Marketing tanácsadás indulóknak

Ha a vállalkozásod növekedését úgy képzeled el, hogy „feladunk pár hirdetést, és majd jönnek a vevők”, akkor ma már nem a versenytársaiddal, hanem a valósággal vitatkozol. A platformok zsúfoltak, a figyelem szűk, a fogyasztó fáradt, és közben a vállalkozó ugyanazzal a kérdéssel kel és fekszik: „miért nem látszik a költés a kasszában?”. Az online hirdetés önmagában csak egy hangosítás. Ha a mondanivaló, az ajánlat, a célcsoport és a mérés nincs rendben, akkor csak drágábban fog kiderülni, hogy valójában mi a problémád. A marketing nem attól lesz marketing, hogy Facebookon és Google-ben jelen vagy. A marketing attól lesz üzletileg értelmes, hogy a vállalkozásod logikájára épül: milyen problémát oldasz meg, kinek, mennyiért, milyen ígérettel, milyen bizalommal, milyen folyamatban, és hogyan bizonyítod be a vevőnek, hogy nem kockáztat feleslegesen. Ezért mondom azt, hogy a marketing valójában vezetői feladat is. Nem a „posztolás” és nem a „hirdetéskezelés” a lényeg, hanem a döntéssorozat, amivel egy bizonytalan érdeklődőt kényelmesen eljuttatsz a vásárlásig, majd megtartod, hogy legközelebb is tőled vegyen. A növekedés ott kezdődik, amikor a vállalkozó hajlandó szembenézni azzal, hogy a marketing a termékhez, az árhoz, a szolgáltatáshoz és a folyamataihoz is hozzá fog nyúlni. Ha ezt elfogadod, onnantól a marketing nem hangoskodás, hanem rendszer. A következő kérdés tehát nem az, hogy „hol hirdessek”, hanem az, hogy „mi legyen az a stratégia, amiben a hirdetés csak egy eszköz, nem pedig maga az üzlet”.

Miért bukik el a „legyél jelen” megközelítés

A „legyél jelen Facebookon és Google-ben” tanács látszólag ártatlan, valójában veszélyes. Azért veszélyes, mert elhiteti veled, hogy a csatorna a megoldás. A csatorna csak egy helyszín. Ha egy rossz üzenetet egy rossz ajánlattal, rossz célzásra, rossz mérés mellett viszel ki, akkor a csatorna lesz a hibás a fejedben, miközben valójában a rendszerből hiányzik néhány alap elem. Tipikus jelenség: a vállalkozó egyik héten akciózik, a másik héten „márkázik”, a harmadikon „értéket ad”, a negyediken meg pánikból mindent újrakezd. Nincs fókusz, nincs prioritás, nincs egyértelmű cél, ezért nincs következetes tanulás sem. Ilyenkor a kampányok nem épülnek egymásra, a kreatívok nem egy gondolat köré szerveződnek, az e-mail lista nincs használva, a weboldal nem támogatja a döntést, és a mérés legfeljebb kattintásig jut el. A vállalkozó meg közben dolgozik, szállít, ügyfélszolgálatot csinál, és várja, hogy a marketing „valahogy” megoldja a növekedést. Nem fogja. Az online térben a fogyasztó nem azért nem vesz, mert „nem látja a hirdetésedet”, hanem mert nem érzi elég tisztán, hogy miért pont tőled vegyen, mi történik a pénzéért, és mi a kockázata annak, ha dönt. A „jelenlét” nem oldja meg a bizalmat, az ár-érték arányt, a pozicionálást, a szűk keresztmetszeteket a rendelési folyamatban, és nem oldja meg azt sem, ha a terméked túl sok mindenkinek akar szólni. A marketingben a legerősebb előnyöd sokszor az, hogy hajlandó vagy nemet mondani: nem mindenkinek, nem minden csatornán, nem minden üzenettel. Ha ezt a gondolkodást beviszed, akkor a következő logikus lépés az, hogy tisztázzuk: mitől „egyedi” egy stratégia, és miért nem lehet sablonból jól növekedni.

Egyedi marketingstratégia: mit jelent valójában

Az „egyedi stratégia” nem azt jelenti, hogy kitalálunk valami látványos kampányötletet, amitől hirtelen mindenki rólad beszél. Az egyedi stratégia azt jelenti, hogy a vállalkozásod adottságaihoz igazítjuk a növekedés útját. Más a helyzet egy lokális szolgáltatónál és egy országos webáruháznál. Más, ha magas az árrésed, és más, ha versenyárazott piacon mozogsz. Más, ha az átlagos vásárlás gyakori és kicsi, és más, ha ritka és nagy. Más, ha hosszú a döntési folyamat (B2B, komplex szolgáltatás), és más, ha impulzus jellegű a vásárlás. Ezek mind olyan paraméterek, amelyeket sablon nem fog helyetted végiggondolni. A stratégia lényege a választás és a sorrend: mit csinálsz először, mit később, mit miért hagysz ki, és milyen mérőszámokkal bizonyítod be magadnak, hogy haladsz. Egy jól felépített stratégia nem csak csatornákat sorol, hanem üzleti logikát ad: hogyan teremtesz keresletet, hogyan fogod meg a már meglévő keresletet, hogyan alakítasz ki bizalmat, hogyan gyorsítod a döntést, és hogyan növeled az ügyfélértéket úgy, hogy közben ne égj ki, és ne menjen rá minden pénzed hirdetésre. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb hazai mikro- és kisvállalkozó ott csúszik el, hogy taktikai szinten gondolkodik: kreatív, poszt, hirdetés, weboldal. Pedig az igazi kérdés stratégiai: mi az a pozíció, amiben a vevő fejében te nem „még egy opció” vagy, hanem az értelmes választás. Ha ezt a pozíciót nem tudod kimondani egy mondatban, akkor a marketinged szét fog folyni. A stratégia egyik legpraktikusabb tesztje az, hogy meg tudod-e mondani: „kinek, miért, miben vagyok jobb, és ez mennyibe kerül”. Ha ez megvan, akkor lehet csatornákat válogatni és kampányokat építeni. Ha nincs meg, akkor a csatornák csak felerősítik a bizonytalanságot. A következő lépés ezért az, hogy megértsük: a döntések hogyan születnek, és hogyan lehet ezt etikusan a marketingben használni.

Marketingpszichológia a gyakorlatban (pszichológus szerep nélkül)

Fontos tisztázni: nem vagyok pszichológus, és nem is játszom el azt. Viszont marketingesként és business coachként naponta látom, hogy a vásárlói döntések nem úgy működnek, ahogy a vállalkozók elképzelik. A vállalkozó azt hiszi, hogy a vevő leül, mérlegel, összehasonlít, majd racionálisan választ. A valóságban a vevő gyakran gyorsít: rövidít, szűr, halaszt, és közben a fejében egyetlen kérdés ismétlődik: „megéri nekem most ezzel foglalkozni?”. Ebből következik, hogy a marketingednek nem „meggyőzőnek” kell lennie, hanem világosnak és kockázatcsökkentőnek. A figyelem a legszűkebb erőforrás, ezért az üzenetednek hamar át kell mennie. A túl sok opció bénít, a túl sok szöveg fáraszt, a túl sok ígéret gyanússá válik. A bizalom jelei (garancia, hiteles visszajelzés, átlátható feltételek, érthető folyamat, emberi elérhetőség) sokszor erősebbek, mint bármilyen „kreatív” ötlet. Ha például egy szolgáltatást adsz el, akkor nem elég azt mondani, hogy „jó vagyok”. A vevő azt akarja tudni, hogyan fog kinézni a közös munka, milyen eredményre számíthat, mi lesz az ő feladata, és mi történik, ha nem jön össze. Etikai oldalról ez azért lényeges, mert a marketingpszichológia nem manipulációra való. Arra való, hogy a döntést egyszerűbbé tedd, ne pedig arra, hogy elrejtsd a kockázatokat. A vállalkozók egy része azért fél a „pszichológiai” szemlélettől, mert összekeveri a befolyásolást az átveréssel. Pedig a jó marketing a tisztatartásról szól: rendet tesz a vevő fejében. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piac árérzékenysége mögött sokszor nem csak pénzhiány van, hanem bizalmi óvatosság is: túl sok volt a rossz tapasztalat, ezért a vevő gyorsan kiszúrja a ködös üzenetet. Ha ezt megérted, akkor a stratégia egyik fő célja az lesz, hogy a vevőnek ne kelljen „hinnie” benned, elég legyen „értenie” téged. Innen pedig egyenes út vezet a helyzetelemzéshez: ha nem tudod, hol állsz, nem fogod tudni, min kell változtatni.

Piaci elemzés és helyzetelemzés vállalkozóknak

A marketingtanácsadás ott kezdődik, ahol a legtöbb vállalkozó abbahagyja: a számoknál és a valós piaci helyzetnél. Nem azért, mert a marketing „számolgatás”, hanem mert a növekedés mindig korlátok között történik. Van büdzséd, van árrésed, van kapacitásod, van időd, és van egy piac, amiben mindenki versenyez a figyelemért és a pénzért. A helyzetelemzés első része belső: mi a terméked vagy szolgáltatásod valódi erőssége, hol van a profitod, melyik ügyfél hozzád passzol, és melyik viszi el az idegrendszeredet. Itt érdemes megnézni a kosárértékeket, a visszatérési arányt, az ügyfélszolgálati terhelést, a reklamációkat, a lead időt, és azt is, hogy a vállalkozásod mennyire skálázható. A második rész külső: kik a közvetlen versenytársaid, kik az alternatíváid (akikre a vevő ugyanazt a problémát bízza, csak máshogy), és mi a piaci normál. Itt nem az a cél, hogy lemásold a konkurenciát, hanem hogy megértsd, mihez képest ítélkezik a vevő. Ha a vevő fejében a te terméked „ugyanaz, mint a többi, csak drágább”, akkor hiába hirdetsz. A harmadik rész technikai: honnan jön a forgalmad, mit mérsz, és mit nem látsz. Meglepően gyakori, hogy a vállalkozó olyan kampányokról beszél, amelyekről valójában nincs rendes adat, mert nincsenek jó konverziók, nincs összekötve a rendszer, és a döntések érzésre mennek. Ilyenkor a tanácsadás egyik első feladata a „mérhetőség” rendbetétele, mert enélkül minden optimalizálás vakrepülés. A helyzetelemzés végén kell kijönnie egy tiszta képnek: mi a fő szűk keresztmetszeted. Lehet, hogy nem elég a kereslet, lehet, hogy rossz a weboldal, lehet, hogy az ajánlatod nem vonzó, lehet, hogy az árképzésed rossz, vagy épp a kiszolgálás nem bírja a növekedést. Csak ezután van értelme arról beszélni, hogy hogyan pozicionálj és milyen ajánlatot építs, mert a növekedés nem „hirdetés kérdés”, hanem döntési kérdés.

Positionálás, ajánlat és árstratégia

A hazai KKV-k egyik legdrágább hibája az, amikor mindent az áron akarnak megoldani. „Legyek olcsóbb, és akkor jönnek.” Ez rövid távon néha működik, hosszú távon szinte mindig rombol: leviszi az árrést, rászoktat a kuponra, és olyan ügyfeleket vonz, akik az első alkalommal még elviselhetők, a harmadik alkalomra viszont szétszedik a működésedet. Az ár nem csak szám, hanem üzenet. A positionálás pedig az a mondat, ami a vevő fejében elhelyez: te miben vagy más, és az miért releváns. Tegyük fel, hogy egy átlagos magyar KKV-nál a termék jó, a szolgáltatás korrekt, és a tulajdonos dolgozik becsülettel. Ettől még nem lesz megkülönböztetés. A marketing itt nem „kitalál”, hanem leszed: kibontja, mi az, ami ténylegesen érték, és azt lefordítja a vevő nyelvére. Például: gyorsaság, megbízhatóság, egyszerű folyamat, garancia, szakértelem, készletbiztonság, ügyfélszolgálat, szállítási élmény, vagy épp egy szűk célcsoport, akinek te értesz a problémájához. Az ajánlatépítés ennél is kézzelfoghatóbb: mit kap a vevő pontosan, milyen csomagban, milyen feltételekkel, milyen kockázatcsökkentéssel. Sokszor elég egy jobb csomagolás: egyértelműbb szolgáltatáscsomagok, tiszta ígéretek, reális határidők, és olyan bónuszok, amelyek nem költségesek neked, de értéket adnak a vevőnek (például útmutató, onboarding, ellenőrző lista, garancia). Az árstratégia pedig nem „érzés”, hanem a célod, a versenyhelyzet és a kapacitásod közös metszete. Ha prémiumként akarsz működni, akkor a kommunikációdnak is prémiumot kell kommunikálnia: rend, átláthatóság, időponttartás, minőségbiztosítás. Ha tömegpiacon vagy, akkor a folyamatodnak kell hatékonynak lennie: egyszerű választás, gyors rendelés, stabil logisztika. Dajka Gábor tapasztalata szerint a növekedés a legtöbbször nem új csatornán múlik, hanem azon, hogy az ajánlatot úgy fogalmazod-e meg, hogy a vevőnek ne kelljen túl sokat gondolkodnia. Ha ez a rész összeáll, akkor tudunk csatornát választani úgy, hogy ne szórjuk szét a büdzsét.

Marketingcsatornák kiválasztása és priorizálása

A csatornaválasztás akkor lesz jó, ha nem divatból, hanem vásárlói viselkedésből indulsz. A kérdés nem az, hogy „melyik platform a legjobb”, hanem az, hogy a te vevőd hol és milyen állapotban találkozik a problémával, amit megoldasz. Ha valaki azonnali megoldást keres (például „kazán szerelő ma”, „fogorvos ügyelet”, „szállás ma”), ott a keresés logikája erős. Ha valaki inspirációt keres (életmód, szépség, hobbi), ott a tartalom és a közösségi felületek erősebbek. Ha komplex döntést hoz (B2B, nagy értékű szolgáltatás), ott a bizalomépítés, a referenciák és a szakmai tartalom sokszor nyer. A priorizálás azért lényeges, mert a vállalkozói erőforrás véges. Két csatornát rendesen vinni nehéz, ötöt rendesen vinni a legtöbb mikrovállalkozónak illúzió. Ezért a jó stratégia szűkít. Általában érdemes külön választani a kereslet-megfogó csatornákat (ahol már keresnek) és a kereslet-építő csatornákat (ahol még nem keresnek, de felkelted az igényt). A kereslet-megfogó eszközök között ott van a keresőhirdetés, a keresőoptimalizálás, az árösszehasonlítók bizonyos piacokon, és sokszor a local jelenlét. A kereslet-építő eszközök között ott a tartalom, a videó, a közösségi kommunikáció, az e-mail lista építése, és a partneri együttműködések. A csatornáknál azonban van egy még fontosabb tényező: a kreatív forma. Nem mindegy, hogy te mennyire tudsz videót gyártani, mennyire tudsz írni, mennyire tudsz képet adni, mennyire tudod bemutatni a folyamatot. Ha a vállalkozásod természetéből adódóan erős a „bemutatás” (például szolgáltatás, oktatás, tanácsadás), akkor a videó és a hosszabb edukáció működhet. Ha erős a „választható termék” (webáruház), akkor a strukturált kategóriák, a jó termékoldalak, a keresés és a remarketing lehet hatékonyabb. Megint: nincs univerzális recept. Dajka Gábor tapasztalata szerint a csatornaválasztás legjobb mércéje az, hogy mennyire tudod kontrollálni a költséget és mennyire tudod mérni az eredményt. És itt érünk el a következő témához: a méréshez és az optimalizáláshoz, ami nélkül a marketing pénzégetés marad.

Mérés, riportálás és optimalizálás

A marketingben nem az a probléma, hogy nincs adat, hanem az, hogy túl sok, és közben a vállalkozó nem tudja, melyik szám mit jelent üzletileg. A kattintás és a megjelenés önmagában semmit nem mond a profitodról. Az optimalizálás alapja ezért egy egyszerű rend: először tisztázod, mi a cél (bevétel, profit, lead, foglalás, kosárérték, visszatérés), utána meghatározod, mi számít konverziónak, és csak ezután nézed a csatorna számokat. A riportálásnak vezetői kérdésekre kell választ adnia: mennyibe kerül egy ügyfél, mennyi bevételt hoz, mennyi idő alatt térül meg, és hol szökik el a folyamat. Ehhez gyakran rendbe kell tenni a technikát (követőkódok, események, konverziók, CRM, webshop mérések), de a lényeg nem a technika, hanem a döntés. Egy jó marketingrendszer kísérletezik, de nem összevissza. Kitalálsz egy hipotézist (például: „ha világosabb a csomag, nő a foglalás”), készítesz egy tesztet, megadod az időkeretet, és utána döntesz. A vállalkozók gyakran ott rontják el, hogy túl gyorsan akarnak eredményt, ezért két nap után mindent lecserélnek, és soha nem tanulnak. A másik gyakori hiba, hogy túl sokat optimalizálnak a felszínen: gombszín, posztidő, kreatív variáció, miközben az ajánlat és a pozicionálás a gond. A harmadik hiba, hogy nem törődnek a saját adatvagyonukkal. A külső platformok változnak, az adatvédelem szigorodik, az algoritmusok átíródnak, ezért a hosszú távú stabilitást az adja, ha építed a saját csatornáidat: e-mail lista, visszatérő közönség, közvetlen kapcsolat, márkaemlékezet. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legjobb marketingköltség az, amit nem kell újra és újra kifizetned ugyanazért a figyelemért. Ezért az optimalizálás nem csak költségcsökkentés, hanem értékteremtés: jobb termékoldal, jobb onboarding, jobb ügyfélélmény, jobb ajánlat. Ha ezt a szemléletet beviszed, akkor a marketingtanácsadás is érthetőbbé válik: nem arról szól, hogy valaki „beállít egy kampányt”, hanem arról, hogy együtt rendet tesztek a rendszerben.

Marketingtanácsadás folyamata lépésről lépésre

A marketingtanácsadás akkor ad értelmet, ha nem egy alkalmi ötletbörze, hanem struktúrált munka. Nálam a logika egyszerű: felmérés, stratégia, megvalósítási terv, mérés, finomhangolás. Az első szakaszban tisztázzuk, mit árulsz, kinek, milyen árréssel, milyen kapacitással, és mi a valódi cél (nem csak „több vevő”, hanem például: „stabilabb bevétel”, „jobb ügyfélminőség”, „kisebb függés egyetlen csatornától”). A második szakaszban kijön egy stratégiai váz: pozicionálás, ajánlat, üzenet, csatorna-sorrend. A harmadikban ebből kampányterv lesz: mit kommunikálsz, milyen tartalommal, milyen gyakorisággal, milyen költési kerettel, és mit mérünk. A negyedikben pedig jön a valóság: futtatás, riport, döntés. A tanácsadás gyakorlati eredménye akkor lesz kézzelfogható, ha a végén nem csak „okos gondolatok” maradnak, hanem konkrét feladatlista, felelősök és határidők. Ez azért lényeges, mert a vállalkozó ideje drága. A tanácsadó nem varrja a válladra a munkát, hanem olyan működést ad, amit a saját csapatod (vagy alvállalkozóid) végre tudnak hajtani. A folyamat tipikusan így néz ki:

1. Helyzetkép és audit: weboldal, ajánlat, csatornák, mérés, ügyfélút, versenyhelyzet.
2. Célok és prioritások: mi az első számú szűk keresztmetszet, mit csinálunk először.
3. Stratégiai döntések: pozicionálás, csomagok, árlogika, üzenetek.
4. Kampány- és tartalomterv: csatornánkénti feladatok, kreatív irányok, ütemezés.
5. Mérés és riport: mit figyelünk heti szinten, mit havi szinten, mikor döntünk.

Fontos, hogy a tanácsadás és a kivitelezés két külön műfaj. Van, amikor elég tanácsadás, mert van belső embered, aki megcsinálja. Van, amikor kivitelezés is kell, mert nincs erőforrás. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb konfliktus ott keletkezik, amikor a vállalkozó nem mondja ki, hogy mennyi időt és pénzt tud rászánni a megvalósításra. A stratégia csak akkor érték, ha át is megy a működésbe. Innen már csak egy kérdés marad: kinek való ez a folyamat, és mikor érdemes belevágni.

Kinek való a marketingtanácsadás

A marketingtanácsadás nem csak „baj esetén” hasznos. Hasznos akkor is, amikor növekednél, de nem akarsz szétesni. Az első tipikus helyzet az indulás: van terméked vagy szolgáltatásod, de nincs tiszta pozíciód, nincs üzeneted, és a költésed inkább tanulópénz. Ilyenkor a tanácsadás felgyorsítja a piacra lépést, mert kevesebb lesz a felesleges kör. A második tipikus helyzet a kis csapat (1–10 fő): van bevétel, de a marketing esetleges, a vállalkozó fejében van minden, és a növekedés mindig kapacitásproblémába ütközik. Ilyenkor rendet teszünk: mi a fókusz, mi a sorrend, mit kell kiszervezni, és mit kell házon belül tartani. A harmadik helyzet a már működő, de stagnáló vállalkozás: drágul a hirdetés, erősödik a konkurencia, csökken a figyelem, és a régi módszerek egyre kevesebbet hoznak. Ilyenkor a tanácsadás legnagyobb értéke a friss szem és a józan priorizálás. A növekedés nem attól jön, hogy „még egy csatorna”, hanem attól, hogy az eddigi rendszeredet újraszervezed. Az alábbi táblázat segít gyorsan beazonosítani, hol állsz:

Magyar sajátosság, hogy sok vállalkozó óvatos a tanácsadókkal, mert túl sok a hangzatos ígéret. Ez egészséges óvatosság. A jó tanácsadás nem ígér „gyors csodát”, hanem rendszert ad, és megmondja, mihez kell a te munkád. Dajka Gábor tapasztalata szerint az a vállalkozó profitál a legtöbbet, aki képes felelősséget vállalni: vagyis nem csak eredményt akar, hanem hajlandó végrehajtani a döntéseket is. Ha ez megvan, akkor egy 30 napos fókuszált változtatási programmal már látványosan rendezhető sok cég marketingje.

30 napos akcióterv a növekedés beindításához

Ha most azt érzed, hogy túl sok a tennivaló és kevés az idő, akkor jó hír: nem kell mindent egyszerre megjavítani. A rossz hír: választani kell. A 30 napos akcióterv lényege az, hogy először a legnagyobb veszteséget termelő pontokat zárod el, utána pedig felépítesz egy olyan minimum rendszert, ami mérhetően hoz érdeklődést és bevételt. Íme egy működő, vállalkozóbarát sorrend:

• 1–7. nap: Audit és rendrakás. Nézd meg a legfontosabb oldalaidat (főoldal, szolgáltatás/termék, kapcsolat), ellenőrizd a rendelési vagy foglalási folyamatot, és írd le egy mondatban: kinek, mit, miért, mennyiért adsz. Ha ezt nem tudod, állj meg, és dolgozd ki.
• 8–14. nap: Ajánlat finomhangolás. Csomagold újra a szolgáltatást vagy a termékpalettát úgy, hogy könnyű legyen választani. Tegyél be kockázatcsökkentő elemeket (garancia, pontos folyamat, gyakori kérdések, egyértelmű feltételek).
• 15–21. nap: Csatorna fókusz. Válassz 1 kereslet-megfogó csatornát (például keresés), és 1 megtartó csatornát (például e-mail). Ne ötöt. Egyet rendesen.
• 22–30. nap: Mérési rend és heti riport. Határozd meg a konverziót, a minimum riportot (költés, érdeklődők, vásárlások/foglalások, kosárérték, visszatérés), és hozz döntést: mi marad, mi megy, mit tesztelsz.

A lényeg az, hogy a marketing ne ad-hoc ötletek sorozata legyen, hanem üzleti rutin. Minden héten ugyanazt nézed, ugyanazt a pár kérdést teszed fel, és ettől lesz fejlődés. Dajka Gábor tapasztalata szerint a vállalkozók nagy része nem azért nem sikeres, mert rossz a terméke, hanem azért, mert nincs végrehajtási fegyelem. A 30 napos terv nem fog mindent megoldani, viszont visszaadja a kontrollt: látod, mi történik, és miért. Ha ezt a kontrollt megtartod három hónapig, ott már komoly eredményeket lehet felépíteni. És most jöjjön az a rész, amit le kell írnom nyíltan, mert sokan félreértik a marketing lényegét.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A marketinget a legtöbben rossz helyre teszik a fejükben: „valami, amitől több vevő lesz”. Én ennél szigorúbb vagyok. A marketing a vállalkozásod működési modelljének a tükre. Ha nincs rendben a terméked, az ajánlatod, a folyamataid, az ígéreteid, az ára(i)d, a kiszolgálásod, akkor a marketing nem fogja „megjavítani” a céget, csak hangosítja a hibákat. Ezért nem érdekelnek a felszínes megoldások: a magyar KKV-k nem attól lesznek versenyképesek, hogy még egy platformon futtatnak hirdetést, hanem attól, hogy rendszert építenek, és felelősséget vállalnak a döntéseikért. Aki egész évben csak akciózással kommunikál, az hosszú távon megtanítja a piacát arra, hogy várni kell, és így saját maga ellen dolgozik. Aki mindenkinek akar eladni, az végül senkinek sem fog érthetően kommunikálni. Aki pedig nem mér, az nem optimalizál, csak reménykedik. Nekem a befektetői gondolkodás miatt egyetlen kérdésem van: megtérül-e, amit csinálsz, és mennyire stabilan. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a marketinget nem kampányként, hanem folyamatként kezeled: felméréssel indul, döntésekkel folytatódik, teszteléssel tanul, és a végén a vállalkozás működésébe épül.

„A marketing nem trükk. A marketing fegyelem: tiszta ajánlat, tiszta célcsoport, tiszta mérés, és következetes végrehajtás. Aki ezt nem vállalja, az a saját növekedését szabotálja.” – Dajka Gábor

Ha mikro- vagy kisvállalkozóként szeretnél Magyarországon érvényesülni, akkor különösen fontos, hogy ne külföldi óriáscégek kommunikációját másold, hanem a saját erőforrásaidhoz és a hazai vásárlói mentalitáshoz igazítsd a stratégiádat. Pont ezért írtam meg az Online marketing és pszichológia című könyvet is: nem eszközlistát akartam adni, hanem gondolkodásmódot, amivel a vállalkozó nem trendeket hajszol, hanem saját rendszert épít. A végén úgyis ez dönt: a rendszer, ami akkor is termel, amikor éppen nem posztolsz, nem kampányolsz, és nem vagy kedvedre való állapotban. Aki ezt megérti, az előbb-utóbb nyerni fog.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mennyi idő alatt látszik a marketingtanácsadás eredménye?

Attól függ, mi volt a fő probléma. Ha mérési és ajánlatbeli hiba van, akkor már néhány héten belül látható javulás jöhet, mert a rendszered eddig „szivárgott”. Ha viszont bizalomépítésről, márkaépítésről és hosszabb döntési folyamatról beszélünk, akkor hónapokban kell gondolkodni. Én azt szeretem, amikor a vállalkozó nem egyetlen kampánytól várja a csodát, hanem 90 napos ciklusokban épít: mér, dönt, javít, és közben stabilizálja a működést.

Mi a különbség a marketingtanácsadás és a kampánykezelés között?

A kampánykezelés általában eszközszintű: hirdetés beállítás, kreatívok futtatása, napi optimalizálás. A tanácsadás vállalkozói szintű: pozicionálás, ajánlat, csatorna-sorrend, mérési rend, felelősségek, és az a program, amiből a kampányoknek értelme lesz. Kampányt bárki tud futtatni. Rendszert csak az épít, aki az üzleti oldalt is érti, és hajlandó a kényelmetlen kérdéseket feltenni.

Miben más a magyar piac, és ezt hogyan vedd figyelembe?

A magyar piac sok szegmensben árérzékeny, de ennél talán fontosabb a bizalmi óvatosság. A vevők gyorsan kiszúrják a túlzó ígéreteket, és erős a „majd meglátjuk” hozzáállás. Emiatt a marketingednek különösen átláthatónak kell lennie: pontos ajánlat, tiszta feltételek, valós garanciák, emberi elérhetőség. És még valami: itthon különösen könnyű összekeverni a „hangosságot” a „minőséggel”. A minőség hosszabb távon mindig visszajön, de csak akkor, ha következetesen kommunikálod és képes vagy kiszolgálni.

Mit mérjek, ha nincs nagy büdzsém és nincs külön marketingesem?

Három dolgot: (1) hány érdeklődő jön, (2) ebből mennyi lesz vásárló/foglalás, (3) mennyi pénz marad nálad a végén. Ha ezt hetente látod, már előnyben vagy a piac nagy részéhez képest. A kattintás és a követőszám önmagában nem cél. Kezdd egyszerűen, és csak akkor bonyolítsd, ha már van stabil működésed.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha a marketingtanácsadás logikáját szeretnéd gyorsan átlátni vállalkozói szemmel, akkor ezt a videót ajánlom, mert pontosan arról szól, hogyan érdemes a tanácsadást és a rendszerszintű gondolkodást kezelni.

Források

• KSH – Vállalkozások demográfiája, 2017 (PDF)
• Porter, M. E. – What Is Strategy? (Harvard Business Review)
• Wertenbroch, K. et al. – Autonomy in consumer choice (Marketing Letters, DOI: 10.1007/s11002-020-09521-z)

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.