Reklám

Ikonikus és nagy hatású reklámok (1990–2000)

A kilencvenes évek reklámjai között sok olyan filmet találunk, amelyet a szereplője, a zenéje vagy egyetlen mondata alapján is felismerünk. A televízió, a rádió és a nyomtatott sajtó jelentősége mellett az évtizedben az internet is egyre több emberhez jutott el.

Ikonikus és nagy hatású reklámok (1990–2000)

A kilencvenes évek reklámjai között sok olyan filmet találunk, amelyet a szereplője, a zenéje vagy egyetlen mondata alapján is felismerünk. A televízió, a rádió és a nyomtatott sajtó jelentősége mellett az évtizedben az internet is egyre több emberhez jutott el. A reklámok terjedése azonban korábban sem korlátozódott a megvásárolt felületre: beszélgetések, utánzások és paródiák vitték tovább az ötleteket. Ebben a válogatásban tíz amerikai és brit kampányon keresztül mutatom meg, hogyan kapcsolódott össze a történet, a termék és a márka. A nosztalgia mellett a szakmai tanulság is érdekel. Azt nézem, mitől volt felismerhető egy megoldás, mire épített, és mit érdemes ma végiggondolni, mielőtt hasonlót készítünk. A reklámfilmeket alább archív videókon is megnézheted.

Pepsi: Cindy Crawford és az új doboz – 1992

Az 1992-es Pepsi-reklámban Cindy Crawford vörös sportautóval áll meg egy útszéli helyen, és üdítőt vesz. A jelenetet figyelő két fiú reakciója először a modellnek látszik szólni, a poén azonban az új Pepsi-dobozra irányítja át a figyelmet. A híresség jelenléte így felvezet egy fordulatot, amelynek a csomagolás a tárgya. A jelenetet később több alkalommal is felidézték, ami lehetőséget adott a márkának a korábbi reklámhoz kapcsolódó emlékek használatára.

A termék és a híresség kapcsolatát ennél a filmnél érdemes pontosan végignézni. Crawford felkelti az érdeklődést, a záró poén pedig megnevezi, mit kell észrevennünk. Ha egy ismert szereplő minden figyelmet magára von, a márka könnyen mellékszereplővé válik. Itt a forgatókönyv tudatosan visszafordul a csomagoláshoz. Saját reklámnál ezért azt is megkérdezném a nézőtől, mire emlékszik a szereplőn kívül. Az új doboz bemutatása konkrét kommunikációs feladat volt; az utólagos népszerűségből azonban nem számolható ki, mennyi többletvásárlást hozott önmagában ez a film. Ehhez az adott időszak kampány- és értékesítési adatait is ismerni kellene.

California Milk Processor Board: Got Milk? – 1993

A Got Milk? kampány 1993-as Aaron Burr filmjében egy történelmi témákban tájékozott férfit hív fel a rádiós nyereményjáték. Tudja a választ, de a mogyoróvajas szendvics miatt nem tud érthetően beszélni, és nincs mellette tej. A történet a termék hiányából építkezik: egy hétköznapi fogyasztási helyzet kellemetlen következményét mutatja meg. A szereplő tudása és a válaszadás képtelensége együtt adja a humoros feszültséget.

A kampány a California Milk Processor Boardhoz kapcsolódott. A hírességekkel készült tejbajuszos hirdetések külön országos programból indultak; a két ismert reklámtörténetet ezért nem érdemes egyetlen indulásként összemosni. Marketingesként a használati helyzet felismerését tartom a film legerősebb elemének. Egy gyakran vásárolt, hétköznapi termék szerepét is meg lehet mutatni azzal, mi történik nélküle. Ehhez valódi tapasztalat kell, amelyet a közönség könnyen elképzel. Egy mesterségesen kitalált probléma kevésbé kapcsolódik a vásárló életéhez. A szlogen ismertségét és az egész termékkategória fogyasztását ugyanakkor külön kell értékelni: egy sokat idézett mondat önmagában nem bizonyítja, hogy a kampány minden piaci folyamatot megfordított.

Budweiser: a három béka – 1995

A Budweiser 1995-ös reklámjában három béka egymást követő hangjai adják ki a márkanév szótagjait. A jelenet egyszerű, a ritmus viszont világos: a különálló hangokból a néző fejében összeáll egy ismerős név. A későbbi filmekben további szereplők, köztük gyíkok is megjelentek, így az alapötlet folytatható reklámvilággá vált.

A példában a hang közvetlenül a márkanévhez kapcsolódik. A poén felidézéséhez lényegében a márkát kell kimondani, ami érdekes különbség egy olyan vicchez képest, amely bármelyik hirdető logójával működne. A visszatérő figurák új jeleneteket is elbírnak, miközben az eredeti felismerési pont megmarad. Egy saját karakter tervezésekor ezt a két kérdést vizsgálnám: mi köti a vállalkozáshoz, és milyen további történetek adódnak belőle? A folytatásnak az első alkalommal találkozó néző számára is érthetőnek kell lennie. A békák emlékezetességét szakmai példaként lehet elemezni; minden idők legsikeresebb sörkampányának nevezni összehasonlítható eredmények nélkül túlzás lenne. A kreatív felismerhetőség és az üzleti teljesítmény itt is külön kérdés.

Coca-Cola: Holidays Are Coming – 1995

A Coca-Cola 1995-ös Holidays Are Coming filmjében a kivilágított piros kamionok téli tájon haladnak, és a megérkezésük az ünnepi várakozáshoz kapcsolódik. A járművek, a fények, a márkaszín és a zene együtt alkotnak felismerhető képet. A motívumot későbbi kampányok is felidézték, ezért több év reklámjai között is létrejöhet kapcsolat. A márka 2020-as ünnepi videója ennek egyik későbbi példája.

A visszatérés fontos része az értelmezésnek. Az ünnep minden évben hasonló időszakban érkezik, a márka pedig következetesen kapcsolhat hozzá bizonyos képi és hangzó elemeket. Ettől egyes nézők számára a reklám a szezon ismerős jelévé válhat. Ezt nem állítanám minden emberre és minden országra egyformán. Egy kisebb vállalkozásnál is lehet értelme az évente visszatérő saját elemeknek: csomagolásnak, illusztrációnak, jellegzetes termékfotónak vagy eseménynek. A következetességhez azonban előbb meg kell választani, mit érdemes megtartani. Ha minden szezonban teljesen új vizuális világ készül, a korábbi megjelenésekből kevesebb felismerés épülhet tovább. A frissítés és az azonosság arányát ezért tudatosan tervezném.

Taco Bell: a csivava – 1997

A Taco Bell 1997-ben csivavát szerepeltetett reklámjaiban. A beszélő kutya visszatérő mondata, a „Yo quiero Taco Bell” közvetlenül tartalmazta a márkanevet és a választás szándékát. A figura különböző helyzetekbe kerülhetett, miközben a hangja, a megjelenése és a mondata állandó felismerési pont maradt. A karakter emiatt a kampány egyes filmjein túl is felidézhetővé vált.

Az ilyen szereplő több feladatot oldhat meg egyszerre: figyelmet kelt, következetes hangot ad a márkának, és folytatható történeteket kínál. A kulturális utalásokat ugyanakkor a közönség különbözőképpen értelmezheti. A csivavakampány megítélése sem volt egységes; az erre adott kritikákból azonban nem lehet bizonyíték nélkül levezetni a kampány lezárásának egyetlen okát. Saját karakter esetében ezért a célcsoport reakcióit és a megjelenített csoportok nézőpontját is megvizsgálnám. Fontos kérdés, hogy a humor a helyzetből születik-e, vagy egy leegyszerűsített kulturális képre épül. A mondat könnyű utánozhatósága segítheti a terjedést, de a népszerű szereplő hosszú távú hasznát az ajánlathoz és a márka működéséhez való kapcsolata is meghatározza.

Apple: Think Different – 1997

Az Apple 1997-es Think Different kampánya ismert alkotók, gondolkodók és történelmi személyiségek képeivel kapcsolta össze a márkát a szokatlan gondolkodással. A filmben többek között Albert Einstein, Mahatma Gandhi és Martin Luther King is megjelenik. A kreatív munka hátteréről a résztvevő Rob Siltanen saját beszámolót írt. A reklám 1998-ban elnyerte az Outstanding Commercial Emmy-díjat, amit a Television Academy nyilvántartása is igazol.

A kampány világos képet adott arról, milyen szellemiséghez kíván kapcsolódni az Apple. Ezt a termékek és a vállalati döntések hátterében érdemes értelmezni: a cég későbbi fejlődését nem lehet egyetlen reklám következményeként bemutatni. Egy értékekre építő márkaüzenet akkor áll meg, ha a vásárló a termék használatában is talál hozzá kapcsolódó tapasztalatot. Saját vállalkozásnál ezért az elvont állítás mellé konkrét működést keresnék. Miben jelenik meg az önálló gondolkodás, a kreativitás vagy a bátorság? A reklám karakteres megfogalmazást adhat ennek, de a bizonyítékot a szolgáltatás és a termék mindennapi élménye szolgáltatja.

Mastercard: Priceless – 1997

A Mastercard 1997-ben indult Priceless kampányának első filmjében egy apa és a fia baseballmeccsre látogat. A megvásárolható tételek után a közös élmény és a kapcsolat kerül előtérbe. A kampány alkotói a márka huszonötödik évfordulós beszélgetésében is felidézték ezt a kiindulópontot. A formátum egyszerre adott helyet a fizetés gyakorlati szerepének és annak, ami miatt az emberek egyáltalán elindultak a programra.

Az érzelmi történet itt közel marad a termékkategóriához. A bankkártya használata része a helyzetnek, az élmény jelentőségét pedig a szereplők kapcsolata adja. A szerkezet további történetekben is alkalmazható, ezért a kampány képes volt változni anélkül, hogy minden alkalommal új alapötletre lett volna szüksége. Egy vállalkozás számára ebből a vásárlás mögötti cél megértése hasznos. A vevőnek mit tesz lehetővé a termék, és miért fontos neki az adott helyzet? Az érzelmi kapcsolat akkor marad hiteles, ha az ajánlat ténylegesen részt vesz ebben. A keretmondat másolása önmagában kevés: saját termékhez és saját vásárlói tapasztalathoz illő történetet kell találni.

Nike: Airport – 1998

A Nike 1998-as Airport filmjében a brazil labdarúgók egy repülőtéri várakozást alakítanak játékos focizássá. Ronaldo, Romário, Roberto Carlos és a csapattársak a szokatlan környezet tárgyait is bevonják a mozdulatokba, a ritmust pedig a Mas Que Nada adja. A hétköznapi tér és a kivételes labdakezelés találkozása építi fel a jelenetet. A filmet érdemes a márka korábbi futballreklámjaival, például az 1996-os Good vs Evil kampánnyal együtt nézni; nem ez volt az első jelentős Nike-futballfilm.

A sportolók teljesítménye olyan helyzetben is láthatóvá válik, ahol általában nem várunk mérkőzést. Ez a választás több puszta hírességszerepeltetésnél: a szereplők azt csinálják, amihez a néző a tudásukat kapcsolja. A márka a játék öröméhez és a kreatív mozgáshoz illeszkedik. Saját reklámnál azt vizsgálnám, milyen helyzetben mutatkozik meg természetesen a választott szereplő tudása, és hogyan kapcsolódik hozzá a termék. A film lendülete elemezhető a vágásból, a zenéből és a jelenetek sorrendjéből. A közönség állítólagos állva tapsolását vagy a kampány egyedülálló üzleti hatását viszont nem érdemes ellenőrzött adat nélkül a történethez hozzátenni.

Guinness: Surfer – 1999

A Guinness 1999-es Surfer reklámját Jonathan Glazer rendezte. A fekete-fehér filmben a szörfösök a megfelelő hullámra várnak, a víz tarajában pedig fehér lovak jelennek meg. A kép és a történet a várakozásnak ad jelentést: az idő után következik az a pillanat, amelyért érdemes volt ott maradni. A film a Guinness türelemhez kapcsolódó márkaüzenetét látványos metaforán keresztül mutatja be.

Számomra itt a termékélmény és a történet kapcsolata a lényeges. A várakozás több terméknél kellemetlenségnek tűnhet; megfelelő indoklással azonban a folyamat értelmes részévé válhat. Ezt csak akkor tartom hitelesnek, ha a vevő valóban kap valamit az eltelt időért. Egy rosszul szervezett szolgáltatás késését nem teszi értékessé egy művészi reklám. A Guinness filmjében a ritmus, a zene, a kontraszt és a szokatlan kép együtt alakítja az élményt. Elemekre bontva ezért ma is érdemes elemezni. A „minden idők legjobbja” vagy „legtöbb díjat nyert reklámja” megnevezésekhez viszont pontos szavazás, időpont és összehasonlítás kellene; az alkotás szakmai értékét ezek nélkül is lehet részletesen megmutatni.

Budweiser: Whassup?! – 1999

A Budweiser 1999 végén indult Whassup?! kampánya barátok telefonbeszélgetéséből építkezett. A szereplők elnyújtott köszöntése könnyen utánozható fordulatot adott, a meccsnézés és a beszélgetés pedig felismerhető társas helyzetet teremtett. A történetben a termék a baráti együttlét környezetében jelenik meg. A köszöntést a reklámon kívül is újra lehetett játszani, ami hozzájárult az ötlet továbbéléséhez.

Ezt a kampányt nem nevezném a virális reklámok egyetlen kiindulópontjának. Az emberek korábban is idéztek, utánoztak és továbbadtak reklámokat; a terjedés csatornái és sebessége változtak. A Whassup?! azért jó elemzési példa, mert a részvételhez nem kellett összetett feladatot megtanulni. A néző néhány másodperc alatt vissza tudta idézni a jelenetet, majd beilleszthette saját társas helyzetébe. A márka számára az a kérdés, megmarad-e a kapcsolat az eredeti reklámmal, amikor az ötlet önálló életre kel. Saját kampánynál ezért a könnyű felidézhetőség mellett a márkához kötő elemeket is megtervezném. Egy sokat ismételt mondat lehet kulturálisan sikeres úgy is, hogy a vásárlásra gyakorolt hatását külön kell bizonyítani.

Mit tanulhatunk ezekből a reklámokból?

A tíz példa különböző eszközökkel dolgozik, de mindegyiknél érdemes ugyanazt a kapcsolatot végignézni: hogyan jutunk el a figyelemtől a márkáig? A Pepsi a poént a csomagoláshoz, a Got Milk? a hiányt egy használati helyzethez, a Nike a sportolók tudását a játékhoz kapcsolja. A visszatérő hangok, szereplők és képek több kampány között is építhetik a felismerést. Ezeket a megoldásokat ma is lehet elemezni, a saját közönség és üzleti helyzet figyelembevételével.

A nosztalgia közben válogat: az emlékezetes filmeket látjuk újra, az évtized sok közepes reklámját ritkábban. Emiatt a példákból nem következik, hogy akkor minden kampány jobb volt, vagy ugyanaz az ötlet ma azonos eredményt hozna. Én a konkrét kreatív döntéseket vizsgálnám tovább. Mi maradt meg a nézőben, hogyan kapcsolódott a termékhez, és milyen ismétlés, elérés vagy bolti jelenlét támogatta? Így a reklámtörténet a saját munkához is használható gondolkodási anyagot ad.

Dolgozzunk együtt

Kérj ajánlatot a marketingedre

Írd meg, miben kérsz segítséget, és mi a legfontosabb célod. Az üzeneted alapján egyeztetjük a feladatot és az együttműködés lehetőségeit.

Inkább közvetlenül keresnél? E-mailben vagy telefonon is kérhetsz ajánlatot.

A szerző

Dajka Gábor marketingszakértő, marketingmenedzser, business coach és befektető, az Online Marketing és Pszichológia című könyv szerzője. A DG Marketing Magazin főszerkesztője.

További cikkek →