Árak és akciók
Nettó vagy bruttó ár? Így kezeld a cégeknek és magánvevőknek szóló ajánlatot
A vállalkozásod cégeket és magánvásárlókat is kiszolgálhat ugyanazon a weboldalon. Az árközlésnél ezért azt kell tisztáznod, milyen minőségben vásárolhat az érdeklődő, és számára mennyi a ténylegesen fizetendő összeg. Egy B2B felirat ezt a kérdést önmagában nem rendezi.
A cikk tartalma
A vevő vásárlási célja is számít
A fogyasztó fogalmát a reklám tisztességessége szempontjából az Fttv. 2. § 5. pontja határozza meg: az a természetes személy tartozik ide, aki önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső cél érdekében jár el. Emiatt egy vállalkozó magáncélú vásárlását és a cége számára történő beszerzését külön kell megvizsgálni. A látogató foglalkozása vagy az általa használt e-mail-cím önmagában kevés a helyzet megítéléséhez.
Tervezéskor írd le, kik rendelhetnek ténylegesen az adott ajánlatból. Csak viszonteladók? Adószámmal rendelkező üzleti ügyfelek? Bárki, aki bankkártyával fizet? Ha a nyilvános hirdetés és az értékesítési folyamat a magánvásárlót is megszólítja és kiszolgálja, a fogyasztói árközlést ehhez kell igazítanod. A kizárólag üzleti értékesítés külön szervezhető; a felirat, a szerződési feltételek és a tényleges rendelési gyakorlat legyen összhangban.
A fogyasztó számára fizetendő összeg legyen világos
A fogyasztóvédelmi törvény 14. § (3) és (5) bekezdése alapján az árat egyértelműen, azonosíthatóan és olvashatóan kell feltüntetni, a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, adókat és kötelező terheket tartalmazó összeggel. A pusztán nettó számra épített, fogyasztókat is elérő ajánlat ezért problémás lehet, különösen, ha az áfa csak a rendelés végén jelenik meg.
A nettó és bruttó összeg együtt is közölhető. Szerkesztési szempontból az a jó elrendezés, amelyből első olvasásra megállapítható, melyik összeg vonatkozik a vásárlóra. A feltűnő nettó ár mellett elrejtett, nehezen olvasható bruttó ár ezt gyengíti. A megtévesztés vizsgálatában a megjelenés összes körülménye számít; az árra és az ár számítására vonatkozó szabályt az Fttv. 6. § (1) bekezdés c) pontja tartalmazza.
Ne feltételezd, hogy a látogató fejben kiszámolja az áfát, vagy ismeri az értékesítésre alkalmazandó adómértéket. A bruttó összeg közlése a te feladatod a fogyasztói ár feltüntetésekor. Az adómérték meghatározását külön ellenőrizd a termék, az ügylet és a vállalkozás adózási helyzete alapján; egy általános webes sablon beállítása ehhez kevés.
Egy ár, két értékesítési nézet
Szemléltető példaként egy irodaszéket 100 000 forintos nettó árral kínálsz. A példában 27 százalékos áfával számolunk, így a bruttó ár 127 000 forint. A lakossági hirdetésben a 127 000 forintos ár ad egyértelmű kiindulópontot. Az üzleti nézet feltüntetheti a 100 000 forint + áfa összeget, a bruttó ár és a vevőkör világos jelzésével. A példa adómértéke számítási feltétel, az egyes termékek adózását külön kell megállapítani.
Ha van nettó–bruttó kapcsoló az oldalon, a fogyasztók számára is nyitott felületen célszerű bruttó nézettel indulni. A kapcsoló felirata mondja meg, mit változtat, és a kosárban is követhető legyen a választott nézet. Különösen figyelj az új látogatókra, a mobilnézetre és arra, ha egy korábbi beállítást a böngésző megjegyez. Egy régi üzleti munkamenet miatt a magánvevő könnyen félreértheti az új ajánlatot.
A céges kedvezmény és az áfa kezelése két külön kérdés. Ha a vállalkozásoknak más ár jár, annak jogosultsági feltételeit is ismertesd: például szerződött partneri státusz, minimum rendelési érték vagy mennyiségi sáv. A „nettó ár” megjelölésből önmagában nem következik, hogy az ajánlat minden vállalkozásnak elérhető, vagy hogy a vevő adólevonásra jogosult.
A hirdetés és a pénztár ugyanazt az ajánlatot mutassa
Vegyél végig egy rendelést a keresőhirdetésből kiindulva. Ugyanazt a kiszerelést, darabszámot és adókezelést látod a termékoldalon? A termékadatokat átvevő hirdetési rendszer ugyanazt az árat kapja? Az ajánlatkérő e-mail nettó vagy bruttó összegeket tartalmaz? Az eltéréseket akkor is érdemes javítani, ha valamelyik felületen külön jelmagyarázat van: a vevő az egész folyamat alapján értelmezi az ajánlatot.
Fogyasztói távértékesítésnél a 45/2014. Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés e) pontja és 15. § (1) bekezdése a teljes árra és a további költségekre vonatkozó tájékoztatást is előírja, az elektronikus megrendelés előtt külön kiemelt szereppel. A pénztár helyes végösszege fontos, de a korábbi reklám megtévesztő árbenyomását önmagában nem feltétlenül oldja fel.
Válassz következetes árszerkesztési szabályt
Az értékesítés, a pénzügy és a hirdetéskezelő ugyanabból az adatból dolgozzon. Rögzítsétek, melyik felületen melyik vevőkörnek, milyen egységre és milyen adótartalommal jelenik meg az ár. A változó szállítási díjat külön, érthetően kezeljétek. Így a termék végösszege és a rendelés teljes költsége is követhető marad.
Az ellenőrzést két próbavásárlással kezdd: egy új magánvevő és egy jogosult üzleti partner útvonalával. Ha bármelyiküknek találgatnia kell, mit fog fizetni, alakítsd át a közlést. Az átlátható árképzés az ajánlat összehasonlíthatóságát és a saját értékesítési munkádat is segíti.
Forrásellenőrzés: 2026. november 18. A példák szemléltető helyzetek.
Források és joghelyek
- 2008. évi XLVII. törvény2. § 5. pont; 6. § (1) c); 7. § (1)Kapcsolódó kérdés: Fogyasztói minőség a gazdasági tevékenységen kívüli vásárlási célnál; megtévesztő árközlés és hiányzó lényeges információ.Eredeti ellenőrzési dátum a kéziratban: Rögzített újraellenőrzés: Felülvizsgálati jelzés: A releváns forrásszöveg újraolvasását rögzítő jelzés
- 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről14. § (3), (5)Kapcsolódó kérdés: Világos, olvasható, adókkal és kötelező terhekkel növelt fogyasztói ár.Eredeti ellenőrzési dátum a kéziratban: Rögzített újraellenőrzés: Felülvizsgálati jelzés: A releváns forrásszöveg újraolvasását rögzítő jelzés
- 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet11. § (1) e); 15. § (1)Kapcsolódó kérdés: A távértékesítési teljes ár közlése, kiemelve az elektronikus megrendelés előtti tájékoztatást.Eredeti ellenőrzési dátum a kéziratban: Rögzített újraellenőrzés: Felülvizsgálati jelzés: A releváns forrásszöveg újraolvasását rögzítő jelzés
Általános tájékoztató, jogászi lektorálás nélkül. A példák szemléltető helyzetek. A jogszabályszöveg és a platformszabályzat időközben változhat.
Pontatlanság vagy elavult forrás jelzése. A levélben add meg a kifogásolt részt és az ellenőrizhető hivatkozást; személyes vagy bizalmas kampányadatot ne küldj.
Három kérdés a megértéshez
Kérdésenként egy helyes válasz van. A pontszám tanulási visszajelzés.
A válaszokat ez az oldal nem küldi el és nem tárolja.