Az ajánlat tényleges elérhetőségét vizsgáld

Az Európai Bizottság árjelölési iránymutatása különbséget tesz a valódi személyes kedvezmények és az általánosan meghirdetett akciók között. Egy korábbi vásárlás után egyedileg adott, következő rendelésre beváltható kupon eltérhet a minden látogatónak kommunikált kedvezménytől. A hosszabb időszakon át működő hűségprogram is más konstrukció lehet. A közlemény jogértelmezési segítség; a kötelező szabályokat a jogszabályok és az alkalmazandó bírói értelmezés alapján kell megállapítani. [1]

Ezzel szemben a nyilvános „ma mindenkinek 20% az X kóddal” ajánlat általános árcsökkentési bejelentés lehet. Hasonló a helyzet egy könnyen hozzáférhető klubtagsághoz kapcsolt hétvégi akcióval, ha a kedvezmény gyakorlatilag a vásárlók széles köre előtt nyitva áll. Az iránymutatás kifejezetten foglalkozik az ilyen, személyesnek nevezett, valójában általános ajánlatokkal.

Ha a korábbi ár szabálya alkalmazandó, a magyar rendelet szerinti referencia-időszakot kell követned. A kódot használó vásárló által ténylegesen elérhető akciós árat ehhez a megfelelő alaphoz viszonyítsd. [2]

Szemléltető példa: ugyanaz a 20%, eltérő helyzet

Egy kitalált sportszerbolt vásárlója egy korábbi rendelése után személyre szóló 20 százalékos kupont kap. A kód egyszer használható, kizárólag ehhez a vásárlóhoz kapcsolódik, a bolt pedig nem hirdeti meg általános akcióként. Ez a leírt körülmények között valódi egyéni kedvezményként vizsgálható.

Ugyanez a bolt később közösségi hirdetésben közli: „Hétvégén 20% minden táskára a TAG20 kóddal. A klubhoz bárki azonnal, ingyen csatlakozhat.” Itt a személyesnek tűnő kódhasználat mellett széles körű akciót hirdet. Egy 20 000 forintos táska az előző harminc napban 16 000 forintért is elérhető volt. Ha a kód most ismét 16 000 forintra csökkenti az árat, a 30 napos minimumhoz képest nincs újabb 20 százalékos árcsökkentés.

A két helyzet elkülönítéséhez tehát a jogosulti kör, a meghirdetés módja, a hozzáférés és a tényleges ár együtt számít. Az egyedi betűsor önmagában nem tesz személyessé egy nyilvános kampányt.

A nyilvános kupon ára a következő akciót is érinti

A nyilvánosan hozzáférhető kuponnal elérhető árat őrizd meg az ártörténetben. A következő általános árcsökkentésnél a megelőző időszak kedvezményes árát is figyelembe kell venni. Az új kampánynév és az új kód nem indít új ártörténetet. A valódi egyéni kedvezmény és a nyilvánosan elérhető ár megkülönböztetéséhez a korábbi kupon jogosultsági feltételeit is tartsd meg. [1]

A táskás példát továbbvezetve: a webshop előbb nyilvános kóddal 16 000 forintért kínálta a terméket, majd visszaállította a 20 000 forintos árat. Később, még a következő leárazást megelőző harmincnapos időszakon belül, 14 400 forintos ajánlatot tervez. Ha 16 000 forint volt az időszak legalacsonyabb alkalmazott ára, a bemutatható új csökkentés 1 600 forint, azaz 10 százalék. A 20 000 forintból számított 28 százalék erre a bejelentésre hibás alapot használna. A példában tartósan forgalmazott áruról és külön kampányokról van szó.

A kosárértékhez kötött ajánlatot külön vizsgáld

A „három termék vásárlásakor kedvezmény” és az általános termékárcsökkentés eltérő konstrukció lehet. A Bizottság 2024-es végrehajtási jelentése a minimumköltéshez kötött ajánlatnál azt is vizsgálja, hogy a gyakorlatban több tétel vásárlására ösztönző, mennyiségi ajánlatról van-e szó. Egy jelképes kosárküszöb, amelyet már egyetlen szokásos termék teljesít, önmagában nem alapozza meg az eltérő kezelést. A jelentés ezen megállapítása értelmezési szempont; nem külön jogszabályi mentesség. [4]

A Kúria Kfv.VII.37.566/2025/8. számú döntése is megkülönbözteti az általános „akció” megnevezést a jogi értelemben vett árcsökkentéstől. A döntésben a konkrét polccímkéket és a közölt árakat vizsgálták. Ebből kuponkampányra azt a szerkesztési következtetést érdemes levonni, hogy a tényleges előnyt és annak feltételeit kell minősíteni; a kampány elnevezése kevés. [5]

A feltételek együtt legyenek érthetők

Az egyéni kedvezményre is alkalmazandó az Fttv. megtévesztő közlésekre és mulasztásokra vonatkozó szabálya. A fogyasztónak értenie kell, mely termékekre, meddig, milyen minimális rendelési értéknél és milyen kizárások mellett használhatja fel az ajánlatot. Az ár és a különleges árelőny valósága itt is lényeges. [3]

Szerkesztői javaslatként a kampánytervben külön rögzítsd a jogosulti kört és a kedvezmény működését. Jelöld, hogy a kupon összevonható-e más ajánlattal, a kosár mely értékéből számít, és a szállítási küszöbnél a kedvezmény előtti vagy utáni összeget veszed-e figyelembe. Ezeket az ajánlatot érintő lényeges feltételeket a vásárló számára időszerűen és világosan mutasd be.

Az adatkezelés külön kérdés. A marketingküldéshez vagy a személyes adatok kezeléséhez szükséges feltételek teljesülése nem dönti el, hogy az árkedvezmény az árjelölési szabály szerint személyesnek minősül-e. A két értékelést érdemes külön elvégezni.

Két kupon összevonása: a százalékok helyett a tényleges kosarat számold

Egy kuponkampányban külön kérdés, hogyan alkalmazod egymás után a kedvezményeket. Szemléltető számításként egy 30 000 forintos termékre először 10, majd a csökkentett árra további 20 százalék jár. Az első lépés után 27 000, a második után 21 600 forint az ár. A kiindulási 30 000 forinthoz képest ez 8 400 forint, vagyis 28 százalék megtakarítás. A két szám egyszerű összeadása 30 százalékot adna, de az eltérne a bemutatott működéstől.

Ez a számítás az egymás utáni kuponlevonást szemlélteti; az árcsökkentés jogszerű referenciaárát külön kell megállapítani. A kereskedelmi rendszer által „eredeti árnak” nevezett mező és a jogszabály szerinti korábbi ár eltérhet. A kupon működésének leírása ezért akkor használható, ha egyértelmű, melyik összegre alkalmazod, milyen sorrendben, és mely termékek maradnak ki.

Próbakosárral ellenőrizd a minimális vásárlási értéket, az ajándékjogosultságot és a szállítási küszöböt is. Ha a második kupon egy másik kedvezményt megszüntet, ezt a rendszer még a rendelés véglegesítése előtt tegye érthetővé. A leírásban a ténylegesen teljesíthető előnyt nevezd meg. A kuponkód elnevezése vagy a vásárlónak küldött személyes megszólítás önmagában egyik számítást és egyik jogi besorolást sem dönti el.

Három kérdés a kampány indítása előtt

  1. Kinek szól ténylegesen a kedvezmény, és ki férhet hozzá néhány egyszerű lépéssel?
  2. Hol és milyen szöveggel hirdetem: személyes előnyként, tartós hűségprogramként vagy rövid, általános akcióként?
  3. Milyen árelőnyt állítok, és milyen dokumentált árhoz képest igaz ez?

Ezek szerkesztői döntési kérdések, amelyekből még nem következik minden határeset jogi minősítése. Összetett hűségprogramnál a teljes működést szükséges áttekinteni. Ha egy ajánlatot szándékosan minden látogató elé teszel, tervezd úgy az ártörténetet és a közlést, hogy az általános árcsökkentés feltételeinek is megfeleljen.