A legtöbb vállalkozó fejében a marketing egyenlő a „jól célzott digitális hirdetéssel”, és ezzel együtt automatikusan lemond az idősebb korosztályokról. Én ezt üzletileg rövidlátónak tartom. A veteránok, más néven a néma generáció (1928–1945) ma jellemzően 80 év felett járnak, és ez sok marketingesnél reflexből azt aktiválja, hogy „őket már nem lehet elérni”, „nem fogyasztanak”, „nem online vannak”. A valóság ennél jóval rétegzettebb. Egyrészt ez a korosztály nem homogén: vannak, akik szinte mindent telefonon intéznek, és vannak, akik kifejezetten idegenkednek az online ügyintézéstől. Másrészt a döntéseik ritkán impulzívak, és a „hangos digitális zajban” nem azért nem reagálnak, mert nem érdekli őket semmi, hanem mert más döntési logikával, más élettapasztalattal és más bizalmi mintázatokkal működnek. Ha pedig valami miatt mégis nyitnak, akkor gyakran hosszabb távon maradnak, és a személyes ajánlásuk erősebb, mint bármilyen kattintás.
Van még egy szempont, amit sokan alábecsülnek: a veteránok nemcsak vásárlók, hanem befolyásolók is. Sok családban ők segítik a fiatalabb generációt tapasztalattal, néha anyagilag is, vagy egyszerűen csak „jóváhagyják” a döntéseket. Magyarországon ez különösen ismerős dinamika: a többgenerációs kapcsolatok gyakran szorosabbak, mint ahogy a modern marketing tankönyvek feltételezik. Ezért a néma generáció megszólítása nem feltétlenül egy külön kampány, hanem egy szemléletváltás: a kommunikációd, a szolgáltatási folyamataid és az ügyfélélményed akkor lesz valóban érett, ha a lassabban, megfontoltabban döntő embereket sem veszted el.
Ebben a cikkben nem az lesz a célom, hogy „időseket” általánosságban tárgyaljak, hanem hogy kimondottan a néma generációhoz adok marketinges kapaszkodókat: hogyan építs bizalmat, milyen csatornákkal érdemes számolni, mitől lesz a kommunikációd tiszteletteljes, de nem leereszkedő, és hogyan alakíts ki olyan ügyfélutat, ami nem csak a 25–45 közti gyors kattintókra optimalizált. A végén pedig kapsz egy praktikus ellenőrző listát, egy buyer persona mintát és néhány diagnosztikai kérdést, amivel gyorsan felméred, hol csúszik el a rendszered.
Kik a veteránok, és miért nem érdemes sztereotípiákból dolgozni
A néma generációt általában az 1928 és 1945 között születettek csoportjaként szokás leírni. Magyar kontextusban ez a nemzedék olyan történelmi és társadalmi korszakokat élt át, amelyek erősen formálták a bizalomhoz, a pénzhez, a felelősséghez és a közösséghez való viszonyát. A legtöbbjük emlékeiben ott van a háború, az újjáépítés, majd a későbbi gazdasági és politikai hullámzások. Ezek az élmények a fogyasztói döntésekben ma is visszaköszönnek: a stabilitás, a kiszámíthatóság, a becsület és a következetesség nem „szép értékek”, hanem gyakorlati szűrők. Ha ezt megérted, sok félreértést el tudsz kerülni.
A sztereotípia ott kezdődik, amikor az életkorból automatikusan következtetsz digitális kompetenciára vagy vásárlási hajlandóságra. Nem minden veterán él aktív online életet, de az sem igaz, hogy „ők nem online vannak”. Sokuknál az internet nem szórakozásként lépett be, hanem funkcionalitásként: kapcsolattartás a családdal, ügyintézés, információkeresés, videók nézése, egészséggel kapcsolatos tájékozódás. A különbség inkább az, hogy milyen tempóban, milyen felületeken, és mekkora biztonságérzettel mozognak. A marketinges hibája gyakran az, hogy a saját tempóját kényszeríti rájuk: gyors, tömör, félreérthető üzenetek, túl sok felugró ablak, „csak most” jellegű nyomás. Ezzel a célcsoporttal sokszor nem az a probléma, hogy nem érti, hanem az, hogy nem bízik abban, hogy tisztességesen bánnak vele.
Üzleti oldalról érdemes úgy tekintened erre a generációra, mint egy „minőségi szűrőre”. Ha a kommunikációd és a folyamataid náluk átmennek, akkor jó eséllyel átmennek más generációknál is. Mert itt nem trükkök működnek, hanem alapvetések: átláthatóság, emberi hang, elérhető ügyfélszolgálat, egyszerű döntési út, korrekt feltételek. A néma generáció marketingje ezért nem „öregmarketing”, hanem a vállalati működés felnőtt verziója. Ha a céged képes erre, az nemcsak eladásokat hoz, hanem reputációt is épít, és Magyarországon a reputáció sokszor erősebb versenyelőny, mint egy agresszív kampány.
Történelmi és szociológiai háttér: mi formálta a döntéseiket
Marketingesként szeretek úgy gondolni a generációkra, mint olyan „szocializációs csomagokra”, amelyek meghatározzák, hogy az ember mit tart természetesnek. A néma generáció esetében a természetes sokszor nem a gyors változás, hanem az alkalmazkodás és a fegyelem. Nem feltétlenül azért, mert ezt választották, hanem mert ezt kellett megtanulniuk. A hiánygazdaság, az újrakezdések, az intézményi bizonytalanság, a társadalmi normák szigorúsága, és a közösségi szerepek erősebb elvárásai mind azt tanították: előbb figyelj, mérlegelj, aztán dönts. Ez a minta a vásárlásban is látszik. Ha a marketinged azt várja, hogy „most kattint, most vásárol”, akkor nem a célcsoporttal van gond, hanem a feltételezéseddel.
Ennek a generációnak a szemléletében a pénz sokszor nem játék, hanem biztonság. A megtakarítás nem „pénzügyi termék”, hanem életstratégia. Ezért az árkommunikációban sem ugyanaz a logika működik. A túl olcsó gyanús lehet, a túl drága pedig csak akkor elfogadható, ha a magyarázat tiszta, és látszik a minőség. A „legújabb”, „legtrendibb” típusú üzenetek náluk gyakran nem vonzóak, hanem fárasztóak. Nem azért, mert nem érdeklődnek, hanem mert túl sokszor látták, hogy az újdonságot másnap lecserélik egy újabb újdonságra. Ezzel szemben a tartósság, a megbízhatóság, a hosszú távú használhatóság, a korrekt garancia és a vállalt felelősség erős érvek.
A szociológiai oldal is fontos: a néma generáció sokszor erősebb közösségi hálókkal élt, és a személyes kapcsolatok súlya nagyobb. Ez ma azt jelenti, hogy a személyes ajánlás és a „láttam, hogy a szomszédnál működik” típusú visszajelzés döntő lehet. Digitális marketingben ezt úgy fordítom le, hogy a társas bizonyíték náluk nem a „1000 értékelés”, hanem a hiteles, emberi és követhető visszajelzés. Ha a weboldalad tele van névtelen, túl lelkes, sablonos véleményekkel, az inkább ront, mint javít. Ha viszont látszik, hogy van arcod, telefonszámod, címed, és valóban fel lehet hívni valakit, az nagyon sokat számít. A veteránok szemében az üzlet nem felület, hanem viszony.
Bizalomépítés: mitől lesz hiteles a márkád a néma generációnál
Ha egyetlen dolgot vihetnél haza ebből a cikkből, akkor azt vidd, hogy a néma generációt nem „megnyerni” kell, hanem megnyugtatni. Nem manipulációval, hanem tisztességgel. Ők nem a hangos ígéretekre, hanem a következetes viselkedésre reagálnak. Ha a márkád egyik héten prémium, másik héten „mindent féláron”, harmadik héten pedig eltűnik az ügyfélszolgálat, akkor ezt bizalmi kockázatként értelmezik. És ami fontos: sok esetben nem fognak panaszkodni nyilvánosan. Egyszerűen nem jönnek vissza, és nem is biztos, hogy megmondják, miért. Ez marketingesként a legrosszabb forgatókönyv, mert a rendszeredben csak annyi látszik, hogy „nem konvertált”, de a valós ok a bizalmi törés volt.
Mit tekintenek bizonyítéknak? Általában azt, ami ellenőrizhető. A veteránoknál a „márkaígéret” akkor válik valósággá, ha van mögötte kézzelfogható tartalom. Ez lehet világos szerződés, érthető feltételek, pontos árak rejtett költségek nélkül, és olyan ügyfélkezelés, ami nem bünteti őket azért, mert lassabban haladnak. A bizalmat építi az is, ha a kommunikációdban nem beszélsz föléjük. A leereszkedés az egyik leggyakoribb marketinghiba: nagy betűkkel, túl egyszerűsített szövegekkel, „nagymama is megérti” típusú hangulattal. A néma generáció nem buta. Egyszerűen más keretek között tanult, és más tempót tart természetesnek.
Praktikusan gondolkodva, a bizalomépítés a következő pontokon bukik vagy nyer: elérhetőség (telefon, e-mail, valós cím), következetesség (ugyanazt mondod és ugyanazt csinálod), visszaigazolás (minden lépésről egyértelmű tájékoztatás), kockázatcsökkentés (visszavétel, garancia, próbalehetőség), és emberi támogatás (ha elakad, van megoldás). Egy átlagos magyar KKV-nál ez sokszor nem pénzkérdés, hanem szervezés: ki veszi fel a telefont, milyen gyorsan válaszol, hogyan magyarázza el, mit kell tenni. A veterán célcsoportnál az ügyfélélmény lényegében a bizalom, és a bizalom náluk lassan épül, de ha egyszer megvan, sokáig tart.
Csatornaválasztás: hogyan érd el őket 2026-ban Magyarországon
A csatornák kérdésében a legnagyobb hiba az „online vagy offline” vita. A valóság inkább az, hogy a néma generáció több csatornát is használ, csak más arányokkal, és gyakran „segített módon”. Magyarországon tipikusan erősebb a telefonos és személyes ügyintézés iránti igény, miközben az okostelefon sokaknál már jelen van, főleg kapcsolattartásra. A televízió, rádió, nyomtatott sajtó és a postaládába érkező ajánlatok továbbra is működhetnek, de nem önmagukban, hanem egy jól átgondolt út részeként. Tegyük fel, hogy valaki lát egy ajánlatot egy klasszikus csatornán. Nem biztos, hogy azonnal vásárol, de lehet, hogy megkérdezi a családot, rákeres a márkára, felhívja az ügyfélszolgálatot, és csak utána dönt. Ha a rendszered csak a „kattintás alapú konverziót” méri, akkor azt fogod hinni, hogy nem működik a kampány. Pedig csak máshogy működik.
A digitális jelenlét ezért ennél a generációnál nem „tiktokos pörgés”, hanem stabil információs bázis. A weboldal a bizalom építésének eszköze: könnyen megtalálható elérhetőség, áttekinthető szolgáltatásleírás, nagyobb betűmérettel is olvasható szöveg, logikus menü, egyértelmű árak. Sok veterán nem szeret regisztrálni, jelszót kezelni, külön belépéseket megjegyezni. Ha túl sok a súrlódás, a családtag fogja lezárni a folyamatot helyette, vagy egyszerűen elmarad a döntés. A vállalkozói oldalról ez azt jelenti: adj alternatívát. Legyen lehetőség telefonon érdeklődni, legyen időpont-egyeztetés, legyen papíralapú tájékoztató kérésre, és legyen olyan ügyfélút, ahol nem „bünteted” a lassabb döntést.
Marketingesként azt tanácsolom, hogy gondolkodj „kettős célzásban”. Egyrészt a veteránt szólítod meg, másrészt a családtagot, aki segít neki információt szűrni és döntést hozni. Ez nem trükk, hanem realitás. Ha az üzenetedben megjelenik, hogy „szívesen segítünk telefonon”, „nem gond, ha elakad”, „a szerződést előre elküldjük”, „lépésről lépésre végigvezetünk”, az egyszerre ad biztonságérzetet a veteránnak és megnyugtatja a segítő családtagot is. A csatornák tehát nem egymás ellen vannak, hanem egymást támogatják. A cél az, hogy bárhol találkozik veled, ugyanazt a tiszta, korrekt, emberi márkát lássa.
Csatornák és üzenetformátumok összehasonlítása
Az alábbi táblázat nem „szabály”, inkább egy gyors áttekintés, hogy a néma generáció elérésében mely csatornák mire alkalmasak, és mire figyelj, hogy ne legyen belőle bizalomvesztés. Használd úgy, mint egy tervezési segédletet: ha a terméked vagy szolgáltatásod bonyolultabb, akkor több magyarázó felületre lesz szükséged. Ha egyszerű, akkor is érdemes az elérhetőséget és a következő lépést nagyon tisztán megmutatni.
| Csatorna | Mire jó a néma generációnál | Mire figyelj |
|---|---|---|
| Telefon | Bizalomépítés, kérdések tisztázása, döntés támogatása | Legyen türelem, érthető magyarázat, ne legyen „siettetés” |
| Személyes találkozó | Komolyabb döntések, szerződések, hosszabb távú szolgáltatások | Legyen idő, ülőhely, nyugodt környezet, tiszta dokumentumok |
| Weboldal | Hitelesség ellenőrzése, információgyűjtés, családtag általi utánanézés | Átláthatóság, nagyobb olvashatóság, könnyen megtalálható elérhetőség |
| Televízió / rádió | Figyelemfelkeltés, márkaismertség, „ismerős lett a név” hatás | Ne legyen túl gyors beszéd, legyen egyszerű üzenet és egyértelmű következő lépés |
| Nyomtatott anyag / postaláda | Otthon, saját tempóban átolvasható információ, kézzelfogható referencia | Legyen olvasható, ne legyen zsúfolt, legyen telefonszám és konkrét ajánlat |
| Közösségi felületek | Kapcsolattartásból fakadó elérés, videók és magyarázatok fogyasztása | Ne építs mindent erre, és kerüld a túl harsány, gyors, „trendi” stílust |
Üzenet és nyelvezet: hogyan kommunikálj tisztelettel, mégis marketingesen
A néma generációval nem az a kihívás, hogy „nem reagál”, hanem hogy a marketingesek rossz nyelven szólnak hozzá. Nem szó szerint rossz nyelven, hanem rossz döntési keretben. Ha te „figyelemharcban” gondolkodsz, ők viszont „kockázatkezelésben”, akkor elbeszéltek egymás mellett. Ezért az üzenetépítésnél náluk az első kérdés nem az, hogy „mitől kattint”, hanem az, hogy „mitől nyugszik meg”. A biztonságérzetet nem túlzó ígéretekkel, hanem világos állításokkal lehet építeni. Például: mit kapsz pontosan, mennyi idő alatt, milyen feltételekkel, mi történik, ha meggondolod magad, kit hívhatsz fel, ha kérdésed van.
A nyelvezet legyen egyszerű, de ne gyerekes. A veteránok nagy része olyan korszakban szocializálódott, ahol a tisztelet és a visszafogottság alap volt. Ezt nem kell túljátszanod, de érdemes figyelembe venni. Kerüld a túl sok szlenget, a túl sok angol kifejezést, és a „mindent most azonnal” nyomást. A cselekvésre ösztönzés lehet határozott, csak ne legyen agresszív. A „hívj fel minket, és elmagyarázzuk” sokszor többet ér, mint a „rendeld meg most” típusú üzenet. A marketing nem attól működik, hogy ráerőlteted a döntést, hanem attól, hogy könnyűvé teszed.
Ha gyorsan szeretnéd ellenőrizni, jó irányba beszélsz-e, használj három egyszerű tesztet. 1) Érthető-e annak is, aki nem használ napi szinten digitális felületeket? 2) Van-e benne elég konkrétum ahhoz, hogy ne kelljen találgatni? 3) Kelt-e gyanút a stílusod vagy az ígéreteid miatt? Ha bármelyikre nem a válasz, finomíts. És még egy: a félelemkeltésre építő marketinggel óvatosan. Igen, a kockázatkommunikáció működhet, de a sérülékenyebb fogyasztók megdolgozása etikailag is vállalhatatlan, és hosszú távon a márkád ellen fordul. A veteránoknál a tisztességes kommunikáció nem „szép dolog”, hanem hosszú távú üzleti stratégia.
Ajánlat és ügyfélút: hogyan csökkentsd a súrlódást, hogy ne vesszen el a döntés
Az idősebb korosztályoknál a legnagyobb konverziós veszteség nem az érdeklődés hiánya, hanem az akadályok mennyisége. Egy bonyolult űrlap, egy apró betűs tájékoztató, egy rejtett költség, egy visszahívás, ami napok múlva történik, vagy egy automata menürendszer, amin nem jut át. Ezek mind azt üzenik: „nem vagy fontos”. A néma generáció erre egyszerűen lezárja a folyamatot. Sok vállalkozó ilyenkor azt hiszi, hogy a célcsoport „nem akarja”, pedig gyakran csak arról van szó, hogy a rendszer nem támogatja a döntést.
Ha veteránokat is szeretnél elérni, akkor az ügyfélútban három pontot érdemes nagyon tisztán tartani. Először: információ. Legyen röviden is érthető, és legyen mélyebben is kifejtve. Másodszor: segítség. Legyen egy emberi csatorna, ami nem „büntető pálya”, hanem valódi támogatás. Harmadszor: kockázatcsökkentés. A visszavétel, a garancia, a próbaidő, a tiszta feltételek mind azt üzenik, hogy nem csapda. A cél nem az, hogy a veterán „kövesse a modern ügyfélutat”, hanem az, hogy a modern ügyfélút tudjon alkalmazkodni az emberhez.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-k egyik legnagyobb versenyelőnye pont az, ami a nagy cégeknél nehezebb: a személyesség. Ezt nem kell szégyellni, sőt. Egy telefon, ahol egy kompetens ember felveszi és elmagyarázza, mit kell csinálni, sok esetben többet ér, mint tíz automatizált e-mail. A veterán célcsoportnál a folyamat minősége a marketing része. Ha ezt a szemléletet átviszed a teljes működésedbe, nemcsak a veteránoknál lesz jobb a megtartás, hanem mindenkinél. Mert a jó ügyfélút nem generációfüggő: csak sokan túl későn jönnek rá.
Ellenőrző lista: veteránbarát működés 15 pontban
- Elérhetőség: Van jól látható telefonszám és e-mail, nem eldugva.
- Valós jelenlét: Cím, cégadatok, ügyfélfogadási idő érthetően.
- Olvashatóság: Nem apró betű, nem szürke szöveg fehér alapon.
- Átlátható ár: Nincs „majd a végén derül ki” jellegű költség.
- Egyszerű űrlap: Csak a szükséges adatokat kéred, lépésenként.
- Segítség elakadásnál: Nem chatbot az első (vagy ha az, legyen azonnal emberi opció).
- Visszaigazolás: Minden lépésről egyértelmű visszajelzés.
- Dokumentumok: Szerződés, feltételek világos nyelven, előre megtekinthetően.
- Idő: Nem sürgeted, nem „csak most” nyomással dolgozol.
- Garancia: Tisztán kommunikált csere, javítás, visszavétel.
- Ügyfélszolgálat: Türelmes, felkészült, nem kioktató.
- Utógondozás: Van utánkövetés, nem tűnsz el eladás után.
- Biztonság: Adatkezelésről rövid, érthető tájékoztatás, nem jogi „köd”.
- Családtag bevonhatósága: Kérésre küldesz anyagot e-mailben a segítő hozzátartozónak.
- Következetesség: Ugyanazt mondod hirdetésben, weboldalon és telefonon.
Buyer persona minta: tipikus veterán ügyfélprofil
Név: Ilona (fiktív, tipikus minta)
Életkor: 84
Élethelyzet: Egyedül él, a család a közelben, gyakori telefonos kapcsolattartás. Van okostelefonja, de nem szeret „bonyolult” online folyamatokat.
Motivációk: Biztonság, kiszámíthatóság, tisztességes bánásmód. Szereti, ha előre tudja, mi fog történni.
Félelmek: Átverés, rejtett költségek, elveszett pénz, kellemetlen ügyintézés, „nem értem, mit kell csinálni”.
Döntési stílus: Megfontolt, gyakran megkérdezi a gyerekét vagy unokáját, szereti a telefonos magyarázatot.
Csatornák: Telefon, televízió, postaládába érkező anyagok, weboldal (ellenőrzésre), közösségi felület (családi kapcsolattartás miatt).
Ami meggyőzi: Valós elérhetőség, világos feltételek, türelmes ügyfélszolgálat, korrekt garancia, kiszámítható ár.
Ami elriasztja: Túl gyors beszéd, túl sok nyomás, túl sok angol kifejezés, „csak most” üzenetek, átláthatatlan díjak.
Mérés és optimalizálás: hogyan lásd a valós hatást, ha nincs hangos visszajelzés
A néma generációnál a mérés sokszor azért félrevezető, mert a klasszikus online mutatók csak a történet egy részét mutatják. Ha te kizárólag kattintást, kosárelhagyást és azonnali online vásárlást nézel, akkor könnyen elengeded ezt a célcsoportot, pedig valójában működik, csak „asszisztált módon”. A veteránoknál gyakori, hogy a döntés több lépésből áll: először találkozik veled egy csatornán, utána ellenőriz, utána kérdez, és csak később rendel. Ezt a folyamatot kell lekövetned. A jó hír: nem feltétlenül kell hozzá bonyolult rendszer, csak jó kérdések.
Mit érdemes mérni? Például: mennyi telefonhívás jön a kampányidőszakban, milyen típusú kérdésekkel, mennyi idő alatt zárul le egy érdeklődésből vásárlás, mennyi a visszatérők aránya, mennyi a visszavétel (és annak oka), hányan kérnek „küldjék el e-mailben a családtagomnak”. Ha van offline értékesítésed, figyeld a forgalmi mintázatot és kérdezz rá diszkréten: „Honnan hallott rólunk?” Ez nem „marketinges trükk”, hanem adatszerzés a jobb kiszolgálásért. A veteránok sokszor szívesen válaszolnak, ha tisztelettel kérdezed.
Optimalizálásnál én két fronton dolgoznék. Az egyik a folyamat egyszerűsítése: rövidebb űrlap, több magyarázat, gyorsabb visszahívás, érthetőbb tájékoztatás. A másik a bizalomjelzések erősítése: következetes üzenetek, valós emberi jelenlét, átlátható feltételek, és a „mi történik, ha mégsem” kérdés korrekt kezelése. Ha ezt rendszeresen finomítod, akkor nemcsak a veterán célcsoportból kapsz többet, hanem minden másból is. A néma generáció marketingje általában azért „nehéz”, mert felnőtt működést kér. És ez a legjobb fajta kihívás.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Szerintem a néma generációt célcsoportként kezelni nem „szép gesztus”, hanem üzleti érettség kérdése. Ha egy vállalkozás csak a gyors kattintókra és az impulzív vásárlókra tud rendszert építeni, akkor valójában egy törékeny növekedési pályán van. A veteránok nem trendekre reagálnak, hanem következetességre. Nem szavakra, hanem viselkedésre. És ha ez nálad rendben van, akkor a márkád egyre nehezebben támadható a piacon.
„A veteránoknál nem a marketingedet teszteli a piac, hanem a tisztességedet. Ha ezt átviszed, akkor nem kell harsánynak lenned ahhoz, hogy erős legyél.” – Dajka Gábor
Az igazi provokáció az, hogy a néma generációt sokszor „kisebb piacnak” címkézik, miközben valójában egy erős mérce. Aki képes őket jól kiszolgálni, az jellemzően képes a fiatalokat is. Fordítva ez ritkán igaz. Ha hosszú távra építkezel, akkor nem engedheted meg magadnak, hogy egy generációt csak azért kihúzz, mert nem olyan gyors, mint a platformok. A vállalkozásod nem a platformokért van. A vállalkozásod az emberekért van. És az emberi döntés nem mindig gyors, viszont ha korrekt vagy, meglepően stabil tud lenni.
Ha szeretnél mélyebben érteni ahhoz, hogyan gondolkodik a célcsoportod, és hogyan lehet úgy kommunikálni, hogy az ne csak „szöveg”, hanem stratégia legyen, akkor érdemes marketingpszichológiai alapokra is építeni. Ebben a gondolkodásban sokat segít, ha nem eszközöket gyűjtesz, hanem szemléletet fejlesztesz. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piacon különösen azok a cégek nyernek hosszú távon, amelyek nem trükkökkel, hanem rendszerekkel dolgoznak.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Megéri egyáltalán a néma generációra külön kampányt építeni?
Nem mindig kell „külön kampány”, de a működésedet érdemes úgy kialakítani, hogy számukra is követhető legyen. Sok vállalkozásnál már az óriási előrelépés, ha a weboldal, az ügyfélszolgálat és az ajánlat feltételei tiszták. Ez nem extra költség, inkább minőségi szint. Ha pedig a terméked vagy szolgáltatásod eleve releváns számukra (egészség, otthon, biztonság, szolgáltatások), akkor kifejezetten tud üzletet hozni.
Mely csatornák működnek a legjobban Magyarországon a veteránok elérésére?
Tapasztalati alapon a telefonos csatorna, a személyes jelenlét (ha van), a stabil weboldal, valamint a klasszikus médiumok (rádió, televízió, nyomtatott anyagok) kombinációja adja a legjobb eredményt. A lényeg nem a csatorna önmagában, hanem az út: legyen egyértelmű, hogyan tud továbblépni, kérdezni, ellenőrizni, és biztonságban dönteni.
Mi a leggyakoribb hiba, amit a vállalkozók elkövetnek velük kapcsolatban?
A siettetés és az átláthatatlanság. A „csak most”, a „villámakció”, a túl gyors videók, a zsúfolt oldal, a rejtett díjak, a nehezen elérhető ügyfélszolgálat mind rontanak. A másik nagy hiba a leereszkedő kommunikáció. A tisztelet nem stílus, hanem működés.
Hogyan kommunikáljak adatkezelésről és online biztonságról, hogy ne ijesszem el őket?
Röviden, érthetően és konkrétan. Ne jogi nyelven. Mondd el, milyen adatot kérsz, miért kéred, meddig kezeled, és hogyan tud segítséget kérni, ha bizonytalan. Ha ezt egy ember is el tudja magyarázni telefonon, az sokszor többet ér, mint egy hosszú tájékoztató. A cél az, hogy biztonságban érezze magát, ne az, hogy „kipipáld” a kötelező részt.
Források
- Pew Research Center – Mobile Fact Sheet (mobile eszközhasználat, demográfiai bontások)
- AARP Research (2023) – Tech Trends and Adults 50+ (DOI: 10.26419/res.00584.001)
- Berg, H. & Liljedal, K. T. – Elderly consumers in marketing research: systematic literature review (International Journal of Consumer Studies, DOI: 10.1111/ijcs.12830)
