Deadpool marketing tanácsai

Hírességek marketing tanácsai

Ha a „Deadpool marketing tanácsai” kifejezést hallod, könnyű belecsúszni abba a félreértésbe, hogy itt a káromkodásról, a provokációról és a poénokról lesz szó. Pedig a Deadpool-jelenség lényege nem az, hogy „legyél hangos” vagy „legyél pimasz”, hanem az, hogy tudatosan vállalták fel a termék valódi természetét, és erre építettek rendszert. A marketing nem egy díszítő csomagolás, hanem pozicionálás, döntések sorozata, kockázatvállalás és következetesség. Deadpoolnál ez azért látványos, mert a film maga is egy határozott állítás: nem mindenkinek szól, és nem akar mindenkinek tetszeni. A kampány pedig nem próbálta ezt elkenni, sőt: felerősítette, és ezzel paradox módon szélesebb figyelmet szerzett, mint amit egy „biztonsági” kommunikáció tudott volna.

Üzletileg ez azért érdekes, mert a legtöbb vállalkozó (B2C-ben és B2B-ben is) ösztönösen az ellenkező irányba megy: kisimítja az üzenetet, nehogy bárki megbántódjon, nehogy valaki félreértse, nehogy „túl sok” legyen. Csakhogy a piacon nem az nyer, aki mindenkinek megfelelni próbál, hanem aki érthetően és megjegyezhetően képes elmagyarázni, hogy kinek, mire és miért jó. Deadpool marketingje egy extrém, de tanulságos példa arra, hogyan lehet a márkát úgy felépíteni, hogy a kommunikáció ne külön életet éljen, hanem a termék igazságát vigye tovább. A legfontosabb tanulság nem az, hogy „legyél olyan, mint Deadpool”, hanem az, hogy legyél olyan tiszta a saját identitásodban, mint amennyire ők azok voltak.

Ebben a cikkben tehát nem „Deadpool-stílusú” reklámszövegeket fogsz kapni, és nem is egy hollywoodi kampányt próbálok ráhúzni egy magyar mikro- vagy kisvállalkozásra. Inkább azt a gondolkodásmódot bontom ki, amit a Deadpool marketingje nagyon keményen demonstrál: karakteralapú márkaépítés, önreflexió, célcsoport-választás, csatorna-fegyelem, és a botránykockázat vállalható kezelése. Ha ezt megérted, onnantól nem Deadpoolt másolod, hanem saját, üzletileg működőképes kommunikációs rendszert építesz. És itt kezdődik a komoly munka.

A karakter mint márka: hang, szabályok, következetesség

A Deadpool marketingjének egyik legerősebb eleme, hogy a „márka” nem elvont fogalom, hanem karakter. A karakter pedig nem csak vizuális jelmez, hanem nyelvhasználat, viselkedés, reakciókészség, és egy csomó kimondatlan szabály: mit mond ki, mit nem mond ki, hogyan reagál kritikára, hogyan „szól vissza” a közönségnek, és mennyire következetes ezekben. Ezt a gondolkodást a vállalkozói világban sokan félreértik. Azt hiszik, a márkahang annyi, hogy „tegezünk” vagy „lazák vagyunk”, esetleg bedobnak pár szlenget. De a márkahang valójában rendszer: megfogalmazott határok, visszatérő fordulatok, preferált témák, tiltott témák, és egy döntés arról, hogy milyen ember lennél, ha ember lennél.

Egy átlagos magyar KKV-nál ez úgy néz ki, hogy van egy logó, van egy weboldal, van egy Facebook-oldal, és minden poszt más hangulatú, mert épp az írta, aki ráért. A vevő pedig nem tud kapaszkodni. Deadpoolnál a vevő (néző) pontosan tudja, mire számítson: a kommunikáció már azelőtt „megmutatja a terméket”, hogy megvennéd a jegyet. A vállalkozásodnál ugyanez a kérdés: amikor valaki találkozik veled először (hirdetés, poszt, ajánlás, weboldal, e-mail), ő mit ért meg rólad 10 másodperc alatt? Nem azt, hogy milyen szép a grafika, hanem azt, hogy te milyen típusú szereplő vagy a piacon: precíz? gyors? kompromisszummentes? emberközeli? szakmai? árérzékeny? elit? mindegyik más árat, más ügyfelet, más konfliktust hoz.

Ha Deadpoolból lefordítom neked a hasznos részt: írj „márka-alkotmányt”. Nem egy 30 oldalas brand guide-ra gondolok, hanem 1–2 oldalra, amit a csapatod is ért. Legyen benne: (1) 3 mondat arról, kik vagytok és kinek; (2) 5 „igen” szófordulat/attitűd, amit vállaltok; (3) 5 „nem” dolog, amit semmiképp; (4) 3 témakör, amiről szívesen beszéltek; (5) 3 téma, amibe nem mentek bele. Ezzel megelőzöd a leggyakoribb marketinghibát: hogy minden kampány újra feltalálja a vállalkozás személyiségét. Deadpool marketing tanácsa itt brutál egyszerű: legyél felismerhető, mielőtt népszerű akarsz lenni.

Önirónia és metakommunikáció: amikor a marketing is téma

A Deadpool-kommunikáció egyik legismertebb sajátossága a negyedik fal „megbontása”, vagyis az, hogy a karakter úgy beszél, mintha tudná, hogy egy filmben van. Marketing szempontból ez nem vicc, hanem bizalomtechnika. A mai fogyasztó nem naiv: tudja, hogy reklámot lát, tudja, hogy rá akarsz hatni, és gyakran eleve gyanakvó. A vállalkozók jelentős része itt követ el hibát: úgy tesznek, mintha a vevő nem értené, hogy eladás történik. Ettől viszont a kommunikáció erőltetett lesz. A metakommunikáció lényege, hogy kimondod azt, amit mindenki sejt: „Igen, ez egy ajánlat. Igen, pénzt kérek. Igen, szeretném, ha választanál. És megmondom, miért éri meg.” Ez nem cinizmus, hanem felnőtt beszéd.

Deadpool marketingje azért működött, mert a kampány nem csak a filmről szólt, hanem a film körüli jelenségről is: a szuperhős-műfajról, a közönség elvárásairól, a „túl steril” kommunikáció ellenpontjáról. A vállalkozásodban ugyanez a mechanika: néha nem az a legerősebb üzenet, hogy „mi vagyunk a legjobbak”, hanem az, hogy elmagyarázod a szabályokat, amiket a piac más szereplői elhallgatnak. Például: miért drágább a minőség, miért nem lehet 1 hét alatt biztonságos rendszert építeni, miért nem korrekt jutalékért „majd ha sikerül” dolgozni, miért veszélyes a túl olcsó szolgáltatás. Ez mind metaszint, és a jó metaszintű kommunikáció egyszerre edukál és szűr.

Fontos: az önirónia nem egyenlő az önleértékeléssel. Deadpool nem kicsinyíti el magát, hanem uralja a narratívát. A vállalkozói térben az önirónia akkor hasznos, ha te irányítod: „Tudom, hogy ez most nem hangzik szexin, de ettől működik.” „Tudom, hogy mindenki gyors eredményt ígér, én nem fogok.” „Tudom, hogy utálod a szerződéseket, én meg ragaszkodom hozzá, mert védi mindkettőnket.” Ezek a mondatok a marketinget is témává teszik, és pont ettől lesznek hitelesek. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piacon különösen jól működik az a vállalkozó, aki nem akar mindenkinek tetszeni, csak mindent tisztán akar elmondani. A tisztaság sokszor többet ér, mint a hangoskodás.

Provokáció és célcsoport: a nem mindenkinek szólás ereje

A Deadpool marketing egyik legnagyobb tanítása az, amit a legtöbb vállalkozó fél kimondani: a „nem mindenkinek” stratégia. A kis piacon, árérzékeny környezetben ösztönösen jön a gondolat, hogy „ha csak egy kicsit lazítok, több embernek eladhatok”, „ha kevésbé határozott vagyok, kevesebb konfliktusom lesz”. Csakhogy az átlagos vevő nem azért nem vásárol, mert túl határozott vagy, hanem azért, mert nem érti, miért pont téged válasszon. A provokáció marketingben nem káromkodást jelent. A provokáció azt jelenti, hogy szembe mész egy iparági közhellyel, és megengeded magadnak, hogy legyen véleményed. A kampányodnak legyen valami, amit vállalsz akkor is, ha néhányan nem értenek vele egyet.

Deadpoolnál a „nem mindenkinek” több szinten jelenik meg: korhatár, humor, stílus, üzenetek, és az a fajta őszinteség, ami a steril kommunikációt kedvelő nézőt eleve kizárja. Ettől a márka nem szűkült, hanem erősödött, mert a megfelelő közönség számára végre lett valami, ami hozzájuk beszél. Ezt a vállalkozásodban úgy fordítod le, hogy megnevezed, kinek segítesz, és kinek nem. Nem durván, nem lenézően, hanem tisztán. Például: „Ha csak a legolcsóbbat keresed, nem mi vagyunk.” „Ha 2 hét alatt akarsz 10x növekedést, nem mi vagyunk.” „Ha szereted a rendet, a mérhetőséget és a következetes munkát, akkor viszont jó helyen jársz.” Ez a szűrés nem csökkenti a piacodat, hanem csökkenti a rossz ügyfeleket, ami hosszú távon a profitot és a mentális terhelhetőséget is védi.

A magyar valóságban van egy extra csavar: a „kicsi az ország” érv. Sok vállalkozó azt gondolja, hogy ha bárkit elutasít, akkor „elfogy” a piac. Ezt én üzletileg nem tartom érett gondolatnak. Nem az ország a kicsi, hanem a vállalkozó által elérhető piac az, mert nem elég erős a pozicionálása. Ha mindenkinek akarsz szólni, akkor valójában senkinek nem szólsz. Ha viszont világosan beszélsz, akkor a vevő egy része le fog csatlakozni – és ez jó. Mert a másik része viszont végre azt mondja: „Na, ez az ember/ez a cég érti, miről beszél.” Deadpool marketing tanácsa itt nem a provokációról szól, hanem a bátorságról, hogy vállald a választásaid következményét.

Kampánystruktúra: meglepetés, tempó, kulturális csatlakozás

A Deadpool-kampányról sokan csak annyit jegyeznek meg, hogy „vicces volt”. De a vicc önmagában nem üzleti érték. A valódi érték az, hogy a kampány szakaszokra bontva építette a figyelmet, és a tartalmak egymásra dolgoztak. A marketingben a „jó ötlet” ritkán elég; a legtöbb vállalkozó ott bukik el, hogy van 1 posztja, 1 hirdetése, 1 landing oldala, és várja a csodát. A Deadpool-típusú kampány logikája: először kíváncsiságot teremtesz, utána megerősíted az identitást, majd adsz okot a beszédre, végül konvertálsz (jegyvásárlás, feliratkozás, ajánlatkérés). Ez mind külön feladat, és ha egy üzenetre próbálod ráerőltetni az összeset, akkor egyik sem fog igazán működni.

A meglepetés a marketingben nem „random”. A meglepetés az, amikor egy jól ismert mintát elfordítasz, de közben a márka felismerhető marad. Deadpoolnál a popkulturális kódok, az ünnepekhez vagy megszokott műfaji toposzokhoz való kapcsolódás azért volt hatásos, mert minden alkalommal a karakter igazságát vitte tovább. A vállalkozásodban ugyanez a képlet: lehet, hogy te is rá tudsz ülni egy szezonra, egy iparági hírre, egy friss trendről szóló beszélgetésre, de csak akkor, ha van saját szemszöged. Ha nincs, akkor csak zajt gyártasz. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piacon a legtöbb vállalkozás azért „nem tud trendelni”, mert valójában nincs mondanivalója, csak eszközhasználata van. És ez a kettő nem ugyanaz.

A kampánytempó kérdése különösen fontos ma. A figyelem rövid, a csatornák telítettek, és ha lassú vagy, lemaradsz. De a gyorsaság nem pánik. Üzleti oldalról a jó tempó azt jelenti, hogy előre megtervezed a kampány vázát, és csak az aktuális kreatívokat cseréled hozzá. Így tudsz gyorsan reagálni, miközben nem esik szét a stratégia. Ha Deadpoolból tanulsz, akkor ezt tanuld: ne kampányötleteket gyűjts, hanem kampányrendszert építs. A vállalkozó, aki rendszert épít, nem kapkod. A vállalkozó, aki kapkod, általában rendszert nem épít – és aztán csodálkozik, hogy a marketing „nem kiszámítható”.

Csatornaválasztás és formátum: ugyanaz az üzenet több nyelven

A Deadpool marketingjében az is tanulságos, hogy a kommunikáció nem egyetlen felületre épült. Nem az történt, hogy „nyomjunk Facebook-hirdetést, aztán majd jönnek”. A kampány különböző felületeken különböző formátumokban jelent meg, de a közös nevező megmaradt: a hang, a karakter, a pozíció. A vállalkozások nagy része ott vérzik el, hogy csatornát választ cél nélkül. „Mindenki TikTokozik, akkor mi is.” „Legyen podcast, mert az menő.” „Legyen hírlevél, mert azt mondták.” Ez eszközfetisizmus. A csatorna nem cél, hanem szállító. A kérdés mindig az: hol van a te vevőd, milyen mentális állapotban van ott, és milyen információ kell neki abban a pillanatban.

Deadpoolnál a csatornák szerepe különböző: más feladatot kap egy plakát, más egy rövid videó, más a közösségi tartalom. A vállalkozásodban is érdemes így gondolkodni. A Google-kereső találatokat például gyakran olyan emberek adják, akik már problématudatosak, megoldást keresnek, és gyors választ akarnak. A közösségi média sokszor inkább figyelem és bizalomépítés, a hírlevél pedig kapcsolatmélyítés és ismételt értékesítés. Ha mindegyik csatornán ugyanazt a mondatot ismétled, akkor egyik sem lesz hatékony. Ha viszont minden csatornának megadod a saját szerepét, akkor a rendszer összeáll.

A legpraktikusabb tanácsom: építs minimum csatorna-mixet. Ne mindent egyszerre, hanem 2–3 felületet, ahol tényleg jelen tudsz lenni. Például: (1) egy stabil weboldal, ami tisztán elad; (2) egy kereső alapú jelenlét (SEO vagy hirdetés), ami behozza a szándékkal rendelkezőket; (3) egy „saját média” (hírlevél vagy YouTube), ami csökkenti a platformfüggőséget. A Deadpool-szerű gondolkodás itt azt jelenti: nem ott kell nyerned, ahol mindenki ugyanúgy játszik. Ha az iparágad tele van ugyanolyan posztokkal, ugyanolyan ajánlatokkal, ugyanolyan „kedves” kommunikációval, akkor a megkülönböztethetőség nem extra, hanem túlélés.

Kockázatkezelés: humor, botrány és a reputáció ára

A humor marketingben kétélű eszköz. Tud figyelmet hozni, tud emlékezetessé tenni, és tud közösséget építeni – de ugyanilyen gyorsan tud bizalmat rombolni, ha rosszul lövöd be. Deadpool marketingje azért tűnik „féktelennek”, mert a karakter maga is ilyen, de a vállalható működés mögött valójában szigorú kontroll van: pontosan tudják, meddig mehetnek el, és mit akarnak elérni vele. Ezt a vállalkozói világban gyakran nem veszik komolyan. Bedobnak egy viccet, ami nekik tetszik, aztán meglepődnek, ha a közönség másként értelmezi. Az interneten nem csak az számít, mit mondasz, hanem az is, hogy mit hallanak ki belőle.

Üzleti szempontból a kockázatkezelés azt jelenti, hogy van előre lefektetett szabályrendszered. Például: milyen témákban nem viccelsz (tragédia, kiszolgáltatottság, betegségek, kirekesztés), milyen célcsoportok felé különösen óvatos vagy, és milyen csatornákon nem engeded el a kontrollt. A humor legyen a márka stílusa, ne a márka helyettesítője. Ha nincs mögötte minőség, szolgáltatás és kiszámítható teljesítés, akkor a vicc csak rövid távú figyelem. A figyelemből pedig nem lesz profit, ha nem tudod rendszerben kiszolgálni az ügyfelet.

Etikai oldalról is van itt egy határ. A provokáció csábító, mert gyors. De a vállalkozásod nem film, hanem munkahely, ügyfelek, beszállítók és hosszú távú reputáció. Egy elhibázott posztot nem „törölsz ki” a valóságból. A vállalkozó felelőssége, hogy ne a saját egója miatt legyen hangos, hanem üzleti célból legyen érthető. Ha belül nincs rend, akkor a hangos kommunikáció csak ráerősít a káoszra. Én üzleti coachként azt mondom: előbb legyen működő rendszered, aztán engedd meg magadnak a merész kommunikációt. Fordítva drága lesz. Deadpool marketing tanácsa itt valójában fegyelem: elbírod-e a figyelmet, amit generálsz?

Gyakorlati akcióterv: Deadpool-szerű, de vállalható kommunikáció

Ha most azon gondolkodsz, hogyan lehet a „Deadpool marketing tanácsai” témát úgy átültetni, hogy ne legyen belőle ócska utánzat, akkor jó helyen jársz. A cél nem a pimaszság, hanem a karakteresség és a következetesség. Az alábbi akcióterv direkt unalmasan strukturált – pont azért, mert a kreatív rész csak akkor hoz pénzt, ha a háttér rendben van.

1) Pozicionálás 3 mondatban: kinek segítesz, milyen helyzetben, milyen eredménnyel.
2) Hangszabályok: 5 „igen” (amit vállalsz) és 5 „nem” (amit kizársz).
3) Visszatérő elemek: 2–3 állandó „szignó” (stílusjegy, rovat, kérdés, formátum), amit a közönség megszokik.
4) Metaszintű edukáció: havonta 1 anyag, ami kimondja az iparági igazságot (ár, idő, kockázat, minőség).
5) Kampánylépcső: figyelem → bizalom → ajánlat → utánkövetés (nem egy posztban, hanem sorozatban).
6) Mérhetőség: egyetlen fő számot válassz csatornánként (nem 12-t), és nézd hetente.

Elem	Deadpool logika	Vállalkozói fordítás
Karakter	Felismerhető hang	Egységes kommunikáció minden felületen
Önreflexió	Kimondja, hogy „tudja, mi történik”	Transzparens ajánlat és őszinte piaci magyarázat
Szegmentáció	Nem mindenkinek szól	Világos szűrés: kinek igen, kinek nem
Tempó	Szakaszolt figyelemépítés	Kampányrendszer, nem egyszeri poszt

Diagnosztikai mini teszt (igen/nem): Ha 10-ből 7-re „nem” a válaszod, akkor még ne a merész stílussal kezdj, hanem az alapokkal. (1) Van leírva, kinek szólsz? (2) Tudod, miért drágább vagy olcsóbb a piacnál? (3) Van stabil ajánlatod, nem csak „megoldunk mindent”? (4) Tudod, miből lesz profit, nem csak forgalom? (5) Van rendszered az érdeklődők utánkövetésére? (6) Tudod mérni, honnan jönnek a vevők? (7) Van 3 hónapnyi tartalomötleted előre? (8) Van szabályod arra, mit nem kommunikálsz? (9) Tudod kezelni a kritikát anélkül, hogy személyes sértésként élnéd meg? (10) Elbírod kapacitással, ha hirtelen megugrik a kereslet?

Magyar mikro- és kisvállalkozások: hogyan működik ez tőkehiányos piacon?

Most jön az a rész, ahol sok hollywoodi példát egyszerűen ki kell dobni az ablakon, mert Magyarország nem az USA. A hazai mikro- és kisvállalkozások nagy része tőkehiányos, óvatos, és a piac sok szektorban árérzékeny. Ráadásul a bizalom szintje gyakran alacsony: a vevő sokszor alapból azt feltételezi, hogy át akarják verni, a vállalkozó pedig azt feltételezi, hogy a vevő „csak alkudni fog”. Ebben a közegben a Deadpool-féle nyers stílus könnyen félremehet, ha nincs mögötte szakmai teljesítmény és józan keret. Viszont a gondolkodásmód mégis átültethető, sőt: néha itt még jobban is működik.

A magyar piacon a karakteres, őszinte, szabályok mentén kommunikáló márka gyakran azért tud nőni, mert kiszűri a rossz illeszkedésű ügyfeleket. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb hazai vállalkozás nem attól szenved, hogy kevés az érdeklődő, hanem attól, hogy rossz minőségű az érdeklődő: olcsót akar, sürget, össze-vissza dönt, és a végén reklamál. Itt jön be a „nem mindenkinek” logika: ha van bátorságod tisztán beszélni, akkor rövid távon lehet, hogy kevesebb lead jön, de hosszú távon sokkal jobb lesz a konverzió, kisebb a konfliktus, és stabilabb a profit. Ez befektetői szemmel is értelmesebb: a kiszámítható vállalkozás többet ér, mint a hektikus.

Az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben pont ezt a hazai helyzetet tartottam szem előtt: nem külföldi óriások trükkjeit kell majmolni, hanem a magyar realitásra kell építeni. A Deadpool-tanulság ehhez szépen passzol: nem a trükk a lényeg, hanem a stratégiai gondolkodás. Ha egy magyar kisvállalkozásnak egy dolgot kellene „átvennie” ebből a világból, akkor az az, hogy a marketing nem kampány, hanem identitás. És az identitás nem attól lesz erős, hogy hangos vagy, hanem attól, hogy következetesen ugyanazt az igazságot mondod – hónapokon, éveken át. Aki ezt bírja, az ritkán bukik bele a saját kommunikációjába.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Én nem azért tisztelem a Deadpool marketingjét, mert vicces. Az internet tele van vicces dolgokkal, mégsem lesz mindenkiből márka, és még kevésbé lesz mindenkiből profitábilis vállalkozás. Azért tartom jó példának, mert a kampány mögött ott volt a bátorság, hogy vállalják a választásaikat, és ne akarjanak mindenkinek megfelelni. A vállalkozók jelentős része viszont még mindig abban a gyerekes álomban él, hogy lehet úgy pénzt keresni, hogy közben senkit nem sértünk meg, senkit nem veszítünk el, és soha nincs konfliktus. Ez nem marketingstratégia, ez konfliktuskerülés. És a konfliktuskerülés általában drága: elkeni az üzenetet, elkeni az árat, elkeni a felelősséget, és a végén elkeni a profitot is.

A piacon nem az a kérdés, hogy „merjek-e merész lenni”, hanem az, hogy merjek-e tiszta lenni. A tisztaság azt jelenti, hogy: (1) kimondod, kinek dolgozol és kinek nem; (2) kimondod, mire elég a büdzsé és mire nem; (3) kimondod, mennyi idő a reális; (4) kimondod, mi a te módszered, és mit nem vállalsz. Aki ezt nem meri kimondani, az általában a marketinget akarja használni arra, hogy elfedje a bizonytalanságot. Pedig a marketing nem arra való, hogy eltakarjon, hanem arra, hogy felnagyítsa azt, ami tényleg igaz. Ha belül üres a rendszer, akkor kívül a hangos kampány csak gyorsabban mutatja meg a hibákat.

„A marketing nem pótlék, hanem tükör. Ha a vállalkozásodban nincs rend, a marketing csak nagyobbra nagyítja a káoszt. Ha viszont van rend, a marketing felnagyítja a tisztaságot – és abból lesz bizalom.” – Dajka Gábor

Ha egyetlen „Deadpool marketing tanácsot” akarsz hazavinni, akkor ez legyen az: ne a stílusoddal akarj nyerni, hanem a döntéseiddel. A stílus csak a felszín. A döntések viszont mindent meghatároznak: célcsoport, árazás, minőség, következetesség, és az a bátorság, hogy nem alkudozol a saját identitásoddal. Én befektetőként is azt keresem: ki az, aki nem sodródik. A sodródó vállalkozás néha növekedni látszik, aztán egyszer csak elfogy a lendület. A tudatos vállalkozás lehet, hogy lassabban indul, de sokkal ritkábban dől össze. Ez a különbség a „kampány” és a „márka” között.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Lehet-e „Deadpool-szerű” kommunikációt csinálni B2B-ben?

Igen, de nem úgy, ahogy elsőre gondolod. B2B-ben a „Deadpool-szerűség” nem a szókimondó poénkodás, hanem a metaszint: az iparági igazságok kimondása, a hamis ígéretek leleplezése, a döntési folyamat tisztelete. A B2B vevő sokszor fáradt a marketingbullshittől. Ha te tisztán beszélsz, és megmutatod a gondolkodásod logikáját, az erős megkülönböztethetőség. A humor lehet eszköz, de a lényeg az, hogy érthető, kiszámítható és szakmai legyél. A karakteresség B2B-ben inkább a határozottságról szól, nem a hangosságról.

Honnan tudom, hogy a humor nem árt a márkámnak?

Onnan, hogy nem a humortól akarsz eladni, hanem a humortól akarsz emlékezetesebb lenni. Ha a humor a lényeg, akkor veszélyes, mert könnyen félremegy. Ha a humor csak fűszer, és mögötte ott van a szakmai állítás, az ajánlat és a teljesítmény, akkor sokkal biztonságos. Gyakorlatban: legyenek témák, amikben nem viccelsz, és legyen egy belső kontroll (legalább egy ember, aki nem te, és ránéz). A legjobb teszt pedig az, hogy a poén nélkül is működik-e a mondanivaló. Ha igen, akkor a humor csak erősít. Ha nem, akkor a humor csak elfedi, hogy nincs mit mondanod.

Miért félnek a magyar vállalkozók a karakteres kommunikációtól?

Mert összekeverik a karakterességet a konfliktussal, és a konfliktust a veszteséggel. A magyar piacon sokan úgy nőttek fel üzletileg, hogy „jobb csendben maradni, nehogy baj legyen”. Csakhogy az online térben a csend nem semlegesség, hanem láthatatlanság. A karakteres kommunikáció nem azt jelenti, hogy beszólunk mindenkinek, hanem azt, hogy világos szabályok szerint beszélünk. Aki ezt jól csinálja, az kevesebb rossz ügyfelet kap, és több olyan vevőt, akinek pont erre volt szüksége: tiszta beszédre. A félelem érthető, de üzletileg nem mindig indokolt.

Mennyi pénz kell ahhoz, hogy „nagy kampányt” csináljak?

Kevesebb, mint gondolod – ha nem a látványt akarod megvenni, hanem a rendszert akarod felépíteni. A Deadpool-kampány látványos volt, de a tanulság nem a költség, hanem a következetesség és a tervezés. Egy magyar kisvállalkozásnak sokszor az hozza a legnagyobb ugrást, ha rendbe teszi az ajánlatát, a weboldalát, a követését (hírlevél, visszahívás, ajánlatkérés kezelése), és utána kezd el kampányt futtatni. A pénz fontos, de a pénz nélküli rendszer még fontosabb: ha nincs rend, akkor a költés csak gyorsabban égeti a büdzsét.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha a Deadpool marketing tanácsai mögötti lényeget akarod megérteni (figyelem, megjegyezhetőség, kommunikációs fegyelem), akkor ezt érdemes megnézned, mert pont a „megragad-e az üzenet” kérdését bontja ki.