Az „ingyenes marketing tanácsadás” kifejezés azért működik ennyire jól, mert egyszerre két feszültséget old: a pénzhiányt és a bizonytalanságot. Ha szűk a mozgástér, és közben a verseny erős, az ember természetesen kapaszkodót keres. Magyarországon ez különösen gyakori, mert a mikro- és kisvállalkozások jelentős része nem nagy csapatokkal és óriási költségkeretekkel dolgozik, hanem erősen idő- és pénzszűkében. Ilyenkor egy „ingyenes audit hívás” vagy „ingyenes konzultáció” olyan érzést adhat, mintha a döntés előtti kockázatot el lehetne tüntetni.
Csakhogy üzletileg érdemes kimondani a nyers valóságot: az ingyenesség ritkán azt jelenti, hogy nincs ára. Legtöbbször azt jelenti, hogy az ár nem pénzben, hanem más erőforrásban jelenik meg: figyelem, adat, feliratkozás, visszajelzés, bizalom, vagy egyszerűen az időd. És ez önmagában nem probléma. A gond ott kezdődik, amikor ezt a csereviszonyt nem látod tisztán, és az „ingyen” miatt olyan elvárásokat építesz fel, amiket egy rövid beszélgetés vagy egy általános tartalom nem képes teljesíteni. Ilyenkor nem csak csalódás lesz a vége, hanem rendszerhiba: elvesztegetett hetek, összevissza kísérletek, és az a fajta hamis biztonságérzet, ami miatt később még drágább lesz rendbe tenni a marketinget.
Én azt látom, hogy a legtöbb vállalkozó nem a tudás hiánya miatt bukik el, hanem a döntési fegyelem hiánya miatt. Nem azért, mert nem talált ingyen anyagot, hanem mert mindent egyszerre próbált beépíteni, vagy azért, mert az első hangos tanács után azt hitte, hogy már érti a rendszert. Az ingyenes tanácsadásnak van helye és szerepe, sőt: tudatosan használva nagyon sok pénzt tud megspórolni. De csak akkor, ha a megfelelő kérdéssel mész oda, és a megfelelő mércével távozol onnan. A cikk célja pontosan ez: szétválasztani a hasznos ingyenes tudást a zajtól, és egy olyan tanulási–döntési keretet adni, amivel holnap már profibban tudsz kezelni egy ingyenes hívást, vagy okosabban tudsz szerződni egy fizetett szakértővel.
Az ingyenesség ára: mit kérnek cserébe, és miért nem kell ettől megijedni
Az ingyenes marketing tanácsadás mögött szinte mindig van üzleti logika. Ez nem összeesküvés, hanem működés: a szolgáltató vagy szakértő ügyfeleket akar, a vállalkozó pedig tisztábban akar látni. A baj nem a szándék, hanem az, ha elkenődik a csere. Érdemes kimondani: az ingyenes konzultáció gyakran értékesítési előszoba. Nem „átverés”, csak egy modell. A szolgáltató időt ad, te pedig kontextust és figyelmet adsz. Ha ezt tisztán kezeled, akkor a beszélgetés mindkét félnek korrekt.
Mit kérnek cserébe a leggyakrabban? Első körben adatot: hol tartasz, milyen iparágban vagy, mekkora a forgalmad, milyen csatornákon hirdetsz, milyen problémád van. Ez a legtöbb esetben nem titok, hanem a diagnózis alapja. Második körben feliratkozást és elérhetőséget: hírlevél, CRM, remarketing közönség, követés. Harmadik körben figyelmet: azt, hogy végignézed a videóit, elolvasod a cikkeit, jelen vagy a webináron. Negyedik körben döntési lehetőséget: a beszélgetés végén azt szeretné, ha továbblépnétek fizetett együttműködésbe. Ezek mind legitim dolgok, amíg nem állítanak olyat, ami nincs a valóságban (például garantált eredmény diagnózis nélkül), és amíg te is érted, hogy a beszélgetés célja nem egy komplett marketingrendszer átadása.
Amikor a vállalkozó azt mondja: „nincs pénzem tanácsadásra”, gyakran valójában azt jelenti: „félek rossz döntést hozni”. Az ingyenes ajánlat ezt a félelmet csillapítja. Viszont az üzleti realitás az, hogy diagnózist nem lehet nulláról, mély munka nélkül adni. Ha valaki 30–60 perc alatt „mindent megmond”, az vagy nagyon felszínesen beszél, vagy azt csinálja, amit a legtöbb értékesítő: gyorsan ráhúz egy sablont a problémádra. Ezért a legfontosabb kérdés, amit minden ingyenes tanácsadás előtt felteszel magadnak: mi a beszélgetés valódi célja? Ha a célod iránytisztázás, priorizálás, és annak felmérése, hogy kivel érdemes dolgozni, akkor jó helyen vagy. Ha a célod az, hogy egy órában megkapd a komplett kampányt, a kreatívot, a költségtervet, a mérési rendszert és a kivitelezési listát, akkor nem a valósággal tárgyalsz.
Az ingyenes marketing tanácsadás három formája, és hogy melyik mire jó
Az ingyenes tudás nem egyetlen dolog. Három tipikus formát érdemes külön kezelni, mert más erősségük van, és más típusú csalódást okoznak, ha rossz céllal használod őket. Az első a nyilvános tudás: cikkek, videók, podcastok, ingyenes mini kurzusok, nyílt előadások. Ezek abban jók, hogy szemléletet adnak. Itt tanulod meg, hogy mi a különbség csatorna és stratégia között, vagy hogy a „hirdetek Facebookon” miért nem egyenlő azzal, hogy van marketingrendszered. Itt érthető meg az is, hogy a konverzió nem csak „vásárlás”, hanem folyamat: kattintás, termékoldal, kosár, pénztár, visszaigazolás, és mindegyik lépcsőnél lehet szűk keresztmetszet.
A második forma a közösségi interakció: csoportok, fórumok, kommentek, nyílt kérdezz-felelekek. Ez sokszor gyorsabban ad választ, mint a keresgélés, mert ott van a kollektív tapasztalat. De ez a forma különösen zajos. Egyszerre kapsz hasznos visszajelzést és teljes tévutakat. Ráadásul a legtöbb válasz a válaszadó kontextusából indul, nem a tiédből. Egy webáruház és egy szolgáltató cég problémája kívülről hasonló lehet („nem jön elég vevő”), de belül teljesen más okok mozgatják. A közösség akkor használható jól, ha te adod meg a keretet: számokat, helyzetet, célt, és azt kéred, hogy a többiek ehhez viszonyítva mondjanak tapasztalatot.
A harmadik forma a rövid 1:1 beszélgetés: első konzultáció, „audit call”, ingyenes felmérés. Ez a legértékesebb lehetőség, ha jól készülsz fel, mert itt a szakértő gondolkodását látod, nem csak a tartalmát. A beszélgetésben kiderül, hogy mennyire kérdez, mennyire tud struktúrában gondolkodni, és hogy a problémádra sablont húz-e, vagy valódi diagnózist akar építeni. Ugyanakkor ez a forma a legkockázatosabb is, ha te felkészületlenül mész bele, mert egy ügyes kommunikátor pillanatok alatt el tudja hitetni veled, hogy „nálunk van a megoldás”, miközben valójában nem látott elég adatot ahhoz, hogy felelősen állítson bármit.
Ha ezt a három formát nem kevered össze, akkor gyorsan tisztul a kép: a nyilvános tudás a szemléletet és a fogalmakat adja, a közösség a vakfoltokat és a gyakorlati megoldásokat hozza, az 1:1 pedig a döntési pontokat segít élesíteni. A legtöbb csalódás abból születik, hogy valaki mindháromtól ugyanazt várja: azonnali növekedést és kész tervet.
Mit adhat reálisan az ingyenes tanácsadás, és mi az, amit ritkán fog
Az ingyenes marketing tanácsadás reálisan három dolgot adhat: tisztább gondolkodást, jobb kérdéseket és gyors hibajavítást. Tisztább gondolkodást akkor kapsz, ha a tartalom vagy a beszélgetés segít rendet tenni abban, hogy mit miért csinálsz. Például: ha eddig csatornákban gondolkodtál („Facebook, Google, TikTok”), és rájössz, hogy valójában a vásárlói út lépcsőiben kell gondolkodni („figyelem → bizalom → ajánlat → konverzió → visszatérés”). Jobb kérdéseket akkor kapsz, ha a szakértő nem csak választ ad, hanem rávilágít arra, hogy mi hiányzik a képből: ajánlat, pozicionálás, árazás, adatminőség, célcsoport, kreatív, landing oldal, ügyfélkezelés. Gyors hibajavítást pedig akkor, ha olyan dolgokat találtok, amik tipikusan „technikai” jellegűek: mérőkód hiányzik, rossz kampánycél, nincs konverziómérés, rossz események mennek, nincs kizáró lista, hibás UTM logika, vagy a landing oldalon alapvető bizalmi elemek hiányoznak.
Amit ritkán fogsz megkapni ingyen, az a mély diagnózis és a felelősség. Mert a mély diagnózishoz idő kell. Nem egy óra, hanem elemzés: adatok, interjúk, versenytér, ajánlat-architektúra, értékesítési folyamat, ügyfélszolgálat, logisztika, árrés, és a csapat kapacitása. Ha ezek nincsenek meg, akkor a tanács szükségszerűen általános lesz. És az általános tanácsoknak is van értékük, csak tudd, mire jók: irányt adnak a következő lépéshez, nem pedig végleges választ.
Magyar KKV-környezetben külön érdemes kimondani: sok esetben nem a hirdetés a probléma gyökere. A probléma gyakran a termék–ár–pozíció hármasban van, vagy abban, hogy a vállalkozás szervezetileg nem bírja el azt a mennyiséget, amit a marketing hozna. Ilyenkor az ingyenes tanácsadás maximum addig jut el, hogy „itt vannak a tünetek”. A valódi munka az, hogy a tünetek mögötti okot megtaláljátok és kezeljétek. Ez már felelősségvállalás, és az felelős szakembernél ritkán fér bele ingyen.
Az én gyakorlatom alapján az ingyenes tudás akkor ad valódi előrelépést, ha te is felkészült vagy: van legalább minimális mérési alapod, tudod, mi a cél, és tudod, milyen erőforrással rendelkezel. Ha ezek hiányoznak, akkor az ingyenes tanácsadás legnagyobb értéke nem a konkrét javaslat, hanem az, hogy rákényszerít: végre kimondod és leírod, hol tartasz. Ez sokszor az első felnőtt lépés egy vállalkozásban.
Az ingyenes tanácsadás kockázatai: felszínesség, általánosság, felelősség nélküli tanácsok
Az ingyenes tanácsadás kockázata nem az „ingyen” szóban van, hanem abban, hogy könnyű rossz helyre tenni. Három tipikus probléma van, és mindhárom visszatérő mintát mutat. Az első a felszínesség: diagnózis nélküli recept. Ilyenkor a tanács úgy hangzik, mint egy gyors megoldás: „csinálj több videót”, „tegyél ki több posztot”, „indíts remarketinget”, „írj jobb szöveget”. Ezek önmagukban nem hamis állítások, csak hiányzik belőlük a lényeg: miért pont ezt, milyen sorrendben, milyen keretek között, és milyen mérés mellett? Diagnózis nélkül a recept jellemzően nem a te problémádra készül, hanem egy általános mintára.
A második az általánosság. Magyar piacon ennek külön súlya van, mert a kereslet mérete, az árérzékenység, a bizalomhiány és a megszokások nagyon eltérnek attól, amit sok külföldi példa sugall. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb hazai vállalkozó ott csúszik el, hogy milliárdos cégek eszköztárát próbálja másolni egy tőkehiányos, bizalmatlanabb környezetben. Az ingyenes tanácsadásban ez azért probléma, mert sok ingyen tartalom eleve „tömegközönségre” készül. Egy mikro-vállalkozásnak viszont nem tömegtartalom kell, hanem prioritás és fókusz: mi az a 2–3 lépés, ami a jelenlegi helyzetében a legnagyobb valószínűséggel hoz értéket.
A harmadik a felelősség hiánya. Aki ingyen ad ötletet, az ritkán vállal elszámolást érte. Ez nem rosszindulat, hanem logika: nincs mögötte szerződés, nincs mögötte időkeret, nincs mögötte közös mérési rendszer. Emiatt a döntés kockázata nálad marad. Ha te ezt nem fogadod el, akkor könnyen belecsúszol abba a működésbe, hogy „a szakértő mondta”, tehát a felelősség nem a tiéd. Pedig a vállalkozásban ez mindig a tiéd lesz.
Van még egy negyedik, kevésbé látványos kockázat is: a túl sok tipp hamis kompetenciaérzetet ad. Ha sok rövid tanácsot kapsz, az agyad elkezdi összekeverni a „hallottam róla” érzést a „tudom csinálni” képességgel. Ezért van az, hogy sok vállalkozó hónapokig „optimalizálgat”, miközben valójában nincs rendszere. Ilyenkor nem a marketing romlik el, hanem a vezetői döntés minősége. Ez a csapda úgy kerülhető el, ha minden tanács mellé kőkeményen odateszed a kérdést: hogyan mérjük, hogy működik-e? Ha erre nincs válasz, akkor az a tanács legfeljebb ötlet szintjén marad, nem döntés szintjén.
Tanulási és döntési keret: így lesz az ingyenes tudásból üzletileg használható lépés
A legtöbb cég nem azért nem fejlődik, mert nincs hozzáférése ingyenes tudáshoz, hanem mert nincs rendszere a tudás beépítésére. Az ingyenes csatornák akkor működnek, ha te irányítod őket, nem pedig ők téged. Én ezt úgy hívom: kurátori szemlélet. Nem fogyasztasz mindent, hanem válogatsz, jegyzetelsz, és döntést csinálsz belőle. A legnagyobb különbség a „néztem egy videót” és a „beépítettem egy lépést” között az, hogy az utóbbinak van mérőszáma, felelőse és határideje.
Ha az ingyenes marketing tanácsadásból fejlődést akarsz, akkor a tanulásodnak is kell egy egyszerű sablon. Nem bonyolult, csak következetes. Én ezt javaslom:
- Probléma: Mi az a jelenség, amit látok? (például: sok kattintás, kevés érdeklődés)
- Hipotézis: Mi lehet az ok? (például: rossz ajánlat, gyenge landing, rossz célzás)
- Lépés: Mit változtatok? (egy konkrét módosítás)
- Mérőszám: Mit nézek? (konverziós arány, űrlap kitöltés, kosárelhagyás, CPA)
- Időkeret: Mikor döntök? (például 14 nap vagy 1000 kattintás)
- Döntés: Folytatjuk / módosítjuk / lezárjuk
Ez a sablon azért erős, mert megakadályozza a tipikus hibát: hogy egy új ötletet beépítesz anélkül, hogy tudnád, hozott-e bármit. És itt jön be a hosszabb távú gondolkodás: a marketing nem „heti akció”, hanem iteráció. Az iteráció pedig fegyelmet igényel. Ha ezt a fegyelmet felépíted, akkor az ingyenes tudásból tudástőke lesz, nem pedig szétesett inspirációhalom.
És van még egy lényeges pont: a keret nem csak a végrehajtásnak kell, hanem a figyelmednek is. Válassz havi tanulási fókuszt. Például: „pénztár optimalizálás”, „ajánlat-architektúra”, „hírlevél onboarding”, „Google Ads alapok”, „helyi szolgáltató vállalkozás leadgyűjtése”. Ehhez válassz 3–5 mélyebb anyagot. A többit jegyzeteld, de ne ugorj rá mindenre azonnal. Aki mindig mindent egyszerre csinál, az valójában semmit sem csinál végig.
„Az ingyenes tanács akkor ér valamit, ha a következő döntésedet tisztábbá teszi. Ha csak újabb ötleteket kapsz mérés nélkül, akkor nem tanácsot kaptál, hanem zajt.” – Dajka Gábor
Mikor elég az ingyenes tudás, és mikor éri meg fizetett tanácsadóval dolgozni
A váltás kérdését nem érzelmi alapon érdemes eldönteni („most spórolni kell”), hanem üzleti alapon. Én három szempontot nézek: kockázat, idő, hatás. Ha a döntés kockázata magas (például komoly költségkeretet viszel új csatornába), ha az idő kritikus (szezon, készlet, nyitás, piacra lépés), vagy ha a hatás szervezetszintű (árazás, pozicionálás, ajánlat, mérés rendberakása), akkor a fizetett szakértő nem luxus, hanem biztosítás. Azért, mert gyorsabban jut el oda, amit te csak sok drága kísérlettel tanulnál meg.
Az ingyenes tudás viszont tökéletes ott, ahol a kockázat kicsi és gyorsan lehet próbálkozni: egy tárgysor A/B variáció, egy CTA szöveg finomítása, egy termékoldal struktúrájának egyszerűsítése, vagy egy remarketing közönség kialakítása. Ezeknél van értelme tanulni és végrehajtani házon belül.
| Helyzet | Ingyenes forrás elég? | Fizetett tanácsadó indokolt? | Miért? |
|---|---|---|---|
| Taktikai kérdés (pl. hírlevél tárgysor teszt) | Igen | Nem feltétlen | Kis kockázat, gyors visszacsatolás, sok publikus minta. |
| Új csatorna indítása jelentős büdzsével | Feltételesen | Igen | A tanulópénz drága, megéri tapasztalatot bérelni. |
| Pozicionálás, árazás, ajánlat felépítése | Ritkán | Igen | Stratégiai súly, hosszú távú hatás, több területet érint. |
| Mérés, attribúció, adatminőség rendbetétele | Ritkán | Igen | Technikai összetettség, hibák költsége magas. |
| Tartalomnaptár és kommunikáció finomhangolása | Igen | Nem | Fegyelemmel és jó kerettel házon belül is megoldható. |
A táblázat lényege nem az, hogy „mindig fizess”, hanem az, hogy legyen egy logikád. A fizetett tanácsadás akkor térül meg, ha csökkenti a rossz döntések esélyét, és lerövidíti az utat. Az ingyenes tudás pedig akkor térül meg, ha felkészít arra, hogy a fizetett órákon ne alapfogalmakról beszéljetek, hanem döntésekről és megvalósításról.
30 napos akcióterv: hogyan csinálj rendet ingyenes tudásból, és közben mérhetően javulj
A cél nem az, hogy 30 nap alatt „megváltod” a marketingedet, hanem az, hogy kialakuljon egy működő rutin: baseline, hipotézis, változtatás, mérés, döntés. Az alábbi terv szándékosan költségkímélő, és arra épít, hogy a legtöbb vállalkozásnál a gyors javulás nem a nagy ötletből, hanem a rendszerhibák megszüntetéséből jön.
- 1. hét – Diagnózis: rögzíts 3 kiinduló mutatót (például: látogatók száma, konverziós arány, kosárelhagyás vagy érdeklődő/lead arány). Írj le egy konkrét 30 napos célt. Ne legyen túlzó. A cél legyen mérhető.
- 2. hét – Hipotézis és gyors javítás: válassz ki 3 hipotézist, és csak ezeken dolgozz. Példa: CTA szöveg, bizalmi elemek, űrlapmezők száma, ajánlat megfogalmazása. Ne tíz dolgot változtass egyszerre.
- 3. hét – Tartalom és utánkövetés: készíts 2–3 rövid, informatív anyagot a fő kifogásokra (szállítás, garancia, használat, eredmények, összehasonlítás). Kapcsold hozzájuk az utánkövetést: e-mail sorozat vagy remarketing, ami nem nyomulós, hanem tisztázó.
- 4. hét – Ellenőrzés és döntés: zárd a hónapot azzal, hogy előveszed a számokat, és döntesz: mi működött, mi nem. Ha akarsz ingyenes 1:1 konzultációt, ide időzítsd, és vidd magaddal a méréseket.
Ha ezt a 30 napot megcsinálod, akkor két dolgot nyersz: javulást (még ha kicsit is), és egy döntési alapot. A legtöbb vállalkozó egyikből sem kap eleget, mert a marketinget ötletszinten kezeli. És itt jön be az a rész, amit sokan nem szeretnek hallani: a marketing nem csak kreatív, hanem menedzsment. Aki nem menedzseli, azt a piac menedzseli helyette.
Hogyan hozd ki a legtöbbet egy ingyenes 1:1 konzultációból
Az ingyenes első beszélgetés akkor jó, ha a célját te határozod meg. Nem az a cél, hogy a másik fél „kitalálja” a vállalkozásodat, hanem az, hogy te tisztábban lásd, mi a következő lépésed, és hogy az adott szakértő gondolkodása passzol-e hozzád. Ehhez két dolog kell: felkészülés és keretezés.
Felkészülés alatt nem azt értem, hogy napokig prezentációt gyártasz. Elég egy egyoldalas összefoglaló, amit akár a hívás előtt átküldesz. Tartalma:
- Mit árulsz, kinek: 2–3 mondatban, pontosan.
- Mi a cél 90 napra: nem „több vevő”, hanem például „+30% lead a mostani minőség mellett”.
- Mi a baseline: látogatók, konverziók, átlagos kosárérték vagy lead arány, reklámköltség.
- Mi a szűk keresztmetszet szerinted: például pénztár, ajánlat, bizalom, célzás.
- Milyen erőforrásod van: idő, csapat, büdzsé, kivitelező.
A keretezés pedig azt jelenti, hogy megmondod, milyen választ vársz. Nem „mondj valamit”, hanem például: „Szeretnék 3 priorizált lépést, aminek a hatását 14 nap alatt mérni tudom, és szeretném látni, hogy te milyen logika alapján priorizálsz.” Ezzel máris kiderül, hogy az illető szakember-e, vagy csak jól beszél.
Konkrét kérdések, amik szinte mindig működnek:
- „Mi az a 3 adat, ami nélkül nem adsz tanácsot?”
- „Ha csak egy dolgot javíthatnánk most a rendszerben, mi lenne az, és miért?”
- „Milyen tesztet futtatnál le 14 nap alatt, ami alapján dönteni lehet?”
- „Mi az a jel, amikor azt mondod: itt nem a hirdetés a probléma?”
- „Ha most adok egy kis tesztbüdzsét, hogyan osztanád fel, és mire figyelnél?”
Az ingyenes hívás végén legyen egy rövid összegzésed: mi volt az első számú hipotézis, mi a következő lépés, mi a mérés, és mi az időkeret. Ha ez nincs, akkor a hívás inkább inspiráció volt, nem üzleti döntéstámogatás.
Fizetett tanácsadóval dolgozni: mit kérj, mit rögzíts, és mitől óvakodj
Amikor fizetett tanácsadásra váltasz, valójában nem „tudást” veszel, hanem kockázatcsökkentést és gyorsabb döntést. Ezért a legnagyobb hiba az, amikor a vállalkozó ár alapján választ, és közben nem kér semmilyen keretrendszert. A jó szakember nem attól jó, hogy mindent megígér, hanem attól, hogy pontosan lehatárolja, mit vizsgál, mit nem, és milyen döntéshez ad alapot.
Mit érdemes rögzíteni már az elején?
- Cél és mérőszám: ne „forgalomnövelés”, hanem egy konkrét mutató javítása egy konkrét időkeretben.
- Deliverable: mit kapsz kézhez? (audit dokumentum, prioritáslista, kampányváz, mérési terv, workshop jegyzet)
- Időkeret és szerepek: ki mit csinál, milyen határidővel. A tanácsadás nem kivitelezés.
- Adatigény: milyen hozzáférések, milyen adatok kellenek (Analytics, Ads, CRM, webshop admin).
- Kommunikáció: hány egyeztetés, milyen csatornán, hogyan történik a visszacsatolás.
Mitől óvakodj? A „garantált eredmény” típusú ígéretektől, ha nincs diagnózis. A mindent vállaló ügynökségektől, akik egy hívás alapján már „tudják, mi a baj”. A homályos árazástól, ahol nem világos, mit kapsz. És attól is, amikor a szakértő nem kérdez eleget. Ha valaki nem kérdez az ajánlatodról, árrésről, célcsoportodról, eddigi méréseidről és szervezeti kapacitásodról, akkor nagy eséllyel nem tanácsadást ad, hanem véleményt.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a jó tanácsadásban van egy kemény, de felszabadító elem: a szakember kimondja, mi az, amire most nem érdemes pénzt költeni. Ez sokszor többet ér, mint tíz „ötlet”. A vállalkozó azért fizet, hogy gyorsabban találjon fókuszt, ne pedig azért, hogy még több irányba induljon el.
Ha a magyar piac sajátosságait nézzük: a bizalom felépítése gyakran többet számít, mint egy agresszív akció. Emiatt egy jó tanácsadó nem csak kampányt néz, hanem a márka és az ajánlat hitelességét is. És igen, sokszor ez az a pont, amikor a vállalkozó rájön: nem csak hirdetési gondja van, hanem vállalkozásvezetési kérdései is. Itt válik el a technikus és az üzleti szemléletű tanácsadó.
Mérési rendszer: így igazolod vissza, hogy megérte-e az ingyenes tanács vagy a fizetett együttműködés
Mérés nélkül minden tanács hitkérdés. És ezt nem rosszindulatból mondom, hanem azért, mert a marketingben nagyon könnyű összekeverni a mozgást a haladással. Lehet, hogy hetente változtatsz valamit, de ettől még nem biztos, hogy jobban teljesít a rendszered. A mérés feladata az, hogy megmondja: a változtatásnak volt-e üzleti hatása.
Egy egyszerű, vállalkozóbarát megközelítés:
- Válassz max. 3 vezető mutatót (például: konverziós arány, lead arány, CPA / költség per konverzió).
- Válassz 1 üzleti mutatót (például: bevétel vagy fedezet, ha tudod mérni).
- Minden beavatkozást naplózz: dátum, mit változtattál, mi volt a hipotézis, mi volt az időkeret.
- Ne egy nap alapján dönts. Legalább egy értelmezhető időablakot adj neki (például 14 nap vagy egy minimális forgalmi mennyiség).
A megtérülés gondolkodásmódját is érdemes rendbe tenni. A legegyszerűbb képlet: inkrementális eredmény – teljes ráfordítás. A teljes ráfordításba ne csak a pénzt számold bele, hanem a munkaórát is. Egy ingyenes tanácsadás is lehet drága, ha 20 órád megy el a rossz irányú kísérletezésre. És egy fizetett tanácsadás is lehet olcsó, ha megspórol neked egy hónap hibás működést.
Ha kicsi a forgalmad, ne bonyolítsd túl az attribúciót. Idősoros összevetés, kontrollidőszak, és a naplózás sokszor elég. A lényeg a következetesség. Aki mér, az tanul. Aki nem mér, az csak remél. A vállalkozásban a remény drága sport.
És itt jön be az, amit sokan nem szeretnek: a marketingben a „jó döntés” gyakran az, hogy lezársz egy tesztet. Nem azért, mert kudarc, hanem azért, mert információt kaptál. Ha nincs mérhető különbség, akkor továbblépsz. Ez a szemlélet különbözteti meg a tanuló vállalkozót a kapkodó vállalkozótól.
Etika és közösség: mikor adj te is ingyen, és hogyan ne válj kizsákmányolhatóvá
Az ingyenes tudás ökoszisztémája akkor erős, ha nem csak kiveszünk belőle, hanem bele is teszünk. Én alapvetően támogatom, hogy a vállalkozók osszanak meg tapasztalatot, mert ez emeli a piac színvonalát. Viszont ezt érdemes úgy csinálni, hogy ne sértsd a saját üzleti érdekeidet, és ne vidd félre a többieket sem.
Hogyan adj ingyen úgy, hogy közben tiszta maradjon a keret?
- Ossz meg folyamatot, ne üzleti titkot. A gondolkodásmód többet ér, mint a konkrét beállítások listája.
- Mondd el a korlátokat: milyen mintán, milyen piacon, milyen erőforrással működött.
- Válaszolj konkrét kérdésre, ne „mindent szeretnék” típusú kérésekre.
- Irányíts a nyilvános anyagaidra, és mondd ki: a diagnózis idő és adat, az már fizetős.
Az egyik legfontosabb etikai alapelv a marketingben: a másik fél ne legyen rosszabb helyzetben attól, hogy találkozott a tanácsoddal. Ezért nem szeretek „instant tippeket” puffogtatni kontextus nélkül. A vállalkozó könnyen ráteszi magára a rossz sablont, és utána még jobban elromlik a rendszere. A felelős hozzáállás az, hogy segítesz kérdéseket feltenni, és keretet adsz a döntéshez.
Ha te is szolgáltató vagy, az ingyenesség stratégia is lehet: lehet reputációépítés, lehet lead generálás, lehet piac edukáció. De akkor működik jól, ha te határozod meg a keretet. A „mindent ingyen” kultúra hosszú távon nem segít senkinek: sem a szakembernek, sem a vállalkozónak. A jó együttműködés mindig tiszta csere.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Az ingyenes marketing tanácsadás nem ellenség. De nem is megváltás. Egy eszköz, amit vagy te irányítasz, vagy ő irányít téged. A legtöbb vállalkozó ott csúszik el, hogy az ingyenes tartalmat „megoldásnak” nézi, nem pedig felkészülésnek. Pedig az ingyenes tudás legnagyobb értéke az, hogy megtanít jó kérdéseket feltenni. A vállalkozásban a kérdés minősége sokszor többet ér, mint az első válasz.
Én keményebben fogalmazok: ha strukturálatlanul gyűjtöd a tippeket, akkor nem fejlődsz, csak elfáradsz. És közben azt hiszed, hogy dolgozol a cégeden, miközben valójában csak fogyasztod a tartalmat. A fejlődés ott kezdődik, amikor leírod: mi a cél, mi a baseline, mi a hipotézis, mi a mérés, és mikor döntesz. Ez nem romantikus, viszont üzletileg működik.
A fizetett tanácsadás pedig akkor éri meg, amikor nagy a tét. Amikor árazásról, pozicionálásról, ajánlatról, vagy komoly büdzséről döntesz, ott egyszerűen túl drága a tapogatózás. Ilyenkor bérelni kell a tapasztalatot. Nem azért, mert „nem vagy elég okos”, hanem azért, mert időt veszel. A sikeres vállalkozó nem mindent maga tanul meg a legdrágább úton. Kiszámolja, hol olcsóbb tanulni, és hol olcsóbb fizetni.
Ha egy mondatban akarom összefoglalni: a jó tanács nem helyetted dönt, hanem tisztábbá teszi a döntésedet. Ha így állsz hozzá, nem leszel kiszolgáltatott sem az ingyenes tippeknek, sem a fizetett ígéreteknek. Lesz kereted. És aki keretben gondolkodik, azt nehezebb megvezetni.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Mire elég az ingyenes marketing tanácsadás egy induló vállalkozásnál?
Arra bőven elég, hogy rendbe tedd az alapokat: fogalmak, csatornák szerepe, mérési minimum, első kampánylogika, és a leggyakoribb hibák elkerülése. Ha viszont a vállalkozásod ajánlata, árazása vagy pozicionálása bizonytalan, ott az ingyenes tartalom sokszor csak tüneti tanácsokat ad. Ilyenkor érdemes legalább egy célzott, fizetett diagnózist kérni, mert ez a döntési alapot adja meg.
Honnan tudom, hogy az „ingyenes audit hívás” valójában értékesítési hívás?
Onnan, hogy a beszélgetés elején mennyit kérdeznek, és mennyire gyorsan ajánlanak megoldást. Ha 10–15 perc alatt „tudják, mi a baj”, miközben alig kérdeztek a számaidról, ajánlatodról és erőforrásaidról, akkor inkább értékesítési hívásról van szó. Ettől még lehet hasznos, csak kezeld a helyén: validálj irányt, és figyeld a gondolkodásmódot.
Milyen adatokat vigyek magammal egy ingyenes konzultációra?
Legalább ennyit: 30 nap látogatószám, konverzió vagy lead mennyiség, konverziós arány, hirdetési költség, és ha tudod, az átlagos kosárérték vagy átlagos ügyfélérték. Plusz: melyik lépcsőnél esnek ki az emberek (termékoldal, kosár, pénztár). Ha ezek megvannak, a beszélgetés nem érzésekre épül, hanem valós helyzetre.
Mi a helyzet a magyar piacon: van elég minőségi ingyenes tudás?
Van, de zaj is van bőven. A magyar piac sajátosságai (árérzékenység, bizalom kérdése, kisebb piacméret) miatt különösen fontos, hogy ne csak külföldi példákat másolj. A jó módszer: válassz havi fókuszt, és ahhoz keress pár mélyebb anyagot, ne napi tippeket fogyassz. A közösségi tereket pedig konkrét kérdésre használd, számokkal és kontextussal.
Mikor mondjam azt, hogy „oké, most már fizetek tanácsadónak”?
Akkor, ha a döntés kockázata nagy, ha sürget az idő (szezon, nyitás, készlet), vagy ha a feladat túl sok mindent érint egyszerre (árazás, ajánlat, mérés). Ilyenkor a fizetett tanácsadás nem költségként, hanem kockázatcsökkentésként értelmezhető. A cél, hogy gyorsabban és kevesebb mellélövéssel juss el egy működő megoldásig.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha ingyenes vagy fizetett marketing tanácsadásra készülsz, ezt azért ajánlom, mert rávilágít arra, hogyan érdemes fejben és hozzáállásban felkészülni egy ilyen helyzetre, hogy ne sodródj, hanem te vezesd a beszélgetést.
Források
- Shampan’er, K. & Ariely, D. (MIT): Zero as a special price: The true value of free products (PDF).
- Why the Unskilled Are Unaware: Further Explorations of (Absent) Self-awareness Among the Incompetent (PubMed Central).
- Sheena S. Iyengar – Publications (a választási túlterhelés témájához kapcsolódó publikációk listája).
