Temu-számlánál a céges elszámolhatóság és az áfalevonás a konkrét vásárlás dokumentumaitól és adókezelésétől függ. Először azt nézd meg, ki az eladó, ki a tényleges vevő, honnan érkezett az áru, és milyen bizonylatot kaptál. A „receipt” vagy „invoice” elnevezés önmagában egyik kérdést sem dönti el. A Temu magyar felhasználási feltételeinek 2026. szeptember 23-án módosított változata személyes, nem kereskedelmi használatot ír elő, ezért a tervezett üzleti beszerzés szerződéses feltételeit már rendelés előtt tisztázni kell. Az alábbi útmutató a már megtörtént vásárlás rendezéséhez, a bizonylatok vizsgálatához, az áfakezeléshez és a Kft.-ben történő bevételezéshez ad szempontokat. Egy belső raktári bizonylat elkészítése önmagában nem rendezi a hiányzó külső iratokat vagy a forgalmazás feltételeit.
Milyen Temu-bizonylat használható a könyveléshez?
-
Az eladó adatai: a termékoldalon, a rendelésben és a bizonylaton azonosítsd a tényleges eladót. A Temu feltételei szerint harmadik fél kereskedő, az üzemeltető vagy kapcsolódó társaság is lehet eladó. A platform neve és a fizetési kedvezményezett neve ezért önmagában nem dönti el a szerződéses értékesítő személyét.
-
A termékek és a fizetendő összeg: keresd meg a rendelt tételeket, mennyiségeket, az ellenértéket, a kedvezményeket, a szállítási díjat és az esetleg feltüntetett adót. A rendelési összesítő adattartalma eltérhet a számláétól. Ha a dokumentum csak egy végösszeget vagy „VAT included” jelzést mutat, abból ne számíts automatikusan 27%-os, levonható magyar áfát; a konkrét adókezelést külön kell azonosítani.
-
A vevő adatai: ellenőrizd, hogy a vállalkozásod a tényleges szerződő vevő, vagy csak a szállítási címnél szerepel. A cég címére érkező magánrendelés nem válik ettől céges beszerzéssé. Az alkalmazandó számlázási szabályoktól függően szükséges vevőadatok hiányát jelezd a kibocsátónak; a megjegyzésbe írt adószám önmagában nem javítja át a számlát.
Miért probléma ez? A beszerzés könyvelése, a számla megfelelősége és az áfalevonás eltérő kérdés. Először az áfatörvény 158/A. §-a alapján azt is tisztázni kell, melyik állam számlázási szabálya alkalmazandó. Nem minden külföldi bizonylatra lehet változatlanul a magyar 169. § minden követelményét rávetíteni, és nem minden számlán kell azonos körben vevői adószámnak szerepelnie. A valós beszerzést ugyanakkor a saját nyilvántartásodban igazolnod kell. A bizonylat címe – „receipt”, „invoice” vagy más elnevezés – helyett a tartalmát és jogi szerepét vizsgáld. Egy puszta fizetési visszaigazolás nem feltétlenül igazolja az értékesítés összes szükséges adatát.
-
Online Számla: az adatszolgáltatás nem kizárólag a kibocsátó székhelyétől függ. Külföldi vállalkozásnak is lehet magyar szabályok szerinti kötelezettsége, miközben más külföldi ügyletről jogszerűen nem jelenik meg adat a magyar rendszerben. Az Online Számla-találat hiánya ezért önmagában nem dönti el a beszerzés valódiságát vagy a levonhatóságot. A rendeléshez tartozó dokumentumokat akkor is meg kell őrizni, ha a bizonylatot a könyvelő nem tudja a NAV-adatokból letölteni.
-
Áfalevonás: a vásárlás során felszámított összegből csak a jogszerűen levonható, megfelelően igazolt adó kezelhető levonhatóként. A „VAT included” jelzés önmagában kevés. Meg kell határozni, melyik ország adójáról van szó, ki a beszerző, mi az ügylet adózási besorolása, és mire használod az árut. Az áfalevonás és az adóhatóságtól történő tényleges kiutalás sem azonos: az utóbbihoz a bevallás eredménye és a visszaigénylés feltételei is számítanak.
Lehet-e megfelelő céges bizonylatot kérni? A konkrét eladóhoz és rendeléshez kapcsolódó lehetőségeket ellenőrizd, és a válaszát őrizd meg. Az ügyfélszolgálati üzenetben egyértelműen nevezd meg, mely adat hiányzik, és ki volt a tényleges vevő. Egy korábbi felhasználói beszámoló nem igazolja minden eladó mai gyakorlatát. A platform személyes használatra szóló feltétele miatt a rendszeres üzleti beszerzéshez már előzetesen olyan kereskedelmi megoldást kell választani, amely a vállalkozásodnak megfelelő dokumentációt és feltételeket biztosít. Ha valóban a magánszemély vásárolt, majd a cég megveszi tőle az árut, az külön, valós ügylet, amelyhez saját szerződés és az adózási következmények tisztázása szükséges. A magánszemély pedig nem állíthat ki automatikusan áfás számlát attól, hogy ezt a cég kéri. A költségtérítéshez is azt kell igazolni, kinek a nevében, milyen jogcímen történt a kiadás.
A „NAV-kompatibilis számla” kifejezés helyett a szükséges adattartalmat és az alkalmazandó szabályt érdemes megnevezni. A kapott bizonylat, a szerződő fél és az áru útja alapján dönthető el, hogyan dokumentálható a beszerzés, és milyen korrekciót kell kérni. A belső raktári feljegyzés hasznos kiegészítés, de nem tesz egy jogtalanul felszámított adót levonhatóvá, és nem alakít át magánrendelést céges ügyletté. Az ellenőrzést célszerű még a nagyobb rendelés kifizetése előtt elvégezni.
2. NAV-követelmények EU-n kívüli számlákra és az ÁFA kezelése
Külföldi bizonylat elfogadása: a számviteli törvény 165–167. §-a a gazdasági esemény hiteles bizonylati alátámasztását követeli meg. Külföldi dokumentumnál a kibocsátásra irányadó szabályt és a magyar könyveléshez szükséges információkat együtt vizsgáld. A bizonylat akkor használható megfelelően, ha a dokumentációból az esemény, az összeg, az időpont és a vállalkozáshoz való kapcsolódás ellenőrizhető. A szállítási címen szereplő cégnév segíthet, de nem helyettesíti a vevő személyének tisztázását. Ha a cég fizetett, de a szerződésben magánszemély szerepel, ezt az eltérést külön kell rendezni. A könyvelésben a valós tartalomnak kell megjelennie; a hiányzó külső iratot a belső leírás nem minden helyzetben pótolja.
Mit vár el a NAV egy import számlától? Ideális esetben egy EU-n kívüli beszerzésnél a könyveléshez rendelkezésre áll:
-
Kereskedelmi számla (commercial invoice) vagy ahhoz hasonló bizonylat a külföldi eladótól. Ezen legyen feltüntetve az eladó neve, címe, adószáma (ha van), a termékek megnevezése, mennyisége, ára, a teljesítés dátuma, és a vevő adatai, stb.
-
Vámokmányok a behozatalról, különös tekintettel az import ÁFA megfizetésének igazolására (erről alább).
A 22 eurós kisértékű import-áfamentesség 2021. július 1-jén megszűnt. Ez az internetes vásárlásoknál azt jelenti, hogy a kis összeg önmagában nem mentesít az áfa és a vámeljárás szabályai alól. A speciális mentességeket és eljárásokat külön kell kezelni. A 150 eurós IOSS-értékhatár más kérdés, és nem azonos a mai vámteher teljes körű elengedésével. A csomag értéke, a termék jellege, az import időpontja és az alkalmazott eljárás együtt határozza meg a fizetendő összegeket.
-
IOSS-rendszer: az Európai Bizottság IOSS-útmutatója a legfeljebb 150 euró belső értékű küldeményekben importált termékek megfelelő távértékesítéseire írja le az egyszerűsítést. A rendszer alapvetően a meghatározott fogyasztói jellegű vevői kör értékesítéseit kezeli; egy szokásos, levonásra jogosult adóalany vállalkozás B2B-importját nem lehet pusztán a kis összeg miatt IOSS-ként kezelni. Jogszerű IOSS-ügyletnél az értékesítési adót a vásárláskor szedik be, a kapcsolódó import pedig a feltételekkel mentesül az importáfa alól. Az érvényes IOSS-azonosítót a vámeljárás adataiban kell megfelelően továbbítani; nem az a feladatod, hogy a szám nyomtatott jelenlétét keresd a csomag külső címkéjén. A konkrét rendelésnél ne feltételezd, hogy minden eladó és minden csomag ugyanazt az eljárást használja.
-
Hagyományos import: az importáló személyét és a képviselet módját a vámokmányokból tisztázd. A fuvarozó közreműködhet az eljárásban, de az általa beszedett kezelési díj, vám és importáfa három külön tétel. Az áfakulcs a termék jogszabályi besorolásától függ; nem minden áru 27%-os. A vámérték és az importáfa alapja sem feltétlenül azonos a weboldalon látott termékárral, mert a kapcsolódó költségek és terhek is számíthatnak. A beszerzési bizonylatot, fizetési igazolást és a vámeljárási iratokat egymáshoz kell rendelni. Az importáfa levonásához a vállalkozás levonási jogosultságán túl a saját nevére vonatkozó, törvényben megkövetelt okiratok és az alkalmazott eljárás feltételei is szükségesek. A vámhatározat nem egyszerűen egy szállítói számla másik neve. Ha más volt az importáló, a dokumentum alapján a Kft. nem igényelheti automatikusan sajátként az adót.
A platformon felszámított adó kezelése: előbb a beszedett összeg jogcímét kell azonosítani. A platform ír üzemeltetője miatt a magyar kulccsal felszámított adó nem válik ír adóvá. Jogszerű fogyasztói IOSS-értékesítésnél más a helyzet, mint egy tévesen fogyasztóiként kezelt céges importnál vagy egy EU-raktárból történő B2B-beszerzésnél. Ha az adót az ügylethez képest hibásan számították fel, elsősorban az eladóval kell a besorolás és a bizonylat helyesbítését rendezni. A „már fizettem áfát a pénztárnál” állítás nem igazolja automatikusan, hogy a vállalkozás összes áfakötelezettsége teljesült. Az áfa könyvelése előtt ezért az alábbi két területet külön vizsgáld.
-
Más tagállami áfa visszatérítése: a 2008/9/EK irányelv szerinti eljárás nem arra szolgál, hogy magyar áfát Írországtól kérj vissza azért, mert a platform ott működik. A tévesen felszámított adó kezelése sem azonos a szabályos, más tagállamban felmerült adó visszatérítésével. Ha a dokumentum ír adót tartalmaz, tisztázni kell, helyes volt-e az ír adóztatás; ha magyar adót, az adott magyar adózási jogcímet kell értékelni. Nem elég hozzá egy tetszőleges nyugta és a cég bankszámlájáról történő fizetés. A ténylegesen le nem vonható adó bekerülési értékbe vagy ráfordításba tartozhat, de egy visszakövetelhető, tévesen beszedett összeg jogcímét előbb rendezni kell. A könyvelési besorolást ne a visszakérés kényelmetlensége döntse el.
-
Importáfa levonása: az áfatörvény 120. és 127. §-a szerinti feltételeket kell vizsgálni. A vállalkozás nevéhez kapcsolódó importbizonylat, az eljárásnak megfelelő adómegállapítás és az adóköteles gazdasági felhasználás együtt lehet releváns. Adómentes tevékenység, magánhasználat vagy külön levonási korlátozás esetén a levonás részben vagy egészben kizárt lehet. Az áfaalanyiság önmagában nem jelent teljes levonhatóságot: az alanyi adómentes vállalkozás is adóalany. A jogszerűen levonható összeget az irányadó időszak bevallásában lehet figyelembe venni, a kiutalás pedig külön feltételek szerint történik.
Vámköltségek és a 2026-os változás: a Tanács 2026. szeptemberben frissített tájékoztatója szerint 2026. július 1-jétől új átmeneti vám alkalmazandó. Az Európai Bizottság részletes tájékoztatója alapján a 3 eurós vám a legfeljebb 150 euró belső értékű, importált termékek távértékesítésének minősülő küldemények bevallási tételeire vonatkozik. Egy általános áfakötelezettségű Kft. szokásos B2B-importjánál ezért nem alkalmazhatod automatikusan ezt a mértéket; a vevő státuszát és az ügylet besorolását is ellenőrizd. A vám elkülönül a kezelési díjtól, és összege a vámáru-nyilatkozat tételképzésétől is függ. A korábbi „150 euró alatt nincs vám” mondatot ezért nem szabad általános aktuális ígéretként használni. A normál vámtételt a termék vámtarifaszáma, származása és az alkalmazandó intézkedések alapján kell megállapítani; ruházatra vagy elektronikára nem adható egyetlen biztos százalék. A csomagok mesterséges szétosztását sem tekintheted automatikus vámmentességi megoldásnak. A beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó vám a számviteli szabályok szerint növelheti a bekerülési értéket. Vámvisszatérítés vagy elengedés meghatározott jogcímen lehetséges lehet, ezért az sem pontos, hogy a vám semmilyen körülmények között nem térülhet vissza.
Ha kétszer számítanak fel adót: kérd ki a fuvarozótól, hogy milyen jogcímen és milyen vámeljárási adatok alapján terhelték az összeget. Vesd össze ezt a rendelés bizonylatával és az eladó visszaigazolásával. Az IOSS-azonosító külső címkéről való hiánya önmagában nem bizonyít hibát. Ugyanígy nem minden utólag beszedett összeg áfa: kezelési díj vagy vám is lehet. A konkrét iratok alapján kérhető a megfelelő szereplőtől korrekció vagy visszatérítés; ennek menetét és eredményét a könyvelési csomagban is őrizd meg. A cél az, hogy a két terhelés közül ne találomra könyveld valamelyiket levonható adóként.
3. A rendelt termékek bevételezése a Kft-ben
Most térjünk át arra, hogyan kell a Temu-ról vásárolt árukat szabályosan bevételezni és könyvelni a cégben. A ténylegesen rendelkezésre álló külső iratokat és a belső készletnyilvántartást egymáshoz kell rendelni; hiányos dokumentációnál a pótlást és helyesbítést is kezdeményezni kell:
a) Készletre vétel (bevétel) dokumentálása:
-
Az eladó bizonylata és a rendelés visszaigazolása: mentsd el a rendeléshez elérhető számlát vagy más külső bizonylatot, továbbá a tételes rendelési adatokat. A termékek, mennyiségek, árak és a rendelési azonosító legyen összekapcsolható az átvett áruval és a fizetéssel. A rendelési összesítő kiegészítő bizonyíték; könyvelési alkalmasságát a teljes dokumentáció és a tényleges ügylet alapján kell megítélni. A hiányos számlához az eladótól kérj szabályos javítást vagy pótlást, és az egyeztetést is őrizd meg.
-
Belső bevételezési bizonylat: Állíts ki a cég belső rendszerében egy “Bevételezési jegy” vagy “Raktári bevételi bizonylat” nevű dokumentumot. Ennek tartalmaznia kell: a kiállító céget, a bizonylat megnevezését, sorszámát, keltét (dátumát), a Temu rendelés azonosítóját hivatkozásként, az egyes termékek megnevezését, cikkszámát (ha van), mennyiségét, egységárát és összértékét a könyvvezetés pénznemében. Forintban vezetett könyvelésnél az értékadatokat forintban add meg. Rögzítsd a készletre vétel tényleges dátumát, és jelöld meg a műveletet elrendelő személyt vagy szervezetet. Gondoskodj az utalványozó és a végrehajtást igazoló személy, valamint készletmozgásnál az átvevő aláírásáról; a szervezettől függően az ellenőr aláírására is szükség van. A könyvelés módját, az érintett számlákat, valamint a nyilvántartásba vétel időpontját és igazolását is rendeld a bizonylathoz a számviteli törvény 167. §-a szerint. Ez az utóbbi hozzárendelés elektronikusan is teljesíthető, az utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon. Ez a készletmozgást dokumentálja és a külső bizonylatokhoz kapcsolja; nem helyettesíti automatikusan a hiányzó szállítói számlát vagy az áfalevonáshoz szükséges iratot.
-
Készletkarton és frissítés: A készletnyilvántartásban minden termékhez rendeld hozzá a beszerzési dokumentumot, a mennyiséget és a számviteli szabályok szerinti bekerülési értéket. A termék ára mellett a kapcsolódó szállítási költség, vám és más, ide tartozó tétel is számíthat. Az áfát a tényleges levonási jogosultság alapján kezeld. A levonható importáfát elkülönítetten kell kimutatni; a megfizetés ténye önmagában nem teszi levonható követeléssé. A jogszerűen viselt, le nem vonható adó az áru bekerülési értékének része lehet, a tévesen beszedett adó korrekcióját pedig külön kell követni. Így a készletérték és az áfanyilvántartás azonos bizonylatokból, de eltérő jogcímekkel épül fel.
b) Könyvelési (főkönyvi) rögzítés:
-
Besorolás: ha a vállalkozás ténylegesen továbbértékesítésre szerezte be a terméket, jellemzően árukészletként kell kezelni. Saját használatnál anyag, költség vagy tárgyi eszköz is lehet a helyes besorolás. A készlet növekedése és a banki fizetés két külön esemény: előrefizetésnél először adott előleg vagy más megfelelő elszámolási tétel jelenhet meg, majd az áru átvételekor rendezhető a szállítói elszámolás. Szemléltető kontírozás lehet T 261 – K 454 a készlet/szállítói kötelezettség rögzítésére, majd T 454 – K 384 a kiegyenlítésre, ha ez megfelel a cég számlarendjének és a valós időrendnek. Nem kötelező minden vállalkozásnak ugyanazokat az alszámlaszámokat használnia. A bekerülési értékbe a termékhez kapcsolódó, számviteli szabály szerint figyelembe veendő költségek és a le nem vonható adó tartozhatnak; nem pusztán minden banki terhelés automatikus bruttó összege.
-
ÁFA könyvelése:
-
Ha a felszámított áfa nem levonható: a jogszerűen viselt, le nem vonható adó számviteli kezelését a beszerzés jellegéhez kell igazítani. Árunál ez jellemzően a bekerülési értéket érinti. Ettől még külön ellenőrizni kell, hogy keletkezett-e a cégnél import- vagy más áfakötelezettség. A platform által beszedett összegből nem következik automatikusan, hogy minden adót megfelelően rendeztek. Ha téves adófelszámítás történt, a korrekciós igényt és az elszámolását is nyomon kell követni.
-
Ha a cég importáfát állapít meg vagy fizet: a levonható részt elkülönített előzetesen felszámított adóként, például a számlarend szerinti 466-os számlán lehet kimutatni. A másik oldal a vámhatósági elszámolás, szállító/közvetítő vagy bank megfelelő számlája lehet az eljárástól függően. A 454-es számla nem általánosan „vámkötelezettség” elnevezésű számla, és a fizetés nem ugyanaz a könyvelési esemény, mint az áfabevallás elszámolása. A levonható importáfa nem növeli az áru értékét; a nem levonható rész kezelését külön kell meghatározni. Önadózás vagy közvetett vámjogi képviselet esetén a bizonylati és elszámolási feltételek eltérhetnek, ezért a kontírozást a tényleges vámeljáráshoz igazítsd.
-
-
Árfolyam és fizetés: devizás ügyletnél a számviteli törvény 60. §-a és a számviteli politika szerint választott árfolyammal kell dolgozni. Nem kizárólag MNB-árfolyam használható, és a teljesítés, az előleg vagy a banki terhelés napja nem választható felcserélhetően tetszés szerint. Az áfa átszámítására külön szabály vonatkozik, a vámértéknél pedig a vámeljárás árfolyama is eltérhet. A bank tényleges forintterhelése, a devizában fennálló kötelezettség és a könyvelt összeg eltérését a jogcímnek megfelelően kell rendezni. Kártyás fizetésnél azt is nézd meg, volt-e külön átváltási vagy banki díj.
-
Fizetési bizonylat: A bankkivonatot (vagy hitelkártya-elszámolást) csatold a könyvelési anyaghoz, amin látszik, hogy a Temu (vagy annak közvetítője) részére kifizetésre került az összeg. Ez a kifizetés megtörténtét igazolja a könyvelésben.
c) Bizonylatok megőrzése és összerendelése: A könyvelő számára össze kell állítani a teljes dokumentációt, ami alátámasztja a beszerzést. Az alábbi táblázat áttekintést ad a szükséges dokumentumokról, azok szerepéről és tartalmáról:
|
Dokumentum típusa |
Célja a folyamatban |
Tartalmaznia kell |
|---|---|---|
|
Temu nyugta / rendelési bizonylat (e-mail vagy PDF) |
Vásárlás igazolása a külföldi eladótól. A teljes dokumentáció részeként vizsgáljuk a könyvelési használhatóságát. |
Tényleges eladó neve, címe és az ügyletnél szükséges adóazonosító; bizonylatszám, dátum, termékadatok, ellenérték és adókezelés. A vevő személyét és a vállalkozáshoz való kapcsolódást a dokumentumoknak igazolniuk kell; a puszta szállítási cím nem minden esetben elegendő. |
|
Rendelés visszaigazolás (Temu app/website) |
Tételes adatok ellenőrzése. Kiegészíti a nyugtát, ha azon nem szerepel minden részlet. |
Rendelésszám, termékek listája tételesen, rendelt mennyiségek, egységárak, szállítási költség, szállítási cím (cég neve, címe). |
|
Fizetési bizonylat (bankkivonat, banki igazolás) |
A kifizetés megtörténtének igazolása. Biztosítja, hogy a nyugtán szereplő összeget a cég kifizette. |
Tranzakció dátuma, összege HUF-ban (vagy devizában), kedvezményezett neve (pl. Temu/PDD Holdings vagy fizetési partner), közlemény vagy tranzakcióazonosító (rendelés azonosításához). |
|
Vámeljárási dokumentumok – ha a beszerzés importtal járt |
Az importált áru beléptetésekor fizetett adók igazolása. Az importáfa levonásához az alkalmazott eljárás szerinti okiratok szükségesek. |
Vámhatározat száma, dátuma; a címzett (cég) neve, címe; a küldemény értéke, felszámított vám és ÁFA összege; kifizetés igazolása (dátum, mód). |
|
Belső bevételezési jegy (raktári bizonylat) |
A készletmozgás belső rögzítése. Összekapcsolja a külső bizonylatokat a raktári nyilvántartással. |
Belső bizonylatszám és dátum; hivatkozás a Temu rendelésre (rendelésszám); termékek megnevezése, cikkszáma, mennyisége; egységár és összérték (forintban); esetleges megjegyzés (pl. “Temu beszerzés, nyugta kelt: …”). |
|
Könyvelési feljegyzés (számlaösszekötő lap) |
Könyvelői munkapapír a kontírozáshoz. Segít biztosítani, hogy minden tétel a megfelelő főkönyvi számra kerüljön. |
A vállalkozás számlarendje és a valós időrend szerinti kontírozás; készletérték és elkülönített adótételek; könyvelési dátum és bizonylathivatkozások. A fizetés, a készletre vétel és az áfaelszámolás külön is azonosítható legyen. |
A külföldi iratok értelmezéséhez a könyvelés számára szükséges adatokat magyarul is hozzáférhetővé kell tenni a számviteli szabályok szerint. Ez nem feltétlenül minden oldal teljes hiteles fordítását jelenti; a lényeges adatok és gazdasági tartalom egyértelműsége számít. Az elektronikus eredeti bizonylatot őrizd meg, ne csak egy nyomtatott példányt. Egy hiányzó adatot saját feljegyzésben azonosíthatsz, de a feljegyzés nem módosítja a kibocsátó dokumentumát. A javítási kérelmet és a kapott választ is csatold. Ha a bizonylatok egymásnak ellentmondanak, ne úgy zárd le az anyagot, mintha a belső jegyzőkönyv minden eltérést megoldott volna. A termék, a tényleges vevő, az eladó, a fizetés és az áruátvétel összerendelése legyen követhető. A könyvelési rögzítésnek a rendelkezésre álló, ellenőrizhető tényeket kell tükröznie.
4. További teendők a viszonteladáshoz
A továbbértékesítés feltételeit a készletre vétel előtt érdemes tisztázni. A céghez ténylegesen bekerült áru könyvelését rendezni kell, miközben a piaci forgalmazáshoz a beszerzés szerződéses helyzetének és a termék megfelelőségének is rendezettnek kell lennie. Ha ezek igazoltak, a későbbi értékesítésnél az alábbi feladatokra figyelj:
-
Értékesítés számlázása: Amikor a Kft. a termékeket belföldi lakossági vevőinek eladja, az ügyletre vonatkozó szabályok szerint számlát vagy nyugtát kell kibocsátania. Adóköteles értékesítésnél a termék és az ügylet szerinti áfakulcs alkalmazandó; ez sok esetben 27%, de mentesség vagy eltérő kulcs is fennállhat. A beszerzési áfa levonhatatlansága önmagában nem teszi áfamentessé a továbbértékesítést. A számla adatait az alkalmazandó számlázási szabály szerint kell feltüntetni: eladó, vevő, termék, mennyiség, ellenérték és a megfelelő adózási adatok. Az Online Számla-adatszolgáltatást is teljesíteni kell az érintett körben, a rendszer visszajelzéseinek ellenőrzésével. A számlán szükséges vevőadat és a NAV-nak továbbítandó adatkör nem minden esetben azonos: a nem adóalanyként eljáró magánszemély vevő nevét és címét nem szabad a számlaadat-szolgáltatásba továbbítani. A számlázást, az adatszolgáltatást és az áfabevallást ezért külön feladatként is ellenőrizd.
-
Könyvelés és árrés: normál adózású értékesítésnél a fizetendő áfa az értékesítés adóalapjához kapcsolódik. Nem a teljes bruttó árrésre kell általánosan 27%-ot számítani. A beszerzésnél le nem vonható áfa magasabb bekerülési értéket eredményezhet, ezért a kereskedelmi fedezetet a nettó eladási árhoz viszonyított teljes beszerzési költséggel számold. Egy szemléltető példa: ha a készlet bekerülési értéke 10 000 Ft, a nettó eladási ár pedig 14 000 Ft, a fedezet 4 000 Ft; 27%-os terméknél a fizetendő áfa 3 780 Ft, a fogyasztói ár 17 780 Ft. A fedezetből még a működés más költségeit is finanszírozni kell. A különbözeti adózás csak a saját törvényi feltételeivel alkalmazható; az, hogy a beszerzés áfája nem volt levonható, önmagában nem jogosít erre. Új áruk szokásos viszonteladását ezért nem lehet automatikusan árrésadózásként kezelni.
-
A továbbértékesítés termékszabályai: a 2023/988/EU általános termékbiztonsági rendelet és az adott termékkör külön előírásai alapján tisztázd, importőrként vagy forgalmazóként milyen feladatod van. Nem minden termék CE-köteles, és a CE-jelölés önmagában nem bizonyítja az összes követelmény teljesítését. Szükség lehet nyomonkövetési adatokra, megfelelő jelölésre, figyelmeztetésre, magyarul érthető használati információra és az adott termék dokumentációjára. Az „elektromos tanúsítvány” nem általános, minden elektronikához azonos elnevezésű engedély. Ha a szükséges megfelelőség nem igazolható, a raktári bevételezés önmagában nem jogosítja fel a céget a forgalmazásra. A hulladékgazdálkodási EPR-kötelezettségeket és a termékdíj aktuális tárgyi hatályát is külön nézd meg: a két rendszer nem azonos, és az első belföldi forgalomba hozatal, a termékkör és a csomagolás szerepe is számíthat. A termékdíjat nem helyes egyszerűen „nem adójellegű” tételként kizárni az adózási vizsgálatból.
-
Nyilvántartások: vezesd követhetően, melyik rendelésből származik az áru, mikor érkezett be, és mely értékesítéskor vezetted ki a készletből. A mennyiségi adatok, a beszerzési iratok, az eladási bizonylatok és a pénzmozgások legyenek egyeztethetők. Ez segíti a könyvelés ellenőrzését és a termékek visszakeresését. A szabályos számlázás mellett a termékbiztonsági és egyéb forgalmazási feltételek teljesítését is igazolni kell.
5. Összegzés
A külföldi platformon történt beszerzés rendezéséhez az eladó, a tényleges vevő, az áru útja és a beszedett adó jogcíme egyaránt szükséges. A dokumentumok összegyűjtése az első lépés; a hiányosságokat és az eltérő adókezelést külön kell megoldani. A következő lista a korábbi részletes vizsgálatot foglalja munkafolyamatba, nem automatikus elfogadási garancia minden Temu-rendelésre:
-
Számla és más bizonylatok beszerzése: mentsd el az eladó dokumentumát és a rendelési adatokat, ellenőrizd az eladó és a tényleges vevő személyét. A hiányokat jelezd a kibocsátónak, és őrizd meg a helyesbített dokumentumot is.
-
Áfa és vám rendezése: azonosítsd, mely összeget milyen jogcímen szedték be, ki az importáló, és mihez van megfelelő bizonylat. A platformnak fizetett áfa és a vámhatósági importáfa eltérő jogcím. A levonás minden esetben a tényleges jogosultságtól függ; sem a „Temu felé fizettem”, sem a „NAV felé fizettem” mondat nem dönti el önmagában. A le nem vonható adót és a vámot a számviteli besorolásuk szerint vedd figyelembe, a hibás terhelések korrekcióját pedig kövesd végig.
-
Bevételezés a cégbe: Készítsünk belső bevételi bizonylatot, vegyük állományba a termékeket a nyilvántartásunkban a beszerzési értéken (minden költségelemmel). Könyveljük le az árukészlet növekedését a megfelelő kontókon.
-
Dokumentáció a könyveléshez: Állítsuk össze a nyugtát, rendelés-visszaigazolást, fizetési bizonylatot, vámokmányt, belső jegyet egy csomagba a könyvelőnek. Jegyezzük fel, ha bármi szokatlan (pl. “Temu nyugta – vevő adatai hiányosak, cég tulajdonában levő áru importja”). A könyvelésben minden tételt rögzítsünk a törvényeknek megfelelően (számviteli bizonylati fegyelem betartása.).
-
Viszonteladás: a szerződéses és termékforgalmazási feltételek rendezése után az adott ügyletre előírt számlát vagy nyugtát bocsásd ki, a megfelelő áfakezeléssel. Az értékesített mennyiséget vezesd ki a készletből, és teljesítsd a kapcsolódó adatszolgáltatást.
A jól összeállított iratanyagból látható, honnan származik az áru, ki szerezte be, mi történt a vámeljárásban és hogyan került a készletbe. Ez lényegesen jobb kiindulópont egy ellenőrzésnél, mint egy banki terhelés és egy alkalmazásban látható rendelési szám. A jogszerűséghez azonban a konkrét ügylet összes feltételének teljesülnie kell: a könyvelés, az áfa, a vám és a termékforgalmazás kérdése külön is rendezendő. A következő beszerzés előtt ezért a teljes költséget és a rendelkezésre álló dokumentumokat vetném össze egy üzleti beszerzésre alkalmas szállító ajánlatával. Az olcsóbb termékár önmagában kevés, ha a cégnek utólag kell tisztáznia a vevő személyét, az adót és a továbbértékesítés feltételeit.
Források: Temu magyar felhasználási feltételek; számviteli törvény; áfatörvény; Európai Bizottság: OSS és IOSS; Tanács: a vámrendszer 2026-os változásai; általános termékbiztonsági rendelet. A platformfeltételek és a vámváltozások korábbi ellenőrzése: 2026. szeptember 30. A bizonylati és viszonteladási részek ismételt ellenőrzése: 2026. október 8.
A saját értékesítésnél a számlakiállítás határidejét is érdemes beépíteni a folyamatba. Az ajánlatod, az árazás és a vásárlói döntések átgondolásához az Online Marketing és Pszichológia könyvemben találsz további üzleti szempontokat.