően alátámasztottnak és érthetőnek kell lennie, továbbá nem becsmérelheti a jogszerűen alkalmazott összetevőket. [1]

A „mentes” kifejezésnél először határozd meg, pontosan minek a hiányát állítod. Egy meghatározott anyagot, egy összetevőcsoportot vagy egy funkciót nevezel meg? A kérdés gyakorlati jelentősége az, hogy egy többféle szerepet betöltő összetevőnél a puszta elnevezésből nem mindig derül ki, teljesül-e a közölt feltétel.

A receptúra és a beszállítói dokumentáció mellett szükség lehet az összetevők tényleges funkciójának értékelésére is. Ezt a feladatot a termék szakmai dokumentációjáért felelős szereplővel végeztesd el; a marketingcsapat ne pusztán az összetevőlista szavaiból próbáljon minősítést készíteni.

Mit tesz hozzá a hivatalos szakmai útmutató?

A 2017-es Technical document külön mellékletben foglalkozik a „free from” állításokkal. Ez szakmai értelmezési segítség, a kötelező jogi mérce a rendelet marad. Az útmutató szerint a közlés megítélésénél a bizonyítékot, a funkciót és a fogyasztói választás szempontját is figyelembe kell venni. [2]

A dokumentum problémásnak tartja például egy eleve tiltott összetevő hiányának külön előnyként történő bemutatását. A jogszabályi minimum teljesítése ilyen esetben nem ad sajátos többletet. A jogszerű összetevőcsoportot indokolatlanul veszélyesként beállító kommunikáció szintén ütközhet a tisztességességi mércébe. [1]

Az útmutató ugyanakkor olyan példákat is ad, amelyek egy meghatározott vásárlói csoport tájékozott választását segíthetik. Ilyen lehet megfelelő feltételek mellett egy családi használatra szánt szájvíz alkoholtartalmára vagy egy vegánoknak szánt termék állati eredetű összetevőinek hiányára vonatkozó tájékoztatás. A többi állítási feltételnek ezeknél is teljesülnie kell. [2]

Szemléltető példa: a hiányból teljes biztonság ígérete lesz

Egy képzeletbeli márka igazolni tudja, hogy a termékében nincs egy meghatározott illatosító összetevő. A grafikai terv ehhez a „minden irritációtól mentes bőrápolás” mondatot társítja.

Az összetevő hiánya és a minden felhasználóra kiterjedő kockázatmentesség eltérő állítás. Az utóbbihoz az előbbi dokumentálása nem ad elegendő alapot. A javítás során a vállalkozás visszatér a ténylegesen vizsgált terméktulajdonsághoz, és eltávolítja a szélesebb következtetést sugalló mondatot.

Másik kitalált helyzetben egy alapanyag illatosító funkciót is betölt, a termék mégis „parfümmentes” feliratot kap. Ilyenkor az összetevő technológiai szerepét és a közlés fogyasztói értelmét kell tisztázni. Az útmutató az ilyen funkcióalapú vizsgálatra külön felhívja a figyelmet.

Az allergiával kapcsolatos ígéret különösen pontos legyen

A szakmai dokumentum a „hipoallergén” állításnál is hangsúlyozza, hogy a felirat nem jelentheti az allergiás reakció kockázatának teljes hiányát. [2] A „mentes” szót ezért ne használd automatikusan az általános kockázatmentesség rövidítéseként.

A webáruház szűrőit és kategóriáit is vizsgáld meg. Ha egy kategórianév az összes besorolt termékre egységes mentességi ígéretet közvetít, a termékek megfelelő besorolása ugyanúgy ellenőrzést igényel, mint egy csomagolási felirat.

Az alapanyag kereskedelmi neve helyett az összetételét ellenőrizd

Egy beszállítói alapanyag több összetevőből álló keverék is lehet. A termék fejlesztési lapján szereplő kereskedelmi név ezért nem mindig elegendő a mentességi állításhoz. Kérd el a szükséges összetételi és funkcióadatokat, és a végtermék dokumentációjáért felelős szakemberrel vizsgáltasd meg, hogy ezek hogyan érintik a tervezett közlést. Az egyszerű szövegkeresés egy összetevőlistában hasznos előszűrés lehet, végleges minősítést nem helyettesít.

Beszállítóváltáskor ismételd meg az ellenőrzést akkor is, ha a gyártó ugyanazt a terméknevet és csomagolást használja tovább. Az alapanyag összetétele vagy szerepe közben módosulhatott. A belső adatlap a pontos állítást kapcsolja a tényleges receptúrához és annak változatához. A korábbi igazolás érvényességét ne feltételezd pusztán azért, mert az új termék illata, színe vagy állaga hasonlónak tűnik.

A vásárlói szűrők kialakításakor a fogalmakat is határozd meg. A „parfümmentes”, a „hipoallergén” és az egy konkrét összetevő hiányára utaló kategória eltérő állítást közvetíthet. Ne sorold át automatikusan a terméket egyikből a másikba, és a kategória leírása se ígérjen teljes kockázatmentességet. A szűrő célja egy valós döntési szempont bemutatása legyen, megfelelő dokumentációval. A termék csomagolása, adatlapja és kereshető tulajdonságai ugyanazt az ellenőrzött információt kövessék.

A jó jóváhagyás megnevezi a közlés határát

A belső termékadatban szerepeljen, mire vonatkozik a mentesség, milyen dokumentum támasztja alá, melyik termékverzióra érvényes, és milyen szöveggel használható. A döntéshez írd hozzá azt is, milyen további következtetést nem igazol a rendelkezésre álló anyag.

Ezzel a reklámot szerkesztő kolléga is látja a megengedett tartalmat. A használható mentességi információ konkrét választási szempontot ad, és megőrzi a kapcsolatot a termék tényleges összetételével.