SearchGPT: az új generációs keresés

Ha a keresésről beszélünk, a legtöbben még mindig a kulcsszavakra és a kék linkekre gondolunk. Ez a kép azonban gyorsan avul. A „válaszmotorok” – ide sorolható a SearchGPT-típusú megközelítés – nem listát adnak, hanem megoldást. Nem azt kérdezik tőled, pontosan milyen szavakat írsz be, hanem azt, hogy mit szeretnél elérni. Ez a váltás nem puszta technológiai finomhangolás: átrajzolja a teljes információs ökoszisztémát a médiától a webfejlesztésen át a hirdetésig. Az elmúlt években a Google a világ keresési kapujává vált, és elképesztő hatékonysággal szervezte a webet. Ma viszont olyan generatív rendszerek lógnak a nyakában, amelyek beszélgetés közben értik a szándékot, és lépésről lépésre kísérnek végig egy feladaton. A kérdés ezért nem az, hogy van‑e helye a Google‑nek. Van. A kérdés az, hogy a keresés domináns módja marad‑e az, amit ma ismerünk. A cikkben azt mutatom meg, miben más a SearchGPT‑típusú élmény, miért veszélyes ez a Google hagyományos modelljére, és mit tehetsz marketerként, döntéshozóként, tartalomkészítőként, hogy a változás ne sodorjon el, hanem előnyt csinálj belőle.

Mi az a SearchGPT és miben hoz szemléletváltást?

SearchGPT‑nek nevezem azt a generatív, nagy nyelvi modellekre épülő keresési élményt, amely nem csupán dokumentumokat indexel és rangsorol, hanem a kérdéseidet kontextusban értelmezi, majd koherens, lépésről lépésre felépített választ ad. A működés lényege: a rendszer megérti a feladatot (szándékfelismerés), felkutatja a releváns forrásokat (visszakeresés), összeállítja a válaszcédulát (összegzés, érvelés), és párbeszédben finomítja az eredményt (iteráció). A tapasztalat nem egy találati oldal és végtelen kattintgatás, hanem egy konzultáció, ahol visszakérdezhetsz: „jó, de mi a legegyszerűbb megoldás kis büdzsével?” vagy „mutass egy összehasonlító táblát, amelyben a szállítási idő a fő rendezőelv”. A klasszikus SEO‑logika – címszavak, technikai megfelelés, linkprofil – ebben a közegben kevés. A válaszok élő, összefűzött tartalmakból állnak össze, a rendszer pedig szereti a strukturált, egyértelmű, forrásolható ismeretet. Ezért beszélek „GEO‑ról” (Generative Engine Optimization): ugyanaz a stratégiai fegyelem, mint a régi SEO‑ban, de más célra optimalizálunk – a használható, idézhető, moduláris válaszra. Aki először megtanul válaszbarát tartalmat gyártani (tiszta definíciók, beágyazható táblák, lépésről lépésre útmutatók, benchmarkolható adatok), az ebben az új mezőben is előnybe kerül.

A Google üzleti modellje és ahol sérülékeny

Nem temetem a Google‑t. De félrevezető lenne nem kimondani: a SearchGPT‑típusú élmény három ponton üti a hagyományos modellt. Először: a kattintás. Az „egylépéses válaszok” csökkentik a kattintási igényt. Ha a felhasználó a találati oldalon megkapja a megoldást, kevesebb oldalbetöltésre van szükség. Ez rövid távon kényelmes, hosszú távon bevételérzékeny, mert a Google hirdetési rendszere a láthatóságból és a kattintásból él. Másodszor: a közvetítés. A Google eddig ítész és kapuőr volt. A generatív válaszban viszont „szerkesztővé” válik: összefoglal, priorizál, súlyoz – és ezzel egyre kevesebb ok marad elhagyni az ökoszisztémát. Harmadszor: a platformkitettség. A Chrome, az Android és a Google‑fiók integrációja miatt a cég rendkívül erős. De ha a felhasználó „válaszmotort” használ a böngészőben (vagy a böngészőt megkerülve), a szokásrendszer mozdul. A Google természetesen reagál: az AI‑válaszok (AI Overviews) és a keresési élmény köré épített új funkciók mind arra mennek rá, hogy a megoldás a Google‑n belül maradjon. Ettől még igaz: a párbeszédalapú keresés más játéktér, és ezen a téren a piacon valódi verseny van. Döntéshozóként neked nem az a kérdésed, „ki nyer”, hanem az: a márkád, a terméked megtalálható‑e ebben a beszélgetésben.

Felhasználói viselkedés: a szándék már nem kulcsszavakból áll

A klasszikus keresésben sokszor a „mit” dominált („legjobb kávégép 100 ezer alatt”). A válaszmotoroknál a „miért” és a „hogyan” veszi át a terepet („olcsó, de csendes kávégép kell, kis konyhába, napi 2 használattal – mire figyeljek?”). A platform pedig kérdez vissza: „előnyben részesíted a tejhabot vagy a gyorsaságot?” – és erre már személyes kontextusban válaszol. Ez a dialógus a tölcsért is átrajzolja. A felső szakaszban (ismeretszerzés) kevesebb a „browse”, több a „guided discovery”. A középső szakaszban (értékelés) az összehasonlítás egyenesen kérésre készül (tábla, pro/kontra, total cost of ownership), míg az alsó szakaszban (konverzió) a rendszer akár a vásárlás logisztikáját is megkönnyíti („mutasd a legközelebbi raktárkészletet, ingyenes visszaküldéssel”). Marketerként ez azt jelenti: a „kulcsszólista” helyett szándéklistát készítesz. Nem „kávégép olcsó”, hanem „zajos környezet, kicsi pult, villanyszámla‑érzékenység, gyors tisztítás” – és mindegyikre kész válaszmodulod van. Aki ezt megérti, annak a tartalma nem csak megtalálható, hanem be is hívható a generatív válaszba. Aki nem, az a találati oldalon sem látszik majd úgy, mint régen, és a beszélgetésből is kimarad.

Minőség, forrás és szerzői jog: a bizalom ára

A generatív rendszerek óriási tartalomtömegből tanulnak, és a válaszokat valós idejű visszakereséssel dúsítják. Ez lehetőség – és kockázat. Lehetőség, mert a jó, strukturált, hitelesen hivatkozható tartalmat a rendszer könnyen „megeszi” és visszaidézi. Kockázat, mert a pontatlanság, az elavult információ, az elfogult narratíva is beépülhet a válaszba. Emiatt két dologban nincs alku. Az egyik a forrásolhatóság: minden fontos állításhoz legyen nyilvános, ellenőrizhető bizonyíték (saját kutatás, publikus adat, szabvány, hivatalos leírás). A másik a jogi tisztaság: a szerzői jogi és adatkezelési elvek betartása nem marketingízlés kérdése, hanem működési feltétel. A platformok egyre következetesebben jelzik és linkelik a forrásokat; a kiadók és a technológiai cégek közti vita a tartalomhasználatról pedig afelé tolja a rendszereket, hogy tisztábban attribútáljanak és kevesebbet „találjanak ki”. Neked ebből az következik: építs cáfolhatatlan tartalomalapot (eredeti adatok, módszertan, dátumok), biztosíts gépbarát jelöléseket (schema, táblák, definícióblokkok), és legyen nyílt licenc‑politikád – hogy a rendszer bátran hivatkozzon rád, és a felhasználó egy kattintással ellenőrizhessen.

SEO helyett GEO: hogyan optimalizáld a válaszmotorokra

A régi rutinok közül sok tovább él, de más hangsúllyal. A tartalomnak „válaszképesnek” kell lennie. Ez a gyakorlatban a következő: írj konkrét definíciókat („mi az X és mi nem az”), adj összefoglalható szerkezetet (felsorolások, táblák, lépések), jelöld egyértelműen a mértékegységeket és a paramétereket (ár, idő, kockázat), és használd a kontextus‑hidakat (példák, kivételek, döntési fák). A generatív rendszer ezekből állítja össze a „válaszmodult”. A szerkesztési fegyelem mellett jön a szerzői hitelesség: mutasd a szerzőt (kompetencia, felelősség), dátumozz, frissíts, és vállald, ha tévedtél. Végül, gondold át a vállalati adatintegrációt: a saját tudásbázisod, GYIK‑jaid, kézikönyveid, termékadatlapjaid legyenek indexelhetőek és idézhetőek. A GEO nem trükk. Fegyelmezett, felhasználásra kész tudásépítés. Aki ezt szisztematikusan csinálja, annak a márkája több válaszban jelenik meg – a keresőn belül és kívül is.

Gyakorlati akcióterv márkáknak (rövid, végrehajtható lista)

• Állíts össze „szándék‑térképet” a top 20 termékkörödre: a kérdések miért és hogyan formában szerepeljenek.
• Standardizáld a válaszmodulokat: definíció, döntési kritériumok, pro/kontra, lépések, mérőszámok.
• Vezesd be a válaszképes tartalom sablont WordPressben: H2 blokk + 200–300 szavas, kerek gondolat + beágyazható lista/tábla.
• Frissítsd a termékadatlapokat strukturált adatra (schema), egységes mértékegységekkel és hivatkozható táblákkal.
• Építs saját mini‑kutatásokat (kérdőív, benchmark, piaci snapshot), publikáld PDF‑ben és HTML‑ben is.
• Készíts „ellenérv” blokkokat („mikor ne ezt válaszd?”): a bizalom a kiegyensúlyozott tartalomból jön.
• Alakíts ki frissítési ritmust (pl. negyedéves audit) és jelöld a verziót minden oldalon.
• Nyisd meg a GYIK‑odat API‑n vagy jól indexelhető HTML‑ben, hogy a rendszerek könnyen hivatkozzanak.
• Tedd rendbe a forrásmegjelölést: adat, módszertan, dátum, felelős személy neve.
• Mérd a „válasz‑láthatóságot”: idézések, snippet‑megjelenések, generatív felületekről érkező forgalom.
• Tanítsd az értékesítést „válaszmodulokkal”: azonos üzenet élőben, e‑mailben és a keresésben.
• Gondold újra a hirdetést: a beszélgetésbe illeszkedő ajánlatok (kuponkód, próba, demo) működnek a legjobban.

Kockázat–hatás mátrix marketingvezetőknek

Versenydinamika: mit lép a Google, és mire számíthatsz?

A Google erőssége a méret, az adat és az integráció. A válaszmotoros versenyben két irányba egyszerre halad: egyrészt a saját felületén (AI Overviews) egyre több kész választ ad, másrészt a böngésző és az asszisztens rétegében épít szolgáltatásokat, hogy a felhasználó ne menjen el. Ez racionális stratégia. A kihívás az, hogy a válaszminőség (pontosság, frissesség, forrásolhatóság) és az ökoszisztéma‑kapcsolatok (kiadók, jogtulajdonosok, kereskedelmi partnerek) együtt tegyék vonzóvá az élményt. A piacon közben megjelentek olyan szereplők, amelyek kifejezetten a beszélgetéses keresésre optimalizálnak, és a „legjobb válasz” köré építenek üzleti modellt. Amíg a Google a skálát és a hirdetési gépezetet védi, ezek a versenytársak gyorsak, fókuszáltak és kísérletezők. Neked ebből az következik: nem oldalakat optimalizálsz egyetlen platformra, hanem válaszokat több válaszmotorra. A jövő keresésében nem egy kapuőr van, hanem több tanácsadó, és mindegyik kér más formátumot. Aki időben elkezd „multiengine” gondolkodni – és az analitikát is így építi – versenyelőnyt szerez.

Adatvédelem és reputáció: hol húzd meg a határt?

A személyre szabott válasz élménye adat nélkül nem működik. De a felhasználók türelme véges, és a jogi keretek (pl. európai adatvédelem) szigorúak. A bizalom építése itt kezdődik: opt‑in alapú személyre szabás, átlátható adatkezelés, és visszavonható hozzájárulás. Vállalati oldalon ennek párja a tartalom felelőssége. Ha egy válaszmotor félrevezető állítást emel ki tőled, nem elég vállat vonni. Legyen eljárásod a hibajavításra (helyesbítés közzététele, változáskövetés, kapcsolatfelvétel a platformmal), és legyen etikai kódexed a generatív tartalomról: mit generálsz, mit szerkesztesz, mit jelölsz. A reputációs kár nem akkor keletkezik, amikor hibázol – hanem akkor, amikor a hibát nem kezeled. Márkaként abban leszel erős, ha a válaszaid ellenőrizhetőek, a folyamataid pedig megkérdőjelezhetetlenek. Ez a válaszmotorok korában nem PR‑luxus, hanem fennmaradási feltétel.

Három stratégiai forgatókönyv és ajánlás

1) Google‑centrikus világ, AI‑dúsítással. A Google megőrzi dominanciáját, az AI‑válaszok a találati oldal természetes részévé válnak. Ajánlás: a GEO‑t a klasszikus SEO mellé építsd, ne helyette; a forgalom részben marad, de szerkezetében más lesz.

2) Megosztott piac, több válaszmotorral. A felhasználók 2–3 különböző „tanácsadót” használnak párhuzamosan (böngészőben, mobilon, munkahelyi környezetben). Ajánlás: a válaszmoduljaid legyenek újrahasznosíthatók, a mérésed pedig motoronként bontott; az analitikában ne csak a kattintást, hanem az idézést is számold.

3) Asszisztens‑elsődleges élmény. A keresés beleolvad a személyes asszisztensbe (hang, kontextus, eszközfüggetlen). Ajánlás: dolgozz saját tudásbázissal, jogtiszta licenceléssel, és készülj fel az API‑alapú beágyazásra; a márkád akkor lesz jelen, ha a tudásod behívható.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Nem a Google bukásának korszakába léptünk, hanem a keresés felnövésébe. A SearchGPT‑típusú rendszerek azt kényszerítik ki, hogy a tartalom tényleg tartalom legyen: összefüggő, ellenőrizhető, használható. Aki ezen sértődik, az a kattintás illúziójához ragaszkodik. Aki elfogadja, annak a márkája válasszá válik – és ez nagyobb érték, mint bármelyik helyezés. Állítom: a következő években nem az fog nyerni, aki hangosabban hirdet, hanem az, aki fegyelmezettebben segít. A válaszmotorok világában a bizalom a valuta. Építs rá tudatosan, és több platformon fogsz látszani, nem kevesebben.

Szakértő válaszol – GYIK

Hogyan mérjem, hogy a válaszmotorok „idéznek‑e”?

Állíts össze egy monitorlistát a márkanevedre és a legfontosabb termékkifejezésekre. Nézd a generatív felületek snippetjeit (idézetek, táblák, definícióblokkok), és naplózd, mikor jelenik meg a domained. Emellett vezesd be a „válasz‑asszisztált konverzió” mutatót: ha a felhasználó az AI‑felületről érkezett linkről jön, jelöld külön csatornaként az analitikában.

Mennyire érdemes külön „GEO‑csapatot” építeni?

Nem külön siló kell, hanem a tartalom, a termék és a jog összehangolt folyamata. Kijelölhetsz egy GEO‑felelőst, aki a sablonokért, a forrásolásért és a frissítési ritmusért felel, de a munka a szerkesztőségnél és a termékcsapatnál dől el. A legnagyobb hatás a sablonfegyelemből és az eredeti adatok publikálásából jön.

Mi a helyzet a magyar piacon – használják egyáltalán a válaszmotorokat?

Igen, és gyorsul. A magyar felhasználók ugyanúgy értékelik a kész, magyar nyelvű megoldásokat, mint bárhol máshol. Ahol különbség van, az a tartalomkínálat: kevesebb a strukturált, ellenőrizhető magyar forrás. Ez lehetőség: ha magyarul jól forrásolt választ adsz, a rendszer nagyobb eséllyel hivatkozik rád.

E‑kereskedőként mivel kezdjem holnap?

Válaszképes termékoldal sablonnal: rövid definíció, „kinek ajánlott/kinek nem”, paramétertábla egységes mértékegységekkel, GYIK a leggyakoribb kifogásokra, és egy letölthető PDF összefoglaló. Ezeket azonos szerkezetben kövesd minden SKU‑nál, és negyedévente auditáld.

Miért nem elég a régi SEO‑stratégia?

A régi SEO a megtalálhatóságra optimalizált. A GEO a behívhatóságra. A kettő nem zárja ki egymást, de más a cél. A válaszmotoroknál a moduláris, forrásolt, összefoglalható tartalom nyer. Ha csak régi típusú cikkeket gyártasz, a rendszer nem tud mit „beemelni” a válaszába, és kimaradsz a beszélgetésből.

Ajánlott magyar videók/podcastok

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.